A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

J E L E N T É S
a Nemzeti Környezetvédelmi Program
1999-2000. évi végrehajtásának helyzetéről

Budapest, 2003. április

BEVEZETÉS *

I. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME *

I.1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM *

I.2. A VIZEK VÉDELME *

I.3. FÖLD- ÉS TALAJVÉDELEM *

II. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME *

II.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME *

II.2. AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI *

II.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME *

III. A TERMÉSZET VÉDELME *

III.1. TERMÉSZETVÉDELEM *

III.2. TÁJVÉDELEM *

IV. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK *

IV.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS *

IV.2. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM *

IV.3. KÖRNYEZETBIZTONSÁG *

V. ÁGAZATOK *

V.1. ENERGETIKA *

V.2. IPAR *

V.3. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS *

V.4. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS *

V.5. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK *

VI. A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ ÉS A BALATON RÉGIÓ ÉRTÉKELÉSE *

VI.1. A FŐVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ *

VI.2. A BALATONI RÉGIÓ *

VII. AZ NKP MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE AZ 1999. ÉS 2000. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERVEK VONATKOZÓ PROGRAMJAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL *

VII.1. KUTATÁS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS *

VII.2. A KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE *

VII.3. JOGI, INTÉZMÉNYRENDSZER (ELFOGADOTT KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK) *

VII.4. AZ OKTATÁS, A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS TUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE *

VII.5. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS (EU, OECD, ENSZ) *

VII.6. A PROGRAM PÉNZÜGYI IGÉNYEI *

Rövidítés jegyzék: *

Magyarország környezetpolitikájának célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben előírtaknak megfelelően az Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX.26.) OGY határozatában alkotta meg, a hat évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP) elfogadásával. Az NKP alapvető célkitűzése a fenntartható fejlődéshez szükséges legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági feltételek kialakítása és támogatása, a környezetvédelemi tevékenység korszerűsítése és a környezetállapot javítása érdekében.

A környezetpolitikai célok teljesüléséről, a megvalósítás tapasztalatairól, az előrehaladás értékeléséről a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 41.§ (3) bekezdése szerint kétévente be kell számolni az Országgyűlésnek. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. időtartamának második beszámolási időszaka (1999-2000.) lezárult.

A beszámoló elkészítésének alapja az NKP 1999. évi Intézkedési Terve (2126/1999. (V.31.) Korm. határozat) és 2000. évi Intézkedési Terve (2132/2000. (VI. 15.) Korm. határozat).

A beszámoló célja, hogy értékélést nyújtson ezen időszakban az NKP előrehaladásáról. Ennek érdekében át kell tekinteni az NKP céljainak teljesülését, elemezni kell az adott időszakra vonatkozóan az egyes intézkedések és beavatkozások hatásait, előrehaladásuk eredményeit.

Az NKP 1999-2000. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés az 1999. és 2000. évi Intézkedési Tervek programjait értékeli a következők szerint:

Az Intézkedési Tervekben szereplő programokat az NKP szerkezetét követő tagolásban fontos értékelni, mert az 1999. és 2000. év Intézkedési Terveinek szerkezete jelentősen eltér egymástól. Ezek összefésülését az NKP-hoz kellett igazítani. A két év környezetvédelmi tevékenységének együttes értékelését az NKP struktúrájára épülő, a tartalomjegyzékben látható csoportosításban célszerű tárgyalni.

A környezeti elemek, hatótényezők, környezeti rendszerek, a kiemelt ágazatok és térségek, valamint az NKP megvalósulását szolgáló eszközök programjainak értékelése minden esetben az Intézkedési Tervekben feltüntetett programok megnevezésével kezdődik. Itt van feltüntetve, hogy adott program mely másik területhez tartozik még. Ezt követően a program rövid értelmező leírása következik, majd az adott program előrehaladásának bemutatása. Adott fejezetenként rövid összefoglaló jellemzés teszi teljessé egy környezeti elem, hatótényező, rendszer, kiemelt ágazat, térség, vagy megvalósítást szolgáló eszköz területén elért előrehaladás elemzését, a legfontosabb, 1999. és 2000. évi környezeti mutatókból megszerzett kiegészítő információk segítségével.

A jelentés az NKP pénzügyi megvalósíthatóságát is elemzi az adott két esztendőre, mégpedig az Intézkedési Tervekben előirányzott és ténylegesen felhasznált pénzügyi források vizsgálatával és értékelésével. A pénzügyi értékelésnél azonban előre kell bocsátani, hogy egyes programok megszűnése, átcsoportosítása és a pénzforrások időnkénti átütemezése nem teszi lehetővé teljesen egyértelmű helyzetkép felvázolását. Az NKP megvalósításának hat évre szóló programja időarányos költségszámai és az egyes programok pénzügyi ráfordításainak változó volumene viszont segíthetnek az értékelésben.

Program előrehaladás: A programhoz kapcsolódóan az erősen szennyező kétütemű gépkocsik lecseréléséhez 2000-ben a KAC-ból 10,5 millió Ft támogatást ítélt meg a tárcaközi bizottság. Az intézkedések között szerepelt a sűrített földgáz (CNG) üzemanyag használatának elősegítése is. Ehhez kapcsolódóan egy pályázat keretében a KöM 4 db CNG autóbusz átalakításához járult hozzá.

A Program keretében folytatódott az egyik legjelentősebb zajkibocsátással járó városi közlekedési eszköz, a villamos zajkibocsátásának mérséklése. A pályatestek rekonstrukciója kapcsán, több helyen zaj- és rezgésszigetelt alapozást építettek ki, amely mintegy 2-2,5 dB-lel csökkentette az elhaladási zajt. Ez csaknem forgalomfelezéssel egyenlő hatású. Ilyen valósult meg Budapesten a Népszínház utcában, a Margit körúton, a Lehel úton, az Alkotás utcában. KAC támogatással folytatódott a fővárosban új trolibuszok beszerzése, melyek zajkibocsátása is jóval kedvezőbb a korábbi, szovjet gyártmányúakénál.

2000-ben hosszú előkészítő és egyeztető munka után elkészült és 2001. szeptemberében lépett életbe 18/2001. (V.23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről. A rendeletben több új, a gépkocsik felülvizsgálati rendszerét korszerűsítő elem került beépítésre, amely várhatóan javítja a gépjárművek üzemben tartásának környezetvédelmi színvonalát, így csökkenti a közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátást. A szabályozás továbbfejlesztéséhez kapcsolódóan kutatási munkák folynak a gépkocsik terhelt állapotban történő vizsgálatáról és párolgási emisszióval kapcsolatos mérések megvalósíthatóságáról is.

Finanszírozás: 1 812 millió Ft (KöM-KAC), 10 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: A program mindkét évben működött. Keretében a KöM támogatta a korszerű tehergépkocsik beszerzését.

Finanszírozás: 82,4 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az 1999/32/EC irányelvnek megfelelő minőségű (max. 1% kéntartalmú) fűtőolaj előállítására vonatkozó projektek ráfordítási költségei összesen 55,5 Mrd Ft-ot tesznek ki. A késleltetett kokszoló üzem és kapcsolódó beruházások üzembe helyezésével MOL Rt. már 2002. január 1.-től képes 1% kéntartalmú fűtőolajat gyártani forgalmazni, amit a hivatkozott EU irányelv csak 2003. január 1-től ír elő.

Finanszírozás: 55 500 millió Ft (MOL Rt.).

Rövid programleírás: Az EU levegőtisztaság-védelmi szabályozási rendszerének megfelelő hazai gyakorlat kialakítása. A levegőtisztaság-védelmi szervezet fejlesztése, létszámfejlesztés és a kapcsolódó eszközfejlesztés a központi irányítást ellátó szervezeteknél és a területi levegőtisztaság-védelmi szerveknél. Levegőtisztaság-védelmi jogharmonizáció, az EU joganyagának gyakorlati bevezetéséhez szükséges feladatok ellátása.

Program előrehaladás: A levegőtisztaság-védelem feladatai közül 1999. és 2000. folyamán prioritást kapott az EU csatlakozási felkészülés, ami a jogharmonizáció felgyorsítását és az intézmény fejlesztések fokozott elősegítését jelentette.

A jogharmonizációs program keretében elkészült és a Parlament elfogadta a 2000. évi CXXIX. törvényt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról. A törvény technikai jellegű módosítást tartalmaz és hatásköri kérdéseket pontosít, ezért gazdasági kihatásai nincsenek. A törvénnyel kapott felhatalmazásoknak megfelelően megtörtént a levegő védelméről szóló kormányrendelet kidolgozása és 2000. decemberében a Kormány elé terjesztése. A kormányrendelet végrehajtását szolgáló két miniszteri rendelet szakmai kidolgozása folytatódott. Az EU illékony szerves anyagok kibocsátását szabályozó előírásait egy új KöM miniszteri rendelet fogja harmonizálni, amelynek tervezetét külső szakértők elkészítették. Több, az EU joganyagában, 1999-ben és 2000-ben megjelent új szabályozás átvételének műszaki megalapozása is megtörtént. Felmérésre kerültek az illékony szerves anyagokat kibocsátó technológiák.

Az EU csatlakozási felkészülésünk szükségessé teszi a jelenlegi légszennyezettségi mérőhálózatok fejlesztését. A legszükségesebb mérőrendszerek kiépítéséhez a beruházások előkészítése folyamatban van. Az egységes mérőhálózati munka biztosításához és a mérések minőségi színvonalának emeléséhez az országos mérőhálózati központ - a Környezetvédelmi Referencia Központ - eszközfejlesztése és létszámbeli megerősítése folyamatosan történt. A hálózat egységeinek, a környezetvédelmi felügyelőségeknek a felszereltségét a hazai központi források biztosítása mellett egy folyamatban lévő PHARE program is segíti.

Finanszírozás: a beruházások előkészítése folyamatban volt, de felhasználás nem történt.

Rövid programleírás: A nagy tömegben kibocsátott szennyező-anyagok mennyiségének csökkentése, a nagyobb pontforrások emissziójának csökkentésének ösztönzése.

Program előrehaladás: A környezetterhelési díjról szóló koncepció tervezet elkészült, azonban további egyeztetések szükségesek.

A levegőtisztaság-védelmi konkrét NKP célok az EU csatlakozási felkészülés, a hazai levegőminőségi helyzet javítása, valamint a nemzetközi egyezményekben vállaltak végrehajtása voltak. Az Intézkedési Tervek levegőminőséget érintő programjai az egyes ágazatok, környezeti rendszerek, kiemelt területek csoportjai közt megosztva szerepelnek, ezért ezek előrehaladása adott területeknél kerül bemutatásra. A levegőtisztaság-védelemi területhez kapcsolható az energia ágazat összes programja, szám szerint nyolc darab. Az ipar programjai közül három kapcsolódik szorosan a levegőtisztaság-védelmi témakörhöz. A közlekedési ágazat programjaiból mind a tizenkettő kapcsolódik a levegőtisztaság-védelemhez. Az egyéb szolgáltatási ágak földgázellátási programja kapcsolható a levegőminőségi kérdéskörhöz. Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai témakör tartalmaz egy levegőminőséget érintő, a levegőszennyezés egészség-károsító hatásainak és kockázatainak elemzése című alprogramot a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramon belül (NEKAP). A fővárosi agglomerációt érintő mindkét programnak vannak levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai. Az NKP megvalósítását szolgáló eszközök közül a környezetvédelmi információs rendszer fejlesztése terület négy programmal kapcsolódik a levegőtisztaság-védelemhez, a jogi intézményrendszer és a nemzetközi együttműködés fejezet természetesen számtalan egyezménnyel, hazai és nemzetközi jogszabállyal érinti a hazai levegőminőség-szabályozás területét. Az Intézkedési Tervekben összességében huszonkilenc programnak vannak levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai.

A légszennyezettségi állapot változása és a levegőtisztaság-védelmi intézkedések hatékonysága a levegőben bocsátott, illetve az onnan kiülepedő anyagok környezeti mutatóinak elemzésével alátámasztható. A nemzetközi egyezményekben vállalt levegőtisztaság-védelmi kötelezettségek teljesülését is környezeti mutatókkal mérhetjük legjobban. Ha a környezeti mutatókban nem következik be megfelelő javulás, akkor meg lehet tenni a megfelelő válaszlépéseket, ahogy ez az Intézkedési Tervek programjai szerint meg is történik.

A nagy távolságokra eljutó savasodást okozó légszennyező anyagok közül a kén-dioxid kibocsátást hazánknak - 1980-hoz viszonyítva 2000-ig - 45%-kal kellett csökkentenie. Az 1980-as kén-dioxid kibocsátás 1632,8 kt volt. Azóta folyamatos és jelentős mértékű a kibocsátás csökkenés. A 2000-es évre kitűzött csökkentést már 1992-ben sikerült teljesíteni elsősorban a gazdasági szerkezetváltás következtében mérséklődő energiaigények hatásaként. Örömteli viszont, hogy a magyar gazdaság talpra állásával egy időben a környezetvédelmi intézkedések, a tüzelőanyag szerkezet változás, a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklődése és a tüzelőberendezések korszerűsödése következtében a kén-dioxid kibocsátás csökkenése nem állt meg, hanem tovább folytatódott. 1998-ban hazánk kén-dioxid emissziója 591,83 kt volt. A gazdaság ágazatain belül egyedül a hőerőművi kén-dioxid kibocsátás nőtt az 1990-es évek végén, de ennek megakadályozására a Mátrai Erőműben az 1998-2000. években mintegy 11 Mrd Ft értékű környezetvédelmi beruházás eredményeként megépült egy füstgáz kéntelenítő berendezés, így az eddigi legnagyobb kén-dioxid kibocsátást produkáló erőmű (ami a teljes magyarországi kibocsátás 24%-át adta eddig) a szennyezőanyag emisszióját 96%-kal csökkentette, mintegy 150 kt/év mennyiséggel. Mindez azt jelenti, hogy a 2000. esztendőben az ország összes kén-dioxid kibocsátása kb. 440-450 kt érték körül mozgott, ami az 1980-as szintnek csupán a 27%-a.

A nitrogén-oxidok országos kibocsátása 1992-ig fokozatosan csökkent (183,2 kt), sajnos azóta - elsősorban a közlekedés emelkedő aránya miatt - folyamatos növekedés tapasztalható nitrogén-oxidok kibocsátásában. 1998-ban 202,63 kt volt Magyarország összes NO_X emissziója, ami elegendő a Szófia Jegyzőkönyvben (1988) előírt szinten tartás teljesítéséhez. A közlekedési eredetű NO_X terhelés csökkentéséhez komplex intézkedések szükségesek, a gépjármű park korszerűsítése, a közlekedési szokások módosítása, forgalom szervezési intézkedések és az ellenőrzések szigorítása ennek egyaránt részei.

A szilárd anyag kibocsátás az 1980-as 576,6 kt értékről 1998-ra 127,4 kt-ra csökkent, ami az 1980-as adatnak csupán 22%-a. A csökkenés üteme ugyan lassult az 1990-es években, de a tartós javulást az ipari szűrő, leválasztó berendezések telepítése és a korszerűbb fűtési módok alkalmazása (elsősorban a lakossági gázellátás terjedése) távlatilag is biztosítják.

A szén-monoxid kibocsátásában is a közlekedés a vezető ágazat 63%-os részarányával és itt is megfigyelhető egy kis mértékű emelkedés az elmúlt években. 1980-ban még 1019 kt volt Magyarország éves CO kibocsátása és 1996-ban volt a legkevesebb 726,86 kt-val. Enyhe CO emisszió növekedés volt tapasztalható az NKP első három évében. 1998-ban 736,93 kt volt az összes CO kibocsátás.

Az illékony szerves vegyületek (VOC-ok) kibocsátása az 1991-es Genfi Jegyzőkönyv szerint 1999 végéig nem lépheti túl az 1988-as szintet. Ennek érdekében technológiai korszerűsítések valósultak meg. Hazánk VOC kibocsátása az 1988-as 205 kt értékről 1992-re 136 kt-ra süllyedt. 1998-ban a VOC emisszió 140 kt volt, melynek fele származott a közlekedésből.

A nehézfém kibocsátások közül a közlekedésből származó ólomkibocsátás szintje az ólmozott benzin 1999. április 1-től megszüntetett árusításának hatására drasztikusan visszaesett. 1998-ban még 380-400 tonna volt a közlekedési ólomkibocsátás.

Az NKP célkitűzése - az 1987-es Montreáli Jegyzőkönyvben lefektetettek alapján - az ózonkárosító anyagok felhasználásának megszüntetése az egyezményekben elfogadott határidők betartásával. A CFC-k és halonok kibocsátását az 1990-es évek közepére sikerült megszüntetni ezen anyagok termelésének, felhasználásának és behozatalának tiltásával. Csupán a CFC-11/12-es anyag esetében van egyre csökkenő mennyiségű regenerált és visszanyert tétel. A metilbromid felhasználás az 1993-as év 77 t felhasználási csúcshoz képest 1999-re 40 tonnára mérséklődött. A HCFC-k alkalmazása viszont jelentősen nőtt. Az 1990-es 180 t felhasznált összes HCFC mennyisége 1999-re 1371 tonnára emelkedett.

A troposzférikus, felszínközeli ózonkoncentrációk a közlekedéssel terhelt helyeken - nagy forgalmú utak környezetében, települések forgalmas részein -, időszakosan magasak. Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre tartósabban fordulnak elő a határértékeket meghaladó ózon koncentrációk. Az ózon koncentrációk mérése folyamatos monitorozást tesz szükségessé.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően a fő cél, hogy 2000-re a kibocsátás ne haladja meg az egy évtizeddel korábbi szintet.

A szén-dioxid, mint legfőbb üvegházhatású gáz, kibocsátása Magyarországon az 1980-as több mint 91 millió tonna értékről 1999-re 61 millió tonnára süllyedt. Az NKP megvalósulásának időszakában évente mintegy 2 millió tonnával csökkent a CO₂ emisszió. A CO₂ légköri koncentrációja, azaz a szén-dioxid háttérszennyezettség azonban folyamatosan emelkedik a hazai mérések (K-puszta) tanúsága szerint. Az 1981-es első mérési év 354,05 ppm értéke 1999-re 384 ppm-re emelkedett, igaz hogy az 1980-as évtizedben erősebb volt a növekedés üteme, mint az elmúlt évtizedben.

Az antropogén metán kibocsátás 1997-ben 1134 kt volt, ami az 1980-as évek óta egy ingadozó tendencia részeként értelmezhető. Az NKP első három évében azonban kisebb mértékű csökkenés tapasztalható a metán kibocsátásban.

A dinitrogén-oxid kibocsátása viszonylag állandónak tekintető. Az 1990-es évek közepe óta 8 és 9 kt között mozog.

A légköri kén-dioxid és nitrogén-dioxid háttérszennyezettséget 1997 óta már 5 helyen regisztrálják az országban. 1997 óta minden állomáson csökkenő tendenciát mutatnak az értékek. A csökkenő tendencia 1997-től a savas ülepedésre is jellemző.

A légszennyezetségi helyzet a hagyományos légszennyező anyagok tekintetében, a hosszabb idejű mérések adataira támaszkodó értékelés szerint kismértékben javult. Az 1992-2000 közötti időszakban a szennyezett illetve mérsékelten szennyezett településeken élő lakosság létszáma és aránya is kismértékben csökkent. 1992-ben még 2 944 000 ember élt szennyezett levegőjű településen, ami az összlakosság 28,6%-a volt, 1999-ben már csak 2 561 000 ember, akik az összlakosságnak már csak 25,1%-át teszik ki. A mérsékelten szennyezett területeken 2 093 000 ember élt 1999-ben (az összlakosság 20,5%-a), szemben az 1992-es 2 449 000 emberrel, az összlakosság 23,7%-val. Továbbra is nagy figyelmet igényel a rövid idejű határérték túllépések mértékének és gyakoriságának növekedése a közlekedési kibocsátások környezetében.

Program előrehaladás: 2000. év során megkezdődött a felszíni vizek minőségére vonatkozó monitoring fejlesztési koncepció kidolgozása.

Az év során folytatódott a felszíni vizek biológiai monitoring vizsgálatainak bővítésre vonatkozó projekt, melynek keretében a környezetvédelmi felügyelőségi laboratóriumok biológusai felkészültek az új típusú vizsgálatok elvégzésére.

A Tisza vízgyűjtőterületén - a 2000. év eleji súlyos vízszennyezések környezeti és természeti káros hatásainak felmérésére - részletes monitoring vizsgálatok történtek.

Ugyancsak a Tisza vízgyűjtőterületén, három mellékvízfolyás határszelvényében az év során automatikus vízminőségi monitor-állomás beüzemelésére került sor.

Finanszírozás: összesen kb. 200 millió Ft (ebből a tiszai vizsgálati program kb. 170 millió Ft, fejlesztési koncepció 10 millió Ft, automatikus vízminőség-mérő hálózat fejlesztése kb. 20 millió Ft).

Program előrehaladás: A kormány a 2009/1993. (HT.7.) kormányhatározat mellékletének 1. pontja alapján (2.sz. melléklet) megbízta a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert a Duna-Monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével, illetve koordinációjával.

A Minisztérium felhasználva a térségben az 1980-as évektől működő területi megfigyelő rendszert, azt folyamatosan bővítve kiépítette a jelenleg működő monitoring hálózatot. A monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai és biológiai megfigyeléseket folytatnak az ezekkel a feladatokkal megbízott intézmények.

A magyar és a szlovák kormány között 1995. április 19-én megállapodás született az ideiglenes vízmegosztás mértékére és a fenékküszöb hatásainak értékelésére, mely időbeli hatályát a 2412/1997. (XII.17.) Korm. határozat hosszabbítja meg. A megállapodás értelmében a felek a Szigetközben illetve a Csallóközben 1995. óta működő monitoring rendszereket működtetnek, melyek megfigyeléseit külön-külön Nemzeti Jelentés formájában kiértékelik. A monitoring rendszerek üzemeltetésére a Felek kormánymeghatalmazottakat neveztek ki, akik tevékenységét az 1995. május 29-én Bősön aláírt Szabályzat rögzíti, mely egyéb jegyzőkönyvekkel egészült ki. Az elfogadott és kölcsönösen átadásra kerülő Nemzeti jelentések alapján a magyar és a szlovák fél Közös Éves jelentést készít a fenékküszöbös vízpótlás hatásairól. A Dunai Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban előírt hatásvizsgálatok elvégzéséről szóló 1044/1998. (IV.3.) Korm. határozat Intézkedési Terve írta elő a monitoringrendszer kibővítését Budapestig, egy tervezett un. alsó vízlépcső hatásainak megfigyelésére. A jogszabályt hatályon kívül helyezte a 1093/98 (VII.23.) Korm. határozat, melynek eredményeként a rendszer bővítésére nem került sor.

Finanszírozás: 352,8 millió Ft (KÖM).

Program előrehaladás: A környezeti károk enyhítése érdekében a KöM biztosította a forrásokat a szükséges intézkedések megtételére a Szigetközi Rehabilitációt Felügyelő Bizottság javaslatainak figyelembe vételével. A kárenyhítést szolgáló vízpótló rendszer üzemeltetését a KöM a KöViM-mel közösen oldotta meg. A programhoz tartozó feladatok a terveknek megfelelően zajlanak. A rehabilitációs munkákban részt vesznek a területi környezet- és természetvédelmi szervek, a vízügyi igazgatóság, valamint az érintett önkormányzatok.

Finanszírozás: 362,2 millió Ft (KÖM).

Program előrehaladás: A Novo Virje-i vízerőművel összefüggésben a Magyar Kormány a Drávával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2066/1999. (III.31.) Korm. határozatának 3. pontjában elrendelte a Dráva térség részletes környezeti és természeti megfigyelő rendszerének létrehozását és működtetését.

A megfigyelő rendszer létrehozásával kapcsolatosan a KöM jelentős beruházásokat végzett 1999. végén, amivel sikerült megalapozni a megfigyelő rendszer kiépítését. A rendszer keretében egy automata vízminőségmérő állomás is kialakításra került Barcson.

A megfigyelő rendszer gyakorlatilag 2000. évben kezdte meg működését a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság irányításával. A rendszer segítségével megtörténik az ún. "0 állapot" rögzítése. További üzemeltetésével biztosítható - az erőmű esetleges üzembe helyezését követően - a működés hatásainak nyomon követése.

Finanszírozás: 1999-ben: 157,809 millió Ft (beruházás), 2000-ben: 45 millió Ft (működési ktg.).

Program előrehaladás: A beszámolási időszak során teljesültek azok a szakmai feladatok, amelyeket a Duna Védelmi Egyezmény, illetve a határvizekre vonatkozó Helsinki Egyezmény keretében, nemzetközi elkötelezettségként vállalt Magyarország, elsősorban a nemzetközi egyezmények keretében működő szakértői csoportok keretében.

A KöM részt vett a Duna Nemzetközi Vízminőségi Monitoring Rendszer (TNMN) üzemeltetésében, a határokon átterjedő vízszennyezéseket előrejelző riasztórendszer (PIAC) működtetésében, a Tisza vízgyűjtőterületi potenciális szennyező források felmérésében, a laboratóriumi munkát összehangoló szakmai feladatokban, a vízgyűjtőterületi nemzetközi minta-projectek végrehajtásában.

Finanszírozás: 40 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: Kiemelt kutatás-fejlesztési feladat a környezeti monitoring rendszer fejlesztése a felszín alatti vízminőség rendszeres ellenőrzése céljából. Ennek első eleme a kiemelt jelentőségű, különösen veszélyeztetett Duna-Tisza köze területén készült el, melynek kiépítése 2000. év folyamán befejeződött. E területen ezentúl elsősorban üzemeltetési és értékelési feladatok jelentkeznek. A monitoring rendszer kialakításának következő lépéseként a 2000. évben - az Alföld program keretében - az Alföld területén felszín alatti vízminőségi mérési program került megvalósításra, melynek eredményeképpen további monitoring pontok keletkeztek. A jelenlegi pontsűrűség korántsem mondható teljesnek, további fejlesztés szükséges.

Finanszírozás: 34 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: A felszíni vízhiányok okozta kritikus vízgazdálkodási helyzetek előfordulásának csökkentése érdekében - különös tekintettel a nagy természeti értéket képviselő szikes tavakra - 15 csatornán kezdődött el, illetve folytatódott a természetes vízkészletek megtartását szolgáló rekonstrukciós program. Ennek keretében a meglévő zsilipek felújítására, korszerűsítésére, valamint új vízvisszatartó műtárgyak építésére került sor. Ezzel párhuzamosan természetesen a csatornamedrek felújítását is elvégezték.

A Duna-Tisza közi vízvisszatartó beruházások talajvízre gyakorolt hatásának értékelése megkezdődött. A VII. csatorna és a Dongér csatorna vízgyűjtőjén mért adatok alapján elvégzett modellvizsgálatok visszaigazolták a korábbi mértékadó szakértői elemzések becsléseit a várható eredményekről. A vizsgálatok a Kígyós vízrendszerben folytatódnak. A vizsgálat célkitűzései között szerepel a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezőtlen területek vízvisszatartási lehetőségeinek és annak várható hatásának vizsgálata is.

A program folytatásakor fontos feladatként célszerű kezelni a vízvisszatartás társadalmi és gazdasági korlátainak feltárását és a térségfejlesztési célkitűzésekbe illeszkedő területhasználat változások műszaki és gazdasági értékelésének elkészítését. Ennek első lépéseként a SAPARD támogatás elnyerését megalapozó felkészülés keretében elkészült a homokhátság valamennyi kistérségének helyzetfelmérése. A kistérségi programok túlnyomórészt elkészültek 2000. év végéig, de néhány elkészítésének befejezése áthúzódott 2001. februárra.

