KÖZLEMÉNY

az MSZP adatkezelésével kapcsolatban

A Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt által több millió polgárhoz eljuttatott levél kapcsán indított vizsgálatot az adatvédelmi biztos 2002. február 19-én a pártigazgatónak küldött levéllel lezárta. A vizsgálat fontosabb megállapításairól a biztos levélben értesítette a panaszosokat. Az egyik ilyen levél tartalmát az MTI nyilvánosságra hozta március 12-én.

A vizsgálat során a biztos jogellenes adatkezelést állapított meg, ezért - az adatvédelmi törvény előírásának megfelelően - a pártigazgatónak küldött levélben felszólította a Magyar Szocialista Pártot mint adatkezelőt, hogy szüntessék meg a telefonkönyvek adatainak felhasználásával létrehozott adatállomány (kiküldési címlista), valamint a további kapcsolatot nem igénylőkről készült adatállomány (tilalmi lista) kezelését, és e nyilvántartásokat semmisítsék meg. A biztos levelében azt is kérte, hogy a megtett intézkedésekről 30 napon belül írásban adjanak tájékoztatást, továbbá jelezte, hogy az MSZP válaszlevelének megérkezését követően a sajtót is tájékoztatni kívánja az ügy befejezéséről.

Az MSZP álláspontját március 20-án kelt levelében fejtette ki a pártigazgató. A jogszabályi hivatkozásokban bővelkedő, az adatvédelmi biztos vizsgálati módszerét és egyes megállapításait kifogásoló tizenkét oldalas válaszból az tűnik ki, hogy a párt illetékesei az adatvédelmi biztos vizsgálatát még nem tekintik lezártnak, és a biztos által kifogásolt adatkezeléseket jogszerűnek vélik. A MSZP - téves jogértelmezés alapján - figyelmen kívül hagyta az adatvédelmi törvény azon előírását, miszerint a biztos felszólítása nyomán "az adatkezelő haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket", ugyanakkor a válaszlevélben kifejezték készségüket, hogy az adatvédelmi biztos "végleges álláspontjának kialakítása után, rendelkezéseit az ajánlásban foglaltaknak megfelelően" teljesíteni fogják.

Az adatvédelmi biztos a szóban forgó ügyben nem ajánlást adott ki, amelyet az érintett észrevételei, jogi érvei alapján esetleg módosíthatna, hanem - körültekintő vizsgálat és az egyértelmű jogszabályi rendelkezések alapján - jogellenes adatkezelést állapított meg, ezért ismételten felszólította az MSZP-t mint adatkezelőt, hogy semmisítsék meg a telefonkönyvekben található előfizetők név- és lakcímadataiból készült - a választási kampányanyag postázását segítő - címlistákat, adatállományokat, illetve a párttal további kapcsolatot nem igénylő polgárokról vezetett nyilvántartást.

Az adatvédelmi biztos megállapításait részletesen tartalmazó - a pártigazgatónak február 19-én megküldött - levél a www.obh.hu címen, az adatvédelmi biztos honlapján, az aktuális információk között olvasható. Az MSZP március 20-iki levelére az adatvédelmi biztos külföldi útjáról való hazatérte után fog részletesen válaszolni.

Budapest, 2002. március 25.

KÖZLEMÉNY

Az elmúlt napokban több olyan beadvány érkezett az adatvédelmi biztoshoz, amelyben az állampolgárok arról számoltak be, hogy személyes elektronikus postafiókjukba ismeretlenek kéretlenül politikai tartalmú leveleket juttattak el. A beadványozók által sérelmezett levelek mindegyike bárki számára - személyes adatok megadása nélkül - e-mail cím regisztrálására lehetőséget biztosító elektronikus postaközpontok valamelyikéből érkezett, olyan e-mail címekről, amelyekből nem lehetett megállapítani a feladó kilétét. A levelek felhívást tartalmaztak arra, hogy a címzett valamelyik párt vagy valamelyik politikai oldal mellett adja le a voksát. Nem tartalmaztak a levelek semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy a feladók a címzettek e-mail címét milyen forrásból szerezték meg, és arra sem, hogy hol lehet tiltakozni a további levelek küldése ellen. A beadványozók nem tudták, hogy a reklámok feladói honnan szerezték meg személyes e-mail címüket.

