MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

Budapest, 2003. április

1. §

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

A Kt. 4. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.

(9) Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak

a) kizárása az e törvény alapján igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásából,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a kialakult szakmai gyakorlatnak, szakmai szabályoknak, szokásoknak, elvárásoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét,

c) jogellenes elkülönítése.

(10) A (8) bekezdés tekintetében zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása.

(11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít.

(12) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.

(13) A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását.

(14) A hátrányos megkülönböztetés miatt jogorvoslattal élővel szemben e tevékenysége miatt alkalmazott bármilyen megtorló intézkedés jogellenes, és a (13) bekezdésben meghatározottak szerint a következményeket orvosolni kell.

(15) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy

a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,

b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek."

2. §

"(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

(4) Az iskola igazgatója dönt

a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;

b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján."

3. §

A Kt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét."

4. §

(1) A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:

"(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint nem kezdi meg.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:

a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,

b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő

szakasz.

(5) Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek."

(2) A Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik."

(3) A Kt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptantervnek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését."

5. §

A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.

(2) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot."

6. §

A Kt. 8/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat."

7. §

(1) A Kt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapműveltségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni."

"(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi."

8. §

A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermeknek, tanulónak joga, hogy]

"a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében."

9. §

A Kt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését,
129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni."

10. §

(1) A Kt. 12. §-a új számozás szerinti (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tanuló kötelessége, hogy"

(2) A Kt. 12. §-a új számozás szerinti (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-f) pont jelölése d)-g) pontra változik:

[A tanuló kötelessége, hogy]

"c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön az iskolai, kollégiumi közösségi élet szervezésével összefüggő feladatok ellátásában, saját környezetének, az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;"

(3) A Kt. 12. §-a új számozás szerinti (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A tanuló kötelessége, hogy]

"h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat."

(4) A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A tanulót - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át.

(3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait [Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt."

11. §

A Kt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szülő kötelessége különösen, hogy

a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,

b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,

c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse a kötelességeit, és adjon meg ehhez minden tőle elvárható segítséget,

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait."

12. §

A Kt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő közvetlen foglalkozás keretében ellátott tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy."

13. §

(1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

"a) óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi;

b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor) a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés tantárgyaihoz a tanítói mellett a tanári, feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik;

c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;"

(2) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

"e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén továbbá a tantárgynak megfelelő tanári;"

(3) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

"k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész;"

(4) A Kt. 17. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik:

"(7) A tantárgyi modulok (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret stb.) oktatására a munkakörre előírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, illetve annak hiányában az adott ismereteket magában foglaló, feldolgozó tantárgy tanítására jogosító, és az adott iskolatípusban, az adott évfolyamon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség jogosít.

(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."

14. §

(1) A Kt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;

c) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás."

(2) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá emellett pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenértékű vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik."

(3) A Kt. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

a) a tanügy-irányítási munkakörben,

b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,

c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal."

15. §

(1) a Kt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy ]

"c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket."

(2) A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés - a szülő fizetési kötelezettsége mellett - nem változtatható meg.

(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - a tankönyvek, ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét."

16. §

A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]

"c) szakiskola;"

17. §

A Kt. 23. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés, továbbá - az e törvény 30. §-ában meghatározott kivétellel - a pedagógiai szakszolgáltatás, valamint - az e törvény 36. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában felsoroltak kivételével - a pedagógiai szakmai szolgáltatás a 20-23. §-ban felsorolt közoktatási intézményben látható el.

(3) Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, nevelési tanácsadás ellátható a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is.

(4) A 20. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák - külön jogszabályban meghatározottak szerint - elláthatják a sportiskola feladatait is."

18. §

A Kt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

(3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt."

19. §

(1) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Iskolai rendszerű szakképzésbe annak a tanévnek az első napjától lehet bekapcsolódni, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni."

(2) A Kt. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az iskolák - a helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel [Kt. 85. § (4) bek.], illetve a fejlesztési tervvel [Kt. 88. § (1) bek.] összhangban - megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskola kevesebb mint nyolc évfolyammal működik, a kötelező felvételt biztosító iskolával [Kt. 66. § (2) bekezdés] megállapodásban kell rendeznie az együttműködés kérdéseit. A megállapodás az iskolák fenntartóinak a jóváhagyásával válik érvényessé. A megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes az önkormányzati intézkedési tervvel, vagy a fenntartóra többletkötelezettség hárul, illetve a megállapodás jogszabályba ütközik. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetőség, hogy az érintett tanulók a megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni."

20. §

(1) A Kt. 27. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakiskolának - a (7)-(8), a (10) és a (12)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.

(3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik."

(2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.

b) Ha a tanuló az általános iskola hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.

d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.

e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.

f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni."

(3) A Kt. 27. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A szakiskola

a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettő."

(4) A Kt. 27. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Kizárólag szakképzési évfolyammal akkor működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket.

(14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint - egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)-(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel."

21. §

A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető."

22. §

(1) A Kt. 29. §-a (1) bekezdése a következő ötödik mondattal egészül ki:

"Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól."

(2 ) A Kt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik."

23. §

(1) A Kt. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították."

(2) A Kt. 30. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet."

(3) A Kt. 30.§-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek."

(4) A Kt. 30. §-a (9) bekezdésének első-második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére."

(5) A Kt. 30. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben - az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával - intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik."

24. §

(1) A Kt. 33. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (12) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:

"(12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a), b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet."

(2) A Kt. 33. §-ának új számozás szerinti (13) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Ha a közös igazgatású közoktatási intézményben vagy az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működik, annak létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

25. §

A Kt. 34. §-a a következő b) ponttal egészül ki, és az eredeti b)-g) pont jelölése c)-h) pontra változik:

[Pedagógiai szakszolgálat]

"b) fejlesztő felkészítés;"

26. §

A Kt. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával."

27. §

(1) A Kt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az

a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét,

b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,

c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat."

(2) A Kt. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megszűnik. Az e törvényben meghatározottak mellett törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor is, ha a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, vagy megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, továbbá ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át. Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a közoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett vagy egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működtetett, továbbá, amelynek törlését a bíróság elrendelte."

28. §

A Kt. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható."

29. §

(1) A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"A közoktatási intézmény [Kt. 20-22. §], továbbá az e törvény 30. §-a alapján a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni."

(2) A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:

"(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

(8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.

(9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni."

30. §

(1) A Kt. 41. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.

(4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt."

(2) A Kt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A szülő kérésére az óvoda és az általános iskola minden nevelési évben, tanítási évben a gyermek, tanuló otthonában értékeli a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fejlődését, segíti továbbá annak meghatározását, hogy a gyermek, tanuló további fejlődéséhez milyen intézkedésekre van szükség. A szülőket a nevelési év, illetve a tanítási év első hónapjában tájékoztatni kell erről a lehetőségről."

31. §

A Kt. 44. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni. Ha az Országos szakértői névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakértő véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van.

(2) A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez."

32. §

(1) A Kt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is."

(2) A Kt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől - az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával - el lehet térni."

33. §

A Kt. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha az általános iskola kevesebb, mint nyolc évfolyammal működik, helyi tantervének összhangban kell állnia annak az iskolának a helyi tantervével, amelyikben az utolsó évfolyamának befejezését követően a tanulók - mint kötelező felvételt biztosító iskolában - folytathatják tanulmányaikat."

34. §

A Kt. 47. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ Az óvoda nevelési programja tartalmazza:]

"b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,"

35. §

(1) A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő ötödik-hetedik gondolatjellel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi ötödik-hatodik gondolatjel nyolcadik-kilencedik gondolatjelre változik, továbbá az új sorrend szerinti nyolcadik-kilencedik gondolatjel helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő tizedik gondolatjellel egészül ki:

[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

"b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,]

- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

- a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,"

(2) A Kt. 48. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(5) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

"(2) Az iskola első-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe további testnevelési órák is beépíthetők. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra - a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra - be kell építeni a testnevelési órát.

(3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.

(4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait."

(3) A Kt. 48. §-ának új számozás szerinti (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

- egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét,

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

- a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,

- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját."

36. §

(2) A Kt. 52. §-a (1) bekezdés c) pontja záró rendelkezésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani."

(3) A Kt. 52. §-a (7) bekezdésének ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti."

(4) A Kt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyen nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást, ha az időjárási viszonyok engedik, szabadban kell megtartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni."

(5) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]

"a) az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában - az előképző kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában - jogszabályban meghatározott időtartamban - legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani,"

(6) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]

"c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3) bekezdésben meghatározott - heti kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,"

37. §

A Kt. 53. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelező.

(9) Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyen nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc."

38. §

A Kt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira."

39. §

A Kt. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt."

40. §

A Kt. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte."

41. §

A Kt. 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét."

42. §

A Kt. 68. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek az intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.

(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz."

43. §

A Kt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibonta-koztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt."

44. §

(1) A Kt. 70. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti."

(2) A Kt. 70. §-a (2) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:"

(3) A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az első-három évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló "felzárkóztatásra szorul" minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatá-rozottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében átadásra kerülő ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését."

(4) A Kt. 70. §-ának (8) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

"Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte."

45. §

(1) A Kt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-három évfolyamon, a negyedik évfolyam végéig csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni - iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül - az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az alapműveltségi vizsga vagy az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az alapműveltségi vizsgabizonyítványt, illetve az érettségi bizonyítványt megszerezte."

(2) A Kt. 71. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(4) Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

(5) Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.

(6) A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

(7) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás."

46. §

A Kt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazá-sával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni."

47. §

(1) A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha]

"e) a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti."

(2) A Kt. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére került felvételre az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű."

48. §

(1) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja a következő második mondattal egészül ki:

"E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű."

(2) A Kt. 75. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik]

"a) az e törvény 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén;"

(3) A Kt. 75. §-ának (8) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:

"Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók."

49. §

A Kt. 76. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít."

50. §

(1) A Kt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait."

(2) A Kt. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt."

(3) A Kt. 78. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/A felnőttoktatásban/

"d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján kell dönteni."

51. §

A Kt. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó székhellyel rendelkezik, valamint legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. E rendelkezések alkalmazásában a székhely akkor tekinthető állandónak, ha a működéshez szükséges engedély kiadásának időpontjában a fenntartó a feladat ellátásához szükséges helyiségek feletti rendelkezés jogával legalább három évig rendelkezik. Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. E feltételek meglétét a telephelyen is vizsgálni kell."

52. §

(1) A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn]

"c) nem kell alkalmazni az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [26. § (3) bek., 28. § (2) bek.] vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65.§ (2) bekezdésének első, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bek. és 53. § (3)-(4) bek.]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével;"

(2) A Kt. 81. §-ának (12) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"Az oktatási miniszter pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, illetve pedagógiai szakszolgálat ellátására akkor köteles közoktatási megállapodást kötni, ha e feladatok ellátásához a költségvetésről szóló törvény nem biztosít normatív hozzájárulást."

53. §

A Kt. 82. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatainak az ellátásához be kell szerezni az e törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt. Az engedély kiadására a főjegyző az illetékes. Az engedély kiadásával összefüggő eljárásban alkalmazni kell az e törvény 79. §-a (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b) pontjában és (6)-(7) bekezdésében foglaltakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a tevékenység folytatásához - külön jogszabályban előírt - helyiségek feletti rendelkezés joga legalább három évre biztosított-e. A feltételek meglétét a székhelyen és a telephelyen is vizsgálni kell. A feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében az e törvény 80. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének működéséhez nincs szükség a (2) bekezdés szerinti engedélyre, és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén az előírt feltételek meglétét a nyilvántartásba vételt megelőző eljárásban kell vizsgálni, a feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében alkalmazni kell az e törvény 80. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat."

54. §

A Kt. 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:

"(5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén

a) megváltoztathatja vagy

b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja."

55. §

(1) A Kt. 84. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs."

(2) A Kt. 84. §-a a következő (7)-(13) bekezdéssel egészül ki:

(7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

(8) A semmisség megállapítását a (4) bekezdésben szabályozott eljárás keretében, illetve ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni.

(9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(10) Nem lehet alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározottakat, ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, amennyiben a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az ügyben a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét. Ebben az esetben a döntés megtámadására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.

(12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(13) A semmisség vagy az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti."

56. §

(1) A Kt. 85. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni."

(2) A Kt. 85. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait.

(6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség.

(7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal."

57. §

A Kt. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók."

58. §

A Kt. 87. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni]

"e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,"

59. §

A Kt. 88. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől."

60. §

A Kt. 90. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatnak meg kell határoznia, és közzé kell tennie azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét.

(3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az Oktatási Minisztérium véleményét."

61. §

(1) A Kt. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A főjegyző]

"b) az oktatási miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit."

(2) A Kt. 91. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője]

"g) közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésében, a fenntartói irányítással összefüggő döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait;"

(3) A Kt. 91. §-a (7) bekezdésének b) pontja a következő negyedik gondolatjeles szövegrésszel egészül ki:

[A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

b) jegyző]

"- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van."

(4) A Kt. 91. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jegyző - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatási miniszter egyidejű értesítésével - a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat."

62. §

A Kt. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ágazati irányítás, az oktatási miniszter és a Kormány szabályozási feladatai"

63. §

(1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f)-h) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az oktatási miniszter]

"f) az Országos Köznevelési Tanács közreműködésével dönt a könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételéről, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék közzétételéről, és kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét;

g) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont közreműködésével;

h) működteti a közoktatás információs rendszerét;

l) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást;"

(2) A Kt. 93. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatási miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják."

64. §

(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki, és az eredeti g)-l) pont jelölése h)-m) pontra változik:

[Az oktatási miniszter szabályozza]

"c) a minőségpolitikai feladatok ellátásának rendjét, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;

d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői vélemény, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;

e) az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket;

f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek jóváhagyásának rendjét;

g) az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait;"

(2) A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése a következő h)-l) ponttal egészül ki:

[A Kormány rendeletben szabályozza]

"h) a közoktatás információs rendszerének létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét;

i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait;

j) a nem önkormányzati intézményfenntartókat megillető - a költségvetésről szóló törvényben meghatározott - állami hozzájárulások és támogatások igénylésével és elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;

k) a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat működésének részletes szabályait,

l) pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidőbeosztás, a munkaidőkeret, rendkívüli munkavégzés sajátos szabályait."

65. §

(1) A Kt. 95. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő j)-p) ponttal egészül ki:

[Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata]

"h) a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése;

i) a hátrányos helyzetű és roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése;

j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - kidolgozása, kiadása;

k) a vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése;

l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése;

m) az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása;

n) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,

o) a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat működtetése és a célprogramon keresztül a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok támogatása, az Oktatási Minisztérium fejezetében e célra megtervezett összegek nyilvános pályázati eljárás keretében történő elosztása;

p) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása."

(2) A Kt. 95. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

"(3) Az oktatási miniszter és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.

(4) Az oktatási miniszter és a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.

(5) Az oktatási miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását."

(3) A Kt. 95. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az oktatási miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet."

66. §

(1) A Kt. 95/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:

a) közreműködik - a közoktatás ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában;

b) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;

d) közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban;

e) közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;

f) közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.

(2) A Kt. 95/A. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:

"(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá e körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.

(5) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében

a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját is,

b) kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésben meghatározott jogkörét,

c) felügyeleti bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a százezer forintot,

d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le.

(6) A hatósági ellenőrzésre - beleértve a be nem fizetett felügyeleti bírság behajtását is - egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely a hatósági ellenőrzéssel összefüggő személyi kiadásokra is felhasználható.

(8) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. Az engedélyhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.

(9) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az országgyűlési biztos és helyettese megkeresésére - az e törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával - vizsgálatot végez."

67. §

A Kt. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az oktatási miniszternek a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács működik közre. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatási miniszter, hat tagját az országos szülői szervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában szülői szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán bejelentkezett.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket az Oktatási Minisztérium biztosítja."

68. §

A Kt. 99. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor.

(3) Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködhet - az oktatási miniszter felkérése szerint - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont is megbízhatja a feladatokban való közreműködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont köthet megállapodást."

69. §

(1) A Kt. 101. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szakképzés tekintetében a szakértői névjegyzék és a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik."

(2) A Kt. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont bejelentés alapján - határozattal - elrendelheti az érintett vizsgaelnöknek, illetve szakértőnek az Országos szakértői névjegyzékből, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékből való törlését."

70. §

(1) A Kt. 102. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c)-f ) pont jelölése d)-g) pontra változik, és az új jelölés szerinti d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó]

"c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;

d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;"

(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének - új jelölés szerinti - f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó]

"f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját;"

(3) A Kt. 102. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a jegyző, főjegyző engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a jegyzőnek, főjegyzőnek le kell folytatnia az e törvény
80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést."

(4) A Kt. 102. §-a új számozás szerinti (11) bekezdésének felvezető része és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez"

[beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését...]

(5) A Kt. 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (11) bekezdésben meghatározott ügyekben - a fenntartó megkeresésétől számított - harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidőt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határidő elmulasztása jogvesztő."

71. §

(1) A Kt. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik."

(2) A Kt. 103. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából.

(5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával."

72. §

A Kt. 107. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(10) A közoktatási intézményben e törvény 80. §-a és 82. §-a alapján szervezett törvényességi ellenőrzésnél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti."

73 §

(1) A Kt. 108. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia."

(2) A Kt. 108. §-ának (2) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

"Az e törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el és gyakorolja a (3)-(6) bekezdésben meghatározott jogköröket."

(3) A Kt. 108. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket az oktatási miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek - a (2) bekezdésben meghatározott - törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni."

(4) A Kt. 108. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(9) A külföldi közoktatási intézmény, illetőleg a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.

(10) Az e §-ban szabályozott közoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének."

74. §

(1) A Kt. 110. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú."

(2) A Kt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe."

(3) A Kt. 110. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában -, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti."

(4) A Kt. 110. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) és (7) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatási miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki."

75. §

A Kt. 114. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni."

76. §

A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket."

77. §

A Kt. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján

az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia."

78. §

(1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 7. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő 15-17. ponttal egészül ki, és az eredeti 15-16. pont számozása 18-19. pontra, továbbá az eredeti 18. pont számozása 20. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

"7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával;

14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak;

15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár;

16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;

17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban, - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;"

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve továbbá, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el."

(3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdése a következő 28-29 ponttal egészül ki, és az eredeti 28-31. pont jelölése 30-33. pontra változik:

"28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);"

(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki, és az eredeti 32-42. pont számozása 35-45. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

"34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;"

(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;"

(6) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;"

(7) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe."

(8) A Kt. 121. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni."

79. §

A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított teljes időkeretet a 2004/2005. tanévtől az első-második, az ötödik-hatodik és kilencedik-tizedik évfolyamon lehet bevezetni, a többi évfolyamon az általános iskolában a teljes időkeret nyolcvan százalékának, a középiskolában a kilencven százalékának a biztosítása kötelező. A 2005/2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani továbbá a harmadik, a hetedik és a tizenegyedik évfolyamokon, míg a 2006/2007. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamon."

80. §

A Kt. 127. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik."

81. §

A Kt. 128. §-a a következő (14)-(23) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A Kt. 81. § (12) bekezdésének módosítása a 2003. szeptember 1. előtt kötött közoktatási megállapodások érvényességét - függetlenül annak elnevezésétől - nem érinti.

(15) Új tantárgyi modul bevezetése esetén a bevezetés első évétől számított tíz évig az adott ismereteket magában foglaló, feldolgozó tantárgy tanítására és az adott iskolatípusban és évfolyamon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség akkor is jogosít, ha van megfelelő, a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség.

(16) 2004. március 31-éig a közoktatási intézmény fenntartójának az e törvény 37. §-ának (5) bekezdése alapján át kell tekintenie az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát, s szükség esetén el kell végeznie annak módosítását. A nem önkormányzati intézményfenntartónak - ha módosította - 2004. április 15-éig meg kell küldenie az alapító okiratot az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, majd a jóváhagyást követő harminc napon belül a közoktatás információs rendszerének.

(17) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont - a fenntartó 2003. december 31-ig benyújtott kérelmére - engedélyezheti, hogy a közoktatási intézmény a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2003. augusztus 31. után, legkésőbb 2008. augusztus 31-éig teljesítse. A kérelemhez mellékelni kell az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló - tanítási évekre lebontott - ütemtervet, az ütemterv végrehajtásának várható költségvetési vonzatát, a fenntartó nyilatkozatát, helyi önkormányzat esetén a közgyűlés, képviselő-testület határozatát, amelyben vállalja az ütemtervben foglaltak végrehajtását. Abban az esetben ha az ütemterv végrehajtásának várható együttes költségvetési vonzata eléri a működési kiadás 2003. évi összegének tíz százalékát legalább két tanítási évet engedélyezni kell a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásához. Az ütemtervben foglaltak teljesítését az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont évente ellenőrzi. Az ütemtervben foglaltak végrehajtásáért a fenntartó, ha a fenntartó testület, a testület vezetője, helyi önkormányzat esetén a polgármester, illetve a közgyűlés elnöke a felelős. Az ütemterv végrehajtásának ellenőrzésére e törvény 95/A §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(18) A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljából. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétől számított hat évig van lehetőség.

(19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.

(20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.

(21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket.

(22) A másodszor és további alkalommal történő vezetői megbízáshoz a 2015/2016. tanítási évtől kezdődően kell megkövetelni az intézményvezetői szakképzettség meglétét.

(23) Az iskolák, az e törvénynek a 2002. évi LXII. törvény 83. §-ával megállapított 52. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelező tanórai foglalkozásokra történő 2003. szeptember 1-jei áttérést az első, ötödik és kilencedik évfolyamon saját hatáskörben, szakértő igénybevétele és fenntartói jóváhagyás nélkül is végrehajthatják."

82. §

A Kt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(2) A tankötelezettség - 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti -kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.

(3) A pedagógus kötelező órája a 2003/2004. tanévben akkor sem változtatható meg, ha az új rendelkezések alapján eltérő kötelező óraszámot kellene részére megállapítani.

(4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógus-álláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés - a megadott keretek között - több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján - három órával - számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszám csökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható.

