Magyar Köztársaság Kormánya

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló
2001. évi XX. törvény módosításáról

2003. március

Az Országgyűlés

a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igényeket és forráskezelési feladatokat, továbbá az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának követelményét szem előtt tartva, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB Tv.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen

Az MFB Tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az MFB Rt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet.

(2) Az MFB Rt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

(3) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, illetőleg az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai közösségi forrásokból finanszírozott, a szakmai programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:

Az MFB Tv. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az MFB Rt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más hitelintézeten keresztül végezhet.

(2) Az MFB Rt. kizárólag egy évet meghaladó (így különösen közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú) hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat, valamint csak ilyen hitelre, illetőleg kölcsönre vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.

(3) Az MFB Rt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése elsődlegesen az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel kellően biztosított.

(4) Az MFB Rt. magyarországi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságban [ Gt. 2. § (2) bekezdés] - kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából - közvetlenül tulajdonrészt szerezhet."

Az MFB Tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által

(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:

(3) Az MFB Rt. euróban meghatározott forrásbevonásához a pénzügyminiszter - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel közösen kialakított eljárási rend szerinti - előzetes egyetértése szükséges.

(4) Az (1) bekezdésekben szereplő kezességek beváltására, nyilvántartására és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségre az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat kell alkalmazni."

(1) Az MFB Tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az MFB Rt. előző évi tevékenységéről a Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter (a továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) legkésőbb augusztus 31-ig beszámol a Kormánynak."

(2) Az MFB Tv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a beszámoló alapján áttekinti az MFB Rt. pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét."

Az MFB Tv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az MFB Rt. tevékenységéhez illeszkedő jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni."

Az MFB Tv. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Rt. által a hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kockázatvállalások nettó értéken számított összege nem haladhatja meg az MFB Rt. prudenciális előírások alapjául szolgáló szavatoló tőkéjét.

(2) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 76. §-ának (3)-(10) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell alkalmazni.

(3) Az MFB Rt. - járulékos vállalkozás kivételével - csak a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából szerezhet tulajdonrészt jogi személyiségű gazdasági társaságban.

(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - kivéve az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságokat - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 49%-os tulajdoni hányadot szerezhet.

(5) Az MFB Rt. által egy gazdasági társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát."

Az MFB Tv. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Az MFB Rt. köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.

(2) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott beszámolóit legkésőbb június 15-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni. A tulajdonosi jogok gyakorlója a beszámolók elfogadásáról az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt."

Az MFB Tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az MFB Rt. felügyeletét - e törvény 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) látja el."

(1) Az MFB Tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) Az MFB Rt.-ben a Magyar Államot mint egyszemélyes tulajdonost az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében meghatározott miniszter képviseli."

(2) Az MFB Tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MFB Rt. gazdálkodásának célszerűségét és szakszerűségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja."

(1) Az MFB Tv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója [ Ptk. 685. § b) pont] nem lehet országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő."

(2) Az MFB Tv. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazgatóság tagjait és elnökét a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza."

Az MFB Tv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MFB Rt. vezérigazgatóját a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki és menti fel."

(1) Az MFB Tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza."

Az MFB Tv. 16/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § Az MFB Rt. könyvvizsgálóját - az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára - a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra."

Az MFB Tv. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja által tett bejelentés esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója, alkalmazott által tett bejelentés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban felszólítani az igazgatóság, felügyelő bizottság tagját, az alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a felszólított személy az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, akkor megbízása, munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnik."

Az MFB Tv. 18/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/A. § Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja, továbbá vezérigazgatója a megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően évente, vezető alkalmazottai a kinevezésüket követő 30 napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek."

Az MFB Tv. a következő melléklettel egészül ki:

"Melléklet a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényhez

A törvény 8. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az MFB Rt. 100 %-ot elérő tulajdonrészt szerezhet, illetőleg birtokolhat a következő gazdasági társaságokban:

Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.

Kisvállalkozás-Fejlesztő Pénzügyi Rt.

Magyar Követeléskezelő Rt.

Magyar Közmű Kft.

Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft."

E törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.

(1) Az MFB Rt. az MFB Tv. 8. §-ának (1)-(5) bekezdésében foglalt előírásoknak - a törvény hatályba lépésekor meglévő ügyletei tekintetében - legkésőbb 2004. június 30-ig köteles eleget tenni.

(2) Az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódóan a Kormány által 2002. december 31-ig vállalt árfolyam-garancia mindaddig fenn marad, amíg ezekből fizetési kötelezettség áll fenn.

(1) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

(2) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül köteles módosítani belső szabályzatait.

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet."

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) 1996. decembere óta működik. A szakosított hitelintézet létrehozásáról és működési szabályairól az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezett.

A hitelintézet működésének első néhány évében szerzett tapasztalatokat, valamint a hitelintézetekre és azon belül a szakosított hitelintézetekre vonatkozó, már hatályban lévő törvényeket figyelembe véve az Országgyűlés a 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB Tv.) megalkotásával teremtette meg az alapjait a fejlesztési bankra vonatkozó sajátos szabályozásnak.

Mint ismert, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény keretében az Országgyűlés százmilliárdos összeget volt kénytelen az MFB Rt. veszteségeinek fedezésére, illetőleg a hitelintézet stabilizálására fordítani. Az MFB Rt. portfoliójának a veszteséges eszközöktől való megtisztítása mellett a nagy összegű veszteség ismételt bekövetkezésének elkerülése, illetőleg az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben a hazai gazdaság különböző területein felmerülő, állami részvételt is szükségessé tevő fejlesztési feladatok finanszírozásának igénye egyaránt elengedhetetlenné tette az MFB Rt. működésére vonatkozó szabályok áttekintését.

A törvényi szabályok említett áttekintése alapján megállapítható, ahhoz, hogy az MFB Rt. - feladatainak, illetőleg az elé tűzött céloknak megfelelve - a következő években kellő módon képes legyen a hazai és nemzetközi pénzpiacon forrásokat gyűjtve, hitel és tőkefinanszírozással rendelkezésére állni a fejleszteni, beruházni szándékozó hazai vállalkozásoknak, szükség van a hatályos szabályozás módosítására.

Az MFB Tv. hatályos rendelkezéseire alapozva meg kell erősíteni, hogy, jóllehet az MFB Rt., mint állami fejlesztési bank, nem profitorientált és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor, mint a pénz- és tőkepiacról forrásokat felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet, nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől. Ehhez kapcsolódóan ugyancsak megerősítést igényel, hogy éppen az MFB Rt. által bevont éven túli lejáratú forrásokon fennálló állami, törvényi kezességre tekintettel, a hitelintézet - nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel - alapvetően a szokásos banki, prudenciális szabályokat kell, hogy alkalmazza.

Az MFB Rt.-nek a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt piaci pozíciója, illetőleg a hitelintézet által kifejtett tevékenység jelenleg sem gyakorol számottevő befolyásoló hatást a kereskedelmi bankok piacán. A javasolt módosítások - figyelembe véve a szabályozásból származó előnyök és hátrányok összességét és ezek egymásra gyakorolt hatását is - az állam piaci részvételével nem eredményeznek piactorzító befolyást. A prudenciális szabályok tekintetében megállapított - a hatályos szabályozáshoz képest igen jelentősen szűkíteni javasolt eltérések - mértékéből származó esetleges előnyt, az azonos körben jelentkező hátrányok (pl. a tevékenységek erőteljes korlátozottsága, a törvényi kezességgel történő forrásbevonás korlátozott volta, a profitorientáltság helyett érvényesülő megtérülés orientáltság) kellően ellensúlyozzák. A korlátok mellett érvényesülő, csökkenő "előnyök" a hiánypótló, speciális, az állam tulajdonosi részvételével ellátott pénzügyi szolgáltatás hátrányainak kiegyenlítését, illetőleg kockázatainak csökkentését szolgálják, és ilyen formában nem profitnövelő tényezők.

Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során, a szolgáltatások szabad áramlása című (3. sz.) tárgyalási fejezetben, a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a Kormány, az Eximbank Rt. mellett, kérte az MFB Rt., mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az EU Banki Irányelv alól. Az MFB Rt. alapszabálya, mérlege és a bank szerepére, működésére, portfoliójára, valamint piaci részesedésére vonatkozó kiegészítő információk alapján az EU az MFB Rt. kivételi listára helyezését (gyakorlatilag a közösségi prudenciális előírások alóli felmentését) a (CONF-H 51/00) Közös Álláspontban megadta.

A kivételi listára vétel feltételei a következők:

A szakosított hitelintézet

Mint az a javaslatból kitűnik, a módosítások elfogadása az MFB Rt. kivételi listára helyezésének megalapozottságát erősíti. Ugyanakkor a szabályozás a többi vonatkozó EU előírást sem sérti, tehát EU-konformnak tekinthető. Ezt támasztja alá az EU egyes tagországaiban működő, hasonló tevékenységet folytató, korábban vagy jelenleg is állami tulajdonban álló fejlesztési bankok tevékenységére irányadó szabályozások elemzése is.

A hazai gazdaság modernizálásához - és e körben az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban szükségessé váló fejlesztésekhez - igényelt közép- és hosszú lejáratú hitel- és tőkefinanszírozás hatékonyságához az állam, az említett forrás oldali kezesség biztosítása mellett, az MFB Rt. szabályozásán keresztül úgy járulhat hozzá a legjobban, ha a banki, megtérülési követelmények előírásával, azokat a beruházásokat juttatja - elérhető feltételekkel igénybe vehető - fejlesztési hitelhez vagy tőkéhez, amelyek azt a legjobban képesek felhasználni.

Ahhoz, hogy az MFB Rt., a sajátos banki eszközökkel a lehető legeredményesebben járuljon hozzá az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a hatályos szabályozásban foglalthoz képest szűkebben és egyértelműen kell meghatározni úgy a feladatait, mind az ezek végrehajtása érdekében végzett tevékenységeit.

Az MFB Rt.-nek az - állam tartós tulajdonában lévő - fejlesztési bankként elsősorban a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében, illetve a hazai - elsősorban a fejlődőképes, regionális szerepvállalásra is képessé tehető - vállalkozások finanszírozásában kell részt vennie, akár a kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozással, akár közvetlenül.

Az MFB Rt. a javasolt szabályozás szerint csak olyan vállalkozások, vagy önkormányzatok számára nyújthat fejlesztési hiteleket, amelyek képesek azt megbízhatóan visszafizetni. A megfelelő visszatérülés a követelmény a javasolt közvetlen fejlesztési tőkefinanszírozás során is. Természetesen, a visszatérülés biztonságát - a szokásos fedezetek mellett illetőleg a beruházás által termelt nyereségen, az elérhető árfolyam-növekedésen túl - növelheti akár az állam, vagy az EU által biztosított támogatás is.

A javasolt módosításoknak megfelelően az MFB Rt. a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő forrásokból a központi (állami) költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan, részben vagy egészben meg nem térülő infrastrukturális- vagy egyéb beruházásokat, amelyek megvalósítása költségvetési feladat.

Az MFB Rt-nek az általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania, döntően a kis- és középvállalkozások részére. Nincs szükség arra, hogy az MFB Rt. ügyfeleinek üzletszerűen befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatásokat nyújtson, azonban szükséges, hogy a banknak - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben - lehetősége legyen a fejlesztések megvalósítását közvetlen tőkejuttatással is elősegíteni.

Ismeret, hogy a hitelezés mellett a közvetlen, tőkével történő részvétel a vállalkozások működtetésében a kereskedelmi bankok számára erősen korlátozott. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások tőkehiánya miatt igen nagy szükség van a fejlesztési célú hitelfinanszírozás mellett a tőkefinanszírozásra is. Nem véletlen, hogy az egyes országokban működő hasonló fejlesztési bankok is, de a nemzetközi fejlesztési bankok is úgy működnek, hogy nem csak hitelt, hanem tőkét is adnak a beruházni szándékozó vállalkozásoknak. A közvetlen tőkefinanszírozás, természetesen megfelelő szabályok, feltételek mellett semmivel sem kockázatosabb az ezzel foglalkozó szakosított hitelintézetek számára, mint pl. egy 10-15 éves lejáratú hitel nyújtása. Ugyanakkor a fejleszteni szándékozó vállalkozás számára lényegesen jobb feltételeket teremt, növeli profitabilitását és stabilitását, ha a fejlesztésre felhasználható pénz egy részét nem kell kamattal növelten visszatörlesztenie.