Az e-mail útján küldött reklámokra vonatkozó különös szabályokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza. Eszerint kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus levelezés útján reklám. A címzettet tájékoztatni kell arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol a reklámok küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Nem szabad olyan személyeknek reklámot küldeni, akik nem szerepelnek a reklámozó, reklámszolgáltató, illetve a reklám közvetítője által kötelezően vezetett azon nyilvántartásban, amelyet azokról vezetnek, akik írásban bejelentették, hogy kívánnak ilyen reklámot kapni (14. §).

A beadványozók által sérelmezett levelek esetében is e törvény rendelkezései alkalmazhatók. A törvény hatályára vonatkozó, valamint az értelmező rendelkezések szerint a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatásokra, valamint minden olyan szolgáltatásra kiterjed, amelyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni [1. § (1) a) pont, valamint 2. § g) pont]. A levél tartalmát tekintve politikai reklámot tartalmaz, minden esetben arra kérték a címzetteket, hogy az egyik vagy másik politikai erőre szavazzanak. A politikai reklámokra vonatkozó eltérő szabályozás hiányában e levelezésre is az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérdéses levelek láthatóan nem tartoznak a magánlevelezés körébe sem, mivel a feladó politikai felhívást juttatott el ismeretlenek sokasága részére olyan e-mail címről, amelyből a feladónak csupán a politikai irányultsága ismerhető meg, kilétére a címzettek még csak következtetni sem tudnak.

Mindezek alapján felhívom az e-mail útján politikai reklámokat küldő személyek figyelmét arra, hogy jogellenes magatartást tanúsítanak akkor, amikor a fenti szabályok figyelmen kívül hagyásával közvetítenek magánlevelezésnek nem minősülő politikai reklámokat, és felszólítom őket, hogy a továbbiakban tartózkodjanak az ilyen magatartástól.

Budapest, 2002. április 18.

KÖZLEMÉNY

Dr. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök által a nyugdíjasoknak írt levél ügyében folytatott vizsgálatot lezártam, annak eredményéről a közvéleményt az alábbiakban tájékoztatom:

Az ügy kivizsgálása érdekében írásban megkerestem Vágújhelyi Ferencet, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NyBF) főigazgató-helyettesét és Kalmár Istvánt, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatóját azzal, hogy az alábbiakra szíveskedjenek válaszolni:

A megkeresettek válasza a következőket tartalmazta:

1. Varga Mihály pénzügyminiszter 2002. május 15-én kelt levelében értesítette a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, hogy a kormány a hivatkozott döntéséről értesíteni kívánja az érintetteket, és e célból a Főigazgatóság haladéktalanul adja át az érintettek levelezési címeit tartalmazó címlistát a Magyar Postának. A levél tartalmát nem ismerték. Az adatokkal a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság rendelkezik, ezért annak igazgatója az adatbázis előállításáról a Postával való egyeztetést követően gondoskodott. A Posta vezérigazgatója az adatbázis átvételekor nyilatkozott annak törvényes kezeléséről és a cél megszűntét követő megsemmisítésről. Összesen 1 410 794 korbetöltött öregségi nyugdíjas neve és címe szerepelt az adatbázisban. Az adattovábbítás jogalapjaként a főigazgató-helyettes azt jelölte meg, hogy az ellátásra vonatkozó értesítést évtizedek óta a Postával való együttműködésben látják el (a Posta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján e feladat ellátása során adatfeldolgozónak minősül). Az adatbázist a kormány, vagy a Miniszterelnöki Hivatal nem kapta meg.