(5) Azok a helyi önkormányzatok, amelyeknek nem volt kötelező elkészíteni az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, kötelesek azt legkésőbb 2004. január 31-éig elfogadni, és tizenöt napon belül megküldeni a megyei önkormányzatnak. Eddig az időpontig a helyi önkormányzatok felülvizsgálják az intézkedési tervüket a tekintetben, hogy az összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Azok az általános iskolák, amelyek kevesebb, mint nyolc évfolyammal működnek, 2004. június 30-ig megállapodást kötnek a kötelező felvételt biztosító általános iskolával. Valamennyi helyi önkormányzat 2004. január 31-éig elkészíti az önkormányzati minőségirányítási programját, és megküldi a közoktatási intézményei részére.

(6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak. Ha a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik intézménynek mikorra kell benyújtania a nevelési, pedagógiai programját és intézményi minőségirányítási programját. Az ütemtervben a benyújtásra vonatkozó legkorábbi időpont 2004. április 15. lehet. Az általános iskolák helyi tantervének felülvizsgálata két lépcsőben is végrehajtható a következők szerint: az e bekezdésben meghatározott időpontig elkészítik az első-negyedik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket, és a megadott határidőket követően egy évre az ötödik-nyolcadik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket.

(7) A kollégiumok 2004. augusztus 31-éig vizsgálják felül a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti kinevezését, illetve munkaszerződését. Ennek során határozzák meg, hogy 2004. szeptember 1-jétől kik azok, akiket pedagógiai felügyelő munkakörben, illetve pedagógus-munkakörben vagy - osztott munkaidőben - a pedagógiai felügyelő és kollégiumi nevelő munkakörökben foglalkoztatnak tovább.

(8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-ig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

(9) A maximális óvodai csoport-, iskolai osztálylétszámot meghaladó gyermekeknek, tanulóknak a normatív hozzájárulás megállapításánál történő figyelmen kívül hagyására vonatkozó rendelkezéseket a 2004/2005. nevelési évben induló óvodai csoportoknál, illetve tanítási évben induló első, ötödik és kilencedik évfolyamok osztályainál, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(10) Az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező, oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni.

(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék alkalmazására a 2005/2006. tanévtől van lehetőség; bevezetése fokozatosan történhet, oly módon, hogy a 2005/2006. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni.

(12) Az e törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - felzárkóztató oktatás a 2005/2006. tanévtől indítható. Addig az időpontig a kiadott kerettantervek alapján indítható felzárkóztató oktatás.

(13) Az e törvény 52. §-a (6) bekezdés c) pontjában a gyengénlátók habilitációs, rehabilitációs órakeretét huszonöt százalékról harmincöt százalékra a 2005/2006. tanévtől kezdődően kötelező bevezetni, oly módon, hogy az időkeretet tanévenként öt-öt százalékkal meg kell emelni.

(14) Az e törvény 1. számú mellékletében a gyermek- és ifjúsági felügyelőnek vagy gyógypedagógiai asszisztensnek a siketek, vakok, középsúlyos értelmi fogyatékosok, autista, helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok iskoláiban, kollégiumaiban történő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2005/2006. tanévtől kötelező, oly módon, hogy a létszámot tizenkét tanulónként, ezt követően tanévenként két-két tanulóval csökkentve kell megállapítani.

(15) A technikai létszámot meghatározó rendelkezések alapján számított létszám nem szolgálhatnak alapul a közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony megszüntetéséhez. Ha a nevelési-oktatási intézményben a meghatározott technikai létszám nincs biztosítva, azt a fenntartó a 2006/2007. tanítási év, nevelési év kezdő napjára köteles biztosítani. A rendszergazda alkalmazása a 2006/2007. tanítási évtől kötelező. A nem önkormányzati intézményfenntartók eddig az időpontig írásban jelzik az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, hogy az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a technikai létszám rendelkezésre áll. Új működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására azonban 2004. szeptember 1-jétől kezdődően csak az előírt technikai létszám megléte esetén van lehetőség.

(16) A szakiskolák az e törvény 20. §-ával megállapított Kt. 27. §-ának (3) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévtől indítják az első szakképzési évfolyamot.

(17) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladataiban nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban közreműködő közoktatási és nem közoktatási intézmények 2004. július 31-éig kötelesek beszerezni az e törvény 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt. E körülményre a főjegyzők 2003. szeptember 30-áig hívják fel írásban a fenntartók figyelmét. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásakor - legfeljebb két évre - engedélyezhető az előírt személyi és tárgyi feltétektől való eltérés.

(18) 2008. augusztus 31-éig szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy az adott évben induló tanítási évben betöltik vagy már betöltötték a tizennyolcadik életévüket."

83. §

A Kt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"131. § (1) Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott iskolában

a) oktatott tananyagot, követelményeket,

b) folyó felkészítést az állami vizsgákra,

c) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,

d) működő vezetési modellt, oktatásszervezést,

e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

(2) A kerettanterv az (1) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól, azzal a megkötéssel, hogy az alternatív iskolák működésével járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív iskola az az iskola, amelyik nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő és oktató munkáját. Abban a kérdésben, hogy az iskola alternatív iskolaként végzi-e tevékenységét, az engedélyezési eljárásban az Országos Köznevelési Tanács foglal állást. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat, szervezet, amelyik az alternatív iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet, az iskola fenntartója jogosult benyújtani.

(4) Az iskolafenntartó egyházi jogi személy - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. A kerettantervet az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében megjelölt nyilatkozatra jogosult egyházi szerv nyújthatja be.

(5) Kerettantervet - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - benyújthat a fenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével az iskola, illetve a jogosultak közösen.

(6) A kerettantervet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz kell benyújtani. Az oktatási miniszter a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá. A kerettantervet az oktatási miniszter a benyújtó hozzájárulásával rendeletben is kihirdetheti. A rendeletben kihirdetett kerettanterv szabadon felhasználható. Ha a kerettanterv kihirdetésére nem kerül sor, az csak a benyújtó hozzájárulásával alkalmazható."

84. §

(1) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak" cím "Vezetők" alcím a következő 6. ponttal egészül ki:

".6. A 2. pontban meghatározottaktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni."

(2) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "Pedagógusok" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím a következő 3. ponttal egészül ki:

"3. fejlesztő pedagógus

az integrációs oktatásban részt vevő iskolában

az integrációs oktatásban részt vevő hátrányos

helyzetű tanulók létszáma alapján számítva,

háromszáz tanulóig

a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is 1

háromszáz-négyszázötven tanulóig 1

négyszázötven tanuló felett 2

[elláthatja, aki szakirányú továbbképzés keretében

elsajátította a gyermekek, tanulók fejlesztéséhez

szükséges pszichológiai, pedagógiai, módszertani ismereteket]"

(3) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím a következő 1. ponttal egészül ki, és az eredeti 1-8. pont számozása 2-9. pontra változik:

kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 1."

[ elláthatja a 17. § (1) bekezdés j) pontjában, a 30. § (11) bekezdésében, a 127. § (1) bekezdésében és (11) bekezdésében felsorolt végzettséggel és szakképzettséggel vagy pszichológus, szociális munkás, pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember; a foglalkoztatás megoldható osztott munkaidőben, pedagógus és pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatással.]

(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím "Iskolában és kollégiumban" új számozás szerinti 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím új számozás szerinti 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím új számozás szerinti 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet, "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím "További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben" címet megelőző utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(8) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet "További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben" cím a következő 3-9 ponttal egészül ki:

"3. A fenntartó köteles biztosítani az 1. és a 2/c. pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának

a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,

b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,

c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,

d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,

e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,

f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.

4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint kell meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott százalékok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a hetven százaléka. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani kell a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.

5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve kell számítani.

6. A technikai létszámhoz egy létszámot hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszámot hozzá kell számítani.

7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkoztatáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.

8. A technikai létszám keretén felül kell megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).

9. A 3-5. pont alapján számított technikai létszámot a fenntartó arányosan, de legfeljebb ötven százalékkal csökkentheti, ha a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat külső szolgáltatóval oldatja meg."

85. §

(1) A Kt. 1. sz. melléklet Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" fejezet 2/a. pontjának második gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a bekezdés a következő harmadik gondolatjellel egészül ki:

[2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül

a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni]

"- a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,

- az iskolában szervezett integrációs felkészítést,"

(2) A Kt. 1. sz. melléklet Második rész "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" fejezet "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" cím a következő 3. ponttal egészül ki:

"3. Ha a gyermekek, tanulók létszáma meghaladja az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott, illetőleg II. részének 7-8. pontja alapján megállapítható maximális létszámot, a maximális létszám feletti gyermekek, tanulók létszámát a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni."

86. §

(1) A Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész "A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA" fejezet, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" címen belül a kollégiumi nevelőkre vonatkozó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá e rendelkezéseket követően a következő szöveggel egészül ki:

(2) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész "A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA" cím II/17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a következő 18. ponttal egészül ki továbbá a jelenlegi 18. pont számozása 19. pontra módosul:

"17. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül - a munkakörére, beosztására - e törvényben vagy megállapodásban - megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.

18. A Kt. 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával."

87. §

A Kt. 1. sz. melléklete a következő Negyedik résszel egészül ki:

"Negyedik rész

A teljesítménypótlék alkalmazása

1. A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár.

2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor.

3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következő:

a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 4-8%-a;

b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap 9-14%-a;

c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap 15-21%-a;

d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap 22-28%-a;

e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap 29-36%-a;

f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap 37-44%-a;

g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap 45-52%-a.

4. Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfőnöki, az alapfokú művészetoktatási intézményben tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), a kollégiumban tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó pedagógus részére - a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával - a 3/b. pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja első gondolatjelében szabályozott órakedvezmény nem vehető igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott osztályfőnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás időtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott teljesítménypótlék alkalmazását.

5. A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének - munkaszerződésének, közalkalmazotti kinevezésének módosításával - vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint:

a) ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, a 3/d. pontban, a helyettes esetében a 3/b. pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,

b) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, a 3/e. pontban, a helyettes esetében a 3/c. pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,

c) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f. pontban, a helyettes esetében a 3/d. pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával."

6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelező, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezetői megbízások száma kevesebb, mint az Első rész "Vezetők" cím 2. pont alapján megállapítható vezetői megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg.

7. A 3-5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerződés, annak hiányában a megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira - a munkakörre e törvényben meghatározott kötelező óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat előkészítése és javítása stb. - tekintettel.

8. A 3-5. pont alapján biztosított teljesítménypótlék összegét - minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetőleg a személyi alapbér - figyelembe kell venni."

88. §

(1) A Kt. 2. számú melléklet "A gyermekek, tanulók adatai" cím 2. pontja a következő hatodik-kilencedik gondolatjellel, továbbá ezt követően a következő 3. ponttal egészül ki:

[ Az adatok továbbíthatók]

"- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza;

- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága."

(2) A Kt. 2. számú melléklete az "Az adatok statisztikai célú felhasználása" címet megelőzően a következő címmel és rendelkezésekkel egészül ki:

"Az adatkezelés a közoktatási intézményekben

1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla az érintett, illetve cselekvőképtelen kiskorú esetén a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.

2. A közoktatási intézmények a gyermekek, tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntető eljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, iskola igazgatója útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más magatartása, például bántalmazás, elhanyagolás miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

7. A tanuló önkéntes adatszolgáltatásban való részvételre nem kötelezhető. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

(3) A Kt. 2. számú melléklete az "Az adatok statisztikai célú felhasználása" címet és rendelkezéseket követően a következő címekkel és rendelkezésekkel egészül ki:

"A közoktatás információs rendszere

1. A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, továbbá az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.

2. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.

3. A Közoktatási Információs Központ annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben, azonosító számot ad ki.

4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

5. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít tanulói jogviszonyt, azonosító számot ad ki.

6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

A pedagógusigazolvány

A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.

A diákigazolvány

Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.

89. §

(1) A Kt. 3. számú melléklete I. rész "Létszámhatárok" cím "Iskola" alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kt. 3. számú melléklete II. rész 3-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót.

4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható."

90. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény

a) 4. §-ával megállapított Kt. 8. § (2)-(5) és (9) bekezdése, valamint az 5. §-ával megállapított Kt. 8/A. §-a, a 13. §-ával megállapított Kt. 17. §-a (1) bekezdése, 35. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ával megállapított Kt. 52. §-ának (10) bekezdése, 44. §-ával megállapított Kt. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata és a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első, illetve az iskola legalacsonyabb évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok az iskolatársulások, amelyekben biztosított a tanulók felvételi eljárás nélküli továbbhaladása, a helyi tantervüket - a hatályos követelmények alapján - a Kt. 8. § (5) bekezdése szerint átdolgozhatják.

b) 7. §-ával megállapított Kt. 9. § (8) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005-ben szervezett felvételi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

c) 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-a (4) bekezdésének hatálybalépéséről külön jogszabály intézkedik,

d) 21. §-ával megállapított Kt. 28. (4) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

e) 22. §-ával megállapított Kt. 29. §-ának (2) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

f) 65. §-ával megállapított Kt. 95. § (1) bekezdésének o) pontja hatálybalépéséről kormányrendelet intézkedik. A Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat létrejöttéig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a befolyt bírság hatvan százalékát az Oktatási Minisztérium részére utalja át. Az átutalt összeget az Oktatási Minisztérium a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokra használhatja fel.

g) 84. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az 1. számú melléklete Első rész "Iskolában és Kollégiumban" alcím 3. pontja, valamint a (3)-(6) bekezdéssel megállapított 1. számú melléklete Első rész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, "iskolában és kollégiumban" alcím 1-2. és 4-5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

h) 88. §-ával megállapított Kt. 2. számú mellékletének az azonosító számra vonatkozó rendelkezései hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik.

i) 89. §-ával megállapított 3. számú melléklet I. Rész "Iskola" alcím 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

j) 92. §-ával megállapított 2001. évi C. törvény 4. §-ának (5) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 81. §-ával megállapított Kt. 128. §-ának (17) és (23) bekezdése a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésének napján

a) a Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (8) bekezdésében, 93-94. §-ában, 97. §-át megelőző címben és a 97. §-ában a "Közoktatáspolitikai Tanács" szöveg helyébe a "Közoktatás-politikai Tanács" szöveg;

b) a Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (11) bekezdésében, 13. §-a (5) bekezdésében, 27. §-a (9) bekezdésében, 78. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 89. §-a b) pontjában, 114. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, 114. §-a (2) bekezdésében, 119. §-a (2) bekezdésében, 120. § (2) bekezdésében és a 2. számú mellékletében a "testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos", illetve a "testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényű" szöveg;

c) - a Kt. 18. §-a (3) bekezdésében a "fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését" szöveg;

- a Kt. 19. §-a (7) bekezdésének b) pontjában és 121. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában a "fogyatékosságát" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényét" szöveg;

- a Kt. 30. §-ának (6) bekezdésében és 69. §-ának (2) bekezdésében a "fogyatékossága" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igénye" szöveg;

- a Kt. 30. §-ának (8) bekezdésében a "fogyatékosságban szenved" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényű" szöveg;

- a Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a)-b) pontjában, az 50. § a) pontjában és az 52. §-ának (6) bekezdésében a "fogyatékosságból", illetve "a fogyatékosságából" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényből", illetve "sajátos nevelési igényéből" szöveg;

- a Kt. 35. §-a (1) bekezdésében a " testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság" szöveg helyébe a " sajátos nevelési igény" szöveg;

- a Kt. 50. §-ának felvezető részében a " testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek" szöveg helyébe a " sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók" szöveg;

- a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, 91. §-a (4) bekezdésének e) pontjában, 121. §-a (1) bekezdésének 22. és új számozás szerinti 37. pontjában a "fogyatékos" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényű";

- A Kt. 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a "más fogyatékos" szöveg helyébe a "többi fel nem sorolt fogyatékos" szöveg;

- a Kt. 89.§-ának f) pontjában a "fogyatékosok nevelését-oktatását ellátó iskola és diákotthon, kollégium" helyébe a "sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium" szöveg;

- a Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét" szöveg helyébe a "Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét" szöveg;

- a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve" szöveg helyébe a "Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve" szöveg;

- a Kt. 120. §-a (2) bekezdés a) pontjában "a testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek" szöveg helyébe "a sajátos nevelési igényű gyermekek" szöveg,

- a Kt. 2. számú mellékletében a "testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló fogyatékosságára" szöveg helyébe a "sajátos nevelési igényre" szöveg;

d) a Kt. 28. §-ának (1) bekezdésében a "(2)-(3)" bekezdésre történő utalás helyébe az "(2) és (4)" bekezdésre történő utalás;

e) a Kt. 29. §-ának (1) bekezdésében az "kerettantervben" szöveg helyébe az "Nemzeti alaptantervben" szöveg;

f) a Kt. 33. §-ának (4) és (5) bekezdésében a "121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt" szöveg helyére a "121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt" szöveg;

g) a Kt. 30. §-a (7)-(8) bekezdésében és a Kt. 35. §-ának új számozás szerinti (4) bekezdésében, 2. számú mellékletében a "beilleszkedési zavarral (zavarokkal), tanulási nehézséggel (nehézségekkel), magatartási rendellenességgel küzdő" szöveg helyébe a "beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő" szöveg, továbbá a Kt. 41. §-ának (6) bekezdésében a "beilleszkedési zavarok" szöveg helyébe a "beilleszkedési nehézségek" szöveg;

h) a Kt. 52. §-ának (1) bekezdésében a "[121. § (1) bekezdésének 23. alpontja] szöveg helyébe a "[121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szöveg; (1) bekezdésének záró szövegében az "a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg" szöveg helyébe "a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg" szöveg; a (6) bekezdés c) pontjában a "huszonöt százaléka" szöveg helyébe a "harmincöt százaléka" szöveg; a (8) bekezdésében a "16 fős csoportonként" szöveg helyébe a "tizenhat fős csoportonként" szöveg; a (17) bekezdésében a "(2) és a (9) bekezdés kivételével" szöveg helyébe a "(2) és (11) bekezdés kivételével" szöveg;

i) a Kt. 53. §-ának (7) bekezdésében az "52. §-a (10) bekezdésének b) pontjában és (11) bekezdésében" szöveg helyébe az "52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében" szöveg;

j) a Kt. 54. §-ának (1) bekezdésében a "minőségbiztosítási rendszerének" szöveg helyébe a "minőségirányítási programjának" szöveg;

k) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "foglalkozási" kifejezés helyébe a "nevelési" kifejezés;

l) a Kt. 57. §-ának (7) bekezdésében a "[121. § (1) bekezdés 26. alpontja]" szöveg helyébe a [121. § (1) bekezdés 31. alpontja]" szöveg;

m) a Kt. 78. § (7) bekezdés b) pontjában "a száznyolcvanöt tanítási napot" szöveg helyébe a "tanév rendjében meghatározott tanítási napot" szöveg;

n) a Kt. 114. § (1) bekezdésének b) pontjában az "[52. § (3)-(6) bekezdés]" szöveg helyébe az "[52. § (3)-(11) bekezdés]" szöveg;

o) a Kt. 121. § (1) bekezdésének új számozás szerinti 19. alpontjában a "11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 39. § (2) bekezdése" szöveg helyébe a "11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 19. § (2) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése," továbbá az "59. § (5) bekezdése" szöveg helyébe az "59. § (6) bekezdése" szöveg;

p) a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában a "minőségbiztosítás" kifejezés helyére a "minőségpolitika" szöveg;

r) a Kt. 2. számú mellékletében az "állandó és ideiglenes lakcím" szöveg helyébe az "állandó lakcím és tartózkodási hely" szöveg, az "állandó és ideiglenes lakásának" szöveg helyébe az "állandó lakásának és tartózkodási helyének" szöveg;

s) a Kt. 3. számú melléklet II. rész 10. pontjában az "52. § (6)" bekezdésére való hivatkozás helyébe az "52. § (7)" bekezdésére való hivatkozás

lép.

(5) E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt.

- 6. §-ának (5) bekezdése;

- 8/B. §-ának (9) bekezdése;

- 11. §-a (1) bekezdésének k) pontjából a "kerettantervben" kifejezés;

- 27. §-ának (5) bekezdése;

- 28. §-ának (3) bekezdése;

- 29. §-ának (3) bekezdése;

- 30. §-a (11) bekezdésének b) pontjából "a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és" szöveg;

- 41. § (5) bekezdéséből a "továbbá az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről" szöveg;

- 47. § f) pontja, 48. § (1) bekezdés a) pontjának kilencedik gondolatjele, 49. § (2) bekezdés j) pontja;

- 52. §-ának (5) bekezdéséből az "az e törvény 27. §-ának (10) bekezdése szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál" szöveg;

- 95. §-a új jelölés szerinti (7) bekezdésének b) pontja,

- 101. § (8) bekezdés második mondata,

- 104. § (3) bekezdés második mondata,

- 105. §-a,

- a Kt. 1. számú melléklet, Első rész "A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA" fejezet, "Pedagógusok" cím "Iskolában és kollégiumban" alcím 2. pontjából az "- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott létszám" szöveg,

- a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész "A vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma" cím II/5. pontjából a "beleértve a túlmunka díjazását is" szöveg,

- a Kt. 1. számú melléklet, Harmadik rész "A vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma" cím II/6. pontjából a "továbbá az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátása [ 114. § (1) bekezdés c) pont] , feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut" szöveg,

- a Kt. 3. számú melléklet I. rész "Kollégium" cím "egy időben - nemenként és épületenként - 100 120" szöveg,

- a 2002. évi LXII. törvény 8. számú melléklete 4/b. pontjából a "súlyos" kifejezés,

- a 2001. évi XXXVII. törvény 32. §-ának (10) bekezdése.

91. §

"E törvény hatályba lépésének napján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi. LXXVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.

(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

(6) Ha a nevelési oktatási intézmény átadása

a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter,

b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat

köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.

(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.

(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása

a) a (4) bekezdés alapján történt, az Oktatási Minisztérium,

b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.

(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat, - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján - igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.

(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátáshoz igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.

(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.

(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.

(14) Az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.

(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik."

92. §

(1) E törvény hatálybalépésének napján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Kbo. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős."

(2) A Kbo. tv. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak az (1)-(7) bekezdésben meghatározott minisztérium, az általa kijelölt hatóság vagy oktatási intézmény minősül."

(3) A Kbo. tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként az Oktatási Minisztériumot is megkeresheti."

(4) A Kbo. tv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt hatóság feladata."

"13. § (1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.

(2) Ha a középiskolai érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek, középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá

a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,

b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és

c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.

(3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely

a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,

b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és

c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

(4) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.

(5) Ha a bizonyítvány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, és a (2) bekezdés szerint sem ismerhető el, a kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt."

