MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló,
Budapesten, 2002. március 4-én aláírt Egyezmény megerősítéséről

Budapest, 2003. április

Az Országgyűlés
......../2003. (....) OGY
határozata
a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló,
Budapesten, 2002. március 4-én aláírt Egyezmény megerősítéséről

Az Országgyűlés

1) megerősíti a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2002. március 4-én aláírt Egyezményt;

2) felkéri a külügyminisztert, hogy az Egyezmény megerősítéséről diplomáciai úton értesítse a kanadai felet.

A Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2002. március 4-én aláírt Egyezmény megerősítéséről szóló javaslat a Magyar Köztársaság és Kanada között Budapesten, 2002. március 4-én aláírt szociális biztonsági Egyezmény Országgyűlés által történő megerősítését célozza.

A Kormány a 2041/2002. (II. 27.) Korm. határozatában (a továbbiakban: Korm. határozat) egyetértett a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) aláírásával.

A Korm. határozat 2. pontja felhatalmazta a szociális és családügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy az Egyezményt - az Országgyűlés utólagos megerősítésének fenntartásával - aláírja.

Az Egyezményt a Magyar Köztársaság részéről Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Kanada részéről Jane Stewart a kanadai emberi erőforrások fejlesztési minisztere, Budapesten, 2002. március 4-én aláírta.

Az aláírt dokumentum az egyenlő elbánás alapelvén nyugodva - megfelelően rendelkezve az általános szabályok alól kivett személyekről - szabályozza

a) a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseket, valamint a nyugdíjbiztosítás koordinálásának szabályait, továbbá

b) az adatvédelem, az együttműködés, az igények bejelentésének, az ellátások exportjának és a jogviták rendezésének szabályait,

és bár nem teljes körű szociális biztonsági egyezmény, a szabályozás bevezetése a szabad mozgás - mint az egyik legalapvetőbb demokratikus intézmény - állam által történő tényleges védelmét is megtestesíti.

Az Egyezmény nem terjed ki a szociális biztonság minden ágazatára, de megkötése indokolt, mert biztosítja a magyar és kanadai nyugdíjbiztosításra jogosultságot szerzett személyek részére a szerzett jogaik megőrzését azon esetben is, ha lakóhelyüket az egyik szerződő állam területéről a másik szerződő állam területére helyezik át.

Az Egyezmény törvényhozási tárgyú, garanciális szabályokat tartalmaz, rendelkezései az állampolgárok szociális biztonsághoz fűződő jogait és kötelezettségeit érintik, különösen azzal, hogy lehetővé teszik a jogosultsághoz a biztosítási idők egybeszámítását. Ez a Kanadában élő, mintegy 160 ezer magyar származású személy közül azok számára jelenthet kedvező változást, akik Magyarországon is szolgálati (biztosítási) időt szereztek.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
ÉS
KANADA

I. RÉSZ

1. Jelen Egyezmény alkalmazásában:

2. Jelen cikkben nem meghatározott fogalmaknak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott jelentést kell tulajdonítani.

1. Jelen Egyezmény tárgyi hatálya az alábbi jogszabályokra terjed ki:

2. A 3. bekezdés figyelembe vételével a jelen Egyezmény egyaránt vonatkozik azokra a törvényekre és rendeletekre, amelyek az 1. bekezdésben meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik, egységes szerkezetbe foglalják vagy azok helyébe lépnek.

3. Jelen Egyezmény vonatkozik továbbá azokra a törvényekre és rendeletekre, amelyek az egyik Szerződő Fél jogszabályait kiterjesztik új igényjogosulti kategóriákra vagy új ellátásokra, hacsak az adott Szerződő Fél ellenkező értelmű értesítést nem adott át a másik Szerződő Félnek az ilyen törvények vagy rendeletek hatályba lépésétől számított 3 hónapon belül.

Jelen Egyezmény személyi hatálya kiterjed:

Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazása során a III. cikkben meghatározott bármely személy ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik ezen jogszabályok szerint, mint az adott Szerződő Fél állampolgárai.

1. Jelen Egyezmény ellenkező rendelkezése hiányában, az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a III. cikkben meghatározott bármely személy részére folyósítandó ellátásokat - ideértve a jelen Egyezmény szerint szerzett ellátásokat is - nem lehet csökkenteni, módosítani, felfüggeszteni, megszüntetni vagy megvonni pusztán annál a ténynél fogva, hogy az érintett személy a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, és ezek az ellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy a másik Szerződő Fél területén tartózkodik.

2. Jelen Egyezmény szerint a III. cikkben meghatározott személynek folyósítandó ellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy egy harmadik állam területén tartózkodik.

3. A Magyar Köztársaság tekintetében ez a cikk nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek a Magyar Köztársaság és egy harmadik állam között megkötött, területi elven alapuló egyezmények szerint folyósítandók.