2. A fentieket erősítette meg a Posta megbízott vezérigazgatójának válasza is. A leveleket az Állami Nyomda készítette, a Posta feladata azok perszonalizálása és borítékolása volt. Ezt automatizált eljárással végezték, így a levél tartalmát, illetve címzettjeit a Posta munkatársai nem ismerhették meg. A levelek kézbesítését követően a Posta az adatbázist tartalmazó CD ROM-ot 2002. május 27-én jegyzőkönyvi hitelesítés mellett fizikai roncsolás útján megsemmisítette. A köztes feldolgozó és dat fájlokat törléssel semmisítették meg.

A vizsgálat során megállapítottam, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény adatkezelésre vonatkozó szabályait a levelek kiküldésének módja nem sértette meg, mivel az adatkezelő Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a személyes adatokat nem adta át sem a miniszterelnöknek, sem a Miniszterelnöki Hivatalnak. Megállapítottam, hogy a nyugdíj folyósítójának nem kötelessége az ellátottakat a nyugdíj mértékének változásáról értesíteni. Mindazonáltal úgy ítélem meg, hogy a nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabály kihirdetése és a médiában való közzététele elégséges az érintettek tájékoztatásához, ugyanakkor a folyósító személyre szóló értesítése nem sérti a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot. Azonban a levél formailag nem, és tartalmilag is csak részben felelt meg az adatkezeléssel szemben támasztott követelményeknek.

A fentiek miatt kifogásolom, hogy a címzetteket a levél kiküldésével egyidejűleg nem tájékoztatták arról, hogy adataikat jogosulatlanul nem továbbították. E tájékoztatás elmaradása eredményezte azt, hogy sokak számára e levél azt a látszatot keltette, hogy adataikat az adatkezelő törvényes felhatalmazás nélkül továbbította.

Nem felel meg ugyanakkor a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek az, hogy az adatkezelő a Magyar Posta Rt.-t mint adatfeldolgozót nem jelentette be az adatvédelmi nyilvántartásba. Megállapításaimról az indítványozókat és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot is tájékoztattam.

Budapest, 2002. június 24.

KÖZLEMÉNY

2002. június 5 - 7. között Mr. César Alonso Iriarte (European Commission Internal Market Directorate General Data Protection Unit Brussels) vezetésével az Európai Unió 29. Munkacsoportjának képviseletében az Európai Unió Bizottságának Technikai Segítségnyújtó és Információs Irodája (TAIEX Iroda) megbízásából munkalátogatást tett az Adatvédelmi Biztos Irodájában Ms. Anne-Christine Lacoste (Commission de Protection de la vie privée, Bruxelles), Mr. Emilio Aced Felez (Agencia de Protección de Datos, Madrid) és Mr. David Smith (Office of the Information Commissioner Wycliffe House, Water Lane).

A látogatás programja az alábbi volt:

Június 5. szerda

Találkozó Szászfalvi Lászlóval, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökével;

Molnár Gyulával, az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának alelnökével,

Dr. Hargitai Jánossal, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának tagjával.

A találkozón részt vett Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is.

Június 6. csütörtök

Találkozó és szakmai konzultáció az Adatvédelmi Főosztály vezetőjével és munkatársaival; találkozó és szakmai konzultáció a Nyilvántartási Főosztály vezetőjével és munkatársaival; találkozó és szakmai konzultáció az Információszabadság Főosztály vezetőjével és munkatársaival; találkozó és szakmai konzultáció a Titkársági Főosztály vezetőjével.

Június 7. péntek

Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi nagy adatkezelők képviselőivel.

Résztvevők:

A munkabizottság jelentését várhatóan ősszel terjeszti az Európai Unió 29. Munkacsoportja elé, előzetes szóbeli tapasztalataik a következőkben foglalhatók össze:

Budapest, 2002. június 24.

