az Országgyűlés elnökének

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló T/3946. számú törvényjavaslathoz a következő

terjesztjük elő:

A törvényjavaslat 4.§-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:

"4. § (1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács határozza meg az Alapprogram működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait, valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.

(2) A Tanács [tizenhét] huszonegy tagból áll, amelynek [öt] hét tagját a miniszter - [két] négy tag esetében az Országgyűlés illetékes szakbizottsága (a továbbiakban: Bizottság) egyetértésével - saját hatáskörében jelöli ki és bízza meg. A Tanács [tizenkét] tizennégy tagját a civil jelöltállítási rendszerben az e törvény 12-13. §-ban meghatározott módon [választja] sorsolással delegálja. A Tanács elnökét a miniszter a Bizottság egyetértésével, a Tanács javaslata alapján a Tanács tagjai közül kéri fel."

A Társadalmi Szervezetek Bizottsága ezzel a módosítással 4 főre tehet javaslatot. Érvényesülnének a szakmai szempontok a civil képviselők megválasztásánál, az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága eddigi hagyományait is figyelembe véve. Ezzel demokratikusabbá válik a Nemzeti Civil Alapprogram. Az országos civil szervezetek képviselőit szakmai kategóriánként sorsolással válasszuk ki, ugyanígy a 7 régióban működő társadalmi szervezetek közül is sorsolás alapján kerüljenek delegáltak a tanácsba. Emellett szóló érvek közül egy az, hogy el kell kerülnünk a kisebbségi önkormányzatokban kialakult helyzet rossz példáját. Ott sérül a pluralitás elve, és a "győztes mindent visz elv" érvényesül. Ezt feltétlenül el kellene kerülni a civileknél. Ha véletlenszerű a kiválasztás, nem indul meg a pártosodás, elkerülhetőek az antidemokratikus háttéralkuk, ígérgetések, s az ezek nyomában járó korrupció.

Budapest, 2003. május 26.