A felkészülés keretében elindult a Duna-Tisza közi homokhátság helyzetével kapcsolatos mezőgazdasági alkalmazkodási program, amelynek koordinálását az FVM végzi. A homokhátság e speciális célprogramjában megkezdődött a szárazságtűrő és alternatív növények megismertetése és kisüzemi gazdaságokban történő termesztésbe vonása a következő alprogramok szerint:

• Szárazságtűrő és alternatív növények kutatási eredményei gyakorlati hasznosításának segítése.
• A szárazságtűrő és alternatív növények megismertetése és termesztése gyakorlatának előmozdítása.
• A természeti adottságokhoz igazodó, a tájfenntartás és környezetvédelem szempontjait érvényesítő termesztési technológiák megismertetése és bevezetése a kisüzemi gazdaságokban.
• Víztakarékos öntözési modellprogram kidolgozása és bemutató gazdasági megvalósítása.
• A gazdálkodók piacra jutásának előmozdítása.
• A felszín alatti vizek minőségét megfigyelő rendszer üzemeltetése és az adatok alapján a vízminőségi helyzet értékelése a Duna-Tisza közén.

A vízvisszatartások pozitív hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy jelentős mértékben lecsökken a talajvíz beáramlása a csatornákba, és ezért kevesebb víz távozik el a területről. Meg kell oldani, azonban a visszatartható természetes vízkészletek területi elhelyezésének lehetőségét, összehangoltan a természetvédelem ökológiai vízigényének kielégítésével és a Duna-völgy vízkár-elhárításával.

Finanszírozás: 400 millió Ft (KöViM), 22 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: A környezetterhelési díjról szóló koncepció tervezet elkészült, azonban további egyeztetések szükségessége miatt nem került a Kormány elé. Mivel a koncepció egyeztetése folyamatban van, így el sem kezdődhettek a bevezetést támogató intézményfejlesztési feladatok sem.

Program előrehaladás: A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos kormányrendeletek kidolgozása és kiadása befejeződött. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról; a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről; és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről hatályba lépett. 2000-ben a felszíni vizek védelmével kapcsolatos jogszabály tervezet előkészületei is befejeződtek.

Finanszírozás: 65,5 millió Ft (KöM-KAC), a program finanszírozása a tervezettel ellentétben alapvetően a KöM-KAC-ból történt.

"Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjá"-nak jogharmonizációs munkáiért a felelős tárca a KöViM volt.

A KöViM fejezeti sorában szerepelt "A főváros és megyei jogú városok szennyvíztisztítási program"-ja is.

Az 1995. óta folyó program keretében 1999. évben 15 beruházás volt folyamatban, melyek közül 5 beruházás fejeződött be 1999-ben.

1999-ben zárult le:

• Budapest Dél-Pest (kapacitásbővítés 80 000 m³/d-re + korszerűsítés III. tisztítási fokozatra);
• Debrecen II. ütem (biológiai tisztítókapacitás növelése 60 000 m³/d-re);
• Eger (20 000 m³/d biológiai tisztítás korszerűsítése);
• Szeged I/A ütem (60 000 m³/d előmechanika + sodorvonali bevezetés kiépítése);
• Zalaegerszeg (16 000 m³/d biológiai tisztítás korszerűsítése + kapacitásbővítés 24 000 m³/d-re).

További 3 beruházás műszakilag fejeződött be:

• Győr I/A ütem (II/B ütem előkészítése + bűzprobléma megoldása Biofilter-rel);
• Miskolc II. ütem (70 000 m³/d biológiai tisztító kapacitású telep);
• Pécs I/C ütem (65 000 m³/d biológiai tisztítás részleges iszapkezeléssel).

2000-ben zárult le

• Tatabánya (16 000 m³/d szennyvíztisztító telep korszerűsítése és III. tisztítási fokozat kiépítése) beruházása;
• Szolnoki szennyvíztisztító (32 000 m³/d).

2000-ben folyamatban lévő beruházások:

• Dunaújváros (15 000 m³/d kapacitású biológiai szennyvíztelep),
• Észak-Pest (a meglévő telep bővítése 200 000 m³/nap teljesítményre és a keletkező iszapok lerakására egy 560 000 m³-es tárolótér kialakítása);
• Nyíregyháza (22 000 m³/d meglévő telepen hatásfoknövelő beruházás);
• Székesfehérvári szennyvíztisztító (40 000 m³/d) bővítése és korszerűsítése;
• Tatabánya iszap (a meglévő telephez kapcsolódó iszapkezelés megoldása).

ISPA és PHARE finanszírozási késedelmek miatt, 2001-ben induló beruházások:

• Győr II. ütem (60 000 m³/d meglévő részbiológiai tisztítás továbbfejlesztése teljes biológiai tisztításra és iszapkezelés);
• Sopron (meglévő telep bővítése 20 000 m³/d kapacitásra és iszapkezelés);
• Salgótarján (a meglévő 15 000 m³/d kapacitású szennyvíztisztító telep hatásfoknövelése tápanyagellátással), valamint
• Szekszárd (a PHARE miatt, a meglévő 18 200 m³/d kapacitású tisztítótelepnek hatásfoknövelő korszerűsítése iszapkezelést is beleértve).

Összességében a beszámoló időszakában 535 000 m³/d különböző szintű tisztítókapacitás lépett be, és további 237 000 m³/d tisztítókapacitást érintő beruházás volt folyamatban, míg 115 200 m³/d beruházása késve indult.

A "Megyei szennyvízelhelyezési koncepciótervek végrehajtása a beszámolási időszakban nem működött, mivel a KöViM-nél 1997-98-ban elkészült Megyei Koncepciótervek - a KöViM véleménye szerint is - nem megfelelőek, átdolgozásra szorulnak.

Finanszírozás: 34 165,113 millió Ft (BM céltámogatás), 1215,5 millió Ft (KöViM: mindkét évben maradványösszegek képződtek a társfinanszírozás késedelme miatt, de a maradványösszegek kötelezettségvállalással terheltek, így a 2001. évi felhasználásuk biztosított). 12 527 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az Európai Unió által több éve készülő és 2000. év végén elfogadott 2000/60/EK Vízi Keretirányelv új, integrált alapokra és környezetvédelmi aspektusba helyezi a vízgazdálkodást. Az irányelv szempontjai szerint megfogalmazódó új feladatok további ismeretek szerzését, kutatást, mérést igényelnek. A KöM 2000. évben elkezdte Magyarország az új elvárásoknak megfelelő vízvédelmi stratégiájának kidolgozását.

A KöViM gondozásában a 2000. év folyamán elkészült a hazai megvalósítást támogató részletes hatásvizsgálat, továbbá egy alapleltár a szükséges intézményfejlesztési intézkedések meghatározásához. Ezen kívül összeállítására került a Keretirányelv hazai jogrendbe történő átültetése érdekében megvizsgálandó jogszabályok listája. Ugyancsak a 2000. évben a KöViM gondozásában javaslat készült a regionális vízgazdálkodási tervezési gyakorlat áttekintésére, a tervezési tematikának a Keretirányelv által bevezetett vízgyűjtő-gazdálkodási szemlélethez való hozzáigazításra. Mindezen munkákra a KöViM összesen 27 millió Ft-ot fordított.

Finanszírozás: PHARE támogatás meghiúsult. 18 millió Ft (KöM-KAC), 27 millió Ft (KöViM)

Program előrehaladás: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályozásával összefüggő jogalkotási feladat nem csupán az EU jogharmonizációs kötelezettségünk miatt vált szükségszerűvé. Elengedhetetlen volt ennek az igen fontos talajvédelmi-, valamint az egész táplálékláncra kiható környezetvédelmi kérdésnek a részletes jogi szabályozása, melynek eredményeképpen 2001-ben lépett hatályba a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásáról és kezeléséről szóló Kormányrendelet. Magyarországon jelenleg a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása a keletkező szennyvíziszap mennyiségét és a mezőgazdasági területet tekintve nem jelentős. A csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások fejlesztése nyomán ez a terület jelentősen megnőhet, ezáltal megnőhet a szennyvíztisztító berendezéséket üzemeltetők érdekeltsége a mezőgazdasági felhasználás növekedésében tekintettel arra, hogy bármi egyéb megoldás - deponálás, égetés, víztelenítés, forgalomba hozható komposztkészítés, stb. - az előbbinél költségesebb. A megnövekvő hatósági feladatok végrehajtásához fejleszteni szükséges a talajvédelmi hatósági intézményrendszer személyi és tárgyi feltételeit.

Finanszírozás: 16 millió Ft (FVM).

A Velencei tó vízminőségének védelme érdekében elvégzendő feladatokat fogja össze a Velence-tavi Intézkedési Terv. A Terv keretében történik a partvédőművek rekonstrukciója (51 320 eFt), a betorkolló vízfolyások torkolati szakaszának rendezése (27 880 eFt) és a megfelelő nádgazdálkodás folytatása (16 millió Ft). 1999-ben befejeződött a Dinnyés-Kajtori csatorna rendezésének IV. üteme (9 millió Ft). 2000-ben tószabályozási felszerelések beszerzése megtörtént (6 300 eFt) és megkezdődött a mederőrtelepek rekonstrukciója (2 500 eFt). A KÖM részéről mindkét évben laborfejlesztés, monitorozás, kutatás és tájékoztatás, valamint felmérések készültek.

A beszámolási időszakban a Fertő-tó (35 millió Ft) és a Tisza-tó (55 millió Ft) vízminőségének javítására szintén történtek intézkedések.

Finanszírozás: 203 millió Ft (KöViM), 18 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A program az 1999. évi árvíz miatti forrás-átcsoportosítás miatt, valamint egyes feladatok 2000-re illetve 2001-re történt áthúzódása miatt a tervezettől mindkét évben kissé elmaradt. 1999-ben 126 üzemelő vízbázison folyt a program végrehajtása, ezek közül 1999-ben indult 35, illetve az év végéig befejeződött 30. 2000-ben 140 üzemelő vízbázison folyt a program végrehajtása, ezek közül 2000-ben indult 44 illetve év végéig befejeződött 27. A tényleges ráfordítás az üzemelő vízbázisok tekintetében a beszámolási időszakban 2 727 millió Ft volt.

A 643 sérülékeny, üzemelő ivóvízbázis közül a program megindulása (1997.) óta összesen 181 vízbázison indult meg a beruházás a diagnosztikai vizsgálatokra, melyekből 1999. végéig 41, 2000. végéig pedig 68 fejeződött be.

Finanszírozás: 2 727 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: 1999-ben 20 távlati vízbázison folyt a program végrehajtása, ezek közül 1999-ben indult 7 új, és év végéig befejeződött ugyancsak 7. 2000-ben 17 távlati vízbázison folyt a program végrehajtása, ezek közül 2000-ben indult 4, és év végéig befejeződött 3. A program az 1999. évi árvíz miatti forrás-átcsoportosítás következtében, valamint egyes feladatok 2000-re való áthúzódása miatt a tervezettől 1999-ben kissé elmaradt. Míg 2000-ben kissé meghaladta a tervet a végrehajtás.

A 75 távlati ivóvízbázis közül a program megindulása (1994.) óta összesen 48 vízbázison indult meg a beruházás a diagnosztikai vizsgálatokra, melyekből 2000. év végéig 34 fejeződött be.

Finanszírozás: 412 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: A program a BM címzett támogatásával és az önkormányzatok saját finanszírozásával valósul meg.

Finanszírozás: 280,051 millió Ft (BM-címt), 1 927 millió Ft (önkormányzatok).

Program előrehaladás: Az 1996-ban elindított Országos Környezeti Kármentesítési Program (továbbiakban OKKP) sikeres végrehajtását jelzi, hogy a beszámolási időszakban, országos szinten évenként több mint 10 milliárd Ft költségű kármentesítési projekt valósult meg állami forrásokból, illetve állami felelősségi körben a különböző tárcák programjaiban összesen. A program stabil feladatstruktúrájának megfelelően épült ki. A nagy volumenű kármentesítési alprogramok programirodái működnek.

A Program KöM felelősségi körbe tartozó általános, országos és egyedi projekt programrészei egyaránt a tervezett ütemezés szerint haladtak előre. A kormányzati munkamegosztásnak megfelelően a tárcák és más intézmények felelősségébe rendelt egyedi projektek szintén a tervezettnek megfelelően valósultak meg. A program jelentős szerepet játszik a hazai környezetvédelmi kis és közép vállalkozások fejlődése szempontjából is. Az állami forrásokból megelőzéssel történő projektfinanszírozás újonnan kidolgozott eljárását először alkalmazták 2000. évben a kármentesítési projekteknél. Az OKKP megvalósulásáról évente részletes beszámoló készül a Kormány részére.

A program finanszírozását a költségvetési források általában biztosították. Egyes minisztériumok esetében észrevehető volt, hogy a költségvetési megszorítások hatására a kármentesítési programoktól vontak el pénzeszközöket. A kármentesítési program finanszírozásának költségvetési előirányzatok keretében történő tervezése bevált, azonban 2001-től már nem biztosított költségvetési forrást a költségvetési törvény a program számára. 2001-ben - miniszteri döntés alapján - a KAC biztosította a működést.

BM-rendvédelmi alprogram: A szennyezések számbavétele alapján belső szabályzók, alprogram kidolgozása, kárelhárítás megindítása, csatlakozás az Országos KÁRINFO rendszerhez.

A szennyező források és a szennyezett területek felmérése valamint azok adatbázisba foglalása megtörtént. Az adatbázis csatlakozott a Környezetgazdálkodási Intézet által vezetett országos nyilvántartáshoz. A BM erre kijelölt szervezete folyamatosan figyelemmel kíséri a szennyező forrásokat és elvégzi az adatbázis frissítését. Környezeti kárelhárításhoz szükséges külön forrást a költségvetés annak tervezése ellenére nem biztosított, a BM szervek saját forrásból végezték el a feladatokat. Ennek keretében Szigetszentmiklós gyakorlótér és Lökösháza határőr objektum kármentesítése befejeződött. A katasztrófavédelem szerveinél elhasználódott anyagok egy részét, mint lehetséges szennyezőforrásokat megsemmisítették, a megmaradó anyagok megsemmisítése a források függvényében a jövő feladata.

GM-alprogram/ volt ipari területek alprogram: A volt ipari területek kármentesítésének és ismételt hasznosításának támogatása, így az erőforrás takarékos barnamezős beruházások előtérbe helyezése.

Az uránbányászat által felhagyott területek kármentesítésére 3 380 millió Ft került felhasználásra, míg a szénbányászat okozta károk felszámolására 1 855 millió Ft-ot fordítottak.

HM Alprogram: Az aktív katonai objektumok helyszíni adatfelvétele, potenciális és tényleges szennyező források számbavétele, adatfeldolgozása, a szennyezés megelőzés egyes módszereinek bevezetése, a szennyezett területek kármentesítése különböző szakaszainak előkészítése és prioritás szerinti ütemezett végrehajtása.

Az Alprogram 1999. évi költségvetésébe 305 millió Ft-tal került tervezésre az 1998. évi XC. törvény 1.sz. mellékletében. A tárcára háruló nem tervezett rendkívüli faladatok végrehajthatósága érdekében 50 millió Ft került megvonásra miniszteri döntés értelmében, így a módosított éves előirányzat: 255 millió Ft volt.

Az Alprogram 2000. évi jóváhagyott és felhasznált költségvetési előirányzat: 750,8 millió Ft, amely mellett a HM miniszteri döntése alapján további 130 millió Ft többletforrás biztosítás és felhasználás történt a HM feladat és felelősségi körébe tartozó kármentesítések kapcsolódó feladatainak végrehajtására.

A 33/2000. (III.17.) Kormányrendeletben foglaltak szerint szakmai projekt egyeztetések történnek a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal az alkalmazandó technológiai határértékek és határidők vonatkozásában.

Az alprogram információs rendszere saját bázison működtetett, de az országos rendszerhez illeszkedő honvédelmi alrendszer kiépítése folyamatban van.

1999-ben 19 részprogram indult be, amely a következő feladat megosztásában 40 különböző rendeltetésű objektumot érintett. Tényfeltárás 10 objektumot érintően (2 diagnosztikai; 3 állapotértékelés, 5 részletes tényfeltárás); kárfelszámolás 4 objektumban; utóellenőrzés 7 objektumban; kármegelőzés 2 objektumban; gyorsintézkedés 5 objektumban; Nemzeti Prioritási Listához számbavétel 22 objektumban.

2000-ben a veszélyeztetett területek felmérése a haderő átalakítással és a Laktanya Rekonstrukciós Programmal összefüggésben történt. 20 objektum számbavétele "B" típusú adatlapok kitöltésével, helyszíni bejárásával zajlott. Elemi költségvetés szintű program elkészítésével, 20 részprogram kidolgozására és végrehajtására prioritási lista állítottak össze. Diagnosztikai tényfeltárás 5 objektumban, tényfeltáró záródokumentáció 12 objektumban, műszaki beavatkozási terv készítése 12 objektumra, gyorsintézkedés 6 objektumban, EKHT, alapállapot felmérése 3 objektumban. Kárfelszámolás 6 objektumban folyt. Megfigyelés, utóellenőrzés 12 objektumban. Megelőzésre intézkedések 3 objektumban történtek.

FVM-TIG alprogram: A tartalék gazdálkodási szervek felelőségébe tartozó környezeti károk felszámolása.

Az 1995-ben indult program során eddig 38 kármentesítési munka indult, illetve került végrehajtásra. A 38 munka volumene és költség- és időigénye széles határok között szóródik, a legkisebb munka 1,53 millió Ft, a legnagyobb (Záhony - Vegyianyag-átfejtő) a 2001. évi szerződéssekkel együtt 1067,7 millió Ft költségű volt. A Terv végrehajtására 1999. év végéig 3120,22 millió Ft-ot fordított a MÁV. Ezen belül az 1999. évi ráfordítás közel 900 millió Ft-ot tett ki. (1999-ben 8 kármentesítés fejeződött be, amelyek ráfordítása 584,4 millió Ft volt.) A 2000. évi ráfordítás 1220,7 millió Ft-ot tett ki.

A program jelentős ráfordításokkal halad, de némileg elmarad a tervezettől.

ÁPV Rt.-volt szovjet laktanyák alprogram: Az állami tulajdonban maradt volt szovjet objektumok környezeti kárainak felszámolása.

ÁPV Rt.-társaság privatizációs alprogram: Az állami tulajdon részű kötelezettségekhez tartozó környezeti károk felszámolása.

Finanszírozás: 2 917,5 millió Ft (KöM-KAC), 8 180,5 millió Ft (GM), 2 291,6 millió Ft (KöViM), 5 774,5 millió Ft (ÁPV Rt.), 1 266 millió Ft (HM), 80 millió Ft (FVM).

Az NKP felszíni vizekre vonatkozó céljai közül a kritikus vízgazdálkodási helyzetek elkerülése, a vízhiányos területek csökkentése és a takarékos vízhasználati módok elterjedésének elősegítése a program 6 éve alatt megoldandó alapvető feladatok. E célok teljesülése érdekében tett lépések közül eredményesnek minősíthető a Szigetköz rehabilitációjának, vízpótlásának gyakorlati megvalósítására, és a Duna-Tisza-köze vízvisszatartására, és mezőgazdasági modernizációjára vonatkozó törekvések.

A konkrét vízminőségi célkitűzéseket hosszabb távra határozták meg. A Duna esetében a szerves mikroszennyezők és a mikrobiológiai jellemzők szempontjából legalább III. osztályú vízminőség elérése, a Tisza esetében általában III. osztályú vízminőség biztosítása, az állóvizekre vonatkozóan legalább II. osztályú vízminőség és a klorofilkoncentráció 75 mg/l határérték alatt tartása a fő célkitűzések. Szintén hosszabb távú célkitűzés a só- és toxikusanyag-koncentráció növekedésének megállítása minden felszíni víztípusra.

A Duna országot elhagyó szelvényében 1999-ben a vízminőség a legtöbb komponens tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint a belépő szelvényben. A folyónak a magyar szakaszon csupán az oxigén tartalma és oxigén-telítettsége javult.

A Tisza a belépő tiszabecsi szelvénynél még szennyezettebben érkezett 1999-ben, mint a megelőző években, a 2000. év katasztrofális nehézfém-szennyezése pedig minden eddigi szennyezést felülmúlt. A folyó vízmennyisége is szélsőségesen változott 1999-2000-ben a sorozatos árvizek hatásaként, mely a vízminőségi paraméterek jelentős ingadozását is maga után vonta. A kilépő tiszaszigeti szelvényben nagyobb a szervesanyag-terhelés, a nitrogén és foszfor-formák jelenléte, mint a belépő szelvényben. A mikrobiológiai jellemzők és mikroszennyezők esetében azonban jobb a kilépő szelvényben mért vízminőség.

A Balatonban megfigyelhető a klorofill-a mennyiségének évek óta tartó csökkenése, az algásodás mérséklődése. Ennek fő oka a vízgyűjtőn megvalósuló szennyvíztisztítási program, a Kis-Balaton tározó szűrő funkciója, a vízfolyások torkolatába épített szűrőrendszerek működésbe állítása és a mezőgazdasági eredetű terhelések mérséklődése. Továbbra is a Balaton nyugati medencéje a szennyezettebb, melyet a Zala vízével szállított nagy szervesanyag-koncentrációk és alacsony oxigén-telítettségi mutatók befolyásolnak leginkább. Hosszú távon nagyobb figyelmet kell fordítani a tóban a megfelelő vízszint biztosítására, mert ennek alacsony szintje a vízminőséget és a vízi élővilágot erősen veszélyezteti.

Összességében megállapítható, hogy a felszíni vizek minőségének romlása lelassult, és az oxigén-ellátottság, a tápanyagháztartási jellemzők közül pedig az ammónium-nitrogén és nitrát-nitrogén esetében javulás is tapasztalható. A felszíni vizeink mikrobiológiai szennyezettsége továbbra is igen kedvezőtlen, de e kategóriát tekintve már az országhatáron erősen szennyezettként érkeznek be vizeink.

Az NKP hosszú távú célkitűzése a települési csatornázás 65%-os arányának elérése 2010-ig, a Program 6 éve alatt pedig a 60%-os csatornázottsági arány elérése 2002-ig. 1999-re a csatornázott területen élő lakosság aránya 61%-ra emelkedett. A szennyvízelvezető-csatornába bekötött lakások aránya 1999-ben 49%-ra, 2000-ben 51,4%-ra nőtt. Az országban naponta keletkező mintegy 2,8 millió m³ szennyvíz majd kétharmada közcsatornán került elvezetésre, a fennmaradó egyharmad rész pedig különböző közműpótlók útján nyert elhelyezést. A beszámolási időszakban a 15 000-nél nagyobb lakosegyenértékű településeken 2000. végéig kellet megoldani a szennyvízelvezetést és -tisztítást. A kitűzött cél nem teljesült maradéktalanul, de a közeljövőben a még hiányzó, de már elfogadott költségvetéssel rendelkező közmű-fejlesztések is elindulnak. A közcsatornával ellátott települések aránya az összes településből 1999-re elérte a 34%-ot. (2005-ig már a 2 000 fő lakosegyenértéknél nagyobb településen is meg kell oldani a szennyvízelvezetést és -tisztítást.)

A szennyvíztisztítók építése, csatornázás fejlesztése következtében, valamint a vízfogyasztás csökkenésével összefüggően 1999-ben 588 millió m³-t, 2000-ben 535 millió m³-t tett ki a települési szennyvíztisztítók és közcsatornák révén a felszíni vizekbe vezetett szennyvíz mennyisége. Az összes élővízbe vezetett szennyvízmennyiség 797 millió m³-re nőtt 1999-ben. A tisztítatlan szennyvizek aránya az 1997-es 40%-ról, 28%-ra csökkent 1999-re. Ennek 87%-át a Duna vízgyűjtőjén, 13%-át a Tisza vízgyűjtőjén vezették el. Nőtt a mechanikailag és biológiailag megtisztított szennyvizek mennyisége is, 1999-ben 296 millió m³-re.

A megfelelő iszapkezelés biztosításra, és elsősorban komposztálás elterjesztésére a legtöbb újonnan átadott szennyvíztisztító telepnél már lehetőség van, a kérdést szabályozó Kormányrendelet elkészült.

A felszín alatti vizek vízszintjének alakulását a víztermelés erősen befolyásolja. A rétegvizek és parti szűrésű vizek kitermelésében mutatkozik legújabban csökkenés a karsztvizek vízkivétele már egy évtizede csökken. A talajvízszintek a kritikus Duna-Tisza közén a csapadékosabb időjárásnak is köszönhetően emelkedtek. Máshol azonban - így például a Kisalföldön jelentős talaj és rétegvízszint csökkenés mutatkozik az elmúlt években. A karsztvizek vízmérlege erősen pozitív az utóbbi években. A karsztvízszint emelkedése tapasztalható a tartós vízszintsüllyedések kezelése a vízháztartási egyensúly helyreállítása következtében.

A felszín alatti vizek minőségét 1999-ben 595 törzshálózati pontban regisztrálták. A parti szűrésű, talaj- és karsztvizeknél a legnagyobb gondot még mindig a nitrát 40 mg/l-es határértéket meghaladó gyakori előfordulása okozta, sajnos a legfontosabb víztermelő kutakhoz kapcsolódva. A parti szűrésű vizekben ezen kívül a szulfát, klorid, összes sótartalom, és szervesanyag tartalom nagyobb előfordulásai jellemzőek. A rétegvizek legfelsőbb vízrétegeit pedig leginkább a túl magas vas és mangán tartalom veszélyezteti még.

A védendő üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok védőidomainak kiépítése, a kutak megfigyelő rendszerének kialakítása, az adatok kiértékelése jó úton halad.

Program előrehaladás: Az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II.26.) FVM rendelet alapján az FVM feladatkörébe tartozó vízgazdálkodási létesítmények támogatása, felújítása, karbantartása, a belvízkárok megelőzése, csökkentése, elhárítása, illetve a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében az alábbi támogatásokat nyújtotta:

• forgalomképes állami tulajdonú művek beruházási munkáinak elvégzéséhez 500 millió Ft,
• forgalomképes állami tulajdonú művek fenntartási munkáinak elvégzéséhez 1 152 millió Ft,
• önkormányzatok és magángazdálkodók részére a külterületi ingatlanokon lévő csatornáik és vízfolyásaik beruházási munkáinak elvégzéséhez 875 millió Ft.

Az FVM 6-7 éves program keretében kívánja az állami tulajdonban lévő forgalomképes művek rekonstrukciós munkáit elvégezni.

Eredmény, hogy a 2001. évi tavaszi belvízvédekezés során az előző évben (2000-ben) felújított csatornák környezetében már nem voltak belvízi elöntések.

Finanszírozás: 2 527 millió Ft (FVM)

Program: Országos Talajvédelmi Program (FÖV.III.1./2000.) (kapcs: TÁJ, MG)

Program előrehaladás: A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer keretében a jóváhagyott módszertannak megfelelő talaj mintavételek és vizsgálatok elvégzésére került sor az 1999. évben, melynek finanszírozását a kormányzati munkamegosztás rendjének megfelelően az FVM biztosította 80 millió Ft-os forrásösszeggel. A környezetvédelmi tárca fejezeti források felhasználásával járult hozzá a TIM pontok környezetvédelmi szempontból fontos ún. "S" megfigyelő pontjainak mintavételi és vizsgálati költségeihez.

A 2000. évben az 1998-1999. évi vizsgálati eredmények feldolgozása, értékelése, minőség ellenőrzése és adatkezelése történt. A 2000. évben került sor a TIM módszertan fejlesztésére, melynek megalapozásához a KöM 3 millió Ft forrásösszeggel járult hozzá. A TIM Módszerfejlesztő Bizottság döntésének megfelelően a talajminta-vétel rendszerének módszertani fejlesztésére került sor. Az üzemelésre és a fejlesztésére az FVM 59 millió Ft-ot fordított a 2000. évben. A TIM fejlesztése keretében a környezetvédelmi szempontból különösen releváns szerves és szervetlen mikro-szennyezőknek - a TIM módszertanán kívüli - expedíció-szerű vizsgálatai elvégzésére került sor a KöM 50 millió Ft-os hozzájárulásával.

A talajvédelmi stratégiai tervezés az MTA TAKI koordinálásával és a talajtudományok legismertebb hazai képviselőinek bevonásával és 4 millió Ft előirányzat felhasználásával történik.