KÖZLEMÉNY

Súlyos aggodalomra ad okot az, hogy az elmúlt napokban - egyes közéleti szerepet betöltő személyek titkosszolgálati múltjának feltárásához kapcsolódva, vagy arra hivatkozva - több olyan, azonosítható személyre vonatkozó adat, tény, feltételezés kapott nyilvánosságot a médiában, amelyek megszerzése és nyilvánosságra hozatala a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírások megsértésével történt. Bár az érintettek személyiségi jogaik megsértése miatt ezidáig nem kerestek jogorvoslatot, az adatvédelmi biztos - a tevékenységére vonatkozó törvény előírására figyelemmel - szükségesnek tartja a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy egyes személyek állambiztonsági múltjának feltárására a hatályos jogi szabályozás szerint jelenleg csak az érintetteknek vagy - a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint - az átvilágító bíróknak van joguk.

Az üggyel összefüggésben az adatvédelmi biztos leszögezi: a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a közhatalmat gyakorlóknak, a politikai közélet szereplőinek korábbi életútja (titkosszolgálati múltja) olyan mértékben átláthatóvá váljon, amennyire azt a politikai pártok jelenleg szükségesnek tartják, vagy történeti múltunk feltárása igényelheti. A jelenlegi törvény-előkészítési munka - amelynek menetében az adatvédelmi biztos is kifejti szakmai véleményét - nyomán születhet olyan jogi megoldás, amely összhangba hozza a fenti igényeket az alkotmányos alapelvekkel.

Az adatvédelmi biztos alkotmányos kötelezettsége, hogy felhívja a közéleti szereplők, az írott és elektronikus sajtó munkatársai, a szóban forgó ügyekben információkkal rendelkező magánszemélyek, illetve szervezetek képviselői figyelmét arra, hogy a személyes adatok alkotmányos védelem alatt állnak, azokat csak az érintettek hozzájárulása, vagy törvény előírása esetén hozhatják nyilvánosságra.

Felkéri az illetékes hatóságokat, hogy határozottan járjanak el, ha személyes adatokat bárki jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezel, jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz, azaz bűncselekményt követ el.

Budapest, 2002. július 5.

KÖZLEMÉNY

Ez év elején írásban és telefonon is többen sérelmezték, hogy bár a nyelvvizsgaközpontok lehetőséget biztosítanak a vizsgázó számára a nyelvvizsgadolgozat megtekintésére, a vizsgázónak nincs lehetősége arra, hogy a dolgozatról másolatot kérjen, vagy jegyzeteket készítsen. Ezt a nyelvvizsgaközpontok a tesztek újrafelhasználhatóságával indokolták. Az üggyel kapcsolatos megállapításait az adatvédelmi biztos ajánlásban rögzítette. Álláspontja szerint a vizsgaközpontok gyakorlata sérti a vizsgázók személyes adatok védelméhez való jogát, a vizsgaközpontoknak a dolgozatokba, azok értékelésébe való betekintés esetén biztosítaniuk kell a másolatkészítés lehetőségét is.

Mindaz, amit a vizsgázó a vizsgadolgozaton a vizsgaközponttal közöl, a feltett vizsgakérdésekre adott válaszai, valamint az írásképe is személyes adat, azok kezelője pedig a nyelvvizsgaközpont, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket be kell tartania. Az adatvédelmi törvény szerint az érintettet megilleti az adatkezelés és a kezelt adatok tekintetében a tájékoztatáshoz való jog, amit az adatkezelőnek legkésőbb az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül írásban kell megadnia. E jogot csak meghatározott esetekben és csak törvényben lehet korlátozni. Jelenleg nincs olyan törvényi rendelkezés, amely a vizsgázó tájékoztatáshoz való jogát a fentiek szerint korlátozná, a tájékoztatást tehát minden esetben meg kell adni. Ez a betekintés engedésével is történhet, az érintett kifejezett kérésére azonban nem maradhat el az írásbeliség, vagyis az érintettet, ha kéri, olyan helyzetbe kell hozni, hogy írásos dokumentum álljon rendelkezésére személyes adatairól. A másolatkészítés lehetőségének megadását indokolja az is, hogy az a vizsgázó jogszabályok által biztosított jogorvoslati jogának nélkülözhetetlen feltétele. A személyes adatok védelméhez való jog és a tesztek újrafelhasználhatóságának érdeke közötti konfliktust maga az adatvédelmi törvény oldja fel, amikor az alkotmányos jog elsődlegességét állapítja meg.

