(2) A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen:

a) megalkotja

aa) Alapszabályát,

ab) a szakdolgozók által végzett egyes szakmai tevékenységek sajátosságait figyelembe vevő Etikai Kódexét, valamint e törvény keretei között meghatározza az etikai felelősség megállapítására irányuló etikai eljárás rendjét tartalmazó Etikai Eljárási Szabályzatát, és az e törvényben meghatározott esetekben tagjaival szemben lefolytatja az etikai eljárást,

b)  véleményezi

ba) a szakdolgozói kar tagjainak szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabályok tervezeteit,

bb) a szakdolgozói tevékenység szervezeti és működési rendjét, az egészségügyi ellátás, illetve az egészségpolitika főbb fejlesztési irányait meghatározó állami, helyi önkormányzati döntések tervezeteit,

bc) a helyi önkormányzatok egészségügyi ellátási területén működő szakdolgozók és a helyi önkormányzatok közötti szerződések általános szerződési feltételeit

bd) a szakdolgozói tevékenység körében az egészségügyi szakképzés, valamint kötelező szakmai továbbképzés, vizsgáztatás követelményszintjét, a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével foglalkozó intézmények szakmánkénti keretszámait,

be) a szakmai alkalmasság tekintetében a szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozók megbízását és a megbízás visszavonását, illetve a magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozó felmentését,

bf) a szakdolgozói tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyezés feltételrendszerének meghatározását,

bg) a külföldi közép-, vagy felsőfokú szakképzés során szerzett szakdolgozói szakképesítések elismerését, illetve az így szerzett oklevelek, illetve bizonyítványok egyenértékűvé nyilvánítását, illetve honosítását, az egyenértékűvé nyilvánítás, illetve honosítás feltételeinek meghatározását,

bh) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületek szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételét,

c) egyetértési jogot gyakorol

ca) és részt vesz a szakdolgozói hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,

cb) a szakdolgozók működési és ennek minősülő nyilvántartásába történő felvétel nélkül, határozott ideig és helyen végezhető szakdolgozói tevékenység végzésére irányuló, külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott tevékenységi engedélyek kiadása során,

d) ajánlásban meghatározza az egyes, térítési díj megfizetéséhez köthető szakdolgozói szolgáltatások díjtételeit,

e) ajánlásokat ad a szabadfoglalkozás keretében ellátott, egyes szakdolgozói szolgáltatások díjtételeinek alsó határaira,

f) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a szakdolgozói tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben,

g) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett érdekképviseleteket,

h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő más szakmai kamarákkal és egyéb köztestületekkel,

i) felkérésre - kijelölt szerve útján - szakértőként vesz részt a szakképesítéshez kötött egészségügyi szakdolgozói tevékenységek végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében,

j) nyilvántartást vezet tagjairól, és vezeti a szakdolgozók működési nyilvántartását,

k) működteti a szakdolgozói szakmai kollégiumokat

l) a szakdolgozói szakmai kollégiumok, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott szervek és testületek véleménye alapján meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez,

m) részt vesz a feladat-, és hatáskörét közvetlenül érintő területen működő szakmai testületek, bizottságok munkájában,

n) kapcsolatot tart más kül- és belföldi szakmai szervezetekkel,

o) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja.

A véleményegyeztetés rendje

3. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MESZK-nek véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,

b) a MESZK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MESZK véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MESZK-et írásban tájékoztatni,

d) a 2. § (2) bekezdésének bb) és be) alpontjában foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MESZK-et tájékoztatni.

(2) A 2. § (2) bekezdésének be) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a MESZK a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező személy

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt,

b) szerepel-e a szakdolgozók működési nyilvántartásában,

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MESZK által ismert, jogszabályon alapuló vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja vagy befolyásolhatja.

(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a MESZK a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MESZK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a MESZK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a MESZK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MESZK - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles.

III. Fejezet

A Kamara szervezete

A helyi szervezetek

4. § (1) A helyi szervezetek önálló képviseleti és ügyintéző szervvel rendelkező testületek, melyek ellátják az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokat.

(2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, intézményekben, ahol az egészségügyi szakdolgozói tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma

a) a 100 főt eléri, helyi szervezetet lehet,

b) a 200 főt eléri, helyi szervezetet kell

létrehozni.

(3) A helyi szervezet képviseleti szerve a taggyűlés, amely küldött-taggyűlés formájában is megszervezhető. Ha a helyi szervezet tagjainak a száma az 500 főt eléri, küldötteket kell választani.

(4) A küldött-taggyűlésbe 20 tagonként 1-1 küldöttet kell 4 évre a helyi kamara szervezet tagjai közül megválasztani.

(5) A küldött-taggyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre az Alapszabályban meghatározott időtartamon belül - az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - új küldöttet kell választani.

(6) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(7) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.

(8) A taggyűlést (küldött-taggyűlést) szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

5. § (1) A helyi szervezet ügyintéző szerveinek és tisztségviselőinek a megválasztása a helyi kamara képviseleti szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A képviseleti szerv titkos szavazással 4 évre tisztségviselőnek egy elnököt és egy alelnököt, továbbá az Alapszabályban meghatározott számú nem tisztségviselő tagot választ. Az Alapszabály más ügyintéző szervek és tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

(3) A helyi szervezetek feladatait az Alapszabályban kell meghatározni.

A területi szervezetek

6. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek.

(2) A területi szervezet ellátja a törvényben és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

7. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a - törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult - területi küldöttgyűlés.

(2) A területi küldöttgyűlésbe az adott területi szervezet illetékességi területén működő helyi szervezetek taggyűlésén (küldött-taggyűlés működése esetén: küldött-taggyűlésén) a helyi szervezetek minden 20 tagja után 4 évre egy-egy küldöttet választanak a helyi szervezetek tagjai közül.

A területi küldöttközgyűlés tagja továbbá a területi tagozatok által tagozatonként, a tagozat tagjai közül megválasztott 5-5 küldött. Amennyiben a küldött a helyi szervezetek és a területi tagozatok választott küldöttjeként is a területi küldöttgyűlés képviselőjévé válik, köteles nyilatkozni, hogy annak tevékenységében milyen minőségben vesz részt.

(3) A küldöttgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre - a küldötti megbizatásból hátralévő időtartamra - az érintett helyi szervezetek tagjai (küldöttei) a megüresedéstől számított 60 napon belül új küldöttet választanak. Nem kell új küldöttet választani, ha a küldötti megbizatásból hátralévő időtartam a 60 napot nem haladja meg, és a küldötti hely be nem töltésével a küldöttgyűlés nem válik határozatképtelenné.

(4) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.

(5) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza meg. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók.