Finanszírozás: 15 millió Ft (KöM-KAC), 85 millió Ft (FVM).

Program előrehaladás: A környezetterhelési díjról szóló koncepció tervezet elkészült, azonban további egyeztetések szükségessége miatt nem került a Kormány elé. Mivel a koncepció egyeztetése folyamatban van, így el sem kezdődhettek a bevezetést támogató intézményfejlesztési feladatok sem.

Az Országos Talajvédelmi Program keretében a talajok állapotának alaposabb megismerésére és a talajok környezetminőségi kritériumrendszerének kidolgozásához nélkülözhetetlen háttéradatok biztosítását célozva történtek talajvizsgálatok és expedíciószerű felmérések a TIM keretében annak alapmódszertanát kiegészítve. Összehasonlító vizsgálatok készültek a talajtani, geológiai, geokémiai kutatások eredménye alapján. A módszertani fejlesztés eredményeként számos új talajvizsgálati metodika került kidolgozásra, melyeket a szabványosítási folyamat során hasznosítunk.

A vizsgálati eredmények a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos uniós jogharmonizációs folyamat során is felhasználásra kerültek.

A mező és nem mezőgazdasági területekre egyaránt vonatkozó talajvédelmi politika fejlesztése keretében több közös együttműködés, egyeztetés történt a talajvédelmi stratégia kidolgozására. A belvízvédelmi művek rekonstrukciója és új beruházások, valamint az FVM középtávú programja biztosíték lehet a súlyos mezőgazdasági vízrendezési helyzetek előfordulásának csökkenésére.

Az 1999-ben elfogadott Agrár-környezetvédelmi Program 2000-től tervezett programjai egyelőre nem indultak meg, pedig a talaj- és földvédelem, valamint a mezőgazdasági területhasználati módok és technológiák környezetbarát jellegének kialakításában nagyon fontos szerepe lenne a benne foglalt alprogramoknak.

Az EK előirányzatainak megfelelően az ökológiai gazdálkodás szabályozása az 1999-2000. években megtörtént, ami jelentősen előmozdította és egyben növelte az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányát, illetve a bio-élelmiszerek piacra jutási körülményeit.

Hazánk termőterülete az NKP kiindulási évéhez képest nem változott jelentősen és a művelési ágak közül csak az erdőterületek nőttek, csupán 10 ezer hektárral. A több mint 9 millió hektáros magyarországi termőterület harmada vízerózió veszélyeztetett, míg kb. hatoda széleróziónak van kitéve. Jelentős - mintegy 1 millió hektár - a szikes és a szikesedésre hajlamos területek nagysága is, a vízelvezető rendszerek rekonstrukciója és kiépítése ellenére is. A savanyú talajok 2,3 millió hektárt foglalnak el országosan, de ezek megfelelő művelési technológiákkal kezelhetők. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytató területek nagysága az 1997-es érték több mint duplájára - 35979 hektárra - nőtt 1999-re, ami az előző évekhez képest intenzív növekedésnek tekinthető. A műtrágya-felhasználás 1999-ben 56 kg/ha volt, ami 1995 óta tartó enyhe emelkedő tendenciát jelez, azonban még mindig csak fele az 1990-ben felhasznált mennyiségnek, a szervestrágya-felhasználás trendje az 1990-es évek eleje óta stagnáló jelegű. A mezőgazdasági peszticid kibocsátások - az értékesítési adatok szerint - sem nőttek a beszámolási időszak alatt, egyedül a gyomirtó szerek értékesítése nőtt 1997-hez képest, de az 1994-es csúcsév 1,5 kg/ha-os értékének ez is csak a 60 %-a napjainkban.

A talajok szerves és szervetlen mikro szennyező anyag tartalmára vonatkozó monitoring rendszerét és térképezését, mintavételi módszertanát és a reprezentatív értékeket bemutató térképi ábrázolást fejleszteni kell a jövőben.

A települési környezet védelme érdekében megfogalmazott célok egy része a környezeti elemekkel kapcsolatos állapotjellemzők, valamint a településeket leginkább érintő környezeti hatótényezők, azaz a zaj és hulladék által befolyásolt környezeti állapotok javítására vonatkozik. Az e célokhoz kapcsolódó programok értékelése az adott részterületnél történik, de a települési környezetet érintő programok itt is felsorolásra kerülnek.

Több, az NKP-ban megfogalmazott települési környezetre vonatkozó cél pontos célállapot meghatározása nélkül foglalkozik a települési környezetvédelem és környezetállapot javításával. Ilyen célok az előrelépés a települési köztisztaság területén, a zöldfelületek megtartása és fejlesztése, a települési természeti értékek és területek megóvása, a településközpontok rehabilitációja, valamint a települési környezetvédelmi tervezés rendszerének kialakítása párhuzamosan a lakosság bevonásával a helyi környezetvédelmi tevékenységbe.

A települési környezet minőségét és az emberek életminőségét befolyásoló települési műszaki infrastruktúra jelentősen fejlődött az elmúlt években is. Nőtt a vezetékes vízzel ellátott, és a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya, a vezetékes gázellátás is több mint 6%-kal több lakásban biztosított, mint az előző beszámolási időszak végén 1998-ban. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 83%, ezen belül az ország községeinek is már több, mint 2/3-ában rendszeresen gyűjtik a kommunális hulladékot.

Sajnos a települési köztisztasági tevékenység által érintett és rendszeresen tisztított közterületek nagysága az elmúlt években kissé csökkent, a községek esetében ez a csökkenés látványosabb. A városi zöldterületek gondozottsága és nagysága azonban nőtt az előző beszámolási időszak óta, jelenleg az ország városaiban több, mint 246 millió m² zöldterület található.

A települési környezetvédelmi tervezés és programalkotás támogatására a KöM a KAC keretből jelentős forrásokat biztosított, ezzel segítve a költséges környezeti állapotfelmérési, tervezési, programozási tevékenységet és a helyi környezetvédelmi intézkedések, akciók megvalósítását.

A társadalmi szervezetek, lakossági, iskolai, közművelődési, környezetvédelmi pályázatok nagy száma a lakosság környezeti érdeklődésének és tudatának fejlesztését segíti.

Program előrehaladás: Az 1999-2000-es időszakban 10 főtémában kezdődtek vizsgálatok, illetve tevékenységek. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel, amelyek ma a környezetegészségügy legfontosabb területeit jelentik. Ezek között a levegőminőség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, környezetegészségügyi informatika, az oktatás, a kutatás, nemzetközi tevékenységek szerepelnek elsősorban.

Az egészségügyi tárca kiemelten foglalkozott a környezetegészségügyi problémákkal, s fokozott jelentőséget tulajdonított e területnek, ugyanakkor több tárca együttműködését sikerült elérni környezetegészségügyi témákban.

Az átfogó, programszerű megközelítés lehetővé tette olyan témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetőség (az ivóvíz minőségének országos jellegű felmérése, a talajszennyező források szisztematikus vizsgálata és értékelése).

A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében a beszámolási időszakban az alábbi alprogramokban a következő kutatási eredmények születtek:

Alprogram: A levegőszennyezés egészségkárosító hatásainak és kockázatainak elemzése Mérési rendszer korszerűsítése, szennyezéssel összefüggő megbetegedések vizsgálata, informatikai háttér kialakítása, biológiai monitorozási módszerek bevezetése.

A kültéri levegőminőség mérésének új megközelítésében fontos eredmények születtek. Tatabánya térségében a kibocsátások értékelésével, a területi szennyezések mérésének komplex módszereivel s terjedési modellek alkalmazásával értékeltek levegőminőséget. Bevezették a passzív monitorok alkalmazását, elsősorban a benzol/toluol és xilol mérésére. Kidolgozták azt a módszert, amely a kibocsátások ismeretére, a szennyezések terjedésére és a validált előrejelzésre támaszkodva pontosabb becslésre ad lehetőséget és alkalmas lehet más városokban történő felhasználásra is. A mérési rendszer megfelel az Európai Unióban elvárt méréseknek és számításoknak. Az alprogram megvalósítására 3 800 ezer Ft-ot fordítottak.

Az ivóvíz minőségével kapcsolatos országos jellegű vizsgálatok keretében elvégezték az ország ivóvizeinek arzén, jód és fluorid tartalmának felmérését és térképes ábrázolását GIS rendszer alkalmazásával. Javaslatokat dolgoztak ki az arzén csökkentésének módozataira és a szükséges jód, illetve fluorid bevitel lehetőségeire. Országos vizsgálatokat végeztek az ivóvizek bór és szelén tartalma tekintetében.

Az egyedi vízellátók minőségével kapcsolatban az előzetes eredmények alapján megállapították, hogy a lakosság jelentős része használja saját kútját, melyeknek több mint 50%-ban kifogásolt a víz minősége. A víz magas szerves anyag és nitrát tartalmát, s ezek egészségkárosító kockázatát értékelték. A vizsgálatok felhívták a figyelmet arra, hogy a piacgazdaság több területen hátrányosan érinti a lakosság egészségi állapotát.

A természetes fürdők vízminőségét vizsgálva értékelték azok mikrobiológiai szennyezettségét, analizálták a cianobaktérium törzsek előfordulását és toxin termelését. Megállapították, hogy folyóink vize fürdésre általában alkalmatlan. Megnyugtató azonban a Balaton és a Velencei-tó vizének mikrobiológiai minősége.

Az alprogram költségtámogatás 7 672 ezer Ft volt, az eredményeket a NEKAP Honlapján mindenki számára hozzáférhetővé tették.

A Kármentesítési Programhoz kapcsolódva, de önálló munka keretében az ÁNTSZ munkatársai segítségével 8 megyében mérték fel a legkülönbözőbb szennyező forrásokat (hulladék lerakók, szennyvíziszap lerakók, veszélyes hulladék lerakók, dögkutak stb.). A térinformatikai feldolgozás és az adatbázis struktúrája a Kármentesítési Program adatbázisával harmonizál. A költségtámogatás összesen 2 966 ezer Ft volt.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézetben kialakították a megfelelő infrastruktúrát a különböző egészségi és környezeti adatbázisok kezelésére, az adatok többirányú feldolgozására, melynek alapját a következők képezik:

• nagyteljesítményű számítógép, adatbázis kezelő és térinformatikai programok;
• egészségügyi adatbázis (halálozási adatok 1986-1997, kórházi betegforgalom adatai 1997-1999);
• folytatták a környezeti adatbázisok kiegészítését (levegő, ivóvíz, talajszennyező források stb.);
• 1999-ben elkészítették és kiadták a magyarországi legfontosabb halálozások, valamint a legfontosabb daganatos halálozások térinformatikai elemzését. Elemezték a kórházi betegforgalmi adatokat.

Az adatok egy része elérhető a NEKAP honlapon (http:/www.joboki.hu/nekap). Az alprogram költségtámogatása 7 948 ezer Ft volt.

Költségtámogatás 1999-ben nem volt, a tárgyévben az adatok értékelése, publikálása történt. A téma keretében foglalkoztak az azbeszt-exponált munkások és feltételezetten környezeti azbeszt-exponált egyének daganatos megbetegedéseinek előfordulásával. Megállapították, hogy - szemben a munkahelyi expozícióval - a környezeti azbeszt expozíció nem jelent lényeges kockázatot a tüdődaganatok szempontjából.

Költségtámogatás a környezetegészségügyi informatika alprogram keretéből valósult meg. A téma keretében a szennyezett talajú területeken élő lakosok környezetegészségügyi vizsgálatára, kockázatbecslésre került sor 1997-98-ban, amelyeknek szerves része volt a táplálék szennyezőinek széleskörű vizsgálata. Sajószentpéter és Szerencs lakosságának komplex vizsgálata alapján megállapították, hogy a táplálékból származó szennyezők kisebb szerepet játszanak az egészségi állapot alakulásában, mint az életmódbeli faktorok. Az anyatej PCB tartalmának vizsgálata kiderítette, hogy az ipari településeken magasabb az anyák PCB-exponáltsága. Egyedülálló morbiditási vizsgálatot végeztek a két város háziorvosainak közreműködésével, ami a leggyakoribb környezeti betegségek értékelését tette lehetővé. Az eredmények 1999-ben kerültek feldolgozásra és értékelésre.

A környezetszennyező, poliklórozott vegyületek környezeti és egészségügyi hatásainak vizsgálataihoz összeállították a hazai, még kiegészítésre szoruló regisztert a fő kibocsátásokról és a becsült emisszióról. Modellszámításokat végeztek e vegyületek terjedéséről és a várható expozíciós kockázatokról. A költségtámogatás összesen 7 939 ezer Ft volt.

A gén-környezeti interakció, az egyes expozíciókra fogékony egyedek azonosítása a jövő kihívása. A rákkeltő expozíciónak kitett egyének genetikai polimorfizmusa téma keretében a környezeti dohányfüst-expozícióra fokozottan érzékeny egyedek azonosítását kezdték meg. A költségtámogatás összesen 3 366 ezer Ft volt.

Költségtámogatás 1999-ben nem volt, a tárgyévben az adatok értékelése, publikálása történt. A téma keretében vizsgálták a lakosság természetes forrásokból eredő sugárterhelését, az ivóvíz radioaktivitását, továbbá genotoxikológiai módszereket alkalmaztak kis dózisú sugárterhelés nyomon követésére. A hazai ivóvizek nem tartoznak a kimagaslóan nagy radon aktivitással rendelkező vizek közé, a vizsgált ivóvizek 222 Rn, 226 Ra és U tartalma az eddigi rendelkezésre álló eredmények szerint átlagosnak mondató. A mért aktivitás-koncentráció értékek sehol sem haladták meg a jelenleg érvényben lévő hazai szabványban megadott határértékeket és a WHO által javasolt vonatkozási értéket.

Győr-Moson-Sopron megyében mintaprogramot kezdtek el a már meglévő és kifejlesztés alatt álló oktatási-nevelési formák összeállítására, kiemelkedő programok terjesztésére és a minőség biztosítására. Az alprogram költségtámogatása 7 000 ezer Ft volt.

Kétéves vizsgálatsorozat során 1998-ban 6, 1999-ben további 3 városban mérték fel az általános iskolás gyermekek egészségi állapotát, lakáskörülményeit és belsőtéri minőségét. A gyermekek egy részénél részletes fizikális, laboratóriumi és légzésfunkciós vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy a lakások NO₂ szennyezettsége főként a konyhai és szobai gázkészülékek használatával áll összefüggésben; a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bútorok és a gázszilikát építőanyag jelenlétével mutatott összefüggést; a benzol koncentráció a dohányzó családok gyermekszobáiban volt a legmagasabb. A krónikus légzőszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a zsúfoltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége volt a legfontosabb lakókörnyezeti kockázati tényező. Ezek közül néhány tényező gyakorisága és ezáltal veszélye is csökkenthető lenne a lakosság szélesebb körű felvilágosításával. Költségtámogatás összesen 5 800 ezer Ft volt.

Jódellátás és a golyva-gyakoriság közötti összefüggés vizsgálatára a beszámolási időszakban 933 ezer Ft-ot fordítottak.

Az ivóvíz fluorid tartalma és a fogszuvasodás kérdés témakörében 1 133 ezer Ft került felhasználásra.

Költségtámogatás a NEKAP keretéből 1999-ben nem volt, a tárgyévben OKK-OKI intézeti témaként folyt az adatbázis bővítése.

A környezetből származó zaj egészségügyi hatásainak vizsgálata a környezetegészségügy kiemelt fontosságú területe. A környezeti zajforrások közül meghatározó a közlekedés. A közlekedési zajhelyzet feltárására mérési programot valósítottak meg Budapesten és 7 megyében. Az eredmények szerint a közlekedési zajjal terhelt területek döntő hányadánál mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket.

Költségtámogatása összesen 7 358 ezer Ft. Az Országos Népegészségügyi Bizottság döntése értelmében a NEKAP szervezését az egészségügyi és környezetvédelmi tárcák munkatársai végezték. Az Irányító Bizottság (IB) 8 főből állt, 4 az egészségügyi tárca, 4 a környezetvédelmi tárca munkatársaiból tevődött össze. A titkárság az Országos Környezetegészségügyi Intézetben működött.

A titkárság feladatai közé tartozott a programok összeállítása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete. 1999-ben 4, 2000-ben 1 NEKAP Hírlevelet adtak ki, ezen kívül 3 WHO kiadvány magyarra fordítása és kiadása, 3 a halálozás területi eloszlásával foglalkozó kiadvány, valamint a Víz és Egészség Jegyzőkönyv a Határokat átszelő Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló 1992. évi egyezményhez, valamint a Harmadik Miniszteri Konferencia a Környezetről és Egészségről című dokumentum fordítása és kiadása történt meg.

Finanszírozás: 100 millió Ft (EüM). (Az 1999. évben kapott EüM finanszírozás 100 millió Ft volt. A NEKAP 2000. évi költségvetése különböző adminisztratív okok miatt nem nyílt meg a vonatkozó tárgyév folyamán, erre csak 2001. év márciusában nyílt lehetőség a lezajlott személyi változások miatt.)

Program előrehaladás: Az azbeszttel épült lakó- és középületek országos nyilvántartásba vétele megkezdődött. 1999-ben és 2000-ben az Épületfenntartási K+F Alapítvány dolgozta ki a nyilvántartás formai részleteit és végezte a felmérést, KAC támogatással. A szórt azbesztet tartalmazó épületek számítógépes nyilvántartási rendszerét feltöltötte az addig általuk felderített 106 épület adataival. 2001. évben a KöM megbízásából a felderítés folytatódott és ennek eredményeként Tatabányán, Esztergomban, Nyergesújfalun összesen további 38 559 m² részben kék, részben fehér azbeszt felderítése történt meg. 2000-ben a KAC fejlesztési keretből elnyert mintegy 70 millió Ft rész-finanszírozással a Szolnok Városi Önkormányzat a tulajdonában levő sportcsarnok azbeszt mentesítését elvégeztette.

Finanszírozás: 70 millió Ft (KöM-KAC) volt.

Program előrehaladás: Az allergén pollent termelő gyomnövények közül szívósságával és erős allergizáló képességével kiemelkedik a parlagfű (Ambrosia eliator). A gyommal fertőzött területek növekedését nagymértékben elősegítette az a tény, hogy Magyarországon a termőföldek magánkézbe adását követően óriási mértékben megnőtt a - sokszor elérhetetlen tulajdonosok kezében lévő - műveletlenül hagyott területek nagysága. Az allergiában szenvedők száma hazánkban 2 millióra becsülhető, a kezelt asztmás betegek száma meghaladja a 120 ezret és számuk évente több, mint 15 ezerrel nő. Ez mára már komoly népegészségügyi kihívássá vált.

A probléma megoldására az érdekelt társtárcák (EüM, FVM, KöM, KöViM, BM) mindkét évben indítottak közösen gyommentesítési programot, EüM (NEKAP: 1 133 ezer Ft), FVM és KöM források felhasználásával.

A KöM a téma folyamatos fenntartását igyekszik elérni szakmai fórumok szervezésével, együttműködve civil szervezetekkel, hatóságokkal és önkormányzatokkal. A NEKAP keretében összehangolt felvilágosító munka kezdődött meg és szoros együttműködés alakult ki egyes önkormányzatokkal, elsősorban a Fővárosi Önkormányzattal a parlagfű irtás módozataival kapcsolatban. Az FVM szakmai kiadványokkal is támogatja a biológiai allergének, ezen belül kiemelten a parlagfű elleni küzdelmet.

Finanszírozás: 35 millió Ft (KöM-KAC) volt.

A környezetegészségügyi terület legnagyobbrészt a NEKAP alprogramjai által lefedett, és döntően vizsgálati és helyreállítási intézkedéseket tartalmaz az NKP második beszámolási időszakában. E tevékenységeket azonban a prevenció jegyében végzik, széles tárca- és intézményközi együttműködés keretében. A kitűzött célok elsősorban a jó minőségű ivóvíz biztosítására, a fürdők vízminőségének jelentős javítására, a települési levegőminőség javítására és az emberi tevékenység egészségre káros hatásainak vizsgálatára vonatkoznak. E területek előrehaladása részletesen elemzésre került a NEKAP alprogramok ismertetésénél.

A környezet állapotában mind a szilárd anyag kibocsátás és koncentráció, mind a problémás ivóvízminták arányát tekintve javulás tapasztalható. Ivóvíz esetében 1999-ben az ihatósági vizsgálatok szerint a vizsgált minták 38,5%-a volt kifogásolható, vagy elfogadhatatlan, a kémiai vizsgálatok alapján 29,5% volt ez az arány, míg bakteriológiailag csak a minták 17,8% problémás. Az összesített adatok alapján már csak a minták 24%-a volt kifogásolható, vagy elfogadhatatlan 1999-ben, amely nemcsak az 1990-es 42%-os értékhez képest, de az NKP kezdeti évének 1997-es 31,1%-os értékéhez képest is jelentős javuló tendenciát mutat. A víz-visszaforgatásos technológiát alkalmazó fürdők vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a bakterológiai minták 16%-a volt kifogásolható, a kémiai vizsgálatok alapján azonban nem volt kifogás. Összesen e minták 34,8%-a volt kifogásolható. A töltő-ürítő technológiát alkalmazó fürdők esetén a bakterológiai minták 44%-a volt kifogásolható, míg a kémiai vizsgálati minták alapján nem volt kifogásolható vízminőség. Összesen e minták 31,5%-a volt kifogásolható, amely jelentős javulást jelez az 1990-es 52%-os és az 1997-es 42%-os kifogásolt vízminta arányokhoz képest.

A környezeti zaj egészségre káros hatásai a városi közlekedés növekedésének következtében továbbra is tartósan befolyásolják az emberi életminőséget és egészséget. A közlekedési zajjal terhelt területek nagy részénél mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket. A környezetegészségügyi információs rendszer fejlesztése a zaj, rezgés és sugárvédelmi mintavételezés gyakoriságának növelése elengedhetetlen a megfelelő válaszlépések alátámasztásához. Ezért is okozott nagy nehézséget a környezetegészségügyi területen, hogy a 2000-es programok költségkereteit csak 2001-ben nyitották meg, így a programok előrehaladásának értékelése sem biztosítható.

Program előrehaladás: Az épített örökség megóvásának, felújításának a beszámolási időszakra tervezett időarányos része megvalósult.

Finanszírozás: 1 463 millió Ft (NKÖM-OMvH) volt.

Program előrehaladás: A program az OMvH és a KVI koordinálásával és finanszírozásával folyamatosan működik.

Finanszírozás: 730 millió Ft (NKÖM-OMvH) volt.

Program előrehaladás: A Nemzeti Örökség megóvásán és felújításán kívül a Program olyan épített örökség megóvását és felújítását is magában foglalta, mint a Királyi városok és Hollókő állagmegőrzése.

Finanszírozás: 1 602,7 millió Ft (NKÖM) volt.

Program előrehaladás: A különösen nagy károkat okozó közterületi pincebeomlások megelőzésének, illetve a bekövetkezett károk megszüntetésének végrehajtásáért a BM Településfejlesztési Iroda a felelős. A kitűzött költségek mind felhasználásra kerültek.

Finanszírozás: 1 150 millió Ft volt.

Program előrehaladás: A veszélyelhárítási feladatok keretében támfalépítésre, partfalrézsűzésre, partfal-állékonyság megerősítésére, felszíni vízelvezetésre, esetenként építmények szanálására került sor. Támogatásra azok az önkormányzatok számíthattak, amelyek esetében a partfalak közösségi objektumokban élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetnek és a finanszírozás legalább 40%-át vállalják. A partfalak okozta veszélyek elhárítási programjának végrehajtásáért a BM Településfejlesztési Iroda felelős.

Finanszírozás: 145,4 millió Ft volt.

Program előrehaladás: A területi rendezési tervek környezeti, társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálatához a tervezési útmutató alapjául szolgáló, a hatásvizsgálat tartalmának és metodikájának kialakítására vonatkozó módszertani kutatás lezárult. A hazai tapasztalatok alapján levont következtetései, eredményei azonban a kérdések megfelelő mértékű tisztázásához a munka nemzetközi tapasztalatokkal történő kiegészítésének szükségességét vetették fel.

Az Európai Területfejlesztési Perspektíva /European Spatial Development Perspective, (ESDP)/ elfogadott akcióprogramja nevesíti a területi hatáselemzés készítésének feladatát. A témafelelős országban a területi hatáselemzéssel kapcsolatosan jelenleg folyó munka, valamint a továbbiakban nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló, meghatározott területre vonatkozó kutatás eredményeinek beépítésével az eddig elkészült anyag megfelelően alkalmazható lesz a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálatok elvégzése során. A módszertan előbbiekben részletezett módon történő kiegészítése, továbbfejlesztése után jelentethető meg tervezési útmutatóként.

Finanszírozás: 22 millió Ft (FVM-TFC) volt.

A kitűzött célok egy része a károsodott, leromlott településrészek felmérésére és rendbehozatalára vonatkozik, más részük a megfelelő műemlékvédelmi szabályozás kialakításáról szól. Mindkét részterületen az időarányos feladatok teljesültek. A legfontosabb műemlékek és a történelmi hagyományokkal rendelkező településképek helyreállítása folytatódott, ugyanúgy, mint a pincebeomlások által okozott károk felszámolása. A természetes partfalak mozgása miatt veszélyeztetett települések esetében azonban csak a legsürgősebb feladatokra jutott elég forrás, elsősorban az érintett önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt, akik sok esetben nem tudták biztosítani a megfelelő önrészt.

Program előrehaladás: Jelenleg Magyarország területének 9,2%-a, 852 708 hektár védett terület. (Ebben szerepelnek a helyi jelentőségű természetvédelmi területek is, de nincsenek benne az "ex lege" védett lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak.)

*ex lege védett területek nélkül

A vizsgált időszakban a Fertő-Hanság NP és a Körös-Maros NP bővítésére, a Dél-Mezőföld TK létesítésére került sor. Az országos jelentőségű természetvédelmi területek kiterjedése - NP, TK területébe való beolvadással - csökkent, annak ellenére, hogy új TT kialakítása (Dávodi Földvári-tó TT) és helyi jelentőségű TT átminősítése országos jelentőségűvé (Tiszakürti Arborétum TT) is megtörtént. A védett természeti területek kiterjedése összességében, ha nem is nagymértékben, de növekedett.

Finanszírozás: 60 millió Ft (KöM-KAC) volt.

Program előrehaladás: Egy nagy volumenű Phare projekt kezdődött 2000. októberében, amely egy évig tartott. Ennek keretében a potenciális Natura 2000 kijelöléséhez szükséges tudományos felmérések és értékelések elkészültek, amelyek jelentősen előmozdítják a területek kijelölését. A Madárvédelmi Irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területekre is elkészült a szakmai javaslat, amely alapján a nemzeti park igazgatóságok megkezdhetik a területek előkészítését. A Berni Egyezmény Emerald hálózatára egy ún. pilot projekt indult 2001. tavaszán.

Finanszírozás: 25 millió Ft (KöM-KAC) volt.

Program előrehaladás: A beszámolási időszakban a nemzetközi kötelezettségek tekintetében az ökológiai hálózattal kapcsolatos szabályozáshoz a közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódó globális, pán-európai, európai uniós, illetve regionális kezdeményezéseket, egyezményeket, megállapodásokat és akciókat figyelembe vettük. Kifejezetten mérvadó programnak azonban - amely az "ökológiai hálózat" kifejezést is nevesíti - az Európai Unió "Natura 2000" hálózata, valamint a Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégia első számú akcióterve, a Pán-Európai Ökológiai Hálózat (PEEN) létrehozásának a programja tekinthető. A magyarországi Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) projekt mindvégig együttesen kezelte e két összefüggő programot. A Natura és a PEEN ökológiai hálózatokba történő integrálódás során egyaránt a hazánkban még előforduló természetes és természetközeli élőhelyek, vagy a valamilyen szempontból kiemelt természetvédelmi jelentőségű faj, populáció élőhelyének fenntartására koncentráltunk, legyen az a faj vagy ökoszisztéma uniós, pán-európai, vagy hazai jelentőségű.