93. §

E törvény hatálybalépésének napján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt)

a) 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket."

b) A Gyvt 25. §-ának (4) bekezdésében a "80. § (1) bekezdésének a) pontjában" szöveg helyébe a "80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában" szöveg; a Gyvt. módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 106. §-a (3) bekezdésében a "az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je után nagykorúvá vált" szöveg helyébe a "az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je között nagykorúvá vált" szöveg lép.

94. §

(1) E törvény hatálybalépésének napján a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyvek jóváhagyásakor első fokon az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, felettes szervként az oktatási miniszter jár el."

(2) A tprt. 8. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre való jogosultságot a

a) tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő által nevelt gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetőhely által - kiállított igazolással, illetve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal,

b) fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével,

c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal

kell igazolni. Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

(7) Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kisebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege."

Az elmúlt évek nemzetközi és hazai méréseinek, kutatásainak legfontosabb tapasztalatai rávilágítottak a magyar közoktatás - számos értéke mellett - meglévő problémáira:

Magyarországon a tanulók jelentős részének nemzetközi viszonylatban sem megfelelő az olvasás-szövegértési képessége. A fejlettebb országok rangsorában e területen a mezőny utolsó harmadába kerültünk besorolásra. A matematikai és a természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásában is gondok vannak.

A közoktatás jelenlegi működése nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket. Azok közé az országok közé tartozunk, amelyek közoktatási rendszere a legtöbbet növeli a gyerekek induló hátrányait. A magyar közoktatás szelektivitása jelentős mértékű. Közoktatásunk jelenleg számos lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű, köztük a roma tanulók elkülönítésére. Visszaélve a jog által nyújtott lehetőségekre például a "más fogyatékossá nyilvánítás" a roma tanulók szegregálásának egyik legfontosabb formájává vált. A hazai roma gyerekek egyötöde az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat fogadó iskolákban folytatja a tanulmányait. A hátrányos helyzetű tanulók között nyolcadrésznyi arányban vannak - többi társukhoz viszonyítva - azok, akik sikeres nyelvvizsgát tudnak tenni.

A tanulók munkaterheinek vizsgálata kimutatta, hogy jelentős többségük túlterhelt. A középiskolákban többségben vannak azok a tanulók, akik hetente negyvenöt óránál több időt fordítanak az iskolai tanulmányokra, illetve a felkészülésre. A tanulók idejük nagy részét döntően lexikális jellegű tananyagok bemagolásával töltik, ahelyett, hogy megfelelő mennyiségű lexikális ismerettel együtt minél több, az életben is használható valódi tudást szereznének.

Az elmúlt években a szakiskolába járó tanulók fele félévkor megbukott a kilencedik évfolyamon.

A közoktatás rendszeréből kikerülő fiatalok az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén nem beszélnek idegen nyelven. Míg az Európai Unió országaiban a felnőttek ötvenhárom százaléka tud valamilyen idegen nyelven, addig nálunk a felnőttek kevesebb, mint a húsz százaléka állítja magáról, hogy elboldogul legalább egy idegen nyelven. A felsőoktatásba bekerülő fiatalok mindössze egyharmad része rendelkezik középfokú nyelvvizsgával és még az államvizsga idejére is csak kilencven százaléka tesz sikeres nyelvvizsgát.

Az iskolába már nem járók többsége már nem tudja használni az informatikai eszközöket, nem rendelkezik az elméleti tudás gyakorlatban történő hasznosításának képességével.

A javaslat a közoktatás iskolarendszerének megváltoztatása nélkül nyújt jogi megoldást a vázolt problémákhoz.

(az 1. §-hoz)

A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezménynek, melyet a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki, a 3. Cikk 1. pontjában foglaltak szerint a "szociális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban". A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a nemzetközi szerződések a magyar jogrendszer részét alkotják. Ezért a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében szükség van arra, hogy a közoktatásról szóló törvény meghatározza, milyen módon kell a közoktatás terén értelmezni és alkalmazni az Egyezménynek e rendelkezését.

A javaslat a törvény hatályos rendelkezéseiből indul ki, amelyeknek 121. §-a (1) bekezdésének 3. pontja meghatározza az aránytalan teher fogalmát, 22. pontja pedig a megfelelő színvonalon való gondoskodás fogalmát. E körülményekre tekintettel kell a közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (4)-(8) bekezdése alapján megszervezni az önkormányzatok feladatait. A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseiből megállapítható az is, hogy a nevelési, oktatási intézményeknek milyen szolgáltatást kell biztosítaniuk a gyermekek, tanulók részére [Kt. 19. § (7) bek. b) pontja; 30. §; 41. § (5) bek.; 52. § (7) bek.; 70. § (7) bek.], ezért ezek a rendelkezések nem jelentenek további feladatot, csupán a hatályos rendelkezések maradéktalan végrehajtását.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései megfogalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Nem tartalmaznak azonban rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek a közoktatásban. A javaslat ezt a hiányt pótolja. A javaslat figyelembe veszi az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezményben foglaltakat, amely az 1964. évi 11. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre. A javaslat nem él a taxáció lehetőségével. A szabályozás célja, hogy kizárjon minden olyan intézkedést, magatartást, mulasztást, amely közvetve vagy közvetlenül az egyenlő elbánás elvét sérti.

A javaslat továbbá figyelembe veszi az Európai Közösségek Tanácsa 2000/43. irányelvében foglaltakat, amely részletesen meghatározza a közvetlen és közvetett diszkrimináció fogalmát. Az irányelv tartalmazza e területen a bizonyítás megfordításának kötelezettségét és azt a kötelezettséget, hogy nemcsak az érintettnek van eljárásindítási joga, hanem az adott területen működő emberjogi és más szervezeteknek is. Az eljárási kérdések rendezésére azonban nem ebben a paragrafusban, hanem a törvény 84. §-a keretében kerül sor.

Az óvodák, iskolák, kollégiumok vezetői, pedagógusai számos ügyben döntenek a gyermekek óvodai nevelésével, iskolai, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggésben. A közoktatásról szóló törvény nem szabályozza, nem is szabályozhatja minden esetben a döntések lehetséges megoldásait. A törvény alapelvei és az egyes intézmények feladatait meghatározó jogszabályok alapján kell minden esetben egyénileg mérlegelni, hogy melyek azok a döntések, intézkedések, amelyek leginkább megfelelnek a gyermek, illetve a tanuló érdekének. Így például a közoktatásról szóló törvény 19. §-a (7) bekezdésének rendelkezései alapján a pedagógus feladatai közé tartozik többek között az is, hogy gondoskodjon a tanuló személyiségének fejlődéséről, az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Ugyancsak a pedagógus feladata, hogy figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlettségének ütemét, továbbá hogy segítséget nyújtson a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatásához, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatásához. E cél elérése olyan pedagógiai feladat, amelynek megvalósítása során a pedagógusnak a lehető legjobb megoldást kell választania azért, hogy érvényesüljön a "gyermek mindenek felett álló érdeke".

A helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége számtalan döntési lehetőséget biztosít. A közoktatásról szóló törvény nem intézményfenntartásról, hanem feladatellátásról rendelkezik. Ennek az eldöntésénél a helyi önkormányzatoknak körültekintően eljárva a településeken élő gyermekek "mindenek felett álló érdekét" kell figyelembe venniük. A feladatellátás megszervezése nem járhat azzal a következménnyel, hogy a településen élő gyermekek, illetve szüleik az óvodát, iskolát, kollégiumot "aránytalan teherrel" vehetik igénybe. A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alapján aránytalan teher az, ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségtérítés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve az érintett életkorát, sajátos nevelési igényét. A helyi önkormányzat például nem veszi figyelembe a "gyermek mindenek felett álló érdekét", ha úgy szünteti meg az intézményét, hogy emiatt a gyermekeknek, szülőknek reggel és este hosszú ideig kell tömegközlekedési eszközzel utazniuk.

(a 2. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem adnak választ arra a kérdésre, hogy melyik az a legkésőbbi időpont, amikor a tankötelezettség beáll. Ez jogbizonytalanságot eredményez, mivel a közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései nem szabályozzák egyértelműen, hogy a gyermek hány éves koráig járhat az óvodába. Külön jogszabály rendelkezései szerint ma akár a teljes tankötelezettség végéig "az óvodában tartható" valaki. A javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy abban a naptári évben, amelyben a gyermek a nyolcadik életévét betölti, meg kell hogy kezdje iskolai tanulmányait, kivéve, ha a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (6) bekezdése alapján képzési kötelezettséget kell teljesítenie.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései fő szabályként a tizenhat éves életkorig tartó tankötelezettséget határozzák meg. Előírják azonban, hogy azok a tanulók, akik tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg, a tankötelezettségük két évvel meghosszabbodik. Indokolt a rendelkezések megváltoztatása oly módon, hogy a törvény főszabályként határozza meg a tankötelezettség meghosszabbodását. Ezzel egyidejűleg a közoktatásról szóló törvény átmeneti szabályai rendelkeznek azokról a tanulókról, akiknek a tankötelezettsége még a tizenhatodik életévükig tart.

Új vonása a közoktatásról szóló törvénynek, hogy a jövőben nem alkalmazza a "fogyatékos gyermek", "fogyatékos tanuló" megnevezést. Az európai gyakorlatnak megfelelően más alkalmas kifejezéssel jelöli meg, hogy vannak olyan gyermekek, tanulók, akiknek fejlődésük érdekében az átlagostól eltérő szolgáltatásokra van szükségük.

(a 3. §-hoz)

A hatályos rendelkezések alapján az iskola igazgatója kezdeményezhet államigazgatási eljárást a szülővel szemben, ha megítélése szerint a szülő választása nincs összhangban gyermekének érdekeivel. A javaslat figyelembe veszi, hogy számos esetben az iskola igazgatójának nehéz eldöntenie, melyik megoldás szolgálja legjobban a tanuló érdekét. A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekeket ismerő, gyermekekkel foglalkozó szervezetek is eljárjanak a tanuló érdekében.

(a 4. §-hoz)

A javaslat az óvodai nevelés szakaszára vonatkozó rendelkezéseket összhangba hozza a tankötelezettség beálltára vonatkozó rendelkezésekkel.

A javaslat lényegesen megváltoztatja az iskolai nevelés-oktatás szakaszaira vonatkozó hatályos rendelkezéseket. A változás legfontosabb része, hogy a nevelés és oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszát - amely az első évfolyamon kezdődik és a középiskola tizenkettedik, illetve tizenharmadik évfolyamán fejeződik be - egységes pedagógiai szakaszként fogja fel. A hagyományos pedagógiai szakaszolás helyett ebből következően az ismeretátadás nem "fejeződik be" az általános iskola nyolcadik évfolyamának a végén, és nem kezdődik elölről meghatározott tantárgyakból a szakiskola, illetve a középiskola kilencedik évfolyamán. Ez a változás elősegíti a tanulói munkaterhek csökkenését, hiszen az ismeretanyag egy részének megismétlése jelentős időt köt le a középiskolai, illetve a szakiskolai oktatásban.

E változtatások teszik lehetővé a készségek, képességek kialakulását szolgáló oktatási idő meghosszabbítását a jelenlegi negyedik évfolyamtól a hatodik évfolyamig. Az iskolai oktatás első évfolyamon kezdődő és nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszának négy részre tagolása a jelenleginél pontosabban fogalmazza meg az általános iskola pedagógiai feladatait.

A negyedik évfolyamig folyó oktatás hagyományosan a tanító munkájára épül, a tanítási idő legnagyobb részében egy pedagógus foglalkozik a tanulóval. Az ötödik évfolyamtól kezdődően, az osztott rendszerű oktatásban több pedagógussal találkozik a tanuló. A javaslat az ötödik és a hatodik évfolyamon a rendelkezésre álló időkeret meghatározott százalékában "továbbviszi" az egy tanítóra épülő nevelést és oktatást. Ez elősegíti a személyes kötődés fennmaradását, amely ebben a korban sokat javíthat a tanulói teljesítményen.

A javaslatban megfogalmazottak megvalósítására csak akkor van lehetőség, ha megváltoznak a pedagógus alkalmazására vonatkozó rendelkezések is. A javaslat az adott paragrafus módosításánál figyelembe veszi az oktatás folyamatának megváltoztatására vonatkozó rendelkezéseket.

A Nemzeti alaptanterv keretei között helyezi el a javaslat azokat a szabályozási elemeket, amelyek garantálják az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest lényeges módosítást vezet be ezzel a megoldással, mivel elfogadása esetén az iskolák a jelenleginél lényegesen nagyobb mozgásteret kapnak saját pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítéséhez. Az iskolák a Nemzeti alaptantervben meghatározottak alapján készítik el pedagógiai programjukat és annak részeként helyi tantervüket.

Az oktatási miniszter a helyi szabályozást kerettantervek kiadásával segíti. E kerettantervek azonban nem kötelező elemeket, hanem ajánlásokat fogalmaznak meg az iskolák részére. A paragrafus rendelkezéseinek a változása szorosan kapcsolódik a törvény 8/A. §-ával összefüggő módosításokhoz, illetőleg a hatályos törvény 45. §-ának módosításához. A változások együttesen biztosítanak választási lehetőséget az iskolának abban a kérdésben, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján elkészíti saját helyi tantervét, vagy a miniszter által kiadott kerettantervet építi be pedagógiai programjába, illetve helyi tantervébe.

(az 5. §-hoz)

A javaslat a Nemzeti alaptantervre vonatkozó rendelkezések változásaival összhangban újrafogalmazza a kerettantervekre vonatkozó rendelkezéseket. A változások lényege, hogy a kerettantervek elveszítik kötelező jellegüket, és lehetőséget biztosítanak az iskolák részére arra, hogy saját hagyományaikhoz és az általuk fogadott tanulók igényeihez igazodva elkészítsék helyi tantervüket.

A tartalmi szabályozás bevezetése fokozatosan történik az iskolai oktatás első évfolyamán. Ez a fokozatosság nyújt lehetőséget az áttérés zavartalan megszervezéséhez. Az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a pedagógusok munkaköri feladatként a kötelező óraszámok terhére végezzék el a helyi tanterv felülvizsgálatával, átdolgozásával összefüggő feladatokat. E rendelkezések alkalmazására akkor van szükség, ha nem a kerettantervet alkalmazza az iskola helyi tantervként, hanem a Nemzeti alaptanterv alapján saját maga készít helyi tantervet.

(a 6. §-hoz)

A javaslat új fogalmat vezet be a "fogyatékos gyermek, tanuló" megnevezés helyett: "sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló". E fogalmat alkalmazza minden olyan esetben, amikor az érintett körről beszél általában. Nem alkalmazza ezt a fogalmat, amikor az érintett körön belül elkülönül egy-egy csoport, mint például enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló. E változás alapján kellett átdolgozni az érintett paragrafust, továbbá új megnevezést adni azoknak az irányelveknek, amelyeknek a kiadása egyébként az elmúlt években már megtörtént.

(a 7. §-hoz)

A javaslat alapvetően megváltoztatja a középiskolák és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát. Megszünteti a felsőoktatási felvételi eljárást azáltal, hogy egyértelműen kimondja, a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi alapja az érettségi vizsgán elért eredmény. A javaslat nem határozza meg, hogy milyen érettségi vizsga letételére van szükség a felsőoktatási intézményi felvételhez. Ennek meghatározása a főiskolák és egyetemek jogkörébe tartozik. A főiskolák és egyetemek határozzák meg, hogy melyik tantárgyból milyen szintű érettségi vizsgát kívánnak meg a felvételi előfeltételeként. A felsőoktatásról szóló törvény a felvételi követelményeket kiegészíti megfelelő szintű eredmény elérésével, illetőleg megfelelő szintű középiskolai tanulmányi eredmény elérésével. Abban az esetben, ha a felsőfokú iskolai tanulmányokhoz különleges képességre, szakértelemre van szükség, amelyről az érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni, a felsőoktatási intézmény jogosult felvételi vizsgát tartani. E körbe tartoznak a művészeti képzések.

(a 8. §-hoz)

A javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest szövegpontosítást tartalmaz, melynek lényege, hogy a tanuló a képességeihez mérten vehet részt az alapfokú művészetoktatásban.

(a 9. §-hoz)

A szakképzésben részt vevő tanulók helyzete a gyakorlati képzésben hasonló, mint a munkaviszonyban álló munkavállalók helyzete. A foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések azonban nem terjednek ki a tanulókra. A közoktatásról szóló törvény ezért sorolja föl, melyek azok a rendelkezések, amelyeket a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók foglalkoztatása során is alkalmazni kell a munkavégzésre vonatkozó előírások közül. Ezek az előírások egészültek ki a tanulószerződésre vonatkozó szabályokkal. A szakképzésről szóló törvény rendelkezései alapján a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás egyik lehetséges formája, hogy a tanuló szerződést köt a gyakorlati képzés szervezőjével. Ez a megoldás a munkaviszony létesítéséhez hasonló, amelynek létrehozása ugyancsak a felek akaratán múlik.

A közoktatásról szóló törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját. Ezt a tilalmat azonban indokolt kiegészíteni a tanulószerződés megkötésével kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés tilalmával is. Ez a szerződéskötés ugyanis kívül esik a tanulói jogviszony keretein, és ily módon nem kap védelmet a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján.

A Munka Törvénykönyvének 5. §-a alapján a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. E rendelkezéseknek a tanulószerződés megkötésével és az abból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésével összefüggő alkalmazása megfelelő védelmet nyújt ezen a területen is a tanulók részére.

(a 10. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései tartalmazzák a "különösen" kifejezést. Ez jogbizonytalanságot eredményez, mivel ily módon a tanulói kötelezettségek felsorolása nem tekinthető lezártnak. Miután a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek megszegése miatt tanulói fegyelmi eljárás indítható, amelynek eredményeképpen lehetőség van az iskolából, kollégiumból történő kizárásra is, indokolt, hogy a közoktatásról szóló törvény taxatíve sorolja fel, mi tekinthető a tanuló kötelességének.

Összefüggésben azzal a megoldással, hogy a közoktatásról szóló törvény - a javaslat szerint - tételesen meghatározza a tanuló kötelezettségeit, szükségessé vált annak pontosítása, hogy mely feladatok járnak együtt a tanulói jogviszonnyal, illetve a kollégiumi tagsági viszonnyal.

Az iskolákban és kollégiumokban általános gyakorlat, hogy a tanulók közreműködnek a közösségi élet megszervezésében. Ilyen például a "hetesi" feladatok ellátása, közreműködés a tanítási órák eszközeinek előkészítésében, részvétel a szertárak rendezésében.

A szervezeti és működési szabályzat a közoktatásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt felhatalmazás alapján számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely összefügg az iskola, a kollégium tevékenységének megszervezésével. Rendelkezései szabályozzák az iskolai, kollégiumi, pedagógiai működés rendjét, a tanulókkal szemben támasztható követelményeket. Előírásai nemcsak a tanulókra nézve kötelezőek, hanem az iskola, a kollégium alkalmazottjaira nézve is. Ha az iskola, illetve a kollégium a döntéseinek meghozatalakor, intézkedéseinek megtételekor a szervezeti és működési szabályzatban vagy a házirendben meghatározottakat megszegi, a közoktatásról szóló törvényben szabályozott eljárás szerint jogorvoslatnak van helye ugyanúgy, mintha az iskola, illetve a kollégium valamely jogszabályban meghatározott előírást szegett volna meg.

Az iskola és a tanuló, illetőleg a kollégium és a tanuló között sajátos kapcsolat, tanulói jogviszony, illetve kollégiumi tagsági viszony jön létre. Ezek a jogviszonyok nem értelmezhetők más jogág rendelkezései alapján. Jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésekor keletkezhetnek olyan dolgok, amelyek vagyoni értékkel bírnak. A hatályos rendelkezések alapján nem állapítható meg, hogy ezek a dolgok kinek a tulajdonába kerülnek, ki jogosult rendelkezni felettük, mely jogok és kötelezettségek terhelik az iskolát, a kollégiumot, illetőleg a tanulót.

Az iskolai, kollégiumi tanulmányokkal összefüggő kötelezettségek eredményeképpen dolgozatok, versenyművek, "vizsgaremekek" készülnek. Ezek komoly értéket képviselnek. A javaslat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésében és 13. §-ának (1) bekezdésében leírtakhoz hasonló megoldást fogalmaz meg. A szerzői jogról szóló törvény rendelkezései szerint eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyából folyó kötelessége. A szerzőt azonban megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. Hasonló szabályozás található a szolgálati találmányra is. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg, mint a feltaláló jogutódját. A szolgálati találmány értékesítése esetén azonban a feltalálót találmányi díj illeti meg.

A tanulói jogviszonyból és a kollégiumi tagsági viszonyból a munkaviszonyhoz hasonló együttműködési kötelezettség alakul ki a tanuló és az iskola, illetve kollégium között. Indokolt ezért, hogy a tanulói jogviszonyból, illetve a kollégiumi tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséből származó dolgok feletti vagyoni jogot az iskola és a kollégium megszerezze, mint a tanuló jogutódja. A vagyoni jogokra történő utalás a birtoklás és a használat jogát jelenti, anélkül azonban, hogy a dologhoz kapcsolódó személyhez fűződő jogokat az iskola, illetve a kollégium megszerezné. A vagyoni jogok megszerzése nem jelenti a dolgok korlátlan hasznosítási jogát. Abban az esetben ugyanis, ha az iskola, illetve kollégium a vagyoni jogot átruházza, köteles ellenszolgáltatást fizetni a tanuló részére. Ez a szabályozás régi problémára ad megoldást, nevezetesen arra, mi a helyzet abban az esetben, ha az iskola a gyakorlati képzés során előállított dolgokat értékesíti. E szabályozással egyértelművé válik, hogy ebben az esetben a tanuló részére megfelelő díjazást kell fizetni. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a díjazás megállapítására az elért nyereséggel arányosan kerülhet sor. A nyereség kiszámítására az általános rendelkezések az irányadóak, tehát figyelembe kell venni minden olyan kiadást, költséget, amely az adott dolog előállításával összefüggésben keletkezett.

(a 11. §-hoz)

A javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest egyértelműbbé, pontosabbá teszi, milyen kötelezettségek terhelik a szülőt gyermeke fejlődésével összefüggésben. Az óvoda, az iskola nevelő munkája szülői közreműködés nélkül nehezen tud érvényesülni. Ezért van szükség arra, hogy a szülő teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek gyermekével szemben "terhelik". A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 71. §-ának (2) bekezdése alapján a szülői felügyelet magában foglalja többek között a kiskorú gyermek gondozásának és nevelésének a kötelezettségét is. Ez a kötelezettség jelenik meg a javaslatban.

