Bizottsági módosító javaslat

az Országgyűlés Elnöke részére

A Mezőgazdasági Bizottság a Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint a 102. § (1) bekezdése alapján a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló T/3237. számú törvényjavaslathoz a következő

terjeszti elő:

1.) A 2. § 4 pontja az alábbiak szerint módosul:

"4. Oltalom alatt álló növényfajta: a nemzeti növényfajta-oltalomban, illetve a közösségi fajtaoltalomban részesített növényfajta."

Az oltalom alatt álló növényfajta fogalom-meghatározása a nemzeti fajtaoltalomra kell, hogy utaljon és nem csak általánosságban a fajtaoltalomra.

2.) A 2. § 10. pontja az alábbiak szerint módosul:

Ezzel összefüggésben a 6. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

"a) megkülönböztethető, ha egy vagy több lényeges tulajdonsága tekintetében határozottan eltér minden más növényfajtától, melynek létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt a Magyar Köztársaságban vagy [az Európai Unió] valamely tagállam[á]ban [(a továbbiakban: tagállam)] nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, vagy ha a bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel,"

A tagállam rövidítését az első előfordulási helyen szükséges megadni.

3. A 2. §-át új 25. ponttal kiegészíteni javasoljuk (a javaslat elfogadása esetén a pontok jelölése értelemszerűen változik).

/E törvény alkalmazásában:/

"25. Törzsültetvény: szaporítóanyag előállítására létesített, e célnak megfelelően kezelt, a minősítő intézet által minősített növényállomány."

A törvény több helyen is hivatkozik a fogalomra, ezért célszerű azt a 2. §-ban a 24. pont után szerepeltetni.

4.) A 5. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Az állami elismerésre bejelentett növényfajta meghatározott ideig, legfeljebb az állami elismerés időpontjáig kaphat egyedi szaporítási engedélyt. Az engedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg."

Amint az a vetőmagvak forgalomba hozatalára vonatkozó közösségi irányelvekben is rögzítésre került, az ideiglenes szaporítási engedély kiadása csak a kísérleti célú felszaporításra vonatkozhat, és annak feltételeit külön rendelet szabályozza.

5.) 13. §. (1) bekezdésének módosítását javasoljuk:

"13. § (1) A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a növényfajta nemesítőjeként feltüntessék, illetve, hogy a növényfajta nemesítőjeként nyilvánosan elismerjék. A növényfajta [ használatáért díjazás] minősített szaporítóanyaga után, a fajtahasználatért a fajtafenntartót [ a felhasználóval kötött] szerződés alapján díjazás illeti meg."

A módosítás pontosító jellegű, hiszen a díjazás a fajtafenntartót a növényfajta minősített szaporítóanyaga után illeti meg és ez nem feltétlenül a felhasználóval kötött szerződésen alapul.

6.) A 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) A Magyar Köztársaságban

a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,

b) a Szállítói Fajtajegyzékben,

c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében,

d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben,

e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban

szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre és árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználni, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek."

A módosítás a szőlőre vonatkozóan a 2002/11/EK irányelv alapján szükséges.

7.) A 15. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az [5. §] (1) bekezdés[e] alá nem tartozó növényfajok, illetve -fajták szabadon előállíthatók, forgalomba hozhatók, továbbszaporíthatók és árutermesztésre, árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználhatók."

Csak azon fajok és fajták szabad forgalmazását indokolt lehetővé tenni, amelyek a fent felsorolt jegyzékekben nem szerepelnek.

8.) A törvényjavaslat a 19. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

(1) Az állami elismerésben részesített......"

9.) A 19. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Aki a Magyar Köztársaság területén szőlő-, gyümölcs-, [dísznövény-,] és erdészeti fajta vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő, annak külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény létesítését a minősítő intézet engedélyezi."

A dísznövény fajtákból a bejelentő létesíthet törzsültetvényt, illetve törzsállományt, de annak kötelezővé tétele nem indokolt.

10.) A törvényjavaslat 29. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1996. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatályát veszti."

11.) A törvényjavaslat 29. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, az eredeti bekezdések jelölésének megfelelő változásával:

/7. Egyéb indokkal adómentes:/

"7.14. A Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján kötött életjáradéki szerződésből származó jövedelem."

A termőföld állam általi, életjáradék fejében történő megvásárlására nyugdíjas termőföld-tulajdonosok esetében kerülhet sor. Ennek a lehetőségnek egyrészt birtokpolitikai, másrészt viszont szociális célja van, s ez utóbbi miatt indokolt, hogy az életjáradékként realizálódó jövedelem mentes legyen a személyi jövedelemadó alól. Hogy valamennyi jogosultnak egyenlő feltételeket lehessen biztosítani, az adómentesség visszamenőleges hatálybaléptetése szükséges, hogy a már eddig kifizetett életjáradékokat se terhelje jövedelemadó.

Budapest, 2003. június 4.