MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról

Budapest, 2003. április

2003. évi ....... törvény
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
módosításáról

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) A művészeti képzésben az e törvény 3. §-a (2) bekezdés a) pontja tekintetében - az egyetem és a művészeti intézmény között létrejött megállapodásnak megfelelően - azon részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat is figyelembe kell venni, akik művészeti intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 4. §-a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott oktatók körében az intézmény egyetemi magántanári címmel, valamint főiskolai magántanári címmel rendelkező oktatóit is figyelembe kell venni."

(1) Az Ftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmények az e törvényben meghatározott feladatokat az alapító okiratukban foglaltak szerint látják el. A felsőoktatási intézmények feladata:

(2) Az Ftv. 7. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A felsőoktatási intézményben a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőtt hallgató részére nyújtott - az e törvény hatálya alá tartozó, de állami támogatásban nem részesülő - képzés a felnőttképzési támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül."

(3) Az Ftv. 7. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A felsőoktatási intézmények szakképző iskola fenntartásával iskolai rendszerű szakképzést folytathatnak, ennek keretei között felkészítenek a szakmai vizsgára és a szakmai

vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesznek a szakmai vizsga megszervezésében, lefolytatásában. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben résztvevők jogállása és e képzés finanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és képzésfinanszírozásával. A felsőoktatási intézmények költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként - élethosszig tartó tanulás keretei között - iskolarendszeren kívüli képzést is folytathatnak."

(4) Az Ftv. 7. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó sajátos képzési tevékenységgel összefüggésben, alapító okirat kiadásával közoktatási intézményt hozhatnak létre és működtethetnek. A közoktatási intézmények létrehozására, az intézmények működésére és finanszírozására a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény az oktatási miniszter engedélyével - az abban meghatározott feltételekkel - működhet gyakorló intézményként."

(1) Az Ftv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények a szakképzés képzési programjának, szakmai és vizsgakövetelményeinek e törvény szerinti - az (1) bekezdésben meghatározott kredit beszámításra vonatkozó - akkreditációja után indíthatnak."

(2) Az Ftv. 7/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szakközépiskolák a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhetnek a felsőfokú szakképzésben. A közreműködés feltételeit kormányrendelet határozza meg."

Az Ftv. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. A felsőoktatási intézmények akkreditált szakon és felsőfokú szakképzésben államilag finanszírozott képzést folytathatnak a Kormány által meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszám keretei között. Az államilag finanszírozott képzés - a magyar állampolgárságú és a nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók részvételével - nappali tagozaton az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, az első felsőfokú szakképzésben, az első szakirányú továbbképzésben, továbbá az első doktori képzésben folyhat. A Kormány az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére, az e törvény 72. §-ának j) pontja alapján meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül, az e törvény 84. §-ának (1) bekezdésében szereplő egyes tagozatokra, képzési formákra, illetve hallgatói körre kiterjesztheti az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét."

Az Ftv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kinevezési okmányban, illetve munkaszerződésben és a munkaköri leírásban - határozza meg az intézményen belül a munkavégzés helyét és az ellátandó munkakört, oktatói munkakörben az e törvény 35. §-a (1) bekezdése szerint meghatározott oktatói és egyéb feladatokat."

Az Ftv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegédi, adjunktusi munkakörben határozott időre, legfeljebb négy évre szóló munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel, tanársegéd esetében egy, adjunktus esetében két alkalommal hosszabbítható meg. A határozott idejű foglalkoztatás időtartamába nem számít be a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósításának, a sor- és tartalékos katonai szolgálatnak, a polgári szolgálatnak az időtartama, továbbá legfeljebb 6 hónap időtartamban:

1. a keresőképtelenséggel járó betegség,
2. a külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút, illetve más ok miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság."

(1) Az Ftv. 17. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén a pályázatokat rangsorolni kell. Az a pályázó kapja meg a kinevezéshez és alkalmazáshoz szükséges támogatást, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megkapta a szavazatok több mint ötven százalékát.

(2) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. Az egyetemi tanári kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik.

(3) Az intézményi tanács javaslata alapján az oktatási miniszter az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatot előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló javaslatot visszaküldi az intézménynek, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi. "

2. Az Ftv. 17. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A köztársasági elnöknek - bármely feltétel fennállása esetén - fel kell mentenie az egyetemi tanárt. A feltételek a következők:

1. az egyetemi tanár betöltötte a hetvenedik életévét,
2. az egyetemi tanár nyugdíjjogosultságot szerzett és a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezte felmentését,
3. az egyetemi tanárt bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,
4. az egyetemi tanár az oktatói etika normáit megsértette és terhére emiatt jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki,
5. az egyetemi tanár kéri a felmentését.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott korhatár betöltése esetén az egyetemi tanár munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva szűnik meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója a (6) bekezdés a)-e) pontjában foglaltak esetén az oktatási miniszter útján kezdeményezi az egyetemi tanár felmentését, és egyúttal tájékoztatja erről az intézményi tanácsot. A felmentésről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a felmentés jogcímét és a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját.

(8) Ha az egyetemi tanár vagy a habilitált főiskolai tanár felmentésére a (6) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból került sor, jogosult a nyugalmazott egyetemi tanár cím viselésére és részére az intézményi tanács Professzor Emeritus címet adományozhat. A Professzor Emeritus címmel járó jogokról és kötelezettségekről, azok időtartamáról az intézmény Szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik."

(1) Az Ftv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A főiskolai tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén - az e törvény 74. §-ának (1) bekezdése s) pontjában meghatározott eljárást alkalmazva- az oktatási miniszter a főiskolai tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. A kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben a főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik."

2. Az Ftv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

"(3) A főiskolai tanár felmentésére az e törvény 17. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felmentés a miniszterelnök jogköre.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a fenntartó is gyakorolhatja a kinevezés és felmentés jogkörét azzal az eltéréssel, hogy a főiskolai tanári kinevezés csak az adott felsőoktatási intézménybe szól és e főiskolai tanári kinevezéssel munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy új munkaviszony kizárólag újabb fenntartói kinevezéssel létesíthető."

Az Ftv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Az egyetemi tanár, a főiskolai tanár - a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően is - jogosult a kinevezésének megfelelő cím viselésére, kivéve, ha munkaviszonya, illetőleg közalkalmazotti jogviszonya az e törvény 17. § (6) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott ok miatt szűnt meg.

(2) Az intézményi tanács az egyetemmel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

(3) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek főiskolai magántanári címet adományozhat, amennyiben doktori fokozattal rendelkezik és megfelel az intézmény Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(4) Az egyetemi magántanárnak és a főiskolai magántanárnak a címet adományozó felsőoktatási intézményben a szakterületén előadás hirdetési joga van.

(5) Az egyetemi és főiskolai magántanári cím az adományozással azonos eljárás szerint e törvény 17. § (6) bekezdésében meghatározott okból vonható meg.

(6) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek, a felsőoktatási intézmény tevékenységét, fejlesztési feladatait segítő szakembernek címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet adományozhat. A cím adományozásának feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.

(7) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló, doktori fokozattal nem rendelkező oktatóinak - kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként - a Szabályzatban meghatározottak szerint mestertanári címet adományozhat."

Az Ftv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A felsőoktatási intézmények munkavállalóira, közalkalmazottaira, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony létesítése, a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény Szabályzatában, kollektív szerződésében állapítja meg."

(1) Az Ftv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanár, illetve a miniszterelnök által kinevezett főiskolai tanár tekintetében, valamint a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt az intézmény vezetője létesíti, illetve szünteti meg, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogköröket. Az a felsőoktatási intézmény, ahol az egyetemi tanár, illetve a főiskolai tanár nyugdíjjogosultságot szerzett, kezdeményezheti a felmentését."

(2) Az Ftv. 22. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

Az Ftv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek."

Az Ftv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg kiegészül a következő (3)-(5) bekezdéssel:

"(2) A diákigazolványt a hallgató által benyújtott kérelem alapján kell kiállítani. A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A diákigazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:

1. a hallgató arcképét;
2. a hallgató családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, anyja nevét, állampolgárságát, aláírását;
3. a hallgatói azonosító számot;
4. annak a felsőoktatási intézménynek a nevét és székhelyét (a képzés helyét), amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll;
5. tagozat megjelölését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok kezelője az Oktatási Minisztérium. Az adatok továbbíthatók az adatkezelő által kijelölt, az adatok feldolgozását végző szervezetek részére. A diákigazolvány kiállításához megküldött adatok az igazolvány kiállításától számított tíz évig kezelhetők. A határidő újra kezdődik, ha újabb diákigazolvány kiállítását kérik. A diákigazolvánnyal kapcsolatos adattovábbítások nyilvántartását az adattovábbítástól számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A hallgatói azonosító a külön jogszabályban meghatározott módon képzett egyedi azonosító szám."

Az Ftv. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató az alapképzési szak képesítési követelményeiben, illetve a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott időtartamban - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem kötelezhető tanulmányainak államilag nem finanszírozott képzésben történő folytatására."

Az Ftv. 34. §-a a következő (4)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni, az intézményi Szabályzatban meghatározott eljárás keretében.