(6) A 8. § (1) bekezdése szerinti területi elnökségnek a területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívnia. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

8. § (1) A területi küldöttgyűlés a törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással, 4 éves időtartamra területi elnökséget (a továbbiakban: elnökség) választ, amely az új elnökség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) Az elnökségbe tisztségviselőként egy elnököt, - az Alapszabályban meghatározott számú, de legalább négy alelnököt, valamint - az Alapszabályban meghatározott számú – elnökségi tagot kell megválasztani. Az elnökség tagjává kizárólag küldött, vagy a területi tagozat tagja választható meg.

(3) A négy alelnökből egy fő általános és a tagozatokat is képviselő alelnökként, 1-1-1 fő pedig az alapellátás, járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás körében működő szakdolgozók képviselőjeként kerül megválasztásra.

Az elnök és az alelnökök nem lehetnek azonos tagozathoz tartozó személyek.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalának módjára az 7. § (4) és

(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) Az elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(7) A területi szervezet tisztségviselői:

a) az elnök

b) az alelnökök

c) az etikai bizottság elnöke

9. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve elnökből és az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság tagjait az alakuló ülésen kell megválasztani.

(2) Az etikai bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ.

(3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai-fegyelmi bizottságban a tagok és az elnök együttes száma a 9 főt nem haladhatja meg.

(4) Az etikai bizottság az e törvényben és az Etikai Eljárási Szabályzatban meghatározott módon

a) közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,

b) kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az első fokú etikai eljárást.

10.§ (1) A Kamara területi szervezetein belül – a területi szervezethez tartozó kamarai tagok által végzett tevékenység szakmai összetételétől függően - az alábbi szakterületeken lehet szakmai tagozatokat létrehozni:

a) ápolási

b) asszisztensi

c) gyógyszertári asszisztensi

d) képalkotó-diagnosztikai

e) védőnői

f) szülésznői

g) mentésügyi

h) fizioterápiás-gyógytornász

i) dietetikus

j) közegészségügyi-járványügyi

k) egyéb egészségügyi szakdolgozói

(2) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet.

(3) Ugyanazon kamarai tag, egyidejűleg egy szakmai tagozat tagja lehet. Több szakdolgozói szakképesítéssel rendelkező személy azon területi tagozat tagjává válik, amely szakképesítésnek megfelelő szakdolgozói tevékenységet ténylegesen végez. Az Alapszabály rendelkezése szerint több szakterület közös tagozatot is létrehozhat.

(4) A szakmai tagozatok létrehozását a tagok kezdeményezése alapján a területi elnökség határozattal hagyja jóvá.

11. § (1) A szakmai tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti. A szakmai tagozatok tagsági szabályait az Alapszabályban kell szabályozni.

(2) a szakmai tagozatok feladatai:

a) az egészségügyi szakdolgozói tevékenység általános szakmai és etikai szabályai mellett, az egyes tagozatok által képviselt szakterületek speciális szakmai követelményeinek és érdekeinek megfogalmazása, és kamarán belüli képviselete,

b) a szakmai tagozatokat közvetlenül érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezése,

c) a tagozathoz tartozó tagok részére speciális, az adott tagozatot közvetlenül érintő kérdésekben szakmai tanácsadás, szakmai vélemény kialakítása, és annak továbbítása az érintett kamarai döntéshozó testületekhez,

d) kapcsolattartás a tagozat szerinti szakterület képviselőivel, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységének figyelemmel kisérése,

e) az Alapszabályban részükre meghatározott egyetértési és véleményezési jog és feladatkör ellátása,

f) szakmai tanácsadás az etikai bizottságok által tárgyalt, egyes szakterületeket érintő etikai ügyekben szereplő szakmai kérdések kivizsgálásához,

g) egyéb, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét elősegítő - az Alapszabályban rögzített - feladatok ellátása.

12.§ (1) A szakmai tagozatok véleményezési és egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások kialakítása során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, a tagozat által kialakított szakmai álláspontot a kamara állásfoglalásában képviselni köteles.

(2) Több érintett szakmai tagozat egymástól eltérő véleménye esetén, a kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők az érintett tagozatok vezetőivel történő egyeztetést követően a vezető testület döntése alapján alakítják ki a kamarai állásfoglalást.

(3) A szakmai tagozat működését és feladatkörét érintő alapszabály-módosítás előtt ki kell kérni az érintett szakmai tagozat véleményét.

13. § (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai-fegyelmi bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetőleg hangolja össze.

A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

14.§ (1) Egy vagy több területi szervezet írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatásköreik egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy azt a megállapodásban megjelölt területi szervezet látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a területi szervezet hatásköréből, illetőleg egyes területi szervezetek illetékességéből, az érintett területi szervezetek arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások érvényességéhez a kamara országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.

15. § (1) A 4-10.§-okban meghatározott szerveken kívül további területi szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezhet.

Az országos szervezet

16.§ (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.

(2) A MESZK legfőbb képviseleti szerve az országos küldöttközgyűlés, amelynek a kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a MESZK Alapszabályának, Etikai Kódexének valamint Etikai Eljárási Szabályzatának megalkotása és módosítása,

b)  országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság és felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

c) az országos elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a MESZK éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása.

(3) Az országos küldöttközgyűlés tagjai:

a) a területi szervezetek képviseleti szervei által, minden 20 küldött után a területi képviseleti szerv tagjai közül 4 évre megválasztott 1-1 küldött, szavazati joggal,

b) az országos tagozatok által tagjai közül tagozatonként megválasztott 5-5 küldött, szavazati joggal,

c) a MESZK országos tisztségviselői tanácskozási joggal.

(4) Az országos küldöttközgyűlés összehívására az 7. § (6) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi elnökségen az országos elnökséget, a területi küldöttgyűlésen az országos küldöttközgyűlést kell érteni.

(5) Az országos küldöttközgyűlés határozatképességére a 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

17. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző, illetve ellenőrző szerveket és tisztségviselőket választ.

(2) Az országos szervezet ügyintéző, illetve ellenőrző szervei

a) az elnökség,

b) az országos felügyelő bizottság,

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.

18.§ (1) Az elnökség tagjai: elnök, - az Alapszabályban meghatározott számú, de legalább négy alelnök, az országos tagozatok által a tagozat tagjai közül megválasztott 1-1 személy, valamint - az Alapszabály szerinti számban, de legalább nyolc megválasztott további tagok.

(2) A négy alelnökből egy fő tagozatokat is képviselő alelnökként, 1-1-1 fő pedig az alapellátás, járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás körében működő szakdolgozók képviselőjeként kerül megválasztásra.

