Az Országgyűlés elnökének

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 91. §-a alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdéseket kívánok feltenni Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter asszonyhoz

címmel

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az Irányított Betegellátási Modell (továbbiakban: IBM) a kormányprogram egészségügyi részének kiemelt, "innovatív eleme", bővítése - ha az eredetileg meghirdetettnél kisebb mértékű is - napirenden van, hiszen közeledik az ebből a célból második nekifutásra meghirdetett pályázat beadási határideje.

Ismeretes, hogy több éves előkészítés után 1999. második felében többpárti - így akkori ellenzéki, most kormánypárti - támogatással indult meg, majd 2oo1-ben félmillió főre bővült az IBM. A kezdeti nehézségek, lemorzsolódások, majd a bővítés után a 2002-es évben adódott először arra lehetőség, hogy azonos létszámmal és állandó működési feltételek között lefolyt teljes finanszírozási év adatainak kiértékelése megtörténhessen. Ennek híján nem lehet véglegesnek tekinteni az IBM által elért, egyébként első látásra jelentős pénzügyi megtakarítást sem. 2001-ben ugyanis 1,3 milliárd, 2002-ben pedig közel 3 milliárd forint került kifizetésre nyereség címén a szervezőknek. Alapos elemzés nélkül azonban nem lehet kijelenteni, hogy megfelelő színvonal biztosítása mellett ennyivel hatékonyabb ellátás biztosítható az IBM-en belül, mint azon kívül. Elemzés és értékelés nélkül nem lehet megvonni a modell orvos-szakmai és egészségpolitikai mérlegét sem. Ezek hiányában pedig nem lehet felelős döntést hozni a modell eredményeinek hasznosításáról, így a bővítésről sem. Továbbá nem igazolható utólag az a - alkotmányossági aggályokat is felvető - megkülönböztetett bánásmód, amiben a résztvevő egészségügyi szolgáltatókat és ellátottakat részesíti a jogalkotó.

Az IBM kísérlet fontos eleme a modell szervező és az OEP közötti bizalmi együttműködés. A szerződések értelmében a modellszervező egyik feladata a betegutak követése lett volna, amelyhez az OEP-től és a szolgáltatóktól minden szükséges információt meg kellett kapnia. Az Országgyűlésnek eljuttatott tájékoztatóban és több az IBM-mel kapcsolatos szakmai előadásban elhangzott, hogy a modell kvázi ellenőrzi az OEP elszámolásokat.

A 2003. évi költségvetési törvény bizottsági vitájában a modellel kapcsolatban hangot adtam fenntartásaimnak, amelyek azonban nem találtak megértésre. Végül kormánypárti képviselőtársaim módosító indítványomat is elutasították, amellyel egy fontos anomáliát kívántam orvosolni, ugyanis a javaslat szigorította volna a ma még meglévő jogszabályi hiányosságok miatt "tévedésre" lehetőséget adó pénzügyi elszámolásokat.

Ilyen előzmények után a közelmúltban egy sajtóhír arról szólt, hogy 400 millió forintot kellett az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak visszavonnia a modell-szervezői körből az elhaltak téves elszámolása miatt. A hír a hozzáértő és elfogulatlan ember, a felelősen gondolkodó törvényhozó számára nem volt meglepő, és még inkább felhívja arra a figyelmet, hogy alapos - személyre, egyéni betegútra való - vizsgálódás, átfogó értékelés szükséges.

A 400 millió forint visszavonás több konkrét kérdést vet fel:

1. Megtörtént- e a rendelkezésre álló adatok szakmai és pénzügyi értékelése?
2. Ha igen, a vizsgált időszakban (TAJ szám alapján) hány fő került ki a rendszerből?
3. Az elhunytakon kívül, a rendszerből kikerülők közül hány főnek nem változott a lakcíme, és közülük hánynak maradt a modellen belüli családorvos a kezelőorvosa?
4. A rendszerből kikerülők közül, hány fő került lejelentésre eseti (ambuláns) ellátás alapján, a modellhez tartozó családorvosi körből?
5. Miért nem jelezték korábban az érintett szervezők, hogy hiba van az elhunytak elszámolása körül, amit a megfelelően végzett betegút elemzés idejekorán ki kellett volna mutasson. Amennyiben jelezték, mulasztott-e az OEP apparátus?
6. Milyen ellenőrzési szempontok beépítését tervezik a hasonló jogtalan nyereség elszámolások elkerülésére?
7. Az új pályázati kiírás első értékelése eredménytelenül zárult. A fenti szabálytalan elszámolás, hogyan érinti a pályázat megismétlésének megalapozottságát?
8. Hárul-e felelősség az előbbiek miatt a szervezőkre, s ha igen hogyan érinti ez az elbírálást?
9. Az IBM kibővítését célzó pályázati feltételek között szerepel, hogy elsőbbséget élvez a modell körben már bent lévő szervező, ha a "létszámát 30 százalékkal növeli". E pozitív diszkriminációra - véleményem szerint - az OEP főigazgatójának nem volt jogszabályi felhatalmazása. Egyes pályázóktól származó információk szerint annak ellenére, hogy a törvény új pályázatok befogadását preferálja, az 500 ezer fős bővítés 30 százalékának döntő többségét - közel 140 ezer főt - az OEP főigazgatójának korábbi munkahelye, a Misszió KHT kapta volna meg. Ez etikailag mindenképpen kifogásolható. Mint az OEP felügyeletével megbízott kormánytag és a kormányprogram egészségügyi részének megvalósításáért felelős politikus, tudott-e Miniszter Asszony a kiírás és az elbírálás jelzett sajátosságairól és egyetért-e azokkal?
10. Hogyan érvényesül a Kormány által sokat hivatkozott transzparencia elve az IBM esetében?
11. Az észlelt furcsaságok alapján nem látja-e szükségesnek, hogy az IBM-ek eddigi szakmai és pénzügyi tevékenységét egy hozzáértőkből álló, valóban független és elfogulatlan bizottság értékelje?

Várva válaszát;

Tisztelettel köszönti:

Budapest, 2003. május 5.