(5) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. A kérelem tárgyában, a Szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint a rektor vagy a főiskolai rektor, illetve a főigazgató által létrehozott bizottság jár el. A bizottság létszámáról, összetételéről a Szabályzat rendelkezik azzal a megkötéssel, hogy a bizottságban a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke egyharmad, illetve nem állami felsőoktatási intézmények esetén a bizottságban a fenntartó képviseletét is biztosítani kell.

(6) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy,

1. aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy
2. aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy
3. az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685. § (b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy
4. akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt.

(7) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:

a) a kérelmet elutasítja;

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(8) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse.

(9) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

(11) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.

(12) Az e §-ban foglaltakat a hallgatók szak-, illetve intézményváltoztatási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. A hallgatók kártérítési és fegyelmi ügyeiben az e §-ban foglaltakat az e törvény 10-11. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(13) Ha az ügy nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját.

(14) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a Szabályzatban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg."

Az Ftv. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, hogy az oktató az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése érdekében munkaidejéből mennyi időt köteles a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásával a felsőoktatási intézményben tölteni."

Az Ftv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Az e törvény 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell."

Az Ftv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3)A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi eljárásban a hallgatót meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottsági ülésen, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. Ha távolmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell. A hallgató a fegyelmi eljárásban jogi képviselő közreműködését veheti igénybe."

Az Ftv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"(2) A jogerős kártérítési határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell."

20. Az Ftv. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott záróvizsgáztatási és oklevél kiadási jog felfüggesztése esetén az oktatási miniszter kijelöli azt a felsőoktatási intézményt, amely szakindítási engedély birtokában, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján biztosítja a záróvizsga 96. §-ban meghatározott feltételeit és kiadja az oklevelet. A hallgató - kérelem benyújtásával, annak kedvező elbírálása esetén - jogosult más, azonos képzést folytató felsőoktatási intézményben is záróvizsgát tenni. A képzés folytatásának felfüggesztésére irányuló döntés, valamint a felsőoktatási intézmény megszűnése esetén az oktatási miniszter kijelöl valamely más, azonos képzést folytató intézményt, hogy megteremtse a hallgatók számára a tanulmányok folytatásának lehetőségét, s ehhez a képzés finanszírozásáról is intézkedik. Azt a felsőoktatási intézményt terheli a tanulmányokat megkezdett és a fogadó felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók képzési költsége, amelynek a képzését - a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő hátralévő részében- az oktatási miniszter felfüggesztette. Az oktatási miniszter által kijelölt felsőoktatási intézmény köteles fogadni a hallgatókat. A tantervi követelmények meghatározása a fogadó intézmény hatásköre."

Az Ftv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - arra, hogy az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytasson, továbbá, hogy - a jelentkezések sorrendjét meghatározva - több felsőoktatási intézménybe is jelentkezzen."

Az Ftv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Felsőoktatási intézménybe

a) egyetemi szintű vagy főiskolai szintű alapképzésre, valamint felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevéllel;

b) szakirányú továbbképzésre egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevéllel;

c) doktori képzésre egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel

lehet jelentkezni.

(2) Az érettségi bizonyítvány felsőoktatásban való felvételre jogosít. A felvételi kérelmek elfogadásáról a felsőoktatási intézmény az érettségi bizonyítvány és a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak alapján dönt.

(3) Az ötévesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmányok megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.

(4) Egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét és a felvételi eljárás szabályait, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg. A kormányrendelet meghatározza azokat a minőségi követelményeket, amelyeket az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők esetében egyaránt érvényesíteni kell. Rendelkezik az alapképzési szakok szakcsoportjaihoz tartozó érettségi vizsgatárgyak közzétételéről. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása - a rendeletben meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmények feladata. A hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat előírást. Egyházi felsőoktatási intézmény a felvételre jelentkezés előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását.

(5) A felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben a Szabályzatában határozza meg a felvételi eljárás szabályait és a felvételi követelményeket. Költségtérítéses képzésre jelentkezők esetében a Szabályzat az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkétől eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

(6) A (2) és (4) bekezdéshez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmények az alapképzési szakok szakcsoportjait figyelembe véve szakterületenként egységesen határozzák meg, hogy a felvételhez a jelentkezőknek az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő érettségi vizsgát kell tenniük. A felsőoktatási intézmények a felvételi kérelem elbírálásakor továbbá figyelembe vehetik, illetve figyelembe veszik - jogszabályban meghatározottak szerint - a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat, valamint a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket.

(7) Az egyetemi vagy főiskolai szintű tanulmányokhoz szükséges különleges képesség, vagy a megszerezhető szakképzettséggel betölthető munkakör sajátos alkalmazási feltételei miatt a felsőoktatási intézmény kormányrendeletben meghatározott módon alkalmassági vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességről az érettségi vizsga keretében nem, vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni. Az intézmény köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmassági vizsgákat olyan időpontban tartsa meg, mely a jelentkezők számára lehetővé teszi, hogy élhessenek a (6) bekezdésben biztosított jogukkal.

(8) A felsőoktatási intézmény a felvételt meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, korábban szerzett végzettséghez, szakképzettséghez kötheti.

(9) A felsőoktatási intézménynek a (6)-(8) bekezdés alapján meghatározott követelményeket a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt legalább két évvel korábban nyilvánosságra kell hoznia.

(10) A felsőoktatási intézmény szakirányú továbbképzésben és kiegészítő alapképzésben, továbbá második, illetve további alapképzésben az e törvény 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően a felvételt a Szabályzatában további követelményekhez kötheti.

(11) Ha a fogyatékossággal élő jelentkezőt középiskolai tanulmányai során mentesítették az idegen nyelv vagy más érettségi tantárgy alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést a felvételi eljárásban is biztosítani kell, ha ezt a hallgató a felvételi eljárás alkalmával igazolja.

(12) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó képzésről, a tanulmányok elvégzésének feltételeiről rendszeres tájékoztatást adnak; a felvételi feltételeket és követelményeket pedig évente, a (9) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve megfelelő időben és módon közzéteszik.

(13) A felsőoktatási intézmény - az oktatási miniszternek az első évre felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám képzési szintek, valamint szakok, szakcsoportok szerinti megosztásáról az FTT állásfoglalásának figyelembevételével hozott döntése alapján - évenként állapítja meg a szakra, szakcsoportra, karra, intézménybe felvehető hallgatók keretszámát.

(14) A felsőoktatási intézménybe felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, vagy a szakirányú továbbképzésre való felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága, a doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt. A bizottság, illetőleg a tanács felvételt megtagadó első fokon hozott döntése ellen e törvény 34. §-ában meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni.

(15) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.

(16) A magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel nyerhetnek felsőoktatási intézményekbe felvételt a

a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai;

b) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárral azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárok,

c) azon állam polgárai, amelyben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján veheti igénybe az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait.

(17) A (16) bekezdés alá nem tartozó külföldi hallgatók felvételi eljárásáról az intézmény a Szabályzatában rendelkezik.

(18) Külföldi állampolgárok Magyarországon folyó tanulmányainak szabályait a Kormány rendeletben határozza meg."

(1) Az Ftv. 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, kreditrendszerű képzésben továbbá az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte."

2. Az Ftv. 95. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.

(8) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján."

(1) Az Ftv. 97. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sikeres záróvizsga és - ha e törvény másként nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére."

(2) Az Ftv. 97. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költéségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni."

"(8) 2010. december 31-ig egyenértékűnek kell tekinteni a felsőoktatási intézményekben a habilitáció, egyetemi, főiskolai tanári kinevezés, egyetemi docensi kinevezés feltételeként e törvényben előírt doktori fokozattal az 1990. évi XII. törvényben meghatározott díjakat, a testkulturális felsőoktatásban az Olimpiai Játékokon, felnőtt világbajnokságon, felnőtt Európa-bajnokságon elért első három helyezést, továbbá a művészeti karon, szakon előírt DLA mesterfokozattal az 1991. évi XXXI. törvényen alapuló kormányrendeletben meghatározott, illetve miniszteri rendeletek alapján adományozható művészeti díjakat, vagy a MAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismeréseket. E rendelkezés figyelembevételével az egyetemi, főiskolai tanár, illetve egyetemi docens felsőoktatási intézménybe egy alkalommal nevezhető ki."

(2) Az Ftv. 123. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik."

Az Ftv. 124/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - az intézmény vezetője, illetőleg a Szabályzatban meghatározott testületek véleményének megkérését követően minősített többséggel hozott döntés alapján az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti."

"b) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szerepelő felsőfokú szakmai képesítést ad;"

"x) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény vezetője - karokra tagozódó felsőoktatási intézményben az intézményvezető által átadott hatáskörben a dékán, kari főigazgató - írja alá a hallgató leckekönyvében."

"zs) A magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású külföldi hallgató: az illetékes hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy a személyazonosító igazolvány, illetőleg a letelepedési engedély okmány kiállításának napjától."

Az Ftv. a következő 127. §-sal egészül ki:

"127. § (1) "A felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához szükséges feltételek (így különösen oktatás, kutatás, diákotthoni ellátás) megteremtéséhez a Kormány által meghatározott feltételek szerint, az államháztartási körön kívüli befektetők is bevonhatók.