(3) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az országos küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a 27. § (4) bekezdésében, illetve a 29.§ (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,

c) a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(4) A 2. § (2) bekezdésének b-c) pontjaiban megjelölt véleményezési és egyetértési jogkörök, valamint az Alapszabály által, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását az országos küldöttközgyűlés összes tagjának kétharmados szavazatával magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.

(5) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(6) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára az 7. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

(7) A MESZK országos tisztségviselői:

a) az elnök

b) az alelnökök

c) az országos etikai bizottság elnöke

d) az országos felügyelő bizottság elnöke

e) az Alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok elnökei.

(8) A MESZK-et az elnök, akadályoztatása esetén - az Alapszabályban meghatározott körben – a kijelölt alelnök képviseli. Az országos szervezet nevében aláírása az elnök, továbbá az Alapszabályban e jogkörrel felruházott személyek jogosultak.

(9) Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével.

(10) Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

(11) Az Elnökség tagjai a többségi döntést kötelesek tiszteletben tartani.

19. § (1) Az országos etikai bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az Alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. (2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél.

(3) Az országos felügyelő bizottság a kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, azok tisztségviselőitől, valamint szakmai tagozataitól, a helyi, területi szervezetektől és az országos szervezettől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(4) Az országos küldöttközgyűlés az kamara országos szervezete éves költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5) Az országos felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a küldöttközgyűlés adhat utasítást.

(6) Az országos felügyelő bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

(7) Az ellenőrzés során az országos felügyelő bizottságot megillető egyéb jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(8) Az országos etikai bizottság az e törvényben meghatározott etikai eljárás lefolytatásán kívül javaslatot tesz a 2. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő Etikai Kódex és Etikai Eljárási Szabályzat tartalmára, továbbá  megkeresésre - folyamatban lévő, illetve egyébként etikai eljárás alapjául szolgáló egyedi ügyek kivételével - állást foglal általános érvényű szakmai etikai kérdésekben, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

20. § (1) A Kamara országos szervezetén belül ha legalább három megyében megalakult az önálló tagozat,az alábbi szakterületeken kell szakmai tagozatokat létrehozni:

a) ápolási

b) asszisztensi

c) gyógyszertári asszisztensi

d) képalkotó-diagnosztikai

e) védőnői

f) szülésznői

g) mentésügyi

h) fizioterápiás-gyógytornász

i) dietetikus

j) közegészségügyi-járványügyi

k) egyéb egészségügyi szakdolgozói

(2) Az Alapszabály további országos szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet.

(3) Az országos szakmai tagozatok létrehozásával, tagságával, feladataival továbbá jog és hatáskörével kapcsolatosan az 1.§ (5) bekezdését, továbbá a 10-12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

21. § (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyűlés, a 17. § (1) bekezdése szerinti ügyintéző vagy ellenőrző szerv, illetőleg valamely országos tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el az Elnök utasítása alapján. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, visszahívása

22. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a MESZK tagjai közül 4 éves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag – egymást követően - legfeljebb két alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 23. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve a nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásanak a napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 24. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 60 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségvisel?, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségvisel? tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni.

23.§ (1) Kamarai tisztségre e törvény keretei között választható minden kamarai tag feltéve, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki:

a) az egészségügy szakmai irányításában, felügyeletében vagy finanszírozásában magasabb vezetői, , vagy egyébként ügydöntő jelleggel résztvesz, illetve

b) ha más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban országos vezető tisztséget tölt be.

(2) Kamarai tisztségvisel? a kamarai szervezetben más, az 5.§ (2) bekezdésében, 8. § (7) bekezdésében, illetve a 18. § (7) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be.

(3) A helyi szervezetek ügyintéző szerveinek tagjai, a területi szervezetek illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottságnak a tagja, továbbá - a képviseleti szervek kivételével - az egymással irányítási, ellenőrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b) pontja) vagy bármely, munkavégzésre irányuló jogviszonyon alapuló tevékenységük ellátása során egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg ha azt az érintett választására jogosult kamarai szervvel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, illetve a felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

24.§ (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, a tisztségviselői összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 22.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.

(2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, illetőleg a felügyelő bizottság kezdeményezheti írásban indokolva.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta és - visszahívás esetén - egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 60 napon belüli, egyéb döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

(4) A visszahívás részletes szabályait az Alapszabályban kell meghatározni.

(5) A területi szervezetek és az országos szervezet kamarai tisztségviselőit az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselője esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselője esetén az országos elnökség gyakorolja.

(6) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.

V. Fejezet

Tagsági viszony

25. § (1) A MESZK tagja lehet, aki

a) magyar oktatási intézményben egészségügyi szakdolgozói szakképesítést szerzett, illetve külföldön szerzett, szakdolgozói szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg szakképesítését elismerték,

b) Magyarország területén a - gyógyító-megelőző tevékenység keretében - szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,

c) az Alapszabályban meghatározott módon és mértékben a kamarai tagdíjat megfizeti,

d) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri,

e) az egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartásában szerepel.

f) a küldöttgyűlés által tiszteletbeli taggá megválasztatott

(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a MESZK tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.

(3) Nem vehető fel a MESZK-be,

a) akinél olyan, a 28. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, illetőleg a 29.§ (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a MESZK-ből ki kellene zárni, valamint a kizárás etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a 29. § (3) bekezdése alapján zártak ki,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a MESZK Etikai Kódexében foglalt etikai szabályaiba foglalt szakdolgozói etikai szabályok a tevékenységével összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

26. § (1) Magyarország területén szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet, a közvetlen gyógyító-megelőző tevékenység keretében - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az folytathat, aki a MESZK tagja.

(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett, szakdolgozói szakképesítést igazoló bizonyítványának, oklevelének honosítása, illetve egyenértékűvé nyilvánítása, vagy szakképzettsége elismerése és a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet végezzen Magyarországon,

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba nem kizárólag szakdolgozói képesítéshez kötött munkakörben végzik,

bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MESZK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala, illetve előkészítése, illetőleg a szakdolgozói tevékenység szakmai felügyelete.

(3) A (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott szakdolgozók a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.

27. § (1) A szakdolgozó a MESZK azon területi szervezeténél kéri tagfelvételét, amelynek illetékességi területén szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a korábban szakdolgozói tevékenységet végzett szakdolgozó, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat, és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes, vagy annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.

(2) Az a szakdolgozó, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni egészségügyi szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét. A tagfelvételt végző területi szervezet egyidejűleg a többi illetékes területi szervezetet a tagfelvételről tájékoztatja.

