MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról

Budapest, 2003. április

"(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki."

"(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni."

"b) ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el."

"(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető."

"5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg."

"Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középfokú szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn."

"(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál - ide nem értve a Külügyminisztériumot -, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31. § (8) bekezdés, a 31/C. § (4) bekezdés, a 31/F. § (5) bekezdés és az e szerveknél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek adott vezetői megbízás esetét - csak pályázat alapján adható."

"(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni."

"(4) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

"(7) A vezetői megbízással nem rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, mely költségeket a közigazgatási szerv átvállalhatja."

"c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő részére felajánlható, végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy köztisztviselői munkakör nincs, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];"

"e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi."

"(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. E rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a köztisztviselő korábbi közszolgálati jogviszonya a (8) bekezdésben foglaltak szerint szűnt meg.

(8) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát - kérelmére - a 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni."

"...Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani."

"h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül, illetve

i) a 17. § (8) bekezdése alapján felmentését kéri."

"(4) A kormány közvetlen irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete, illetve jogszabály a köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló - a besorolási fokozatot nem érintő - munkaköri megnevezést állapíthat meg."

"(7) A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba."

"...Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő "kiválóan alkalmas" minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható."

"29. § (1) A nem pályakezdő köztisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha a nem pályakezdő köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(5) A köztisztviselő az (1)-(3) bekezdésben, a 26. §-ban meghatározott esetekben - a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.

(6) Ha az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a (3) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni, előmenetelére a (4)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(7) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani."

"...A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye."

"(11) A főjegyző részére is megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás. A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)-(4), (7)-(8) és (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főjegyző legalább öt éve folyamatosan tölti be tisztségét és a cím viselésére nem jogosult."

"(6) A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(7) A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a közigazgatási szervnél a (6) bekezdésben meghatározott munkakör nincs vagy a felajánlott munkakört a köztisztviselő nem fogadja el. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetre jogosult.

(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontját kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új munkaköre szerinti illetményénél - kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására külszolgálatra történő ki- vagy berendelés miatt került sor - hat hónapig a korábbival azonos illetményre, illetőleg - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra, azt követően besorolásának megfelelő illetményre jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell biztosítania."

"a) a központi közigazgatási szervnél, illetve azok területi és helyi szervénél, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál közszolgálati jogviszonyban áll,"

"(4) Megszűnik a rendelkezési állományba helyezése annak a főtisztviselőnek, aki másik közigazgatási szervhez kerül áthelyezésre."

"...A képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja."

"(10) A közigazgatási szerv vezetője a rekreációs szabadságot az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően - a szervezet működőképességének fenntartása mellett - az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően egy évvel annak a köztisztviselőnek is kiadhatja, aki legalább húsz év az (1) bekezdés szerinti közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik."

"(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll."

"(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, az Államháztartási Hivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a."

"(1) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének

a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 30 %-a,

b) községi önkormányzatnál legfeljebb 10 %-a,

c) az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 20 %-a.

(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 10 %."

"(5) A helyi önkormányzat a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti."

"(7) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét -legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ide nem értve a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét - a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30 %-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

(8) Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 44. § (3)-(4) bekezdésben felsorolt szerveknél a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10 %-os mértékű különbség állhat fenn. Ha a fővárosi illetékességű közigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10 %-os mértékű különbség állhat fenn."

"(9) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat - ide nem értve a szerv vezetőjét - négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30 %-os vezetői illetménypótlékra jogosult."

"b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20 %-a,"

"(5) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:

a) a 3000-10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10 %-a,

b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10 %-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15 %-a.

A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető."

"(8) A (6)-(7) bekezdésben meghatározott községek számának változását az illetményben a bekövetkezett változástól kezdődően kell érvényesíteni.

(9) A 45. § (2) bekezdés a)-c) pont, a 45. § (10) bekezdés a)-c) pont, a 46. § (4) bekezdés a)-c) pont, valamint az (5) bekezdés a) pont alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.

(10) A (8)-(9) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is."

"(1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult. A miniszter és a politikai államtitkár részére kizárólag vezetői pótlék állapítható meg."

"(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25 %-a;

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30 %-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15 %-a."

"b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60 %-a,

c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15 %-a."

"(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

"(8) Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult."

"(1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200 %-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult."

"49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:

a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,

b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

c) albérleti díj hozzájárulás,

d) családalapítási támogatás,

e) üdülési hozzájárulás,

f) szociális támogatás,

g) illetményelőleg,

h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.

(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100 %-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg."

"49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt;

b) legalább három éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik;

c) felmentési, vagy lemondási idejét nem tölti;

d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás vagy,

e ) nem áll büntetőeljárás alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.

(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.

(7) A köztisztviselő a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a közszolgálati jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.

(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.

(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, akkor a köztisztviselő ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

"VIII. fejezet

AZ ÜGYKEZELŐK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

67. § (1) Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 12-19/A. §-aiban, 21-22/B. §-aiban, 33. §-ában, 37-40/B. §-aiban, 41. § (7)-(9) bekezdésében, 41/A.-42. §-aiban, 43. § (1)-(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)-(5) bekezdésében, 49-49/N. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A 44. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott szerveknél kinevezett ügykezelő a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó illetménykiegészítésre jogosult.

(2) Az ügykezelők szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.

68. § (1) Az ügykezelőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell a fizetési fokozatba besorolni. Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.

(3) Az ügykezelő - a 31. § (1), (5)-(9) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával - ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére osztályvezetői megbízást kaphat.

(4) Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap három és félszerese.

69. § Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait - a 34/A.-36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg."

"a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)-(3) és (5)-(8) bekezdését, 6-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;"

"b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;"

"(1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni."

"c) ügyviteli dolgozót említ, azon ügykezelőt;

d) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt és ügykezelőt"

"(7) A 25. § (3)-(4) bekezdéseinek rendelkezései és a 68. § (1) bekezdésének az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók azzal a köztisztviselővel és ügykezelővel szemben, aki kinevezésekor vagy a közalkalmazotti jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervektől történő áthelyezésekor az öregségi nyugdíjra már jogosultságot szerzett."

"e) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára, a munkavégzés sajátosságaira,

f) a köztisztviselők, ügykezelők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,"

"g) az állami készfizető kezesség vállalásra"

A Ktv. 2. számú melléklete helyébe az e törvény 1. számú melléklete lép.

"(5) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)-e) pontja alapján szűnt meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít."

"A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:"

"(3) A képviselő-testület a polgármester illetményét a (2) bekezdésben meghatározott felső mértéktől eltérően is megállapíthatja úgy, hogy az idegennyelv-tudási pótlékot is figyelembe véve legfeljebb 10 %-al haladhatja meg a polgármesteri hivatalban kinevezett jegyző illetményét."

"(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A tiszteletdíj összege az (1) bekezdésben meghatározott mértéket legfeljebb 5 %-al haladhatja meg. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat."

"(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2) bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(3), (5) bekezdését; 47. § (1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E-49/H. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6) bekezdését; 52. § (1)-(2) bekezdését (az 51-51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)-(4) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)-(2) bekezdését; 105-106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át."

"13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - akinek a foglalkoztatási jogviszonya a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg feltéve, hogy folyamatosan

a) legalább három éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő második naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri.

b) legalább tizenkét éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő ötödik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeg 70 %-át a központi költségvetés - eltérő megállapodás hiányában - 20 %-át az önkormányzat, 10 %-át pedig az érintett polgármester biztosítja."

"...A képviselő-testület rendeletében meghatározhatja az elszámolható költségek körét, az elszámolás és annak ellenőrzésének rendjét."

"(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja."

"(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben előírt feltételeknek."

"(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel."

"...A vezénylés időtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja."

"c) akinek vezetői kinevezését a 245/D. § (1) bekezdése szerint visszavonták és a 245/D. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti részére felajánlott beosztást nem fogadta el."

"...A felmentési idő hat hónap, azonban a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak."

A Hszt. 63. § (6) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra jogosult,

b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és nyugdíjjogosultságot nem szerzett."

"(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében - kérelmére - hivatásos állományba visszavehető. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor."

"(6) Akit az (1) bekezdés alapján hivatásos állományba visszavettek, a szolgálati viszonya korábbi megszüntetésekor megállapított szolgálati nyugdíja folyósítására a szolgálati viszonya fennállása alatt nem jogosult."

"79. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, illetve bírósági ítélet végrehajtásanak tartama alatt,

b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyanatban.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni."

"(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni."

"...Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti."

"a) nőt 1 évesnél fiatalabb - kórházi ápolás alatt álló - beteg gyermeke szoptatása, illetőleg a nőt, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfit a beteg gyermek ápolása címén a gyermek 1 éves koráig."

"d) 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át."

"a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig."

"(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetménynélküli szabadságot engedélyezhet."

"(4) Más szervhez történő vezénylés, berendelés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna."

"(1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben résztvevő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell."

"(3) Az állományilletékes parancsnok a részére meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 20 %-al magasabban, illetve 20 %-al alacsonyabban állapíthatja meg."

"103. § (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függően illetménykiegészítésre jogosult.

(2) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke;

b) a minisztérium háttérintézményeinél, az országos parancsnokságon, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a beosztási illetmény 35 %-a,

c) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) a beosztási illetmény 25 %-a,

d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 8 %-a.

(3) A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke,

a) a minisztérium szerveinél, az országos parancsnokságon, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a beosztási illetmény 15 %-a,

b) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) a beosztási illetmény 10 %-a,

c) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 6 %-a."

"(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 %-a, "A" vagy "B" típusú nyelvvizsga esetén 25-25 %-a,

b) középfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30 %-a, "A" vagy "B" típusú nyelvvizsga esetén 15-15 %-a,

c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10 %-a."

"(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;

(6) Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, "C" típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékű nyelvpótlékra jogosult.

(7) Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét."

"(1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban, illetve lakhely elhagyási tilalom alatt lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés bűntetését katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50 %-kal csökkenthet.

A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig."

"115/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

d) aki ellen nem folyik büntetőeljárás;

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4) A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b), továbbá e)-f), vagy h) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.

(7) A hivatásos állomány tagja a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a hivatásos jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.

(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.

(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, akkor a hivatásos állomány tagja ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

"(1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el."

"(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni"

"127/A. § (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz

a) ha a szolgálatát a fegyveres szervet irányító miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti - a miniszter által kijelölt vezető,

b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető.

(2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja."

"(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés alapos gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti"

"...A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni."

"(3) Ha a fegyelmi eljárást - a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján -büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható."

"(5) A szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a hivatásos állományút fel kell függeszteni a határozathozataltól az eljárás jogerős befejezéséig terjedő időre.

(6) A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(7) Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(8) Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz."

"...Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat, vagy egyéb bizonyíték."

"(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - az állam és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok szerint - feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet."

"137.§ (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint."

"(1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha:

a) a cselekmény nem fegyelemsértés, vagy nem fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértés, vagy katonai vétség,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszűnt,

f) a cselekmény elévült."

"...Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az első fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszűnteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszűnteti."

"(1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók."

"(5) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

(6) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből kell levonni."

"(2) A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha:

a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,

b) a panaszt, vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,

c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával."

"Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén"

"(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte vagy tetten érték, a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani."

"a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja, az 56. § (2) bekezdés c) pontja, illetőleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg."

"(3) A Tny. tv. 50. (1) bekezdése és a (2) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes, illetve állandó özvegyi nyugdíj a 60 %-a, a Tny. tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 30 % -a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillet, vagy megillette volna."

"(2) A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszűntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintően a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni."

"(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtől nem várható el.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti."

"(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére a kinevezés visszavonásával egyidőben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik."

"(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakört kell felajánlani. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelő beosztást felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni."

"E szervek országos parancsnoka államtitkári, helyetteseik helyettes államtitkári illetményre és juttatásra jogosultak, a területi szervek vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult."

"(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél állományilletékes parancsnok, az országos parancsnok, és a főigazgató, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr igazgató, a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a fővárosi önkormányzati tűzoltó parancsnok, a városi (budapesti) rendőrkapitány, a határőr kirendeltség-vezető, az önkormányzati tűzoltó parancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetője.

"(2) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által meghatározott rendben - az első oktatási év eredményes befejezését követően - legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidő kikötésével - hivatásos állományba lehet venni."

"A határőrség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó szabályok.