A VII-X. cikkek figyelembe vételével az a személy, aki kereső tevékenységet folytat az egyik Szerződő Fél területén, e tevékenység tekintetében csak az adott Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik.

1. Amennyiben azt a személyt, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik, és akit olyan munkáltató foglalkoztat, akinek üzleti székhelye az adott Szerződő Fél területén található, munkavégzésre kiküldenek e foglalkoztatás keretében a másik Szerződő Fél területére, ez a személy e munkavégzés tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha e munkavégzés annak a területén történne.

2. Az 1. bekezdés a 60 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetésre csak mindkét Szerződő Fél illetékes hatósága, vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok előzetes hozzájárulása esetén vonatkozik.

1. A VII. cikk 1. bekezdése megfelelően alkalmazandó arra az önálló vállalkozó személyre, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és aki önálló vállalkozói tevékenységet a másik Szerződő Fél területén folytat.

2. Ha az 1. bekezdés alkalmazása során egy önálló vállalkozó személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint sem köteles járulékokat fizetni ezen önálló vállalkozói tevékenység után, abban az esetben a Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok közös megegyezéssel határozzák meg, hogy mely Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak erre a személyre.

1. Jelen Egyezmény bármely rendelkezésétől függetlenül, A diplomáciai kapcsolatokról szóló, Bécsben 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés és A konzuli kapcsolatokról szóló, Bécsben 1963. április 24-én aláírt nemzetközi szerződés szociális biztonságra vonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazandók.

2. Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állami alkalmazásában van, és akit a másik Szerződő Fél területére rendelnek ki munkavégzésre, e foglalkoztatás tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik.

3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseinek kivételével, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és aki ott a másik Szerződő Fél állami alkalmazásában van, e foglalkoztatás tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. Amennyiben azonban ez a személy e foglalkoztatás kezdetét megelőzően az őt foglalkoztató Szerződő Fél jogszabályai szerint járulékokat fizetett, akkor a foglalkoztatás kezdetétől vagy a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül, - aszerint, hogy melyik következett be később - választhat, hogy csak az utóbbi Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozzon.

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok közös megegyezéssel kivételeket tehetnek a VI-IX. cikkek rendelkezései alól:

(b) a személyek bármely kategóriája tekintetében.

1. Az Öregségi Biztonsági törvény (Old Age Security Act) szerinti ellátások összegének kiszámítása céljából:

2. ha egy személy a Magyar Köztársaság jogszabályai hatálya alá tartozik Kanadában való bármely ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszak alatt, ez az időszak nem tekintendő Kanadában való tartózkodási időszaknak sem az érintett személy, sem házastársa vagy élettársa és a vele együtt lakó eltartottjai esetében, akik foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén nem tartoznak a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) vagy Kanada egy tartományának átfogó nyugdíjrendszere hatálya alá.

1. egy személy csak akkor tekintendő a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) vagy Kanada egy tartományának átfogó nyugdíjrendszere hatálya alá tartozónak a Magyar Köztársaságban való ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszaka alatt, ha az érintett személy az adott rendszer szerint járulékokat fizet ezen időszak alatt foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén;

1. Azokban az esetekben, amikor az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy ellátásra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését beszámítható időszakok szerzésétől teszik függővé, és amikor egy személy azért nem jogosult egy ellátásra, mert nem szerzett elegendő beszámítható időszakot ezen jogszabályok szerint ahhoz, hogy jogosult legyen az adott ellátásra, az adott Szerződő Fél illetékes intézménye az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága megállapításához figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakokat, a 2-5. bekezdéseknek megfelelően, feltéve, hogy ezek az időszakok nem fedik át egymást.

3. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti öregségi ellátásra való jogosultság megállapításához:

4. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításához egy olyan naptári év, amely a Kanadai Nyugdíjrendszer szerint beszámítható időszak, a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint 365 napos beszámítható időszaknak tekintendő.

5. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához a III. cikk (b) pontjában meghatározott személy részére értelemszerűen a 3. vagy 4. bekezdés alkalmazandó.

1. Ha egy személy a Szerződő Felek jogszabályai szerinti, a XII. cikk rendelkezései szerint összeszámított beszámítható időszakok alapján nem jogosult ellátásra, az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága ezen időszakok és olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakok összeszámításával állapítandó meg, amely államhoz mindkét Szerződő Felet a beszámítható időszakok összeszámításáról is rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek.

2. Az 1. bekezdés nem vonatkozik azon beszámítható időszakokra, amelyeket olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött.

Jelen Egyezmény bármely más rendelkezésétől függetlenül, amennyiben egy személy által valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakok teljes időtartama egy évnél kevesebb, és ha csak ezen időszakok figyelembe vételével nem áll fenn egy ellátásra való jogosultság az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint, az adott Szerződő Fél illetékes intézménye nem köteles ellátást fizetni az érintett személynek ezen időszakokra a jelen Egyezmény értelmében.