(3) A területi szervezet a szakdolgozó felvételéről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Ha a szakdolgozót a MESZK a tagjai közé felveszi, az új tagot a kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Országos Elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok (Pp. XX. fejezet) szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) A tagfelvételre irányuló kamarai eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá nem vehet részt a másod fokú eljárásban, aki az első fokú döntés meghozatalában részt vett.

28. § (1) A területi szervezet felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,

a) aki azt kéri,

b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára,

c) akit a szakdolgozói foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára,

d) aki a 37. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült.

(2) A felfüggesztés időtartama alatta a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállítja, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a jogerős bírósági ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll.

29. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak,

a) aki tagsági viszonyáról lemondott,

b) aki nem felel meg a 25. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek, illetve tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 6 hónapig nem tesz eleget,

c) akit a (2) bekezdés alapján hivatalból, illetve a (3) bekezdésben meghatározott okból jogerős etikai büntetés alkalmazásával a MESZK-ből kizártak.

(2) Ki kell zárni a MESZK-ből azt, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) a szakdolgozói foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.

(3) Kizárható a MESZK-ből az, aki kirívóan súlyos etikai vétséget követ el.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 27.§ (4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 34. § (4) bekezdésére is figyelemmel - az etikai eljárásra vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) Azt a szakdolgozót, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a MESZK tagjai közé.

(7) Az a szakdolgozó, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján megszüntették, kérelmére a MESZK tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta.

(8) Akit a (3) bekezdésben meghatározott okból zártak ki a MESZK-ből, az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a MESZK-be nem vehető fel.

(9) A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről, valamint a tagsági viszony (6)-(7) bekezdések szerinti helyreállításáról szóló értesítést, illetve jogerős határozatot meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenység folyatásának helye szerint illetékes megyei (f?városi) intézetének, az érintett személy munkáltatójának, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozásban részesülő egészségügyi magántevékenységet folytató kamarai tag esetében pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

VI. Fejezet

Felelősségi szabályok

30. § E törvény alkalmazásában etikai vétség:

a) a szakdolgozói foglalkozás megfelelő szakmai szabályainak,

b) a MESZK Etikai Kódexében foglalt szakdolgozói etikai szabályoknak

c) az Alapszabályban foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek

a vétkes megszegése.

31.§ (1) Hivatalból vagy erre irányuló kérelem alapján etikai eljárást kell lefolytatni etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha azt a szakdolgozó saját maga ellen kéri.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának felügyeletét végző hatóságok az etikai eljárás megindítását hivatalból kezdeményezik amennyiben ellenőrzési tevékenységük során etikai vétség elkövetését valószínűsítik.

(3) A szakdolgozó által kezdeményezett eljárásra a 31-39. § rendelkezései megfelelően irányadóak. A 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás az ott meghatározott határidők eltelte után is megindítható, ebben az esetben azonban - etikai felelősség megállapítása esetén - a kezdeményezővel szemben etikai büntetés nem alkalmazható, és a határozat csak a kezdeményező által megjelölt személlyel közölhető.

32. § (1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló kamarai tag által elkövetett etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót írásban értesíti, és kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását.

(2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja, és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja.

(3) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a MESZK-t értesíteni, amennyiben a kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely - véleménye szerint - etikai vétséget valósít meg.

(4) A területi etikai bizottság - amennyiben a munkáltató a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyeknél nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott -, a kamarai taggal szemben, a 37. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő etikai büntetéseket nem alkalmazhatja.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben az etikai eljárás lefolytatására, illetőleg etikai ügyben határozat hozatalára, fegyelmi eljárás lefolytatása esetén, a jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően kerülhet sor. A megindult etikai eljárást a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig fel kell függeszteni.

33. § (1) Etikai ügyben első fokon a területi szervezet etikai bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai bizottság) jár el.

(2) A etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindítástól - a (4) bekezdés, illetve a 32. § (5) bekezdése szerint felfüggesztett etikai eljárás esetén a jogerős határozat közlésétől - számított 60 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról a szakdolgozót - az eljárás megindításával egyidőben - írásban tájékoztatni kell.

(3) Az etikai eljárás nem indítható meg, ha az első fokú etikai bizottságnak a cselekmény tudomására jutásától számított 6 hónap, vagy ha a cselekmény elkövetése óta 1 év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a 6 hónapos határidő az eljárást lezáró joger?s határozat területi szervezettel történt közlésétől, az 1 éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. A büntető- vagy szabálysértési ügy lezárásáig az etikai eljárást fel kell függeszteni.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

34. § (1) Az első- és másodfokú etikai eljárás során a - (4) bekezdésben foglalt kivétellel - bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben az etikai vétség elkövetésével gyanúsított szakdolgozó, illetőleg az eljárás megindítását kezdeményező személy, vagy szerv meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai bizottság a bizonyítás más eszközének igénybevételéről is határozhat.

(2) Az etikai eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. A másod fokú eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az első fokú határozat meghozatalában részt vett.

(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont szakdolgozó, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.

(4) A 28.§ (1) bekezdés b)-c) pontjain, illetve a 29. § (2) bekezdésén alapuló felfüggesztés, illetőleg kizárás alkalmazásáról az etikai bizottság elnöke meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye

35. § (1) Az első fokú etikai bizottság döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett szakdolgozónak, a szakdolgozó munkáltatójának, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az első fokú határozattal szemben az érintett személy, illetve az etikai eljárást kezdeményező a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az első fokú etikai bizottságnál, az országos etikai bizottsághoz címezve.

(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában, és az első fokú etikai bizottság határozatát helyben hagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti és az első fokon eljárt etikai bizottságot új eljárásra utasítja.

Az országos etikai bizottság a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az írásba foglalt határozatot 30 napon belül megküldi az első fokon eljárt etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek és szerveknek.

(4) Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, az országos etikai bizottság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú etikai bizottságot új eljárásra utasítja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseten kívül az országos etikai bizottság a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.

(6) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakdolgozó, valamint az eljárás kezdeményezője a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.

(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az első fokú etikai bizottság, illetve az országos etikai bizottság eljárására, a határozatokra a kamara Etikai Eljárási Szabályzatába foglalt rendelkezéseket, valamint a közigazgatási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

36. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az eljárás alá vont szakdolgozó, annak halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai bizottság nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén az etikai határozatra lényeges kihatással lett volna.

(2) Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont szakdolgozó terhére csak annak életében, az elévülési időn belül van helye. Új eljárást a kamarai szervezet elnöke, az érintett szakdolgozó, annak halála esetén hozzátartozója kezdeményezhet.

(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú etikai bizottság határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet az országos etikai bizottsághoz.

37. § (1) Kiszabható etikai büntetések:

a) megrovás,

b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér havi összegének háromszorosáig terjedhet,

c) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,

d) a 29. § (2)-(3) bekezdései szerinti esetekben kizárás.