255. § (1) A határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos határőr) e törvény rendelkezéseit a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a szerződéses állomány tagját külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

A hivatásos határőr kötelessége:

256. § (1) A hivatásos határőr a szolgálati elöljárójától

a) a Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)-d), valamint a 34. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;

b) a Hvt. 22. § (1) bekezdés e)-f), h) és l), valamint a 34. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(2) A hivatásos határőr a szolgálati feladataihoz rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni.

256/A § (1) Szerződéses szolgálati viszony olyan szolgálati beosztások ellátására létesíthető, amelyek a polgári iskolai végzettség és a kinevezéskor kötelezően előírt rendészeti képzés keretében szerzett szakképesítés alapján ellátható. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.

(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet. Ez alól a miniszter indokolt esetben kivételt tehet.

(3) A szerződéses szolgálati viszony létesítésének további feltétele, férfiak esetében - a Hvt.114. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kivétellel - a sorkatonai szolgálatát letöltése.

(4) Szerződéses szolgálati viszony az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthető, ha a jelentkező, tiszti beosztás esetén legalább 5, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 3 év szolgálatot vállal.

(5) A szerződéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes időtartama a 20 évet nem haladhatja meg és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.

256/B. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl;

a) a hivatásos állományba vétel,

b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem került sor,

c) a szerződés felbontása

ca) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,

cb) a szervezeti egység áttelepülése, megszűnése miatt, ha az érintett más helységbe, illetve más szervezeti egységhez történő áthelyezéséhez nem járul hozzá,

cc) a szerződéses határőr körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetve hátrányt okozna.

256/C. § (1) A szerződéses határőrt, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő leteltekor szűnik meg, leszerelési segély illeti meg. A leszerelési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak az irányadók.

(2) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses határőrnek,

a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek,

b) akinek szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja, illetve a 66. § (2) bekezdése miatt szűnt meg,

c) aki szolgálati viszonya megszűnésekor rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot.

(3) Leszerelési segélyben részesültek esetében az ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetén a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

256/D. § A szerződéses határőr egyéni mérlegelés alapján lakhatási támogatást kaphat, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt."

"a) a jelentkező életvitele kifogástalan és a vele egy háztartásban élők, illetve a közeli hozzátartozók életvitele a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti, továbbá"

"(3) A szerződéses állomány tekintetében a 256/A.-256/D. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

"(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék értéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlék méretéke:

"308. § A 2. § alkalmazásában:

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az országos parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter.

b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka.

c) területi szerv: a középfokú szerv.

d) helyi szerv: a vámtörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek."

"(2) A 329. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határ-vámhivataloknál, a kábítószer felderítési szervezeteknél, az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat, valamint a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített szolgálat."

"(4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni."

"e) az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat."

"k) a fegyelmi eljárás valamint az 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítása rendjének részletes szabályait, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét".

"(3) A (2) bekezdés k) pontjában meghatározottakat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes miniszter utasításban is szabályozhatja."

(1) A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.

(2) A Hszt. 6/A. számú melléklete helyébe az e törvény 3. számú melléklete lép.

"- fenyítés(ek) és a folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,

- folyamatban levő büntetőeljárás(ok), büntető ügyben hozott érdemi döntések adatai"

"a) a Hvt. 259/A. §-ának a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;"

"(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni."

"A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a honvédség köteles pénzben megváltani."

"...Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező, de az utóbbiak esetében legfeljebb két év időtartamra is köthető szerződés."

"h) a nem katonai felsőoktatási intézményeknél,"

"Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés."

"c) rendelkezési állományba áthelyezhető."

"(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni."

"Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatra a miniszter, rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti."

"52/A. § Nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése a 2. § (32) bekezdés a), d), i) és j) pontok szerinti esetekben, továbbá a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldi katonai feladat végrehajtásában való részvételhez."

"Az ideiglenesen megüresedett beosztás ellátásáért, a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítéséért, illetve a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásáért az illetményalap 25-100 %-ig terjedő díjazás jár az állomány tagja részére."

"b) az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás betöltése esetén a rendfokozatára megállapított maximális időtartamot leszolgálta és előléptetésére nincs lehetőség;"

"d) az 51. § szerinti kinevezést, beosztásba illetve állományba helyezést alapos indok nélkül elutasítja."

"(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg más beosztásba való áthelyezéséhez - figyelemmel az 51.§ (1) és (4) bekezdésére is - nem járult hozzá."

"(5) A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (3), illetve (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg."

"(7) Azon 47 évesénél idősebb, de a hivatásos szolgálat felső korhatárát el nem érő személy, aki a 41. §-ban meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, hivatásos állományba visszavehető."

"(8) A 44. §-ban foglaltakat az állomány tagjának magasabb rendfokozati állománycsoportba történő kinevezésekor is megfelelően alkalmazni kell."

"(7) Az állományilletékes parancsnok az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot végző szerv számára külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a vizsgálathoz szükséges adatokat szolgáltat."

"(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő rendfokozatba"

"(1) A hivatásos állomány legalább századosi vagy főtörzsőrmesteri rendfokozatot elért tagját, aki az adott rendfokozatban a maximális várakozási időt letöltötte, de szolgálati nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, annak megszerzéséig - beleegyezésével - beosztásában kell tartani. A hivatásos állomány speciális beosztást betöltő tagja - beleegyezésével - a hivatásos szolgálat felső határáig tartható beosztásában."

"(6) A bizottság elnökének rendfokozata legalább kettővel, a bizottság tagjának rendfokozata pedig legalább eggyel magasabb az állomány rangsorolt tagjának rendfokozatánál."

"(2) A miniszter által meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg."

"(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt éves keretben kell meghatározni."

"(3) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után ezen túlmenően még egy szabadnapot kell biztosítani. A legalább 24 órás lakáson kívül teljesített készenléti szolgálat első 24 órája után egy nap, ezen túl 48 óránként további egy-egy nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben a lakáson kívül töltött készenlét legalább egyik napja pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, azért még egy szabadnapot kell biztosítani. Az állomány külföldi szolgálatot ellátó tagjai részére a külföldi szolgálati helyen teljesített 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt kell biztosítani, készenléti szolgálat után viszont sem pihenőidő, sem szabadnap nem jár.

(4) A pihenőidőt a szolgálat leadása után, a szabadnapot pedig legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot, illetve az 58. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben a pihenőidőt kiadni nem lehet, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő második havi illetménnyel együtt kell kifizetni."

"(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra az 58. § (1) bekezdésében felsorolt rendkívüli esetekben kerül sor.

(4) Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot ellátó személy más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, feltéve, ha azért a hazai illetményen túl külön díjazás (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) jár."

"(7) Nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén a szabadság kiadása szempontjából a tanítás nélküli munkanapokat az éves szabadság 75 %-áig figyelembe kell venni."

"Az állomány I. besorolási osztályába tartozó, külön rendeletben meghatározott parancsnoki (vezetői) beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:"

"(2) Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsga, illetve a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001 követelményrendszer szerinti) eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladta.

(4) A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3 3 3 3 vagy annál magasabb szint "C" típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3 3 3 3-nál alacsonyabb, de legalább 2 2 2 2 szint pedig "C" típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg."

"b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60 %-a,"

"(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) illetve (6) bekezdésben foglalt mérték 50 %-ának megfelelő összegben jogosult a nyelvpótlékra."

"j) orvosi ügyeleti díj óránként 0,45 - 4,5 %;"

"s) a honvédségi kórházakban és szanatóriumokban három műszakban foglalkoztatott egészségügyi tiszthelyettes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5 %, az éjszakai műszakban pedig 1,0 %.

t) a jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítő egészségügyi tiszt, tiszthelyettes és tisztes munkahelyi pótléka havonta 15-80 %."

"...Rendszeres illetménypótlékként a 111-113. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdés l)-q) és t) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni."

"126/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

c) aki ellen nem folyik büntetőeljárás;

d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

e) aki korábban vagy egyidejűleg lakhatási támogatásként vissza nem térítendő juttatásban nem részesült, illetve nem részesül;

f) aki az általa és a vele együtt költöző hozzátartozója által bérelt (használt) HM rendelkezésű lakást kiürítve visszaadja a bérbeadónak;

g) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a c) és g) pontok kivételével, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását a jogszabályban meghatározott központi szerv igazolja.

(4) A (2) bekezdés c) és g) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott központi szervnek köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni a jogszabályban meghatározott központi szervet.

(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b), e), f) pontjai, valamint a 62. § (1) bekezdésének b), d), e), i) pontjai, vagy méltatlanság alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.

(7) A hivatásos állomány tagja a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a hivatásos jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.

(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.

(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, akkor a hivatásos állomány tagja ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

"(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által

a) szolgálati helyén, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést, valamint

b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi."

"(2) A szolgálati panaszt a döntés, intézkedés vagy mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni:

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró egyoldalú intézkedésével végrehajtott állományba vételi, illetve kinevezési okmány módosításával,

b) a szolgálati viszony megszüntetésével,

c) a fizetési felszólítással (116. § (3) és (4) bekezdés)

kapcsolatban."

"(8) Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült."

"d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző, illetve a jogi képviseletet ellátó szervezet vezetője és feljogosított ügyintézője;"

"f) a miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető, valamint az ilyen juttatásra jogosult személy;"

"(2) Az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló, és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe."

"(2) Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba 2006. december 31-ig áthelyezhető."

"(1) Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be - a beosztásra rendszeresített rendfokozat eléréséig - az egyéb feltételek megléte esetén az egyes rendfokozatokra meghatározott minimális várakozási idő elteltével lép elő."

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat rendeletben állapítsa meg."

"(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány Hszt. hatálya alá tartozó tagja nyeri el, határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától."

I. Havi alapilletmény

"n) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti fegyveres erő, illetve szerv hivatásos vagy szerződéses állományú tagja."

"j) a sorkatonai szolgálatából legalább 2 hónap letelt és vele a Hszt. vagy a Hjt. hatálya alá tartozó fegyveres szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesül."

(1) Ez a törvény a (2)-(5) bekezdés kivételével 2003. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg

a) a Ktv. 19. §-a (4) bekezdésének első mondata, 42. §-ának (3) bekezdése, IV/A. fejezete, a 65/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a 65/B. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, (3) bekezdésének a) pontja, 80. §-a (1) bekezdésének d) pontja,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 4. számú melléklete,

c) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvénynek a Ktv. 47. §-ának (1) bekezdését megállapító 76. §-ának (4) bekezdése,

d) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/S. §-a (2) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése,

e) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének első mondatában a "...önkormányzati rendeletben megállapított..." szövegrész,

f) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 41. §-ában a "...továbbá idegennyelv-tudási pótlékra..." szövegrész,

g) a Hszt. 99. § (3) bekezdése, a 245/G. § (1) bekezdése, a 245/H. § (4) bekezdése, a 254/I. §, a 245/O. §-a, a 261. § (2) bekezdése, a 269. § (1) bekezdése,

h) a Hjt. 46. §-ának (5) bekezdésében a "...hivatásos..." szövegrész, 75. §-ának (1) bekezdése d) pontjában a "...készültségi,..." szövegrész, 92. §-ának (1) bekezdésében a "...készültségi..." szövegrész, 119. §-ának (4) bekezdésében a "...és a szolgálati viszony szüneteltetésének..." szövegrész, a 224. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, 266. §-a, valamint a Hjt. 3. számú mellékletének 6.6.2. pontjában a második gondolatjeles bekezdése

hatályát veszti.

(2) Az e törvény 28. §-ával megállapított Ktv. 49/G. §-ának (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 110-111. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 71. §-ával megállapított Hszt. 187. §-ának (3) bekezdése 2003. november 1-jén lép hatályba.

(5) A Hjt. 209. §-ának (3) bekezdésében a "...24 %-a..." szövegrész helyébe "...30 %-a..." szövegrész, 211. §-ának (6) bekezdésében a "...28 %-a..." szövegrész helyébe "...35 %-a..." szövegrész 2003. november 1-jén lép.

(6) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Ktv. 7. §-a (7) bekezdésének első mondatában a "... 22/A. § (8) bekezdésének b)-h) pontjaiban..." hivatkozás helyébe a "...22/A. § (9) bekezdésének b)-h) pontjaiban ..." , továbbá az a) pontjában a "...22/A. § (8) bekezdésében ..." hivatkozás helyébe a "...22/A. § (9) bekezdésében ...", a 22/B. § (1) és (7) bekezdésben a "...22/A. § (11) bekezdésében..." hivatkozás helyébe a "...22/A. § (13) bekezdésében..." hivatkozás, a 22/B. § (2) bekezdésében a "...22/A. § (5) bekezdésében... 22/A. § (16) bekezdésében..." hivatkozás helyébe a "...22/A. § (6) bekezdésében... 22/A. § (18) bekezdésében..." hivatkozás,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. §-ának (4) bekezdésében a "...Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban..." hivatkozás helyébe a "...Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban..." hivatkozás,

c) a Hjt. 49. §-ának (6) bekezdésében a "...vezényelni..." szövegrész helyébe a "...kinevezni vagy áthelyezni..." szövegrész

lép.