1. Ha egy személy egy öregségi biztonsági nyugdíjra vagy segélyre kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával válik jogosulttá, Kanada illetékes intézménye az érintett személy számára folyósítandó nyugdíj vagy segély összegét az Öregségi Biztonsági törvény résznyugdíj vagy segély folyósítását szabályozó rendelkezéseivel összhangban számítja ki, kizárólag azon Kanadában való tartózkodási időszakok alapján, amelyek e törvény szerint figyelembe vehetők.

2. Az 1. bekezdés vonatkozik arra a Kanada területén kívül tartózkodó személyre, aki Kanadában teljes nyugdíjra lenne jogosult, de aki nem tartózkodott Kanadában azon minimális időtartamig, amelyet az Öregségi Biztonsági törvény megkövetel Kanada területén kívüli nyugdíjfolyósításhoz.

3. Jelen Egyezmény bármely más rendelkezésétől függetlenül:

Ha egy személy egy ellátásra kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával válik jogosulttá, Kanada illetékes intézménye az érintett személy számára folyósítandó ellátás összegét az alábbiak szerint számítja ki:

(b) az ellátás fix részének meghatározásához megszorozza:

azzal

1. Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint egy ellátásra való jogosultság kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával állapítható meg, a Magyar Köztársaság illetékes intézménye

2. Egy ellátás összegének az 1. bekezdés alkalmazásával történő kiszámításához csak a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerzett jövedelem és ezen jogszabályok szerint fizetett járulékok kerülnek figyelembe vételre.

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai igazgatási megállapodásban határozzák meg a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

2. A 3. bekezdés, valamint a XVIII. cikk szerint megkötött, bizonyos kiadások megtérítését célzó igazgatási megállapodásban foglalt bármely rendelkezés figyelembe vételével, az 1. bekezdés (a) pontban hivatkozott segítség térítésmentesen nyújtandó.

3. Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye megkívánja, hogy egy kérelmező vagy igényjogosult, aki a másik Szerződő Fél területén lakik, orvosi vizsgálaton essen át, az utóbbi Szerződő Fél illetékes intézménye, az első Szerződő Fél illetékes intézményének kérésére, intézkedik e vizsgálat elvégeztetéséről. Ha az orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő intézmény céljait szolgálja, az adott illetékes intézmény megtéríti a másik Szerződő Fél illetékes intézményének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi vizsgálat mindkét illetékes intézmény céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor.

1. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei, összhangban

(a) az adott Szerződő Fél jogszabályaival,

a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei számára átadnak egy személyre vonatkozó birtokukban lévő bármely adatot, amely a jelen Egyezmény vagy annak tárgyi hatálya alá tartozó jogszabályok alkalmazásához szükséges.

2. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye által a másik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye részére az 1. bekezdés szerint átadott, egy személyre vonatkozó bármely adatot védelem illet meg mindkét Szerződő Félnél annak jogszabályaival és az alábbi rendelkezésekkel összhangban:

1. Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásához bemutatandó bármely igazolás vagy dokumentum kiállításával kapcsolatban ezen jogszabályokban előírt adók, jogi díjak, konzuli díjak és igazgatási költségek alóli bármely mentesítés vagy azok bármely csökkentése kiterjed a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásához bemutatandó igazolásokra vagy dokumentumokra is.

2. Jelen Egyezmény alkalmazásához bemutatandó bármely hivatalos jellegű dokumentum mentes a diplomáciai vagy konzuli hatóságok általi bármilyen hitelesítéstől vagy hasonló formalitásoktól.

Jelen Egyezmény alkalmazásához a Szerződő Felek illetékes hatóságai és intézményei közvetlenül tarthatják egymással a kapcsolatot bármely Szerződő Fél bármely hivatalos nyelvén.

1. Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságra, vagy az ellátás összegére vonatkozó kérelmek, értesítések és fellebbezések, amelyeket ezen jogszabályok alkalmazásában meghatározott határidőn belül kellett volna benyújtani az adott Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez, de amelyeket ugyanezen határidőn belül a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez nyújtanak be, úgy kezelendők, mintha azokat az első Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez nyújtották volna be. A kérelmek, értesítések vagy fellebbezések a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez történt benyújtásának dátumát kell tekinteni az első Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez történő benyújtásuk dátumának.

2. E bekezdés második mondatának figyelembe vételével, az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való olyan kérelem, amelyet a jelen Egyezmény hatályba lépése dátuma után nyújtanak be, a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelemnek tekintendő, amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor

(a) kéri, hogy ezt a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti kérelemnek tekintsék, vagy

Az előző mondat nem alkalmazandó, amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való kérelmét halasszák el.