(2) Az első- és másod fokon eljáró etikai bizottság határozatát az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt etikai büntetések kiszabása esetén a bizottság eljáró tagjainak egyszerű, a c) és d) pontjában foglalt etikai büntetések kiszabása esetén - a 34. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - kétharmados szótöbbségével hozza.

38. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig az elmarasztalt szakdolgozó kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.

(2) Az etikai büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével az első fokú etikai bizottság - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont szakdolgozót, ha arra érdemes.

(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben az etikai eljárás szabályait kell alkalmazni.

39. § Az etikai eljárás költségeit a kamara előlegezi. Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizotság határozatában kötelezheti az elmarasztalt szakdolgozót az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.

VII. Fejezet

A MESZK állami felügyelete

40. § (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MESZK működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi az Alapszabály, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai jogszerűségét, illetőleg azt, hogy a MESZK szerveinek, illetve tisztségviselőinek a tevékenysége megfelel-e az Alapszabálynak. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés megszüntetésére vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet küldöttgyűlését, illetőleg - területi küldöttgyűlés vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén – az országos küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a MESZK-ben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, aki az ellenőrzött szervnél tisztséget visel, illetve akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A döntés, határozat jogszerűségének ellenőrzésére alkalmas dokumentumokat, jegyzőkönyveket a miniszter felhívására az elnökség átadja. A miniszter álláspontjáról az elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

41. § (1) Az e törvény szerint megalakuló MESZK országos küldöttközgyűlését első alkalommal - e törvény felhatalmazása alapján – a Magyar Ápolási Egyesület és az ESZET véleményére tekintettel felügyeletével - a törvény hatálybalépésekor egyesületként, vagy egyéb társadalmi szervezetként, alapszabályában országosként bejegyzett és működő, a küldöttközgyűlésbe delegálási joggal rendelkező szakdolgozói szervezetek képviselőiből létrejövő Szervező Bizottság hívja össze a törvény hatálybalépését követő 90 napon belüli időpontra.

(2) A Szervező Bizottság a törvény hatálybalépésével kezdi meg működését.

A küldöttközgyűlésbe delegálási jogot az az országos tevékenységi körű szakdolgozói szervezet szerez, amely delegálási szándékát e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Szervező Bizottságnak írásban bejelenti.

(3) A Szervező Bizottságban valamennyi, bejelentkezett, alapszabályában rögzítetten országos tevékenységű szakdolgozói szervezet képviseletét biztosítani kell. A Szervező Bizottság szótöbbséges határozattal választja meg elnökét, és egyéb tisztségviselőit, továbbá megállapítja működésének rendjét.

(4) A Szervező Bizottság független szerv, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szervező Bizottságot elnöke képviseli.

(5) A Szervező Bizottság feladata a MESZK létrehozásában való közreműködés és a megalakulás demokratizmusának biztosítása. A Szervező Bizottság gondoskodik az ideiglenes alapszabály tervezetének előkészítéséről.

(6) A Szervező Bizottság az alapszabály elfogadásával megszűnik.

(7) A szervezésről a szakmai sajtóban, valamint legalább egy országos és megyénként egy helyi napilapban felhívást kell közzétenni.

42. § (1) Az alakuló küldöttközgyűlés a (4) bekezdés szerinti időtartamra dönt a MESZK ideiglenes Alapszabályáról, valamint az ideiglenesen megválasztott tisztségviselőkről.

(2) A küldöttközgyűlésbe a bejelentkezett országos szakdolgozói szervezetek minden 200 tag után 1 küldöttet delegálnak azzal, hogy legalább 1 fő delegálására minden szervezet jogosult.A tagságot címlistával igazolni kell a szervezeő bizottság elnökénél. A címlistának tartalmaznia kell a nevet, a belépés dátumát, lakóhelyet. Az elnök a címlistát zárt borítékban őrzi és a eredményes alakuló ülést követően – a jogorvoaslati határidő leteltével – jegyzőkönyv szerint megsemmisíti. Jogorvoslat esetén a bíróság rendelkezésére bocsátja.

(3) A Szervező Bizottság gondoskodik az alakuló küldöttközgyűlés lebonyolításához szükséges jelölőbizottságot és szavazatszámláló bizottság felállításáról, továbbá a levezető elnök felkéréséről. A Szervező Bizottság munkájába történő részvételre megállapodásuk alapján más személyeket is felkérhetnek.

(4) A MESZK végleges Alapszabályát, valamint az országos küldöttközgyűlés által e törvény szerint megválasztandó tisztségviselőket az alakuló küldöttközgyűlést követő első, a helyi és a területi szervezetek 47. § (2) bekezdése szerinti létrehozását követő 60 napon belüli időpontra összehívott küldöttközgyűlés fogadja el, illetve választja meg.

(5) a szervező bizottság eredménytelen munkája esetén a Mgyar Ápolási Egyesület a 41§ és a 42§ szerint újra indítja a szervezést és hívja össze az alakuló közgyűlést 60 napon belül.

43. § (1) A tisztségviselőket a választásukra jogosult alakuló küldöttközgyűlés jelöli a 41. § szerint delegált küldöttek ajánlásai alapján. Jelölt az lehet, akit a jelenlévő küldöttek legalább 10%-a jelöltként elfogad.

(2) Ugyanazon küldött ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat.

44.§ (1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább 20%-át megszerezte.

(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.

(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatok legalább 10%-át megszerezte. Amennyiben a szavazatok 10%-át egyetlen jelölt sem érte el, a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választáson.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.

IX. Fejezet

Vegyes rendelkezések

45. § (1) A MESZK feladataira, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály állapítja meg.

(2) A törvény 41-44. §-ait, valamint 47. § (2) bekezdését a kamara megalakulásáig kell alkalmazni. Ezt követően a küldöttek, tisztségvisel?k és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály állapítja meg.

(2) A kamarai választás titkos.

46. § (1) A MESZK működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,

b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,

c) a kamara egyes, - b) pont körébe nem tartozó – feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatások,

d) alapítványi és más támogatások,

e) szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzésétől nem eltérő gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

f) pályázat útján elnyert pénzösszegek,

g) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek,

h) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik.

(3) A MESZK részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.

(4) Amennyiben közfeladat ellátására - az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel kötött megállapodás alapján - válik a MESZK jogosulttá, úgy a feladat átadásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.

(5) Az etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az Alapszabály rendelkezik.

47. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A helyi és a területi kamarai szervezeteket az ideiglenes Alapszabály elfogadásától számított 90 napon belül, az abban foglaltaknak megfelelően kell létrehozni. Az e törvény hatálybalépésekor szakdolgozói képesítéshez kötött tevékenységet folytatók - a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az ideiglenes Alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül kérhetik a MESZK-be történő felvételüket az ideiglenes Alapszabályban erre kijelölt szerveknél, amennyiben ezt a tevékenységüket folytatni kívánják.