(2) A felsőoktatási intézmény, továbbá alapítvány, egyesület, gazdálkodó szervezet, illetőleg más szervezet (jogi személy) vagy természetes személy a felsőoktatási hallgatók lakhatásának biztosítása céljából felsőoktatási kollégiumot létesíthet és tarthat fenn. A kollégium működési engedélyét a hatályos jogszabályokban foglalt engedélyek és a kollégiumi alapszolgáltatások keretében meghatározott, a kollégium használatára vonatkozó feltételek meglétekor a felsőoktatási intézmény, egyházi fenntartású kollégiumok esetében az egyház adja ki. Az engedélyek és feltételek meglétét a működési engedélyt kiadó felsőoktatási intézmény, illetőleg egyház jogosult ellenőrizni.

(3) Az Oktatási Minisztérium a jogi személyiséggel rendelkező egyházi fenntartóval kötött szerződésben - a felsőoktatási kollégiumok támogatásának gyakorlatával megegyező mértékben - határozza meg a hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumi férőhelyek költségvetési támogatását."

Az Ftv. a következő 128. §-sal egészül ki:

"128. § Az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezéssel rendelkezőkkel - e törvény 113. §-a (2) bekezdésének, 114. §-a (5) bekezdésének és 18. §-a (4) bekezdésének eltérő rendelkezéseit figyelembe véve - felsőoktatási intézményben új munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony csak a 14. § (1) bekezdésében, a 17. § (4) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén létesíthető."

Az Ftv. a következő 129. §-sal egészül ki:

"129. § A felsőoktatási intézmények alapképzésben a 2003-2005 közötti időszakban az Ftv. 84-86. §-aiban foglaltaktól eltérő szerkezetű, tartalmú és időtartamú kísérleti képzést az oktatási miniszter külön engedélye alapján indíthatnak."

(1) Az Ftv. 1. sz. melléklete "II. Főiskolák" fejezetének "B) Nem állami főiskolák b) Magán, illetve alapítványi főiskolák" címe az abc betűrendje szerinti sorrendben a következő szövegrésszel egészül ki:

"Harsányi János Főiskola, Budapest"

(2) Az Ftv. 1. sz. melléklete "II. Főiskolák" fejezetének "B) Nem állami főiskolák a) Egyházi főiskolák" címe alatt "Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest" helyébe "Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest" szövegrész lép.

Az Ftv. 2. sz. melléklete "A hallgatók adatai" című fejezetének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hallgatók nevét, születési helyét és idejét, valamint lakóhelyét és tartózkodási helyét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait az Oktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni."

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba az Ftv. - e törvény 22. §-ával megállapított - 83. §-a (16) bekezdésének a) pontja.

(3) Egyetemi szintű és főiskolai szintű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben az emelt szintű érettségi vizsga hatálybalépéséig a felvételi eljárás részeként a felvételi vizsga követelményeit kormányrendelet állapítja meg. A felsőoktatási intézmények a 2005. évet megelőzően teljesített érettségi vizsga eredményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában, valamint a felvételi eljárásról és felvételi követelményekről szóló szabályzatban meghatározottak szerint kötelesek elfogadni.

(4) E törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján a szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben első alkalommal a 2005. szeptember 1-jétől első évfolyamon tanulmányokat kezdő résztvevőkkel kell hallgatói jogviszonyt létesíteni.

(5) Az e törvény 13. §-ával megállapított Ftv. 29. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hallgatói azonosítóra vonatkozó rendelkezés hatálybalépéséről jogszabály rendelkezik.

(6) E törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.

(7) E törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül a felsőoktatási intézményeknek módosítaniuk kell az intézményi Szabályzatukat az e törvény 15. §-ával megállapított Ftv. 34. § (4)-(14) bekezdésben, az e törvény 23.§ (2) bekezdésével megállapított Ftv. 95. § (7) bekezdésében foglaltak alapján.

(8) Az e törvény 24. §-ában megállapított 97. § (1) bekezdését a törvény hatálybalépésekor hallgatói jogviszonyban álló, valamint azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint - az időpont megállapításával - engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére.

(9) Az e törvény hatálybalépése előtt adományozott főiskolai címzetes tanári cím a főiskolai magántanári címmel egyenértékű.

(10) E törvény 15. §-ában meghatározott jogorvoslati rendszert a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ftv. 2. §-ának (2) bekezdésében, a 7/A. §-ának (1) bekezdésében, a 9/A. §-ának (1) bekezdésében, a 27. §-ának (1) bekezdésében, a 74. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 81. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, a 81. §-ának (4) bekezdésében, a 84. §-ának (1)-(4) bekezdésében, a 85. §-ának (1) bekezdésében, a 95. §-ának (1) bekezdésében, a 97. §-ának (7) bekezdésében az "akkreditált iskolai rendszerű" szövegrész, továbbá a 10/A. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában a "pályázat alapján" szövegrész, a 15. § (1) bekezdésében "az intézményi tanács egyetértésével" szövegrész; a 15. § (2) bekezdésében az "egyebekben" szövegrész; a 30. §-ának (5) bekezdésében "a felsőoktatási intézmény ellenjegyzése mellett" szövegrész, a 34. §-ának (2) bekezdésében a "hallgatói" szövegrész, a 34. §-ának (3) bekezdésében a "hallgatókat" szövegrész, a 41. §-ának (1) bekezdésében a "kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható" szövegrész, a 84. §-a (2) bekezdésének b) pontjának második francia bekezdésében a "főiskolai" szövegrész, a d) pontjának első francia bekezdésében az "egyetemi" szövegrész; a 85. §-ának (5) bekezdésében a "de" kötőszó, a 97. §-ának (3) bekezdésében az "avatás" szövegrész, a 101. §-ban a "magyar hatósági" szövegrész; a 113. §-ának (2) bekezdésében a "83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében" szövegrész.

b) a 17. § (5) bekezdése; a 74/A. § (5) bekezdése; a 78/A. §, a 89. § (2)-(4) bekezdése.

(12) az Ftv. 7. §-a (4) bekezdésében az "alapfeladatainak körét" szövegrész helyébe "feladatainak körét" szövegrész; az Ftv. 7. §-a (8) az "iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést" szövegrész helyébe az "iskolai rendszerű emeltszintű szakképzést" szövegrész; az Ftv. 9/A. § (1) bekezdésében a gondolatjelet követően "az állami felsőoktatási intézményekben" szövegrész helyébe "a felsőoktatási intézményekben" szövegrész; az Ftv. 9/H §-a (4) bekezdésében "a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak jogi személyei által létesített egyházi felsőoktatási intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez - a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával, továbbá a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvényre, és az abban foglaltaknak az azonos jogok érvényesítése érdekében az érintett egyházakra történő kiterjesztésére tekintettel" szövegrész helyébe a "fenntartásához és fejlesztéséhez" szövegrész; az Ftv. 9/B. §-a (5) bekezdésében a "mértékét növelő tényezőket" szövegrész helyébe a "mértékét növelő tényezőként" szövegrész; az Ftv. 10. §-ának (4) bekezdésében az "FTT" szövegrész helyébe "Felsőoktatási Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT)" szövegrész; az Ftv. 10/A. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában a "3" számjegy helyett a "három" szövegrész; az Ftv. 11. §-a (5) bekezdése b) pontjának "más kutatóhelynek a felsőoktatási intézményben kihelyezett" szövegrész helyébe "más kutatóhelynek kihelyezett, a felsőoktatási intézmény" szövegrész; az Ftv. 11. §-a (6) bekezdése bevezető mondatában "A (4) bekezdésében" szövegrész helyébe "Az (5) bekezdésben" szövegrész; az Ftv. 26. § (4) bekezdésében "a dr. Habil. cím" szövegrész helyébe "a dr. habil. cím" szövegrész; az Ftv. 30. §-a (5) bekezdése a) pontjában "a Munka Törvénykönyve" szövegrész helyébe "az Mt." szövegrész; az Ftv. 30. §-a (5) bekezdése b) pontjában az "1969. évi III. törvény" szövegrész helyébe "az 1999. évi LXXVI. törvény" szövegrész; az Ftv. 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában "állami felsőoktatási intézmény" szövegrész helyébe "állami felsőoktatási intézményben" szövegrész; az Ftv. 31. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe "nem állami felsőoktatási intézményben államilag nem finanszírozott képzésben a felsőoktatási intézmény Szabályzata" szövegrész; az Ftv. 33. §-a (1) bekezdése bevezető mondata helyébe "A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói jogosultak, különösen" szövegrész; az Ftv. 40. § (2) bekezdésében az "Állami felsőoktatási intézményben" szövegrész helyébe "felsőoktatási intézményben" szövegrész; az Ftv. 56/A. §-a (1) bekezdésében "az oktatási miniszter terjeszti elő" szövegrész helyébe "az oktatási miniszter a fenntartóval egyetértésben terjeszti elő" szövegrész; az Ftv. 56/A. § (2) bekezdésében "és megbízását - a törvényességi feltételek fennállása esetén" szövegrész helyébe "és megbízását a fenntartóval egyetértésben - a törvényességi feltételek fennállása esetén - " szövegrész; az Ftv. 59. §-a (2) bekezdésében "az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések" szövegrész helyébe "a felsőfokú szakképzések" szövegrész; a 74. § (1) bekezdésének h) pontjában a "záróvizsgáztatási és oklevél-kiadási jog gyakorlását" szövegrész helyébe a "képzés folytatásának jogát vagy a záróvizsgáztatási és oklevél-kiadási jog gyakorlását" szövegrész; az Ftv. 74/A. § (2) bekezdés b) pontjának a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe "az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott" szövegrész; az Ftv. 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának "véleményezi állami felsőoktatási intézmény" szövegrésze helyébe "véleményezi felsőoktatási intézmény" szövegrész; az Ftv. 81. §-a (4) bekezdésében a "továbbá a doktori képzés feltétele" szövegrész helyébe a "továbbá egyetemen a doktori képzés feltétele" szövegrész; az Ftv. 97. § (4) bekezdésében "a képzés nyelvén kell kiadni" szövegrész helyébe "a képzés nyelvén is ki kell adni" szövegrész; az Ftv. 111. §-a (3) bekezdésében a "szabályzatban" szövegrész helyébe a "Szabályzatban" szövegrész; az Ftv. 115. §-ának (1) bekezdésében "A katonai felsőoktatási intézmények" szövegrész helyébe "A katonai felsőoktatási intézmény" szövegrész; az Ftv. 117. §-ának második mondatában a "jogszabályban" szövegrész helyébe a "törvényben" szövegrész; az Ftv. 120. § (2) bekezdésében "a 20. § (1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe "a 20. § (2)-(3) bekezdésében" szövegrész lép.