Az EU "Natura 2000" ökológiai hálózat jogi kereteit az Unió természetvédelmi szabályozó rendszerének a már jól ismert két fő pillére, a madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK), valamint a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló (93/43/EGK) irányelv alkotja. A függelékes fajok élőhelyeinek, valamint maguknak a függelékes élőhelyeknek a szerepe kiemelkedő a Nemzeti Ökológiai Hálózaton belül. Valamennyi Natura 2000 hálózatba javasolt és kijelölt terület tehát része lesz a különböző szempontú és kategória-rendszert követő ökológiai hálózatnak. A Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégia (PEBLDS), megvalósításának a Pán-Európai Ökológiai Hálózat létrehozása az egyik kiemelt, s talán legfontosabb feladata. Az Európai Tanács (ET) illetékes bizottságának 1999. áprilisi irányelvei szerint minden aláíró országnak ki kell jelölnie saját ökológiai hálózatán belül a magterületeket, az ökológiai folyosókat, a rehabilitációs- és puffer területeket 2005-ig. E kijelölési kötelezettségünket a beszámolási időszakban teljesítettük. A kilenc nemzeti park igazgatóság közreműködésével, az ET irányelveit és az ország természeti adottságait figyelembe véve elkészült a 9 regionális (illetékességi területre vonatkozó) ökológiai hálózat. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa.

Miután az ökológiai hálózat csak úgy őrizhető meg, ha területei a hazai jogi lehetőségek szerint is valamilyen szintű jogi védelemben részesülnek, ezért a hazai, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényből vagy végrehajtási rendeleteiből levezethető kategóriákban kellett gondolkodni. Ezt testesíti meg az ökológiai hálózatra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelettervezet. A nevezett rendelettervezet és maga a területi lehatárolás még számos más jogszabállyal kapcsolatban van, így a program teljes megvalósításáról csak akkor lehet beszélni, ha valamennyi érdekelttel, - az érintett tárcáktól az önkormányzatokon keresztül a konkrét területhasználóig - a megegyezés kirajzolódni látszik.

A jogi védelemtől függetlenül számos program van folyamatban, amely segíti a NÖH tudományos feltárását és szakmapolitikai, valamint ágazati integrációját.

Finanszírozás: 110 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: 1999-ben a fokozottan védett barlangok állapotfelvétele megtörtént, melynek alapján illetve eredményeként a különösen veszélyeztetett objektumok megőrzésére megtörténtek a szükséges műszaki beavatkozások.

2000-ben elkészült a barlangok kezelési terveinek egységes szempontrendszere, melynek alapján a Nemzeti Park Igazgatóságok megkezdték a tervek részletes kidolgozását. Megtörtént a fokozottan védett barlangok körének szakmai felülvizsgálata, melynek eredményeként fokozottan védett barlangjaink száma a korábbi 125-ről 133-ra emelkedett (13/2001. KöM rendelet) s megkezdődött a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének meghatározása. Folytatódtak a barlangok részletes állapotfelvételi munkálatai, illetve erre alapozottan a veszélyeztetett objektumok megőrzését célzó műszaki beavatkozások. Befejeződött az Abaligeti- és a Pál-völgyi-barlang idegenforgalmi szakaszának teljes felújítása, melynek eredményeként azok 2001-ben ismét megnyílhattak a nagyközönség előtt.

Finanszírozás: 119 millió Ft (KöM), 12 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A közhiteles természetvédelmi nyilvántartás kialakítása (8/2/13) fejezeti kezelésű előirányzat keretén belül elkészült a közhiteles barlangnyilvántartás felállítására vonatkozó részletes feladatterv. Ennek alapján a feladatok az öt érintett Nemzeti Park Igazgatósághoz kihelyezésre kerültek, a munkálatok megkezdődtek. A 2000. évre biztosított 40 millió Ft-os keret eredményeként hazánk ezidő szerint ismert mintegy 3500 barlangja közül 1500-ról állnak rendelkezésre a jogszabályban (13/1998. KTM rendelet) előírt és a hathatós gyakorlati védelemhez nélkülözhetetlen alapadatok.

Finanszírozás: 50 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 71. § előírja, hogy a védett természeti értékek és területük megőrzését - és ezek körében a természetkímélő módon gazdálkodókat, továbbá az élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-kialakításra irányuló tevékenységet - állami támogatások nyújtásával kell segíteni. A Tvt. 72. § pedig a védett természeti területen természetvédelmi érdekből elrendelt mező- és erdőgazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében, továbbá indokolatlan ideiglenes védetté nyilvánítás miatt bekövetkező tényleges kár után a tulajdonosnak fizetendő kártalanításról rendelkezik. Az idézett jogszabályhely szerint kártalanítási kötelezettség nem merül fel a természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében előírt korlátozásra vagy tilalomra.

A Tvt. 85. § a) pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy a természeti értékek védelmét szolgáló állami támogatási rendszert, valamint természetvédelmi korlátozásokból következő tényleges kár után fizetendő kártalanítást rendeletben szabályozza. Az új jogszabály hatályba lépésének gazdasági hatása várhatóan egyrészt a gazdálkodói többletbevételben, illetve a pótlólagos állami ráfordításban, másrészt a rendelet végrehajtása folytán megnövekedett intézményi feladatok ellátásának költségigényében mutatkozik.

Finanszírozás: 300 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: Az őshonos és honosult domesztikált állatfajták génbank kialakítási és fenntartási programja folyamatos. Kiemelt feladat az őshonos állatfajták fenntartásán belül a magyar szürkemarha és racka, cilta, cigája juh létszámának emelése a védett gyepek kezelésére.

Finanszírozás: 280 millió Ft (FVM).

Program előrehaladás: A nemzeti park igazgatóságok 105 ezer hektár természetvédelmi célú különleges rendeltetésű vadászterületet kezelnek. E vadászterületeken a természetvédelmi célokkal és érdekekkel összehangolt természetközeli, extenzív vadgazdálkodás mintaszerű gyakorlata alapvető követelmény. Ezeken a vadászterületeken a hatályos jogi szabályozásból következően minden megkezdett 3 000 hektár vadászterületre legalább egy fő hivatásos vadászt, továbbá vadászterületenként, illetve 10 000 hektáronként egy felsőfokú végzettségű hivatásos vadászt (fővadászt) kell alkalmazni vagy igénybe venni. A nemzeti park igazgatóságoknál a hivatásos vadászok alkalmazásának státusza és pénzügyi feltételei túlnyomórészt nem biztosítottak.

Finanszírozás: 70 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) kiépítése folyamatos. Magyarország 1994-ben ratifikálta a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezményt, amely előírja az élővilág állapotának ismételt megfigyelését, monitorozását. A feladat kielégítése érdekében a Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére, jelentős PHARE támogatással kutatók és természetvédelmi szakemberek kidolgozták az NBmR programját.

A program megvalósítása 1998-ban kezdődött. Ekkor minden nemzeti park egy monitorozó koordinátort alkalmazott és a Természetvédelmi Hivatalban megalakult az Irányító Központ két szakemberrel. A monitorozás kiterjed az élőhelyek, az életközösségek valamint a fajok állapotának nyomon követésére. A teljes program kiépítéséhez várhatóan még néhány évre lesz szükség. Az NBmR 3 éves, részleges működése során is jelentős adatsorokat és számos térképet hozott létre. A regionális környezetvédelmi és szennyezési problémák, mint pl. a Szamos és Tisza cianid-szennyezése, vagy a novo virjei erőműépítés, a természetvédelmi vonatkozású megfigyelések során az NBmR szolgáltatja a mintavételezési metodikát, valamint a szervezési feladatokat is ellátja.

Finanszírozás: 40 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: 2000-ben 10-10 különleges védelmi intézkedést igénylő növény- és állatfaj esetében indított a KöM programokat, amelyek mind kutatási, mind élőhely rehabilitációs, illetve egyéb a faj fennmaradását biztosító intézkedések kidolgozására irányulnak. Ezek végrehajtása átnyúlt 2001-be is. Ezen kívül a KöM kidolgozta a farkas, hiúz és a rákosi vipera nemzetközi előírásoknak megfelelő fajvédelmi programjait a szükséges anyagi források megjelölésével együtt, amelyek jogszabályi szintre való emelése, valamint végrehajtásának megkezdése túl mutat a beszámolási időszakon.

Finanszírozás: 50 millió Ft (KöM), 47 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A vizes területek védelme a nemzeti park igazgatóságok irányítása alatt zajló, anyagi lehetőségeiktől erősen függő feladatok.

2000-ben fejeződött be ca. 40 millió Ft holland támogatással a Zám-pusztai vizes élőhely rekonstrukciós munka. 2000-ben elkészült a Hanság vizes élőhelyei rekonstrukciójának terve, melyet 2001-ben kezdtek végrehajtani. 1999-ben és 2000-ben 3 vizes élőhely (Ipoly-völgy, Baradla barlangrendszer és vízgyűjtője, Felső-Tisza) előkészítése történt a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére. A területeket - a Felső-Tisza kivételével - 2001-ben Magyarország bejelentette a Ramsari Egyezmény titkárságának.

Finanszírozás: 33 millió Ft (KöM), 48 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Megalakult a Holtágakkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottság, amelybe az FVM, a KöM és a KöViM képviselőket delegált. A Bizottság kidolgozta a holtág rehabilitáció általános és átfogó irányelveit, elvégezte az országos, általános állapotfelméréseket, részben minősítette a holtágakat. A holtágakkal kapcsolatos joganyagokat átvizsgálta, törvényi és jogszabályi módosításokat nem tartott indokoltnak, az állami nyilvántartás állapotáról általános véleményt mondott, a lehetséges finanszírozásokra általános megállapításokat tett. A Bizottság által kialakított irányelvek alapján folytatódik a "szentély" típusú holtágak kijelölése és az illetékes park igazgatóságok kezelésébe történő átadása.

A Tárcaközi Bizottság a rendelkezésre álló költségvetési források felhasználását koordinálta, valamint a 2001. évi állami költségvetés előkészítése során megvizsgálta a többletforrások biztosításának lehetőségét is.

Finanszírozás: 50 millió Ft (KöM-KAC).

Rövid programleírás: Nagytavak program keretében, a Tisza-tó szennyezőanyag terhelésének csökkentése érdekében az Eger- és a Laskó-patak torkolati szakaszán vízminőség- és természetvédelmi célú revitalizáció és biológiai szűrőmező (Wetland) létesítése.

Program előrehaladás: A Tisza-tó természetvédelmi oltalom alatt álló része a Ramsari Egyezmény értelmében nemzetközi védettséget is élvez, biodiverzitásának megőrzése nemzetközi érdek.

A KöM a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyeztetve olyan kutatási programot készített elő 1999-2000. évekre, amely a Tisza-tó környezeti- és természeti értékeinek védelmét, a tó jövőbeni életét alapjaiban befolyásoló területhasználatok szabályozását, a túlhasználatok elkerülését hivatott szolgálni. Ez a kutatási program három alprogramból épült fel:

• Az 1. alprogram a különböző típusú hínármezők élővilágának (metafiton) összehasonlító vizsgálatára irányul.
• A 2. alprogram a tározó nem védett természeti területeinek feltáró vizsgálatát irányozza elő, különös tekintettel néhány indikátor csoportra, továbbá a humán hatások, illetve terhelések hatásainak vizsgálatára.
• A 3. alprogram a Tiszavalki-medence középső részének (Apota) botanikai, zoológiai, vízminőségvédelmi vizsgálatát irányozta elő, különös tekintettel az Eger-patak állandó terhelése által okozott kedvezőtlen változásokra.

2000-ben ez a program kiegészült a Tisza-tó apotai térségének rehabilitációját megalapozó vizsgálatok elvégzésével és rehabilitációs tanulmányterv készítésével.

A Tisza-tó biodiverzitás megőrzését és természetvédelmi kezelését alapozó ökológiai vizsgálatok részeként 1999-ben megkezdődött az Apota komplex (botanikai, zoológiai, vízminőségvédelmi) vizsgálata, különös tekintettel az Eger-patak állandó terhelése által okozott kedvezőtlen változásokra. Mivel a vizsgálatok megkezdéséhez szükséges pénzforrások ütemezése 1999-ben és 2000-ben csak a késő nyári-őszi állapot felmérését tették lehetővé, ezért a vizsgálatokat 2001-ben a tavaszi és a nyári aszpektusok vizsgálatával folytatódott. Az elvégzett és kiértékelt vizsgálatok eredménye alapján 2000-ben előzetes rehabilitációs terv készült az Apotára.

Finanszírozás: 50 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az erdőrezervátumok célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösségek fenntartása és a természetes folyamatok szabad érvényesülésének biztosítása. Az erdőrezervátumok fenntartása és az állapotváltozás rendszeres monitorozása, kutatása kiemelt természetvédelmi feladat.

Hat évet meghaladó előkészítő munka és többszöri szakmai egyeztetés eredményeként 2000. év folyamán kilenc miniszteri rendeletben 49 erdőrezervátum céljára kijelölt védett természeti területet erdőrezervátummá nyilvánítottak. További tizennégy erdőrezervátum céljára kijelölt - részben nem védett - természeti terület esetében pedig a végső területegyeztetést követően a nemzeti park igazgatóságok megindították a védetté nyilvánító eljárást.

Folytatódtak az erdőrezervátumok hosszú távú fenntartási terveinek készítése; az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által kidolgozott egységes irányelveknek és formai követelményeknek megfelelően 1999-2000-ben elkészült kilenc nemzeti park igazgatóság illetékességi területéhez tartozó tizenöt erdőrezervátum hosszú távú fenntartási terve. 2001-2002-ben további három nemzeti park igazgatóság illetékességi területén elhelyezkedő kilenc erdőrezervátum hosszú távú fenntartási terveinek készítésével folytatódik a munka. Az eredményekről a "Természetvédelmi Kezelési Tervekről" tartott rendezvényen előadás és a TEMPUS kötetek számára leadott kézirat készült.

Finanszírozás: 24 millió Ft (KöM), 80 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Cselekvési Program vitaanyagai elkészültek és széles szakmai és társadalmi egyeztetés után átdolgozásuk folyamatban van.

Finanszírozás: 10 millió Ft (KöM), 30 millió Ft.

Program előrehaladás: A Habitat direktíva harmonizációja terén a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok köréről szóló 13/2001. (V.9.) KöM rendelet jelentős előrelépést jelent.

A programok értékelésekből kitűnik, hogy az NKP céljait megvalósítandóan, a természetvédelem területén számottevő előrelépés történt a beszámolási időszakban. Az elért eredmények az ország nemzetközi elismertségéhez jelentős mértékben hozzájárulnak.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területek aránya 0,3%-kal növekedett és jelenleg az ország területének 9,2%-a védett. Védettségi kategóriánként vizsgálva elmondható, hogy a leginkább a nemzeti parkok területe növekedett. Az erdősültség aránya is folyamatosan nőtt, ezen időszakban 18 710 ha első kivitelezésű erdőtelepítés valósult meg. Az NKP célkitűzése alapján fontos követelmény az erdők mennyiségi növekedése mellett a minőségi átalakulás is. Ezt a célt szolgálja a természetközeli erdők területének növelésére, erdei génbankok és erdőrezervátumok fenntartására irányuló program. A program hangsúlyt fektet a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésre, amely a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A biológiai sokféleség faji sokféleséget és genetikai változatosságot egyaránt feltételez. A génmegőrzés célja a genetikai erőforrások védelme, amelynek ökológiai szükségességét az alkalmazkodó- és evolúcióképesség fenntartása indokolja. Az eredeti termőhelyen megvalósuló (in situ) génmegőrzés feladata erdei fafajok esetén a meglévő változatosság populáció-mintákban való megőrzése.

A nemzeti park igazgatóságok folyamatosan végzett és elsőrendű feladata a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik védelme. Ezen kívül azonban egyes fajok esetében célzott és részletesen kidolgozott intézkedések is megvalósultak. A beszámolási időszakban számos program szolgálta a természetes élőhelyek közül a vizes természeti területek védelmét. Az eredmények közül kiemelendő, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzéke várhatóan ismét magyarországi területekkel is fog bővülni.

Az NKP 6 éves tervezési időszakának egyik kitűzött célja az ország ökológiai hálózatának kialakítása, amely kilenc nemzeti park igazgatóság közreműködésével a beszámolási időszakban (így a tervezettnél hamarabb) megvalósult. Az Európa Tanács irányelveit és az ország természeti adottságait figyelembe véve készült el a 9 regionális (illetékességi területre vonatkozó) ökológiai hálózat, amelyek összeillesztésével született meg az országos hálózat.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programja elkészült, megvalósítása folyamatosan halad. A program olyan egységes, országos megfigyelési rendszer kialakítását teszi lehetővé, amely más országok számára is példaértékű és számos nemzetközi fórumon is érdeklődést keltett.

A természetvédelmi állapotfelvételezések nagyszabású programjai is a tervezett ütemben folytatódtak.

Program előrehaladás: 1999-ben a Magyar Szabványügyi Testület gondozásában elkészült a "MSZ 20381:1999 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése" című magyar szabvány. A szabvány elkészülése után a nemzeti park igazgatóságok megbízottjai megkezdték az egyedi tájértékek szabvány szerinti minta kataszterezését. A felmérések a rendelkezésre álló források függvényében folyamatosan készültek. A program az NKP időszakán áthúzódó időtartamú. A minta felmérések tapasztalatainak feldolgozása folyamatos volt, az országos kataszter számítógépes feldolgozása a Természetvédelmi Hivatalban megkezdődött.

2000-ben a kezelési tervek készítéséről szóló jogszabály hatálybalépését megelőzően megkezdődött és folytatódik a kezelési tervek készítése annak érdekében, hogy a miniszteri rendelet megjelenésekor rövid időn belül jóváhagyhatóak legyenek. A kezelési terveket megalapozó szakmai anyagok (tervek) készültsége az összes országos jelentőségű védett természeti terület vonatkozásában 60%-os.

Finanszírozás: 120 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: 1999. és 2000. évekre a Gödöllői Királyi Kastély és az Esterházy Kastély Kht-k természetvédelmi célú támogatására a tárca összesen 20 millió Ft-ot hagyott jóvá, mely a védett kastélyparkok rekonstrukciós munkáinak egy részét fedezte.

A 2000. évi KAC 1%-ából lehetőség nyílt egyes, a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő, védett parkok, arborétumok fenntartási, fejlesztési munkáinak finanszírozására, összesen 17 800 ezer Ft értékben. Az érintett védett parkok, arborétumok: Zirci Arborétum - Erdőtelki Arborétum - Pintér-kert, Pécs - Mohácsi Történelmi Emlékhely - Alcsúti Arborétum - Jókai-kert - Körmendi Kastélypark - Chernel-kert, Kőszeg - Cégénydányádi Park.

A további fenntartási, fejlesztési tervek készítése és végrehajtása szempontjából fontos lépés, hogy a Természetvédelmi Hivatal megbízása alapján a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar Kertművészeti Tanszéke 1999. év végén elkészítette "Az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő kertek, parkok, arborétumok kezelési tervének (fenntartás, fejlesztési szabályzat) módszertani megalapozása az Alcsúti Arborétum példáján" című tanulmányt.

Finanszírozás: 37,8 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: 1999-ben 7 db tájvédelemmel foglakozó szabvány készült el, amelyek figyelembe vétele mellet lehet a védett természeti területeken építkezni, különböző beruházásokat létesíteni. További 24 szabvány szakmai megalapozó anyagának összeállítása pedig megkezdődött.

Program előrehaladás: A területrendezési tervek tájterhelhetőségi vizsgálatainak módszerére vonatkozó tervezési útmutató munkaközi dokumentációja elkészült. A dokumentáció véleményezése során tett észrevételek átvezetése, a tartalom ennek megfelelő módosítása még nem zárult le. Tervezési útmutatóként történő felhasználásához a továbbiakban szükséges az anyag sokszorosítás előtti szerkesztése, megfelelő példányszámban nyomdai úton történő előellátása.

A területrendezési tervek tájterhelhetőségi előírásainak érvényesítése a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározása szerint a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét - az NKP céljai vonatkozásában hangsúlyos - ökológiai elvek érvényesítése, valamint a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezése, a terület-felhasználás rendszere, optimális hosszú távú területi szerkezetet biztosító, az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentumok. A területrendezés kiemelt feladata a környezeti adottságok feltárása és értékelése, valamint a fejlesztési céloknak a környezet terhelése, terhelhetősége által meghatározott módon történő figyelembe vételével a terület-felhasználás, és az infrastrukturális hálózatok területi szerkezete elhelyezésének megállapítása.

A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet szerint a területrendezési tervek tájterhelhetőségi vizsgálata a tervek előkészítő munkafázisra kötelező munkarésze. Az eltérő színvonalon és részletezettséggel készülő munkarészek fölvetik a tervezési útmutató készítésének szükségességét.

A területrendezési tervek tájterhelhetőségi vizsgálatainak módszerére vonatkozó tervezési útmutató munkaközi dokumentációja elkészült. Az útmutató szakmai véleményezése során tett javaslatok és észrevételek átvezetése, tartalmának adekvát módosítása a beszámolás időszakában nem zárult le.

Finanszírozás: 12 millió Ft (FVM-TFC).

A tájvédelem biztosítása érdekében kitűzött NKP célok időarányos teljesülése megvalósult. A beszámolási időszakban megalkotott, elfogadott jogszabályok hathatósan segítik elő a tájvédelemi feladatok végrehajtását.

Program előrehaladás: A program alapjául szolgáló Phare'99 lerakó felmérési program 2001-ben indult el. Az ISPA és PHARE támogatással megvalósuló regionális települési hulladék kezelő rendszerek területén lévő régi lerakók bezárása és rekultiválása a projektek részét képezi. A Tatabányán megszűnt hulladéklerakó rekultiválásának 137 192 eFt összköltségű beruházáshoz a KöM a KAC-ból 41 157 eFt vissza nem térítendő támogatással járult hozzá.

Finanszírozás: 41 157 eFt (KöM-KAC), 96 035 eFt (önkormányzatok).

Több település kezdett szelektív gyűjtési rendszerek, hulladékgyűjtő-udvarok megvalósításába, amelyekhez a tárca közvetlenül, illetve a termékdíj-szabályozás keretein belül működő rendszergazdákon keresztül nyújtott támogatást. Mindemellett a települési szilárd hulladékok anyagában történő hasznosításának aránya országosan nem érte el az 5%-ot.

A KöM KAC-ból az alábbi támogatásokat nyújtotta a beszámolási időszakban:

Ajkán szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetésére 3 344 eFt vissza nem térítendő (továbbiakban: vnt.) és 6 690 eFt visszatérítendő kamatmentes (továbbiakban: vtkm.) támogatás a 16 724 eFt összköltséghez.

Gyöngyösön szelektív hulladékgyűjtő rendszer bevezetésére 1 760 eFt felerészben vnt. illetve vtkm. hozzájárulás a 2 934 eFt összköltséghez.

Tura, Vácszentlászló, Galgahévíz és Zsámbok területén szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére 17 113 eFt vnt. támogatás az 57 045 eFt összköltséghez.

A HUNGEXPO területén szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére és demonstratív hulladékudvar működtetésére 11 866 eFt felerészben vnt, illetve vtkm. támogatás a 39 555 eFt összköltséghez.

Hajdúszoboszlón szelektív kommunális hulladékgyűjtés és hasznosítás bevezetésére a 96 000 eFt összköltséghez 19 200 eFt vnt. és 36 800 eFt vtkm. hozzájárulás.

A KAC és az ISPA által támogatott regionális hulladékkezelő rendszerek részét képezi a szükséges átrakóállomások megvalósítása is. A már meglévő rendszerekhez történő csatlakozáshoz szükséges átrakóállomások kialakításához szintén igényelhető KAC támogatás.

Lenti város regionális lakossági hulladékgyűjtését a tárca a speciális járművek beszerzésével 15 870 eFt vnt. hozzájárulással támogatta az 52 900 eFt összköltségből.

Alprogram: Korszerű regionális települési szilárd hulladék lerakó telepek kialakításának támogatása: Mintegy 10, összesen legalább 2 millió m³ kapacitású, 400 ezer lakos igényeit legalább 5 évig kiszolgáló regionális hulladéklerakó telep megvalósítása.

A KöM KAC-ból az alábbi támogatásokat nyújtotta a beszámolási időszakban:

Balassagyarmat regionális szilárdhulladék lerakójának létesítése. 83 752. eFt vnt. az 568 762 eFt összköltségű beruházáshoz.

Kecskeméten megyei szilárdhulladék lerakó bővítése. 188 000 eFt vnt. támogatás az 1 151 000 eFt összköltségű beruházáshoz.

Ráckeve és térségében (Dömsöd gesztorságával) szilárdhulladék lerakó létesítse. Az I/b. ütem megvalósítására 70 107 eFt vnt. támogatás a 350 533 eFt összköltségű beruházáshoz.

Hódmezővásárhely regionális szilárdhulladék lerakó II. ütemének létesítése 26 743 eFt vnt. és 106 973 eFt vtkm. támogatással a 222 860 eFt összköltségű beruházás keretén belül.

Szombathely regionális szilárdhulladék lerakó bővítésének I. üteme: 39 815 eFt vnt. a 199 076 eFt összköltségű beruházáshoz.

Dabas és térsége szilárdhulladék lerakó I. ütemének kiépítése. 92 675 eFt vnt. támogatás a 463 378 eFt összköltségű beruházáshoz.

Debreceni hulladékkezelő telep létesítése az ISPA által támogatott Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program keretében 352 000 eFt vnt. és 88 000 eFt vtkm. támogatás az 1 760 000 eFt összköltségű beruházáshoz.

Hajdúböszörményi hulladékkezelő telep létesítése az ISPA által támogatott Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program keretében 364 800 eFt vnt. és 91 200 eFt vtkm. támogatás az 1 824 000 eFt összköltségű beruházáshoz.

Finanszírozás: 1 223 430 eFt (BM-ct), 1 442 319 eFt (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A Gazdasági Minisztérium a korábban kidolgozott "ágazati hulladékhasznosítás irányelvek"-ben foglaltak üzleti alapon történő megvalósíthatóságának vizsgálatát végeztette el a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületével. Az egyes iparágak az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előkészítése során felmérték hulladékgazdálkodási helyzetüket és meghatározták a 2020-ig megtehető intézkedéseket. Ezek figyelembevételével a GM számára ágazati hasznosítási témajavaslatok készültek. A következő lépésben szükség lett volna a projektjavaslatok konkrét megvalósíthatósági vizsgálatának elvégzésére is, de erre pénzügyi forrás hiányában nem került sor.

Fontos eredmény, hogy Magyarországon 1999-ben a KSH kimutatása szerint mintegy 4,3 milliárd forint ipari hulladékgazdálkodási beruházásra került sor.

Finanszírozás: A tanulmány költsége 3 millió Ft + ÁFA volt, mely KMÜFA-ból került finanszírozásra.

Rövid programleírás: Az iparban keletkező hulladékok csökkentését, hasznosításának növelését szolgáló intézkedések meghozatala, beruházások megvalósítása.

Az 1999-ben elkészült iparági tanulmányok felülvizsgálata elkészült, eredményei az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben jelentek meg. Lényege, hogy 2008-ra el kell érni, hogy az ipari hulladékok legalább fele hasznosításra kerüljön.

A TVK-ban vegyes műanyaghulladék hasznosító berendezés létesítésére 100 000 eFt vnt. és 295 000 eFt vtkm. támogatás a KAC-ból a 999 000 eFt összköltségű beruházáshoz.

Aszfalt újrahasznosító berendezés beszerzésére 3 414 eFt vtkm. támogatás az 5 690 eFt összköltségű beruházáshoz.

Az FVM-ben ilyen jellegű fejlesztés nem történt, az ipari hulladékok terén a GM által működtetett rendszer bizonyos mértékű fejlesztése 1999-ben 3,8 millió Ft+ÁFA, 2000-ben 7,4 millió Ft+ÁFA GM finanszírozással megvalósult. A KöM 2000-ben megbízást adott a hulladékgazdálkodási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelet szakmai megalapozására. A tanulmány - amely a szabályozás tervezetét is magában foglalja, a GM 6,25 millió Ft-os finanszírozásával, 2001-ben elkészült.