(3) A területi és az országos szakmai tagozatokat az ideiglenes alapszabály elfogadásától számított 90 napon belül kell megalakítani.

48. § (1) A szakdolgozó kézműves vagy bármely kamarai tagsága a MESZK-be való felvételének napján megszűnik. Az illetékes kamara a tagfelvételt végző szakdolgozói kamarai szervezet hivatalos értesítése alapján a tagot a tagfelvétel értesítés szerinti napjától törli a nyilvántartásából.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a MESZK tagjává váló szakdolgozó a kézműves kamarai tagsága alapján járó tagdíjat a MESZK-be történő belépésének évére teljes egészében már megfizette, úgy a MESZK-be történő belépést követően a tárgyévből hátralévő időszakra a szakdolgozó a MESZK részére időarányos tagdíjat nem fizet.

INDOKOLÁS

a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat egyidejűleg teljes körűvé teszi az egészségügyben megfelelő szakképesítéssel foglalkoztatott egészségügyi dolgozók kamara alakítási jogosultságát, az orvosok és a gyógyszerészek mellett a teljes szakdolgozói kör az egészségügyben köztestületi taggá válhat. Az egészségügyi szakdolgozói tevékenységről egységes törvény kerül megalkotásra, ez a javaslat tárgya.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megalakítása összhangban áll azzal a jogalkotói és jogelméleti megfontolással, hogy szakmai kamarák alakítása során elsősorban azok a többnyire bizalmi elemeket, hangsúlyos etikai tartalmat hordozó hivatások és foglalkozások vehetők tekintetbe, melyek sajátos természetüknél fogva önszabályozást és önigazgatást igényelnek, és amelyek esetében az önigazgatás - a döntéshozók szakmai ismereteire is tekintettel – hatékonyabb, mint az állami irányítás.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara célját tekintve részint közhatalmi, részint szakmai érdekképviseleti testület, feladatai is e kettőséghez igazodnak. Szakmai feladatként is jelentkezik az érintett egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységének önálló, belső kontrollja, amely a Kamara etikai jogkörében (etikai normaalkotás, valamint etikai felelősség érvényesítése), valamint az államhatalmi, közigazgatási, finanszírozási szervezetrendszer egészségügyi irányító tevékenységében való közreműködésben – véleményezés, egyetértés - nyilvánul meg. Érdekképviseleti funkció betöltését jelenti a Kamarának a szakdolgozók anyagi és szakmai helyzetét érintő alkufolyamatokban való részvételi lehetősége éppúgy, mint a jogszabályok megalkotásába való bevonásuk kötelezettsége a szakdolgozókat közvetlenül érintő normák tekintetében. Közhatalmi jellegűnek is tekinthető ugyanakkor a Kamara által széles körben gyakorolt, a kötelező kamarai tagság révén a tevékenység végzése szempontjából érdemi, jogkeletkeztető, jogmegszüntető következménnyel bíró etikai jogkör mellett a külföldi állampolgárságú szakdolgozók ideiglenes magyarországi foglalkoztatásával összefüggő kamarai autoritás érvényesítése, a tevékenység végzésének feltételeként meghatározott hatósági nyilvántartás (működési nyilvántartás) vezetése, karbantartása, valamint a képzési követelményrendszer, a külföldi oklevelek honosítási, egyentértékűsítési feltételrendszerének meghatározásában való alakító részvétel lehetősége. Hangsúlyos kamarai szerep a finanszírozási szerződések általános feltételeinek meghatározásában való érdemi részvétel jogköre.

A belső felépítés során képviseleti elven létrejövő választási rendszer biztosítja az európai normáknak megfelelő szervezeti élet kialakítását A törvényjavaslat, tekintettel arra, hogy a magyar demokrácia történetében alapvetően új szakmai hivatásrendet deklaráló, intézményesítő törvényről van szó, megalakulásakor épít a már bejegyzett és évek óta működő különböző profilú szakdolgozói szervezetek képviseletére és tagságára, és ezen szervezetek részére a Kamara létrehozásakor alapvető szervezetépítő, kialakító funkciót biztosít. Átmeneti rendelkezések rögzítésével biztosítja ugyanakkor a jelenleg csekély taglétszámuk, vagy egyéb okokból jelentős súlyú érdekképviseleti szervvel nem rendelkező szakterületek számára is a Kamara létrehozásába egyenrangú partnerként való bekapcsolódás lehetőségét.

A javaslat rendezi a MESZK jogi státuszát, azt a szakdolgozók szakmai önkormányzataként, illetőleg érdekképviseleti szerveként határozva meg. A javaslat a MESZK feladatainak ellátását több szinten felépülő, a területi, illetőleg a szakmai elv szerint kialakított, tagolt szervezeteinek hatáskörébe utalja. Mind a területi, mind a szakmai elv szerint szerveződött kamarai szervek számára biztosítja az önkormányzati autonómia lehetőségét. Az autonómia, erőssége a szervezetrendszeren belül eltérő módokon kerül meghatározásra.

A javaslat a MESZK feladatainak ellátását a három szinten felépülő kamarai szervezet hatáskörébe utalja funkcionális önkormányzati autonómia lehetőségét biztosítva ezzel a helyi kamarai szerveződéseknek is.

A javaslat meghatározza a kamarai szervezet legfontosabb jellemvonásait, megalakulásának módozatát, képviseleti és ügyintéző szervei valamint tisztségviselői megválasztásának, határozat hozatalaiknak alapvető kérdéseit.

A javaslat annak elkerülésére, hogy a túlzott szervezeti széttagoltság működési zavarokhoz vezessen, az e törvény szerinti helyi szervezetek alakításának jogát minimális taglétszámhoz köti, egyidejűleg biztosítja, hogy a helyi szervezetek meghatározott taglétszám alatt a közvetlen képviselet elve alapján működjenek, így a kamarai tagság jelentős hányada közvetlenül kapjon módon az önkormányzati igazgatásra.

A törvény értelmében a kamara alapszabály szerint működik, annak érdekében, hogy az egészségügyi szakdolgozói önigazgatással kapcsolatos feladatoknak egységes elvek szerint lehessen eleget tenni, a helyi és a területi szervezetek önálló alapszabályt nem készíthetnek, hanem valamennyi kérdést a kamara egységes alapszabályában kell szabályozni.

