T/3938.

Képviselői önálló indítvány!

2003. évi ... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
módosításáról

  1. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tbftv.) 1.§ (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az Alapok felügyeletét az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság illetve a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban együtt: Felügyelő Bizottság) látja el."

(2) A Tbftv. 1.§-a az alábbi (4)-(15) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A Felügyelő Bizottság az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerv.

(5) A Felügyelő Bizottság 9 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg. A tagokra az Országgyűlésben képviselő-csoporttal rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot.

(6) A Felügyeli Bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a szociális és egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter, vagy képviselőik.

(7) A Felügyelő Bizottság tagja olyan választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, aki a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervekkel nem áll közszolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(8) A Felügyelő Bizottság munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel ( a munkavégzésben történő személyes közreműködéssel) járó tagsági viszonyban álló tagját - kérése esetén - megbízatásának időtartamára, vagy annak egy részére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(9) A Felügyelő Bizottság elnökét a közigazgatási államtitkári, tagját a helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg, amelyet a központi költségvetés terhére kell folyósítani. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért más juttatásra nem jogosultak.

(10) A Felügyelő Bizottság tagjának társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó jogszabályok az irányadók. A tag tiszteletdíját a közteher a tiszteletdíjra vonatkozó általános rendelkezések szerint terhelik.

(11) A Felügyelő Bizottság tagja megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugellátásra jogosító szolgálati időnek számít.

(12) A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. A Felügyelő Bizottság működése addig tart, amíg az Országgyűlés az alakuló üléstől számított 90 napon belül az új tagokat megválasztja. Ha az országgyűlés az említett határidőig az új tagokat nem választja meg a Felügyelő Bizottság működése mindaddig tart, amíg az űj Országgyűlés a bizottsági tagokat megválasztja.

(13) A Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása - a (12) bekezdésben foglaltakon túl - megszűnik:

  1. új tag egyidejű megválasztása mellett, visszahívással;
  2. lemondással;
  3. elhalálozással.

(14) Az Országgyűlés indokolt esetben a Felügyelő Bizottságot az adott biztosítási ág irányításáról - törvényben vagy országgyűlési határozatban - történő egyidejű rendelkezés mellett hívhatja vissza.

(15) A Felügyelő Bizottság működése során:

  1. tagjai sorából elnököt és alelnököt választ,
  2. ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele a tanácskozáson jelen van,
  3. döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza,
  4. ügyrendjét maga állapítja meg."

  1. §

(1) A Tbftv. Az alábbi 1/A §-sal egészül ki:

"1.§/A

(1) A Felügyelő Bizottság

  1. megtárgyalja és véleményezi az Alap költségvetését, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás szervezetét, igazgatását, vagyongazdálkodását és feladatát érintő jogszabályok tervezeteit, majd véleményét és javaslatait a Kormány, illetve az Országgyűlés elé terjeszti;
  2. ellenőrzi az Alap, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szerveinek működését és gazdálkodását. Indokolt esetben felszólítja a főigazgatót a szükséges lépések megtételére. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a Felügyelő Bizottság az Országgyűléshez fordulhat.

(2) A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges

  1. a főigazgatók kinevezését és felmentését érintő döntések meghozatalához;
  2. a társadalombiztosítás vagyonát érintő, az e törvény 3. §-ának rendelkezései szerinti döntések meghozatalához

(3) A Felügyelő Bizottság, illetve annak tagja részére a feladatának ellátásához szükséges információt a társadalombiztosítás és a kormány igazgatási szervei kötelesek haladéktalanul megadni.

(4) A Felügyelő Bizottság munkájáról negyedévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak, évente az Országgyűlésnek.

(5) A felügyelő Bizottság működéséhez - eseti vagy állandó jelleggel - szakértőt vehet igénybe.

(6) A Felügyelő Bizottság működésének és feladatainak -tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit - a tagok tiszteletdíjának kivételével - az Alap köteles biztosítani.

  1. §

E törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A Felügyelő Bizottságokat a törvény hatálybalépése napjától 30 napon belül létre kell hozni. Az 1 § (5) bekezdésében szereplő jelölő bizottságot az Országgyűlés elnöke hívja össze.

Indokolás

Általános Indokolás

A társadalombiztosítási önkormányzatok - öt évvel ezelőtti - megszűnését követően több alkalommal felmerült az igény, hogy a társadalombiztosítás vagyonának és működésének megfelelő kontrollja céljából a parlament felügyelő-bizottságot válasszon meg. Az akkori ellenzéki, mostani kormányzó pártok önálló javaslatokat nyújtottak be ebből a célból. A bizottságok felállítására változatlanul szükség lenne, hisz a végrehajtó hatalom önmagában nem tudja garantálni a társadalombiztosítási alapok napi politikától mentes, alkotmányos és az eredeti törvényi szándékoknak megfelelő működtetését, a társadalombiztosítási törvényben foglalt alapelvek gyakorlati érvényesülését. A helyzetet bonyolítja, hogy a költségvetés megállapításának jelenlegi rendjében összemosódik az adó- és járulékjellegű közforrás, ami ugyancsak gyengíti az alapok működésének átláthatóságát. Az elmúlt időszakban az is kiderült, hogy az Országgyűlésnek nem állt minden esetben rendelkezésére a felelőssége viseléséhez és feladata ellátásához szükséges objektív tájékozódás lehetősége.

Az ellátórendszer átalakítása, a magánszolgáltatók mind szélesebb körű bekapcsolódása a közfeladatok ellátásába, az egészségügyi piac kialakulása, a népegészségügyi programok elindulása, az Európai Unióhoz való csatlakozás velejárói, egyszerre jelentenek napi problémákat és stratégiai kihívást. Az ezekkel való megbirkózás a törvényhozó és végrehajtó hatalom együttműködését igényli. Ez csak megfelelő jogi és intézményi keretek között, erkölcsileg és szakmailag hiteles személyek közreműködésével képzelhető el. A bizottságok felállításával - az érdekképviseletek és köztestületek bevonása révén - a megfelelő társadalmi kontroll is megvalósulhatna.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat rendelkezik az Egészségbiztosítási-, és Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság létrehozásáról, a Felügyelő Bizottságok jogi státuszáról, tagjainak megválasztásáról, javadalmazásukról, valamint a bizottságok működéséről

A 2. §-hoz

A rendelkezés a bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint az Országgyűléssel és bizottságaival való kapcsolatát szabályozza.

3.§-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

Budapest, 2003. május 7.

Dr. Csáky András
MDF

Herényi Károly
MDF

Dr.Dávid Ibolya
MDF