(a 12. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései jelenleg is fokozott büntetőjogi védelmet biztosítanak az óvodában, iskolában és kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok részére. A pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásában is pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt. A pedagógiai szakszolgálat keretében a pedagógus, hasonlóan, mint a nevelési-oktatási intézményben, közvetlenül a gyermekekkel és a tanulókkal foglalkozik, indokolt ezért, hogy ugyanolyan védelemben részesüljön a büntetőjog oldaláról, mint társai.

(a 13. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszainak módosítására vonatkozó javaslatokat. A javaslat elfogadása esetén az ötödik és a hatodik évfolyamon is a tanulók készségének és képességének a fejlesztésére lesz lehetőség, amely a tanító foglalkoztatását igényli ezeken az évfolyamokon is. A javaslat ennek megfelelően lehetővé teszi, hogy a tanító az ötödik-hatodik évfolyamon is nevelő és oktató munkát végezzen. Ez az általános felhatalmazás a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozik. Nem változik az a szabály, hogy a szakrendszerű oktatásba azok a tanítók kapcsolódhatnak be, akik az adott területnek megfelelő további képesítést szereztek.

A javaslat a hatályos rendelkezésekkel összhangban továbbra is lehetővé teszi, hogy az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán a tanár nevelő és oktató munkát végezzen azzal az új követelménnyel, hogy sajátítsa el a 6-12 éves korosztály felkészítéséhez szükséges módszereket pedagógus-továbbképzés, illetőleg szakirányú továbbképzés keretében. A javaslat átmeneti rendelkezései nyújtanak lehetőséget ahhoz, hogy a szükséges ismereteket az érintettek elsajátítsák. Öt év gyakorlat birtokában ugyanis a pedagógusmunka tovább folytatható ezeken az évfolyamokon.

Az értelmező rendelkezések kiegészülnek a szakrendszerű oktatás meghatározásával. Ily módon a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések egységes értelmezését is biztosítani lehet.

A javaslat a középiskolai nevelő és oktató munkára vonatkozó hatályos rendelkezéseket pontosítja. Megszünteti a "készségtárgyak" kifejezést, amely már nem felel meg a jelenlegi pedagógiai gyakorlatnak, és tételesen felsorolja, melyek azok az ismeretek, tantárgyak, melyeknek oktatásakor el lehet tekinteni az egyetemi szintű tanári végzettségtől.

A művészetoktatás terén a javaslat a hatályos rendelkezéseket egyértelműbbé, pontosabbá teszi azáltal, hogy részletesebben meghatározza, milyen felsőfokú iskolai végzettségre van szükség e területen.

A pedagógiai tevékenység, a nevelő és oktatómunka új és újabb ismeretek átadását kívánja meg az iskoláktól. Ezek az ismeretek sok esetben nem jelennek meg külön tantárgyként, "csak" modulként. A modulok oktatásához szükséges végzettség és szakképzettség ez idáig nem került meghatározásra a törvényben. A javaslat figyelembe veszi, hogy a szakirányú továbbképzés keretében számos már meglévő modul oktatására felkészülhetnek a pedagógusok. Ilyen felkészítés esetén előírja a megszerezhető szakképzettség meglétét. Tekintettel a lehetséges új modulok kialakulására az átmeneti rendelkezések minden esetben lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megszerezhető szakképzettség nélkül is oktassák az ismereteket azok a pedagógusok, akiknek "rokon" területen megfelelő szakképzettségük van. Önmagában a szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség nem nyújt megfelelő végzettséget a modulok oktatásához. A szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség mellett szükség van olyan pedagógus végzettségre és szakképzettségre is, amellyel az adott pedagógus-munkakör betölthető.

(a 14. §-hoz)

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz. Az általános szabályok szerint középiskolában a vezetői megbízáshoz egyetemi szintű tanári végzettségre van szükség. A hatályos rendelkezések jelenlegi megfogalmazása félreértelmezhető, nem teszi világossá, hogy egyetemi szintű tanárképzés hiányában alkalmazási követelmény a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettség és szakképzettség megléte.

A javaslat a pedagógus-szakvizsgával első alkalommal teszi lehetővé az intézményvezetői megbízást. Második alkalommal már olyan pedagógus-szakvizsga meglétét kívánja meg, amelyik intézményvezetői szakképzettséget is tanúsít. A pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés szakirányú továbbképzés keretében folyik. Ezek közül nem mindegyik tanúsít intézményvezetői szakképzettséget. Intézményvezetői szakképzettséget tanúsít például a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak.

A javaslat az intézményvezetői megbízásnál elfogadható szakmai gyakorlat körét is kiegészíti. Elfogadja a tanügy-irányítási munkakörben szerzett gyakorlatot is, figyelembe véve, hogy a tanügyirányításban szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók az intézményvezetői feladatok ellátása során is. Az intézmény irányításához szükséges felkészültség biztosítható azáltal, hogy a tanügy-irányítási munkakörben szerzett tapasztalat mellett intézményi, szakmai gyakorlatot is szerezni kell.

(a 15. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a pedagógust megilleti az a jog, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket. Nem tartalmaz viszont felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy az általa tanított tantárgyakhoz szükséges ruházati, illetve más felszereléseket megválassza. A gyakorlat alapján azonban indokolt megadni ezt a felhatalmazást is, hiszen pl. a testnevelés tantárgyhoz, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyhoz szükség lehet olyan ruházati felszerelésre, amelyet a szülőnek kell megvásárolnia.

A hatályos rendelkezések nem adnak eligazítást arra vonatkozóan, hogy a pedagógus e választási jogosultsága során milyen módon kell hogy figyelembe vegye a család anyagi teherbíró képességét. A pedagógus szakmai önállósága körébe tartozó választási szabadság azzal a helyzettel jár együtt, hogy a döntés nyomán a tanuló családja kerülhet nehéz helyzetbe. Erre figyelemmel egészíti ki a javaslat a hatályos rendelkezéseket olyan garanciális elemekkel, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a nevelési-oktatási intézmények csak a legszükségesebb körben igényeljenek anyagi ráfordítást a család részéről. A javaslat elfogadása esetén a pedagógus nem határozhatja meg, hogy a szülő milyen minőségű, típusú, korú, állapotú eszközt, felszerelést, tanulmányi segédletet köteles választani, vásárolni. A szakmai szempontok mérlegelésével kérheti a szülőtől ezeknek a dolgoknak a beszerzését, de el kell fogadnia minden olyan rendelkezésre álló taneszközt és felszerelést, amely alkalmas arra, hogy az előírt tananyag megtanulását elősegítse, biztosítsa. A beszerzés módjáról a szülő jogosult dönteni.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6-8. §-a határozza meg, hogy az iskola milyen lehetőségeket választhat a tankönyvellátás megszervezéséhez. Előírja, hogy az iskola által alkalmazott tankönyveknek az iskolai könyvtárszobában, napközis foglalkozáson, illetve a tanulószobán a tanulók rendelkezésére kell állniuk. Ezeknek az előírásoknak az a célja, hogy egyetlen tanuló se legyen kénytelen tankönyv hiánya miatt felkészületlenül járni az iskolába. A pedagógus tankönyvválasztási joga nem alakíthat ki ellenkező helyzetet, mint amilyent a törvényhozói szándék kívánt kialakítani minden iskolában. A pedagógus ezért a tankönyv megválasztásánál nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy milyen tankönyvek állnak rendelkezésre az adott iskolában. A pedagógusnak figyelembe kell vennie azokat a rendelkezéseket is, amelyek biztosítják a tanuló részére a tankönyvekhez való ingyenes hozzájutást. Ezért a tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésére bocsátott összegből - tankönyvrendelés szabályai szerint - ellenszolgáltatás nélkül az érintett tanulók rendelkezésére tud bocsátani.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a tanítási év közben megváltozik annak a pedagógusnak a személye, aki az adott osztályban az adott tantárgyat tanítja. Nem fordulhat elő azonban, hogy e változás miatt feleslegessé váljanak azok a könyvek, taneszközök, felszerelések, amelyeket a szülők megvásároltak. Tanítási év közben bekövetkező változás esetén ezért a pedagógus választási joga korlátozott. Csak akkor élhet e választási jogával, ha az ebből eredő terheket az iskola magára tudja vállalni.

(a 16. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései különbséget tesznek szakmunkásképző iskola és szakiskola között. A gyakorlatban azonban ezek az iskolatípusok megszűntek, és felváltotta őket a szakiskola.

(a 17. §-hoz)

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások speciális, az e célra létrehozott szervezet, a közoktatási intézmény létesítését igénylik. A hatályos rendelkezések 20-23. §-ai állapítják meg azokat az intézménytípusokat, amelyek az egyes feladatok megvalósítására létrehozhatók.

Kivétel ez alól a szabály alól a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelyben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. §-ának (5) bekezdése alapján óvodai nevelés, illetve iskolai nevelés és oktatás is folyhat. A közoktatás és a gyermek- és ifjúságvédelem egymással olyan szoros kapcsolatban álló szolgáltató tevékenységeket jelent, amelyek lehetővé teszik az egy intézményi keretben történő feladatellátás megszervezését.

A közoktatásról szóló törvény 30. §-a alapján a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés feladataiban közreműködhetnek a bölcsődék, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonai, a gyermekotthonok, a fogyatékosok rehabilitációs intézményei is. Ezért indokolt, hogy a javaslat egyértelművé tegye közreműködésüket az e törvényben meghatározott feladatok ellátásában.

A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 88. §-ának 17. a) pontja szerint sportiskola utánpótlást, nevelést végző alsó-, középfokú nevelési-oktatási intézmény, amelyben a képzés korcsoportos rendszerben történik, és amelyben a tankötelezettség teljesíthető. A hatályos rendelkezéseket ezért e feladatokkal ki kell egészíteni. A sportiskolai tevékenységnek igazodnia kell az iskolai tevékenységhez, kiegészítve a nevelő és oktató munkát.

(a 18. §-hoz)

A javaslat összhangba hozza az óvodai nevelés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket az óvodai nevelés szakaszaira [8. § (2) bekezdés] és a tankötelezettség beálltára [6. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezésekkel. Egyértelművé teszi, hogy a gyermek abban az évben, amelyben nyolcadik életévét betölti, köteles megkezdeni iskolai tanulmányait. A gyermek hétéves korában az óvoda falai között maradhat, amennyiben az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése azt megkívánja, és újabb nevelési évet kezdhet. Ez a jog megilleti függetlenül attól, hogy a hetedik életévét januárban, illetve decemberben éri el. Ezért előfordulhat, hogy az a gyermek, aki az év első felében, például januárban született, legkésőbb nyolcéves korában kezdheti meg az iskolai tanulmányait.

Az óvoda a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-ának (3) bekezdése alapján részt vesz a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok megvalósításában is. A javaslat egyértelművé teszi ezt a kötelezettségét. Ebből következik, hogy a helyi önkormányzat nem csak a gyermek ötéves korától köteles gondoskodni arról, hogy óvodai nevelésben tudjon részt venni. Ha a gyermek a napközbeni ellátását a helyi önkormányzat más módon, pl. családi napközi működtetésével nem oldja meg, az óvodai nevelést az érintett gyermekek részére köteles biztosítani.

A javaslat megszünteti az "iskolai életmódra felkészítő foglalkozás" fogalmat, jelezve ezzel, hogy az óvodai nevelés egységes folyamat. Megtartja azonban a hatályos rendelkezések szerint azt a kötelezettséget, hogy a gyermeknek ötéves korától óvodába kell járnia.

(a 19. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi a tankötelezettség meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések változását. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség mellett változtatni kellett azokon a rendelkezéseken, amelyek az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódást a tankötelezettség megszűnése után teszik csak lehetővé. A javaslat által meghatározott időpont egybeesik a tankötelezettség jelenlegi időpontjával, nevezetesen a tizenhat éves életkorral. Ez a változás tehát nem jelenti azt, hogy a tanuló a ma hatályos rendelkezéseknél korábbi időpontban lenne jogosult, illetve köteles a szakképzésbe bekapcsolódni.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az általános iskolai feladatok ellátása a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező feladata. Az általános iskola a közoktatásról szóló törvény 26. §-a alapján általában nyolc évfolyammal működik. Abban az esetben azonban, ha a középtávú beiskolázási terv előrejelzése alapján a tanulólétszám nem teszi lehetővé valamennyi évfolyam indítását, lehetőség van arra, hogy az általános iskola nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működjön. További feltétel azonban, hogy a helyi önkormányzat a feladatellátási kötelezettségét teljesítse. E kötelezettségének akkor tesz eleget a helyi önkormányzat, ha gondoskodik arról, hogy az illetékességi területén lakó tanulók az általa fenntartott iskola utolsó évfolyamának befejezése után folytatni tudják tanulmányaikat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az érintett intézményfenntartók - helyi önkormányzatok vagy nem önkormányzati intézményfenntartók - egymással megállapodjanak. A megállapodásra építve kell elkészítenie a helyi önkormányzatnak az önkormányzati intézkedési tervét, amelynek tartalmaznia kell, hogy a helyi önkormányzat milyen módon tesz eleget az előírt kötelezettségeinek. A javaslat az iskolákat kötelezi arra, hogy az intézkedési terv alapján alakítsanak ki együttműködést annak érdekében, hogy a tanulók zavartalanul be tudják fejezni általános iskolai tanulmányaikat.

(a 20. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem teszik egyértelművé, hogy a szakiskolának milyen évfolyamokkal kell működniük. Előírják a legalább két szakképzési évfolyam meglétét, azonban lehetővé teszik, hogy ettől a rendelkezéstől az Országos Képzési Jegyzék alapján el lehessen térni. Nem világos azonban, hogy ez az eltérés "felfelé" vagy "lefelé" történhet. A javaslat e kérdés szabályozását rábízza az Országos Képzési Jegyzékre, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a szakiskolának hány évfolyamot kell működtetnie ahhoz, hogy a tanulót fel tudja készíteni a szakmai vizsgára.

A javaslat megszünteti azt a bizonytalanságot, amely abból adódik, hogy a közoktatásról szóló törvény nem tesz különbséget a szakiskola és a szakközépiskola felkészítési lehetőségei között. Miután az egyes iskolatípusokra eltérő személyi és eszközkövetelményeket határoznak meg a jogszabályok, szükség van e bizonytalanság megszüntetésére és annak egyértelművé tételére, hogy melyik iskolatípus milyen körben folytathat felkészítést. Különösen indokolt ez a változtatás azért is, mert kizárólag szakképzési évfolyammal is működhet szakiskola.

A felzárkóztató oktatásra vonatkozó új rendelkezések figyelembe veszik, hogy ebbe az ellátási formába különböző előképzettséggel rendelkező tanulók kapcsolódhatnak be. Ezért a hatályos rendelkezéseknél jobban differenciálja az oktatás tervezésére vonatkozó lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is, hogy a felzárkóztató oktatás során a tanuló megszerezze az alapfokú iskolai végzettséget, bővítve ezzel a szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségét. A javaslatban megfogalmazott felzárkóztató oktatás széles körű lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a tanulók igényéhez, lehetőségéhez, életkorához, előképzettségéhez igazodva szervezzék meg a felzárkóztató oktatást. Új fogalomként jelenik meg a "kompetencia", amelynek megszerzése azoknak a tanulóknak is a jelenleginél nagyobb körben biztosít belépési lehetőséget a szakképzésbe, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel. Ezek a tanulók tíz hónapon keresztül sajátítják el mindazokat az ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott körben szakmai vizsgára készüljenek fel.

A javaslat arra tekintettel szabályozza újra a szakiskolai évfolyamokra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a közoktatásról szóló törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerint a 10. évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, iskolatípustól függetlenül, alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít. A szakiskola számos esetben készít fel azonban olyan tanulókat, akik nem teljesítették az általános iskolai követelményeket, tehát nem szereztek alapfokú iskolai végzettséget. Ebben az esetben a szakiskolai tanulmányok nem jelentik a tizedik évfolyam befejezését még akkor sem, ha azok két tanítási évig tartanak. A felzárkóztató oktatásban, a speciális szakiskolai, a készségfejlesztő, speciális szakiskolai oktatásban részt vevők ezért a kilencedik évfolyamon folytatják a tanulmányaikat akkor is, ha annak időtartama az általános szabályoktól eltérően nem egy tanévig, hanem két tanévig, azaz húsz hónapig tart. Ez a megoldás kizárja annak lehetőségét, hogy például a kilencedik évfolyamon évismétlésre utasítsák a tanulót. A tizedik hónapot követően a tanuló a kilencedik évfolyam első félévét fejezi be.

A hatályos rendelkezések alapján kizárólag szakképzési évfolyammal akkor működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot. Ezek a rendelkezések egészülnek ki oly módon, hogy azok is járhatnak ilyen típusú szakiskolába, akik teljesítették a tankötelezettségüket. Ez a szabályozás azonban arra épül, hogy a tankötelezettség a tizennyolcadik életévig tart. Ezért az átmeneti szabályokban meg kell jeleníteni ezt az időpontot addig, ameddig a tankötelezettségre vonatkozó új rendelkezések hatályba nem lépnek.

(a 21. §-hoz)

A javaslat e módosítása lehetővé teszi, hogy a gimnáziumok minden tanulót felkészítsenek az állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű emelt szintű érettségi vizsga letételére, továbbá időkeretet biztosít az informatikai ismeretek elsajátítására.

(a 22. §-hoz)

A javaslat e módosítása lehetővé teszi, hogy a szakközépiskolák minden tanulót felkészítsenek az állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű emelt szintű érettségi vizsga letételére, továbbá időkeretet biztosít az informatikai ismeretek elsajátítására. Megteremti továbbá a lehetőséget ahhoz, hogy a szakképzési évfolyamokon a tanulók elsajátítsák a szakma gyakorlásához szükséges idegen nyelvi ismereteket. A javaslat ahhoz is megteremti a feltételeket, hogy az Alkotmányban biztosított nemzetiségi jogok a szakképzésben is érvényesülni tudjanak.

(a 23. §-hoz)

A javaslat a sajátos nevelési igényhez való jog kérdéseit szabályozó rendelkezésekben szövegpontosítást hajt végre, melynek lényege, hogy a "fogyatékos gyermek, tanuló" megnevezés helyébe a "sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló" szöveget építi be.

A törvény hatályos rendelkezései alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás adható-e a gyógypedagógusnak, konduktornak, konduktor-tanítónak, terapeutának. Az általános szabályok kiegészítésére azért van szükség, mert számos olyan nevelési-oktatási intézmény van, amely részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában, azonban emellett más feladatot is ellát.

(a 24. §-hoz)

A javaslat új feladatszervezési megoldást tesz lehetővé a többcélú intézmények között. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben egy szervezet keretei között látják el a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatásokat. A módszertani intézmény segítséget nyújt az óvodáknak és iskoláknak ahhoz, hogy meg tudják szervezni az érintett gyermekek, tanulók integrált nevelését.

A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja alapján a többcélú közoktatási intézményekben, többek között gyermekotthoni nevelés, bölcsődei ellátás, családsegítő szolgálat feladatait ellátó szakmai és szervezeti tekintetben önálló intézményegység működhet. Ezeknek az intézményegységeknek az engedélyezésére azonban nem a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit, hanem az adott feladat ellátására vonatkozó ágazati törvények és végrehajtási rendeleteinek előírásait kell alkalmazni.

(a 25. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (6) bekezdése határozza meg az állam feladatát azokkal a gyermekekkel szemben, akik tankötelezettségüket fogyatékosságuk miatt nem tudják teljesíteni. A fejlesztő felkészítésben való részvétel azonban a hatályos rendelkezések alapján nem került elhelyezésre a közoktatás-szolgáltatások rendszerében. A javaslat ezt a hiányosságot pótolja. A fejlesztő felkészítés szorosan kapcsolódik a korai fejlesztéshez és gondozáshoz mind a feladatellátás, mind a szolgáltatás jellegét tekintve. Ezért indokolt, hogy a pedagógiai szakszolgálatok között legyen elhelyezve.

(a 26. §-hoz)

A fejlesztő felkészítés feladata és célja, hogy a gyermek állapotához igazodva a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően minden olyan pedagógiai, továbbá pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást biztosítson, amely a gyermek képességeinek lehetőség szerinti legteljesebb kifejlesztéséhez szükséges.

(27. §-hoz)

A javaslat pontosítja a közoktatási intézmény alapító okiratának a tartalmát. Erre azért van szükség, mivel a hatályos rendelkezések csak az alapító adatainak a beépítését rendelik el az alapító okiratba. A javaslat kiegészíti ezeket az adatokat a fenntartó adataival is, figyelembe véve, hogy az alapító és a fenntartó nem szükségszerűen esik egybe. Az alapító okirat tartalmára vonatkozó előírásokat három csoportba osztja a javaslat, különválasztva azokat az adatokat, amelyek változása egyidejűleg az intézmény működését is befolyásolja. Erre azért van szükség, mert az értelmező rendelkezések kiegészülnek az intézményátszervezés fogalmával. Az intézményátszervezéssel kapcsolatos döntések kapcsolódnak az alapító okirat módosításához. Az értelmező rendelkezések egyértelművé teszik, hogy mely adatok módosulása az, amelyik intézményátszervezéssel jár együtt. Ez a megoldás segíti annak a törvényi korlátozásnak az értelmezését, amelyben foglaltak szerint óvodát, iskolát és kollégiumot a szorgalmi időben nem lehet átszervezni.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései nem tartalmaznak előírást arra vonatkozóan, hogy a közoktatási intézményt milyen okból lehet törölni a nyilvántartásból. Ma alacsonyabb szintű jogszabály, miniszteri rendelet határozza meg, hogy mely esetben lehet, illetve kell a közoktatási intézményt törölni a nyilvántartásból. Figyelembe véve azonban, hogy a közoktatási intézmény megszűnése állampolgári jogokat érint, indokolt, hogy e kérdések szabályozása is törvényi szinten történjen.

(a 28. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései is tiltják, hogy a nevelési-oktatási intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet működjön. Nem található azonban korlátozás arra vonatkozóan, hogy pártok a gyermekek, illetve tanulók részére szervezett foglalkozásokon a politikai céljaikhoz kötődő tevékenységet ne folytathassanak. A javaslat által megfogalmazott rendelkezések nem általában tiltják a pártpolitikai célokhoz kötődő tevékenységet, hanem csak abban az időszakban, amelyben a gyermekek, tanulók az óvodában, az iskolában, kollégiumban tartózkodnak, a pedagógus felügyelete alatt.

(a 29. §-hoz)

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azokat az adatokat, amelyek nyilvántartására, kezelésére a statisztikai adatgyűjtési programban nincs szükség, illetve lehetőség. A közoktatási intézmények hivatalos jegyzékének összeállítása és elkészítése a közoktatási információs rendszer része. A közoktatásról szóló törvénynek a javaslattal módosított 2. számú melléklete határozza meg részletesen a közoktatás információs rendszerének tartalmát. A közoktatási információs rendszer alkalmassá tehető arra, hogy megfelelő információkat szolgáltasson a nemzetgazdasági tervezés részére.