(13) Az Ftv. 114. (5) bekezdése kiegészül "a 85. § (4) bekezdésében" szövegrésszel.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók létszámának növekedése, a tömegoktatás új feladatai, a felsőoktatási intézményhálózat átalakulása, az Európai Unióhoz csatlakozás kihívásai, valamint az Európai Felsőoktatási Térség kialakításával összefüggő feladatok a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény átfogó vizsgálatát indokolják és az elmúlt tíz esztendő tapasztalatai egy új törvény megalkotásának szükségét vetik fel.

A stratégiai és törvényalkotási munkákkal egyidejűleg a tárca úgy ítéli meg, hogy a felsőoktatást is érintő közoktatási, szakképzési és felnőttképzési törvényekkel történő összhang megteremtése elengedhetetlen napi feladat. Az elmúlt időszakban az országgyűlési jogok biztosai mind a kisebbségi jogok érvényesülésével, mind a hallgatók jogbiztonságával összefüggésben olyan hiányosságokra hívták fel a figyelmet, amelyek a törvényi szabályozás kiegészítését igénylik. A 2002. évi felsőoktatási bérrendezés kiélezte azokat a feszültségeket, amelyek az oktatói és nem oktatói alkalmazások rendezetlenségének eredményeként jelentkeztek, illetve a munkajogi szabályozás és a felsőoktatási törvény közötti összhang hiányára mutatnak és a megváltozott felsőoktatási bérviszonyok között azonnali megoldást igényelnek. Ezért a jelzett kérdéskörökben a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításával a folyamatosságot, a zavartalan működést biztosító, a törvények közötti összhangot megteremtő változtatásokra teszünk javaslatot.

1. A felsőoktatási intézményekben a munkáltatói jogkör gyakorlásában a közalkalmazotti törvény és a Munka Törvénykönyve általános rendelkezései mellett a felsőoktatási törvény részben speciális szabályokat, részben kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg. A felsőoktatás sajátos követelményei az oktatói munkakörökben, az oktatói követelményekben, az előremenetel rendjében, a munkaügyi folyamatok szabályozottságában jelennek meg, biztosítva az intézményi működést, a munkáltatók és a munkavállalók jogbiztonságát. A felsőoktatási törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy a törvény egyes fejezetei összhangba kerüljenek a munka világát szabályozó törvényekkel és pontosítsa, teljessé tegye az intézményi szabályozás alapját biztosító törvényi előírásokat.

A módosítás az intézmény minősítése szempontjából a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal azonos módon veszi figyelembe a művészeti intézményeknél alkalmazásban lévő és a művészeti képzésben részmunkaidőben oktatói munkakörben foglalkoztatottakat, továbbá valamennyi felsőoktatási intézményben azokat a külső szakembereket, akik főiskolai vagy egyetemi magántanári címmel rendelkeznek.

Az oktatók munkaidejüknek egy részében végeznek oktatási tevékenységet. Az oktatói-kutatói követelményrendszer alapján az egyetemre vagy főiskolára kinevezett oktató esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kinevezési okmányban, munkaszerződésben és munkaköri leírásban kell meghatároznia az ellátandó képzési feladatok (szakterület, kar, szak) alapján a munkavégzés helyét, s az ellátandó oktatói munkakört és a napi 8 órás munkaidőt figyelembe véve az intézményben tartózkodás időtartamát. E pontosított dokumentumokkal biztonságossá, szabályozottá válik az alkalmazási gyakorlat.

A törvény felsőoktatás-specifikus rendelkezése a határozott idejű alkalmazás tanársegédi és az adjunktusi munkakörökben. A módosítás értelmében a határozott idejű alkalmazás végső időpontja a törvényben meghatározott okok miatt (pl. gyermekgondozási segély) megváltoztatható.

A felsőoktatási törvényben az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezését és felmentését, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló személye elválik egymástól. Az egyetemi tanár kinevezése, az Alkotmányból következően a köztársasági elnök hatásköre. A főiskolai tanár kinevezése állami felsőoktatási intézményekben a miniszterelnök, nem állami intézményekben a fenntartó hatásköre. A felsőoktatási törvény értelmében a kinevezés munkakörre szól, ezért a kinevezést jelenleg mindannyiszor meg kell ismételni, ahányszor a munkahely változására sor kerül.

A módosításban külön választjuk az egyetemi és főiskolai tanári kinevezést és a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítését. A köztársasági elnök és miniszterelnök által adományozott egyetemi, illetve főiskolai tanári kinevezéssel rendelkező oktatóval, bármely felsőoktatási intézményben munkakör betöltésére irányuló jogviszony létesítése az intézményvezető hatásköre (nem állami intézményben a sajátos szabályoktól függően a fenntartó hatásköre).

A módosítással a magántanári cím adományozásának lehetőségét kiterjesztjük a főiskolai tanári körre, és egységesen biztosítjuk mind az egyetemi, mind a főiskolai területen a címzetes tanári cím intézményi szabályozását, illetve adományozását, továbbá habilitált főiskolai tanárok számára is a Professzor Emeritus alkalmazás lehetőségét. A felsőoktatásban a több éves gyakorlati jellegű oktatás elismeréseként lehetőség nyílik mestertanári cím adományozására.

A törvény erejénél fogva az egyetemi és főiskolai tanár munkaviszonya a hetvenedik életév elérésekor megszűnik, ugyanakkor a nyugdíjjogosultság elérését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója hatályos jogszabály szerint kezdeményezheti az egyetemi, főiskolai tanári felmentését, illetve megszüntetheti az oktató, kutató jogviszonyát.

A nem állami intézmények fenntartói dönthetnek arról, hogy a főiskolai tanárt saját hatáskörben nevezik ki vagy a kinevezési javaslatot a törvényben meghatározott feltételek teljesülésével az oktatási miniszter közvetítésével a miniszterelnökhöz előterjesztik. A fenntartó által adott kinevezést követően munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy új munkaviszony a fenntartó intézményében létesíthető. A fenntartó által történő főiskolai tanári kinevezés csak az adott intézménybe történő alkalmazásra szól.

A művészeti felsőoktatási intézményekben - a képzés sajátos követelményeinek figyelembevételével - az egyetemi, főiskolai tanári és egyetemi docensi kinevezésekhez a doktori fokozat helyett a jogszabályban meghatározott művészeti díjakat, határidő módosítással 2010-ig lehet figyelembe venni. A javaslatok alapján átmeneti szabályként jelenik meg más szakterületeken is az egyetemi, főiskolai tanári kinevezéshez, valamint az egyetemi docensi kinevezéshez a tudományos fokozat helyett a Széchenyi - és a Kossuth-díj figyelembe vétele, továbbá a testkulturális felsőoktatásban az Olimpiai Játékokon, világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért első három helyezés elismerése.

2. Az elmúlt évtizedben megháromszorozódott a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók száma. Az oktatás olyan szolgáltatás, amelyben a tömegoktatás kihívásaihoz igazodóan meg kell teremteni a hallgatói munka feltételeit, a felsőoktatási törvénynek pedig garanciát kell biztosítania a hallgatói jogok érvényesüléséhez.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa többször megállapította, hogy a hallgatók jogorvoslati lehetősége korlátozott, tekintettel arra, hogy általában nem fordulhatnak intézményen kívüli jogorvoslatot biztosító fórumhoz.

A módosítás révén a hallgatók a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással az intézményen belül panasszal, majd felülbírálati kérelemmel élhetnek és ezt követően az intézmény döntése ellen bírósági eljárást kezdeményezhetnek. További garanciális elem, hogy az intézményeknek a jogorvoslati eljárásban alkalmazniuk kell az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) egyes rendelkezéseit.