(7) Az e törvény

- 7. §-ával megállapított Ktv. 17. § (2) bekezdésének e) pontját az e törvény hatálybalépése után kezdeményezett kérelmekre,

- 16. §-ával megállapított Ktv. 31. § (6)-(8) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt vezetői megbízásról lemondásra, vezetői megbízás visszavonására,

- 23. §-ával megállapított Ktv. 44/A. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének, valamint az e törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 46. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően megállapított illetménykiegészítésre, illetve vezetői illetménypótlékra,

- 27. §-ával megállapított Ktv. 48. § (5)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésétől,

- 30. §-ával megállapított Ktv. 49/I. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatályba lépése után igényelt kezességvállalásokra

kell alkalmazni.

Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető, s a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapításánál mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri.

(1) E törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2003. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselő illetményét megállapítani.

(2) A köztisztviselő alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalap és a Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján kell megállapítani.

(3) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított illetményeltérítésekről a hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdés szerint megállapított alapilletmény alapulvételével az alapilletmény eltérítéséről ismételten határoz.

(4) A vezető - a minisztert, politikai államtitkárt kivéve - alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalap és a Ktv. 45. § (1) bekezdésében megállapított szorzószám alapulvételével kell megállapítani. Vezető esetében a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(5) Ha a vezető és a köztisztviselő 2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetménye magasabb, mint az e törvény szerint megállapítható illetménye, akkor a korábbi illetményére jogosult, s az nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon számított illetményét, az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetmény-megállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított személyi illetmény összege az illetményrendszer szerint megállapítható illetményét el nem éri.

(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető, s mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri.

(7) Az e törvény hatálybalépésétől a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában a jegyző, vezető és köztisztviselő alapilletményét - a (8)-(9) bekezdés esetét kivéve - az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.

(8) Ha e törvény hatálybalépésekor a jegyző, vezető és köztisztviselő az (6) bekezdés szerinti illetményalap és a 2001. június 30-án hatályos Ktv. 45. §-a és a 2. számú melléklete szerinti szorzószámmal számított alapilletménye magasabb az e törvény szerint megállapítható alapilletményénél, akkor a magasabb alapilletményre jogosult. Ez esetben az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az alapilletmény-megállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított alapilletmény összege az illetményrendszer szerint megállapítható alapilletményt el nem éri.

(9) Ha a jegyző, vezető és a köztisztviselő 2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetményre jogosult, illetményének megállapításánál az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői arra, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozók ruházati költségtérítési, illetve az étkezési hozzájárulás összegének emelésével összefüggésben keletkező kiadási többletek miatt saját hatáskörben - ezen összegek erejéig - átcsoportosítást hajtsanak végre a kiemelt előirányzatok között.

(1) A 2001. június 30-án a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelő munkaviszonya 2003. július 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezési okiratban - e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül - intézkedni köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerint alakul át a munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá annak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél 2001. július 1. és e törvény hatálybelépése között munkaviszonyt létesített ügykezelőnek is, aki a Ktv.-ben foglalt alkalmazási feltételeknek megfelel.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kinevezésben rendelkezni kell a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre jogosult - az illetménykiegészítés összege a személyi alapbérnél nem lehet kevesebb. Az ügykezelő alapilletményét az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szorzószámok alapulvételével kell megállapítani. Ha az ügykezelő 2003. június 30-án érvényes személyi alapbére magasabb az e törvény szerint megállapítható illetményénél, az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetmény-megállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított személyi alapbér összege az illetményrendszer szerint megállapítható illetményt el nem éri.

(4) Az e törvény hatálybalépésétől a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalába kinevezett ügykezelő illetményét - a (3) bekezdés esetét kivéve - az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat az e törvény 129. § (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő a Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül esküt tesz. Ha az ügykezelő az esküt - önhibáján kívüli okból - határidőre nem tudja letenni, akkor a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Eskütétel hiányában a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá nem alakul át, s a munkavállaló munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő esetében a jogviszony átalakulását megelőzően a közigazgatási szervnél munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mint ha azt az ügykezelő az átalakítással létesített közszolgálati jogviszonyban töltötte volna.

(7) Ha az ügykezelő nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor a munkaviszonyát az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül rendes felmondással meg kell szüntetni.

(8) Ha az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő 2001. július 1. és e törvény hatálybalépése között a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatát elérte, azt e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a kifizetéskor esedékes illetménye alapulvételével ki kell fizetni. Nem jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt ez alatt az idő alatt már megkapta. A jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.

(9) A közigazgatási szervnél az ügykezelő közszolgálati jogviszonya fennállásáig továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt a közigazgatási szervnél munkaviszonyban állóként a kollektív szerződés alapján jogot szerzett.

(10) Az e törvény hatálybalépése napján felmondási idejét töltő ügykezelőt a közszolgálati jogviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályok nem érintik, a jogviszonya megszüntetésére a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.

(1) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - a 2002. december 31-iki állapotnak megfelelően - vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor munkaviszonyból közszolgálati jogviszonnyá átalakult vagyonnyilatkozat tételére kötelezett ügykezelőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) Az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvény 131. § (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelőről a Ktv. 61. §-a szerinti közszolgálati alapnyilvántartást köteles felfektetni.

(3) A közigazgatási szervek az e törvény 131. § (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő alapadatairól első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül, ezt követően a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapulvételével adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.

(1) Az e törvény hatálybalépése napján az ügykezelő ellen folyamatban lévő hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával összefüggő munkaügyi pert - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.

(2) Ha a per rendkívüli felmondás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az ügykezelő jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva közszolgálati jogviszonnyá alakul át.

(1) Az ügykezelő munkaviszonyával kapcsolatban e törvény hatálybalépését megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a Ktv. szabályai az irányadóak.

(2) Amennyiben az ügykezelő munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépésének alapján munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén

- ha az ügykezelő a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Ktv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;

- ha az ügykezelő a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben az ügykezelő munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépése napján munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a közszolgálati jogviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(1) Az Mt. 170-170/D. §-ának szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő közszolgálati jogviszonnyá alakult jogviszonya tekintetében az Mt. 170-170/D. §-ainak rendelkezéseit 2003. december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a szerint kell érvényesíteni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2003. október 31-ig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében a Ktv. szabályait kell alkalmazni.

(1) A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület a Ktv. alapján hozott rendeleteit az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül köteles felülvizsgálni.

Aki részére az e törvény hatálybalépését megelőzően "A" vagy "B" típusú nyelvvizsga alapján a Hszt. 104. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó nyelvtudási pótlékot állapítottak meg, az a törvény hatálybalépésétől számított két éven belül köteles az adott nyelvből "C" típusú nyelvvizsgát tenni. Ennek elmulasztása esetén ezt követően a meglévő vizsga típusának megfelelő mértékű nyelvtudási pótlékot kell részére megállapítani.

"2. számú melléklet

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)

TÁBLÁZAT

a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

A kormányváltást követően a szociális partnerek kezdeményezésére szinte azonnal ígéretet tett a Kormány az ügykezelői állomány "visszaszervezésére" a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) hatálya alá. Ígérete szerint sürgősen cselekszik, kifejezve ezzel, hogy komolyan veszi a partnerség elvét konszenzuskeresésre törekedve érdekvédelmi partnereivel. Meghatározó cél, hogy a közszolgálati jogviszony alá tartozó személyi állomány erkölcsi és anyagi megbecsülését a kormányprogramnak megfelelően növeljük. Ennek érdekében a módosítás során úgy kell visszaállítani az ügykezelők közszolgálati jogviszonyát, hogy a másfél évvel ezelőtti jogviszonyváltás semmiféle hátrányt ne jelentsen számukra. Kedvező szabályokat kell számukra megalkotni, akár a jubileumi jutalom, akár az alapilletmény mértéke, akár a közszolgálati jogviszony számításának folyamatossága tekintetében.

Jelezzük, hogy az ügykezelőkre vonatkozó visszaszervezés költségeiként a költségvetési törvényben - a pénzügyi tárcával egyetértésben - szerepel a 920 millió forintos költségfedezet.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel sem lehet eltekinteni attól, hogy feltételként szabjuk a magyar állampolgárságot a köztisztviselők foglalkoztatásnál. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint - tekintettel az uniós normákban megfogalmazottakra - a közhatalommal összefüggő tevékenység esetében az adott állam előírhatja, hogy csak saját állampolgárai foglalkoztathatók.

Ugyancsak méltányolandó a szociális partnerek javaslata a törvénynek az etikai eljárásra vonatkozó szabályok módosítására. A törvény IV/A. fejezetét hatályon kívül kell helyezni, hogy az etikai eljárás szabályai ne öltsék jogi norma jellegét. A módosításnak lehetővé kell tenni, hogy a szociális partnerek közreműködésével elkészülő köztisztviselői etikai kódex ne a belügyminiszter ajánlásaként jelenjék meg, hanem az országos érdekegyeztető fórumok, a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) teljes körű konszenzusával elfogadva, ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a kódex szabályait önként fogadja el a köztisztviselők teljes vagy igen széles köre.

A juttatások átfogó szabályozása a módosítás során nem indokolt. Az egységességet szem előtt tartva a teljes köztisztviselői kar vonatkozásában növelni kell viszont a ruházati költségtérítés mértékét. A költségvetési helyzetre tekintettel ez a 200 %-ot ne haladja meg. Bővült a juttatások köre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk biztosíthatóságával.

A viszonylag új jogintézmény, az állami készfizető kezességvállalás igénybevételének szabályait pontosítani szükséges, de kedvező hatását összességében biztosítani kell, a köztisztviselőket hosszú távú lakásmegoldáshoz segítse. A köztisztviselők lakhatását elősegítő állami kezességvállalás szabályozása a javasolt módosításokkal kedvezőbbé és egyben egyértelműbbé válik.

Állami kezességvállalás mellett nyújtott lakáscélú kamattámogatás a méltányolható lakásnagyságot meghaladó lakás megszerzéséhez is igényelhető lesz. A hitelezési tapasztalatok alapján a köztisztviselők eddig is a lakás építéséhez, használt vagy új lakás vásárlásához nyújtható olcsóbb, támogatott kölcsönöket vették igénybe, tehát indokolt az állami kezességvállalásnak a támogatott hitelekhez való kapcsolása. Így a piaci kamatozású kölcsönök e körből történő kizárása valójában nem jelent szűkítést.

A köztisztviselők körében a lakásmobilitás fokozódik azáltal, hogy az állami kezességvállalást többször is igénybe vehető. Ennek feltétele, hogy a korábbi kezességvállalással biztosított kölcsönrészt kell visszafizetni a hitelintézetnek.

Az e körbe tartozó életpálya-intézkedés kiterjesztését szolgálja az is, hogy e kedvezményt kapják meg a hivatásos jogviszonyban állók is.

Az egész személyi állományra kiterjedően tovább kell javítani a nyelvpótlékra vonatkozó szabályozás ösztönző hatását, hisz az idegennyelv-tudás nemcsak a központi igazgatásban lesz az uniós taggá válást követően a közigazgatás teljesítőképességét, működése hatásfokát meghatározó tényező, hanem a regionális szinten, sőt a kistérségekben is. A nyelvpótlék mértékénél azonban figyelembe kell venni a legújabb nyelvvizsga-szabályozás rendelkezéseit és a költségvetés teherbíró képességét is.

A miniszter és a politikai államtitkár részére nyelvpótlék megállapításával kapcsolatban az ellentmondás feloldása szükséges.

Az egész köztisztviselői személyi állományt érintő módosítások mellett az önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselők jogviszonyára vonatkozóan is keresni kell kedvezőbb szabályok megalkotását. Megtartva az illetményalap megállapításának egységesítésére vonatkozó irányt, meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat az állami illetményalaptól lefelé eltérhessen. A kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok érdemi mozgásterét növelni kell azzal, hogy a bevezethető illetménykiegészítésre és a vezetői pótlék megállapítására vonatkozó merev szabályokat - a szociális partnerek javaslatára - oldottabbá, rugalmasabbá tegyük.

Meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a címzetes főjegyzői címadományozással kapcsolatos juttatásban szélesíteni lehessen a juttatásban részesíthetők körét.

Megoldást kell keresni arra a régi problémára, hogy a polgármester illetménye ne legyen kevesebb a jegyzőjénél. Ügyelni kell azonban az arányok megtartására, kívánatos, hogy még ha az önkormányzat saját forrásai lehetővé tennék is, az eltérés a polgármester javára ne legyen több 10 %-nál.

A jelenlegi szabályozás fenntartása mellett a Javaslat lehetővé teszi, hogy azoknak a főállású polgármestereknek, akik ténylegesen olyan hosszú időt töltöttek a köz szolgálatában, hogy eredeti foglalkozásukhoz való visszatérés aránytalanul nehéz terhet jelentene, szintén élhessenek az öregségi nyugdíjkorhatár elérés előtt nyugállományba vonulás lehetőségével. További feltétel, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott szolgálati idővel rendelkezzenek. A polgármester és az önkormányzat megállapodhat a költségek viselésének arányában, ennek hiányában a törvényben meghatározott mértékű költségeket kell az érintetteknek viselni.

A Ptv. jelenlegi rendelkezése szerint a polgármesternek a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt és szükséges költségeit átalány formájában is megállapíthatja a képviselő-testület. E rendelkezés alkalmazása során több esetben fordult elő, hogy az átalány alapjául elszámolható költségek körét különböző formában és módon határozták meg a képviselő-testületek. Mivel e tárgykörben nem lehetséges minden önkormányzatnál egyaránt alkalmazható általános szabályokat előírni, ezért a Javaslat a képviselő-testületet hatalmazza fel, hogy rendeletében szabályozza a költségek körét. Emellett ugyancsak szükséges, hogy polgármester elszámoljon a számára átalányként biztosított összeg felhasználásáról, amelynek szabályait szintén rendeletben szabályozhatja az önkormányzat képviselő-testülete.

A módosítandó szabályok között szerepel a rokkantsági nyugdíjjogosultsággal rendelkező köztisztviselők tekintetében a szabályozás pontosítása.

A Ktv. szabályainak módosításával egyidejűleg részben a foglalkoztatási szabályok összhangjának megteremtése, az egységesítés felé törekvés, részben a jogalkalmazási tapasztalatok alapján halaszthatatlanná vált pontosítások és kiegészítések tették szükségessé a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) módosítását is.

A tervezet több vonatkozásban módosítja, kiegészíti az egyes munkáltatói jogköröket, azok gyakorlásának rendjét. Így különösen fontos volt a vezényeltek, illetve a fegyveres szerven kívüli helyen szolgálatot teljesítők feletti munkáltatói jogkör pontosabb szabályozása.

Szükségessé vált a szolgálati viszony létesítésével, az ismételt állományba vétellel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata, melyet a honvédség állománya tekintetében a Hjt már elvégzett. A jogalkalmazási tapasztalatok indokolják a felmentés és a végkielégítés szabályainak pontosítását.

A helyi szervek állományát megillető illetménykiegészítés bevezetése azt a kormányzati szándékot tükrözi, hogy rendvédelmi szervek, mindenek előtt a rendőrség jövőbeni tevékenységében nagyobb hangsúlyt és ezzel együtt nagyobb elismertséget kapjanak a helyi szervek, az ott folyó munka.

A Javaslat nagyobb terjedelemben foglalkozik, alapvetően pontosító jelleggel, a fegyelmi eljárással összefüggő szabályok módosításával. Ezek közül ki kell emelni a beosztásból történt felfüggesztés (Hszt. 132. §) és az emiatti illetmény visszatartás (Hszt. 107. §) pontosítását és kiegészítését.

Ugyancsak jelentős módosításnak tekinthető, a fegyelmi jogkör gyakorlását segítő rendelkezés, amely lehetővé teszi kisebb súlyú cselekmények esetében az eljárás mellőzését figyelmeztetés alkalmazásával.

A Javaslat a jelentősebb kihatású munkáltatói intézkedések esetében rövid határidőt ad a szolgálati panasz előterjesztésére, kiküszöbölve a jelenlegi szabályozásban levő elévülési időn belüli korlátlan előterjesztés lehetőségéből eredő függő helyzeteket, jogbizonytalanságot. Emellett a többi munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint pontosítja jogellenes szolgálati viszony megszüntetés miatti bírói döntési lehetőségeket.

A Javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny. tv.) özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezései módosítását követő rendelkezést tartalmaz, amelyet a Tny-el összhangban csak 2003. év november hó 1-jétől kehet alkalmazni.

A Hszt. módosítása néhány vonatkozásban költségvetési kihatású rendelkezéseket is tartalmaz. Így a már említett helyi szervek állományába tartozók illetmény kiegészítése, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok állományát megillető veszélyességi pótlék bevezetése. Utóbbi fedezetét az illetékes szolgálatok saját költségvetésükből biztosítani tudják. Ezzel szemben a helyi szervek állományának illetménykiegészítésének a törvényjavaslatban meghatározott ütemezéssel történő fokozatos bevezetéséhez 2003 évre mintegy 2 milliárd forint szükséges, amelyhez a fedezetet a kormányzati tartalékból kell biztosítani.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatályon kívül helyezte a Hszt. Magyar Honvédségre vonatkozó különös részét, amelynek tartalmát a belügyi szervekre vonatkozó különös részt pedig alkalmazni rendelte, így mindenekelőtt a határőrség szerződéses állományára vonatkozóan jelenleg nincs hatályos törvényi rendelkezés, ezért új fejezet kidolgozása vált szükségessé.

A fentiek mellet a törvény hatálybalépése óta eltelt több mint 6 év gyakorlati tapasztalat alapján - az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra is figyelemmel - szükség van továbbá a jogbiztonságot, az egyértelmű végrehajtást szolgáló pontosításokra is.

A Hszt. hatályba lépése óta a jogalkalmazói gyakorlat, különösen a bíróság előtti jogviták rámutattak a hivatásos állományúak jogellenes cselekményei kezelésével kapcsolatos törvényi rendelkezések hiányosságaira, pontatlanságaira.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) módosítása is szükségessé vált a Munka Törvénykönyve illetve a Ktv. változásai miatt az összhang megteremtése érdekében, továbbá az alkalmazás során felmerült pontosítások átvezetése érdekében.

Az alkalmazás típusú kiküldetés nem jelenik meg a Hjt-ben annak ellenére, hogy mind az Alkotmány, mind a Hvt. (259/A. §) tartalmaz az ilyen jellegű tevékenységet. A jövőbeni jogalkalmazás az egyértelmű hivatkozással e kérdésben is, biztonságosabbá válhat. Az alkalmazás fogalma magában foglalja a kollektív védelmi feladatokat is, ugyanakkor pontosítást nyer, hogy a kollektív védelmi, de belföldi feladatok nem minősülnek külföldi szolgálatnak.

A módosító javaslat összhangba hozza a honvédségi ösztöndíj folyósításának időtartamával az arra tekintettel vállalandó legrövidebb szerződéses szolgálat időtartamát.

A módosítás a katonai felsőoktatási intézmény más szerves státuszát, ezáltal az ott szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezési állományba helyezési kötelezettséget szűnteti meg annak érdekében, hogy a felsőoktatásra vonatkozó szakmai törvényi szabályok mellett a Hjt. rendelkezése megfelelően alkalmazhatók legyenek. A módosítás következtében az intézmény állományában szolgálatot teljesítők egyenlő eséllyel vehetnek részt az előmeneteli versenyben, és kedvezőbb feltételekkel módosíthatnak pályát. Azonos okú módosítás a Hjt. 49. §-a (6) bekezdésének, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 4. §-a (3) bekezdésének korrekciója is.

A korábbi törvényi szabályozási állapot részbeni visszaállítását szolgáló új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy melyek azok a külföldi tevékenységgel összefüggő szolgálat-teljesítési formák, amelyekhez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. Mindez a szolgálati érdekkel hangolja össze a méltányos egyéni érdekeket.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzésekor - előmenetel hiányában - csak az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati viszonyát kell felmentéssel megszűntetni, mivel a speciális beosztásban szolgálatot teljesítők esetében a beosztás jellegéből adódóan ilyen irányú kötelezettség nincs.

A további pontosítások a felmentés jogkövetkezményét alkalmazzák az áthelyezést alapos ok nélkül megtagadók esetében.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. b) pontja alapján különleges adatnak minősülnek. Az Avtv. 3. § (2) bekezdése értelmében e különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Az adatkezelés célját a Hjt. eddig is meghatározta, de nem tartalmazott olyan törvényi előírást, amely lehetővé tenné, hogy a parancsnok az alkalmassági vizsgálatot, illetve felülvizsgálatot végző szerv számára adatokat szolgáltasson.

A Hjt. 94. § (4) bekezdésének szövegét pontosító rendelkezés egyértelműsíti, hogy a külföldi napidíjra, illetőleg a devizaellátmányra tekintettel, sem az ideiglenes, sem pedig a tartós külszolgálatot teljesítőknek nem jár a túlszolgálati díj a külföldi szolgálat időtartamára.

A Javaslat - szinkronban a Ktv. módosításával - az angol, francia, német nyelvek középfokú ismerete után fizetendő nyelvpótlék havi mértékét 10 %-al emeli.

A Hjt. 114. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a katonaorvosok óránkénti ügyeleti díja a köztisztviselői illetményalap (ebben az évben változatlanul 33 000 Ft) 0,3 %-ától 3,0 %-áig terjed, vagyis az óradíj 99-990 Ft. Ez az összeg a Hjt. hatályba lépésekor igazodott a honvédség közalkalmazott orvosainak az ügyeleti díjához, sőt valamelyest meg is haladta azt. A közalkalmazottak ügyeleti díja - mivel az az alapbérük %-ában van meghatározva - a 2002. szeptember 1-jei igen jelentős illetményemelés következtében bizonyos esetekben ma már meghaladja a katonaorvosokét, mely feszültséget okoz a két állománycsoport között, s ennek megszüntetése érdekében a katonaorvosok ügyeleti díját 50 %-kal indokolt felemelni.

Az új egészségügyi pótlékok bevezetését a nemzetközi együttműködés követelményeinek megfelelő új katonai egészségügyi szervezetek kialakítása és feltölthetősége teszi szükségessé.

A Javaslat - összhangban a Hszt. kiegészítésével - a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonái esetében is lehetővé teszi az állami garanciával történő lakáshitel-konstrukció alkalmazását.

Nemzetközi kötelezettségvállalásaink alapján számos országban teljesítenek szolgálatot a magyar fegyveres erők, illetve a rendőrség hivatásos (szerződéses) állományába tartozó személyek, akik közül nem egy olyan jogsértést is elkövet, ami a magyar jog szerint szabálysértésnek minősül. Mivel az Sztv. területi hatálya annak 2. §-a szerint - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a belföldön elkövetett szabálysértésre terjed ki, e kriminatív jellegű jogsértések miatt jelenleg felelősségre vonást nem lehet alkalmazni.

Ezt a problémát kívánja a Javaslat megoldani a Hjt. 132. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével, amit az Sztv. 2. §-án kívül lehetővé tesz az is, hogy az érintett hivatásos (szerződéses) állomány külföldi szolgálatait szabályozó SOFA egyezmények mindegyike e személyekre nézve a magyar joghatóságot írja elő.

A Hjt. 3. számú mellékletének módosítása az egyes kiemelt személyügyi jogkörök gyakorlásának szabályait pontosítja a külszolgálat, illetve a szolgálati idő módosítása vonatkozásában.

Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy mind a fegyveres erők, mind pedig a Hszt. hatálya alá tartozó többi fegyveres szerv hivatásos és szerződéses állományába való tartozás behívási akadályt jelent.

A záró rendelkezések között a Hjt-re vonatkozó szövegpontosító jellegű részleges módosítások és hatályon kívül helyezések találhatók. Ezek közül kiemelkedik a Hjt. 209. § (3) bekezdésének és 211. § (6) bekezdésének módosítása, amelyet az özvegyi nyugdíj mértékének 2002. évi felülvizsgálata tett szükségessé. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny. tv.) özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezései ez év november hó 1-jétől módosulnak, azoknak az özvegyi nyugdíja, akik saját nyugellátással is rendelkeznek 20 %-ról 25 %-ra emelkedik. Ezt a Hjt-ben is indokolt érvényesíteni.

A változtatások miatt módosul a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény továbbá a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény.