A javaslat kiegészíti azokat a szabályozási köröket, amelyeket az iskolák és a kollégiumok házirendjében kell rendezni. A szabályozás során figyelembe kell venni mindazokat a korlátozásokat, amelyek általános alapelvként kerültek megfogalmazásra a törvény 2. és 4. §-ában. Nem sértheti továbbá ez a szabályozás a gyermekek, tanulók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket sem.

A javaslat a házirend szabályozási körét kibővíti, miután előírja, hogy határozza meg az iskolán, kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást. A szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy ezek a tiltások kizárólagosan arra az időszakra vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola, illetve a kollégium felügyelete alatt áll. Hogy ezen mit kell érteni, azt egyértelműen meghatározza a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (11) bekezdése. Felügyeleten a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési program, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet időtartama eltérő az iskolában és a kollégiumban. A kollégiumi felügyelet ugyanis nemcsak a kollégiumban történő benntartózkodás idejére, hanem a kollégiumon kívüli tartózkodás időszakára is kiterjed. Ha a szülő rábízza a gyermekét a kollégiumra, akkor azt annak tudatában teszi, hogy gyermekére a kollégium felügyel, függetlenül attól, hogy a kollégium épületében tartózkodik-e vagy azon kívül. Így a kollégium szabályozási jogköre szélesebb, mint az iskoláé. Semmiképpen nem szabályozható azonban olyan időszak, amikor az iskola, illetve a kollégium nem lát el felügyeletet. Így például nem szabályozható az iskolában, hogy a tanuló a szabadidejében, szombaton, vasárnap vagy az esti órákban, illetőleg ha a kollégiumból hazautazik, mit tehet vagy mit nem tehet.

Az óvodákat, iskolákat, kollégiumokat a nyitottság kell, hogy jellemezze. A belső szabályzatok meghatározzák az óvodákba járó gyermekek és szüleik, illetve a tanulók magatartását. A szabályzatban foglaltak számon kérhetők. Ezért indokolt és szükséges, hogy azt az érintettek megismerhessék. A javaslat nem fogalmazza meg, hogy mit kell érteni a nyilvánosságra hozatalon. Ebben a kérdésben a nevelési-oktatási intézményeknek kell dönteniük. A nyilvánosságra hozatal történhet iskolai, kollégiumi könyvtárban, könyvtárszobában vagy bármilyen más olyan módon, amely biztosítja a hozzáférés lehetőségét.

A javaslat beépíti a közoktatási intézmények működését meghatározó szabályzatok közé a minőségirányítási programot. A minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenység 1998-ban jelent meg a közoktatásról szóló törvényben. Az akkori szabályozás azonban csak az értelmező rendelkezések körében, a 121.§ (1) bekezdésének 23. alpontjában foglalkozik érdemben ezzel a kérdéssel. A minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtása megkezdődött a közoktatási intézményekben, azonban a jelenlegi szabályozás alacsonyabb szintű jogszabályban, miniszteri rendeletben található. Indokolt, hogy e kérdés alapelveinek rendezése megjelenjen a közoktatásról szóló törvényben. Az intézményi minőségirányítási programjának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programjával. Az önkormányzat ugyanis az általa fenntartott intézményrendszerre nézve készíti el minőségirányítási programját, amelyben meghatározza, hogy mit vár el az egyes intézményétől. Ezeket az elvárásokat pedig a közoktatási intézményeknek saját munkájuk tervezésénél, illetve a helyi szabályozáskor figyelembe kell venniük.

(a 30. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései nem következetesek a világnézeti, lelkiismereti meggyőződés védelmében, továbbá nem tartalmazzák a politikai meggyőződésre való utalást. Indokolt ezért, hogy a javaslat egységesen megfogalmazza, melyek azok az alapvető szabadságjogok, amelyek nem sérülhetnek az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban.

A "késztethető" kifejezés arra utal, hogy e védelem a gyermeket, a tanulót, a szülőt, az alkalmazottat nemcsak az erőszakos befolyásolástól, hanem a legfinomabb, indirekt módon történő befolyásolástól is óvja, védi. Minden közvetlen vagy közvetett, nyílt vagy burkolt ráhatás tilossá válik a javaslat elfogadása esetén.

A javaslat nem fogalmazza meg, hogy milyen hátrány az, amely "nem érheti" a gyermeket, tanulót, a szülőt vagy az alkalmazottat. Bármilyen megfogalmazás ugyanis szűkítést jelentene e körben. Ezért minden olyan intézkedést vagy annak elmaradását, cselekvést vagy cselekvéstől való tartózkodást hátránynak kell tekinteni, amely az érintettre nézve nemkívánatos helyzetet idéz elő, és e helyzet kialakulása visszavezethető a törvényben meghatározott okokra.

(a 31. §-hoz)

A hatályos rendelkezések szerint a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt a fenntartónak az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszereznie. A javaslat ezeket a rendelkezéseket azzal egészíti ki, hogy olyan szakértő készítsen szakvéleményt, akit az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen vettek nyilvántartásba. Az Országos szakértői névjegyzékben nem minden szakterület tagolódik intézménytípusonként. Ezért írja elő a javaslat, hogy megfelelő szakterület hiányában a véleményt készítő szakértőnek megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

A § módosítása figyelembe veszi, hogy a szülőknek nem csak tankönyveket és taneszközöket - amelyről a hatályos rendelkezések rendelkeznek - kell megvásárolniuk ahhoz, hogy gyermekük iskolába tudjon járni. Indokolt, hogy a szülők kellő időben, június végéig tudomást szerezzenek arról, milyen kiadások várhatók a következő tanév megkezdésekor. Ez lehetővé teszi ugyanis a szülői terhek megosztását, a szükséges felszerelések fokozatos beszerzését.

Az iskolai tankönyvellátás rendje számos olyan megoldást tartalmaz, amely módot nyújt a szülői terhek átvállalására, csökkentésére. Az iskolai könyvtárakban kell elhelyezni azokat az atlaszokat, szótárakat, térképeket, szöveggyűjteményeket, amelyeket az adott iskolában alkalmazni kell. Az iskoláknak lehetővé kell tenni ezeknek az ingyenes kölcsönzését is, csökkentve ezzel a szülők kiadásait.

Az iskolák rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel is, amelyekkel segítséget nyújthatnak a szociálisan rászoruló tanulók szüleinek anyagi terheik csökkentéséhez. A költségvetés például évek óta tartalmaz támogatást a tankönyvek megvásárlásához.

(a 32. §-hoz)

A javaslat e paragrafusnál is figyelembe veszi az iskolai követelmények kialakítására vonatkozó új szabályozást. A kerettantervek kötelezőségének megszüntetéséről rendelkező 8/A. § együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv előírásai alapján kell elkészíteniük helyi tantervüket. A hatályos rendelkezésekhez hasonlóan azonban a javaslat sem teszi kötelezővé, hogy az iskola saját maga készítse el a helyi tantervét. Lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola másik iskola helyi tantervét ültesse át a saját pedagógiai programjába. Természetszerűen az "átvett" helyi tantervnek is illeszkednie kell a pedagógiai program előírásaihoz, azokhoz a speciális igényekhez, amelyek egy adott iskolát minden esetben jellemeznek. Új vonása a szabályozásnak, hogy az oktatási miniszter köteles kerettanterveket készíteni, amelyeknek a pedagógiai programba történő beépítésével is elkészítheti az iskola a saját helyi tantervét.

A helyi tanterv elkészítése és bevezetése fokozatosan történik. A javaslat átmeneti rendelkezései meghatározzák az elkészítés időpontját, a jóváhagyás ütemezését és a bevezetés rendjét. Lehetőséget nyújtanak továbbá ahhoz is, hogy a pedagógusok munkaköri feladataik keretei között vegyenek részt a helyi szabályozásban. Módot nyújt ahhoz ugyanis, hogy ezt a feladatot az iskola beszámítsa a kötelező tanórai foglalkozások teljesítésébe.

A javaslat a korábbinál rugalmasabb oktatásszervezési lehetőséghez nyújt jogi kereteket. Az iskolák olyan módon is feldolgozhatják a tananyagot, amikor kötetlen formában a tanulók és a pedagógusok közös együttműködésével oldanak meg problémákat. Ez az oktatási szervezés eltér a hagyományos tanórai oktatási szervezéstől, ily módon nehezen fér bele azokba a korlátokba, amelyeket a közoktatásról szóló törvény 52. §-a határoz meg. A projektoktatás lényege, hogy az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projektoktatás nem a feladat egyszerű megoldását, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének a feltárását jelenti.

(a 33. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 26. §-ának (3) bekezdése szerint abban az esetben működhet nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal az általános iskola, ha a helyi önkormányzat a feladatellátási kötelezettségének más módon tesz eleget. A szülőre, tanulóra nem hárítható át az iskolakeresés feladata amiatt, hogy a helyi önkormányzat nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működteti az általános iskolát. Ebben az esetben is gondoskodni kell a helyi önkormányzatnak arról, hogy legyen olyan iskola, amelyik a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján nem tagadhatja meg a tanuló felvételét.

(a 34. §-hoz)

A javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest pontosítást tartalmaz az óvodai nevelési program egyértelműbb elkészítéséhez. A hatályos rendelkezések nem tartalmazzák a nevelési tevékenységekre történő utalást, illetőleg a gyermek fejlődésére vonatkozó rendelkezések közül hiányzik a személyiségre történő utalás.

(a 35. §-hoz)

Az iskolai pedagógiai programok nem adnak választ számos, a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggő kérdésre. Így például a hatályos rendelkezések szerint meg kell határozni a beszámoltatás és a számonkérés követelményeit, valamint formáit. A javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben ez helyben szükségessé válik, az írásbeli beszámoltatás részletes szabályait beépítsék a pedagógiai programba. Hasonló módon helyi kezdeményezésre szabályozni kell az írásbeli beszámoltatás korlátozásának az elveit, amelynek során például szabályozni lehet, hogy meghatározott időszakban hány írásbeli beszámoltatást várhatnak el az adott iskolában a tanulóktól.

A tanulók munkaterheinek csökkentéséhez nyújt segítséget a javaslatnak az a megoldása, amelyik lehetővé teszi, hogy a pedagógiai programban korlátozzák az iskolán kívüli felkészülési kötelezettséget. E szabályozás során lehetőség van arra is, hogy kizárják vagy korlátozzák a heti pihenőnapokon, a tanítási szüneteken a tanulók megterhelését házi feladatokkal.

Az állami vizsgákra történő felkészítés, felkészülés az iskolai helyi tantervek, szakmai programok alapján történik. A vizsgáztatásra történő előkészítéshez az iskolák a tananyagot témakörökre osztják, amelyekre épülve készülnek el a vizsgatételek. Indokolt ezért, hogy e témaköröket az állami vizsgákra felkészülő tanulók megismerjék, megkönnyítve ezzel a felkészülést a vizsgára. Más a helyzet az emelt szintű érettségi vizsgák esetében, mivel annak keretei között a vizsgáztatás központilag meghatározott követelmények szerint folyik.

Az alapfokú művészetoktatási intézmények helyi tantervének elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, figyelembe véve, hogy elkészültek azok a központi követelmények, amelyek alapján az iskolák megtervezhetik saját nevelő és oktató munkájukat.

(a 36. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mely időpontban kezdődik az iskolában a tanítási év, és mely időpontban fejeződik be. A kialakult gyakorlat azonban eltér a szakképzésben, amelyben ugyanis a felkészítés úgynevezett keresztféléves oktatásban is indulhatott. A keresztféléves oktatás időtartama eltérő, hiszen az egyes szakképesítések időtartama rövidebb és hosszabb is lehet. Az Országos Képzési Jegyzékben található olyan szakképesítés, amelynek megszerzéséhez egy, másokhoz kettő, míg egyesekhez három vagy ennél több évfolyamot is tanulni kell. Ezért ezekben az esetekben nem lehetséges egyértelműen meghatározni az évfolyam indulásának kezdő és befejező napját. Ennek a szervezésnek a megengedése azért is indokolt, mert ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a középiskolai tanulmányokat befejező, de a felsőfokú oktatásba bekapcsolódni nem tudó tanulók is megkezdhessék tanulmányaikat az általános szabályoktól eltérően.

A hatályos rendelkezések ma is lehetővé teszik, hogy az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a tanulók részére egyéni foglalkozást szervezzenek. Az általános szabályok szerint azonban az egyéni foglalkozást egy-három tanuló részére szervezik. Zeneoktatásban azonban nem lehet a tanítási órát egynél több tanuló részére megszervezni, mivel egy pedagógus csak egy tanulóval tud foglalkozni hangszeres tanulás esetén.

A hatályos rendelkezések szerint a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti két és fél testnevelési órát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni. Ezen testnevelésórák megszervezéséhez a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret terhére, a kerettantervben meghatározott időkereten túl egy tanítási óra vehető figyelembe. E rendelkezésektől az iskola azonban eltérhet abban az esetben, ha megszervezi a mindennapi testedzést.

A kerettantervre vonatkozó rendelkezések megváltozásával a hatályos rendelkezések értelmezése nehezen oldható meg. A hatályos rendelkezések végrehajtása egyébként azért is okoz nehézséget, mert a szükséges időkeret nem áll rendelkezésre. Problémát jelent az is, hogy az első-negyedik évfolyamon a nevelő és oktató munkát tanítók látják el, akiknek a kötelező óraszáma nem elégséges e többletfeladatok végrehajtásához. A javaslat nem igényel többletidőt, hanem a feladatot beilleszti a meglévő időkeretekbe.

(a 37. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi, hogy a kialakult gyakorlat szerint a kollégiumban nem csak kollégiumi foglalkozást szerveznek, hanem gondoskodnak az ott tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről is. A pedagógiai felügyeletet minden olyan esetben és tanulóra nézve meg kell szervezni, aki bármilyen oknál fogva nem tartózkodik az iskolában, illetve nem vesz részt a kollégiumban szervezett foglalkozáson. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kollégium feladata, tevékenysége és működése nem korlátozódik a kollégiumi foglalkozások megszervezésére. A tanulói felügyelet hozzátartozik a kollégiumi munkarendhez, ezért az annak ellátásához szükséges feltételeket is meg kell teremteni.

A közoktatásról szóló törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A javaslat e tanulói jog érvényesüléséhez határozza meg a feltételeket.

A testmozgás új kötelező formájaként határozza meg a javaslat, hogy a napköziben, a tanulószobán és a kollégiumban biztosítsanak naponta legalább negyvenöt percet a tanulók részére, amennyiben a foglalkozások száma meghaladja a három órát.

(a 38. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény különválasztja az intézmények döntési jogosítványait a fenntartó döntési jogosítványaitól. A fenntartói irányítás fontos eleme az ellenőrzés. Indokolt ezért egyértelművé tenni, hogy a döntéshozók köre nem eshet egybe. Nem lehet intézményvezető például az iskolafenntartó egyéni vállalkozó. Ebben az esetben ugyanis a saját döntéseit kellene ellenőrizni, illetve jogorvoslati eljárás keretében megvizsgálni. Ez a szabályozás egyébként nem teremt új helyzetet, mert a hatályos rendelkezések értelmezéséből is erre a megoldásra lehet jutni. A jogbiztonságot növeli a javaslat.

(a 39. §-hoz)

A javaslat erősíti a szülői szervezet szerepét a nevelési-oktatási intézményben. Olyan kérdésekben biztosít tájékozódási, javaslattételi jogosítványokat, amelyek módot nyújtanak arra, hogy mind szakmai, mind törvényességi szempontból befolyásolni tudja az intézmény működését. A közoktatásról szóló törvény 83. §-ának (9) bekezdése alapján ugyanis a közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára harminc napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

(a 40. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 24. §-a alapján a gyermek annak a nevelési évnek az első napjától köteles óvodába járni, amelyben az ötödik életévét betölti. Ezért a gyakorlatban a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes óvodák csak ettől az időponttól kezdődően fogadják el az illetékességi területükön élő gyermekek jelentkezési kérelmét minden esetben. Nem alakult ki egységes gyakorlat a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározottak végrehajtására. A gyermekek védelméről szóló törvény pedig világosan meghatározza, melyek azok az esetek, amikor a helyi önkormányzatnak gondoskodni kell a gyermek napközbeni ellátásáról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. § (1) bekezdése alapján a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani,

a) akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük,

b) akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akikkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azokat, akikre nézve eltartójuk gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

c) akiknek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 68. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembevétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. Az óvoda ezt az intézkedést sem jogosult megtagadni.

(a 41. §-hoz)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 68. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembevétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy gyermekét írassa be napközis foglalkozásra, illetve iskolaotthonos osztályba. A védelembevétel célja ugyanis az, hogy a gyermeket családban tartsák, ugyanakkor elősegítsék helyes irányú fejlődését. A napközis foglalkozás, illetőleg az iskolaotthonos osztályban szervezett nevelés és oktatás kellő segítséget nyújthat a tanuló helyes irányú fejlődéséhez. Ezért a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit a javaslat kiegészíti oly módon, hogy összhangba kerüljön a gyermekek védelméről szóló törvénnyel.

(a 42. §-hoz)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 68. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembevétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy gyermekét írassa be a kollégiumba. Ez a megoldás ugyanis elősegítheti a gyermek családban tartása mellett helyes irányú fejlődését. A javaslat a két törvény rendelkezéseit hozza összhangba.

(a 43. §-hoz)

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve, hogy a törvény nem "alkalmazza tovább" az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítés feladatát.

(a 44. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései a tanuló teljesítményértékelését szigorúan, mereven szabályozzák. Nem teszik lehetővé, hogy a pedagógiai program valamennyi évfolyam tekintetében oldja ezt a merevséget. Számos olyan pedagógiai módszer szerint folyik azonban oktatás az országban, amelyben már nem a hagyományos, 1-5-ig tartó számskálán fejezik ki a tanulók teljesítményét. Ugyanakkor a helyi pedagógiai programok alapján számos olyan ismeretanyag átadására sor kerül, amelynek hagyományos értelemben vett értékelésére nincs szükség. A javaslat lehetővé teszi, hogy a pedagógiai program eltérő szabályokat állapítson meg, mint amilyeneket a közoktatásról szóló törvény előír a tanulói teljesítmény és előmenetel értékelésére. Garantálja azonban az iskolaváltást azáltal, hogy minden olyan tantárgynál, amelynek követelményeiből állami vizsgát kell vagy lehet szervezni, a tanuló teljesítményét, előmenetelét az iskolának értékelnie kell. Miután az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzata felsorolja azokat a vizsgatantárgyakat, amelyekből kötelező vizsgázni, illetve amelyekből lehet vizsgázni, az iskolák pedagógiai programjuk elkészítésénél mérlegelni tudják, hogy mely esetben lehet eltekinteni a tanulói teljesítmény, előmenetel értékelésétől, minősítésétől.

A javaslat az első három évfolyamon és a negyedik évfolyam félévekor kötelezővé teszi a tanuló szöveges minősítését. A szöveges minősítés formáját az iskolák maguk határozzák meg, a javaslat azt határozza meg, hogy a szöveges minősítésnek mit kell kifejeznie. Az iskola nem nézheti tétlenül, hogy a tanuló nem megfelelő módon sajátítja el az ismereteket. Annak érdekében, hogy a negyedik évfolyam végére valamennyi tanuló megfelelő felkészültséggel jusson el, a javaslat kötelezővé teszi, hogy a "legalacsonyabb" minősítést elért tanulót a szülő bevonásával értékelje az iskola. Ennek az értékelésnek a célja, hogy megtalálják a sikeres tanulmányokat akadályozó tényezőket, és meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek.

A hatályos rendelkezések nem korlátozzák az előkészítő évfolyamok számát, továbbá azt az életkort, amelyen belül a tanuló előkészítő évfolyamra járhat. Miután az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem éri el, további egy évig, tehát nyolcadik életévéig igénybe veheti az óvodai nevelést, indokolatlan, hogy ezt követően még egy évig előkészítő évfolyamra járjon az iskolába. Az óvodai nevelés meghosszabbítása, illetőleg az általános iskolai tanulmányok előkészítő évfolyamon történő megkezdése a tanuló kilencedik életévére tolhatja ki az első évfolyam megkezdését. Ez már a kezdeti időszakban azzal a következménnyel járhat, hogy az érintett tanuló nehezen illeszkedik be a nála jóval fiatalabb tanulótársai közé. Miután a hatályos rendelkezések lehetővé teszik az egyéni továbbhaladás szerinti felkészítést, lehetőség van arra, hogy az óvodai nevelés meghosszabbítása vagy az előkészítő évfolyam befejezése után a tanuló fejlettségéhez igazodóan sajátítsa el az iskolai követelményeket.

(a 45. §-hoz)

A hatályos rendelkezések a gyakorlatban számos esetben okoztak problémát, amikor a szakképzési évfolyamba lépés azért nem történhetett meg, mert a tanuló nem tudta sikeresen befejezni az érettségi vizsgát. Miután a javítóvizsgák ideje szeptember hónapra esik, a sikertelen érettségi vizsga miatt további egy éven át a tanuló nem folytathatja tanulmányait. Ezt az ellentmondást oldja fel a javaslat.

A javaslat az iskolai oktatás egyes területein szakít a hagyományos iskolai továbbhaladás rendszerével. Az általános gyakorlat szerint a tanuló évfolyamismétlésre kényszerül, ha a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanulmányi követelmények számonkérése, teljesítésének megkövetelése azonban jelentős mértékben függ az iskola pedagógiai programjától, az egyes pedagógusok teljesítményétől, elvárásától. Az iskolai oktatás korai bevezető és kezdő szakaszában a tanulók eltérő fejlettségi, érettségi szinten állnak. A hátrányok és előnyök a szakmai tapasztalat szerint az iskolai oktatás negyedik évfolyamának végére kiegyenlítődhetnek. Az iskolai oktatás egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a meglévő hátrányok kiegyenlítődését függetlenül attól, hogy az a tanuló személyiségéből vagy családi helyzetéből, szülei iskolázottságából adódik-e. Ezért a javaslat elfogadása esetén a jövőben csak akkor lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani, ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulaszt az iskolából.

A javaslat megfogalmazza azokat a feladatokat is, amelyekkel az iskolának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fel tudjon készülni az ötödik évfolyam megkezdésére. Az eszközök a hatályos törvényben is "benne vannak". Az 52. § biztosítja az egyéni felkészülés megszervezéséhez szükséges időkeretet, míg az 53. § garantálja a napközis foglalkozások megszervezésének időkeretét. A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tanuló megismételje azt az iskolai évfolyamot, amelyet sikeresen befejezett. Az évfolyam megismétlésére kérelem és igazgatói döntés alapján kerülhet sor. A javaslat nem teszi lehetővé az igazgatói mérlegelést abban az esetben, ha az évfolyamismétlést a szülő kéri az első-negyedik évfolyamon. Ez a megoldás a szülők részére nyújt lehetőséget annak mérlegeléséhez, hogy szükség van-e az évfolyam megismétlésére gyermeküknek.