A kamarai szervezetrendszer egymásra épülő jellege biztosítja, hogy a közvetett demokrácia eszközeivel az országos szervezet tevékenységében valamennyi területi szervezet, illetve valamennyi szakmai tagozat részt vehessen. Ezzel az országos szervezetben is megfelelően biztosított mind a területi elv szerinti, mind a szakmai önkifejezés lehetősége, az érdekviszonyok egyedi jellegének, sajátosságainak képviselete.

A 2. §-hoz

A kamarai érdekérvényesítés hatékonyságát nem kizárólag a véleményezési jogkörök terjedelme hanem e jogkör gyakorlásának garanciái biztosíthatják teljes körűen. Ennek érdekében a javaslat eljárási szabályokat ad a véleményezési jogkör gyakorlása tekintetében, amelyek valamennyi kamarai véleményezési jogkörrel érintett döntéshozó, döntés-előkészítő számára kötelező eljárási szabályok. A kamarai véleményezési jog tartalmánál fogva természetesen nem jelenti a kötelező figyelembe vétel kényszerét a véleményt kérő számára, azonban e jogkör formálissá válásának elkerülése érdekében a törvény a kamarai véleményt figyelembe nem vevő, illetőleg azt csak részlegesen elfogadó döntés-előkészítő számára az eltérésről való tájékoztatás kötelezettségét írja elő a döntéshozó, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MESZK számára. A törvény figyelembe veszi azonban azt a tényt is, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem szolgálhat alapul a jogalkotáshoz, illetőleg bizonyos döntések meghozatalához kapcsolódó jogi, illetve politikai felelősség birtokában lévő jogalkotó, jogalkalmazó szerv döntéshozatalának akadályozásához, késleltetéséhez. Ennek érdekében - a joggal való visszaélés elkerülésére - a törvény a véleményezési jog gyakorlását a véleményt kérő által meghatározott időhatárhoz köti. Ezen időhatártól kivételesen, a MESZK kérésére, a törvény rendelkezéseinek egyébként meg nem felelő határidő tűzése esetén lehet eltérni.

A kamarai hatósági feladatok, valamint egyes közigazgatási döntésekre kiható kamarai érdek-képviseleti feladatok, illetőleg a közigazgatási eljárás általános szabályai fokozott összhangjának biztosítása érdekében a törvény a hatósági jogalkalmazás időkorlátait, a jogorvoslat rendjét a MESZK tevékenysége tekintetében is alkalmazandónak rendeli azzal, hogy a törvényben meghatározott egyetértési jog gyakorlása során a Kamara tevékenységére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben a szakhatóságok eljárására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

A 4-5. §-okhoz

A javaslat értelmében a helyi szervezetek a településeken, fővárosi kerületekben vagy egészségügyi intézményekben szerveződhetnek meg, illetve meghatározott létszám elérése esetén meg kell szervezni azokat. Annak elkerülésére, hogy a túlzott szervezeti széttagoltság működési zavarokhoz vezessen, az e törvény szerinti helyi szervezetek alakításának jogát illetve kötelezettségét minimális taglétszámhoz köti, egyidejűleg biztosítja, hogy a helyi szervezetek meghatározott taglétszám alatt a közvetlen képviselet elve alapján működjenek, így a kamarai tagság jelentős hányada közvetlenül kapjon módon az önkormányzati igazgatásra.

A helyi szervezetek a kamara területi szervezeteivel illetve országos szervezetével összehasonlítva egyszerűsített szervezettel rendelkeznek. A javaslat kizárólag képviseleti szerv létrehozását írja elő, továbbá elnökből, alelnökből és az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló ügyintéző szervet nevesít. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a kamarai önszabályozás keretében további ügyintéző szervek és tisztségviselők megválasztására is sor kerüljön a helyi szervezeteknél, továbbá rögzíti, hogy a helyi szervezetek feladatait az Alapszabályban kell meghatározni. A helyi szervezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, ettől eltérve az Alapszabály szükség esetén, indokolt esetben önálló jogi személyiséget biztosíthat.

A 6-9. §-okhoz

A javaslat szerint a területi szervezeteket a megyékben és a fővárosban kell létrehozni. A területi szervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek.

A területi kamarai képviselet a helyi kamarai tagság közvetett képviseletét jelenti, tekintettel arra, hogy területi képviseletei szervbe az adott területi szerv illetékességi területén működő helyi szervezetek képviseleti szervei, a helyi szervezetek minden 20 tagja után választanak 1-1 küldöttet.

Tekintettel a kamara által összefogott egészségügyi szakdolgozók széles körére, és a tevékenységek részben eltérő jellegére, a javaslat szakmai tagozatok létrehozásával törekszik arra, hogy a területi szerveződésből adódó aránytalanságot kiegyenlítse.

Ennek megfelelően a területi szinten létrehozott tagozatok 5-5 személyt jogosultak delegálni a területi képviseleti szervbe.

A területi kamarai szervezetek a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott közfeladatokat, továbbá szakmai érdekképviseleti és önigazgatási feladatokat látnak el.

A területi kamarai szervezetek ügyintéző szervként területi elnökséget hoznak létre. A javaslat a területi elnökség összetételét illetően előírja, hogy az elnök mellett legalább négy alelnököt kell választani, továbbá szabályozza, hogy a négy alelnök mely szakmai területek felelőseként működik, és az elnök illetve az alelnökök nem tartozhatnak azonos szakmai tagozatokhoz.

A területi szervezetek önigazgatási feladatkörükben ellátnak minden olyan tevékenységet, mely elősegíti a szakmai és etikai elveknek a tagság munkájában történő érvényre juttatását. Ennek alapján első fokú etikai bizottságokat hoznak létre, és etikai jogkört gyakorolnak. Az eljárás alapját az egységes Etikai Kódex, valamint Etikai Eljárási Szabályzat képezi.

A 10-12.§-okhoz

A javaslat szerint a kamarán belül - a szakdolgozói hivatás erős belső differenciálódására tekintettel - a szakmai tagozatok létrehozása lehetséges. A javaslat felsorolja azokat a tagozatokat, melyeket a területi szervezethez tartozó tagok szakmai tevékenységének összetételétől függően - létre lehet hozni, továbbá lehetőség ad az Alapszabály számára, hogy további belső differenciált szabályozást adjon.

A javaslat szabályozza a tagozatok tagsági feltételeit, továbbá a tagozatok fontosabb feladatait, a kamara működésével kapcsolatos jog és hatásköreit. A szakmai tagozatok szerepét erősíti a részükre biztosított véleményezési és egyetértési jog, mellyel a szakmai színvonal és az országosan egységes gyakorlat kialakításának feltételei megteremthetőek. Ettől való eltérésre nincs lehetőség.