Finanszírozás: 398 414 eFt (KöM-KAC) 20 250 eFt (GM).

Program előrehaladás: A termékdíjból származó bevételek egyrészt szabad felhasználású forrásként szolgálják a környezetvédelem általános feladatainak a finanszírozását, másrészt a termékdíjas termékek hulladékainak visszagyűjtését, újrahasznosítását és egyes esetekben ártalmatlanítását is szolgálják. A szakmai célkitűzések megvalósításához ún. programgazda rendszer került kialakításra, melynek lényege az, hogy az arra vállalkozó - és a feladatot pályázat útján elnyert - cégek hozzák létre és működtetik a hulladékok visszagyűjtését biztosító hálózatot. Ehhez a hulladék újrahasznosítását megoldó ipari kapacitások is rendelkezésre kell álljanak.

A beszámolási időszakban programgazda rendszerben 130 550 darab hűtőberendezésnek és 720 000 tonna egyéb termékdíjköteles termék hulladékainak begyűjtése valósult meg. A begyűjtött hulladékok 38%-át újrahasznosították. A begyűjtött hulladék jelentős része nem KAC támogatással került hasznosításra (pl.: akkumulátor, fém, csomagolóeszköz stb.) különösen azok, amelyek kelendő másodnyersanyagok. A begyűjtött hulladék nagy része azonban a feldolgozás során véglegesen hasznosíthatatlanná válik és lerakóra, vagy más módon ártalmatlanításra kerül.

Finanszírozás: 5 728 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXIII. törvény a feladatot megoldotta.

Alprogram: Települési hulladékok kezelésének jogi szabályozása: A települési hulladékok kezelési szabályainak kidolgozása, műszaki követelmények meghatározása, hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeinek megállapítása.

Megjelent a közszolgáltató kiválasztásáról szóló 241/2000. (XII. 23.) és a hulladékkezelési díjról szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Alprogram: Települési hulladékok információ rendszerének létrehozása: A települési hulladékok mérésének, nyilvántartásának, adatszolgáltatási rendjének kialakítása, adatgyűjtő és feldolgozó rendszer kiépítése, a KSH rendszer fejlesztése.

A KSH kibővítette a települési hulladékokra vonatkozó adatbázisát. Az adatbázis bővítése és korszerűsítése tovább folyik 2001-ben is.

Finanszírozás: 7 millió Ft (KSH).

Program előrehaladás: 2000. évben az OM Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztési Pályázat alapján pályázat kiírásra került sor építési hulladék feldolgozó és újrahasznosító telephely kifejlesztésére. Megtörtént a keletkező bontási törmelék, építőipari és építőanyag-ipari selejtanyagok mennyiségére, összetételére, területi eloszlására vonatkozó adatok aktualizálása. Elkészült az építési törmelék, mint hazai másodnyersanyag alkalmazhatósága tekintetében végzett előzetes laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó szakvélemény. Elkészült a kísérleti telephely elrendezési terve az alapgéppark meghatározásával. Megtörtént az alapgéppark beszerzése és üzembe helyezése (törőgép, feladó egység, leválasztó egység, aggregátor, rostáló berendezés, stb.). Megvalósult a számítógépes adatbázis elvi kialakítása.

Finanszírozás: áthúzódott 2001-2002-re.

Program előrehaladás: A 2000. évre ütemezett jogharmonizációs feladatok némi késéssel, 2001. első negyedévében teljesültek, így megjelent a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (I.24.), a hulladék olajokról szóló 4/2001. (II.23.), a PCB/PCT-kről szóló 5/2001. (II.23.) és az elemekről és akkumulátorokról szóló 9/2001. (IV.9.) KöM rendeletek, valamint a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásáról szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet.

Az üveghuta (Bátaapáti) körzetében végzett telephely kiválasztási munkák nemzetközi felülvizsgálata és hatósági véleményezése megerősítette a telephely potenciális alkalmasságát és javasolta a telephely engedélyezéséhez szükséges további vizsgálatok elvégzését, amelyek folyamatban vannak. Az Állami Számvevőszék 2000-ben felülvizsgálta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működését és javasolta a Kormánynak a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítését.

Jelentős fejlesztési intézkedésekre került sor a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban a hatósági előírások kielégítése és nemzetközileg elvárt biztonsági színvonal megteremtése érdekében (1 174 millió Ft).

Az uránbánya bezárása miatt a bodai aleurolitban végzett mélységi vizsgálatokat be kellett fejezni. A kutatási eredmények feldolgozása megtörtént, a felszíni vizsgálatok és megfigyelések folytatódtak és megkezdődött a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó hosszú távú politika kidolgozása (197 millió Ft).

A Paksi Atomerőmű Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) további 4, egyenként 450 fűtőelem-köteg (kazetta) elhelyezésére alkalmas modullal bővült és megkezdődött a következő 4 modul létesítésének előkészítése (2 186 millió Ft).

A tervezett és tényleges ráfordítások különbségét az uránbánya bezárásával kialakult új helyzet, illetve az Üveghuta körzetében folyó vizsgálatoknak, a nemzetközi felülvizsgálat lezárásáig tartó, átmeneti leállítása okozta.

Finanszírozás: 3 557 millió Ft (KNPA-OAH).

Az NKP hulladékgazdálkodási céljai a hulladékfajtákra lebontva kerültek meghatározásra.

Az elszállított települési szilárd hulladék éves mennyisége 1999-re megközelítette a 20 millió laza m³-t, amely önmagában mintegy 4 millió tonna települési szilárd hulladéknak felel meg, de mivel a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 83%, a keletkezett települési szilárd hulladékmennyiség már jóval a célként meghatározott 4 millió tonna felett van. Az 1999-ben elszállított hulladék 78%-a rendezett lerakóba került, a rendezetlen lerakás aránya 6% volt, míg 14%-ot égetőműben hasznosítottak, egyéb módon 2%-ot ártalmatlanítottak. A korszerű regionális hulladékkezelő rendszerek kiépítésével azonban a növekvő települési szilárd hulladékprodukció is feldolgozható. Az 1999-re 1,5 milliárd Ft-os, 2000-re pedig 288 millió Ft-os céltámogatást megpályázott önkormányzatok a KAC és ISPA támogatásoknak köszönhetően megkezdhették, illetve folytathatták a regionális hulladékkezelő rendszerek kiépítését és működtetését. A szelektív hulladékgyűjtési programok támogatása és a hulladékudvarok létesítése a jövőben tovább csökkentheti a lerakóra kerülő települési szilárd hulladék mennyiségét. A 90%-os települési hulladék elszállítási arány 2002. végére teljesíthető. A szervesanyag tartalom 20%-ra való csökkentése a Program 6 éve alatt nem látszik biztosítottnak, e cél eléréséhez a komposztáló berendezések népszerűsítése, támogatása és a lakossági tudatformálás intenzívebbé tétele segíthetne.

A települési folyékony hulladékok kezelésében meghatározó a szennyvízelvezetés és -tisztítás szerepe, valamint az egyedi és más szennyvízkezelő megoldások elterjedése. 1999-re a csatornázott területen élő lakosság aránya 61%-ra emelkedett. A szennyvízelvezető-csatornába bekötött lakások aránya 1999-ben 49%-ra nőtt. Az országban naponta keletkező mintegy 2,8 millió m³ szennyvíz majd kétharmada közcsatornán került elvezetésre, a fennmaradó egyharmad rész pedig különböző közműpótlók útján nyert elhelyezést. A közcsatornával ellátott települések aránya az összes településből 1999-re elérte a 34%-ot. A szennyvíztisztítók építése és a közcsatornázás fejlesztése következtében 543 millió m³-re nőtt a települési szennyvíztisztítók és közcsatornák által a felszíni vizekbe vezetett szennyvíz mennyisége. Az összes élővízbe vezetett szennyvízmennyiség 797 millió m³-re nőtt 1999-ben. A tisztítatlan szennyvizek aránya az 1997-es 40%-ról, 28%-ra csökkent 1999-re. Nőtt a mechanikailag és biológiailag megtisztított szennyvizek mennyisége is 1999-ben 296 millió m³-re. A települési folyékony hulladék elszállított mennyisége csatornatisztításból, különféle iszaptárolókból és egyéb közületi, illetve lakossági tárolókból 1999-re 6 253 421 m³-re emelkedett, ez 1997-hez képest 9%-os növekedés.

A nem veszélyes ipari termelési hulladékból több mint 10 millió tonna keletkezett 1999-ben, melynek döntő többségét (mintegy ľ-ét) továbbra is a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás szolgáltatta. A felhalmozott mennyiség jelentősen csökkent.

Az országban keletkezett összes veszélyes hulladék mennyisége: 3 392 628 tonna volt 2000-ben. Ebből a vörösiszap 838 475 tonnát tett ki. Halmazállapot szerint (vörösiszap nélkül) 1 728 028 tonna szilárd, 511 730 tonna iszap, 314 317 tonna folyékony és 78 tonna be nem sorolt veszélyes hulladék keletkezett. Veszélyességi osztály szerint I. osztályú 156 459 tonna, II. osztályú 1 058 294 tonna, míg III. osztályú 1 339 372 tonna volt, be nem sorolt pedig 28 tonna. Összesen 2 554 153 tonna.

Ezek az adatok az 1998. évi adatoknál egy kivételével mind kevesebbek. A folyékony veszélyes hulladék mennyisége nőtt kb. 15 ezer tonnával. Az összes veszélyes hulladék mennyisége több mint 522 ezer tonnával csökkent, ami 2 év alatt 13,5%-os csökkenést jelent.

A veszélyes hulladékégető kapacitás is nőtt némileg, a becsült adat 86 ezer tonna/év.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű tervezett rekonstrukciója és a füstgáztisztító berendezés létesítése nem haladt megfelelő ütemben. Pozitív eredmény viszont, hogy megkezdődött a dunaújvárosi galvániszap tároló kibővítése és korszerűsítése.

Folytatódtak a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése érdekében a kutatások, valamint a püspökszilágyi tároló és feldolgozó fejlesztése, és a paksi tároló kapacitásának bővítése. A Bátaapáti térségében tervezett tároló ügyében nem született döntés.

Program előrehaladás: Az egyes pályarekonstrukciók, pályafelújítások kapcsán a környezeti zajterhelés problémáját is megoldották, számos helyen kerültek kiépítésre - KAC támogatással - zajvédő falak, töltések, melyek a keletkező zaj védett területek irányába való eljutását megakadályozták, biztosítva ezáltal a vonatkozó követelmények betartását. Ilyen beruházások valósultak meg az 1. sz. vasúti fővonal (Budapest-Bécs), illetve a Budapest-környéki bevezető pályaszakaszok mentén.

Az új járműpark kialakítása során a beszerzett kocsik a korszerűtlen tuskófékes kialakítás helyett már tárcsafékes kivitelűek, melyeknek zajkibocsátási mutatói jóval kedvezőbbek.

Program előrehaladás: Mivel országos viszonylatban nagyon kevés konkrét adat áll rendelkezésre a védett területek zajterhelésére vonatkozóan, elsődleges feladat, hogy megfelelő adatbázissal rendelkezzünk. Ennek érdekében a KöM folyamatosan végeztetett felméréseket a háttérintézményével. Együttműködve a KTI-vel és az OKI-val kezelhető adatbázis jött létre a KöM-ben.

A 75 dBA feletti terhelések megszüntetésére külön akcióprogram nem született. Az EU-ban a beszámolás időszakában kidolgozás alatt állt az a jogszabály, mely egységes szemléletű és tematikájú zajcsökkentési akcióprogramok elkészítését teszi kötelezővé, ezért - célszerűen - ennek végleges kialakítása után kezdődött a hazai változat kidolgozása. Ugyanakkor jelentős beavatkozások történtek a műszakilag megvalósítható zajcsökkentések érdekében azokon a helyeken, ahol a terhelés kirívóan magas volt. Így zajvédő falak épültek az M1-es autópálya mentén Tatabánya térségében, a Budapest-Bécs vasúti fővonal mentén, Budapest belterületén (pl. Méta utca).

Finanszírozás: 32,1 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A hatósági ellenőrző tevékenység megfelelő biztosítása egyrészt jelenti a humán erőforrások (szakértők) folyamatos szakmai képzését, másrészt az ellenőrző tevékenység végzéséhez szükséges műszerezettséget.

A vizsgálati szabványok korszerűsödése egyre inkább szükségessé tette a csaknem 10 éve nem fejlesztett felügyelőségi műszerpark megújítását. A beszámolás időszakában KAC és bizonyos PHARE támogatásokkal elértük, hogy valamennyi környezetvédelmi felügyelőségen rendelkezésre áll a legkorszerűbbnek mondható un. "azonosidejű" hangnyomásszint-mérő műszer (B&K 2260 tip.- változó szintű szoftver kiszolgálással). A KöM továbbra is biztosította a környezetvédelmi felügyelőségi szakemberek továbbképzését és az országosan egységes szakmai szemlélet biztosítását a KVI-ben megrendezett többnapos szakmai rendezvényen.

Finanszírozás: 40 millió Ft (KöM-KAC és PHARE).

Program előrehaladás: Közvetlenül a környezeti zajterhelést csökkentendő beruházásként épült meg - KAC támogatással - az Auchan-felüljáró (M1 és M7 bevezető szakasza) és a törökbálinti un. "DEPO-várossal" összekötő út. Ennek jelentősége abban állt, hogy a "DEPO-város" eddig Törökbálint belterületén átmenő igen jelentős nehéz-tehergépkocsi forgalmát teljesen megszüntette, mivel ez közvetlenül rácsatlakozhat már az M1 és M7 autópályákra - mindkét irányban.

Finanszírozás: 114,6 millió Ft vnt. + 253,6 millió Ft vtk. (KöM-KAC), 251,2 millió Ft (KöViM-UFCE), 41,9 millió Ft (önkormányzatok).

Program előrehaladás: A feladat teljesítése során a KöM-mel és az önkormányzattal közös finanszírozásban épült meg az M1-M7 közös szakasza és az M7 törökbálinti szakasza mentén a zajvédő fal, mintegy 4 km hosszon. Folytatódott a 75 dBA feletti terhelések megszüntetésére irányuló beruházások sora. Jelentős beavatkozások történtek a műszakilag megvalósítható zajcsökkentések érdekében azokon a helyeken, ahol a terhelés kirívóan magas volt. Így befejeződött az eddigi legjelentősebb zajvédelmi beruházás Budaörs-Törökbálint térségében az M1 és M7 közös bevezető szakaszán, ahol zajvédő falrendszer biztosítja a környező lakóterületek zajterhelésének határértékre csökkentését. (Több, mint 200 millió Ft-os volt a KAC támogatás.)

Az országban a 2000. év végéig több mint 80 000 m² zajárnyékoló falat, illetve létesítményt hoztak létre (legtöbbet az elmúlt 2 évben). Ez tartalmazza az új útvonalak - közút és vasút - mellett szükség esetén az útvonal melletti lakó- és intézményépületek nyílászáróinak megerősítését is akusztikai szempontból. Meglévő útvonalak rekonstrukciója kapcsán is számos helyen építették meg az utólagos passzív védelmet városon belüli útszakaszokon is. (pl.: Budapest Hungária krt., Könyves Kálmán krt. stb.)

Finanszírozás: 192 millió Ft (KöM-KAC), 131 millió Ft (KöViM-UFCE).

Program előrehaladás: Az Állami Közútkezelő Műszaki és Információs Kht. 1997-ben indította el a "Tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajvédelme" című mérési-vizsgálati programját. 1999-2000-ben a II. rendű főutak menti mérőpontokon történtek mérések (a gyorsforgalmi utak és az I. rendű főutak felmérése már 1997-98-ban megtörtént). A vizsgálatokat a Közlekedéstudományi Intézet végezte összesen 61 mérőhelyen. Az elsőrendű főutak esetében a forgalmi adatok és a beépítettség értékelése alapján kerültek kiválasztásra a mérőpontok. A másodrendű főutaknál azokat a szakaszokat vizsgálták, amelyek forgalma 5000 jármű/nap≤ÁNF. Az egy-egy mérőhelyen kapott eredmények sok esetben kiterjeszthetőek a forgalomszámlálási szakasz érvényességi határáig. Meglepetésre az első és másodrendű főutak mentén mért zajterhelés a beépítési viszonyok miatt nem tér el lényegesen, általában L_AM, nappal = 65-73 dB, L_{AM, éjjel} = 60-65 dB volt. Az éjszakai túllépés meglehetősen magas. Az értékelés során a mért zajszintet az érintett lakosság számával súlyozva készítettek prioritási sorrendet a zajcsökkentő intézkedésre vonatkozóan.

A közlekedés okozta zajterhelés felmérése a Környezetvédelmi Intézet közreműködésével 1996. óta szisztematikus felmérések keretében folyamatosan történik. Tárgy évben a minisztérium a Közlekedéstudományi Intézet Rt. bevonásával ezt a felmérő tevékenységet jelentősen bővítette. Jelentősen megnőtt a vizsgálati pontok, a vizsgálatok száma. A projektben együttműködés alakult ki az OKI-val is, mely intézet szintén végzett hasonló jellegű méréseket. A rendelkezésünkre álló adatokat egy kezelhető, könnyen és sokféleképpen lekérdezhető szoftverbe helyeztük el. Így mintegy 700 vizsgálati pont eredménye - aktuális terhelési adatokat tartalmazó adatsor - áll rendelkezésre. Az adatbázis további bővítése és frissítése folyamatos.

Finanszírozás: 8 millió Ft (KöM), 3,6 millió Ft (KöViM-UFCE).

Program előrehaladás: Az Európai Unióban a 2000. évben új szabályozás jelent meg tárgyi berendezések zajkibocsátás-vizsgálatára, illetve a kibocsátás követelmény-rendszerére vonatkozóan. Az új uniós szabályozás megjelenésével együtt - mely a korábbi csekély számú érintett berendezés-család helyett jóval többre írja elő a különböző minősítési kötelezettséget - megkezdődött az implementációhoz szükséges intézményfejlesztési szükséglet felülvizsgálata is. A vonatkozó EU direktívában meghatározott előírásokkal harmonizáló laborminősítést és kijelölést szabályozó rendelet (a 4/1999. (II.24.) GM rendelet) teljes mértékben megfelel az új direktívában a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetekkel szemben támasztott követelményeknek. Az ilyen laboratóriumok kijelölése folyamatos feladat. Az új szabályozás megjelenésével felül kellett vizsgálni a Környezetgazdálkodási Intézetben kialakítandó vizsgáló laboratórium konkrét kivitelezési lehetőségeit, így a fejlesztés és megvalósítás a beszámolási időszakon túl mutat.

Finanszírozás: 51 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: A környezeti zajra vonatkozó adatok egységes kezelése és rendszerezése céljából a KöM kialakította az ipari és környezeti zajadatokat tartalmazó szakmai információkat tartalmazó informatikai rendszert. Az országos zaj- és rezgésvédelmi adatbázis megteremtéséhez egységes hardver és szoftver rendszer kifejlesztése megtörtént, a rendszer a Környezetvédelmi Intézetbe és a 12 környezetvédelmi felügyelőségre telepítették. A szoftver fejlesztését a KGI-KGV végezte, a rendszert az adatfelvételi helyeken telepítették, használatát betanították. A KöM szerverén történik az adatok tárolása, az adatfelvitelt a területi felügyelőségek és a KVI folyamatosan végzi. A lakosság és a média számára kezelhető formában való tájékoztató országos adatbázis létrehozása is megkezdődött. A KöM megbízásából a KTI Rt. Környezetvédelmi és Akusztikai Tagozata elkészítette a Budapest közlekedési zajmérési adatait különböző keresési és csoportosítási módokat biztosító szoftverben rendszerező CD-kiadványt.

Finanszírozás: 20 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: Áttekintetve a végrehajtáshoz szükséges szabvány-harmonizáció helyzetét, a minőségellenőrzéshez, minősítés rendjéhez kapcsolódó egyéb - már meglévő - hazai jogi hátteret, megállapítható, hogy az új szabályozás jogharmonizációjával kapcsolatosan a következő feladatok teljesültek: Elkészült a kapcsolódó szabványok szakmai tervezeteinek egy része (háztartási gépek), befejeződött a szabadtéri berendezések vizsgálati szabványainak szakmai kidolgozása is, elkészült a jogszabály szakmai tervezetének első része, a konkrét vizsgálati eljárásokat tartalmazó fejezet nélküli szabályozási rész szakmai tervezete.

A legtöbb környezeti zajprobléma a meglévő - 1985 előtt épített - közlekedési létesítmények környezetében jelentkezik, melyek esetén nem érvényesíthetők a 4/1984. (I.23.) EüM sz. rendeletben rögzített terhelési határértékek. Az ide tartozó programok elsősorban ennek megfelelően a közlekedés környezetbarát fejlesztésére vonatkoznak.

Az NKP fő célja a 75 dBA terhelés fölötti zajhelyzetek megszüntetése, melynek érdekében jelentős erőfeszítések történtek, ennek ellenére is az országos főútvonalak településeken átvezető szakaszainak 10%-ánál, míg a budapesti főútvonalak majd egyharmadánál észleltek e határértéknél magasabb zajszintet a csúcsforgalmi időszakokban. Budapesten e mérések nem tartalmazzák a villamos közlekedés által okozott zajterhelést, amelyen egyébként egyre több helyen segítenek korszerű pályatestek kialakításával. A vizsgált vasúti fővonalak esetében 1%-os a 75 dBA-s érték túllépése, míg 15%-os a 70 és 75 dBA-s értékek előfordulása. Az éjszakai megítélési időszakban lényegesen rosszabb a helyzet, mert a vasúti teherszállítás miatt a fővonalak mentén a vizsgált települések 0%-nál van határérték túllépés, míg a mellékvonalak esetében 37%-os túllépési arányt mutattak ki.

Összességében a magyar lakosság mintegy 11,5%-a él olyan környezetben, ahol hosszútávon csökkenteni kell a zajterhelést és 25-35 ezer ember él jelenleg olyan környezetben, ahol az elfogadhatatlan 75 dBA zajszint feletti terhelésnek van kitéve.

Az NKP zajvédelmi célkitűzésének teljesülését viszonylag sok intézkedési program próbálja támogatni, ezek eredményességét a közlekedési teljesítmény növekedése kissé visszafogja, de mind a szabványosítás, mind az aktív és passzív zajvédelmi beavatkozások jelentős lokális problémákat számoltak fel az elmúlt években.

Program előrehaladás: A kémiai biztonságról a 2000. évi XXV. törvény rendelkezik, végrehajtási szabályai részben elkészültek, részben kidolgozás alatt vannak. A 12/2001. (V.4.) KöM-EüM rendelet rendelkezik a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről. A jogszabály-tervezet és hatásvizsgálati jelentés KAC keretből való finanszírozással készült. A szabályozás alapján 2001-ben megkezdődhetett a xilol és az izomerek kockázatelemzése. (Kapcsolódik: 2000. évi EG.III.2/H.)

Finanszírozás: kifizetések 2001-ben.

Program előrehaladás: A hatályos jogszabályokban foglalt kötelezés végrehajtására megkezdődött az üzemi és területi vízminőségi kárelhárítási tervek kidolgozása.

A környezetvédelmi tárca megteremtette annak lehetőségét, hogy a területi kárelhárítási tervek elektronikus formában is rögzítésre kerüljenek, ezzel lehetőség nyílott arra, hogy a tervezés részelemeiben bekövetkezett változások folyamatosan átvezetésre kerüljenek, így az ország bármely területén bekövetkező káresemény esetén naprakész és aktuális információk álljanak rendelkezésre. Ezzel a lehetőséggel és informatikai háttérrel mód nyílik arra, hogy a bekövetkezett károk mérséklése érdekében a védekezést irányító szakemberek az események jellemzői és a kárelhárítási tervekben rögzített információk alapján gyors döntéseket hozzanak és a szükséges beavatkozásokat időben végrehajtsák.

Finanszírozás: kifizetések átütemezve 2002-re.

Program előrehaladás: A PRTR emissziós nyilvántartási rendszer létrehozása, szervezeti formája kialakításának érdekében KöM szakértők, érdekképviseleti csoportok és környezetvédő szervezetek részvételével PRTR Bizottság működik a környezetvédelmi helyettes államtitkár vezetésével. A tárgyban jogszabályhoz tervezet és vizsgálati jelentés készült a KAC finanszírozásával.

Finanszírozás: kifizetések 2001-ben.

Program előrehaladás: Az Ipari Katasztrófaelhárítási Információs Rendszer megvalósult. Az adatbázis a környezetvédelmi tárca részére hozzáférhető.

Finanszírozás: 4,5 millió Ft. (GM-GFC).

Program előrehaladás: Megtörtént a környezeti kárelhárító szervezetek kialakítására vonatkozó koncepció kidolgozása, melynek alapján döntés született olyan központi rendeltetésű mobil laboratórium rendszerbeállításáról, amely a környezeti káresemény esetén azonnal a helyszínre rendelhető és a gyors mérési eredmények hatékony támogatást nyújtanak az elhárításhoz szükséges döntéshozatalhoz. Az elvárások szerint biztosítható lesz a környezetvédelmi felügyelőségeken működő helyhez kötött laboratóriumok tevékenységének segítése, a minták szállításából adódó időkésedelem kiküszöbölése.

Finanszírozás: kifizetések nem voltak.

Program előrehaladás: Az egységes környezetbiztonsági informatikai rendszer kialakítása érdekében megtörtént a potenciális veszélyforrások felmérése, adatbázisának rögzítése, közvetlen kapcsolat került kialakításra az Országos Környezeti Sugárellenőrző Rendszer adatbázisával, valamint - együttműködési megállapodás alapján - adott a kommunikációs lehetőség a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal és területi szerveivel. Ezzel megteremtődött a reális lehetőség a környezeti elemekre vonatkozó mérési adatok, illetve a környezeti haváriák során keletkező információk egységes rendszerbe történő integrálására, valamint a különböző ágazati informatikai központokkal való online kapcsolat létesítésére. Az együttműködés szükségszerinti továbbfejlesztésére, az együttműködési megállapodásban foglalt tevékenység folyamatos elvégzésének tapasztalatai alapján kerülhet sor.

Finanszírozás: 6 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az országos vizsgálati programra NEKAP keretén belül a földművelésügyi és egészségügyi tárcák intézményeinek részvételével folyik. A vizsgálatokban a Fodor József Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya, illetve a Budapest Főváros és a Veszprém megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laboratóriumai vettek részt. 28 mintavételi hely került meghatározásra, ahonnan összesen 62 minta került analitikai vizsgálatra. Szakmai egyeztetés alapján került meghatározásra az a 21 hatóanyag, amelyek ellenőrzését elvégezték. A hatóanyagok alsó kimutatási határa megfelelt az MSZ illetve EU határértékeknek.

A vizsgálati eredmények alapján a minták 27%-ában volt határérték feletti mennyiségben növényvédőszer hatóanyag. Annak ellenére, hogy sérülékeny vízbázisok (parti kutak) vizsgálatára került sor ez az arány magasnak tekinthető, ezért a szerek felhasználásának felülvizsgálatára sort kell keríteni.

Finanszírozás: 5 millió Ft (FVM), 15 millió Ft (PHARE-FVM).

Program előrehaladás: Megkezdődött és folyamatosan elemzésre és értékelésre kerül a veszélyes anyagokat szállító járműveket monitorozó GPS rendszer hazai alkalmazhatóságának vizsgálata és kistérségi kipróbálása. Az eddigi tapasztalatok szerint a továbbfejlesztéssel megelőzhetőek a szállítmányozással okozható rendkívüli környezetkárosítások, mivel a különösen veszélyes szállítmányok útja figyelemmel kísérhető, veszélyhelyzetben pedig - a sugárzott koordináták alapján - az azonnali beavatkozás lehetősége biztosítható. A konkrét veszélyforrás ismeretében a kárelhárító egységek, szervezetek rövid időn belül, felkészülten érkezhetnek a baleset helyszínére és megakadályozhatják a jelentősebb környezeti károk kialakulását.