(a 46. §-hoz)

A § szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve, hogy a hatályos rendelkezések még a Munkaügyi Minisztériumra utalnak a szakképzésben alkalmazott bizonyítványok tekintetében.

(a 47. §-hoz)

A javaslat a § rendelkezéseit összhangba hozza a tankötelezettség kezdetére vonatkozó új előírásokkal, illetőleg az óvodai nevelésben való részvételre megállapított új rendelkezésekkel.

A javaslat nem teszi lehetővé az óvodai nevelés megszűnését a szülő bejelentése alapján vagy fizetési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá igazolatlan mulasztásra tekintettel akkor sem, ha a gyermeket a gyámhatóság védelembe vette. A gyámhatóság ebben az esetben köteles a szülővel szemben fellépni, és államigazgatási úton megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermek óvodába járjon. Nem szűnhet meg a gyermek óvodai elhelyezése akkor sem, ha a gyermek az értelmező rendelkezések szerint hátrányos helyzetű.

(a 48. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem teszik egyértelművé, hogy - a tanköteles tanulókon kívül - fizetési hátralék miatt mely esetben nem lehet megszüntetni a tanulói jogviszonyt. A javaslat világossá teszi, hogy a hátrányos helyzetű tanulók esetében fizetési hátralék miatt nem szüntethető meg a tanulói jogviszony. E fogalom magyarázata megtalálható az értelmező rendelkezések között.

A közoktatásról szóló törvény új 68. §-nak (4) bekezdése meghatározza, hogy mely esetben szól a tanulói jogviszony fennállásáig a kollégiumi tagsági viszony, ezért annak megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni ezekkel a rendelkezésekkel.

Ha a tanulót a gyámhatóság védelembe vette, és kötelezte a szülőt arra, hogy vegye igénybe a kollégiumi nevelést, nem szüntethető meg a kollégiumi tagság fegyelmi határozattal, illetőleg fizetési hátralék miatt. Ezekben az esetekben a gyámhatóság intézkedését kell kezdeményezni a tanulóval szemben, ha a kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos problémákat pedagógiai eszközökkel nem lehetséges megoldani. A védelembevétellel kapcsolatos intézkedés végrehajtása ugyanis a jegyző feladata, államigazgatási eljárás keretében.

(a 49. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem tartalmaznak előírást arra vonatkozóan, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a tanuló olyan kötelezettségszegést követ el, amely miatt szabálysértési eljárás, illetőleg büntetőeljárás megindítására került sor. A javaslat egyértelművé teszi, hogy ilyen esetben az iskolának, illetve a kollégiumnak az eljáró szabálysértési hatóság, illetőleg büntető bíróság jogerős döntését meg kell várnia. A fegyelmi eljárásnak igazodnia kell ahhoz, hogy a szabálysértési hatóság, illetőleg a büntető bíróság megállapította-e a szabálysértés elkövetésének a tényét, illetőleg azt, hogy a tanuló bűncselekményt követett-e el.

(az 50. §-hoz)

A javaslat a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseket összhangba hozza a tankötelezettség megkezdésére és befejezésére vonatkozó új rendelkezésekkel. A tizenhatodik életév megjelölése egybeesik a ma hatályos tankötelezettségre vonatkozó rendelkezésekkel, tehát a módosítás nem teszi lehetővé továbbra sem, hogy a tizenhatodik életév előtt felnőttoktatásban vegyen részt a tanuló. Ez a rendelkezés a tanulók érdekeit védi, hiszen e korlátozás arra is vonatkozik, hogy az iskola sem veheti át a felnőttoktatásba a tanulót.

A pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételének határideje nincs rögzítve a közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezéseiben. A szakszolgálat intézményei nem minden esetben rendelkeznek olyan szakemberekkel, akik a felnőttek vizsgálatához szükséges felkészültséggel rendelkeznek. Indokolt ezért egyértelműen meghatározni, hogy melyik az az életkor, ameddig ez a szolgáltatás igénybe vehető.

(az 51. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem adnak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy melyik az a legkisebb nevelési-oktatási intézmény, amely még létrehozható, fenntartható és működtethető. Ugyancsak nem ad egyértelmű eligazítást a tekintetben, hogy mely feltételek megléte az, amely elengedhetetlen az óvoda és iskola, illetve a kollégium létesítéséhez. A javaslat világossá teszi, hogy csak akkor adható ki a működés megkezdéséhez szükséges engedély, ha a fenntartó olyan óvodát alapít, amely képes legalább egy óvodai csoportot fogadni, illetve olyan kollégiumot hoz létre, amely alkalmas egy kollégiumi csoport ellátására. Hasonló módon az iskolának - az alapító okiratában meghatározott évfolyamok szerint - legalább egy-egy osztály tanulóját be kell tudni fogadnia.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében határozza meg, hogy milyen helyiségekkel és felszerelésekkel kell hogy rendelkezzen az óvoda, iskola és kollégium. Ezeket kell teljesíteni ahhoz, hogy az engedély kiadható legyen. Ugyancsak jogbizonytalanság származik abból, hogy a jogszabályok nem határozzák meg, milyen időtartamot kell vizsgálni a jegyzőnek, főjegyzőnek a helyiségek rendelkezésre állása tekintetében. E kérdés vizsgálata azért nehéz, mert hiszen a legkülönbözőbb időtartamig folyhat egy-egy iskolai nevelés, illetve oktatás. Más az időtartama továbbá az óvodai nevelésnek, illetve a kollégiumi nevelésnek. A nevelési-oktatási intézmények működésével szemben a legfontosabb követelmény a stabilitás. Ehhez arra van szükség, hogy az iskola, óvoda és kollégium működését az állandóság jellemezze. Nem tekinthető a pedagógiai szempontoknak megfelelő nevelési-oktatási intézménynek az, amelyik gyakran változtatja a feladatellátás helyszínét. Ezért a javaslat most a minimális időtartam meghatározására vállalkozott.

(az 52. §-hoz)

A javaslat az elmúlt években bekövetkezett változásokhoz, illetőleg a jelenlegi módosításokhoz igazítja hozzá azokat a rendelkezéseket, amelyeket a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben nem kell alkalmazni. A rendelkezések kibővülnek a napközbeni ellátás megszervezésének kötelezettségeivel, figyelembe véve, hogy ezt a feladatot csak a helyi önkormányzatoknak kell megszervezniük. Így ez nem lehet kötelező feladata a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartónak. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha közoktatási megállapodás alapján vagy egyéni nyilatkozat alapján vesz részt a nevelési-oktatási intézmény az önkormányzati feladatok ellátásában.

A hatályos rendelkezések kötelezővé teszik, hogy az oktatási miniszter közoktatási megállapodást kössön az egyházi jogi személlyel, a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, illetve a pedagógiai szakszolgálat ellátására. E kötelezettség fenntartása nem indokolt azonban abban az esetben, ha normatív hozzájárulás keretei között támogatja az állam e feladat ellátását. A normatív hozzájárulás ugyanis a költségvetésről szóló törvény és a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján megilleti az egyházi jogi személyeket is. Ebben az esetben a feladatellátás finanszírozása megoldódik. A hatályos rendelkezések biztosítják a szükséges átmenetet. Abban az esetben ugyanis, ha a javaslat hatálybalépése előtt az Oktatási Minisztérium már közoktatási megállapodást kötött, azok továbbra is érvényesek maradnak a megállapodásban meghatározott időpontig.

(az 53. §-hoz)

A hatályos rendelkezések alapján csak az óvodák, iskolák és kollégiumok működéséhez kell az illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől működési engedélyt kérni. Az elmúlt időszakban kialakultak a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés intézményei. Indokolt, hogy ezekben az intézményekben hasonló eljárást folytassanak le, mint a nevelési-oktatási intézményekben. Szükség van ugyanis annak megvizsgálására, hogy a gyermekeket fogadó intézmények rendelkeznek-e az előírt személyi és tárgyi feltételekkel. A jövőben ezért az ilyen feladatellátásban közreműködő közoktatási és nem közoktatási intézményeknek szintén be kell szerezniük a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A korai fejlesztés és gondozás megszervezhető a bölcsődei gondozás, a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. A fejlesztő felkészítés megvalósítható fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, továbbá a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. Az e feladatokat ellátó intézményeknek kell tehát beszerezniük a szükséges engedélyt. Az átmeneti rendelkezések a javaslat hatálybalépésekor már működő intézményeknek egy évet biztosítanak a szükséges engedély beszerzéséhez. Továbbra sem kell a működés megkezdéséhez engedély az olyan intézményekben, amelyekben nem kell gondoskodni a gyermekek huzamos felügyeletéről.

(az 54. §-hoz)

A fenntartó képviselője által lefolytatott eljárás során gyakorolható másodfokú döntési jogköröket a közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezése, a 104. § (3) bekezdése tartalmazza. A jogalkalmazás megkönnyítésének elősegítése érdekében indokolt e kérdéseket egy §-ban rendezni.

(az 55. §-hoz)

A javaslat bevezeti a semmisség fogalmát. Az általános gyakorlat szerint, ha egy döntés vagy intézkedés semmis, abból jogkövetkezmény nem származhat, illetőleg a semmis intézkedést fel kell számolni, és esetleges jogkövetkezményeit orvosolni kell. A semmis intézkedések, döntések megtámadására eltérő lehetőségek állnak rendelkezésre. Ha a semmis döntés meghatározott személyhez kötődik, orvoslásához rendelkezésre áll a közoktatásról szóló törvényben szabályozott eljárási rend. A közoktatásról szóló törvény 84. §-a alapján a jogszabálysértő intézményi döntéseket másodfokon a fenntartó, ezt követően a bíróság bírálja el.

A fenntartói irányítás kérdéseit meghatározó rendelkezések számos garanciális elemet tartalmaznak abból a célból, hogy a döntéshozatalra jogosult valamennyi érdekelt véleményét megismerje, és ennek birtokában hozzon döntést. A véleménybeszerzés elmaradása a fenntartói döntés megalapozatlanságához vezet. A véleménykikérés hiánya ugyanakkor sérti azoknak a törvényben biztosított jogosítványait, akik véleménynyilvánításra lennének jogosultak. A javaslat mindezek figyelembevételével lehetővé teszi a fenntartói döntés érvénytelenség jogcímén történő megtámadását. E joggyakorlást azonban rövid határidőhöz köti annak érdekében, hogy ne alakuljon ki hosszabb ideig tartó jogbizonytalanság.

A javaslatban található rendelkezések kizárólagosan azoknak a döntéseknek a megtámadásához szolgálhatnak alapul, amelyek a közoktatás működésével kapcsolatosan keletkeznek, s amelyek csak és kizárólagosan a közoktatásról szóló törvényben található eljárási szabályok szerinti jogorvoslattal támadhatók meg. A javaslat figyelembe veszi a helyi önkormányzatok működését meghatározó rendelkezéseket, s nem biztosítja a közvetlen bírói úton történő megtámadást azokban az esetekben, amikor a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét.

A javaslat valamennyi fenntartóra vonatkozóan állapítja meg a megtámadás lehetőségét, amennyiben döntéseinek meghozatala során elmulasztja az előírt eljárási rendelkezések megtartását. A fenntartói döntést megalapozó vélemények, egyetértő nyilatkozatok, szakvélemények beszerzése nélkülözhetetlen a jogszerű döntéshez. Minden olyan esetben, amikor a fenntartói döntés meghozatala előtt elmulasztják ezeket az intézkedéseket, sérülnek a tanulók és a szülők részére biztosított jogosítványok.

(az 56. §-hoz)

A hatályos rendelkezések nem teszik kötelezővé az önkormányzati intézkedési terv elkészítését, csak abban az esetben, ha a helyi önkormányzat legalább két közoktatási intézményt tart fenn. Miután a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján minden önkormányzatnak legalább az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról gondoskodnia kell, e szolgáltatás igénybevételének lehetőségére akkor is megoldást kell találnia a helyi önkormányzatnak, ha nem tart fenn intézményt. Éppen ezért meg kell terveznie, hogy a településen élők hol, milyen formában jutnak hozzá az előírt szolgáltatásokhoz. A helyi önkormányzat ugyanis feladatellátási kötelezettsége alól nem mentesül akkor sem, ha nem tart fönn óvodát vagy iskolát. Ilyenkor az önkormányzati intézkedési tervnek azt kell tartalmaznia, hol, kitől, milyen módon rendeli meg a helyi önkormányzat a szolgáltatás biztosítását, és milyen módon járul hozzá e szolgáltatásokhoz.

A közoktatásról szóló törvény a helyi önkormányzatok részére feladatellátási és nem intézményfenntartási kötelezettséget ír elő. A községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról. Azt azonban, hogy e kötelezettségének milyen módon tesz eleget, a helyi önkormányzat határozza meg. Önkormányzati intézmény hiányában is biztosítani kell azonban, hogy legyen olyan óvoda, illetve legyen olyan általános iskola, amelyik nem tagadhatja meg az adott településen élő gyermekek, tanulók felvételét. Erről a feladatellátásra kötelezett helyi önkormányzatnak megállapodás, intézménytársulásban való részvétel útján kell gondoskodnia. E megoldásnak pedig meg kell jelennie az önkormányzati intézkedési tervben. A javaslat azokat az eljárási szabályokat határozza meg, amelyek garantálják az érintett helyi önkormányzatok együttműködését, a helyi önkormányzati intézkedési tervek, valamint a fővárosi, megyei önkormányzatok fejlesztési terveinek az összehangolását.

A minőségpolitikával kapcsolatos feladatokat minden irányítási, vezetési szinten meg kell tervezni, és végre kell hajtani. A közoktatás intézményrendszere akkor tud a jelenleginél hatékonyabban, szakszerűbben, gazdaságosabban működni, ha a minőségpolitika megjelenik az intézményvezetés feladatai között a fenntartói irányításban és az ágazati irányításban. A fenntartói irányítás során a helyi önkormányzatoknak figyelembe kell venniük a települési igazgatás feladatait is. A helyi önkormányzati közoktatás rendszere szorosan együtt kell hogy működjön a helyi önkormányzat által működtetett más rendszerekkel. A közoktatás szoros kapcsolatot kell hogy kiépítsen a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a közművelődéssel, az iskola-egészségügyi ellátó rendszerrel. Ezt az együttműködést azonban a fenntartónak kell elősegítenie és irányítania.

(az 57. §-hoz)

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve, hogy a közoktatásról szóló törvényben mindenütt, ahol korábban a gyermekek, tanulók fogyatékosságáról rendelkezett, a "sajátos nevelési igényű" szöveg került beépítésre.

(az 58. §-hoz)

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve, hogy a közoktatásról szóló törvényben mindenütt, ahol korábban a gyermekek, tanulók fogyatékosságáról rendelkezett, a "sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló" szöveg került beépítésre.

(az 59. §-hoz)

A javaslat a hatályos rendelkezéseket egészíti ki abból a célból, hogy egyértelművé váljon, mely esetben kell a helyi önkormányzatnak lefolytatni az egyeztetési eljárást, amennyiben a közoktatással összefüggő feladatainak ellátásában változtatást kíván végrehajtani. A hatályos rendelkezések is előírják az egyeztetési kötelezettséget valamely szolgáltatás megszüntetésénél, azonban indokolt pontossá tenni, hogy nemcsak a teljes, hanem a szolgáltatás egy részénél is szükség van a törvényben található eljárás lefolytatására. Ugyancsak a javaslat alapján kerül be a törvénybe az is, hogy az egyeztetési kötelezettség az átszervezéskor is feladata az önkormányzatnak.

A javaslat további rendelkezéseket épít be a közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései közé annak érdekében, hogy a közoktatási intézmények átszervezése, megszüntetése során hozott döntések körültekintőek, megalapozottak legyenek. A hatályos rendelkezések alapján a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét. A szakvélemény elkészítéséhez azonban szükség van olyan ismeretekre is, amelyekre önmagában a fővárosi, megyei fejlesztési terv nem adhat választ. Abban a kérdésben kell ugyanis további információkat szerezni, hogy a helyi önkormányzat tervezett intézkedése mennyiben biztosítja az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. Ehhez pedig felkészült szakértő véleményére van szükség. Az Országos szakértői névjegyzékben található szakértők igénybevételével lehetőség van arra, hogy megfelelő színvonalú szakvélemény készüljön. A pártatlanságot biztosítja, hogy a szakértőt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont javasolja.

(a 60. §-hoz)

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, amikor a "fogyatékosságra" történő utalás helyett bevezeti a "sajátos nevelési igényűre" való utalást. Ugyanakkor az önkormányzati döntéshozatalnál előírja a fővárosi, megyei fejlesztési tervre vonatkozó szakvélemény beszerzésének kötelezettségét. Ennek indoka, hogy a fővárosi, megyei fejlesztési tervek az érdekelt helyi önkormányzatok közreműködésével készülnek. A közoktatásról szóló törvény 88. §-a alapján a fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, az egyes településen élő gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe a törvényben meghatározott szolgáltatásokat. A két § közötti összhang megteremtését szolgálja a javaslat.

(a 61. §-hoz)

A javaslat a hatályos rendelkezéseket kiigazítja, pontosabbá teszi. Az intézményfenntartói tevékenység számos olyan feladatot tartalmaz, amelynek előkészítése igényli a jegyző, főjegyző közreműködését. Indokolt ezért, hogy a törvény e feladatellátási kötelezettségre utaljon.

A nevelési tanácsadó fontos szerepet játszik annak eldöntésében, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A hatályos rendelkezések azonban csak a szakértői és rehabilitációs bizottság esetében teszik lehetővé, hogy a jegyző elrendelje a vizsgálaton való részvételre történő kötelezést. Indokolt azonban lehetővé tenni, hogy a szülőt államigazgatási eljárás keretében kötelezzék a nevelési tanácsadó által lefolytatott vizsgálaton való megjelenésre, hiszen csak ily módon nyílik lehetőség arra, hogy az óvodába nem járó gyermek esetében megállapításra kerüljön, beállt-e a tankötelezettség, elérte-e a gyermek a szükséges fejlettséget vagy sem.

A javaslat az oktatási miniszter hatásköréből a főjegyző, illetve a jegyző hatáskörébe "adja át" a rendkívüli szünet elrendelését. A hatályos rendelkezések szerint rendkívüli szünetet az oktatási miniszter rendelhet el az egyes megyékre, illetve a fővárosra nézve a főjegyző, egyes településekre tekintettel pedig a jegyző kezdeményezésére. A gyakorlat bebizonyította, hogy indokolatlan, és nehezíti a hatékony fellépést az oktatási miniszter döntési jogosultsága. Az érintett főjegyző, illetve jegyző van azoknak az adatoknak a birtokában, amelyek alapján dönteni tud arról, hogy szükség van-e rendkívüli szünet elrendelésére vagy sem.

(a 62. §-hoz)

A hatályos rendelkezések között található, a 92. §-t megelőző alcím csak a "miniszterre" utal, annak ellenére, hogy a törvény érintett része tartalmazza a Kormány rendeletalkotási felhatalmazását is. Az e felhatalmazásokat megállapító 94. § (3) bekezdése az 1996. évi LXII. törvénnyel épült be a közoktatásról szóló törvénybe. A módosítás során azonban elmaradt az alcím szükségszerű pontosítása.

(a 63. §-hoz)

Az oktatási miniszter irányítási jogosítványainak felülvizsgálatát a szakképzésre vonatkozó hatáskörök megváltozása indokolja. A szakképzésről szóló törvény egyes jogosítványok gyakorlására a szakképesítésért felelős minisztereket hatalmazza fel. Az oktatási miniszter az ágazati irányítás feladatai mellett ellátja a szakképesítésért felelős miniszterek feladatait is. E tekintetben gyakorolja a §-ban meghatározott jogosítványait a szakképzésre vonatkozóan is. A szakképesítésért felelős más miniszterek tekintetében azonban nem illeti meg például a tankönyv jóváhagyásának a joga.

A miniszteri jogosítványok kiegészülnek a közoktatás információs rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokkal. E tevékenység részletes eljárási szabályait a Kormány határozza meg rendeletben. Az információs rendszerre vonatkozó előírások pedig a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében találhatók.

(a 64. §-hoz)

A javaslat az oktatási miniszternek a szakképzésre vonatkozó szabályozási jogosítványait a szakképzésre vonatkozó hatáskörök változása miatt szabályozza újra.

A javaslat figyelembe veszi azokat a módosulásokat, amelyek a törvény szóhasználatában következnek be. Így a felhatalmazáson is keresztül kell vezetni, hogy a "fogyatékos" kifejezést felváltja a "sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló" elnevezés, illetőleg hogy a törvény a jövőben nem alkalmazza az "óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítés"-t. Miután a javaslat lehetővé teszi kerettanterv elkészítését és elfogadását fenntartói, illetve intézményi kezdeményezésre, szabályozni kell a jóváhagyás rendjét.

A Kormány a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletében a közoktatásról szóló törvény végrehajtásával összefüggésben számos olyan kérdést szabályoz, amelyre nincs egyértelmű törvényi felhatalmazása. Annak ellenére, hogy a Kormány szabályozási jogköre a Magyar Köztársaság Alkotmányából levezethető, indokolt, hogy a közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy milyen kérdésekben van szabályozási felhatalmazása a közoktatás terén a Kormánynak.

A javaslat alapján új eszközzel bővül a közoktatás irányítási rendszere, ez a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat. E célprogram nyújtana támogatást a különböző közoktatási feladatok ellátásához, támogatásához.

A javaslat a pedagógusok foglalkoztatásában változtatni kíván a kötelező óra feletti tanítás rendszerén. A hatályos rendelkezések szerint a kötelező óra feletti tanítás rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül. A rendkívüli munkaidőben végzett munka "a teljesítés időtartamát nézve" beleesik a heti teljes munkaidő idejébe. A rendkívüli munkaidőben végzett munka korlátozás alá esik, amelynek teljesítése problémát jelent az intézményvezetők részére. A javaslat nem kíván változtatni azon az elven, hogy a közoktatásról szóló törvényben szabályozott kötelező órán felül végzett tanításért külön díjazás illeti meg a pedagógust. A díjazás megállapítására és kifizetésére azonban akkor is sor kerülhet, ha a közoktatásról szóló törvény nem "minősíti" ezt a munkát rendkívüli munkaidőben végzett munkának. A törvényben található kötelező óra felett végzett tanításra kétféle módon, formában kerülhet sor a javaslat elfogadása esetén. Az előre nem tervezhető, viszonylag rövid ideig tartó foglalkoztatásra a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján kerülne sor. Ebben az esetben óradíjra válik jogosulttá a pedagógus a jelenlegi gyakorlat szerint. E rendelkezések meghatározásához azonban a Kormány felhatalmazása szükséges, mivel a jövőben a szabályozásra nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírása alapján kerülne sor. Az előírt kötelező óra feletti tanítás másik formája a megállapodásra épülő, hosszabb időre szóló foglalkoztatás, amelynek szabályait a javaslat építi be a közoktatásról szóló törvénybe.