Az adatvédelmi biztos felkérte a vizsgaközpontok vezetőit, hogy szabályzatukat az ajánlásnak megfelelően módosítsák. Felkérte továbbá a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központot és a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet, hogy az akkreditációs eljárások során a vizsgaszabályzatok vizsgálatakor a fentiekre is legyenek figyelemmel, továbbá arra, hogy álláspontjáról valamennyi nyelvvizsgaközpontot tájékoztassák. Felkérte végül az oktatási minisztert, hogy készítse elő a nyelvvizsgáztatás rendjével kapcsolatos kormányrendelet olyan módosítását, amely a vizsgaközpontok számára egyértelművé teszi, hogy a vizsgadolgozatokba való betekintési jog magában foglalja a másolatok készítésének jogát is.

Az ajánlás szövege megtalálható a www.obh.hu címen.

Budapest, 2002. július 25.

KÖZLEMÉNY

A rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság elnöke, valamint egy állampolgár beadványa alapján az adatvédelmi biztos elvégezte a bizottság adatkezelésének vizsgálatát és ajánlásban alakította ki a személyes adatok védelmére vonatkozó álláspontját.

A vélemény kialakítását megkönnyítette, hogy az adatvédelmi biztos július 5-én kiadott közleményében már leszögezte: a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a közhatalmat gyakorlóknak, a politikai közélet szereplőinek korábbi életútja (titkosszolgálati múltja) olyan mértékben átláthatóvá váljon, amennyire azt a politikai pártok jelenleg szükségesnek tartják, vagy történeti múltunk feltárása igényelheti. Az elmúlt években több olyan adatvédelmi biztosi állásfoglalás is született, amelyek rámutattak a parlamenti vizsgálóbizottságok működésének - kiemelten a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységének - adatvédelmi aggályaira.

Az adatvédelmi biztos ajánlásában megállapította, hogy a vizsgálóbizottság adatkezelése több szempontból ellentétes az adatvédelmi követelményekkel. Személyes adatot akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény elrendeli. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdekek nem sérthetik a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait, kivéve ha törvény kivételt tesz.

A vizsgálóbizottság feladata ellátásával összefüggésben olyan személyes adatok kezelését végzi, amelyre vonatkozóan nincsen törvényi felhatalmazás. A vizsgálóbizottság működését szabályozó jogi norma nem törvény, hanem országgyűlési határozat.

Az ombudsman az adatvédelmi vizsgálat megállapításait vonatkoztatta a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság adatkezelésére is, ezért ajánlásait mindkét bizottsággal összefüggésben tette meg.

Felkérte a jogalkotót, hogy a vizsgálóbizottságok adatkezelésére vonatkozó szabályokat törvényben határozza meg. Felkérte a vizsgálóbizottságokat hogy - törvényi szabályozás hiányában - csak az érintettek hozzájárulásával hozzák nyilvánosságra titkosszolgálati múltjukra vonatkozó adataikat. A vizsgálóbizottságok működésére vonatkozó alkotmányos rendelkezés összeütközésbe kerülhet a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos joggal, ezért indítványozta a biztos az Országgyűlésnél, hogy a lehetséges ellentmondás feloldására kérjen alkotmánybírósági értelmezést.

Az ajánlás teljes szövege olvasható a www.obh.hu címen, az adatvédelmi biztos honlapján az aktuális információk között.