Az előzőekben vázolt, lényeges, az MFB új, középtávú stratégiájához kapcsolódó módosítások mellett a javaslatok számottevő része olyan törvényhelyek korrekciójára vonatkozik, amelyek a kapcsolódó jogszabályokkal való összhang megteremtése vagy a gyakorlati alkalmazás, illetőleg az értelmezés egységességének biztosítása érdekében szükségesek.

Az 1-3. §-hoz

A Javaslat - a hatályos szabályozás bázisán - azt szűkítve és pontosítva határozza meg az MFB Rt. számára az állam gazdaságpolitikai elvárásaihoz igazodó feladatokat, és ezekhez igazodóan állapítja meg e fejlesztési típusú szakosított hitelintézet tevékenységi körét, forrásbevonási és kihelyezési, finanszírozási lehetőségeit. Az állami tulajdonban lévő fejlesztési bank feladatainak megfogalmazásakor az a szabályozási elv volt az irányadó, hogy - a kizárólagosságot, a diszkriminációt és a piaczavaró kivételeket mellőzve - az MFB Rt. hatékonyan vegyen a jogalkotó által stratégiai célként kitűzött feladatok végrehajtásában.

A feladatok Javaslat szerinti meghatározásából kitűnően az MFB Rt. a jövőben - az állam forrásoldali kezessége eredményeként - kedvezőbb, közép- és hosszú lejáratú forrásokat gyűjtve, azokat a szokásos banki elvárásoknak megfelelő, megtérülő, közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelekként kell kihelyezze a gazdaságpolitika által preferált beruházások finanszírozására úgy, hogy a tőkéjét meg nem haladó összegben közvetlen tőkefinanszírozással is elősegíti a fejlesztések megvalósítását.

Az állam piacot, piaci versenyt zavaró tevékenységének elkerülése érdekében, a tisztességes verseny követelményére figyelemmel a Javaslat előírja, hogy az MFB Rt. a tételesen meghatározott pénzügyi- illetve az egyéb szolgáltatási tevékenységét kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladatai ellátása érdekében, azokhoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök szűkebbek, mint amelyek a hatályos szabályozásban szerepelnek.

Az MFB Rt. helyzetéből és feladatainak jellegéből adódóan tevékenységét döntő részben közvetetten, a kereskedelmi bankokon keresztül, azok refinanszírozásával végzi.

A hatályos törvény részletezi az MFB Rt-nek a központi költségvetéshez fűződő kapcsolatait. A Javaslat, annak érdekében, hogy közcélú feladatainak ellátásához a hitelintézet a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz - a jogszabályi összhanghoz szükséges pontosítással - fenntartja azt a szabályt, hogy az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, illetőleg kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, továbbá harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

A hatályos törvényi szabályokra alapozva, a Javaslat szerint az éves költségvetési törvény határozza meg az MFB Rt. által forrásszerzés céljából - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek állományának felső határát, továbbá a Kormány megbízásából az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia ügyletek állományának felső határát.

A Javaslat a jövőre vonatkozóan megszünteti az MFB Rt. részére vállalható árfolyam garanciát.

A Javaslat szerint a Kormány - a vonatkozó hatályos rendelkezést részben pontosítva - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése alapján évente legalább egy alkalommal beszámolót kap az MFB Rt. tevékenységéről. A Kormány a beszámoló alapján áttekinti az MFB Rt. pénzügyi,- jövedelmi- és vagyoni helyzetét.

A Javaslat szerint a hatályos normaszöveg pontosításával egyértelművé válna, hogy az MFB Rt.-vel, mint nem profit, hanem megtérülés érdekelt szervezettel szembeni jövedelmezőségi elvárásokat az üzleti tervben kell meghatározni.