A közigazgatási szerv és ügyfél jogviszonyától sok vonatkozásban eltér a felsőoktatási intézmény és hallgató közötti jogviszony, ezért néhány államigazgatási eljárási szabály alkalmazását tesszük kötelezővé a felsőoktatási intézmények számára. A törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a hallgatók ügyeiben az intézmények gyakran indoklás nélkül döntenek, nem tájékoztatják megfelelően a hallgatókat a jogorvoslat igénybevételének lehetőségéről, szabályozatlanok a döntések közlésének módjai: mindezek sértik a hallgatói jogok érvényesítését és indokolják az eljárási szabályok előírását.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlása alapján, a hallgatók jogbiztonsága érdekében kiegészül az oktatási miniszter jogköre a szakindítási engedély megvonása esetén a tanulmányok befejezését lehetővé tevő feltételek biztosításának kötelezettségével.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében törvényben kell meghatározni a diákigazolvánnyal kapcsolatosan kezelt adatok körét, az adatok kezelőjét, valamint az adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályokat, időbeli korlátozásokat. A közoktatási törvényben foglaltakkal összhangban a felsőoktatási törvény módosításába is beépülnek ezen rendelkezések.

A felsőoktatási intézményekbe jelentkező, fogyatékkal élők jogainak biztosításához fogalmaz meg garanciális szabályokat a törvénymódosítás, továbbá egyértelművé teszi a szabályozás, hogy a felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató tanulmányi eredménye vagy más ok miatt költségtérítésre nem kötelezhető.

A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan a törvény meghatározza a végbizonyítvány (abszolutórium) fogalmát. A törvénymódosítás értelmében a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató időbeli korlátozás nélkül teheti le záróvizsgáját a vizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján.

Az átlátható, átjárható képzési rendszer Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban is szükségessé teszi, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezzen az ún. oklevélmelléklet kiadásának intézményi kötelezettségéről.

A kollégiumi férőhelyek számának növelését szolgálja a felsőoktatási kollégiumok fenntartói körének bővítése, igénybevételének és működési engedélyek kiadásának szabályozása. Az oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése érdekében külső befektetések szervezett intézményi fogadására és hosszú távú kötelezettségek vállalására is javaslatot tesz a módosítás.

3. A közoktatási törvény módosulásával változik az érettségi vizsga jellege és tartalma. A felsőoktatási intézményekben megszűnik a felvételi vizsga azáltal, hogy az érettségi vizsgán elért eredmény jogosít a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A felsőoktatási intézmények szakterületenként egységesen határozzák meg, hogy a felvételhez a jelentkezőnek az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát kell teljesíteniük, továbbá figyelembe vehetik a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat, valamint a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket.

A közoktatás fejlesztésének kiemelt célja az idegen nyelv elsajátításához szükséges feltételek megteremtése. Azok számára viszont, akik korábban érettségiztek, és később, esetenként munka mellett vállalkoznak a felsőoktatási tanulmányokra, a törvénymódosítás a nyelvvizsga kötelezettség alól 40 év felett felmentést biztosít abban az esetben, ha a képesítési követelmények államilag elismert általános nyelvvizsgát írnak elő. Az idegennyelvi követelmények teljesítésében biztosít rugalmasságot, hogy az államilag elismert nyelvvizsga a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának a feltétele.

A felsőoktatásban továbbtanuló hallgatók számának növekedése és a munkaerőpiaci szükségletek indokolják, hogy az elmúlt évtized államilag finanszírozott beiskolázási gyakorlatától eltérően, a nappali képzés mellett más tagozatokra, képzési formákra és hallgatói körre is kiterjesszük a normatív módon támogatott, államilag finanszírozott képzéseket. A rugalmas és szabályozott támogatási gyakorlat kialakítása érdekében ad a törvény felhatalmazást a Kormánynak az évente meghatározott államilag finanszírozott képzésre felvehető keretszámon belül, a szükségleti prognózisok ismeretében arra, hogy a nappali képzések mellett más tagozatokra (esti, levelező) képzési formákra (újabb oklevelet adó második, további alapképzés vagy szakirányú továbbképzés) és hallgatói körre (pl.: pedagógusok, határon túli hallgatók) kiterjessze az államilag finanszírozott képzéseket. A törvénymódosítás értelmében az előterjesztésre az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter közösen tesz javaslatot azzal, hogy az államilag finanszírozott összlétszám nem nőhet.

A felsőoktatási törvény 1996. évi módosításakor a képzés szerkezetét változtatta meg a felsőfokú továbbtanulás lehetőségének biztosításával az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés rendszerbe illesztése. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletet módosító 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet megkülönbözteti a szakképzés emelt szintű és felsőfokú szintjét. Ehhez igazodóan az elnevezés felsőfokú szakképzés megnevezésre történő változtatásával a törvénymódosítás e rövidciklusú képzés helyét egyértelműen határozza meg a szakképzés rendszerében. A felsőoktatási intézmények által folytatott felsőfokú szakképzés bizonyítvánnyal záruló oktatás, amely ismeretanyagának egyharmada az egyetemi vagy főiskolai szintű képzésre való továbblépésnél kreditértékként beszámítható. A törvénymódosítás értelmében az azonos képzéshez azonos jogviszonyt és támogatást rendelve a jelenlegi középiskolai tanulói jogviszony helyett hallgatói jogviszony létesítésére kerül sor mind a felsőoktatási intézményben folyó képzésben, mind a felsőoktatási és közoktatási intézmény között létrejött megállapodás alapján a szakközépiskola közreműködésével folyó képzésben.

Az egész életet átfogó tanulás szellemében a törvénymódosítás a felsőoktatás képzési kompetenciáját kiterjeszti az intézményrendszerhez kapcsolható felnőttképzési feladatokra. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény értelmében felnőttképzés támogatása szempontjából felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményekben, felnőtt hallgató részére nyújtott (a törvény szerint állami támogatásban nem részesülő) képzés. A felsőoktatási intézmények ezen túl felnőttképzési tevékenységként folytathatnak a felnőttképzési törvény szerinti feltételek megléte esetén iskolarendszeren kívüli képzést, amelynek célja lehet általános nyelvi vagy szakmai képzés, valamint felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

4. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló, nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel nyerhetnek felvételt, illetve lehetnek oktatók és kutatók.

5. Az egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez a költségvetési támogatásokat a korábbi rendelkezések szerint csak az 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak által létesített felsőoktatási intézményeknek biztosította a tárca. A törvénymódosítás alapján az egyházi felsőoktatási intézmények fejlesztési támogatására rendelkezésre álló forrásból valamennyi felsőoktatási intézményt fenntartó egyház részesülhet.

6. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány 1995-ben kezdeményezte egy új, nem állami felsőoktatási intézmény állami elismerését. A Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye alapján többször átdolgozott előterjesztés alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács egyetértett a budapesti székhelyű Harsányi János Főiskola állami elismerésével, és támogatta a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban a főiskolai szintű gazdálkodási, valamint a főiskolai szintű idegenforgalmi és szálloda alapképzési szakok indítását.

Az Ftv. 3. és 4. §-a az intézmény létesítését és működését az intézmény képzési és tudományos kutatási feladatainak ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állományhoz köti. A Magyar Akkreditációs Bizottság ez alapján határozza meg előakkreditációs és intézményi akkreditációs tevékenységi körében a követelményrendszerét. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) foglalkoztatási szabályait figyelembe véve a művészeti képzésben - kizárólag a létesítés és működés szempontjából - teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatónak kell tekinteni azokat az oktatókat, akik művészeti intézményben ellátott feladatuk mellett a felsőoktatási intézmény és a művészeti intézmény között létrejött megállapodás alapján az adott intézményben részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók. Ez a szabályozás a további munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói jogokat, illetve kötelezettségeket nem érinti és nem zárja ki a több intézményben történő alkalmazás felsőoktatási gyakorlatát sem.

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény értelmében a felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységet is folytathatnak. Felnőttképzés támogatása szempontjából felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, de az Ftv. hatálya alá tartozó képzés. A felsőoktatási intézmények továbbá felnőttképzési tevékenységként iskolarendszeren kívüli képzést is folytathatnak, amelynek célja lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A felsőoktatási intézmények feladata a nyelvi képzésben a közoktatásban megszerzett idegennyelv-ismeretre épülő nyelvismeret fejlesztése és szaknyelvi ismeretek kialakítása. A kiegészítés az Európa Tanács Regionális, a Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglalt követelmények figyelembevételéről rendelkezik.

A felsőoktatási intézmények feladatkörének számítástechnikai és informatikai feladatokkal történő bővítése nem csupán szakképzési feladat, hanem a XXI. század tudásalapú társadalmának megalapozását jelenti. A számítástechnika és informatika kiemelése egyúttal a felsőoktatási fejlesztési programokban megvalósuló feladat, amely a nemzetközi hálózatokba kapcsolja a magyar felsőoktatás kutatóit, oktatóit és hallgatóit. Ezért a felsőoktatási intézményi feladatok bővülnek a számítástechnikai és informatikai kultúra fejlesztésének feladataival.

A felsőoktatási törvény szerint iskolarendszerű szakképzést eddig is folytathattak a felsőoktatási intézmények. A közoktatási törvénnyel összhangban a rendelkezés e feladat ellátásához a közoktatási intézmény létesítését feltételként fogalmazza meg.

Felsőoktatási intézmények a pedagógusképzéshez kapcsolódóan látnak el közoktatási feladatot. A fenntartó felsőoktatási intézmény hatásköre az alapító okirat kiadásával a közoktatási intézmény törvényben meghatározottak szerinti létesítése. Az így létesített közoktatási intézmény, az iskola vagy óvoda gyakorlóintézményként való működéséhez az oktatási miniszter előzetes engedélye szükséges és a működés feltételeit a határozat tartalmazza.

Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM. rendeletet módosító 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet megkülönbözteti a szakképzés emelt és felsőfokú szintjét. Ehhez igazodóan a szakképzési trvénnyel összhangban a korábbi "akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés" A felsőoktatási törvény elneveözés "felsőfokú szakképzés" megnevezésre módosul.

módosítása következtében felsőfokú szakképzés szakközépiskolával kötött megállapodás alapján hallgatói jogviszony létesítésével folyhat 2005-től. A képzés személyi, tárgyi feltételeiért, a hallgatói nyilvántartásáért, a képzés tartalmáért, a bizonyítvány kiadásáért a felsőoktatási intézmény a felelős. A felsőfokú szakképzés létesítésének és indításának követelményeit a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet szabályozza, a megállapodás feltételeit is rendeletben kell meghatározni.

A felsőoktatásban továbbtanuló hallgatók számának növekedése és a munkaerő-piaci szükségletek indokolják, hogy az elmúlt évtized államilag finanszírozott beiskolázási gyakorlatától eltérően, a nappali képzésen túl más tagozatokra (esti, levelező), képzési formákra (újabb oklevelet adó második, további alapképzés vagy szakirányú továbbképzés) és hallgatói körre (pl.: pedagógusok, határon túli magyar hallgatók) is kiterjesszük az államilag finanszírozott képzéseket. A rugalmas és hatékony támogatási gyakorlat kialakítása érdekében ad a törvény felhatalmazást a Kormánynak, hogy évenként, a felvehető államilag finanszírozott keretszám meghatározásakor - szükség szerint létszám növelése nélkül - döntsön az államilag finanszírozott képzések és a hallgatói kör kiterjesztéséről. A törvénymódosítás értelmében az előterjesztésre az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter közösen tesz javaslatot azzal, hogy az államilag finanszírozott összlétszám nem nőhet.

A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök körét a felsőoktatási törvény határozza meg. Az Mt. szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebben kell az ellátandó feladatról és besorolásról megállapodni.

Az állami felsőoktatási intézményekben a munkáltatói jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. A kinevezés az intézményre szól. Az intézményen belül a munkavégzés helyét, az ellátandó munkakört a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban kell meghatározni.

A felsőoktatásban oktatók esetében a kinevezési okmánynál és a munkaköri leírásnál az Ftv. 14. §-ának (3) bekezdése szerinti, intézményi hatáskörben meghatározott oktatói-kutatói követelményrendszert is figyelembe kell venni.

Az Mt. szerint munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony létesítése esetén a munkaviszony időtartamát meg kell határozni, amelynek ideje - az újabb munkaviszony létesítését is ide értve - nem haladhatja meg az öt évet. A Kjt. rendelkezése szerint viszont a közalkalmazotti jogviszony csak meghatározott feltételek alapján és meghatározott céllal létesíthető határozott időre. A felsőoktatási törvény a szakterület sajátos - tudományos teljesítményre épülő - előremeneteli rendszere alapján határozta meg a határozott idejű kinevezéssel betölthető munkaköröket.

A módosítás meghatározott körben: a terhességi, gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási segélyben részesülők, a katonai, polgári szolgálatot töltők esetében, továbbá legfeljebb 6 hónapig a betegség miatt keresőképtelenek, vagy a külföldi felsőoktatási intézményben történő alkalmazás, vagy szakmai tanulmányút, illetve más ok miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon lévők esetében meghaladhatja a kinevezésben meghatározott végső időpontot.

Határozott idejű jogviszony legfeljebb két ciklusra szóló meghosszabbítására az adott felsőoktatási intézményben csak folyamatos alkalmazás során van lehetőség.

A felsőoktatási törvény értelmében - egyetemi tanárok tekintetében - a kinevezést, illetve felmentést és a munkáltatói jogkört gyakorló személye elválik egymástól. Az egyetemi tanár kinevezése - az Alkotmányból következően - a köztársasági elnök hatásköre állami és nem állami felsőoktatási intézményben, továbbá hittudományi képzést folytató felsőoktatási intézményben is. A felsőoktatási törvény értelmében munkakörre szól a kinevezés, amelyhez 2000-től az állami felsőoktatási intézményekben a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét is meg kell kérni. Mindezidáig az eljárás - munkahelyváltásnál és a további munkavégzésre irányuló közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésénél is - két lépcsős volt.

A módosítás értelmében a köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanárral a kinevezés időpontját követően bármely felsőoktatási intézményben létesíthető egyetemi tanári munkakör betöltésére irányuló jogviszony, amely már a munkáltatói jogkört gyakorló felsőoktatási intézmény vezetőjének a hatásköre (egyházi felsőoktatási intézményekben a fenntartói rendelkezésektől függően a fenntartó hatásköre).

Az oktatási miniszter a törvényes feltételek esetén (nem állami intézmények tekintetében a fenntartóval egyetértésben) tesz javaslatot a kinevezésre.

Állami felsőoktatási intézményekben a Kjt., a nem állami intézményekben az Mt. szerint történik a foglalkoztatás. Ennek megfelelően eltérő szabályokat határozhat meg a nem állami intézmény fenntartója a pályázat, az intézményi tanács döntése tekintetében. A kinevezést követően az egyetemi tanári cím az e törvény 9. §-ának megfelelően munkaviszonytól függetlenül használható. A módosítás szerint az egyetemi tanár felmentésére a hetvenedik életév betöltésekor, nyugdíjjogosultság megszerzésekor, bűncselekmény, oktatói etikai vétség miatt kerülhet sor, továbbá ha azt az egyetemi tanár kéri.

A felsőoktatásban az oktatói minőség fejlődését szolgálja az egyetemen belül vagy az egyetemek és főiskolák együttműködésében a főiskolai tanárok habilitációja. Az Ftv. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében a habilitált főiskolai tanár jogosult a professzori cím használatára. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a nyugdíjba vonult habilitált főiskolai tanár számára is adományozható legyen a "Professzor Emeritus" cím. Az adományozás feltételeit az intézményi szabályzat határozza meg és a címmel járó juttatást - a kormányrendeletben foglaltak szerint - az intézménynek kell biztosítania.

Az állami felsőoktatási intézményekben a felsőoktatási törvény értelmében a főiskolai tanárok tekintetében is elválik jelenleg a kinevezést, felmentést és a munkáltatói jogkört gyakorló személye.

A felsőoktatási intézményekben a főiskolai tanárt a miniszterelnök nevezi ki, a nem állami (egyházi és magán) felsőoktatási intézményekben az 1996. évi LXI. törvény a hatáskör gyakorlását a fenntartó jogkörébe adta. Továbbra is dönthet úgy a fenntartó, hogy a főiskolai tanárt ő nevezi ki. Ebben az esetben a kinevezés az adott intézményre szól és a további munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve új munkaviszony létesítésekor a fenntartó rendelkezik a hozzá tartozó intézményekben az új kinevezésről.

A miniszterelnök által kinevezett főiskolai tanárral a kinevezés időpontját követően létesíthető főiskolai tanári munkakör betöltésére irányuló jogviszony, amely állami felsőoktatási intézményekben a munkáltatói jogkört gyakorló felsőoktatási intézmény vezetőjének hatásköre munkahelyváltás és további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése esetén is. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a miniszterelnök nem állami intézményben is kinevezze a főiskolai tanárt a törvényben meghatározott kinevezési feltételek teljesülése esetén.

A főiskolai tanár visszahívására, az egyetemi tanár visszahívására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

E törvény 7-8. §-ával összhangban az egyetemi tanár, főiskolai tanár a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony megszűnését követően is jogosult a kinevezésnek megfelelő cím viselésére.

A felsőoktatási törvény értelmében az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek e törvényben meghatározott feltételek esetén egyetemi magántanári és főiskolai magántanári cím adományozható. Az intézmény tevékenységét, fejlesztési feladatait segítő külső szakembernek viszont a helyi szabályzatban meghatározott feltételek szerint címzetes egyetemi tanári, docensi vagy címzetes főiskolai tanári, docensi cím adományozható.

A felsőoktatási törvény az intézményekben alkalmazott azon oktatóknak, akik a gyakorlati jellegű oktatásban jelentős eredményt értek el, lehetőséget ad a mestertanári cím adományozására.

A felsőoktatási intézményekben jellemző alapvető munkakörök mellett megjelenő címek a felsőoktatási intézmények kapcsolatait, gyakorlati szakemberek oktatásba, kutatásba történő bevonását erősíthetik.

A felsőoktatási intézményben az alkalmazás és előmenetel sajátos követelményeit részben a Kjt. és Mt. szerinti rendelkezések, ehhez kapcsolódóan a kollektív szerződés, részben azonban az oktatói-kutatói követelményrendszer, továbbá a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

A nem állami felsőoktatási intézményekben az alkalmazás az Mt. szerint történik, ugyanakkor a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. IV-V. fejezetében, az 55-80. §-ában megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. A rendelkezés csupán szövegszerű pontosítást tartalmaz.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az intézmény vezetője, illetőleg nem állami intézményben a fenntartó. A rendelkezés a köztársasági elnöki, miniszterelnöki kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésre és megszüntetésére vonatkozó rendelkezések megkülönböztetésére, illetve szabályozására irányul. A felsőoktatási törvény egyes munkakörök, vezető megbízások ellátásának felső korhatárát is meghatározza. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett oktató, kutató esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a felső korhatár betöltését megelőzően felmentheti a munkavállalót, közalkalmazottat.