A Javaslat a köztisztviselői törvény szervi hatályát - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - kiegészíti az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervével, személyi hatályát az ügykezelővel bővíti. Meghatározza az ügykezelő fogalmát, s fenntartja azt a szabályt, hogy közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselő és ügykezelő jogviszonya csak közszolgálati jogviszony lehet. Az előbbi kategóriák körébe nem tartozókkal munkaviszony létesíthető.

A Javaslat a közszolgálati jogviszony törvényi definícióját - összhangban a törvény személyi hatályának kibővítésével - az ügykezelővel kiegészíti.

Az ügykezelők esetében a Javaslat általános alkalmazási feltételként - többek között - minimálisan legalább középfokú végzettséget határoz meg. A hatályos közoktatási törvény szerint a középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. Ennek megfelelően ügykezelővel érvényesen közszolgálati jogviszonyt csak a felsorolt végzettséget követően lehet létesíteni. A közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelők olyan ügyviteli feladatokat látnak el, amelyek a közigazgatási szerv funkciójához, a közhatalom gyakorlásához, az irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörök gyakorlásához kapcsolódnak. Ebből következően az állam, vagy más állami szerv általános érdekeinek védelmére, megőrzésére vonatkozó felelősség is kiterjed az ügykezelőkre (pl. közérdekű adatok védelme, államtitok, szolgálati titok megtartása stb.). Az államnak különösen fontos érdeke, hogy ügykezelői feladatot is csak magyar állampolgár lásson el.

A Javaslat a vezetői megbízás, kinevezés visszavonására vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban kiveszi a kötelező pályáztatás alól azt az esetet, amikor a közigazgatási szerv a kötelezettségének eleget téve olyan vezetői munkakört ajánl fel, amelyre egyébként kötelező lenne a pályázat kiírása. A Javaslat ugyancsak megteremti az ún. "belső előléptetés" lehetőségét azzal, hogy olyankor sem teszi kötelezővé a pályáztatást, amikor a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselővel kívánja betölteni az egyébként pályáztatásra kötelezett munkakört. A belső előléptetést a közigazgatási szerv akkor alkalmazhatja, ha olyan köztisztviselővel kívánja betölteni a vezetői munkakört, aki már az adott közigazgatási szervnél legalább egy éve közszolgálati jogviszonyban áll.

A Munka Törvénykönyve jogharmonizációs célú módosítása hatályon kívül helyezi a sajátjogú nyugellátásban részesülőnek csak határozott időre történő köztisztviselői kinevezés törvényi kötelezettségét. Ezzel összefüggésben a Javaslat további pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A Javaslat a politikai (fő)tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselők részére is lehetővé teszi a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételét. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések a politikus személyéhez kötődő köztisztviselőknél kizárják az előmeneteli szabályok alkalmazását, így a politikai (fő)tanácsadó közigazgatási alapvizsga, illetőleg szakvizsga letételére nem kötelezett. Amennyiben vezetői megbízást kap, akkor viszont a szakvizsgát le kell tennie. A gyakorlatban a politikai (fő)tanácsadói munkakörbe részben karrier köztisztviselők kerülnek, akik ezekkel a vizsgákkal eshetőlegesen rendelkezhetnek is, de előfordul, hogy közigazgatáson kívülről kerülnek ilyen munkakörbe. Ez utóbbiak esetében indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy a karrier köztisztviselői pályára rugalmasan átkerülhessenek.

A Javaslat a politikai (fő)tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselők esetében a vizsgák letételét - a vezetői megbízással rendelkezők kivételével - csak lehetőségként és nem kötelezettségként biztosítja. A vizsgára bocsátás feltételei, a vizsgák letételének a módja megegyezik a karrier köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel. A karrier köztisztviselőkhöz képest különbség abban nyilvánul meg, hogy a vizsga költségeinek viselése a köztisztviselőt terheli, de a Javaslat megadja a lehetőségét annak is, hogy a munkáltató azt átvállalja. A vizsgák hiánya vagy nem teljesítése megnehezíti a politikai (fő)tanácsadó karrier köztisztviselői pályára történő átkerülést.

A Javaslat a vezetői megbízás visszavonására vonatkozó megváltozott szabályokkal összhangban a közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetését akkor is kötelezővé teszi, amikor a közigazgatási szerv sem másik vezetői munkakört, sem a végzettségnek, képzettségnek megfelelő köztisztviselői állást nem tud felajánlani.

A Javaslat a rokkantsági nyugdíjjogosultsággal rendelkező köztisztviselő kérelmére is megteremti a jogviszony megszüntetését. A gyakorlatban 1997. január 1-től kezdődően állandóan felmerülő jogalkalmazási probléma, hogy a rokkantsági nyugdíj megállapíthatóságát a társadalombiztosítási jogszabályok - többek között - a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolják, ugyanakkor a munkajogi szabályok alapján a jogviszonyt addig nem lehet megszüntetni, amíg a rokkantsági nyugdíjat meg nem állapítják. Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat azzal, hogy a felmentést a köztisztviselő kérelméhez köti. A jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére ez esetben is csak akkor kerülhetne sor, ha a kérelmező köztisztviselő a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét már kezdeményezte, s az eljárás során az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti arról, hogy a jogosultság feltételeivel rendelkezik. Ezen új lehetőség megteremtése ugyanakkor nem érinti azt a jelenleg hatályos szabályt, miszerint a munkáltató egyoldalú intézkedéssel csak akkor szüntetheti meg felmentéssel a jogviszonyt, ha az érintett köztisztviselő már rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A csoportos létszámcsökkentésnek minősülő jogviszony-megszüntetésnél a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók mellett a Javaslat az adott közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló ügykezelők számát is figyelembe rendeli venni.

A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjazás szabályaival összefüggő módosítást tartalmaz.

A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a jogalkotási jogkörrel fel nem ruházott a kormány közvetlen irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv vezetője a Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében rendelkezhessen a besorolási fokozatot nem érintő munkaköri megnevezésekről.

A Javaslat pontosítja a pályakezdő köztisztviselő közigazgatási szakvizsga letételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezést.

A hatályos szabályozás értelmében a köztisztviselőt - többek között - minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, a nyugdíjkorhatárt megelőző öt év kivételével legalább négyévente minősíteni kell. A vezető-főtanácsosi, illetve a főmunkatársi besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő "kiválóan alkalmas" minősítése esetén a pályaút gyorsítására már nincs lehetőség, ezért a Javaslat ilyen esetekre lehetővé teszi az eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolást.

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben határozza meg a nem pályakezdőként kinevezett köztisztviselő besorolását, közigazgatási alap- és szakvizsga letételére vonatkozó kötelezettségét, pontosan meghatározza a vizsgák letételének határidőit, a vizsgák elmulasztásának jogkövetkezményeit. Az alapvizsga kötelezettség elmulasztása a pályakezdőként kinevezett köztisztviselővel azonos módon a közszolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését vonja maga után. Ezzel szemben a szakvizsga kötelezettség elmulasztása miatt, annak letételére előírt határidő lejártakor megakadályozza a köztisztviselőt a további előmenetelében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a határidő lejártáig a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre. A gyakorlatban felmerült jogalkalmazási problémák miatt a Javaslat a nem pályakezdőként kinevezett gyakornoki vagy fogalmazói besorolási fokozatú köztisztviselőknél a közigazgatási szakvizsgát nem tekinti a tanácsos besorolási fokozatba sorolás feltételének, emiatt a kötelezettség határidő előtti teljesítése sem teremt jogalapot a soron kívüli előresorolásra.

A Javaslat a szakmai tanácsadó, szakmai főtanácsadó illetményének meghatározásakor figyelemmel van arra az esetre is, amikor a címmel és vezetői megbízással együttesen rendelkező köztisztviselőnél a magasabb illetményre való jogosultságot állapítja meg. A hatályos szabályozás erre az esetre rendelkezést nem tartalmazott, de ilyen körülmények egyidejű fennállása mellett a munkáltatók a gyakorlatban a magasabb mértékű illetményt állapították meg.

A Javaslat a főjegyző részére a címzetes főjegyzői címadományozással együtt járó címadományozási juttatást a körzetközponti jegyzőre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan akkor is lehetővé teszi, ha a főjegyző legalább öt éve folyamatosan betölti e tisztségét. A címadományozási juttatásra ilyen esetben is csak akkor kerülhet sor, ha a főjegyző a törvényi feltételeknek megfelel.

A vezetői megbízásról történő lemondás, illetve a vezetői megbízás visszavonásának szabályait a Javaslat pontosítja, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételét határidőhöz köti. A Javaslat a közigazgatási szerv állás-felajánlási kötelezettségét a felajánlható munkakörre korlátozza. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a köztisztviselőnek a felajánlástól számított öt munkanapon belül kell döntenie. A nyilatkozat hiánya elutasításnak minősül.

A vezetői megbízás visszavonása esetén a munkáltatónak a visszavonással egyidejű munkakör felajánlási kötelezettségét állapítja meg a Javaslat feltéve, hogy ilyen munkakörrel a közigazgatási szerv rendelkezik. A köztisztviselőnek ez esetben is a felajánlástól számított öt munkanap áll a rendelkezésére a nyilatkozata megtételére. A szabályozás értelmében a vezetői megbízás visszavonása miatti felmentésre kétféle módon kerülhet sor, vagy azért, mert nincs a közigazgatási szervnél felajánlható vezetői vagy köztisztviselői munkakör, vagy azért, mert a köztisztviselő a felajánlott munkakört visszautasítja. Az előbbi esetben a felmentésnél figyelemmel kell lenni a felmondási tilalmakra, korlátokra, az utóbbi esetben a munkáltató azokra tekintet nélkül megszüntetheti a jogviszonyt.

A Javaslat az illetménykülönbözet fizetési kötelezettséget a külszolgálatra kirendelés mellett, az onnan történő berendelés esetében is kizárja.

A Javaslat pontosítja azon közigazgatási szervek körét, ahonnan a köztisztviselő a főtisztviselői kinevezést megpályázhatja. A közigazgatási szervek pontosabb meghatározása, amely igazodik a törvény szervi hatályára vonatkozó rendelkezésekhez, egyúttal behatárolja a kormányzati érdekből történő áthelyezés lehetséges eseteit is.

A Javaslat új szabállyal egészíti ki a rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő kormányzati érdekből, de az általános szabályok szerint is áthelyezhető másik közigazgatási szervhez, s ezzel egyidejűleg a rendelkezési állományba helyezését is meg kell szüntetni.

A javasolt szövegpontosítás az önkormányzatokat érintően megteremti az összhangot az önkormányzati törvény azon rendelkezésével, miszerint a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A települések életritmusához igazodóan lehetőséget kell adni a képviselő-testületnek a törvényben meghatározott hivatali munkarendtől való eltérésre.

A Javaslat a rekreációs szabadságot azok számára is biztosítja, akik életkoruknál fogva, bár eshetőlegesen több évtizedes közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, de a szabadság kiadására vonatkozó hatályos rendelkezések alapján jogosultságot szerezni nem tudnak. Ezen hátrányos helyzet kiküszöbölése akként oldható fel, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően egy évvel - a közigazgatási szerv működésének fenntartása mellett - sor kerülhet a rekreációs szabadság kiadására.

Az ügykezelők illetményének megállapításához szükséges, hogy önálló besorolási osztályba tatozzanak, mely csak fizetési fokozatokra tagolódik. Az ügykezelőt kinevezésekor a III. besorolási osztályba kell sorolni, s a fizetési fokozatát pedig a közszolgálati jogviszonyban töltött időtől függően kell megállapítani.

A Javaslat a 2003. évi III. törvénnyel létrehozott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítését egyértelműen határozza meg.

Az illetménykiegészítés az önkormányzatok esetében jelenleg a források hiánya miatt alanyi jogon nem biztosítható, ezért a Javaslat továbbra is fenntartja a helyi önkormányzat képviselő-testületének döntési szabadságát az illetménykiegészítés bevezetésére, s a mértékre vonatkozóan csak a felső határt állapítja meg. A Javaslat egységes illetménykiegészítés megállapíthatóságát teszi lehetővé a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára is. Az önkormányzat az illetménykiegészítést a saját forrásai terhére vezetheti be, és a Javaslat megszünteti a tárgyévre vonatkozó megállapítás szabályát. Ugyanakkor garanciális okokból a képviselő-testület döntési szabadságát korlátozza abban az értelemben, hogy a már bevezetésre került illetménykiegészítés mértékét később a testület nem csökkentheti.