(a 65. §-hoz)

Az oktatási miniszternek a közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai a javaslat alapján megváltoznak. Kikerülnek a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértői tevékenység feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek. Ennek indoka, hogy helyébe kerül a szakértői és a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő feladatellátási kötelezettség. Nem indokolt külön szakértői rendszert működtetni a tankönyvvé nyilvánítással összefüggésben.

Bővül az oktatási miniszter feladata a minőségfejlesztéssel, minőségpolitikával összefüggő országos szolgáltató rendszer létrehozásával és működtetésével. E feladat arra épül, hogy a minőségpolitika része az intézményvezetésnek és intézményirányításnak, amelyhez az oktatási miniszternek segítséget kell nyújtania.

Új feladat a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése is. E szolgáltató rendszer az intézményvezetők és az intézményfenntartók munkájához nyújt segítséget.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a fővárosi és a megyei pedagógiai intézetek, a fővárosi pedagógiai kabinetek széles körű szaktanácsadói hálózatot építettek ki. E szaktanácsadói hálózat kialakítása, felépítése és működtetése jelenleg minden országos szakmai segítség, támogatás nélkül folyik. Indokolt, hogy az ágazati irányítás segítséget nyújtson e tevékenység megszervezéséhez és működtetéséhez.

Az elmúlt időszakban számos pedagógiai módszer került kidolgozásra és bevezetésre a közoktatás területén. Ezek a pedagógiai módszerek széles körben még nem váltak ismertté, ezért szükséges elősegíteni elterjedésüket. Így például a tanoda-módszer a hátrányos helyzetű tanulók, elsősorban a roma származású tanulók iskolán kívüli felkészítéséhez nyújt segítséget.

Indokolt, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése és működtetése külön feladatként jelenjen meg a javaslatban. Az érintett gyermekek, tanulók megfelelő színvonalú ellátása igényli a külön szolgáltató rendszer létrehozását és működtetését.

A közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos miniszteri feladatok között megjelent az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák kidolgoztatására, elterjesztésére vonatkozó kötelezettség. A közoktatásról szóló törvény mindig egy adott állapotot, fejlődési szakaszt tükröz. Ezért van szükség arra, hogy lehetőség legyen az új megoldások kidolgozására, megkeresésére és bevezetésére.

A közoktatás működtetésében, feladatellátásának megszervezésében az oktatási miniszteren kívül több miniszter is érdekelt. A javaslat ezért építi be a törvény rendelkezései közé az együttműködési kötelezettséget a legfontosabb területeken.

(a 66. §-hoz)

A javaslat újrafogalmazza és lényegesen megváltoztatja az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatait. A Vizsgaközpont központi hivatalként működik, és a javaslat ennek megfelelően erősíti hatósági jogosítványait. Új jogosítványa a hatósági ellenőrzési feladat, amelynek keretei között külső ellenőrzést gyakorol a közoktatási intézmények tevékenysége felett. Ezt a hatósági tevékenységet az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint látja el. A hatósági tevékenységhez megfelelő szankciók párosulnak: a helyszíni bírság és a szabálysértési eljárás lefolytatása.

A közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete határozza meg azokat a létszámkereteket, amelyek megtartásával óvodák, iskolák és kollégiumok működhetnek. E rendelkezések számos esetben nehezen tarthatók, mivel a helyi igények "kezelésére" nem nyújt lehetőséget. A rendelkezésektől való korlátlan eltérés lehetőségének megteremtése azonban nem indokolt, mivel az osztály- és csoportlétszámok hivatottak garantálni a pedagógiai szempontból még elfogadható létszámokat. A javaslat azonban lehetővé teszi, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági eljárás keretében eltérést engedélyezzen. Ez a döntés mérlegelési jogkörön alapul. Az engedélyezés során azt kell vizsgálni, hogy fennáll-e olyan oktatásszervezési indok, amely miatt indokolt és szükséges lehet a törvényben előírt létszámok túllépése.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései közül a legtöbb problémát azoknak a szervezési rendelkezéseknek a megtartása okozza, amelyek összefüggnek a gyermekek, tanulók jogainak a védelmével. Ezen a területen ugyanis nincs olyan hatóság, amely ellenőrizné az előírásokat. Az óvodák és iskolák működésével kapcsolatos törvényességi ellenőrzést a fenntartó gyakorolja, indokolt azonban, hogy a fenntartói ellenőrzés mellett, azt kiegészítve külső, hatósági ellenőrzésre is lehetőség legyen. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 142. §-ának (4) bekezdése alapján szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi. A kormányrendelet 142. §-ának (5) bekezdése alapján szabálysértést követ el, és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti.

(a 67. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a miniszteri döntések előkészítéséhez több szakmai bizottságot kell működtetni. Így például a tanulói jogokkal összefüggő döntések előkészítésében az Országos Diákjogi Tanács működik közre. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a szülők, illetve képviselőik a jövőben hatékonyabban tudjanak közreműködni a döntés-előkészítés folyamatában.

(a 68. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi, hogy a hatályos rendelkezések nem teszik lehetővé az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont közreműködését az országos mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokban. Ily módon ez a rendelkezés nincs összhangban a közoktatásról szóló törvény 95/A. §-ával, amelynek (2) bekezdése viszont előírja, hogy e feladatok végrehajtásában működjön közre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont.

(a 69. §-hoz)

Az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék - a szakképzés kivételével - összeállítása és gondozása továbbra is az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata marad, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy bejelentés alapján államigazgatási eljárás keretében hozott határozattal az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont elrendelje a vizsgaelnök, illetve a szakértő névjegyzékből való törlését.

(a 70. §-hoz)

A hatályos rendelkezésekből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok indítása az intézmény vagy a fenntartó hatáskörébe tartozik. E jogbizonytalanságból az elmúlt időszakban nem egy esetben keletkezett vita a fenntartók és az intézmények között. Figyelembe véve, hogy egyébként minden olyan kérdés rendezése és szabályozása, amely befolyásolja a csoport, osztály indítását, a fenntartó jogosult rendezni. Indokolt, hogy a javaslat egyértelművé tegye azt is, hogy ezekben a kérdésekben is a fenntartó az illetékes.

A fenntartói irányítás egyik legfontosabb feladata a közoktatási intézmény tevékenységének ellenőrzése. A javaslat e fenntartói feladatot egészíti ki és teszi egyértelművé. Egyrészről utal arra, hogy minden fenntartónak kötelezettsége kialakítani azt a minőségpolitikai rendszert, amelynek keretei között gondoskodik a fenntartói irányítás megszervezéséről, másrészről meghatározza az ellenőrzési feladatok legfontosabb időbeli kereteit. Az ellenőrzésnek nemcsak a gazdálkodást kell átfognia, hanem az intézmény egész működését.

A fenntartói jog átadására vonatkozó korlátozások nem tarthatók meg abban az esetben, ha a fenntartó megszűnik. A fenntartó megszűnése együtt jár ugyanis az intézmény megszűnésével is. Fenntartó nélkül a közoktatási intézmény nem működhet. Lehetővé kell ezért tenni, hogy amennyiben a fenntartói jog jogutódlással másik fenntartóra száll át, abban az esetben ez a változás a szorgalmi időben, illetve a nevelési évben is bekövetkezzen. Ily módon például megoldható az a probléma, amikor az önkormányzatok "különválnak". A különváláskor rendezni kell a jogokat és kötelezettségeket, a vagyoni kérdéseket. Ez a rendezés ki kell hogy terjedjen az intézményfenntartói jogok rendezésére is.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései tiltják az intézmény átszervezését tanítási évben, illetőleg nevelési évben. Az intézmény átszervezésének minősül székhelyének, telephelyének megváltoztatása is. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek amikor szükségszerűen változtatni kell a székhelyen, telephelyen. Ilyen lehet például, ha az iskola épülete nem készül el a szorgalmi idő kezdetéig, vagy a szorgalmi időben baleset, elemi kár, tűzvész vagy bármely más oknál fogva rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik. A javaslat figyelembe veszi, hogy az életben előfordulhatnak olyan események, amelyek miatt szükségessé válhat a székhely, telephely megváltoztatása. Ezért lehetővé teszi ennek engedélyezését. Székhely-, telephelyváltozásra a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartói körben kerülhet sor más rendkívüli okokból is, mint például a bérleti jogviszony vagy a használati jogviszony váratlan felmondása. A javaslat abból a célból, hogy megakadályozza az e lehetőséggel való visszaélést, előírja, hogy amennyiben három éven belül több alkalommal kérnek előre nem látható okból székhely-, telephelyváltozást, a jegyző, főjegyző folytassa le a törvényességi ellenőrzést.

A közoktatásról szóló törvény számos kérdésben biztosít egyetértési jogot a kisebbségi önkormányzat részére. Indokolt azonban egyértelművé tenni, hogy e jogának gyakorlásával milyen időszakon belül élhet a jogosult. Ez a szabályozás a hatályos rendelkezéseknél nagyobb garanciát biztosít ahhoz, hogy időben megszülessenek a közoktatást érintő helyi önkormányzati döntések. A gyermekek, tanulók érdekében ugyanis biztosítani kell, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok és más közoktatási intézmények működését meghatározó fenntartói döntések időben megszülethessenek.

(a 71. §-hoz)

A javaslat kiegészíti a fenntartó jóváhagyási kötelezettségét az óvodák, iskolák és kollégiumok házirendjére, valamint az intézményi minőségirányítási programra. A házirend fenntartói jóváhagyására azért van szükség, mert számos olyan kérdést szabályoz, amely összefügg a tanulók alapvető állampolgári jogaival. A házirendben foglaltak megtartása kötelező nemcsak a tanulókra és szüleikre, hanem az intézményben foglalkoztatottakra is. Megszegésük esetén mind a pedagógus, mind a fenntartó fegyelmi felelősséggel tartozik. A házirendbe ütköző intézményi döntés bíróság előtt megtámadható. A fenntartó törvényességi szempontból vizsgálhatja a házirendet. Ez az eljárás hozzájárul a jogszerű helyi szabályozáshoz. A minőségirányítási program új eszköz az intézmény és a fenntartó kapcsolatában. Az intézményi minőségirányítási programnak és az önkormányzati minőségirányítási programnak szoros kapcsolatban kell állnia egymással. Ezért a javaslat lehetővé teszi a minőségirányítási program jóváhagyásának megtagadását abban az esetben is, ha az nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy a jövőben jobban biztosítsa az intézmények egységes oktatáspolitikai elvek szerinti működtetését egy adott településen belül.

Továbbra is fenntartja a javaslat azt a rendszert, hogy az intézményi szabályzatokat a fenntartónak záros határidőn belül jóvá kell hagynia. Rövid határidő fenntartása azért indokolt, mert az intézmények működésében okozhat zavart, ha a tevékenységüket meghatározó szabályzatok jóváhagyása elhúzódik. Előfordulhat azonban, hogy jogszabályváltozás, fenntartói intézkedés vagy bármilyen más oknál fogva egyidejűleg, egy időpontban valamennyi óvodának, iskolának és kollégiumnak felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, illetve a nevelési vagy pedagógiai programját. Ebben az esetben, ha a fenntartónak nagyobb számú intézmény tekintetében kell ellátnia a feladatokat, a törvényben szereplő harmincnapos határidő csak akkor tartható meg, ha az intézményfenntartó meg tudja határozni a feladat végrehajtásának ütemét. Erre ad felhatalmazást a javaslat.

A kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát sérti, sértheti az a megoldás, hogy fenntartói nyilatkozat hiányában a közoktatási intézmény szabályzatát jóváhagyottnak kell tekinteni. Ezért a javaslat a fenntartói hallgatáshoz fűződő jogkövetkezményeket a kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézménynél csak abban az esetben engedi meg érvényesülni, ha ez nem sérti az egyetértési jog gyakorlóját.

(a 72. §-hoz)

A hatályos rendelkezések alapján a törvényességi ellenőrzéshez nem kell az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt igénybe venni. A javaslat változtat ezen a gyakorlaton, és előírja, hogy a törvényességi ellenőrzés megszervezésénél, lebonyolításánál is az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő működhet közre.

(a 73. §-hoz)

A Magyar Köztársaság területén számos külföldi iskola működik. A külföldi iskolák jellemzője, hogy tevékenységükre nem a magyar jogszabályokat kell alkalmazni. A szakmai ellenőrzésre, a tanulókkal való kapcsolattartásra, felvételre és vizsgáztatásra annak az államnak a joga az irányadó, amelyik az adott iskolát és a kiállított bizonyítványt magáénak elismeri. Indokolt azonban megteremteni annak jogi feltételeit, hogy a fenntartói irányítással összefüggő törvényességi, ellenőrzési feladatokat el lehessen látni ezeknél az iskoláknál is. A hatályos rendelkezések ma erre nem nyújtanak lehetőséget.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi szerződés alapján létrejövő nevelési-oktatási intézmények nem a nyilvántartásba vétellel jönnek létre és kezdik meg működésüket, továbbá, hogy tevékenységük megkezdéséhez nincs szükség a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására. A nyilvántartásba vételük csupán azt a célt szolgálja, hogy kellő rátekintés legyen a Magyar Köztársaság területén működő valamennyi nevelési-oktatási intézményre.

A javaslat lehetővé teszi - de nem kötelezővé -, hogy a külföldi és a nemzetközi nevelési-oktatási intézmények fenntartójával az oktatási miniszter közoktatási megállapodást kössön. Ez a lehetőség a hatályos rendelkezésekben nem található meg a nemzetközi iskolák vonatkozásában.

Indokolt, hogy a közoktatás információs rendszere valamennyi, a Magyar Köztársaság területén működő nevelési-oktatási intézményt regisztrálja. Ezért a bejelentési kötelezettség és az adatszolgáltatási kötelezettség ki kell, hogy terjedjen a külföldi és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményekre is.

(a 74. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései nem adnak egyértelmű eligazítást arra, hogy a nem magyar állampolgárok milyen szolgáltatást, milyen feltétellel és mikor vehetik igénybe a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint. A javaslat egyértelművé teszi, hogy nemcsak a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, például akkor, ha a nem magyar állampolgár menekült vagy a szülőjével tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, hanem az óvodai nevelésre és a tankötelezettséget meghaladó iskolai oktatásra, valamint az ehhez kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltatásokra is.

(a 75. §-hoz)

Az óvodák, iskolák és kollégiumok gyakran szerveznek olyan, egyébként a nevelési programjukat, pedagógiai programjukat szolgáló intézményen kívüli foglalkozásokat, amelyeknek a költségeit nem tervezik meg. Ezért azokat áthárítják a gyermekek, tanulók szüleire. Sok esetben a múzeumlátogatás, könyvtárlátogatás, erdei iskola vagy más intéz-ményen kívüli foglalkozás igénybevétele egyes tanulók részére azért nem biztosított, mert a szülők nem képesek hozzájárulni a kiadásokhoz. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ingyenes ellátás körében ezek a kiadások is a nevelési-oktatási intézményeket terhelik.

(a 76. §-hoz)

Az éves költségvetésről szóló törvény normatív hozzájárulással támogatja a tanulói tankönyvvásárlást és az iskolai étkezést. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6-8. §-a egyértelműen meghatározza, hogy az iskolai tankönyvellátást milyen módon kell megszervezni. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének része a tankönyvek, atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények iskolai könyvtárban, könyvtárszobában való elhelyezése és ingyenes kölcsönzése. Az iskolának arról is gondoskodnia kell, hogy a napközis foglalkozáson, illetve a tanulószobai foglalkozáson a felkészüléshez szükséges tankönyvek rendelkezésre álljanak. Lehetősége van az iskolának arra is, hogy pénzbeli támogatást nyújtson az iskolai tankönyvek megvásárlásához.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény meghatározza, melyek azok a kedvezmények, amelyek a gyermekétkeztetésben igénybe vehetők. Ezeknek a biztosításához ad költségvetési támogatást a mindenkori éves költségvetés. A fennmaradó fizetési kötelezettség megtérítésére vonatkozó szabályokat az intézmény fenntartója állapítja meg. Az intézményvezető a fenntartó által meghatározott rendelkezések keretei között adhat további kedvezményt a gyermek, tanuló szülőjének.

(a 77. §-hoz)

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók foglalkoztatásához szükséges szakemberekről a helyi önkormányzati feladatellátásban ugyanúgy gondoskodni kell, mint az óvodába, iskolába járó többi gyermek, tanuló esetén. A hatályos rendelkezések szerint a szakember foglalkoztatásának költségeit a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a nevelési tanácsadónak kellene fizetni. A gyakorlatban azonban a magántanulók foglalkoztatásához szükséges szakembereket az az iskola biztosítja, amelyikkel tanulói jogviszonyban állnak. A korai fejlesztés és gondozás feladatait, illetőleg a fejlesztő felkészítés feladatait a közoktatásról szóló törvény 30. §-ában megjelölt intézmények látják el. A feladatellátásban közreműködő intézmények részére az utazószakember-hálózat biztosít további gyógypedagógusokat, konduktorokat vagy más szakembert.

(a 78. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény számos helyen alkalmazza a "hátrányos helyzetű gyermek, tanuló" megjelölést. Az értelmező rendelkezésekben azonban nem található utalás arra vonatkozóan, hogy mely csoportot, mely tanulót kell hátrányos helyzetűnek tekinteni. A javaslat kiegészíti az értelmező rendelkezéseket ezzel a fogalommal.

A javaslat a gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezések figyelembevételével határozza meg a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók körét. Erre azért van szükség, mert e fogalomhoz a javaslat számos intézkedést, jogosítványt kapcsol.

Új fogalomként kerül be az értelmező rendelkezések közé az intézményátszervezés. Ennek indoka, hogy az e feladatok végrehajtásához a közoktatásról szóló törvény számos eljárási rendelkezést, korlátozást kapcsol. A rendelkezések megszegéséhez pedig jogkövetkezmények kapcsolódnak. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy mit kell e fogalom alatt érteni.

Az országos feladat ellátására vonatkozó értelmező rendelkezések egyértelművé tételére azért volt szükség, mert a hatályos rendelkezések alapján a gyermekek túlnyomó többsége egyetlen megyéből, a székhelymegyéből, illetve a fővárosból is kikerülhetett. Az országos feladat ellátásának pedig az a lényege, hogy a legkülönbözőbb térségekből kerüljenek ki az érintettek. E szigorítás ellentételezésére a jelenlegi hatályos rendelkezésekben található "hét különböző megyéből (fővárosból)" történő beiskolázás helyébe "öt különböző megye, illetve a főváros" került.

A javaslat alapján megszűnik a "más fogyatékos" kifejezés alkalmazása a közoktatásról szóló törvényben. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló" fogalom az, amelyik "magában rejti" mindazokat a gyermekeket és tanulókat, akik állapotuk alapján a közoktatásról szóló törvény 30. §-ában meghatározott sajátos nevelési igényűek. A szabályozás gyökeresen megváltoztatta azokat a rendelkezéseket, amelyek alkalmazásával a szakértői és rehabilitációs bizottságok elkészíthetik szakvéleményüket. Kikerültek azok a félreértelmezhető előírások, amelyek lehetővé tették, hogy enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánítsanak olyan gyermekeket, tanulókat, akik adott esetben szociális vagy családi okok miatt elmaradtak társaiktól. Kikerült például a "részképesség" és az "iskolai teljesítményzavar". Egyértelművé teszi továbbá, hogy pszichés fejlődési rendellenesség miatt csak akkor lehet a gyermeket, tanulót sajátos nevelési igényűnek nyilvánítani, ha folyamatosan, tartósan és súlyosan akadályozott emiatt a tanulási folyamatban.

A szakrendszerű oktatás értelmezése világossá teszi, hogy oktatásszervezési fogalmat takar, s nem kapcsolódik ahhoz, hogy milyen ismereteket kell átadni a tanuló részére. Hasonló módon a nem szakrendszerű oktatás lényege az, hogy a tantárgyak nagyobb körét tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Hogy milyen ismeretanyag átadására kerül sor, milyen tantárgyi felosztás keretében, az nem változtat ezen az oktatásszervezési megoldáson.

A székhely és a telephely pontosítására azért volt szükség, hogy egyértelművé váljék, miszerint ezek a megjelölések az intézmény feladatellátási helyeihez kötődnek. Nem lehet például székhely a fenntartó lakása vagy működési helye.

A térségi feladatok ellátása hasonló okból módosult, mint az országos feladatok ellátása. A szigorítás indoka, hogy az adott intézmény ne a székhelyén láthassa el azokat a feladatokat, amelyekre létrehozták. Az országos és a térségi feladatok ellátásához megkülönböztetett támogatás kapcsolódik, például a fővárosi, megyei közalapítványok útján.

Miután a "fogyatékos gyermek, tanuló" fogalomhoz számos törvény kapcsol különleges juttatásokat, indokolt annak garantálása, hogy a közoktatásról szóló törvény e fogalmat érintő változásai miatt az érintettek nem kerülnek hátrányos helyzetbe. A gyermekétkeztetési, a tankönyvellátási kedvezményeknél is a kedvezményezetti körbe tartoznak a fogyatékos gyermekek, tanulók. Miután ezt a fogalmat már a közoktatásról szóló törvény a javaslat elfogadása esetén nem tartalmazza, szükségessé vált egyértelművé tenni, hogy más törvények alkalmazásában mely tanulói csoportot kell érteni a fogyatékos gyermekeken, tanulókon.

(a 79. §-hoz)

A javaslat egyes kötelező feladatok bevezetésének idején változtat.

(a 80. §-hoz)

A szórakoztatózenész- és a népzenészoktatásban nincs felsőfokú iskolai képzés. A javaslat elősegíti, hogy ezen a területen is meginduljon az iskolai rendszerű képzés. A szakképzés pedagógusai a tánczene, a rockzene, a szalonzene és a cigányzene legkiválóbb művészei közül kerülnek ki, akik között számosan rendelkeznek más felsőfokú végzettséggel is. A javaslat néhány szakiskolát érint, amelynek a biztonságosabb működését segítheti elő a megfelelő szakképesítéssel rendelkező művészek foglalkoztatása.