Finanszírozás: 4,3 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény IV. fejezetének hatályba lépésével biztosítottá vált a SEVESO direktíva jogharmonizációja, az elkészített országjelentés a végrehajtás vonatkozásában mentességi igényt nem támasztott.

Program előrehaladás: A nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok maradéktalanul végrehajtották.

Az NKP fő környezetbiztonsági célkitűzései a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény elfogadásával a végrehajtási szabályozók készítésével és a környezetbiztonsági jogharmonizációs tevékenység lezárásával nagymértékben előrehaladtak. Ugyanígy jelentős előrelépés történt a környezetbiztonság részterületeire kialakított információs rendszerek és adatbázisok létrehozása és integrációja területén. A kárelhárító szervezet kialakítását és munkáját több program is segítette, elkészült az erről szóló koncepció, mobil laborról született döntés, a veszélyes anyagok nyomonkövető rendszerét is tesztelték. A környezettudatos irányítási rendszerek terjednek, növekszik a tanúsító szervezetek és a környezeti szabványok alapján működő tanúsított, auditált szervezetek száma a piaci és a közszolgálati szférában egyaránt.

A fejezet azokat a programokat tartalmazza ágazatonkénti bontásban, amelyek megvalósítása az NKP célok eléréséhez feltétlenül szükségesek, de azokhoz közvetlenül nem köthetők. Így az egyes alfejezeteknél az összefoglaló értékelés - az NKP célok teljesülésének átfogó elemzése - nem szerepel.

Program előrehaladás: A 98/70/EC direktíva előírása szerint a gázolaj kéntartalma 2000. január 1-től max. 0,035% (m/m) lehet. Ennek megfelelően időben elkészült a kénmentesítő beruházás és adott időponttól az MSZ EN 590 szabványú dízelolaj került gyártásra és forgalmazásra. A hivatkozott irányelv az ólmozatlan benzinek megengedett ólomtartalmát 0,005 g/l-ben maximálja, mely alapján a szükséges beruházások megvalósultak (KBI reaktoros; C és ólompótló adalékok gyártása) 2000. január 1-től az MSZ EN 228-2000 szabvány szerinti ólmozatlan motorbenzin került forgalmazásra.

Finanszírozás: 1 280 millió Ft (MOL Rt.).

Rövid programleírás: Üzemelő ipari létesítményekben az elérhető legjobb technikai szint bevezetéséhez a szükséges beruházások végrehajtása. A működő hulladékégető berendezések korszerűsítése pótlólagos beruházás végrehajtásával, illetve az égetési technológia módosítása új berendezés létesítésével.

Program előrehaladás: A beszámolási időszakban a győri és a dorogi veszélyes hulladékégetők füstgáztisztításának korszerűsítése valósult meg.

Finanszírozás: saját erőből történt.

Háttértanulmány készült (4 millió Ft KAC támogatással) a támogatáspolitika kimunkálására a környezeti ipar fejlesztéséről. A hazai környezeti ipar és környezeti piac /kereslet-kínálat/ jelenlegi helyzetének, versenyképességének elemzésén, az erősségek és gyengeségek lehatárolásán keresztül javaslat készült a támogatási rendszerre, az EU támogatáspolitikájának érvényesítésével. A javaslatok beépültek a KAC támogatási rendszerébe.

Kidolgozásra került a környezetvédelmi ipar információs rendszerének koncepciója (5 millió Ft KAC támogatással). Az országos környezetvédelmi ipari információs adatbázis kialakítás fő céljaként a kereslet-kínálat egymásra találását, a tisztább technológiák bemutatását és a támogatási rendszerek megismerését fogalmazta meg, továbbá egy részletes rendszerterv kidolgozásának feladatát. A közcélú KAC pályázati rendszer keretében elnyert támogatással a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége rendszertervet dolgozott ki.

Az OMFB keretében, a KöM anyagi és szakmai támogatásával 1998-óta folyamatosan meghirdetésre kerül a környezetvédelmi műszaki fejlesztési pályázat, melynek célja, hogy előmozdítsa a hazai környezetvédelmi ipar fejlesztését az alkalmazott kutatatás és műszaki fejlesztés támogatásával. A pályázat a környezetvédelmi szempontból tisztább technológiák és termékek fejlesztését támogatja, prioritásként kezelve a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés problémáit.

Finanszírozás: 9 millió Ft (KöM-KAC), 200 millió Ft (KMÜFA).

Program előrehaladás: Tanulmány keretében a környezetvédelmi ipar hazai és nemzetközi helyzetét, valamint a tendenciákat felmérték. A helyzetelemzésen túl ajánlások készültek a terület fejlesztésére. A KAC fejlesztési támogatási rendszerében meghirdetésre került - 900 millió Ft-os kerettel - a támogatáspolitika tanulmány javaslatait megvalósító beruházások és a tisztább termékek és technológiák fejlesztésének támogatása.

A GM finanszírozásában elkészült az aggregált programok előkészítése, pénzügyi hátterének tisztázása a környezetszennyezés megelőzése, csökkentése, valamint a szennyezettség mérséklése, megszüntetése című tanulmány (4,9 millió Ft, a kifizetés 2001-re húzódott át).

Finanszírozás: 900 millió Ft (KöM-KAC).

Az "EMAS rendelet honosítása" tárgyú tanulmány elkészítésére 6 millió Ft (KAC "e" keret) lett elkülönítve. Ebből elkészült maga a tanulmány, az opponálás és a honosítás hatásainak vizsgálati elemzése. A tanulmány készítésének kiinduló pontja volt, hogy az EMAS rendeletet a hazai jogrend részévé kell tenni és azt működtetni kell a csatlakozásig (így csatlakozáskor Brüsszelben bejegyeztethető cégekkel rendelkezhetünk), amikor a tapasztalatok birtokában a szükséges korrekciók is elvégezhetők. A feladat kiírásakor az EMAS II. EU-rendelet tervezetét is alapul kellett venni. A tanulmány tartalmazza a honosításhoz szükséges hazai jogszabályok tervezetét.

A 2000. évi ANP keret terhére a Nemzeti Akkreditáló Testület részére 13,5 millió Ft támogatást utalt a KöM, abból a célból, hogy az EMAS rendelet által kötelezően felállítandó Akkreditáló Testületet az EMAS II. rendeletnek megfelelően felállítsa és működtesse. A támogatás az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítók akkreditálására is kiterjed, a minősítők, a tanúsítók és a hitelesítők képzésével együtt.

A 2000. évi ANP keret terhére a rendelet szerint kötelezően felállítandó Illetékes Testület működésének szabályozására is kiírt a KöM egy közbeszerzési pályázatot, de a 2001-es jogharmonizációs kötelezettség miatt csak 2001. II. félévében készült el. Így viszont - még a tanulmányok készítésének időszakában - könnyebben megoldható volt a két testület működésének összehangolása. A tanulmány készítésének költsége bruttó 1 950 eFt.

Az ISO 14000 szabványsorozatnak való önkéntes megfelelésre vállalkozó cégek támogatást igényelhettek a teljesítéshez a KAC-ból. 1999-től 21 kis- és középvállalkozás kapott KAC pályázat alapján támogatást, összesen 43 122 eFt értékben, amelyből 18 862 eFt vissza nem térítendő támogatás volt, míg a többi visszatérítendő kamatmentes támogatás, illetőleg kamattámogatás.

Finanszírozás: 27,36 millió Ft (KöM).

A tervnek megfelelő ütemezésben elkészült a nemzeti környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszerére vonatkozó 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet módosításának szakmai tervezete (4 millió Ft). 2001. évre áthúzódó feladatként elkészült az öko-címke odaítélésének közösségi rendszerére vonatkozó 1980/2000/EK rendelet átvételét célzó jogszabály kidolgozása (2,9 millió Ft). A 2000. év második felében megjelent uniós rendelet külön hangsúlyt fektet a nemzeti és a közösségi termék-címkézési rendszerek közötti koordináció és kooperáció megteremtésére. Ezen elvárásnak való megfelelés érdekében a nemzeti rendszer szabályozását célzó jogszabály harmonizációját és az uniós rendszer átvételét egyidőben, egymás mellett célszerű megvalósítani.

A 2001. évre áthúzódó feladat volt az öko-címkézés intézményi és működési feltételeire az uniós tapasztalatokon alapuló javaslatok kidolgozása, az intézményi rendszer kiépítése és a címkézési rendszer működési feltételeinek (pályázatok befogadása, az értékelések, minősítések lefolytatása, ellenőrzési és bírságolási rendszer) megteremtése.

A szükséges koordinációs intézményi tevékenység ellátását a nemzeti környezetbarát védjegy minősítését koordináló szervezet, a Környezetvédelmi Minisztérium által megbízott, és felügyeletével működő Környezetbarát Termék Kht. feladatkörének, működési kereteinek bővítésével tervezzük kialakítani (keret: 8 millió Ft).

Az EU-csatlakozásra való felkészülésként folyamatban van az öko-címke minősítési feltételrendszerek átvételének, vagy szigorúbb, illetve az öko-címke feltételekhez képest más nemzeti feltételrendszerek meghatározása termék-csoportonként, a nemzeti környezetvédelmi elvárások, környezetpolitikai szempontok és a piacmechanizmus szempontjainak figyelembevételével (3,2 millió Ft). A felmérés alapján kerül kiválasztásra azon termékek csoportja, amelyekre kidolgozásra kerül az EU életciklus-elemzési rendszerén alapuló nemzeti környezetbarát feltételrendszer.

Finanszírozás: 18,1 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az új egységes környezetvédelmi engedélyezés bevezetése, azaz az IPPC irányelv átvétele 2000-ben megkezdődött. Az egységes környezethasználati engedélyben megkövetelt feltételek, különös tekintettel a legjobb elérhető technikára vonatkozó követelmények teljesítésének elősegítése érdekében született meg 2000. augusztusában az IPPC iroda KGI-ben való létrehozását elrendelő Miniszteri Értekezleti döntés. A feladat végrehajtásához a KöM 2000-re 9 millió Ft-ot biztosított. Az IPPC egység hivatalosan 2001. áprilisában jött létre. Az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények és az általuk alkalmazott technikák, technológiák részletes felmérésére is sor került.

Finanszírozás: 9 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: Az új, egységes környezetvédelmi engedélyezés bevezetése, azaz az IPPC irányelv átvétele a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény módosításával és a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelettel (egységes környezethasználati engedély) valósul meg.

Az IPPC irányelv átvétele megtörtént (193/2001. (X.19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól).

Program előrehaladás: A Kormány 1999. szeptember 21-i ülésén elfogadta a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. (X.7.) kormányhatározatot, amely rendelkezik a program (NAKP) 2000. évi bevezetéséről. Az NAKP nagymértékben hozzájárulhat az integrált vidékfejlesztés eredményes megvalósításához, valamint Magyarország eleget tesz az EU 2078/92 tanácsi rendeletében, 2000-től a 1257/99. EK tanácsi rendeletben foglalt agrár-környezetvédelmi előírásoknak, amely lehetővé tenné jelentős EMOGA források (kb. 250 milliárd Ft/év) igénybevételét már a csatlakozás időpontjában.

A 2000. évi agrártámogatási előirányzatok átcsoportosításáról és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megvalósításának forrásairól szóló 2045/2000. (III.8.) korm. határozat szerint az NAKP végrehajtására a fenti Korm. határozatban meghatározott kötelezettség az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló FVM rendeletben rögzített egyéb jogcímek előirányzatainak felhasználásával és feltételrendszerével került teljesítésre. Ezek a jogcímek: földalapú növénytermelési támogatás, mezőgazdasági célú belvízelvezető csatornahálózat kiépítésének támogatása, ültetvénytelepítési beruházások, termőföld minőségének védelme, országos gyommentesítési program. Ezek a támogatási jogcímek szolgálják az agrárkörnyezet védelmét, "pótlólagos" intézkedésként támogathatják az NAKP-t, azonban nem azonosak a 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat mellékletében megfogalmazott NAKP célprogramjaival, annak konkrét feltételrendszerével.

Az NAKP megvalósításához 2000-ben elkezdődött az intézményfejlesztési feladatok tervezése is, amely a SAPARD program bevezetéséhez is kapcsolódik.

Finanszírozás: a szükséges forrás nem került elkülönítésre.

2001-ben megvalósult az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket felvállaló un. tájközpontok költségvetési támogatása 172 millió Ft összegben.

Program előrehaladás: A KöM Természetvédelmi Hivatal irányításával a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) természetvédelmi célprogramjai elkészültek. A Program bevezetése révén környezet- és természetkímélő módon gazdálkodók jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak. Az ÉTT területekre részletes programcsomagok állnak rendelkezésre, melyek alapján a program indítható.

Az ÉTT területekről szóló KöM-FVM együttes rendelet tárcaközi egyeztetése 2001-ben megtörtént.

Finanszírozás: a tervezett finanszírozás nem került elkülönítésére.

Program előrehaladás: A vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 91/676/EGK irányelv előírja a "jó mezőgazdasági gyakorlat" alkalmazását elsősorban az un. nitrátérzékeny területeken, amely elsősorban az állattartásból származó, a korszerűtlen tartási technológia és trágyatárolás - főként hígtrágya tárolás - következtében bekövetkező nitrátszennyezés megelőzésére és felszámolására rendel el szabályokat. 1999/2000-ben a KöM, a KöViM és az FVM szakmai előkészítésével elkészült az EU-irányelvvel, az un. nitrát-direktívával azonos tartalmú kormányrendelet szakmai előkészítése. Hatályba lépett a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3) Korm. rendelet, melynek értelmében négy éves szakaszokból álló akcióprogram keretében szükséges korszerűsíteni az állattartó telepeket, melynek végrehajtásában mind az agrár-, mind pedig a környezetvédelmi költségvetési támogatási forrásokból a gazdálkodókat segíteni szükséges. A jogszabály által meghatározott hatósági feladatok ellátásához intézményfejlesztés szükséges.

Finanszírozás: 10 millió Ft (FVM).

Program előrehaladás: Az Alföld Program (Az Alföld területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási feladatairól szóló 2152/1995. (V.25.) kormányhatározat) keretében meghatározásra került a mezőgazdaság fejlesztése és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek érvényesítése céljából az ökológiai potenciálhoz igazodó földhasznosításra való áttérés elősegítése - különös tekintettel a klímaváltozási tendenciákra, az ariditás fokozódására - a csapadékmegőrző agrotechnikai eljárások fejlesztése és az alternatív földhasználat elterjesztése.

1998-ban került meghirdetésre, 1999. és 2000. évben valósult meg az Alföld Ökotérség Pályázat az FVM koordinálásában.

1999-ben az Alföld Program folytatásaként megkezdődött a Tisza Vidék Fejlesztési Program kidolgozása (MTA RKK Alföld Intézete). Ennek keretében megtörtént az Alföld Információs Rendszer Internet szolgáltatásainak felújítása és a Tisza menti kistérségek integrált és összehangolt vidékfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása. A feladat 2000. évben is folytatódott, melyben pilot programban készül egy térség területi ismereteinek és konfliktusainak feltárása és előrelépési lehetőségeinek megadása.

A Felszín Alatti Vízminőségi Mérő-Ellenőrző Monitoring Rendszer fejlesztését is szolgálta, hogy az Alföld program keretében - az Alföld területén - felszín alatti vízminőségi mérési program valósult meg, melynek eredményeképpen további monitoring pontok keletkeztek.

Az Alföld program fejezeti előirányzatának felhasználásával a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszeren belül - annak fejlesztéseként - került sor több méréssorozat keretében szerves- és szervetlen szennyező anyagok vizsgálatára, melyek az alföldi talajok állapotának megismeréséhez és a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet határértékrendszerének pontosításához egyaránt fontos adatokat szolgáltattak.

Finanszírozás: 65 millió Ft (FVM-TFC).

Program előrehaladás: Az erdőtelepítés 1999-2000. évben is az agrárprogram részét képező erdőtelepítési program keretében, a 3224/1991. (VI.13.) számú kormányhatározat alapján folyt. 1999. évben 8710 ha, 2000. évben pedig mintegy 10 000 ha első kivitelű erdőtelepítés valósult meg. A rendelkezésre álló előirányzatból kellett fedezni a korábbi években már elkezdett és még folyamatban lévő erdőtelepítések értéknövekedését, valamint az erdőszerkezet átalakítási és közjóléti beruházások költségeit.

Finanszírozás: 4 636,7 millió Ft (FVM).

Program előrehaladás: Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer működtetése 1999-2000-ben zavartalan volt. A rendszer működésének nemzetközileg elfogadott szabályai nem változtak, amely közrejátszott abban, hogy a mért adatokból valós következtetések vonhatók le. Megállapítható, hogy hazánk erdeinek egészségi állapota nem romlott, a kedvezőtlen folyamatok lelassultak, illetve megálltak. Az inflációt meghaladó költségnövekedés következtében a rendszer az erdőtelepítéssel érintett területeken elhelyezett hálózati pontokkal folyamatosan bővül, eszközei korszerűsödnek.

Finanszírozás: 280 millió Ft (FVM).

Program előrehaladás: A beszámolási időszakban folytatódott a VOLÁN társaságok és a BKV autóbusz beszerzéseinek támogatása a helyi és helyközi menetrend szerinti személyszállítás fenntartásának, fejlesztésének érdekében. A menetrend szerinti helyi és helyközi forgalom céljára 1999-ben 105 db, 2000-ben 86 db korszerű járművet szereztek be és helyeztek forgalomba.

Autóbusz rekonstrukcióra a gazdálkodók (VOLÁN társaságok) a költségvetési forrás kétszeresének megfelelő összeget fordítottak, és szerény önkormányzati támogatásban is részesültek. Az autóbuszok korszerűsítését támogatta a tárca a KAC-ból is, 1999-ben 136 db autóbusz motorcseréjéhez, 36 db új, EURO 2. emissziós normát kielégítő autóbusz beszerzéséhez nyújtott 128,5 millió Ft támogatást. 2000-ben jelentősen nagyobb volt a támogatás mértéke, 145 motorcseréhez és 47 db EURO 2. emissziós normát kielégítő autóbusz vásárlásához összesen 289 millió Ft támogatás ítéltek meg.

Az évente mintegy 500 új és felújított autóbusz, amelyet a VOLÁN társaságok forgalomba helyeznek nem elegendő az autóbusz állomány kívánatos megújulásához. A menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszállomány életkora enyhén tovább növekedett, a beszámolás időszakában 11,9 év.

Finanszírozás: 5 230 millió Ft (KöViM), 417,5 millió Ft (KöM-KAC), 7 000 millió Ft (gazdálkodók).

Program előrehaladás: Az 1999-2000. években a Székesfehérvár - Szombathely, a Rákospalota - Újpest - Veresegyháza és a Miskolc - Hidasnémeti vonalakon jelentős vasút-villamosítási munkálatok fejeződtek be.

Finanszírozás: 7 772 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: Folytatódott a gördülőállomány EUROFIMA-hitelből való felújítása, könnyű dízel-motorkocsik beszerzése, az ütemes menetrend bevezetése (pl. a Budapest - Vác viszonylaton). Jelentősek a vasúti környezetvédelmi fejlesztések (pl. zajvédő falak telepítése). Az eredmények ellenére forráshiány miatt a fejlesztések nem a kívánt mértékűek, nem, vagy csak egyes területeken biztosítják a vasút versenyképességének javítását.

Finanszírozás: a fejlesztések más programon belül valósultak meg.

Program előrehaladás: A vasúti fővonalak fejlesztése számos - zömében finanszírozási okokra visszavezethető - módosulással folyamatosan történik. Kiemelkedő a magyar-szlovén vasúti összeköttetés visszaállítását szolgáló vonalépítés, amely befejeződött. Igen fontosak a Budapest - Esztergom, a Budapest - Vác - oh. és a Budapest - Újszász - Szolnok vonalak felújítási munkálatai. A vizsgált tervidőszakra (1998-2010) vetítve az előrehaladás időarányos. Mint az első mondat is jelzi, a finanszírozás nem zökkenőmentes.

Finanszírozás: 2 450 millió Ft (KöViM), 5 000 millió Ft (KfW).

Program előrehaladás: A villamos és troli állomány fejlesztése folyamatosan zajlott a beszámolási időszakban. Trolibusz felújításra 1999-ben 80 millió Ft, 2000-ben további 612 millió Ft támogatásról döntött a tárcaközi bizottság. KAC támogatásból a fővárosban új trolibuszok beszerzése indult meg, melyek zajkibocsátása is jóval kedvezőbb a korábbi, szovjet gyártmányúakénál.

A villamospálya környezetbarát felújítása is folytatódott, 2000-ben 5 367 vágányméter felújításához 703,5 millió Ft támogatást nyújtott a környezetvédelmi tárca. A pályatestek rekonstrukciója kapcsán számos helyen zaj- és rezgésszigetelt alapozást építettek ki, mely mintegy 2-2,5 dB-lel csökkentette az elhaladási zajt. (Ez csaknem forgalomfelezéssel egyenlő hatású!) Ilyen valósult meg Budapesten a Népszínház utcában, a Margit körúton, a Lehel úton, az Alkotás utcában.

Finanszírozás: 1395,5 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A beszámolási időszakban megvalósult a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő, Baja Országos Közforgalmú Kikötő, szegedi medencés kikötő és néhány kisebb kikötő fejlesztése. A győri OKK Ro-Ro termináljának építését további finanszírozók is segítették, így a PHARE Programiroda, a Győr-Gönyű Kikötő Rt. A bajai OKK fejlesztését pedig a tárca a KAC-ból támogatta.

Finanszírozás: 1 006 millió Ft (KöViM), 450 millió Ft (PHARE-KöViM), 114 millió Ft (KöM-KAC), 350 millió Ft (gazdálkodó).

Program előrehaladás: 1999-ben az átadott elkerülő szakaszok összes hossza 19,9 km, 2000-ben 21,8 km volt. Forgalomba helyezték az M0 autóút északi szektor "A" ütemében és a 2. sz. főút III. ütemében megépült szakaszokat, Eger K2 elkerülő utat, Siklóst elkerülő szakaszt. Megvalósult: 56.sz. főút Szekszárd II. ütem, 86.sz. főút Zanat elkerülés I. és II. ütem, 44.sz. főút Gyula elkerülés II.ütem, 42.sz. főút Biharkeresztes elkerülő szakasz, 85.sz főút Fertőszentmiklós tehermentesítő, 61.sz.főút Kaposvár elkerülő szakasz I/A ütem, 3.sz. főút Miskolc elkerülő szakasz I. ütem.

A fajlagos építési költség 1999-ben 737,4 millió Ft/km-re, 2000-ben 554,8 millió Ft/km-re adódott. A teljes beruházási összegek (1999-ben 14 672,9 millió Ft; 2000-ben  millió Ft) elmaradnak az előirányzottól, amit a burkolat-megerősítésekkel és útfenntartással összefüggő nagyobb feladatok indokolnak. Az elkerülő és tehermentesítő utak építése továbbra is az országos közúthálózat fejlesztési tervének egyik fontos eleme marad.

Finanszírozás: 26 545,2 millió Ft (KöViM-UFCE).

Program előrehaladás: A program a beszámolás időszakában folytatódott, koordinálását tárcaközi bizottság végte. A program keretében folyik a kerékpárút-hálózat fejlesztése, marketingfeladatainak segítése (kiadványok, információs rendszerek).

A beszámolási időszakban 140,5 km hosszú pályázati úton támogatott kerékpárút épült meg (1999. - 70,5 km, 2000. - 70 km). A támogatás mértéke átlagosan 62%-os volt. 1 km kerékpárút beruházási költsége 1999-ben 13,43; 2000-ben 16,43 millió Ft volt.

Finanszírozás: 1 293 577 eFt (KöViM), 27 640 eFt (KöM-KAC), 93 977 eFt (GM), 93 006 eFt (FVM).

Program előrehaladás: A terminálfejlesztések folyamatosan haladtak 1999. és 2000-ben. Sopron GYSEV kombiterminál területén kapacitásbővítő beruházás keretében a RoLa és a huckepack forgalom kiszolgálását segítő villamosított vágányok és térburkolat épültek (509 millió Ft), és sor került egy új konténer bakdaru üzembe helyezésére is. A terminálon rádiófrekvenciás konténer-irányító rendszer üzemel (840 millió Ft KöViM támogatás). Szegeden, mely a RoLa forgalom kiemelkedő terminálja, a beszámolási időszakban elkészült a kamion előparkoló bővítése (100 millió Ft) és a tűzivíz hálózat. Budapest-Józsefváros kombiterminálon, Sopronban és Szolnokon elkészült a JOKONT számítógépes irányító rendszer 40 millió Ft költségvetési támogatásból. 2001-ben Szombathelyen, Szegeden és Pécsett is kiépült a rendszer.

Finanszírozás: 1 489 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: A földgáz ellátási program tovább folytatódott, lényegében ugyanazokkal a körülményekkel, amelyek a korábbi években kialakultak. A beszámolási időszakban a bekapcsolt települések száma 2133-ra növekedett a fogyasztók száma pedig 3 011 000-ra.

Program előrehaladás: A beszámolási időszakban a megvalósítási fázisba jutott a székesfehérvári LOGISZTÁR Kft. által működtetett LSZK. 1999. évben 300 millió Ft támogatásból üzembe helyezték a kombiterminált. 2000-2001-ben 210 millió Ft támogatásból belső utak építésére, víz-, villanyhálózat és csapadékvíz elvezetés létesítésére került sor. 2001-ben saját tőkéből és 40 millió Ft GM támogatásból elkészült az első raktárépület. Sopronban a GYSEV által üzemeltetett LSZK-hoz 2001-ig 488 millió Ft támogatásból sor került új terület vásárlására, egy részének szilárd burkolattal történő ellátására. A GYSEV forrásból, valamint külföldi vállalkozói tőkéből konténermosó bázis épült.

A záhonyi MÁV Rt. által működtetett LSZK fejlesztésére a MÁV saját erőből, 187 millió Ft költséggel megépítette az első raktárcsarnokot.

Költségvetési források igénybevétele nélkül 2000-ben elkezdődött a nagytétényi LSZK építése.

Debrecenben a TranSped finanszírozásában a logisztikai központok funkcióinak egy része megvalósult, 2001. évben pedig a város az országos LSZK hálózat tagjai közé került. Elkészült a logisztikai központ három helyszínes koncepciója, melynek révén a MÁV Kombiterminál és a repülőtéri bázis is bekapcsolódik.

A beszámolási időszakban összesen mintegy 850 millió Ft értékű munkát végeztek az LSZK fejlesztése terén. 2002-ben Székesfehérváron és Sopronban folytatódnak a megkezdett beruházások, Szegeden és Szolnokon kiépül az LSZK virtuális működését segítő informatikai rendszer, Debrecenben a repülőtéri területen lévő logisztikai bázis közúti bekötése és infrastruktúra-ellátása valósul meg. A logisztikai hálózat fejlesztési ütemének gyorsítására lenne szükség Záhony, Miskolc, Szolnok és Baja térségében.

Finanszírozás: 1 100 millió Ft (KöViM).

A Budapestet és a 78 településből álló agglomerációt érintő programok megtalálhatóak szinte minden környezetvédelmi szakterület és ágazat programjai között. A fővárosi agglomeráció környezetvédelmi előrehaladását a környezeti állapot alakulásának elemzésével és a környezetet érő legfontosabb beavatkozások és fejlesztések tükrében lehet értékelni.

Program előrehaladás: A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) műszaki tervezése, építése és a földterület megvásárlása megtörtént, a külső infrastruktúra kiépítése elkezdődött(3 000 millió Ft). 2000. évben átadták Soroksár vasútállomás és a BILK közötti vonal villamosított vágányt (5 millió EUR Phare támogatásból). 2001-ben elkészült a Budapest/Ferencváros - Soroksár állomások közötti vonal teljes rekonstrukciója (15 millió EUR Phare és 3 360 millió Ft költségvetési támogatásból). Megalakult a BILK Kombi terminál Rt. és a BILK Logisztika Terminál Rt. E két társaság a 2002. évben megkezdi a terminálok építését. Ezzel párhuzamosan költségvetési támogatásból folyik a külső infrastrutúra és terminál pályaudvar építése.