A Javaslat a fővárosi illetékességű közigazgatási szervek vezetői szintjeinek számát eggyel megnöveli. A szerv vezetője és a szervezeti egységek vezetői főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői jogállású vezetők, illetményük megkülönböztetésére a vezetői illetménypótlék eltérő mértéke szolgál. A Javaslat a legalább tízezer főt foglalkoztató közigazgatási szerveknél megemeli a vezetői szintek számát, s a vezetői szintek közötti különbséget a pótlék mértékében juttatja kifejezésre.

Az önkormányzatok esetében a Javaslat az illetménykiegészítésre vonatkozó szabályozással hasonlóan rendelkezik az önkormányzati vezetők részére megállapítható vezetői pótlékról. A Javaslat megszünteti a tárgyévre vonatkozó megállapíthatóságot, oldja a mértékre vonatkozó szigorú szabályozást, egyértelművé teszi a 3000-nél kevesebb lakosú városra vonatkozó rendelkezéseket. A vezetői pótlék mértékének maximálásával fenntartja ezen illetményelem egységességét, ugyanakkor figyelemmel van az önkormányzati forrásokra is. A Javaslat kizárja a már megállapított vezetői illetménypótlék csökkentésének a lehetőségét.

A helyi önkormányzatok esetében a körjegyző körjegyzői pótlékának, a körjegyzői feladatot ellátó városi jegyző körjegyzői feladat-illetménypótlékának mértéke a települések számától, a jegyző alapilletményének, az önkormányzatok vezetői szintjeinek meghatározása, a jegyző vezetői illetménypótlékának, az önkormányzatnál bevezethető vezetői illetménypótlék mértéke a település lakosságszámától függ. Ennek ellenére a felsorolt körülményekben bekövetkezett negatív változások következményeit jogszabály eddig nem rendezte. Ezért a Javaslat a lakosságszámtól függő illetményelemek változását a normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszámhoz, a változásból eredő alkalmazhatóságot a tárgyév január 1-hez köti.

A Javaslat a miniszter és a politikai államtitkár illetményének meghatározására vonatkozóan pontosítást tartalmaz.

A Javaslat az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréhez igazítja a nyelvpótlék megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Pontosan meghatározza, hogy milyen típusú nyelvvizsga esetén, milyen mértékű nyelvpótlék állapítható meg, a kiemelt idegen nyelvek esetében a középfokú C típusú nyelvvizsgára vonatkozó pótlék mértékét 10 %-al megemeli, s ezáltal ösztönzi az A és B típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezőket, hogy azokat C típusúként ismertessék el. A Javaslat a kiemelt nyelvekből az alapfokú C típusú nyelvvizsgára is állapít meg pótlékot, s a kiemelt nyelvek után járó nyelvpótlék maximumát eltörli. A Javaslat kizárja az azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgák esetében a pótlékok halmozódását és a magasabb mértékű pótlékra jogosultságot határozza meg.

A Javaslat a köztisztviselők ruházati költségtérítés mértékét az illetményalap kétszeresében határozza meg.

A Javaslat a köztisztviselőknek adható juttatások körét kiegészíti a Magyar Üdülési alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk adhatóságával. A köztisztviselő részére döntési szabadságot biztosít a Javaslat, hogy az üdülési hozzájárulást a korábbi mérték szerint pénzben, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel összhangban üdülési csekkben kapja meg.

A Javaslat az állami készfizető-kezesség vállalásáról szóló törvényi rendelkezéseket kiegészíti, pontosan megjelöli a kezességvállalást igénybe vehetők körét. Pontosan meghatározza a Javaslat, hogy az állami kezességvállaláshoz a közigazgatási szerv vezetőjének milyen tartalmú igazolást kell kiadnia. A Javaslat a kezességvállalással kapcsolatban a köztisztviselő részére bejelentési kötelezettséget ír elő. A köztisztviselői kezességvállalás nyújtásához a közszolgálati jogviszony meghatározott tartalmi elemeinek teljesülése szükséges. (Pl.: határozatlan idejű közszolgálati jogviszony, legalább három éves közigazgatási gyakorlat.)

Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya saját kezdeményezésére, vagy neki felróható okból megszűnik, indokolt egyszeri kezességvállalási díjat fizetnie. Ennek mértéke a kezességgel biztosított, még fennálló kölcsönösszeg 2%-a.

Az állami kezességvállalással biztosított hitelt továbbra is minden olyan hitelintézetnél igénybe lehet venni, amellyel a hitelintézet kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium szerződést kötött.

Ha a köztisztviselő hiteltartozását nem törleszti, és az állami készfizető kezesség érvényesítésre kerül, akkor e tartozást adók módjára kell behajtani.

Az anyagi jogi szabályok mellett eljárási jellegűekkel is kibővíti a Javaslat, amely elsősorban a kezességvállalással összefüggő nyilvántartási kérdéseket rendezi.

A Javaslat a Ktv. új fejezeteként az ügykezelőkre vonatkozóan csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek eltérnek a köztisztviselőkre vonatkozó általános szabályoktól.

Rendelkezik az ügykezelői alapvizsgáról, az alapvizsga letétele alóli mentesítésről, illetőleg költségeinek viseléséről, lehetővé teszi az ügykezelő osztályvezetői megbízását olyan szervezeti egységnél, ahol ügykezelőket foglalkoztatnak, rendelkezik az ügykezelők tevékenységének ötévenkénti értékeléséről. Meghatározza az illetményrendszer ügykezelőkre vonatkozó alapelveit.

Annak érdekében, hogy a szakszervezetek a munkaszervezeteken belül eredményesen működhessenek, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szakszervezet érdekében eljáró, de a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személy a munkáltató területére beléphessen, ha a szakszervezet a munkáltatóval munkaviszonyban álló taggal rendelkezik. A munkáltató a szakszervezet érdekében eljáró személy kérését nem tagadhatja meg. A Javaslat kiegészíti továbbá a Munka Törvénykönyvéből alkalmazni rendelt szabályokat az országos érdekegyeztetésre vonatkozó rendelkezésekkel.

A vezetői megbízás visszavonására vonatkozó megváltozott szabályokkal összhangban felmentési tilalmakra és korlátokra vonatkozó rendelkezés alkalmazását kizárja a Javaslat abban az esetben, amikor a felajánlott állást a köztisztviselő nem fogadja el.

A Javaslat a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál figyelembe vehető időtartamok körét kiegészíti a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő mellett a szerződéses jogviszonyban töltött idővel.

A Javaslat a Ktv. átmeneti rendelkezési körében csak azokat a szabályokat módosítja, illetve egészíti ki, amelyeket az ügykezelők esetében alkalmazni kell. A Javaslat pontosítja a Ktv.-nek a fogalom megfeleltetésre vonatkozó szabályait.

A Javaslat az ügykezelői alapvizsga letétele alól mentesíti azokat a jogviszonyt létesítő ügykezelőket, akik kinevezésükkor vagy jogviszonyváltásukkor már öregségi nyugdíjra jogosultságot szereztek.

A Javaslat a Ktv. személyi hatályának kibővítésével összhangban kiegészíti a Kormány felhatalmazását az ügykezelők ideiglenes és tartós külszolgálatára vonatkozó szabályok, továbbá kiegészíti az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó szabályok rendeletben történő megállapításával.

A Javaslat a Ktv. 2. számú mellékletét az ügykezelői besorolási osztállyal egészíti ki. A köztisztviselőkhöz hasonlóan az e mellékletben szereplő szorzószámokat csak 2003. július 1-jétől lépteti hatályba.

A Javaslat a bérfeszültségek elkerülése érdekében a közigazgatásban is az I. besorolási osztályba tartozó felsőfokú iskolai végzettségűeknél - a közalkalmazottakhoz hasonlóan - biztosítja a százezer forintos mértékű illetményt. Ennek érdekében az illetménytábla szorzószámait az első három fizetési fokozatban megemeli. A teljes mértékű szorzószámemelést azonban 2003. július 1-jén lépteti hatályba.

A Javaslat a köztisztviselő állami kezességvállalásra vonatkozó adatkörrel kiegészíti az alapnyilvántartás adatköreit.

A Ptv. 2000. évi módosításakor a polgármesterek végkielégítésére vonatkozó szabályozás félreérthetően került megfogalmazásra. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a főállású polgármestert foglalkoztatási jogviszonyának - a 2. § (1) bekezdés a), d), e) pontjaiban meghatározott - megszűnése esetén három havi illetményének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg alanyi jogon, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte. További három hónapnak megfelelő juttatást a képviselő-testület diszkrecionális jogkörében biztosíthat a polgármester számára.

A Ktv. módosítása lényegében megszünteti az önkormányzatok illetményalap-megállapítási jogát, ezért a Javaslat a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja megállapításának alapjául az államigazgatásban érvényes illetményalapot határozza meg. A Javaslat a képviselő-testületet felhatalmazza arra is, hogy a polgármester illetményét a jegyző illetményéhez igazítsa, s azt legfeljebb 10 %-os mértékben haladhatja meg. A tiszteletdíjas polgármester esetében a törvényi felső határt legfeljebb 5 %-kal haladhatja meg.

A Javaslat a köztisztviselői törvényből alkalmazni rendelt szabályokat pontosítja.

A jelenlegi szabályozás fenntartása mellett a Javaslat lehetővé teszi, hogy azoknak a főállású polgármestereknek, akik ténylegesen olyan hosszú időt töltöttek a köz szolgálatában, hogy eredeti foglalkozásukhoz való visszatérés aránytalanul nehéz terhet jelentene, szintén élhessenek az öregségi nyugdíjkorhatár elérés előtt nyugállományba vonulás lehetőségével. Javaslat azon polgármesterek számára biztosítja ezt a lehetőséget, akik folyamatosan legalább három cikluson keresztül betöltötték tisztségüket, és nem kívánják a polgármesterek választásán ismét megmérettetni magukat, illetve nem nyerték el a választók bizalmát. További feltétel, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott szolgálati idővel rendelkezzenek. A Javaslat szerint a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget 70 %-ban a központi költségvetés, 30 %-ban az önkormányzat és a polgármester viseli. A polgármester és az önkormányzat megállapodhat a költségek viselésének arányában, ennek hiányában a törvényben meghatározott mértékű költségeket kell az érintetteknek viselni.

A Ptv. jelenlegi rendelkezése szerint a polgármesternek a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt és szükséges költségeit átalány formájában is megállapíthatja a képviselő-testület. E rendelkezés alkalmazása során több esetben fordult elő, hogy az átalány alapjául elszámolható költségek körét különböző formában és módon határozták meg a képviselő-testületek. Mivel e tárgykörben nem lehetséges minden önkormányzatnál egyaránt alkalmazható általános szabályokat előírni, ezért a Javaslat a képviselő-testületet hatalmazza fel, hogy rendeletében szabályozza a költségek körét. Emellett ugyancsak szükséges, hogy polgármester elszámoljon a számára átalányként biztosított összeg felhasználásáról, amelynek szabályait szintén rendeletben szabályozhatja az önkormányzat képviselő-testülete.

A hatáskörök gyakorlásának rendjére vonatkozó pontosítást tartalmaz kiküszöbölve a törvényben levő ellentmondásokat.

A szerződéses állományból hivatásos állományba vétel merev szabályainak (5 év eltelte) oldását jelenti a módosítás, annak érdekében, hogy aki már a fegyveres szervnél szolgál az ne kerüljön hátrányos helyzetbe a polgári életből bekerülőkkel szemben.

A más szervekhez vezényelt hivatásos állománnyal szembeni a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét pontosítja a javasolt módosítás.

A rendelkezés felmentés szabályait kiterjeszti azokra, akik a vezetői kinevezés visszavonását követően a részükre felajánlott beosztást nem fogadják el.

A Javaslat lehetővé teszi az eddigi kötött felmentési idő csökkentését a hivatásos állomány tagjának kezdeményezése alapján.

A végkielégítésre jogosultság szabályainak egyértelművé tételét szolgálja a Javaslat. Ennek lényege, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzettek nem jogosultak végkielégítésre függetlenül a felmentés indokától, jogcímétől.

A hivatásos szolgálatba történő visszavétel lehetőségének biztosítása azok esetében is, akik korábban közös megegyezéssel, illetve a vezetői kinevezés visszavonását követően felmentéssel szűntették meg szolgálati viszonyukat.

A Javaslat pontosítja az előléptetést kizáró okokat és egyértelmű szabályt ad a kizáró okok megszűnése után a soron következő rendfokozatba léptetésre.

A szolgálati tapasztalatok figyelembevételével szükségessé vált, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a készenléti jellegű beosztásokban a heti időkerettől való eltérést. A rendelkezés szerint az ilyen beosztásokban éves keretben kell megállapítani a szolgálati idő mértékét.

