Magyar Köztársaság Kormánya
T/2820.
számú
törvényjavaslat
a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter
2003. március
2003. évi .... törvény
a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a kijelölt fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerek a résztvevők számára a teljesítés véglegességét biztosíthatják, előmozdítva ezzel biztonságos és hatékony működésüket, továbbá, hogy csökkentse azokat a kockázatokat, amelyek ezen rendszerek valamely résztvevője ellen indított fizetést korlátozó intézkedésből adódhatnak, a következő törvényt alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
E törvény hatálya kiterjed:
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában:
a) elszámolási nettósítás: valamely résztvevőnek a rendszer más résztvevőjétől kapott illetve részére küldött transzfer megbízásaiból keletkező követeléseinek és tartozásainak egyetlen nettó követeléssé vagy nettó tartozássá való átalakítása, aminek folytán a követelés vagy a tartozás csak e nettó összegre korlátozódik;
b) elszámoló fél: az a résztvevő, amely az intézmények, az esetleges központi szerződő fél illetőleg az esetleges teljesítő fél nettó fizetési kötelezettségeit megállapítja;
c) biztosíték: az óvadékként elhelyezett pénz - ideértve az óvadékként elkülönített bankszámla követelést is - ,illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír;
d) fizetést korlátozó eljárás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kivételes intézkedés, illetve a Hpt. 176/B. §-a (5) bekezdése, a Hpt. 181. §-a (2) bekezdése, továbbá a Tpt. 185. §-a (2) bekezdése, a Tpt. 192. §-a (2) bekezdése szerinti kifizetési tilalom, továbbá a Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése h), j) q) és r) pontja valamint (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedések;
e) harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
f) intézmény:
fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, a Tpt. szerinti befektetési vállalkozás, az egyetemes postai szolgáltató, a Magyar Államkincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy
fb) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban rendszer résztvevője lehet, vagy
fc) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel a Hpt. 2. sz melléklete III. fejezetének 44. pontjában foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 73. pontjában foglaltaknak,
amely valamely rendszer résztvevője és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;
g) központi szerződő fél: az a szervezet, amely a rendszer intézményeinek transzfer megbízásai tekintetében - a jogviszonyba belépve - mindannyiukkal szemben kizárólagos szerződő félként jár el;
h) közvetett résztvevő: az a hitelintézet, amely szerződéses kapcsolatban áll a rendszer valamely résztvevőjével és transzfer megbízásait e résztvevő közvetítésével bonyolítja le a rendszeren keresztül;
i) rendszer: az az írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
ia) amikor három vagy több intézmény, továbbá - ha van ilyen - a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél illetőleg a közvetett résztvevő megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint kerülnek végrehajtásra,
ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Bizottságot;
j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél valamint az elszámoló fél;
k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget illetőleg átruházható értékpapírt valamely hitelintézetnél vagy a teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére;
l) teljesítés: a rendszer résztvevői közötti tartozások és követelések kiegyenlítése a teljesítési számlákon;
m) teljesítési számla: a teljesítő félnél vezetett pénz- vagy értékpapírszámla, ahol a rendszer résztvevői közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik;
n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények illetőleg a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében.
A RENDSZER RÉSZTVEVŐI KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁS
3. §
(1) A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját,
b) azt az időpontot, amikortól kezdve a transzfer megbízás nem vonható vissza a rendszerből,
c) azon résztvevő megnevezését, amelynek feladata lesz:
ca) a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás, ideértve a kijelölés iránti kérelem benyújtását, a fizetést korlátozó eljárással kapcsolatos 5. § (1) bekezdés szerinti értesítés fogadása céljából a bírósághoz és intézkedésre jogosult más hatósághoz történő bejelentkezést, továbbá
cb) az illetékes felszámoló bíróság és intézkedésre jogosult más hatóság 15 napon belüli értesítése a rendszer nyilvántartásba vételéről, valamint a rendszer résztvevőinek nevéről, székhelyéről, a cégnyilvántartási illetőleg adószámáról, elérhetőségéről illetve az ezekben bekövetkező változásokról,
d) a megállapodásban rögzíteni kell a c) pont szerinti résztvevő jogait és kötelezettségeit, az általa követhető eljárási rendet, a többi résztvevő vele szembeni kötelezettségét, elérhetőségét és a számára adott meghatalmazást,
e) a kijelölő hatóság felé történő kötelezettségvállalást
ea) az értesítések megtételére, okmányok, okiratok szükség szerinti bemutatására,
eb) olyan nyilvántartás vezetésére és öt évig történő őrzésére, amelyből utólag is egyértelműen megállapítható a bíróság illetve az intézkedésre jogosult más hatóság 5. § (1) bekezdés szerinti értesítésének tartalma és megérkezésének időpontja,
f) a résztvevők közötti eljárási rendet, az egyes résztvevők jogait és kötelezettségeit, feladatát, a felelősségi viszonyokat.
(2) A megállapodásban foglaltak alapján egyazon résztvevő egyidejűleg elláthatja a központi szerződő
fél, a teljesítő fél valamint az elszámoló fél feladatát is.