A hatályos törvényi szabályok az MFB Rt. pénzügyi szolgáltatási tevékenységét - az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban végzett, nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű, stratégiai beruházások finanszírozása révén végrehajtott jelentős kockázat koncentrációra hivatkozva - gyakorlatilag kiveszik a Hpt. prudenciális szabályaira vonatkozó előírások alól. A könnyebbé tett, fokozott, és érdemben nem korlátozott kockázatvállalás lehetősége ugyanakkor az elmúlt években százmilliárdos veszteséggel társult az MFB Rt-nél. A bank 2002-ben végrehajtott stabilizálását, a veszteségek átvállalásával a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kellett viselni. Erre figyelemmel a Javaslat - a hatályos szabályozás koncepciójával alapvetően szakítva, valóban csak néhány, feltétlenül indokolt részletszabály tekintetében enged eltérést a Hpt. prudenciális szabályaitól.

A Javaslat szerint a törvény kiegészül a fejlesztési tőkefinanszírozás lehetővé tételéhez kapcsolódó, ezek prudens végzését biztosító előírásokkal. Meghatározott esetben a Javaslat még a hitelintézeti törvény előírásaihoz képest is szigorúbb szabályt rendel alkalmazni az MFB Rt. részére, így a Hpt. 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel szemben (mely szerint a hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének legfeljebb 51%-át szerezheti meg) csupán kisebbségi (legfeljebb 49 %) részesedés megszerzését teszi lehetővé.

A Javaslat az MFB Rt. éves - nem konszolidált és konszolidált - beszámolójának elkészítésének-, elfogadásának- és a cégbíróságnál történő letétbe helyezésének határidejére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseire és az MFB Rt. tevékenységének sajátosságaira figyelemmel úgy állapít meg határidőt, hogy az lehetővé tegye az összevont (konszolidált) beszámoló esetében is a törvényi határidő betartását.

Az MFB Rt. mint szakosított hitelintézet tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-ának i) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) felügyeli. A Javaslat e felügyelet tartalmát pontosítja akkor, amikor meghatározza, hogy az nem terjed ki az MFB Rt. tevékenysége célszerűségének és szakszerűségének a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter feladatkörébe tartozó vizsgálatára.

Az MFB Rt.-re, mint egyszemélyes részvénytársaságra vonatkozó rendelkezéseket - az eredeti célokkal való egyetértésre tekintettel - alapvetően érintetlenül hagyva, a Javaslat csupán néhány módosítást tartalmaz, amelyek a kapcsolódó törvényi rendelkezésekre tekintettel a szükséges összhang, és az egységes értelmezés, illetőleg alkalmazás biztosítását szolgálják.

A Javaslat alapján az MFB Tv. egy melléklettel egészül ki, amely meghatározza azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Tv. 8. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az MFB Rt. 100 %-ot elérő tulajdonrészt szerezhet, illetőleg birtokolhat.

A törvény hatályba lépésére vonatkozó, a Javaslat szerinti rendelkezés kellő időt ad a kihirdetését követően az abban foglaltak megismerésére és alkalmazására.

Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor megfelelő időt biztosítanak arra, hogy az MFB Rt. úgy a portfoliójában lévő ügyletek, mind társasági okiratai és belső szabályzatai tekintetében felkészüljön a módosított törvényi rendelkezések teljes körű alkalmazására.

A közvetlen tőkebefektetés lehetővé tétele, illetőleg a fejlesztési tőkefinanszírozás részletes szabályozása miatt szükséges a törvény 8/A. §-ának hatályon kívül helyezése. A Javasolt módosítások következtében szükség van arra, hogy az MFB Tv. 18. §-a (4) bekezdésének c) pontja, valamint a 20.§-ának b) pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése is hatályát veszítse.

Az MFB Tv. 5. §-ának módosítása következtében szükség van arra, hogy a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 33. §-ának (1)-(2) bekezdése is módosításra kerüljön. A módosítás nem érinti az MFB Rt. részére korábban meghatározott állományok összeghatárát.