Az általános munkajogi szabályokkal egyezően rögzíti a javasolt módosítás, hogy a munkaszüneti napon végzett tevékenységért a hivatásos állomány tagját az illetményén túl távolléti díj is megilleti.

A rendelkezés a szülő nőt megillető egészségügyi szabadság szabályait pontosítja, összhangba hozva a társadalombiztosítás általános szabályaival, a vonatkozó egyéb törvényekkel.

Az illetménynélküli szabadság engedélyezésének lehetőségét határozza meg a parancsnok mérlegelési jogkörében, illetve a szülő nő számára biztosítandó illetménynélküli szabadság rendjét igazítja a megváltozott szociális jogszabályokhoz.

A más szervhez vezényelt, illetve véglegesen áthelyezetett hivatásos állományt megillető szabadság kiadásának, vagy pénzbeni megváltásának rendjét határozza meg a Ktv. rendelkezéseivel összhangban.

A Javaslat a saját elhatározás alapján tanulni kívánók előzetes bejelentési kötelezettségét és az állományilletékes parancsnok bizonyos, a szolgálati érdeket védő korlátozó lehetőségét tartalmazza.

A Javaslat a teljesítményértékeléssel kapcsolatos szabályozással összhangban rendelkezik az illetmény eltérítés lehetőségére, egyidejűleg átemelve a szabályozást az általános részbe.

A rendelkezés az illetménykiegészítésre vonatkozó szabályokat kiegészíti oly módon, hogy a helyi szervek állománya is részesüljön illetmény kiegészítésben.

Az idegennyelv-tudási pótlék mértékének a Ktv. szabályaival egyező átalakítása, illetve a különböző típusú és az alapfokú nyelvvizsga esetén, a jelenlegi kedvezőbb szabályok megtartása, bizonyos átmeneti szabály (szankció) beiktatásával.

A beosztásból történt felfüggesztés esetén az illetmény visszatartás szabályainak kiegészítését, pontosítását tartalmazza, bevezetve a Ktv-ben és a Kjt-ben meglevő azt a szabályt, hogy elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabása esetén, annak jogerőre emelkedéséig a teljes illetményt vissza kell tartani.

A Javaslat a hivatásos állomány tagja lakáshoz jutásának támogatása érdekében a Ktv. szabályaival egyező állami készfizető kezességvállalás rendjének bevezetésére vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A Javaslat a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés meghatározását pontosítja, valamint a szolgálattal összefüggő szabálysértések tekintetében összhangba hozza a jelenlegi szabályozást a szabálysértési törvénnyel.

Csekély súlyú fegyelemsértés esetén egyszerűsíti a parancsnok helyzetét, miután ilyen esetekben a javaslat lehetővé teszi a fegyelmi eljárás mellőzését.

A fegyelmi jogkörök gyakorlásának rendjét pontosítja a más szervhez vezényeltek, illetve a minisztériumi szervekhez berendeltek vonatkozásában.

A pontosítás a 66. § rendelkezésével összhangban ad lehetőséget a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak a fegyelmi elrendelésére, illetve annak mellőzése esetén a figyelmeztetésre.

A fegyelmi eljárás alá vont felfüggesztésének szabályait pontosítja. Meghatározza többek közt a felfüggesztés alatt álló jogait és kötelezettségeit, jogorvoslati lehetőségeit.

A fegyelmi eljárás lefolytatásával kapcsolatos eljárási szabályokat pontosítja.

A Javaslat az egyszerűsített fegyelmi eljárás szabályait határozza meg.

A fegyelmi eljárás megszüntetésnek szabályait pontosítja a Javaslat.

A fenyítés ellen benyújtott panaszügyekben másodfokon eljáró vezető
hatáskörének, az általa tehető intézkedéseknek pontosítását tartalmazza a Javaslat.

A szabálysértési ügyekben alkalmazott eljárási szabályok pontosítására vonatkozó javaslat. A pénzbírság kiszabása esetén lehetővé teszi a részletfizetés engedélyezését.

A kiszabott fegyelmi büntetés jogerőssé válásának szabályait pontosító javaslat.

A Javaslat a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmény elkövetőjének méltatlanná válását megállapító szabályt pontosítja.

A teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításának eseteit pontosítja, kiterjesztve azt a vezetői kinevezés visszavonása következtében felmentettekre is.

A Javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny. tv.) özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezések módosítását követő rendelkezést tartalmaz.

A Javaslat - szemben a jelenlegi szabályozással, amely az elévülési időn belül nem korlátozza a szolgálati panasz előterjesztését - a jelentősebb, első sorban a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói intézkedésekkel szemben rövid, 15 napos határidőt szab a panasz előterjesztésére a Ktv. rendelkezéseihez hasonlóan.

A munkajogi ügyekben eljáró bíróságok döntési lehetőségeit az Mt. rendelkezéseivel hozza összhangba, eltörölve a kétszeres végkielégítés kötelező szabályát.

A Ktv. tervezett módosításával összhangban a vezetői kinevezés visszavonását követő, illetve az arról történő lemondás esetén alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a korábbinál kedvezőbbek, illetve a jogbiztonságot szolgálják.

A módosítás révén lehetővé válik, hogy a helyi szervek vezetőinek besorolása a szervezetek nagyságának, szakmai súlyának megfelelően differenciáltan kerüljön meghatározásra.

A tervezett módosítás az időközben bekövetkezett szervezeti változások miatti pontosítás mellett alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a decentralizálás érdekében állományilletékes parancsnokként a helyi szervek vezetői is rendelkezzenek munkáltatói jogkörökkel.

A Javaslat kiterjeszti rendvédelmi oktatási intézményekben tanuló és az első évet eredményesen befejezők hivatásos állományba vételének szabályait a fejezet hatálya alá tartozó valamennyi fegyveres szervre.

A Hjt. hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztették a Hszt XIX. fejezetének szerződéses állományra vonatkozó szabályai is, amelyet a többi fegyveres szerv (pl.: határőrség, tűzoltóság) szerződéses állományára is alkalmazni kellett. A Javaslat ennek megoldására a határőrség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó különös rész újraszabályozását tartalmazza, amelyet a polgári védelem állományára vonatkozóan is alkalmazni rendel.

A hivatásos rendőri szolgálati jogviszony létesítésének feltételei közül a közeli hozzátartozókra, illetve az egy háztartásban élőkre vonatkozó szigorú életviteli előírásokat - nem korlátlanul - enyhíti. Jogviszony ilyen esetben is csak akkor létesíthető, ha az a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.

A szerződéses állomány tekintetében a Javaslat meghatározza az alkalmazandó szabályokat.

A tervezet a jelenlegi szabályozás hiányosságát kiküszöbölve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál is bevezetésre javasolja az egyéb veszélyességi pótlékot.

A Vám és Pénzügyőrségre vonatkozó különös részt pontosító javaslatokat tartalmaz, tételesen meghatározva az egyes vezetői kategóriák és szervezetek és a veszélyes munkakörök tartalmát.

A szolgálati idő számításának szabályait egészíti ki, meghatározva a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából elismerhető idő tartalmát is.

A miniszter számára korábban is meglévő felhatalmazás kiegészítését tartalmazza, arra vonatkozóan, hogy a fegyelmi eljárás részletes szabályait rendeletben határozza meg.

A Hszt 2. számú mellékletének módosítása a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét tartalmazó és bizonyos decentralizációt is magában foglaló pontosítást tartalmaz.

A Hszt 6/A. számú mellékletének módosítása a Ktv. tervezett módosításával összhangban mindkét besorolási osztályban (a közalkalmazotti diplomás minimálbér mértékére és a legkisebb munkabérre figyelemmel) a pályakezdő, illetve a legmagasabb beosztotti kategóriában biztosítja az illetményszorzóinak kisebb növelését.

A személyügyi nyilvántartásban a fegyelmi eljárással összefüggésben nyilvántartandó adatkörök pontosítását szolgáló javaslat.

Az alkalmazás típusú kiküldetés nem jelenik meg a Hjt-ben annak ellenére, hogy mind az Alkotmány, mind a Hvt. (259/A. §) tartalmaz az ilyen jellegű tevékenységet. Indokolt, hogy a kiküldendő szempontjából is törvényi szinten megfogalmazásra kerüljön a legnagyobb intenzitású konfliktusokat magába foglaló, kikényszerítő jellegű műveletek lehetősége. Az alkalmazás előfordult az Öböl-háborúban részt vett a magyar orvoscsoport esetében, illetve így minősült volna a magyar katonák vagy a magyar kontingens részvétele jugoszláv területen az ott 1999-ben folyt NATO műveletekben. A jövőbeni jogalkalmazás az egyértelmű hivatkozással e kérdésben is, biztonságosabbá válhat. Az alkalmazás fogalma magában foglalja a jelenlegi a) pont szerinti kollektív védelmi feladatokat is, ugyanakkor pontosítást nyer, hogy a kollektív védelmi, de belföldi feladatok nem minősülnek külföldi szolgálatnak.

Az Mt. időközi módosításával összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményével kapcsolatos új rendelkezéseket a Hjt-be is indokolt felvenni.

A módosító javaslat összhangba hozza a honvédségi ösztöndíj folyósításának időtartamával az arra tekintettel vállalandó legrövidebb szerződéses szolgálat időtartamát.

A módosítás a katonai felsőoktatási intézmény más szerves státuszát, ezáltal az ott szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezési állományba helyezési kötelezettséget szűnteti meg annak érdekében, hogy a felsőoktatásra vonatkozó szakmai törvényi szabályok mellett a Hjt. rendelkezése megfelelően alkalmazhatók legyenek. A módosítás következtében az intézmény állományában szolgálatot teljesítők egyenlő eséllyel vehetnek részt az előmeneteli versenyben, és kedvezőbb feltételekkel módosíthatnak pályát. Azonos okú módosítás a Hjt. 49. §-a (6) bekezdésének, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 4. §-a (3) bekezdésének korrekciója is.

A jelenlegi szabályozás szerint a Hjt-ben meghatározott esetekben kötelező érvényű a rendelkezési állományba helyezés, amely azonban az állomány tagjának beleegyezése nélkül végrehajthatatlan. A módosítás célja, hogy a törvény 48. § és 50. § közötti összhang megteremtésével biztosítsa a felmerült problémák megoldását.

A hatályos szövegben a képzésre, illetve a nemzetközi pályázat útján külföldi munkavégzésre való utalás szükségtelen, mivel azok a Hjt. 2. § (32) bekezdésének g) és h) pontja alapján részei a külföldi szolgálatnak. Szükséges ugyanakkor a 3 hónapos időtartam felvétele, hiszen a hatályos szöveg szerint az ennél rövidebb időtartamú feladatokra (képzés, gyakorlat stb.), melyek a fenti bekezdés szerint külföldi szolgálatnak (ideiglenes kiküldetésnek) minősülnek, miniszteri vezénylés szükséges, amely indokolatlanul magas döntési szint. Összefüggő tartalmú módosítást tartalmaz a Hjt. 3. számú mellékletének második pontosítása is.

A korábbi törvényi szabályozási állapot részbeni visszaállítását szolgáló új rendelkezés egyértelműsíti, hogy melyek azok a külföldi tevékenységgel összefüggő szolgálat-teljesítési formák, amelyekhez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. Mindez a szolgálati érdekkel hangolja össze a méltányos egyéni érdekeket.

A Hjt. megbízással foglalkozó 53. §-a három megbízási okot említ, úgymint a megüresedett szolgálati beosztás ellátását, a szolgálat ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítését, valamint az állomány tagja szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátását. Ezzel szemben a (4) bekezdésben csak az első két esetre volt meghatározva a helyettesítési díj mértéke, amelyet a jelen módosítás pótol.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzésekor - előmenetel hiányában - csak az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati viszonyát kell felmentéssel megszűntetni, mivel a speciális beosztásban szolgálatot teljesítők esetében a beosztás jellegéből adódóan ilyen irányú kötelezettség nincs.

A további pontosítások a felmentés jogkövetkezményét alkalmazzák az áthelyezést alapos ok nélkül megtagadók esetében.

Az állomány tagja általános szabályként a végkielégítés felére jogosult, ha további szolgálata biztosított lenne, de az áthelyezéshez, kinevezéshez nem járult hozzá. A módosítás a Hjt. 51. § és 59. § módosításával összefüggő szövegpontosítás, amely a szolgálati érdek fogékony magatartás tanúsítása irányába orientál.

A módosítás a visszavétel alkalmazása esetén eddig felmerült bizonytalanságokat szünteti meg azzal, hogy kimondja a 47. éves felső korhatár figyelmen kívül hagyásának lehetőségét, egyebekben pedig egyértelműsíti, hogy a szolgálati viszony létesítéséhez előírt feltételeknek a visszavétel esetén is meg kell felelni.