(3) A megállapodás módosítása esetén - a módosítás elfogadását követő öt napon belül - a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére.
Az elszámolási Nettósítás és A transzfer megbízások Jogi hatálya
4. §
A fizetést korlátozó eljárás
5. §
a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában
b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában
c) a jogerős határozat
bíróság vagy intézkedésre jogosult más hatóság általi meghozatalának időpontjával egyezik meg.
6. §
A fizetést korlátozó eljárás során született határozatoknak és a megtett intézkedéseknek nem lehet az eljárás megindításának az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontját megelőző időpontra visszaható, a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintő hatálya.
7. §
A rendszer résztvevője ellen indult fizetést korlátozó eljárás esetén a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.
A biztosíték sérthetetlensége a fizetést korlátozó eljárásban
8. §
A rendszer kijelölése és A kijelölt rendszer nyilvántartása
9. §
a rendszer kijelölésének feltételei és A kijelölő hatóság eljárása
10. §
A rendszer kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a megállapodásban résztvevők a rendszerre irányadó jogként a magyar jogot választják,
b) a megállapodásban résztvevők közül legalább egy magyarországi székhellyel rendelkezik,
c) a megállapodás tartalmazza a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat,
d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:
da) a Tpt. 334. §-ában megnevezett elszámolóházi tevékenység végzése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Tpt. 338. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedélyével, vagy
db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (elszámolásforgalom lebonyolítása) végzése esetén a Magyar Nemzeti Banknak a Hpt. 3. § (6) bekezdésében előírt tevékenységi engedélyével, vagy
dc) az Európai Unió más tagállama felügyeleti hatósága által kiadott elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,
e) ha a rendszer résztvevői között külföldi székhelyű van:
ea) a külföldi székhelyű résztvevő az adott ország jogszabályainak megfelelően alapított és bejegyzett, a rendszerben való részvételből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére képes gazdasági társaság,
eb) a rendszerben való részvétel nem ütközik az adott ország jogrendjébe,
ec) az adott ország jogszabályai minden külön eljárás nélkül biztosítják a résztvevő rendszerbeli tagságból eredő kötelezettségeinek korlátozás nélküli teljesítését,
ed) a résztvevő ellen indított fizetést korlátozó bármely intézkedés esetében az adott ország jogszabályai a rendszer többi résztvevője számára a 4. §-ban, továbbá a 8. §-ban foglaltaknak megfelelő szintű védelmet nyújtanak,
f) a kérelem benyújtása a 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint történik.
11. §
a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § da) - dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét,
b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,
c) a rendszer résztvevőinek alapítói okiratát,
d) bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette.
AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLAMÁNAK JOGA ALAPJÁN MŰKÖDŐ RENDSZER MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ RÉSZTVEVŐJÉNEK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
12. §
(1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője a rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozásról szóló tájékoztatáshoz mellékelni kell:
a) a csatlakozási megállapodás (szerződés) másolatát,
b) tájékoztatást a rendszer elszámolási tevékenységéről, ideértve - ha van ilyen - a központi szerződő fél, az elszámoló fél, valamint a teljesítő fél megnevezését is.
13. §
Jogos érdeke alapján bárki kérheti az intézményt, hogy adjon információt azon rendszerről, amelynek résztvevője, továbbá tájékoztatást kérhet e rendszer működésének fő szabályairól.
ÁTMENETI ÉS záró rendelkezések
Hatálybalépés
14. §
Átmeneti rendelkezés
15. §
A törvény hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősül a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER) által működtetett elszámolási rendszer.
Módosuló jogszabályok
16. §
" (2) A fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki."
(2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:]
"r) a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény."
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍTÉS
17. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A bankok illetve a befektetési vállalkozások egymás közötti átutalásaikat elszámolási rendszereken keresztül bonyolítják. Az elszámolások során a rendszerek jelentős részében a tartozások illetve a követelések nettósításra kerülnek és csak a nettó összegek kerülnek teljesítésre. A rendszer védelme rendkívül fontos ezért arra az esetre, ha valamely résztvevő ellen fizetést korlátozó eljárás indul, (ilyen a csődeljárás, a felszámolás vagy olyan felügyeleti intézkedés, amely során korlátozzák, megtiltják, felfüggesztik a fizetéseket) mivel, ha ez esetben a résztvevő nem tud teljesíteni, a dominóhatás következtében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása megrendülhet. A törvény célja e védelem megteremtése, azzal, hogy a kijelölt rendszerek számára nyújtott biztosítékból kielégíthető a résztvevő tartozása és a biztosíték nem vonható el abban az esetben sem, ha időközben fizetést korlátozó eljárás indul azon résztvevő ellen, amely a biztosítékot nyújtotta.
A törvény előírásai összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével. Az irányelv harmonizálásának eredményeként nemcsak Magyarországon erősítjük a fizetési- és értékpapír-elszámolási rendszereket, csökkentjük az e rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, hanem egyidejűleg hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a rendszerek az Európai Unió egészének szintjén is stabilabbak legyenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
3. §-hoz: A rendszer a résztvevők megállapodásán alapul. A törvény ezért részletesen meghatározza annak tartalmát, annál is inkább, mivel a megállapodás alapját képezi a kijelölő hatóság kijelölésről szóló döntésének is.