(a 81. §-hoz)

A javaslat átmeneti rendelkezései garantálják, hogy a bevezetett változtatások fokozatosan, a fenntartók teherbíró képességét figyelembe véve kerüljenek bevezetésre. Ily módon a foglalkoztatásra, oktatásszervezésre vonatkozó előírások megszervezéséhez is megfelelő idő áll rendelkezésre, mivel a javaslatban előírt szabályok nem egyidejűleg, hanem fokozatosan, több tanítási éven keresztül lépnek hatályba.

A javaslat kiegészíti a törvény hatályos rendelkezéseiben található pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek körét, a tantárgyi modulok oktatására vonatkozóan. Fő szabályként a meglévő, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség mellett megkívánja a megfelelő szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséget. Miután a tantárgyi modulok rendszere állandóan bővülhet, az átmeneti szabályok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy új tantárgyi modul bevezetése esetén a "rokon" pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel el lehessen látni a nevelő és oktató munkát.

Az átmeneti rendelkezések részletesen meghatározzák azokat az időpontokat, amelyek keretei között el kell végezni a közoktatás rendszerének működését meghatározó különböző okiratok és dokumentumok felülvizsgálatát.

A javaslat figyelembe veszi, hogy az 1998-ban kiadott kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzék előírásainak végrehajtásához további időre van szükség. Ily módon lehetővé teszi, hogy hatósági engedélyezési eljárásban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hozzájáruljon a 2003. augusztus 31-én lejáró határidő meghosszabbításához. Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelem benyújtására azonban a javaslat határidőt ad, abból a célból, hogy meghatározott időn belül a szükséges engedélyezési eljárásokat és azok nyomán az engedélyek kiadását be lehessen fejezni.

A javaslat számos új szervezési feladatot határoz meg az intézményfenntartók és a közoktatási intézmények részére, illetőleg új foglalkoztatási feltételeket állapít meg. A szükséges átmeneti rendelkezések garantálják a végrehajtáshoz szükséges időt.

(a 82. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései fő szabályként a tizenhat éves életkorig tartó tankötelezettséget határozzák meg. Előírják azonban, hogy azoknak a tanulóknak, akik tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg, a tankötelezettségük két évvel meghosszabbodik. Indokolt a rendelkezések megváltoztatása oly módon, hogy a törvény főszabályként határozza meg a tankötelezettség meghosszabbodását. Ezzel egyidejűleg a közoktatásról szóló törvény átmeneti szabályai rendelkeznek azokról a tanulókról, akiknek a tankötelezettsége még a tizenhatodik életévükig tart.

Az átmeneti rendelkezések összhangba hozzák a szakiskola működésére vonatkozó szabályokat a tankötelezettség új rendelkezésének hatályba lépésére vonatkozó szabályaival.

A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései nem kötelezték a helyi önkormányzatot önkormányzati intézkedési terv elkészítésére, amennyiben nem tartott fenn legalább két közoktatási intézményt. Ezen a helyzeten a javaslat változtatott, s előírta, hogy minden önkormányzatnak el kell készítenie az önkormányzati intézkedési tervét.

A javaslat új intézkedései alapján az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak át kell tekinteniük nevelési programjukat, illetve pedagógiai programjukat. A különböző intézkedések bevezetését segítő átmeneti rendelkezések biztosítják a megfelelő időt a feladatok ellátásához, a fenntartói intézkedések megtételéhez. Miután a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése időigényes, a javaslat lehetővé teszi, hogy erre a célra "igénybe vegyék" a pedagógusok kötelező óraszámának egy részét.

A javaslat számos olyan intézkedést vezet be, amely érinti a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka megszervezését, illetőleg amelyek végrehajtása további létszámbővüléssel jár. Ezeknek az intézkedéseknek az egy időpontban történő végrehajtása, megkezdése aránytalan nehézség elé állítaná az intézményvezetőket és -fenntartókat. Ezért a javaslat fokozatos bevezetést rendel el minden változás tekintetében. Hasonlóan megfelelő átmeneti időt biztosít minden olyan új intézkedéshez, amelyik a hatályos rendelkezésekhez képest szigorítja az intézmények működésével, engedélyezési eljárásával összefüggő intézkedéseket. Az új rendszerre való áttéréshez biztosított időszakra azért van szükség, hogy az érdekelteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez és a szükséges engedélyek beszerzéséhez.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - többek között - felmentéssel megszüntetheti az Országgyűlés munkáltatót érintő olyan döntése alapján, amelynek következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A javaslat az országos átlagra építve új rendelkezéseket állapít meg a technikai létszám biztosítására a nevelési-oktatási intézményekben. Miután a javaslat nem az egyes, konkrét intézményekben foglalkoztatottak létszámára épül, előfordulhat, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a javaslatban megállapítottaknál több létszám áll rendelkezésre az érintett körben történő foglalkoztatáshoz. Miután a javaslat a minimális létszámot határozza meg, az új szabályozás nem szolgálhat alapul a hatályba lépése előtt megállapított magasabb létszám csökkentéséhez.

(a 83. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi, hogy a közoktatás rendszerében működnek, működhetnek olyan iskolák, amelyek az általános szabályoktól eltérően végzik nevelő és oktató munkájukat. Ezek közé tartozik például a Waldorf-iskolarendszer, a Montessori-iskolák. A javaslat lehetővé teszi, hogy ezek az iskolák az általános szabályoktól eltérjenek, amennyiben akkreditációs eljárás lefolytatása után az oktatási miniszter jóváhagyja a tevékenységüket megalapozó kerettantervet.

A javaslat nem csak az "alternatív" iskolák részére nyújt lehetőséget arra, hogy kerettantervet készítsenek. Ilyen jogosultság megilleti a Magyar Katolikus Egyházat, valamint mindazokat az egyházakat, amelyek iskolát tartanak fenn.

A javaslat nem zárja ki a kerettanterv készítéséből az intézményfenntartókat és az iskolákat sem. Kerettantervet készíthet a fenntartó és az iskola, illetőleg a jogosultak közösen. Benyújthat tehát kerettantervet több iskola és több fenntartó is.

Az alternatív iskolák kerettanterve a törvényben meghatározott keretek között eltérhet a közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteiben található előírásoktól. Ezért ez a kerettanterv az érintett iskolák részére kötelező, hiszen ez adja meg az iskola "alternatív" jellegét. Más iskolák esetében a kerettanterv alkalmazása az általános szabályok szerint választható.

(a 84. §-hoz)

A javaslat megteremti a személyi feltételeket ahhoz, hogy a közoktatás intézményrendszere meg tudja oldani az esélyegyenlőség megteremtésével összefüggő, a javaslatban található új feladatokat. E körbe tartozik a fejlesztőpedagógus-munkakör megjelenése az iskolákban, továbbá a gyermek- és ifjúsági felügyelő, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő munkakörökhöz biztosított létszámok megemelése.

A pedagógiai felügyelő új fogalomként jelenik meg a javaslatban. A pedagógiai felügyelő a kollégiumi munka korábbihoz képest eltérő megszervezéséhez nyújt lehetőséget.

A közoktatásról szóló törvény 1. sz. mellékletének Első része határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszámát. A rendelkezésekből meghatározható, hogy hány vezetői megbízás kiadása kötelező, továbbá, hogy hány pedagógust, továbbá nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat kell foglalkoztatni az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban. Nem található azonban rendelkezés az olyan feladatokra vonatkozóan, amelyek a nevelési-oktatási intézmények technikai működésével összefüggő feladatokhoz szükségesek. Az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban meg kell szervezni a karbantartási feladatok ellátását, az ügyviteli tevékenységet, a technikai eszközök működtetését stb. Az intézmények csak akkor valósíthatják meg a közoktatásról szóló törvény elvárásait, nevezetesen, hogy biztosítsák, garantálják az egészséges és biztonságos működés feltétételeit, ha rendelkezésre állnak azok a szakemberek, akik megteremtik e feltételeket.

A javaslat nem vállalkozik annak felsorolására, hogy milyen feladat ellátásához milyen létszámra van szükség. A javaslat a nevelőtestület létszámát figyelembe véve létszámkeret biztosítására kötelezi a fenntartót. A technikai feladatok ellátása azonban nem függhet attól teljes egészében, hogy milyen létszámú a nevelőtestület. A legkisebb intézményben is szükség van technikai feladatok elvégzésére, ezért a javaslat a minimális létszámot is meghatározza, amelynél kevesebb létszám akkor sem biztosítható, ha a nevelőtestület létszáma alapján történő számítás erre módot nyújtana.

(a 85. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete határozza meg azt a maximális létszámot, amely egy adott óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvehető. E rendelkezéseket számos esetben megszegik annak ellenére, hogy a 3. számú melléklet II. részének 7. és 8. pontja lehetővé teszi a maximális létszám átlépését minden olyan esetben, amikor az indokolt. A csoport- és osztálylétszámok meghatározására a pedagógiai gyakorlat figyelembevételével került sor annak mérlegelésével, hogy melyik az a létszám, amely még biztosítja a pedagógiai munka hatékonyságát, a gyermekekkel, tanulókkal történő szakszerű foglalkozást. A maximális létszám átlépése nemcsak a gyermek, tanuló érdekeit sérti, hanem a pedagógusok foglalkoztatását is. Olyan többletterhet ró a pedagógusokra, amelynek anyagi elismerése nem megoldott.

(a 86. §-hoz)

A hatályos rendelkezések szerint, ha a pedagógus a kötelező órájánál többet tanít, rendkívüli munkát végez, és ezért a Munka Törvénykönyve alapján meghatározott díjazás, óradíj illeti meg. E szabályozás sajátossága, hogy a heti teljes munkaidő, a 40 óra keretei közé "építi be" a rendkívüli munkavégzést. A javaslat változtatna ezen a gyakorlaton oly módon, hogy a heti teljes munkaidőben történő foglalkoztatást nem tekinti rendkívüli munkavégzésnek. A pedagógusok azonban nem kötelesek továbbra sem a kötelező órájuknál többet tanítani. A javaslat felhatalmazást ad a munkáltatónak arra, hogy a kötelező óra feletti munkát rendeljen el, ha arra szükség van. A Kormány rendelete határozza meg, hogy melyek azok az okok, amelyek miatt sor kerülhet a kötelező óránál több tanítás elrendelésére. Nem változik meg az a gyakorlat, hogy a kötelező óránál több órát tanító pedagógus részére óradíjat kell fizetni, amelynek meghatározása ugyancsak a Kormány feladata.

A közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének Első része a kötelezően foglalkoztatott pedagógus-munkakörök kötelező óraszámát határozza meg. Az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban foglalkoztathatnak azonban olyan pedagógus-munkakörben is, amelyikre vonatkozóan nem állapít meg kötelező óraszámot a törvény. A javaslat általános rendelkezést állapít meg erre az esetre. Az új előírások alapján minden olyan pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásnál, amely nem szerepel az 1. számú melléklet Első részében, a javaslatban található kötelező óraszámot kell alkalmazni. Az általános rendelkezések szerint a munkáltató, a fenntartó egyetértésével alacsonyabb kötelező óraszámot is megállapíthat.

(a 87. §-hoz)

A közoktatásban megnehezíti a feladatellátás szervezését a kötelező óraszámok merev rendszere. Nem nyújt lehetőséget arra, hogy a munkáltató a rendelkezésére álló munkaerővel hatékonyan, rugalmasan tudjon gazdálkodni. Számos olyan feladat van, amelyre nem lehet vagy nem szükséges pedagógust alkalmazni. A javasolt megoldás a huzamos, előre tervezhető feladatok megoldásához nyújt segítséget.

A kialakult gyakorlat sok esetben ellentétes a munkavégzésre vonatkozó előírásokkal. A nagyobb munkalehetőség biztosítása érdekében számos esetben előfordul, hogy a munkaszerződés, illetve a közalkalmazotti kinevezés mellett polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatják a pedagógust a kötelező óraszámát meghaladó tanítási órák megtartására. Ez a megoldás aggályos, hiszen ha munkaköri feladat ellátására kötnek szerződést, akkor az a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Indokolt ezért lehetővé tenni, hogy az érintettek közötti megállapodás alapján lehetőség nyíljon a szükséges többletfeladatok megszervezésére. A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató egyoldalúan megemelje a közoktatásról szóló törvényben található kötelező óraszámot. Munkaszerződés, illetőleg a közalkalmazotti kinevezés módosítására csak a felek közötti megállapodás alapján kerülhet sor. A javaslat kizárja, hogy a vezetői feladatokat ellátó kötelező óraszámát ily módon megemeljék. Ennek indoka, hogy a vezetői feladatok igénylik a rendelkezésre álló munkaidő kitöltését.

A javaslat változtat az osztályfőnöki feladatok ellátásának a rendjén is. Elismeri, hogy ez a tevékenység olyan többletfeladatot jelent, amelynek a jelenleginél nagyobb elismerése indokolt és szükséges. A teljesítménypótlék bevezetésével történő elismerés védi a munkaidőalapot, mivel nem teszi lehetővé a hatályos rendelkezések alapján igénybe vehető egy óra kedvezmény "beváltását". A teljesítménypótlék alkalmazása esetén az osztályfőnöki pótlék, melynek mértékét külön jogszabály, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-ának (3) bekezdése a közalkalmazotti pótlékalap tizenkettő-harminc százalékában határozza meg, beépül a szorzóval meghatározott összegbe.

A vezetői feladatok ellátása jelenleg a közoktatásban - hasonlóan más ágazathoz - pótlékkal elismert tevékenység. A vezetői pótlék magasabb vezetők beosztása esetén a pótlékalap kettőszáz-háromszáz százaléka, vezető beosztása esetén pedig a pótlékalap száz-kétszáz százaléka. Ez az összeg nem nyújt lehetőséget e feladat tényleges elismeréséhez, s ily módon akadályozza a megfelelő felkészültségű vezetői kiválasztást. A javaslat ezért teszi lehetővé, írja elő a teljesítménypótlék alkalmazását e területen az egyébként járó pótlék megőrzése mellett. A teljesítménypótlék bevezetése figyelembe veszi az intézmény nagyságát, amelyet a kötelező óraszámok fejeznek ki. Ez a megoldás összhangban van a 138/1192. (X. 8.) Korm. rendelet 14/C. §-ának előírásaival, amely hasonló módon határozza meg a vezetői pótlék legkisebb mértékét. A vezetők kötelező óraszámát a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklete Harmadik részének I. pontja határozza meg. E rendelkezések alapján a legmagasabban "díjazott" körbe tartoznak a tizenkét vagy annál több osztállyal működő középiskolák és szakiskolák, minden művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskola, szakiskola és az ötszáz tanulónál több tanulólétszámot fogadó alapfokú művészetoktatási intézmények.

(a 88. §-hoz)

Az óvodák, iskolák és kollégiumok számos, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő személyi adatot tartanak nyilván, kezelnek és továbbítanak. A javaslat kiegészíti azt a kört, ahová a gyermekekre, tanulókra vonatkozó személyes adatok továbbíthatók, továbbá egyértelművé teszi, hogy e személyes adatok milyen körben és milyen módon használhatók fel, kezelhetők, illetve továbbíthatók.

A személyes adatok védelmében tiltja a személyes adatok indokolatlan kezelését és továbbítását, és kötelezi a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottakat, hogy a tudomásukra jutott személyes adatokat megőrizzék.

A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete részletesen meghatározza, hogy a közoktatási intézményekben milyen adatok tárolhatók. Nem egyértelmű azonban a szabályozás a tekintetben, hogy ezeknek az adatoknak a továbbítása hova és milyen célból történhet. A javaslat ezért a hatályos előírásokat kiegészíti, egyértelművé téve az adattovábbítás körét és lehetőségeit.

A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete a javaslat alapján kiegészül az adatkezelés legfontosabb kérdéseivel. A javaslat elfogadása esetén a jövőben a pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és tanulókkal, valamint azok családjával összefüggésben tudomására jutott tények, információk tekintetében. Ez a titoktartási kötelezettség a hivatás gyakorlása során megszerzett információkra vonatkozik. Hasonló szabályozás található azoknál a foglalkozásoknál, hivatásoknál, amelyekben "bizalmi kapcsolat" jön létre a hivatás, foglalkozás gyakorlója és a vele kapcsolatba kerülő személy között. E körbe tartoznak többek között az ügyvédek, az egészségügyi dolgozók is. A titoktartási kötelezettség lehetővé teszi, hogy például a tanulók és a pedagógusok között olyan viszony alakuljon ki, amely biztosítja a legféltettebb titkok átadását, az egyébként nehezen feltárható problémák megismerését. A titoktartási kötelezettség alapján a bíróság nem hallgathatja meg azt, akit titoktartási kötelezettség terhel. Nem vehető bizonyítékként figyelembe az a vallomás, amit a titoktartási kötelezettség megszegésével szerzett meg bármelyik hatóság vagy bíróság. A titoktartási kötelezettség azonban nem teljes körű, mivel nem terjed ki azokra az adatokra, amelyeket a 2. számú melléklet taxatíve felsorol. A felsorolásban szereplő, ennek megfelelően a közoktatási intézmény által nyilvántartott és kezelt adatok továbbíthatók anélkül, hogy megsértenék a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket. Nagyon fontos dolog, hogy a tény, adat, információ megszerzésére a hivatás ellátása során kerüljön sor. Összefüggésben kell hogy álljon a gyermekekkel, tanulókkal történő foglalkozással, a pedagógiai, nevelő tevékenységgel.

A javaslat beépíti a 2. számú mellékletbe a közoktatási információs rendszerére vonatkozó szabályokat is. A közoktatás információs rendszere azt a célt szolgálja, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre az országos szintű tervezéshez. Az információs rendszer tartalmazhat személyes adatokat, azonban azok kezelése korlátozott.

A javaslat beépíti a 2. számú mellékletbe a pedagógusigazolvánnyal és a diákigazolvánnyal kapcsolatos, törvényi rendezést igénylő kérdéseket is. Lényeges dolog, hogy a pedagógusigazolvány és a diákigazolvány kiállítására kérelem alapján kerülhet sor. A törvényi szintű szabályozás biztosítja, hogy ezeknek az igazolványoknak a kezelésénél és elkészítésénél is érvényesíteni kell a személyi adatok védelmére vonatkozó garanciális szabályokat.

(a 89. §-hoz)

A javaslat figyelembe veszi, hogy a szakiskolába járó tanulók felkészítése az átlagosnál nehezebb pedagógiai feladatot jelent. Az elmúlt időszakban végzett felmérések szerint a kilencedik évfolyamra járó tanulók körében nagy a "lemorzsolódás", sok az évfolyamismétlésre utasítás. A tanulókkal való foglalkozást könnyíti meg az osztálylétszám csökkentése.

A javaslat a 3. számú melléklet egyes rendelkezéseit pontosítja. A 3. pont megszövegezéséből kimarad a "beilleszkedési zavar" megjelölés, helyére a "beilleszkedési rendellenesség" szöveg lép. Ez a megfogalmazás megkönnyíti a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók elhatárolását.

Az összevont osztályok megszervezésére vonatkozó rendelkezések rugalmasabbá teszik a közoktatási feladatok megszervezését. A hatályos rendelkezések alapján csak három évfolyamból lehet összevont osztályt szervezni. Indokolt feloldani ezt a korlátozást abban az esetben, ha az iskola négy évfolyammal működik.

(a 90. §-hoz)

A törvény rendelkezései eltérő időpontban lépnek hatályba. Azok az előírások kerülnek bevezetésre 2003. szeptember 1-jén, amelyek nem igényelnek nagyobb oktatásszervezési változásokat, illetőleg amelyek nem járnak együtt többlet pénzügyi terhekkel. Költségvetési évben ugyanis a fenntartók terhelését nem lehet növelni.

Legkorábban, a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon belül lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a kötelező órák megváltozására vonatkozó rendelkezések beépítését a helyi tantervbe. Ezek az előírások azért lépnek az általános hatálybalépéstől eltérően korábban hatályba, hogy a szükséges változtatásokat a szorgalmi idő kezdetéig el lehessen végezni.

(a 91. §-hoz)

A javaslat biztosítja az intézményátvétel lehetőségét az országos kisebbségi önkormányzatok részére. Az elkészült megoldás választ ad nemcsak a meglévő, hanem az új intézmények finanszírozási kérdéseire is.

A közoktatás rendszerének működését, az önkormányzati döntéshozatalt meggátolja, megakadályozza az, ha az érdekelt felek nem tudnak olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára elfogadható. Mivel a döntés elhúzódása gyermekek, tanulók érdekeit sérti, veszélyezteti, indokolt megoldást találni arra az esetre, ha egyetértési jog hiányában veszélybe kerülne a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő nevelési-oktatási intézmények működése, működtetése, fenntartása. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további 15 napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, a javaslat szerint bizottságot kell létrehozni, amelynek döntése az egyetértést pótolja.

(a 92. §-hoz)

Az Európai Unióhoz történő közelgő csatlakozásunk miatt indokolt lehetővé tenni azt, hogy az Európai Unióból érkező diákok külföldi középiskolai bizonyítványa feltétel nélkül elismerhető legyen Magyarországon, természetesen csak akkor, ha az adott bizonyítvány abban az államban is felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezésre jogosít, ahol azt kiállították. Szintén célszerű kiterjeszteni azon országok diákjaira is az elismerés e kedvezményes rendszerét, amelyek a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el.

Indokolt a korábbi jogszabályainkból ismert, a közoktatási intézmények és a külföldi hallgatók által is elfogadott honosító érettséginek megfelelő jogintézmény ismételt bevezetése. Az intézkedéssel egyértelművé válik, hogy nem kell olyan hazai érettségi vizsgatárgy követelményeit teljesítenie a kérelmezőnek, amelyet külföldön már teljesített. E rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a kérelmező, amennyiben bizonyítványa a 13. § (1) és (2) bekezdésének nem felel meg, ne csak a bizonyítványa továbbtanulási céllal történő elismerését kérhesse, hanem kiegészítő feltétel teljesítésével magyar érettségi bizonyítványt szerezzen.

(a 93. §-hoz)

A 2002. évi LXII. törvény módosította az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (6) bekezdését, amely meghatározta, hogy mely gyermeket lehet figyelembe venni az étkezési kedvezményre való jogosultság meghatározásakor. Az így "kiesett" rendelkezést emeli vissza a javaslat.

(a 94. §-hoz)

A 2002. évi LXII. törvény módosította a 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-át, amely meghatározta, hogy a tanulók közül a három- vagy többgyermekes családban élők, továbbá az egyedülálló szülők által nevelt tanulók kedvezményesen juthatnak hozzá a tankönyvhöz. Nem rendelkezett azonban arról, mely gyermeket lehet figyelembe venni a kedvezményre való jogosultság meghatározásakor.