A Hjt. alkalmazása során felmerült problémák megoldására szolgáló módosítás, amely biztosítja, hogy a magasabb rendfokozati állománycsoportba a honvédség állományából történő kinevezéskor szabályozottan kerüljön megállapításra az új rendfokozat. Az új rendelkezés a diploma-szerzőként tiszti állományba kerülő tiszthelyettesek esetében lesz alkalmazandó, kiküszöbölve a polgári végzettséggel állományba lépőkkel szemben fennálló hátrányos helyzetet.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. b) pontja alapján különleges adatnak minősülnek. Az Avtv. 3. § (2) bekezdése értelmében e különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Az adatkezelés célját a Hjt. eddig is meghatározta, de nem tartalmazott olyan törvényi előírást, amely lehetővé tenné, hogy a parancsnok az alkalmassági vizsgálatot, illetve felülvizsgálatot végző szerv számára adatokat szolgáltasson.

A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a speciális beosztást betöltők csak a várakozási idő leteltével léptethetők elő.

A hatályos szöveg szerint egyes speciális beosztásokat (százados, főtörzsőrmester) csak a nyugdíjjogosultság megszerzéséig lehet betölteni. Ez ellentétes a speciális beosztás lényegével és hátrányos úgy a munkáltató, mint az állomány tagja részére. A módosítás biztosítja, hogy a sajátos végzettséget, képzettséget igénylő beosztások hosszú ideig megfelelő szakemberekkel legyenek feltöltve.

A kisebb létszámú katonai szervezeteknél a Hjt. jelenlegi szabályai szerint lehetetlen egyes előmeneteli bizottságokat létrehozni, mivel bizonyos rendfokozatot viselők nem állnak rendelkezésre. A módosítás az előmeneteli bizottság elnöke és tagjai vonatkozásában rendfokozatban a felfelé történő eltérést, ezáltal a kijelölést és a működést teszi lehetővé.

A Hjt. módosítását a más törvényekkel való terminológiai egységesítésen túl a (4) bekezdés hatályos szövegében indokolatlanul meglévő éves időkeret elhagyása indokolja.

A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat, valamint a lakáson kívül eltöltött készenlét után, a szolgálatot követő pihenőnapon felül járó jelenlegi 1-2 szabadnap - figyelembe véve, hogy ezek a szolgálatok a miniszter által meghatározott körben készenléti jellegűek - túlzottnak tűnik, ami esetenként a katonai kiképzés folytatását akadályozhatja. A javaslat szerint a Hjt. a szolgálatok utáni szabadnapokat kiadható és differenciált módon állapítja meg.

A Hjt. 94. § (3) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a túlszolgálat jogszabály szerinti felső határát (a jelenlegi 450 órát) nem kell betartani. A szigorító jellegű szabályozás az eddigi példálózó felsorolást taxációvá módosítva megakadályozza, hogy a felmentési okok kiterjesztő értelmezéséből jogalkalmazási bizonytalanság eredjen.

A Hjt. 94. § (4) bekezdésének szövegét pontosító rendelkezés egyértelműsíti, hogy a külföldi napidíjra, illetőleg a devizaellátmányra tekintettel, sem az ideiglenes, sem pedig a tartós külszolgálatot teljesítőknek nem jár a túlszolgálati díj a külföldi szolgálat időtartamára.

A kiegészítés egyértelműsíti, hogy a tartósan képzésre vezényeltek esetében - hasonlóan a pedagógusok kötelező szünetbeli szabadság-kiadási szabályához - hány napig számítandók be a tanulmányi szünetek az éves szabadság terhére.

A Hjt. hatályos 111. § (1) bekezdése nem fogalmaz egyértelműen, a jogszabályi szöveg értelmezhető úgy is, hogy azok a hivatásos katonák, akiknek az általuk betöltött beosztások elnevezésében szerepel a "vezető" szó, alanyi jogon vezetői illetménypótlékra tarthatnak igényt. A javaslat egyértelműsíti, hogy a végrehajtási rendelet szerinti felsorolás konstituálja a vezetői illetménypótlékra való jogosultságot.

A Hjt. 112. § foglalkozik az idegen nyelv tudás kapcsán kifizetendő nyelvpótlékokkal, a szöveghelyek az idegen nyelv tudás megítélése szempontjából pontatlannak tekinthetők, de csakis ebből a szempontból. A törvény szövege állami nyelvvizsgát ismer el, de a mai besorolás szerint "államilag elismert nyelvvizsgák" vannak az idegen nyelv tudást igazoló, államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet szerint.

Ezen túl a Hjt. a STANAG 6001 nyelvvizsgát említ, ami nem államilag elismert nyelvvizsga, hanem a NATO szabványnak megfelelő követelményrendszer. A módosítás egyenértékűsíti a nyelvvizsgákat az illetménypótlékok folyósítása szempontjából.

A javaslat - szinkronban a Ktv. módosításával - az angol, francia, német nyelvek középfokú ismerete után fizetendő nyelvpótlék havi mértékét 10 %-al emeli.

A Hjt. 114. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a katonaorvosok óránkénti ügyeleti díja a köztisztviselői illetményalap (ebben az évben változatlanul 33.000 Ft) 0,3%-ától 3,0 %-áig terjed, vagyis az óradíj 99-990 Ft. Ez az összeg a Hjt. hatályba lépésekor igazodott a honvédség közalkalmazott orvosainak az ügyeleti díjához, sőt valamelyest meg is haladta azt. A közalkalmazottak ügyeleti díja - mivel az az alapbérük %-ában van meghatározva - a 2002. szeptember 1-jei igen jelentős illetményemelés következtében bizonyos esetekben ma már meghaladja a katonaorvosokét, mely feszültséget okoz a két állománycsoport között, s ennek megszüntetése érdekében a katonaorvosok ügyeleti díját 50%-kal indokolt felemelni.

Az új egészségügyi pótlékok bevezetését a nemzetközi együttműködés követelményeinek megfelelő új katonai egészségügyi szervezetek kialakítása és feltölthetősége teszi szükségessé.

A Hjt. 114. § (1) bekezdésének r) pontja szerinti gépjárművezetői pótlék teljesítménytől függő, vagyis esetenkénti pótlék, ezért ezt a pótlékot ki kell venni a rendszeres pótlékok közül, az egészségügyi munkahelyi pótlékot viszont szerepeltetni szükséges.

A javaslat - összhangban a Hszt. kiegészítésével - a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonái esetében is lehetővé teszi az állami garanciával történő lakáshitel-konstrukció alkalmazását.

Nemzetközi kötelezettségvállalásaink alapján számos országban teljesítenek szolgálatot a magyar fegyveres erők, illetve a rendőrség hivatásos (szerződéses) állományába tartozó személyek, akik közül nem egy olyan jogsértést is elkövet, ami a magyar jog szerint szabálysértésnek minősül. Mivel az Sztv. területi hatálya annak 2. §-a szerint - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a belföldön elkövetett szabálysértésre terjed ki, e kriminatív jellegű jogsértések miatt jelenleg felelősségre vonást nem lehet alkalmazni.

Ezt a problémát kívánja a javaslat megoldani a Hjt. 132. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével, amit az Sztv. 2. §-án kívül lehetővé tesz az is, hogy az érintett hivatásos (szerződéses) állomány külföldi szolgálatait szabályozó SOFA egyezmények mindegyike e személyekre nézve a magyar joghatóságot írja elő.

A munkajog (szolgálati jog) - csakúgy, mint más jogágak - ismeri az általános elévülési időnél rövidebb jogvesztő határidők alkalmazását, különösen a jogorvoslati eljárásokban.

A javaslat a jogbiztonság erősítését szolgálja, mert ha egy régmúltban bekövetkezett eseményt, körülményt korlátlan ideig vitatni lehet, az mindig nehézkes, gyakran más jogviszony bizonytalanná tételével lehetséges, a bizonyítás pedig egyre nehezebbé válik.

A Hjt. 224. §-ának (6) bekezdése a szolgálati viszony megszüntetésének egy speciális esetét szabályozza. Ezen bekezdés része jelenleg a munkáltató megtérítési kötelezettségét korlátozó szabály, amelyet - a Ktv. vonatkozó rendelkezésének átemelésével - általános szabállyá szükséges tenni.

A javaslat - a szolgálati feladatok szintje és jellege szerint differenciált módon - pontosítja a személyi alapnyilvántartásba betekintésre jogosult elöljárók és szolgálati személyek körét.

A törvény jelenleg hatályos 259. §-ának (2) bekezdése társadalombiztosítási szabályra (261. § (1) bekezdés) utaló rendelkezést tartalmaz a szolgálati viszonyba beszámítható idők vonatkozásában. Az utaló szabály az eljáró bíróságok ítélkezési gyakorlatában is tapintható értelmezési zavart okoz. Az értelmezési (munkaügyi) viták jövőbeni elkerülése érdekében indokolt a Hjt. 259. § (2) bekezdését felülvizsgálni.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a Hjt. hatályba lépésekor a viselt rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltők az előmenetelre vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül rendfokozatuknak, képzettségüknek megfelelő beosztásba kerülhessenek. A módosítás biztosítja, hogy ilyen esetekben is megteremtődhessen a törvényben meghatározott határidőre a beosztások és rendfokozatok összhangja.

A szövegpontosító javaslat egyértelműsíti, hogy a Hjt. hatályba lépésekor magasabb rendszeresített rendfokozattal járó beosztást betöltők előmeneteli kötelezettsége csak az egyéb (tipikusan végzettségi) követelményeknek megfelelés esetén érvényesül.

A Javaslat az állami készfizető kezesség vállalására vonatkozó további szabályok megalkotására hatalmazza fel a Kormányt.

A módosítás az egyes kiemelt személyügyi jogkörök gyakorlásának szabályait pontosítja a külszolgálat, illetve a szolgálati idő módosítása vonatkozásában.

A Hft. 4. §-a (3) bekezdésének módosítása egyértelműsíti, hogy a katonai felsőoktatási intézménybe csak a nem katona állományú személyek kerülnek vezénylésre.

A hiánypótló javaslat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 5. évfolyamos hallgatói illetmény-számítási szorzóját határozza meg, a törvény mellékletének kiegészítésével.

A módosítás egyértelműsíti, hogy mind a fegyveres erők, mind pedig a Hszt. hatálya alá tartozó többi fegyveres szerv hivatásos és szerződéses állományába való tartozás behívási akadályt jelent.

A módosítás - a Hszt. hatálya alá tartozó szervek analógiájára - lehetővé teszi a váltási rendtől gyorsabb leszerelést a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományába lépés esetén.

Az ügykezelők jogviszonyváltása szükségessé teszi a Munka Törvénykönyve indokolt mértékű módosítását, ezért a Javaslat a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezését tartalmazza.

A Javaslat a polgármesteri tiszteletdíj megállapításánál is az államigazgatásban érvényes illetményalapot tekinti kiinduló mértéknek, ezért rendelkezik a szükséges mértékű hatályon kívül helyezésről.

A Javaslat tiszteletben tartja a 2001. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerint megállapított önkormányzati illetményalapokat, ezért az átmeneti rendelkezések körében a polgármesteri illetmények, illetve tiszteletdíjak megállapításánál kizárja annak csökkenthetőségét.

A Javaslat az ügykezelők jogviszonyváltásához kapcsolódó hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit tartalmazza.

A hatályba léptető rendelkezések az illetményrendszer szerinti illetményekre történő átállást a köztisztviselők és az ügykezelők esetében egyaránt 2003. július 1. napjában határozza meg.

A Javaslat az átmeneti szabályok körében - többek között - rendelkezik az ügykezelők eskütételi, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről, a munkáltatói jogkör gyakorlói részére határidőhöz kötötten állapítja meg azokat az intézkedési kötelezettségeiket, amelyeket az ügykezelők jogviszonyváltásához kapcsolódóan szükségszerűen kötelesek megtenni.

A záró rendelkezések szövegpontosító jellegű részleges módosításokat és hatályon kívül helyezéseket tartalmaznak. Ezek közül kiemelkedik a Hjt. 209. § (3) bekezdésének és 211. § (6) bekezdésének módosítása, amelyet az özvegyi nyugdíj mértékének 2002. évi felülvizsgálata tett szükségessé. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny. tv.) özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezései ez év november hó 1-jétől módosulnak, azoknak az özvegyi nyugdíja, akik saját nyugellátással is rendelkeznek 20 %-ról 25 %-ra emelkedik. Ezt a Hjt-ben is indokolt érvényesíteni.