Budapest, 2002. augusztus 7.

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos 2002. június 24-én kiadott közleményében beszámolt arról, hogy négy szakértő az Európai Unió 29. Munkacsoportjának megbízásából 2002. június 5-7. között látogatást tett az Adatvédelmi Biztos Irodájában. A látogatást az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságához, azon belül a Csatlakozás Előtti Koordináció és Pénzügyi Eszközök Igazgatósághoz tartozó Technikai Segítségnyújtó és Információs Hivatal (TAIEX) szervezte.

A látogatás célja az adatvédelmi biztos rendelkezésére álló adminisztratív infrastruktúra megismerése volt, valamint annak felmérése, hogy Magyarország alkalmas-e az Európai Unió adatvédelmi jogrendjének a befogadására. A szakértők álláspontjukat jelentésben összegezték. Ennek megállapításai részben a látogatás tapasztalatain, részben a korábban kiküldött kérdőívben megadott információkon, valamint a rendelkezésükre bocsátott egyéb szakmai anyagokon - elsősorban a vonatkozó jogszabályokon, valamint az adatvédelmi biztos korábbi beszámolóin - alapultak.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a törvényi szabályozás szilárd alapot ad a személyes adatok védelme számára. A jelentés szerint a biztos és hivatala független szervként, a rendelkezésre álló források szűkössége ellenére hatékonyan működik, és 1995 óta sokat tett az adatvédelem ügyéért.

Magyarország jó minősítést kapott, a jelentés ugyanakkor javaslatokat is megfogalmaz. Ezek egy része a jogharmonizációra vonatkozik. Kitér továbbá arra, hogy indokolt volna a helyszíni vizsgálatok számának növelése, az adatvédelmi nyilvántartás és az irodai infrastruktúra fejlesztése, az ehhez szükséges költségvetési források biztosítása.

A jelentés angol és magyar nyelven olvasható az adatvédelmi biztos honlapján (www.obh.hu).

Budapest, 2002. szeptember 20.

KÖZLEMÉNY

Az adatvédelmi biztos egy gyermekvédelmi szakszolgálat vezetőjének állásfoglalást kérő beadványa nyomán ajánlást bocsátott ki az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságát feltáró szakértői vélemény személyes adat-tartalmával kapcsolatban.

Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint az örökbe fogadni szándékozó pszichikai alkalmasságáról szóló szakvéleménynek csak az érintett személynek a jogszabályokban meghatározott szempontok szerinti minősítését szabad tartalmaznia. Jogsértő az a gyakorlat, amely szerint a gyámhatóságnak továbbítandó pszichológiai szakvélemény tartalmazza a vizsgált személy élettörténetét, élethelyzetét részletesen bemutató, teszteredményeket, az interjúkon elhangzottakat részletesen leíró megállapításokat, hiszen a szakvélemény célja nem a teljes személyiségkép leírása, hanem a szakvéleményt adó által megismert személyiség jegyeiből levont következtetések, az azok alapján kialakított vélemény ismertetése azzal, akinek az szól. Ha a szakszolgálatnak a teljes személyiségképet tartalmazó, az érintett személy élettörténetét teljes részletességgel bemutató, illetve valamennyi teszteredményt leíró pszichológiai szakvéleményt kell átadnia a gyámhivatal részére, az sérti az örökbe fogadni szándékozó személy személyes adatai védelméhez való jogát.

Mindezek alapján az adatvédelmi biztos ajánlásában felkérte a gyermekvédelmi szakszolgálatokat, hogy az örökbefogadás előtti eljárás során a gyámhivatal részére továbbítandó, az örökbe fogadni szándékozó pszichológiai alkalmasságáról szóló szakvéleményt úgy készítsék el, hogy az csak a végső következtetést tartalmazza.

Az ajánlás az adatvédelmi biztos honlapján, a www.obh.hu címen olvasható az aktuális információk között.

Budapest, 2002. november 22.