A megállapodás lényeges eleme a résztvevők feladatának meghatározása, többek között azért, mivel az elszámoló félnek rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel, illetve fontos egy olyan résztvevő meghatalmazása, amelynek feladata lesz a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás.
A megállapodás fontosságára tekintettel - módosítása esetén -a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére.
4. §-hoz: A rendelkezések a rendszer védelmét szolgálják azzal, hogy a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontjától kezdődően a megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás végrehajtható és megtámadhatatlan abban az esetben is, ha a rendszer valamely résztvevője ellen fizetést korlátozó eljárás indul.
Ha viszont a transzfer megbízást a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját követően fogadta be a rendszer csak akkor válik megtámadhatatlanná, ha a teljesítő fél illetve a központi szerződő fél, vagy az elszámoló fél bizonyítja, hogy az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen.
5. §-hoz: A rendelkezés a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját konkretizálja, kitérve a különböző eshetőségekre. Haladéktalan értesítési kötelezettséget ír elő továbbá a bíróság, az intézkedésre jogosult más hatóság illetve a kijelölő hatóság részére, meghatározva annak formáját is. Mivel az értesítéshez jogkövetkezmény kapcsolódik ezért oly módon kell azt továbbítani, hogy annak tartalma és megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen.
A gyors eljárás érdekében a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Továbbá nem alkalmazható a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése. Így a határidő elmulasztásának következményeivel jár, ha a bírósághoz intézett beadványt a határidő utolsó napján adták postára.
6. §-hoz: A rendelkezés szintén a rendszer védelmét szolgálja azzal, hogy a fizetés korlátozó eljárás során nem lehet olyan határozatokat hozni és intézkedéseket tenni, melyek a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintően a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját megelőző időpontra visszahatnának.
7. §-hoz: Az előírás azt az esetet rendezi. amikor a rendszer résztvevőire más jog vonatkozik, mint amely jog alapján a rendszer működik.
8. §-hoz: Az előírás a rendszer pénzügyi stabilitását szolgálja. A rendelkezés alapján, a csődtörvényben foglaltaktól eltérően, nem lehet elvonni a rendszer számára nyújtott biztosítékot - a rendszer résztvevő felé fennálló követelésének kielégítéséig - abban az esetben sem, ha a biztosítékot nyújtó résztvevő ellen fizetést korlátozó eljárás indul. Továbbá ez esetben is felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig.
9. §-hoz: A rendelkezés megnevezi a kijelölő hatóságot és kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül a törvény hatálybalépését követően is, nem kell tehát újra a kijelölést kérnie.
A kijelölt rendszerekről mind a kijelölő hatóságnak, mind a bíróságnak nyilvántartást kell vezetnie értesítési kötelezettségük teljesíthetősége érdekében.
10. §-hoz: A rendszer a kijelölés által válik védetté. A rendelkezés részletesen meghatározza ezért a kijelölés feltételeit, melyek megléte esetén a rendszert ki kell jelölni. A rendszer biztonsága érdekében a külföldi székhelyű résztvevőnek több feltételt kell teljesíteni, mint a magyar résztvevőnek.
11. §-hoz: A rendelkezés a kijelölési eljárást szabályozza. A kijelölés kérelemre indul és az eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni néhány kivétellel.
A rendszer kijelöltté válásának egyik kritériuma, hogy az Európai Bizottság értesítést kapjon a rendszer kijelöléséről, ezért a kijelölő hatóságnak értesítési kötelezettsége van az Európai Bizottság felé is.
12. §-hoz: Annak érdekében, hogy a kijelölő hatóság tisztában legyen azzal, hogy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszernek, melyek a magyar résztvevői illetve, hogy e rendszer milyen szabályok szerint működik, a magyar résztvevőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
13. §-hoz: Az előírás az intézmények ügyfelei számára biztosít jogot arra, hogy információt kérjenek az intézmény rendszerbeli tagságára vonatkozóan.
14. §-hoz: A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény azon rendelkezése, amely az ott nevesített néhány rendszer számára biztosított a jelen törvény előírásaival azonos szintű védelmet, mivel a védelem. a továbbiakban minden kijelölt rendszerre vonatkozik.
15. §-hoz: Az átmeneti rendelkezésre azért van szükség, hogy a törvény hatálybalépését követően, a kijelölési eljárás lefolytatásáig - az MNB által működtetett rendszeren kívül - is legyenek működő elszámolási rendszerek. A törvény ezért a hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősíti a jelenleg is működő és védett elszámolási rendszereket. A határidő letelte után ezen rendszereknek is kérni kell a kijelölést.
16. §-hoz: A törvény előírásainak érvényesítéséhez 2 törvény módosítása szükséges. Az MNB-ről szóló törvényt az MNB kijelölési jogának biztosítása, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt pedig az eljárás alkalmazhatósága érdekében kell módosítani.