A felsőoktatási törvény módosítása a fogalmak között értelmezi a végbizonyítvány, abszolutórium fogalmát. Az abszolutórium a szakdolgozaton (diplomamunkán) és a záróvizsgán kívüli tanulmányi követelmények teljesítését jelenti. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a hallgatók a tanulmányi követelmények teljesítését követően szerezzék meg a nyelvvizsgát. A záróvizsga és az oklevél megszerzése közötti időszak már nem tekinthető hallgatói jogviszonynak, ugyanakkor a felsőoktatási intézmény nyújtotta lehetőségeket a hallgató még igénybe veheti. Ezen jogosultságokról az intézményi szabályzatban kell rendelkezni.

Az adatvédelmi biztos 2002. szeptember 6-i állásfoglalása értelmében, törvényben kell meghatározni a diákigazolvánnyal kapcsolatosan kezelt adatok körét, az adatok kezelőjét, valamint az adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályokat, időbeli korlátozásokat. A hallgatói azonosító bevezetésének célja megteremteni az egységes tanulói-hallgatói nyilvántartás létrehozásának törvényi kereteit.

A törvényben a hallgatói díjfizetésre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók nem kötelezhetők költségtérítéses képzésre, például a hallgató tanulmányi eredmény miatt, kivéve, ha a hallgató az Ftv. 124/E. §-ának d) pontjában meghatározottak szerint - első alapképzés keretében, új felvételi eljárás során - intézményt, illetve szakot vált és államilag finanszírozott képzésre nyer feltételt. Ebben az esetben a hallgató az első alapképzésben folytatott tanulmányok finanszírozott idejével csökkentett időtartamban tekinthető az új szakon államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatónak.

A felsőoktatási intézmény hallgatói az Ftv. 34. §-ának (2) bekezdése szerint észrevétellel, panasszal fordulhatnak a kar, az intézmény vezetőihez, az intézményi tanácshoz, az intézmény egyéb testületéhez. Az eljárási rendet a jogorvoslat lehetőségére figyelemmel a Szabályzatban kell meghatározni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa többször megállapította, hogy a hallgatók jogorvoslati lehetősége korlátozott, tekintettel arra, hogy általában nem fordulhatnak intézményen kívüli jogorvoslatot biztosító fórumhoz.

A módosítás révén a hallgatókra felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással az intézményen belül panasszal, majd felülbírálati kérelemmel élhetnek, és ezt követően az intézmény döntése ellen bírósági eljárást kezdeményezhetnek. További garanciális elem, hogy az intézményeknek a jogorvoslati eljárásban alkalmazniuk kell az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) egyes rendelkezéseit.

A közigazgatási szerv és ügyfél jogviszonyától sok vonatkozásban eltér a felsőoktatási intézmény és hallgató közötti jogviszony, ezért néhány államigazgatási eljárási szabály alkalmazását tesszük kötelezővé a felsőoktatási intézmények számára. A törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a hallgatók ügyeiben az intézmények gyakran indoklás nélkül döntenek, nem tájékoztatják megfelelően a hallgatókat a jogorvoslat igénybevételének lehetőségéről, szabályozatlanok a döntések közlésének módjai: mindezek sértik a hallgatói jogok érvényesítését és indokolják az eljárási szabályok előírását.

A felsőoktatási törvény 35. §-a alapján az egyes munkakörökhöz kapcsolódóan - az intézmény hatáskörében meghatározott oktatói-kutatói követelményrendszer figyelembe vételével - kell elkészíteni a munkaköri leírásokat. A Mt. 4. §-a előírja, hogy az Mt-ben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felsőoktatási intézmények oktatói tekintetében is meg kell határoznia, hogy az oktatónak a kötelezettségei teljesítése érdekében mennyi időt kell a felsőoktatási intézményben tartózkodnia.

Az Ftv. 11. fejezete a kártérítési felelősségről, a hallgatók fegyelmi felelősségéről rendelkezik. A szabályozás e törvény 25. §-ában meghatározott jogorvoslati eljárással összhangban egészül ki. Ezen ügyek tekintetében is biztosított a bírói út. A módosítás pontosítja az eljárási szabályokat.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére, a beiratkozott hallgatók jogbiztonsága érdekében, garanciális szabályainak védelmében az oktatási miniszter jogköre kiegészül a program-akkreditációhoz kapcsolódóan a szakindítási engedély és a képzés folytatásának felfüggesztését követően a tanulmányi feltételek biztosításának kötelezettségével. Az oktatási miniszter a képzés folytatásának felfüggesztésekor kijelöli azt az intézményt, ahol a hallgató tanulmányainak eredményes befejezése biztosítható és intézkedik a képzés finanszírozásáról is. A szakindítási engedély felfüggesztésekor megállapodás alapján az oktatási miniszter által kijelölt felsőoktatási intézmény biztosítja a záróvizsga és oklevél kiadás feltételeit. A képzés költsége azt az intézményt terheli, amelyben a képzés a folytatásának felfüggesztésére sor került.

A felsőoktatási tanulmányokra a középiskolai tanulmányok befejezését követően vagy más oklevél birtokában van mód. A közoktatási törvény módosításával megváltozik az érettségi vizsga. A közoktatási törvény szerint az érettségi vizsga felsőoktatási felvételre jogosít. Megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga azáltal, hogy a felsőoktatási intézményekben történő felvételi alapja az érettségi vizsgán elért eredmény. A felsőoktatási intézmények szakcsoportonként határozzák meg, hogy milyen szintű érettségi vizsgára van szükség a továbbtanuláshoz. A felsőoktatási intézmények továbbá a felvételi kérelem elbírálásakor jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe vehetik a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat. Ha a felsőfokú tanulmányokhoz különleges képességre van szükség és az érettségi során nem vagy nem megfelelő módon lehetett meggyőződni ezen képességekről, a felsőoktatási intézmény jogosult felvételi alkalmassági vizsgát tartani. A fogyatékossággal élők esetében a közoktatásban biztosított kedvezményeket a felsőoktatási tanulmányokra való felvétel során is biztosítani kell.

Az oklevéllel rendelkezők számára a felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. A 21. § a kialakult gyakorlatot figyelembe véve kiegészül azzal, hogy a jelentkező maga határozza meg az egyes szakokra történő jelentkezést.

A magyar felsőoktatási intézményekben külföldi hallgatók is tanulhatnak. A rendelkezések értelmében - jogszabály alapján - a magyar állampolgárságúval azonos elbírálás alá eső (a nemzetközi megállapodás alapján ösztöndíjas, határon túli magyar állami ösztöndíjas, a letelepedett, a bevándorolt és menekült igazolvánnyal rendelkező) külföldi, továbbá viszonosságot biztosító más államok állampolgárai, és az EU csatlakozást követően az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel nyerhetnek felvételt a felsőoktatási intézményekbe. Az Ftv. 103. §-a hatálya alá tartozó további külföldi hallgatók felvételéről az intézmény a Szabályzatában dönt.

A törvénymódosítás révén felvételi ügyekben is megnyílnak az Ftv. 34. §-ában meghatározott jogorvoslati lehetőségek, beleértve a bírói út igénybevételét.

Az Ftv. a záróvizsgára bocsátás feltételeként jelöli meg a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és más tanulmányi követelmények teljesítését. A tövénymódosítás meghatározza a végbizonyítvány (abszolutórium) fogalmát. A záróvizsgára bocsátás feltétele ebből következően az előírt követelmények teljesítését igazoló végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése.

A nyelvvizsga követelményét az egyes szakok képesítési követelményeiről szóló rendeletek a záróvizsgára bocsátás feltételeként határozzák meg. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a nyelvvizsga teljesítése az oklevél kiadásának a feltétele.

A törvénymódosítás értelmében a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató időbeli korlátozás nélkül teheti le záróvizsgáját a vizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján.

Az államilag elismert nyelvvizsga követelményének teljesítése az oklevél kiadásának feltétele lett, ezért az oklevél kiadására vonatkozó rendelkezéseket ki kell egészíteni.

Ha a hallgató 40. életévét követően nyer felvételt, az ő esetében a nyelvi követelmény teljesítése nélkül is kiállítható az oklevél. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a záróvizsgát követően mennyi időn belül kell a nyelvvizsga követelményét teljesíteni. A törvénymódosítás rendelkezése az intézményt arra kötelezi, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott idő alatt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány igazolásának bemutatását követően az oklevelet 30 napon belül ki kell adni a hallgatónak.

Az átlátható, átjárható képzési rendszer Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban is szükségessé teszi, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezzen az ún. oklevélmelléklet kiadásának intézményi kötelezettségéről.

Az Oktatási Minisztériumnak és a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának létrejöttét követően módosult a művészeti díjakról szóló jogszabály a díjakkal rendelkező oktatók, az alkalmazás miatt szükséges rendelkezés pontosítása. Ezen rendelkezésnek a teljes intézményi akkreditációig szóló korlátozását a módosítás 2010-ig terjeszti ki, a második intézményi akkreditáció várható időpontjáig. A javaslatok alapján átmeneti szabályként jelenik meg más szakterületeken is az egyetemi, főiskolai tanári kinevezéshez, valamint az egyetemi docensi kinevezéshez a tudományos fokozat helyett a Széchenyi - és a Kossuth-díj figyelembe vétele, továbbá a testkulturális felsőoktatásban az Olimpiai Játékokon, felnőtt világbajnokságon, felnőtt Európa-bajnokságon elért első három helyezés elismerése.