Finanszírozás: 6 060 millió Ft (KöViM), 4 850 millió Ft (PHARE-KöViM).

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése finanszírozási problémák miatt nem kezdődött meg. A korszerűsítés megvalósítására vonatkozóan a főváros lebonyolította az előminősítési pályázatot.

Finanszírozás: nem valósult meg a beruházás.

A Fővárosi Agglomeráció az utóbbi évtizedben az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé vált. Ugyanakkor a főváros lakossága csak a második beszámolási időszak alatt 60 ezer fővel csökkent és 2000. január elsején 1 812 000 volt. Az 1990-es években ezzel párhuzamosan felerősödött a szuburbanizáció folyamata, amely átfogó, regionális terv híján koordinálatlanul zajlott és döntő mértékben az agglomeráció lakosságszámát gyarapította. A fővárost körülvevő értékes természeti környezet és táji adottságok fennmaradását veszélyeztetve folytatódott a települések összenövése, valamint a beépített területek és a belterületek arányának növekedése. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve korlátozná a helyi önkormányzatok lehetőségeit abban, hogy védendő zöldterületeket (beleértve a mezőgazdasági területeket) beépíthető területté soroljanak át. Statisztikai adatok szerint Budapest zöldterületei az 1990-es években - ha kis mértékben is - de növekedtek, míg az agglomerációs települések esetében ez a tendencia fordított. Az érintett települési önkormányzatok egy része sajnos gyorsított ütemben igyekszik átsorolni a területeit oly módon, hogy mire a szabályozás hatályba lép, minél nagyobb terület kerüljön építési övezetbe.

A vízellátás területén mind az agglomerációt, mind a fővárost, az igényeket meghaladó termelő kapacitás jellemzi. A főváros különösen nagy átadó kapacitással rendelkezik Dunakeszi, Érd és a Buda környéki agglomerációs települések irányában. Az EU csatlakozást követően Pest megye sok településén, hasonlóan a dél-alföldi helyzethez, az ivóvíz arzén tartalma meghaladja majd az EU határértéket. A Magyar Szabvány szerint az arzén határértéke 50 цg/l, ugyanakkor az EU csatlakozás után a határérték 10 цg/l lesz. Pest megyében 15 településen haladja majd meg az arzén értéke. E települések közül 8 településnél számításba jöhet a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott jó minőségű ivóvíz átadása (Szigetcsép, Ráckeve, Lórév, Kiskunlacháza, Áporka, Majosháza, Délegyháza, Bugyi).

A fővárosi szennyvíztisztítás fejlesztése folyamatosan napirenden van és bár a csatornázottság Budapesten már 91%-os, a szennyvíztisztításba vont lakosság aránya nem növekszik. A fővárosban elvezetett szennyvíz mennyisége 2000-re 239,5 millió m³-re csökkent, ennek azonban csak mintegy 30%-át tisztítják meg az Észak-Budapesti, illetve Dél-Pesti szennyvíztisztító telepeken. A többi szennyvíz erősen befolyásolja a befogadó Duna vízminőségét, elsősorban a bakterológiai és szervesanyag komponensek esetében. E tények pedig jelentős mértékben befolyásolják a partiszűrésű vízkészletek minőségét. Mindeközben az agglomerációs kistelepülések sok esetben eredményesen fogtak szennyvíz-közmű beruházásokba és ezeknél inkább csak a rákötések ösztönzésével vannak gondok. Egymásra van utalva az agglomeráció és a főváros a szennyvíziszap kezelésben és hasznosításban. Két további új szennyvíztisztító telep létesítése szerepel a főváros távlati terveiben: a Dél-Budai és a Központi (csepeli) szennyvíztisztító. Ez utóbbi nagyságrendje akkora, mint a másik három együttvéve. Megépítése után a tisztított vizek aránya 90% felett lesz. A szennyvíztisztítási program nagymértékű felgyorsítása azért is vált szükségszerűvé, mert a 15 000-nél nagyobb lélekszámú települések biológiai szennyvíztisztítását az EU 91/271/EEC. sz. direktívája szerint minden EU tagországnak 2000. december 31-ig meg kellett oldania. A teljes vízgyűjtőterület bekapcsolását biztosítja még az Albertfalvai szivattyútelepről építendő nyomócső, valamint Budai Dunaparti főgyűjtő kiépítése. Ez utóbbi beruházás ütemezését 2000. áprilisában jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés.

Az agglomerációs övezetben és a fővárosban a levegőminőség és a zajhelyzet alakulását a közlekedés befolyásolja a leginkább. Budapest estében a fűtési és a nem fűtési félévben is a mérések több mint felénél határérték túllépést regisztráltak a szálló por esetében. Emellett a nitrogén-oxidok koncentrációja haladta meg a legtöbbször a határértékeket. A zajhelyzet elsősorban a gyorsforgalmú utak településeken áthaladó részein és a Budapestre bevezető autópályák és fő közlekedési utak mentén, valamint a főváros belső kerületeiben tűrhetetlen. A vasúti- és villamos közlekedés zajkibocsátásait Budapesten és az agglomerációs térségben passzív és aktív beavatkozások sora csökkenti. A közlekedési helyzet normalizálása sürgős intézkedések meghozatalát igénylik a Budapest Közlekedési Szövetség és a közlekedésfejlesztési beruházások esetében.

A levegőminőséget hátrányosan befolyásoló Budapesti Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója és környezetvédelmi beruházása területén a következő lépések történtek:

A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban megkötötte az Európai Beruházási Bank (EIB) és Budapest Főváros Önkormányzata közötti "Környezetvédelmi és infrastrukturális projektfinanszírozási szerződést", amelyben a Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának kiépítése is szerepelt, amely biztosítja fővárosi finanszírozás 50%-át. Az EIB finanszírozási szerződéssel való összhang megteremtése érdekében készült módosított beruházási programot Budapest Főváros Közgyűlése 1999. november 25-én jóváhagyta. A szakmai egyeztetések során nyilvánvalóvá vált, hogy a füstgáztisztító beruházással egyidejűleg egy fővállalkozásban célszerű és szükségszerű megvalósítani a korábban külön, önálló fővárosi beruházásként jóváhagyott salak-pernye szétválasztás és pernye előkezelés beruházásait. A Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztító berendezés és rekonstrukció együttes beruházás a Fővárosi Önkormányzat saját költségvetéséből, az FKF Rt. saját forrásából, az Európai Fejlesztési Banktól (EIB) felveendő hitelből és a Környezetvédelmi Alap Céltámogatásából (KAC) valósul meg.

Jelentős légszennyezők a pontszerű kibocsátók, így a villamos energiát és távhőt termelő és szolgáltató erőművek. A főváros az agglomeráción belül maga is energia importőr. Villamos energia fogyasztásának 2/3-át a térségen kívül erőművekből szerzi be. A villamos energia ellátásban azonban növekszik a saját energiatermelés szerepe: Csepeli Erőmű Rt, Újpesti Erőmű, Kispesti Erőmű és remélhetőleg az Észak-budai Erőmű.

Ezek kivétel nélkül kogenerációs erőművek, amelyek segíthetik a környezetbarát távfűtést gazdaságosabbá, versenyképesebbé tenni. A kogeneráció elve kisebb egységben a gázmotoros fűtő- és villamos energia ellátó rendszerek építésével is terjed, amely feltételezhető az agglomerációban is. Reálisnak tűnik, hogy a jövőben a hulladékártalmatlanítás termikus energiahasznosítása, a biogáz rendszerek építése szennyvíztisztító telepeken és a települési szilárd hulladéklerakó telepeken, valamint a biomassza energetikai hasznosítása is mind nagyobb arányú lesz.

A települési szilárd hulladékgazdálkodás területén kisebb előrelépések történtek a beszámolás időszakában. A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelési Központ átadásával új - EU konform - lehetőség nyílott a főváros és a Buda-környéki települések települési szilárd hulladékának megfelelő kezelésére. A Dunakeszi Hulladéklerakó a jövőben Dunakeszi és Fót települési szilárd hulladékát helyezi el. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben elégetett kommunális hulladék füstgáztisztítási maradékanyaga veszélyes hulladéknak minősül, amit csak veszélyes hulladéklerakón lehet elhelyezni.

Az agglomeráció másik nagy hulladékgazdálkodási beruházása a Ráckeve és térségében (Dömsöd gesztorságával) megvalósult szilárdhulladék lerakó I/b. üteme.

Szelektív hulladékgyűjtés területén további előrelépés az újabb hulladékgyűjtő udvarok létesítése a fővárosban, a pusztazámori telepen, és a HUNGEXPO területén a Fővárosi Közterületfenntartó Rt. kezelésében.

Budapesten több helyen is folyik szervezett városrehabilitáció, ugyanakkor a város legértékesebb területein a műemléki oltalom alatt nem álló, de városképileg fontos épületek helyén sokszor teljesen más funkciójú és stílusú építményeket építenek. A város közlekedési állapotát is tovább rontják a főváros belső kerületeiben megépülő bevásárló központok, melyek sok esetben a város természetes átszellőzését is gátolják. Az agglomerációban jelentkező szuburbanizációs folyamatok és az ipari-szolgáltató funkciók terjedése nagymértékben átalakította e települések településképét, és sokszor a zöldövezet eltűnésével fenyegető törekvések is megvalósulhatnak. Bár a védett területeken a tájvédelem megfelelő eszközökkel rendelkezik a hasonló folyamatok kordában tartására, azonban az önkormányzatok sok esetben a védett területeiket is üzleti haszonszerzés céljaira áldozzák fel.

Program előrehaladás: A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására irányuló programra a 2000. évre vonatkozóan az FVM összesen 10 millió Ft-ot biztosított az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete (Budapest), valamint a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (Keszthely) részére a Balaton vízgyűjtő terület talajvédelmi megfigyelő rendszerének és az adatok tudományos feldolgozási és értékelési módszerének meghatározása témakörben, kutatási szerződés megkötése mellett. A szerződésben foglaltak szerinti részteljesítés megtörtént. A folyamatos monitorozás, tájékoztatás, állapotértékelési tevékenység évi rendszerességgel történik.

Finanszírozás: 206 millió Ft (KöM).

Program előrehaladás: A Balaton és térsége vízgazdálkodásának fejlesztése érdekében a tó vízgyűjtőjére kiterjedően rendelkezett a Kormány 2035/2001.(II.23.) számú határozatában a módosított Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról.

A program tartalmazza:

• a tó belső terhelését csökkentő lepelkotrási stratégia módosítása alapján a kotrás végrehajtását és befejezését;
• a part menti települések komplex belterületi vízrendezésének gyorsítására intézkedési terv készítését;
• a vízminőség-védelmi célú tározók, szűrőmezők és torkolati művek építési és rekonstrukciós fejlesztési programját;
• a vízfolyások rendezését;
• a tó biztonságos vízkészlet-gazdálkodását szolgáló ideiglenes vízszint-szabályozási rend tapasztalatainak értékelését;
• a vízszintszabályozás biztonsága, az időszakos hajózás feltételeinek javítása, valamint az árvíz és belvízveszély elkerülése érdekében a Sió csatorna mederrendezésének és a siófoki zsilip rekonstrukciójának végrehajtását;
• a teljes partvonal ökológiai és vízminőségvédelmi szempontok szerinti felülvizsgálatát és ezt követően a szabályozási terv elkészítését.

Finanszírozás: 124 millió Ft (KöM), 200 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: Elkészült a Kis-Balatonra vonatkozó KöViM előterjesztés tervezete, mely, a hatályos 2371/1999. (XII.27.) Korm. határozatban testesült meg.

A nádas rehabilitációs programot a balatoni nádasokkal kapcsolatos 22/1998. (II.13.) Korm. rendeletnek megfelelően szükséges végrehajtani. A rendelet 10.§ (2) bek. értelmében kidolgozták az új ökológiai szemléletű minősítést, amely alapja lesz a kidolgozandó rehabilitációs programnak.

A nádrehabilitációs programot megalapozó kutatási jelentés szintén elkészült, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága koordinált, mint leginkább érintett területi szerv.

A 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet, amely a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szól, már részben eleget tesz az előírásoknak, nevezetesen a tó nádas-állományának további romlását hivatott mérsékelni, illetve megállítani adminisztratív, hatósági eszközökkel.

A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. évi nádaratási utasítása már a kormány rendelet alapján és a kutatási jelentés szellemében fogalmazódott meg, ahol már figyelembe vették a tó alacsony vízszintjét is.

A megállapítások és a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az aktív nádas rehabilitációk (telepítések) nagyon költségesek és hozadékát tekintve bizonytalan végkimenetelűek. A sok tényező által befolyásolt tevékenység eredményessége tehát nem biztosított egyértelműen.

Kisebb egyedi kísérleti próbálkozásokat szükséges a továbbiakban is végezni, mert az ebből leszűrhető tanulságok vélhetően segíteni fogják a nádastelepítések gyakorlati metodikájának kidolgozását. További probléma, hogy nem lehet standardizálni a követendő eljárást, mert a tó nádas állománya - az emberi hatásoktól eltekintve -elhelyezkedését, termőhelyi viszonyait tekintve olyan sokszínű, hogy ilyen egységes program kidolgozása és eredményes végrehajtása ismereteink szerint megoldhatatlan feladat.

Finanszírozás: 600 millió Ft (KöViM).

Program előrehaladás: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról szóló 2371/1999. (XII. 27.) Korm.határozat - az előterjesztésben feltüntetett szükséges pénzügyi támogatásra alapozva - 2003. december 31-ében jelölte meg a beruházás befejezését.

A szükséges állami támogatás helyett annak kevesebb, mint fele állt rendelkezésre az 1999-2002. időszakban, évente 600 millió Ft összegben. A térség regionális szennyvíztisztítási és elvezetési igényei (a főművekre 2000. évi árszinten 1,8 milliárd Ft szükséges), és az eredeti beruházás többletigénye, valamint a KöM Természetvédelmi Hivatal módosított elvárásai miatt a beruházás befejezése jelentősen eltolódott. A 2000-ben módosított pénzügyi program szerint 2008-ra várható a II. ütem befejezése. A mű műszaki készültsége a beszámolás időszakában 75-80%-os.

Az elmúlt években csökkent a tárca víziközmű-fejlesztési kerete (1999-ben 1400 millió Ft, 2000-ben 1250 millió Ft, 2001-ben 1100 millió Ft), ezért elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére koncentrált. Ez a szemlélet - bár helyénvaló - veszélyeket is hordoz magában, mert a fejlesztésre számító települések szennyvízelvezetése és tisztítása csak később oldódik meg, ami hátráltatja a vízminőség-védelmi célok elérését.

Finanszírozás: 1999: 1 397 millió Ft, 2000: 1 256,6 millió Ft.

A Balatoni Intézkedési Terv felöleli az NKP Intézkedési Terveinek összes Balatont érintő programját, valamint egyéb operatív programokat és tudományos kutatásokat, tájékoztatási és információközlési feladatokat is tartalmaz.

A víziközmű főművek fejlesztése során 1999-ben és 2000-ben elkészült a kéthelyi szennyvíztisztító telep, befejeződött a balatonszentgyörgyi, valamint a Hévíz-Keszthely-Kertváros-Cserszegtomaj főgyűjtő szakasz kiépítése. Somogyszentpálon, Kéthelyen, Balatonújlakon folytatódott a csatornahálózat építése. A nyugati főgyűjtő előkészítő munkái folytatódtak a balatonfüredi szennyvíztelep beruházási javaslatának egyeztetésével együtt. Megkezdődtek az előkészületek a balatonfőkajári regionális szennyvíztelep beruházásához.

1999-ben aktualizálták a vízgyűjtő településeinek csatornázásának megvalósítási ütemtervét. A 2000. év végére pedig elkészült a Balaton és vízgyűjtője csatornázási és szennyvíztisztítási munkájának komplex felülvizsgálata.

A Balaton déli oldalán a parti sáv településeinek szennyvíztisztítási felmérése elkészült. Zalaegerszeg és Keszthely szennyvíztelepeinek vizsgálata megtörtént.

Több elemzés is készült a diffúz és pontszerű szennyezőforrások felmérésére és megtörtént e vizsgálatok tükrében a megfelelő szabályozási és jogalkotási javaslatok kidolgozása. Javaslat készült a szennyezés-csökkentési stratégia kidolgozására. Az OMSZ új automata csapadékmérő állomásokat állított üzembe a légköri nedves ülepedés mérésére. Elkészült mindkét évben a tó tápanyag-terhelési mérlege.

A Kis-Balaton II. ütem beruházás keretében csökkentett költségvetési források felhasználásával folytatódott a töltéserősítés, a szivattyútelep energiaellátása, a határárok kotrása, a monitoring rendszer kiépítése, erdők telepítése, és a 21 T nagyműtárgy vízszintszabályozó zsilipjének táblacseréje. Folytatódtak a sok éve tartó kutatási projektek elsősorban az anyagforgalom, hidroökológia és vízminőség, növénytérképezés és természetvédelmi biomonitoring területeken. Megnyitották a Kis-Balaton Házat, amely információs központként funkcionál. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség megkezdte 2000-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Információs Rendszerének kialakítását.

A Keszthelyi-öböl medrének iszapkotrása is folytatódott mindkét évben a foszfordús iszap eltávolítása érdekében. Ehhez kapcsoltan a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség komplex üledék monitoring vizsgálatot végzett. Megkezdődött a felügyelőség koordinálásával a Szigligeti-öböl vizsgálati program és a Nyugati Övcsatorna torkolati iszapjának felmérése.

Az állami kezelésű vízfolyásokon folytatódott a hordalék- és iszapfogó műtárgyak építése, rekonstrukciója, tisztítása (pl. Séd), és a Lesence nádasmező, valamint a Balatonhenyei tározó szakszerű üzemeltetése.

A vízminőség-védelmi meliorációs és erdősítési feladatok keretében 1999-ben 322 ha erdőt telepítettek FVM keretből, valamint elkészült az állami kezelésben lévő belvíz elvezető hálózat műszaki állapotának felmérése.

Az FVM a 2000. évben 10 millió forintot biztosított a vízgyűjtő talajvédelmi monitoring rendszerének kialakítására és üzemeltetésére.

A Nádas-rehabilitációs program keretében modell kísérletek és a Tihany-Sajkod partszakaszon nádas telepítés is történt.

A Balaton vízgyűjtőjére több koncepció és terv is született. 1999-ben elkészült a térségre vonatkozó Hulladékgazdálkodási Koncepció felülvizsgálata és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve. 2000-ben az Országgyűlés elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló CXII. törvényt. 2000-re elkészült a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú terve az MTA koordinálásával.

A Balaton vízgyűjtőjének környezeti állapotfelmérése - közel 300 település és mintegy 1400 telephely vagy tevékenység vizsgálatával -az érintett környezetvédelmi felügyelőségek koordinálásával megtörtént.

Az ÁNTSZ illetékes területi szervei folyamatosan ellenőrizték a balatoni strandok és fürdők vízminőségét és a felszíni vízkivételezési helyeket. E mintavételezések eredményei döntő többségben megfelelőnek bizonyultak.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi felügyelőség 2000-ben az Interneten is hozzáférhetővé tette a Balaton vízminőségére vonatkozó információkat. Heti, illetve kétheti frissítési gyakorisággal tették közre a klorofill-a koncentráció és ultraibolya sugárzás előrejelzési eredményeit, valamint a strandok vízminőségi vizsgálati eredményeit. A Német Autóklub (ADAC) támogatásával nyáron a lakosság és az üdülő vendégek is rendszeresen tájékozódhattak a vízminőség alakulásáról. A Balatoni Adatbank szoftver fejlesztése és a hardver környezet megújítása is a korszerű térinformatikai elemzések elkészítését támogatta.

A környezeti mutatók alátámasztják a megtett intézkedések hatékonyságát. A Balaton trofitása az 1994-es hipertróf állapothoz képest 2000-re már eutróf minősítést kapott. A 2000-es év hosszantartó meleg, napsütéses időjárása következtében kialakult magas vízhőmérsékletek sem indukáltak a korábbi évekhez hasonló algaburjánzást. A tó tápanyagterhelése is drasztikusan lecsökkent, a mezőgazdaság átalakulása és a KBVR rendszernek köszönhetően. Két nagyobb probléma az ortofoszfát koncentrációjának drasztikus növekedése elsősorban a Zala torkolatban és a Kesztelyi-öbölben, valamint a nádas-állomány további jelentős pusztulása és leromlása.

Program előrehaladás: Az 1999-2000. évi NKP IT keretében folytatódott a tárca középtávú és "éves K+F programjainak" végrehajtása. A KöM K+F tervei a közvetlen, saját tárca feladatok (stratégiák, koncepciók, jogszabályok, gazdasági szabályozók, információs rendszer, nemzetközi egyezmények, nemzetközi együttműködés stb.) tudományos megalapozását szolgálják. E szakmai K+F programok fő célkitűzései a következőkben összegezhetők:

• tudományos alapossággal és szinten rögzítsék a (természetes és művi) környezet állapotát és változásait,
• határozzák meg a kedvezőtlen változásokat és mutassanak utat ezek megelőzésére, illetve korrekciójára,
• tudományos alapot szolgáltassanak a törvényi szabályozáshoz és az arra épülő államigazgatási és szakhatósági munkákhoz, az ágazati és intézményi döntésekhez,
• értékeljék az alkalmazott módszereket és technológiákat és rendszeresen határozzák meg az adott időszak elérhető legjobb technológiáit (Best Available Technics: BAT) és legjobb környezetvédelmi gyakorlatát (Best Environmental Practice: BEP), amelyek széleskörű alkalmazásra javasolhatók.

A befejezett kutatások közül az alábbiak emelhetőek ki:

A "Termékdíjas rendszer" hatékonyságának fejlesztése érdekében az egyes termékek (csomagolóeszközök, gumiabroncsok, hűtőközegek, akkumulátorok, üzemanyagok) környezetvédelmi termékdíjának hatásvizsgálata keretében elemezték a környezeti hatásosságot, az adminisztratív és a közgazdasági hatékonyságot.

A "Klímavédelmi Akcióprogram" kidolgozása keretében az aktualizált üvegház-gáz adatkataszter elkészült és költség-haszon elemzés alapján meghatározásra kerültek:

• az energiatakarékosságot és hatékonyság-javítást szolgáló intézkedések,
• tüzelőanyagváltást, megújuló energiahordozók elterjesztését támogató intézkedések,
• erdők szénmegkötő képességének fokozását támogató intézkedések,
• az egyes intézkedések hatása az üvegház-gáz kibocsátásokra.

A "Felszíni vizek" területi vízminőség-szabályozásának fejlesztése keretében meghatározásra kerültek az egyes részvízgyűjtők célállapotai. Kidolgozták azt a módszertant, amellyel a célállapotok alapján az elérésükhöz szükséges hatósági vízminőségszabályozás alapjául szolgáló terhelési értékek is meghatározhatók. Ezzel lehetőség nyílt a hazai felszíni vizek EU konform szabályozására.

A "Fenntartható közlekedés alapvető elveinek továbbfejlesztése a kormányok közlekedési stratégiai döntéseinek meghatározásához" című kutatási téma arra keresett választ, hogyan lehetne a fenntartható közlekedés összehangolt intézkedéseit megvalósítani, természetesen magában foglalva a Magyarországra vonatkozó javaslatokat is.

A "Magyarország környezeti állapota, humánökológiai és környezet-egészségügyi helyzete" című K+F tanulmány egy környezet-egészségügyi helyzetfeltárást készített a magyarországi népegészségügyi tervben kitűzött célok megvalósítására. Ennek alapján az meghatározta az ehhez szükséges prioritásokat/teendőket, valamint rámutatott az elsődleges fontosságú területeken elvégzendő beavatkozásokra. A tervezett témacsoportok közül kiemelendők:

• Az ember és környezet-magyarországi humánökológiai helyzete
• A környezet-egészségügyi helyzet bemutatása
• A munkahelyek környezet-egészségügyi problémái
• A környezeti vonatkozások a táplálkozás egészségügyben
• A nem ionizáló sugárzások egészségügyi hatásainak elemzése
• A prioritások meghatározása hazánkban

A "Szennyvízkibocsátásokra vonatkozó, az EU szabályozással konform technológiai határértékrendszer hazai kidolgozása" című kutatás keretében kidolgozásra került - az EU jogharmonizációs feladatok keretében - az ipari szennyvízkibocsátásokra vonatkozó technológiai határértékrendszer.

A "Természetvédelem - ezen belül élővilág-védelem" - területén címszavakban a következő kutatások érdemelnek kiemelést:

• Veszélyeztetett, ritkuló halfajok előfordulásának, társfajainak elemzése
• Védett gerinctelen állatfajok adatbázisának kialakítása
• A rákosi vipera védelmét megalapozó kutatások
• Denevér szaporodó- és telelőhelyek adatbázisának kialakítása
• Védett és fokozottan védett kétéltű és hüllőfajok hazai adatbázisa
• Védett és fokozottan védett madarak vonulásának kutatása
• Fészkelő, vonuló vízimadarak adatbázisának kialakítása szinkronszámlálások alapján
• Magyarországon költő, fokozottan védett és telepesen költő madárfajok adatbázisának kialakítása

Természetvédelem - ezen belül erdészeti - kutatások:

• Természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek erdőtársulások szerinti kidolgozása
• Erdei élőhelyek és életközösségek rekonstrukciója veszélyeztetett erdőtársulásokban

Természetvédelem - ezen beül barlangvédelmi- kutatások:

• Komplex állapot-felvételi program. A barlangok veszélyeztetettségének felmérése, védelmi intézkedést megalapozó kutatások
• Kezelési és védelmi hasznosítási tervek

A kutatási eredmények közvetlenül hasznosultak a tárca irányítási és hatósági tevékenységében.

Finanszírozás: 364,3 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A tárca pályázatai közül - számukat és súlyukat illetően - a Környezettudományi és Természetvédelmi pályázatok meghatározóak voltak. E pályázatok 1998. óta évente kerültek meghirdetésre, amelyek többnyire 4 támogatandó irányvonalat jelöltek ki. Így a környezet állapotával, állapotváltozásával és terhelhetőségével, a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos kutatások, a műszaki-technológiai feltételek fejlesztésével, az EU-s csatlakozással járó feladatok ökonómiai vonatkozásaival kapcsolatos kutatások kaptak zöld utat. Érthető, hogy a rendkívül érdekes témák "vonzáskörében" majdnem 300 pályamű érkezett be. Ez is jelzi, hogy az MTA intézetei és az egyetemek egyre szélesebb köre kapcsolódik be a környezettudományi kutatásokba. A szakma által elismert tudósokból, a társadalmi szervezetek által delegált szakértőkből és a KöM vezető témafelelőseiből álló szakértői bizottság döntött a pályázatok elfogadásáról. Az EU Kutatási és Technológiafejlesztési keretprogramjával harmonizáló témakörök közül érdemes néhányat kiemelni, mint például a globális klímaváltozás valószínűsíthető magyarországi hatásainak feltárása. Egy másik pályamunka a környezeti követelmények, célállapotok meghatározásának tudományos megalapozásával foglalkozott. Kiemelten fontos témakörnek bizonyult a környezet-egészségügyi kutatások körében a környezetszennyezések és az emberi egészség (halálozási és megbetegedési mutatók) közötti összefüggések feltárása. Elfogadásra kerültek még a megújuló energiaforrások hasznosítását, hatékonyságának javítását szolgáló környezetkímélő energiatermelést elősegítő kutatások. Elismerést kaptak a kiemelten veszélyeztetett növény- és állatfajok védelmi programjait megalapozó kutatások, valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer fejlesztése program. A fitoremeditációs kutatások közül kiemelhető a szerves és szervetlen környezetszennyező anyagok eltávolítására használható növényfajok lokális populációinak felmérése, gyűjteménybe helyezése, hatásmechanizmusának tisztázása. Elismerést kapott nem utolsó sorban a jogharmonizációs kutatások körében az EU-s csatlakozással együtt járó környezet- és természetvédelmi jogszabályok átvételének és alkalmazásának ökonómiai vetületeiről szóló pályamunka. A kutatási eredmények elsősorban a szakhatósági munkában hasznosultak.