3. Bármely olyan esetben, amelyre az 1. vagy a 2. bekezdés vonatkozik, az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet, értesítést vagy fellebbezést benyújtották, azt késedelem nélkül eljuttatja a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez.

1. Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeit az adott Szerződő Fél valutanemében teljesíti.

2. Az igényjogosultak ellátásai az ellátások folyósításával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő igazgatási költségek miatti levonásoktól mentesen folyósítandók.

3. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél devizakorlátozásokat vagy hasonló intézkedéseket vezetne be, amelyek korlátozzák a területén kívül tartózkodó személyek számára kifizetéseket, pénzküldeményeket vagy pénz, illetőleg pénzügyi eszközök átutalását, az adott Szerződő Fél késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy biztosítson bármely folyósítást, amelyet a jelen Egyezmény szerint a III. cikkben meghatározott azon személyeknek kell teljesíteni, akik a másik Szerződő Fél területén élnek.

1. A Szerződő Felek illetékes intézményei a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést a lehetséges mértékig annak szelleme és alapelvei szerint oldanak meg. Ha az illetékes intézmények nem rendeztek egy vitás kérdést, akkor a Szerződő Felek illetékes hatóságai teszik azt meg.

2. A Szerződő Felek bármely Szerződő Fél kérésére haladéktalanul konzultálnak egymással olyan kérdéseket illetően, amelyeket az illetékes intézmények és hatóságok nem rendeztek az 1. bekezdés szerint.

3. A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezésére vonatkozó bármely olyan vitás kérdést, amelyet nem oldottak meg vagy rendeztek konzultáció révén az 1. vagy a 2. bekezdés szerint, bármely Szerződő Fél kérésére választott bíróság elé terjesztik.

4. Hacsak a Szerződő Felek közösen másképpen nem döntenek, a választott bíróság három választott bíróból áll, akik közé mindegyik Szerződő Fél egy főt jelöl ki a választott bíróságra vonatkozó kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül. Az így kijelölt két választott bíró, az utolsó kijelölési értesítéstől számított két hónapon belül, kijelöli a harmadik választott bírót, aki az elnöki feladatokat látja el. Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél elmulasztja kijelölni a saját választott bíróját vagy a két kijelölt választott bíró nem tud megegyezni a harmadik személyt illetően, a másik Szerződő Fél illetékes hatósága a Nemzetközi Bíróság elnökét felkéri, hogy jelölje ki az első Szerződő Fél választott bíróját, vagy a két kijelölt választott bíró felkéri a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy jelölje ki a választott bíróság elnökét.

5. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamely Szerződő Fél állampolgára, a kijelölés feladatát átadja a Bíróság alelnökének vagy a rangban következő tagjának, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

6. A választott bíróság maga határozza meg ügyrendjét, de határozatait többségi szavazással hozza.

7. A választott bíróság döntése végleges és kötelező erejű.

A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága és Kanada valamely tartománya megállapodást köthet bármely olyan szociális biztonsági kérdésben, amely Kanadában tartományi joghatóság alá tartozik, amennyiben az ilyen megállapodás a jelen Egyezmény rendelkezéseinek nem mond ellent.

1. Jelen Egyezmény hatályba lépését megelőzően szerzett bármely beszámítható időszak figyelembe veendő a jelen Egyezmény szerinti ellátásra való jogosultság megállapítása és az ellátás összegének meghatározása céljából.

2. Jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem keletkeztet jogot a jelen Egyezmény hatályba lépését megelőző időtartamra vonatkozó ellátás igénybevételére.

3. A 2. bekezdés figyelembe vételével ellátás, az egyösszegű folyósítás kivételével, folyósítandó a jelen Egyezmény szerint olyan eseményekre vonatkozóan is, amelyek a jelen Egyezmény hatályba lépését megelőzően következtek be.

1. Jelen Egyezmény időtartamának korlátozása nélkül hatályban marad. Azt bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja, a másik Szerződő Félnek 12 hónappal korábban megküldött írásbeli értesítéssel.

2. Jelen Egyezmény felmondása esetén, egy személy által az Egyezmény rendelkezései szerint szerzett bármely jog fennmarad, és tárgyalásokra kerül sor azon jogok rendezésére vonatkozóan, amelyeknek ezen rendelkezések alapján történő megszerzése a felmondás időpontjában folyamatban volt.

Jelen Egyezmény annak a hónapnak az utolsó napját követő negyedik hónap első napján lép hatályba, amely hónapban a Szerződő Felek diplomáciai úton kicserélték az arra vonatkozó írásos értesítéseiket, hogy a jelen Egyezmény hatályba léptetéséhez szükséges belső jogi követelményeknek eleget tettek. Az írásos értesítések kicserélése dátumának az utolsó értesítés kézhezvételének dátuma tekintendő.