A 40. életkorban felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők esetében munka mellett vállalkoznak újabb oklevelet adó képzésre, akik lehet, hogy nem rendelkeznek megfelelő nyelvi előképzettséggel. Számtalan esetben felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga követelmények teljesítése olyan nehéz feladatot jelent, amely több éves egyetemi vagy főiskolai tanulmányok után esetleg mégsem eredményezi a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését. Ezért életkor alapján biztosít felmentést a törvény az állami nyelvvizsga követelmény alól. Ugyanakkor vannak olyan nyelvigényes képzések, amelyeknél a szakképzettség gyakorlása miatt nem lehet eltérni a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésétől. Ezért azokon a szakokon, ahol a szak képesítési követelményei államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsgát írnak elő, ott a 40. életévüket betöltő jelöltek a nyelvvizsga követelményének teljesítése alól nem kaphatnak felmentést.

A felsőoktatási törvény értelmében az intézmény vezetőjének visszahívását kezdeményezheti a személyére javaslatot tevő intézményi tanács és az oktatási miniszter is. A visszahívással történő felmentés esetében azonban a megbízással azonos módon kell rendelkezni: a visszahívásról a testület írásbeli előterjesztésre, az intézmény vezetőjének, illetőleg a Szabályzatban meghatározott testületek véleményének megkérését követően szavazhat.

A törvény fogalomtára módosul, illetve kiegészül. A felsőfokú szakképzés a 7/A. §-ban foglaltak szerint a jövőben minden esetben felsőoktatási intézmény által folytatott képzés, amely szakközépiskolában is hallgatói jogviszony létesítésével indítható szakképzés.

A törvénymódosítás fogalomtára kiegészül a végbizonyítvány (abszolutórium) fogalmával, amely a tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítését jelenti. Az oklevél megszerzéséhez azonban a záróvizsgát is teljesíteni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve a külföldiekről szóló jogszabályok időközben történt módosításai szükségessé teszik a magyar állampolgárságúval azonos elbírálás alá eső hallgató fogalmának egyértelművé tételét.

A Kormányprogrammal összhangban a 10.000 diákotthoni férőhely megépítéséhez szükséges források bevonása, valamint az oktatási-, kutatási infrastruktúra fejlesztése érdekében javasolt törvényi szöveg lehetőséget teremt külső befektetések szervezett intézményi fogadására, és a hosszú távú kötelezettségek vállalására. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak kollégiumi elhelyezést segítik a nem felsőoktatási intézmények és fenntartóik által alapított és működtetett kollégiumok, valamint a felsőoktatási intézmények által bérelt lakhatási férőhelyek. A vállalt kollégiumfejlesztési program szükségessé teszi a felsőoktatási kollégiumok esetében a fenntartói kör bővítését. Amennyiben (költségtérítéses vagy államilag finanszírozott) felsőoktatási hallgatókat fogad a kollégium, de fenntartója nem a felsőoktatási intézmény, akkor a kollégium működésének engedélyezését - amely jelenleg csak a középiskolai kollégiumok esetében tisztázott - nem külön eljárás keretében, hanem a felsőoktatási intézmény, illetőleg a fenntartó egyház adja ki. Az egyházi jogi személyek által így alapított és fenntartott felsőoktatási kollégiumban elhelyezett hallgatók után az Oktatási Minisztérium az állami felsőoktatási kollégiumok férőhely támogatásával azonos összegben biztosítja a költségvetési támogatást a fenntartóval megkötött megállapodás szerint.

A felsőoktatási törvény értelmében egyetemi és főiskolai tanárok esetében a kinevezést, illetve felmentést és a munkáltatói jogkört gyakorló személye elválik egymástól. A módosítás értelmében első alkalommal a kinevezési jogkört a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök gyakorolja adott felsőoktatási intézmény tekintetében, a továbbiakban viszont minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezető, illetve fenntartó. Átmeneti rendelkezésként szabályozza a törvény, hogy a már kinevezett egyetemi tanárokkal és főiskolai tanárokkal - munkahely váltás esetén vagy további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor - közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony, akkor létesíthető, ha a törvényben meghatározott jogszabályi (egyetemi végzettség, doktori fokozat, egyetemi tanár esetében habilitáció) követelményeknek megfelelnek.

A Bolognai-folyamat részeként a felsőoktatási intézmények szak és szakcsoportonként eltérő időütemezéssel készülnek fel a képzés szerkezetének átalakítására. A nemzetközi kapcsolatok felhasználásával indokoltnak látszik olyan modell kísérletek előkészítése és elindítása, amelyek során szerzett tapasztalatok ösztönzőleg hathatnak a képzés-fejlesztő munkálatokhoz, illetőleg a szerkezeti változás jogi hátterének kidolgozásához. Az oktatási miniszter külön engedélyével az akkreditációs eljárás keretei között, az akkreditációs feltételek teljesülése mellett a miniszter kapna jogosultságot az ilyen, a képzés szerkezetének változására irányuló "pilot-programok" kísérleti képzések indítására.

A Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács támogató véleménye alapján az oktatási miniszter előterjesztésére a Kormány 2002. májusi döntése alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Harsányi János Főiskola állami elismerésére.

A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány (1139 Budapest, Hajdú u. 18-24.) mint alapító és fenntartó jelenleg is önálló, kiemelten közhasznú szervezetként működő iskolafenntartó intézmény: a József Nádor Szakképző Iskola keretében közgazdasági, idegenforgalmi szakközépiskolai képzést, továbbá akkreditált felsőfokú szakképzésként jogi asszisztensképzést folytat, szakmunkásképzése 10 kézműves szakmára terjed ki, a felnőttképzés keretében pedig közel 100 szakma oktatásáról gondoskodik. Nyolc vidéki városban működtet regionális oktatási kirendeltséget. Az intézmény elsőként szerezte meg az oktatási szervezetek között az ISO-9001 minősítést és ECDL vizsga-központként is működik.

A gazdálkodási szak indítását a hazai munkaerőpiacnak az integrációval, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésével összefüggő szakember-szükséglete indokolja. Az idegenforgalmi és szálloda szakos szakemberek képzése a turizmus fejlesztését és a vidék felzárkóztatását szolgálja. A főiskola által indítani tervezett szakokra évek óta rendkívül jelentős túljelentkezés, s a végzett hallgatók iránt is túlkereset mutatkozik.

Az alapító rendelkezik a főiskola létrehozásához és működéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel. Az oktatók kiválasztása a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, szakmai, tudományos és pedagógiai követelményekkel összhangban történt. Mindkét szakon felkészült, tapasztalt és színvonalas oktatói állományt szervezett az alapító. A gazdálkodási szak 24 főállású oktatójából 9 fő rendelkezik tudományos fokozattal, két fiatal oktató pedig most vesz részt PhD képzésben. Az idegenforgalmi és szálloda szak 25 főállású oktatójából 9 főnek van tudományos fokozata és négyen PhD hallgatók.

Az alapító felújított, illetve a közelmúltban újonnan épített oktatási létesítményében 6700 négyzetméter az oktatási célra hasznosítható terület. 37 tanterem, tornacsarnok, saját büfé, étterem, konyha és önálló könyvtár és olvasóterem áll a hallgatók rendelkezésére. A hasznosítható képzési terület 2003-2004-es tanévtől 5000 négyzetméterrel bővül.

Az alapító éves forgalma 1 milliárd forint; ez a bevétel a következő évekre is tervezett, szerződésekkel biztosított forgalom. Az alapító a főiskola indításával összefüggő költségek finanszírozására - a rendelkezésre álló készpénzvagyonából - 100 millió forint kiegészítő forrás-támogatást vállal.

Az intézmény a tanszékek megszervezésére, önálló oktatási anyagok elkészítésére és saját tudományos kutatások indítására irányuló tevékenységét megkezdte és több hazai és külföldi oktatási, tudományos és más szervezettel folytat hasznos együttműködést.

Az állami elismerés az intézmény létrehozása esetében nem jelent költségvetési elkötelezettséget. A főiskola állami finanszírozás igénybevétele nélküli - térítéses - képzést tervez (a hallgatóknak nyújtott esetleges kedvezményekkel, mentességekkel). Működésének forrásait a hallgatói költségtérítések, az alapítványi támogatások, illetve az alapító vagyona jelenti.

A Sola Scriptura Lelkészképző Főiskola 2002. januárjában kérte nevének módosítását.

A hallgatók neve, születési helye és ideje mellett szükséges a hallgató lakóhelyére és tartózkodási helyére vonatkozó adatok átadása is az Oktatási Minisztérium részére az egységes hallgatói nyilvántartás létrehozása céljából.

A jogszabály a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban egy rendelkezése Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. A záró rendelkezésben számos kisebb módosító rendelkezés is helyet kapott, a törvény szabályozásával való összhang megteremtése érdekében. Ezen túlmenően a törvény módosításához kapcsolódóan átmeneti rendelkezések kerültek beiktatásra a jogbiztonság megteremtése és a jogalkalmazás elősegítése érdekében.