A javaslat lehetőséget kíván adni a szervezeti integrációra, melynek alapján egy vagy több területi szervezet feladatait illetve hatásköreit egészben vagy részben társult formában láthatja el, vagy a megállapodásukban erre kijelölt területi szervezet láthatja el. Az ilyen megállapodások érvényességéhez ki kell kérni az országos elnökség jóváhagyását.

A kamarai tagok az országos szervezetben az általuk választott küldötteken keresztül gyakorolják az önkormányzatiságból eredő jogaikat. A javaslat szerint a területi küldöttgyűlések minden 20 küldöttje után kell egy-egy küldöttet megválasztani az országos küldöttközgyűlésbe, akik négy évig képviselik a területi szervezet tagságának az érdekeit. Az országos küldöttközgyűlésbe delegálási joggal rendelkeznek az országos tagozatok, melyek tagozatonként 5-5 küldöttel bővíthetik az országos küldöttközgyűlés létszámát.

Az országos szervezet az ellátandó feladatok jellege szerint három szintből áll.

A kamara, illetve a kamarai tagság számára stratégiai jelentőségű kérdések a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Az operatív jellegű döntések meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. Ezek közül is figyelmet érdemel a tagsági viszonnyal kapcsolatos jogorvoslati ügyekben történő intézkedési jogosultsága. Ezt a megoldást garanciális okok miatt választotta a javaslat. Mindenképpen testületi szintű döntés szükséges minden olyan kérdésben, ami a tagsági jogok és ezen keresztül a hivatás gyakorlásának jogát érinti.

A javaslat értelmében lehetőség van arra is, hogy a küldöttközgyűlés az egyébként elnökségi hatáskörbe tartozó kérdésekben akár a döntést magához vonja, akár azok gyakorlásához kötelezően képviselendő szempontokat határozzon meg. Ez különösen fontos szabályozási vagy stratégiai jellegű szakmai állásfoglalások kialakításánál bírhat jelentőséggel.

A javaslat értelmében az etikai, valamint az egyéb ellenőrzési feladatokkal külön-külön bizottság foglalkozik.

Az országos elnökség összetételét illetően – a területi elnökségekhez hasonlóan – a javaslat előírja, hogy az elnök mellett legalább négy alelnököt kell választani, továbbá szabályozza, hogy a négy alelnök mely szakmai területek felelőseként működik, és az elnök illetve az alelnökök nem tartozhatnak azonos szakmai tagozatokhoz. Szabályozza a javaslat a MESZK képviseletével kapcsolatos kérdéseket is.

Az országos etikai bizottság hármas feladatot lát el. Egyrészt elbírálja a területi szervezet etikai ügyben hozott határozatai elleni jogorvoslati kérelmeket, másrészt javaslatot tesz az Etikai Kódex, továbbá az Etikai Eljárási Szabályzat tartalmára, valamint megkeresésre állást foglal általános érvényű szakmai-etikai kérdésekben.

Az országos felügyelő bizottság mind az országos, mind pedig a területi és a helyi szerveknél ellenőrzi a kamara törvényes működésére, gazdálkodására, valamint pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, illetőleg belső szabályok érvényesülését. Az ellenőrzések hatékonyságát segíti elő a javaslatnak az a rendelkezése, miszerint a felügyelő bizottság munkáját minden érintettnek a szükséges tájékoztatások, információk megadásával is támogatnia kell.

A javaslat 20. §-a - a 10. § szabályozási megoldását alapul véve - szabályozza az országos tagozatok létrehozásával kapcsolatos alapvető szabályokat. Az országos tagozatokat a területi tagozatok által a területi küldöttgyűlésekbe tagozatonként megválasztott 5-5 fő alkotja.

A törvény - a kamara területi szervezeteihez hasonló jogi szabályozással - az országos szervezet titkári feladatait, illetőleg az e feladatkörrel összefüggő tevékenységet ellátó titkár jogállását, a feladat jellegéből adódó, a gyakorlati igények szerinti képesítési feltételek pontos rögzítésével, a választott tisztségviselői jogállás helyett a feladatokkal összhangban álló munkajogi jogviszony hangsúlyozásával szabályozza.

A 22-24. §-okhoz

A javaslat a kamara tisztségviselőinek megválasztására és visszahívására tartalmaz alapvető szabályokat. A törvényjavaslat a tisztségviselők megbízásának tekintetében időbeli korlátot állít azzal, hogy legfeljebb két egymást követő alkalommal teszi lehetővé azonos tisztségre történő választást. Ez összhangban van a magyar alkotmányos gyakorlattal.

A javaslat részletesen foglalkozik az összeférhetetlenségi szabályokkal. El kell kerülni, hogy olyan függőségi rendszerek alakuljanak ki a kamarán belül, ami a kamara eredeti céljainak megvalósulását esetleg veszélyeztetné. A kamara működésének demokratizmusát jelenti az a szabály is, ami bizonyos szinteken a többes tisztség vállalását, valamint az újraválasztások számát korlátozza.

Amennyiben a választott tisztségviselővel szemben a megválasztását követően merül fel az összeférhetetlenségi ok és az érintett önként nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, a javaslat ebben az esetben a megjelölt szerveket hatalmazza fel az összeférhetetlenség kimondására. Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi ok fennállása ténykérdés, a javaslat pedig ezek kezelésére megfelelő eljárási rendet állít fel, ezért az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

A javaslatban szabályozásra kerül a visszahívás intézménye is, amely a megválasztó szerv számára teremti meg a megválasztottal szemben történő folyamatos érdemi számonkérés, a bizalmi viszonyra épülő jogi kapcsolat állandó fenntartásának, szükség esetén felülvizsgálatának lehetőségét. A javaslat a kamarai tisztség visszahívással való megszüntetését szigorú eljárási rend betartása mellett teszi lehetővé. Tekintettel arra, hogy egy szervezet demokratikus működéséhez hozzátartozik, hogy annak vezetői a visszahívás lehetőségén keresztül pártatlan döntéseikben ne legyenek befolyásolhatók, ezért a törvényben meghatározott visszahívási szabályokat az Alapszabályban további részletes előírásokkal kell kiegészíteni, melyek vonatkoznak például a visszahívási indítvány alaki és tartalmi előírásaira, a benyújtás és az elbírálás módjára, a visszahívással érintett személy számára - álláspontjának kifejtésére vonatkozó - lehetőség biztosítására.

A kamara érdekképviseleti szerepét erősíti az a rendelkezés, amely egyes kamarai tisztségviselők számára az üzemi tanács elnökére, illetőleg a választott szakszervezeti tisztségviselőre, egyéb, ügyintéző szervek tisztségviselőnek nem minősülő választott tagjai tekintetében az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkajogi kedvezményeket biztosítja.

A 25-29. §-okhoz

zp3_FFMP3AtOjCch6Ndsc6p93CLcWO6yjNIvx5lBNr0=.html