Finanszírozás: 342,1 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: A pályázat 1999. óta évenként kerül meghirdetésre az OM-KöM közös finanszírozásában. A pályázat alapvető célkitűzése, hogy állami eszközökkel is elősegítse a környezetszennyezés megelőzését, illetve csökkentését eredményező és a környezetre kisebb terhelést jelentő technológiák és termékek kifejlesztését, valamint a hazai környezetvédelmi ipar versenyképességének javítását. Mindkét évben belföldi székhelyű vállalkozások nyújthattak be pályázatot. Egyetemek, költségvetési és más non-profit kutatóhelyek közreműködőként részesedhettek a támogatásból. A kutatóhelyek, kutatók bevonása a fejlesztésbe jelentősen hozzájárulhat az eredményes és szakmailag színvonalas megvalósuláshoz, ezért ennek ösztönzésére a 2000. évi pályázathoz - az OM, többi KMÜFA pályázathoz hasonlóan - visszatérítési kedvezmény kapcsolódott. A fenti tendencia alapján úgy értékelhető, hogy a visszatérítési kedvezmény jó irányba tereli a vállalkozások és a kutatóhelyek tevékenységének szorosabb összekapcsolását, ezért azt a feltételt érdemes a továbbiakban is érvényesíteni.

A KöM és az OM között évente kötött megállapodások keretében a közös finanszírozásban folyó kutatások 5 téma körül csoportosultak, ezeken belül is a "tisztább" termékek és technológiák, valamint a hulladékok újrahasznosítása témákban folytak nagy fajsúlyú kutatások. Az előbbi témában a biológiailag lebomló merevfalú csomagolóanyagok kifejlesztése, valamint új eljárások az ivóvíz arzéntartalmának eltávolítására kutatások még nem zárultak le. A hulladékok újrahasznosítása terén az építési hulladékok, elhasznált gépjárművek, katalizátorok, elektronikai berendezések környezetkímélő kezelésének és újrahasznosításának fejlesztésével kapcsolatos kutatások folytak. A megújuló energiaforrások témában készült "a zárt láncú biogáz hasznosítási technológia a szakosított állattartó telepekre" című dokumentum. Megemlíthető még a szagérzékelő kifejlesztése kommunális hulladékok jelzésére és a közmű csatornarendszerekben keletkező bűz automatizált ártalmatlanítási technológiájának kidolgozása, továbbá a halogénezett szénhidrogének biotechnológiai ártalmatlanításának megoldása.

A pályázat jó példát nyújtott a tárcák közötti együttműködésre, a közös finanszírozásra, az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálására. Az eredmények elsősorban a vállalkozói szférában hasznosultak, s a környezetszennyezés csökkentésében érzékelhetők.

Finanszírozás: 1 221 millió Ft (OM-KMÜFA), 100 millió Ft (KöM-KAC).

Program előrehaladás: Az összesen 80 millió Ft értékű kutatás-fejlesztési munka felölelt stratégiai jellegű feladatokat, jogszabályok (köztük EU harmonizációs feladatok) előkészítését, környezeti információk gyűjtését és a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar álláspontok előkészítését. A közlekedési környezetvédelmi kutatásokat a KöViM összehangolta a KöM hasonló tárgyú megbízásaival, így a jelzett KöViM forrású összegnél jóval nagyobb volt a tényleges ráfordítás.

Finanszírozás: 80 millió Ft (KöViM).

Rövid programleírás: Az OECD és az EU igényeinek is megfelelő adatbázisok kialakításával a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek színvonalas és ellentmondásmentes teljesítése érhető el.

Program előrehaladás: 1999. őszén indult és 2001. szeptember végén befejeződött a PHARE által finanszírozott, kétéves német-osztrák/magyar "twinning"-projekt a KAC intézményfejlesztéséről, amelynek célja a környezetvédelmi támogatási rendszer minőségének, színvonalának javítása és az EU csatlakozáshoz szükséges átalakításának megtervezése. Ennek eredményeként- a menet közben készült részdokumentumokon, megbeszélések és szemináriumok anyagain kívül - záró dokumentum készült el. Az egyik a "Hosszútávú stratégia", a másik az "Átalakítás kézikönyve". Ezek ajánlásai bekerülnek a KAC joganyagaiba és működési mechanizmusába.

Finanszírozás: 880 000 EUR (PHARE-KöM) [≈ 237,6 millió Ft].

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

2206/2000. (IX. 13.) Korm. határozat a klímavédelem magyarországi stratégiájáról

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

1/2001. (I. 24.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól

A Nemzeti Környezetvédelmi Program az oktatás-nevelés területével csak érintőlegesen foglalkozik. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1998. őszén foglalkozott a környezeti nevelés helyzetével, beszámoltatva a leginkább illetékes szaktárcákat (Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium).

Az Országgyűlés számára készült 1998. évi beszámoló egyben az NKP következő ciklusának előkészítését is jelentő, tervezett Nemzeti Környezeti Nevelési Program (NKNP) alapja. A tervezet tizennégy kulcsfontosságú, fejlesztésre kijelölt területet jelöl meg. A beszámolót és a szakanyagot a Bizottság elfogadta, ezért ez az illetékes szakfőosztály feladatterveinek alapja.

1999. június 5. Együttműködési megállapodás a KöM (Dr. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter) és az OM (Pokorni Zoltán oktatási miniszter) között a környezeti nevelés, oktatás, képzés összehangolt fejlesztéséről.

2001. június 5. OM - KöM Környezeti Nevelési Koncepció KöM (Dr. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter, OM Pokorni Zoltán oktatási miniszter), az 1999. évi megállapodás megvalósításának részletezett feladatterve.

2000. évben közös környezeti nevelési háttérintézmény jött létre, a Környezeti Nevelési Kommunikációs Iroda, melyet a két tárca együttesen tart fenn és egyenlő mértékben finanszíroz.

Létrejött a BME Vegyészmérnöki Karán a Felsőoktatási Környezetvédelmi Információs Iroda (FKII) a felsőoktatás, elsősorban a hallgatók elektronikus tájékoztatására. Forrás: KAC, KöM

Az NKP előírásának megfelelően egyetemi tankönyv írása folyik a felsőoktatás hallgatóinak számára. Gondozza: KöM és KGI. Forrás: KAC. Készültség 2001. augusztus: 75%

Az 1999-2001. években előkészületek történtek a "Környezetbiztonsági" képzettséget nyújtó felsőszintű oktatás bevezetésére, ilyen a gödöllői Szent István Egyetem Környezetbiztonsági Szakának a szakmérnöki, illetve felügyelői képzése. A képzési program célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a - gazdasági élet különböző területein - a potenciális környezeti veszélyhelyzetek kezelésén túl alkalmasak a környezeti kárelhárítás tervezésére, végrehajtására, katasztrófa jellegű események elhárítása során az érintett szervezetekkel való együttműködésre.

A pedagógus, természettudományos és egyes bölcsész szakok képesítési követelményeinek megfogalmazásában rendszeres szakmai tárcaközi egyeztetés folyt, a képzési tartalmak a környezeti oktatás érdekeinek megfelelnek.

Nemzeti park igazgatóságok fogadó központjainak és oktatóbázisainak fejlesztése. Turizmus és a megőrzés helyi prioritásának feltárása. Regionális felmérés folytatása a környezetharmonikus fejlesztés érdekében 3 oktatóbázis létrehozása.

Mindegyik nemzeti parkban kialakításra került legalább egy oktatóközpont, mely a közoktatás működési rendszerébe illeszkedően terepi oktatási intézménnyé, valamint egészség-nevelési és továbbképzési helyszínné fejlődött. A beszámolási időszakban folyamatban volt a 3 oktatóbázis fejlesztése, melyek a KöM Természetvédelmi Hivatal beruházásai. Az oktatóközpontok működését a KAC közcélú "b" keret (szálláshelyek kialakítása, terepi munkához szükséges felszerelések beszerzése) és a KAC "d" keret támogatta. A nemzeti parkok évente 1-1 millió Ft támogatásban részesülnek az oktatási keretből.

A környezetvédelmi felügyelőségek oktatási, képzési feladatokban való részvétele. A tájékoztatás feladatainak széles körű ellátása.

A környezetvédelmi felügyelőségek a közoktatás és a szakképzés, valamint az érdekelt állampolgárok számára folyamatos oktató, információt szolgáltató és ismeretterjesztő tevékenységet nyújtanak a munkatervükben tervezett módon.

Az oktató, ismeretterjesztő tevékenységek ellátása céljából a felügyelőségek támogatásban részesülnek KöM forrásaiból és a közcélú KAC-ból. A "d" keretből évente 1-1 millió Ft segíti a felügyelőségek munkáját, melyet programok szervezésére, az infrastruktúra fejlesztésére, stb. lehet felhasználni.

A pedagógusok graduális és posztgraduális képzésének indítása. Dokumentumok előállítása. Képzési műhelyek fejlesztése. Feltételek biztosítása a felsőfokú oktatásban a környezet- és természetvédelmi oktatáshoz minden hallgató számára.

A felsőfokú intézmények sokfajta graduális és posztgraduális képzéseket indítottak néhány év alatt a környezet- és természetvédelem témaköreiben. Környezettudományi, környezettan (tanári) és környezetmérnöki felsőfokú képzésben részesült a hallgatók 6%-a. Az országban két képzési műhely (ELTE TTK, Eszterházy Károly Főiskola) koordinálta a regionális posztgraduális képzéseket, pedagógus továbbképzéseket. Folyamatosan működött az a szerkesztőbizottság, amely a Környezettan tankönyv előállításáért felelős. A graduális és posztgraduális képzések, mint egyedi támogatási kérelmek kerültek finanszírozásra a közcélú KAC-ból kb. 5-6 millió Ft értékben. A képzési műhelyek működését kb. 2-2 millió Ft-tal támogatta a "d" keret. A Környezettan tankönyv előállításának koordinálásáért a KGI felelős. A feladat végrehajtására kb. 8 millió Ft állt rendelkezésre. A Környezetvédelmi Minisztérium diploma- és ösztöndíj-pályázatot hirdet meg évről-évre.

A környezeti nevelés pedagógus-továbbképzési rendszerének kiszélesítése. Önálló központok létrehozása és működtetése, illeszkedve a pedagógus-továbbképzési rendszerhez.

Az országos hatáskörű pedagógus szervezetek (MKNE, TKTE, KO-KOSZ, KÖRLÁNC) folyamatos továbbképzéséket szerveztek környezeti nevelés témakörében az aktív pedagógusoknak. A továbbképzések megvalósítását a közcélú KAC segíti, a "d" keretből kb. 10 millió Ft került felhasználásra ilyen célra.

Társadalmi szervezetek támogatása a közoktatás és képzés egyes állami feladatainak átvállalásában. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia.

Folyamatos az együttműködés olyan egyesületekkel, szakmai szervezetekkel, stb., melyek a terepi bemutatásban, továbbképzésben, tájékoztatásban, tudatformálásban, aktív természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységben részt vállalnak. Az együttműködés megállapodások alapján történik.

Az állami feladatok végrehajtása céljából a szervezetek működését a közcélú KAC támogatta kb. 50-60 millió Ft értékben.

A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 13 társadalmi szervezet összehangolt munkája angol és magyar nyelven jelent meg, 2. kiadása 2000-ben. Folytatódott a Stratégia társadalmi vitája, két országos konferencia zajlott le ennek érdekében 2000-ben.

A tárca folyamatos kapcsolatban állt olyan intézményekkel, melyek példaértékű fejlesztéseket valósítanak meg a környezeti nevelés, oktatás területén. Közvetlen szakmai támogatást nyújtott a KöM a szakalapítások véleményezésében, a szakmai rendezvényeken előadók biztosításával (OKDK, Környész Találkozó), vizsgabizottságokban való részvétellel.

Szakdolgozatok készítéséhez nyújtottak rendszeres segítséget a KöM területi szervei, a Nemzeti Park Igazgatóságok és a Környezetvédelmi felügyelőségek. (Erről 1997. és 2000. évben készült részletes felmérés.) Két pedagógusképző és továbbképző intézmény, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola és az ELTE TTK KöM támogatásával oktatási dokumentumok (terepgyakorlati jegyzetek) és eszközfejlesztés céljára kapott támogatást. Forrás: KAC

Az intézmények támogatására a közcélú KAC "d" kerete adott lehetőséget egyedi támogatási kérelmek támogatásával és nyilvánosan meghirdetett pályázatok révén. Két év alatt kb. 250 millió Ft került ilyen célból felhasználásra.

A szakmastruktúra korszerűsítése. Az iskolarendszerű képzés tárgyi feltételeinek fejlesztése. Pedagógusok rendszerszerű továbbképzése.

Folyamatos volt a környezet- és természetvédelmi szakképesítések képzési programjainak felülvizsgálata a gazdasági szféra igényeinek figyelembe vételével. Megkezdődött a környezet- és természetvédelmi alapismertek oktatásának megjelenítése a nem környezet- és természetvédelmi szakirányú szakképesítésekben is. Évről évre meghirdetésre kerül a környezet- és természetvédelmi szakképzés eszköz-fejlesztését segítő pályázat. Évente több alkalommal szakmai továbbképzések megrendezésére kerül sor a szaktanárok aktív részvételével. A szakmastruktúra korszerűsítése a KGI éves munkatervében szerepel. Tankönyvek előállítására, vizsgaközponti feladatok ellátására, tanártovábbképzések szervezésére, az OKJ korszerűsítésére és új szakképesítések bevezetésére kb. 50-55 millió Ft állt rendelkezésre.

2000-ben zajlott le a III. Országos Környezetvédelmi Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZT), a legrangosabb szakképzési tehetséggondozó országos program.

A Nemzeti Alaptanterv kötelezően előírja valamennyi középfokú tanintézmény számára a Nemzeti Környezeti Nevelési Program megvalósításához a környezeti nevelést. Ennek alapján mezőgazdasági szakképző intézetekben is folyt környezeti nevelés, amely valamennyi tananyagnak részét képezte (pl.: növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás, talajművelés).

Az elméleti ismeretek elmélyítését és azok gyakorlati alkalmazását szolgálta a környezetvédelmi-versenyekre való felkészítés, önálló kutatási munkák, tanulmányok, cselekedtető programok végzésével (pl.: Kitaibel Pál Középoskolai Környezetvédelmi Verseny, Bugát Pál Középiskolai Környezetvédelmi Vetélkedő, Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti verseny).

A környezetvédelem jeles napjainak (Madarak, Fák Napja; Föld Napja, stb.) megünnepléséhez kapcsolódó akciók szervezése.

A helyi környezeti, természeti értékek megismerésére, környezetünk megóvására irányuló programok szervezése az iskolákban.

A környezeti nevelés cselekedtető programjai - legfőképpen - nyilvános pályázatok voltak, akcióprogramok megszervezése révén valósultak meg. Nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak: Óvodai környezeti nevelés; Jeles napok; Erdei iskola; környezet- és természetvédelmi táborok; különböző környezet- és természetvédelmi diák-pályázatok. Akcióprogram: BISEL és GLOBE Program.

Előkészületek történtek az OECD normáknak megfelelő Nemzetközi Ökoiskola Hálózathoz a magyar csatlakozásra (szakanyagok előállításával, valamint két konferencia és továbbképzés keretében).

A cselekedtető programok finanszírozása a közcélú KAC "d" keretből történt. Nyilvános pályázatokra és akcióprogramokra kb. 150-155 millió Ft került felhasználásra.

Folyamatos volt azon módszertani segédanyagoknak az összegyűjtése és hiányzók készítése, melyek környezet- és természetvédelmi témanapok, témahetek, projektmunkák megvalósítását segítik elő.

A KöM kialakította azon tehetséggondozó tanulmányi versenyek támogatási körét, melyek garanciát vállalnak a környezeti nevelés színvonalas megvalósítására. A környezet- és természetvédelmi tanulmányi versenyek támogatására kb. 12 millió Ft biztosított a közcélú KAC "d" kerete.

A közoktatásban alkalmazásra kerülő kerettantervre vonatkozó tárcaközi egyeztetéseken a KöM sajnos nem tudta érvényesíteni álláspontját, miszerint a közoktatásban tantervi modulként 37-37 órában jelenjen meg a környezetvédelem az általános iskola 6. és a gimnázium 9. évfolyamán.

A környezeti nevelés tantárgy-integrációs megvalósítására módszertani útmutatók készültek.

A környezeti nevelés, oktatás és képzés fejlesztése céljából együttműködési megállapodás kötésére került sor a KöM és az OM között. Ezután megkezdődött az együttműködési megállapodáson alapuló koncepció és cselekvési terv kidolgozása.

Az információáramlás elősegítése céljából hozta létre a Minisztérium 4 évvel ezelőtt a Környezetvédelmi Minisztérium Közönségszolgálati Irodáját. Az Iroda működése elsősorban a lakossági megkeresések és igények (tájékoztatás, adatszolgáltatás stb.) kiszolgálását szolgálja. Az Iroda tevékenységi köréhez tartozik többek között a lakossági információs szolgálat, a jogi tájékoztatás, adatszolgáltatás a környezeti paraméterekről, a környezeti szakirodalomról, a különböző környezet- és természetvédelmi szervezetekről, azok tevékenységéről. A Közönségszolgálati Irodánál szerezhetők be a különböző pályázati kiírások, űrlapok, nyomtatványok, itt is megtekinthetők a társadalmi vitára bocsátott anyagok (jogszabálytervezetek, koncepciók), illetve itt juthatnak hozzá az érdeklődők az ingyenes szórólapokhoz, kiadványokhoz.

A beszámolás időszakában alatt 31.694 ügyfél kereste meg az irodát. Az iroda tevékenységének fejlődésére jellemző, hogy a kezdeti időszakban heti 80-120 megkeresés érkezett, ma már ez a szám 220-260 között van.

A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - a minisztériumhoz benyújtott és megnyert pályázat alapján kapott támogatással - alakultak meg a regionális tájékoztatási irodák. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatához 12 iroda tartozik. Az irodák célja a lakossággal illetve a területen működő társadalmi szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás, munkájuk segítése. A KÖT irodák (az 1999 év kivételével) pályázat útján évente rendszeres támogatást kapnak. A 12 iroda, illetve más társadalmi szervezetek hasonló tevékenységének támogatására a minisztérium évente mintegy 30-50 millió Ft-t fordított.

A jogszabálytervezetek, szakmai anyagok, koncepciók elkészítésében, egyeztetési folyamatában a Minisztérium különös figyelmet fordít a társadalom véleményére, kiemelten számít a civil szervezetek együttműködő munkájára. A beszámoló időszakában is több egyeztető fórum szervezésére került sor.

A Minisztérium vezetése törekszik arra, hogy a társadalmi szervezetekkel rendszeres időközönként munka-megbeszéléseket, közös konferenciákat, "workshopok"-at, találkozókat szervezzen. A Minisztériumban már rendszeressé váltak a civil szervezetek képviselőinek találkozói a Minisztérium vezetőivel. A találkozók is jelzik, hogy a szervezetek igényt tartanak az együttműködésre. Általános eszmecseréken kívül különböző szakmai témák megbeszélésére is sor kerül.

A környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek tevékenységének, illetve az állami feladatok ellátásában való részvételük támogatására a minisztérium már több éve ír ki pályázatot. E pályázat kiírása, lebonyolítása, bírálata - éppen arra való tekintettel, hogy a támogatás a társadalmi szervezetek munkájára irányul - e szervezetek maximális bevonásával történik. A civil szervezetek számára létrehozott pályáztatási rendszer kettős funkciót lát el: egyrészt a szervezetek tevékenységének, programjainak támogatásait, másrészt ezen keresztül a környezet- és természetvédelem olyan problémái megoldásának elősegítése, mely állami szerepkörben nehezen lenne teljesíthető.

1999-ben a korábbiaknál nagyobb mértékű támogatást, a KAC közcélú keretéből 273.720.000,- forintot, a 2000. évi - illetve a 2001-re áthúzódó - programokra 224.710.000,- forint támogatást kaphattak a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek. A felosztható keret növekedését mutatja, hogy 1995-ben 25 millió Ft, 1996-ban 48 millió Ft, 1997-ben 175 millió Ft, 1998-ban 225 millió Ft támogatást kaptak a szervezetek.

A csatlakozási tárgyalások első szakasza (átvilágítás, screening) a környezetvédelmi fejezet tekintetében 1999. első félévében (döntően január-február folyamán) zajlott le. Tárgyalásra került a fejezet minden közösségi jogszabálya, aminek során a magyar küldöttség 19 témakör (25 közösségi jogszabály) kapcsán jelezte, hogy azok előírásainak a csatlakozásig az ország nem tud megfelelni és ezekre átmeneti mentességet kér.

1999. júliusában a fejezettel kapcsolatos két alapvető dokumentum került átadásra az EU-nak: a csatlakozásig terjedő időszak feladatait (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, beruházások) részletező ANP és a csatlakozást követő évekre bejelentett átmeneti mentességi kérelmeket, illetve azokhoz kapcsolódó feladatokat összefoglaló, a tárgyalások második szakaszának tárgyát képező magyar álláspont.

A két dokumentum véglegesítéséig egy sor műhelymunkára került sor, korábban megkezdett hatásvizsgálatokat, elemzéseket, értékeléseket fejeztek be, illetve újak készültek. Ezek eredményeként megállapítható volt, hogy több területen, amelyek tekintetében átmeneti mentességi igényt jeleztünk, az ország képes már a csatlakozásig megfelelni a közösségi követelményeknek. Két természetvédelmi un. technikai kiigazítási kérelem mellett (amelyek mellett végig kitartunk) csak 9 témakör tekintetében jelentettünk be átmeneti mentességi igényt, vagyis a KöM koordinálási körébe tartozó további 9 esetében már nem, azok gondozása átkerült az ANP-be.

Válaszként a magyar tárgyalási álláspontra az EU 1999. decemberére átadta első környezetvédelmi Közös Álláspontját, amely kérdések gyűjteménye volt átmeneti mentességi igényeink kapcsán hiányolta a bennük kért határidőkig terjedő időszakokban elvégzendő fejlesztési, beruházási feladatok ütemezését és a pénzügyi források bemutatását tartalmazó un. implementációs terveket és ugyanilyeneket kért a "visszavont" kérelmek tekintetében is.

Az Európai Bizottság 1999. októberében kiadott ország jelentése hasonlóan fogalmazott és - mint a Közös Álláspont is - rámutatott arra, hogy az ország a környezetvédelmi jogharmonizáció és intézményfejlesztés terén keveset teljesített. Az ugyanezen évben kiadott harmadik EU dokumentum, a "keleti bővítés" közösségi reform-előfeltételeit rögzítő Agenda 2000 alapján megfogalmazott revideált Csatlakozási Partnerség a jogharmonizációt illetően rövid- és középtávú feladatokat fogalmazott meg Magyarország számára is. E hiányosságokat fokozatosan felszámoltuk, a lemaradásokat legnagyobb részben pótoltuk.

A 2000. év első felében jelentős erőfeszítések történtek az elvárásoknak való megfelelés érdekében. Feszített jogharmonizációs terv került kidolgozásra, valamint egy sor további hatásvizsgálatot végeztek, illetve kezdtek meg. Júliusban átadásra került az EU Közös Álláspontjára adott válasz, az un. kiegészítő információk című dokumentum. 2000. decemberére megkaptuk az EU második Közös Álláspontját, amely rögzítette, hogy "sok ügy tisztázottnak tekinthető", de több vonatkozásban hiányolta még az implementációs terveket. Egyidejűleg szembesültünk a novemberben nyilvánosságra hozott újabb országjelentés szigorú, főként a jogharmonizációs elmaradásokra vonatkozó kritikáival (számos előkészített jogszabály-tervezet még nem tükröződhetett a kizárólag lezárt fejleményekkel foglalkozó jelentésben), valamint a 2001. első félévi svéd EU Elnökség azon prioritásával, hogy a környezetvédelmi fejezet tárgyalását a lehető legtöbb tagjelölt országgal le kell zárni (ez egybe esett a Kormány célkitűzéseivel).

Az említett és a téli, 2001. év eleji és kora tavaszi munka lehetővé tette az acquis Környezetvédelem című fejezete tárgyalásának lezárását a svéd EU Elnökség időszakában, 2001. év első felében. A fejezet lezárásával az átmeneti mentességi igényünk 4 témakörre csökkent.

Rendszeresen részt vettünk a több mint harminc éve működő CCMS (a Modern Társadalom Kihívásaival foglalkozó Bizottság) plenáris ülésein, amelyeken korunk égető kérdéseivel foglalkoznak. A környezetvédelem körében például a veszélyes áruk szállításával, a környezeti hatásvizsgálatokkal, az elszennyezett területek tisztítási technológiái problematikájával, a regionális és a határokon átterjedő légszennyeződésekkel, a tiszta termékek és eljárások kérdéskörével, vagy a Duna környezeti szennyezettségével.

Az első öt témában munkaülésen vitattuk meg a kialakult helyzetről szóló beszámolókat, míg az utóbbi egy informális szakértői találkozó tárgya volt, amely felettébb hasznosnak mutatkozott a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) és a Fekete-tengeri Bizottság, továbbá más szakértők eltérő álláspontjainak közelítésében. A találkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy tanulmányt készítenek "A Duna szennyezettségének hatása a Fekete tenger nyugati ökorendszerére" címmel, melyben részvételi szándékunkat nyilvánítottuk.

Aktívan részt vettünk továbbá az ARW (Magasszintű Kutatások Műhely) által szervezett találkozón, melynek témája a környezeti vegyi expozíció és kockázat volt. A magyar kormányzaton belül a KöM képviselője koordinátori szerepet játszott a vegyi anyagok témakörében.

A Környezetpolitikai Bizottság és vezetősége, valamint - a hazánkat érintő témákban - az OECD környezetvédelemmel foglalkozó különféle munkacsoportjai ülésein is rendszeresen részt vettünk.

A kétéves időszak legjelentősebb eseményei:

• munkacsoport-ülések: biológiai sokféleség, környezetállapot, vegyi anyag program, kockázatkezelés, hulladékgazdálkodás, szennyezés-megelőzés, fenntartható közlekedés, környezeti teljesítményvizsgálat, biocidok környezeti kockázata, kereskedelem és környezetvédelem (együttes ülés),
• szakértői műhelyvita: a fenntartható fejlődés mérésének keretei,
• szeminárium: a környezet és a társadalompolitika összekapcsolódása, a környezeti információhoz való hozzáférésről, adatgyűjtési rendszerek,
• konferencia: a fenntartható fejlődés felé való előrehaladás méréséről, a fenntartható közlekedésről, az éghajlatváltozásról, az OECD szabályozási reformjáról.

2000-ben a KöM-ben tárgyalást folytattunk az OECD képviselőjével, 1999-ben a KöM képviselője is jelen volt az OECD pénzügyi és gazdasági minisztereinek ülésén.

• Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről

• Víz és egészség Jegyzőkönyv a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről

• Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

• Jegyzőkönyv a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításából és elhelyezéséből eredő anyagi felelősségről és kártérítésről

• Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

• Egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára.
• A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárásról szóló Rotterdami Konvenció.

A Program megvalósítására az 1999-es és 2000-es Intézkedési Tervekben előirányzott finanszírozási források együttesen 350 156,9 millió Ft-ot tettek ki. A tényleges ráfordítások alakulását nagyban befolyásolta egyes programok megszűnése, tervezett elindításuk késedelme, a pénzforrások átcsoportosítása, időnkénti átütemezése. Így a vizsgált időszakban a finanszírozások összesen 254 097,7 millió Ft értékben valósultak meg. A Program megvalósult finanszírozásai táblázatban, finanszírozók szerint és kiemelt területenként összesítve szerepelnek.