10§ (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha a törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

1. A családi gazdálkodót, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel, vagy tanyával közvetlenül szomszédos,
2. a helyben lakó őstermelőt és az egyéni mezőgazdasági vállalkozót, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a helyben lakó őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó gazdaságához tartozó termőfölddel, vagy tanyával közvetlen szomszédos,
3. a helyben lakó családi gazdálkodót,
4. a helyben lakó őstermelőt, és egyéni mezőgazdasági vállalkozót,
5. haszonbérlőt, felesbérlőt és részművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki,
6. a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.

21 § (1) A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:

a.) a családi gazdálkodót, ha a haszonbérbe adásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos;

b.) a helyben lakó őstermelőt és az egyéni mezőgazdasági vállalkozót, ha a haszonbérbe adásra kerülő termőföld, vagy tanya az őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó gazdaságához tartozó termőfölddel, vagy tanyával közvetlenül szomszédos,

c.) a helyben lakó családi gazdálkodót,

d.) a helyen lakó őstermelőt és egyéni mezőgazdasági vállalkozót,

e.) a volt haszonbérlőt, ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg,

f) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. §b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

Ez a törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

INDOKLÁS

A javaslat az elővásárlásra és előhaszonbérleti jogra jogosultak sorrendjét újraszabályozza. Ennek célja az, hogy ne bárki, hanem elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatás szerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlás és előhaszonbérleti jog kedvezményezettjei. Ez a megoldás egyben biztosítja a termőföldhasználók lehetőségét is a további földhasználatra.

A javaslat indokaként meg kell említeni, hogy Magyarország ahhoz az EU-hoz csatlakozik, amely közösségben a mezőgazdaság meghatározó vállalati formája a családi gazdaság. Ezért az EU mezőgazdasági rendszerébe való beilleszkedésünk szempontjából is fontos e mezőgazdasági vállalati típus előtérbe kerülése. A családi gazdaságok döntően generációs szemléleten alapulnak, ami a mezőgazdaság termelői oldala részéről stabilitást is ad a rendszernek. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog részükre történő biztosítása azért is szükséges volna, mert a statisztikai adatok szerint az általuk művelt földterület mintegy fele részben saját tulajdon, illetve bérlet. Az eddigiek során regisztrált 17 ezer családi gazdaság - akik hozzávetőlegesen 1 millió

hektáron gazdálkodnak - átlagos birtokmérete 50 hektár. E birtoknagyság megtartása, illetve a további növelése e termelői kör fennmaradása, és megerősödése végett nélkülözhetetlen.

Budapest, 2003. március 31.