A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a Nemzeti Civil Alapprogramról

Budapest, 2003. május

Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a civil társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban Alapprogram) a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást.

(2) Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések;

1. civil szervezetek működési támogatása;
2. civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása;
3. civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;
4. nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;
5. civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások és monitoring tevékenység, nyilvántartási feladatok támogatása;
6. civil szférával kapcsolatos oktatási, tanácsadó, segítő, szolgáltató tevékenység és intézmények támogatása;
7. civil szférát bemutató kiadványok, szakmai elektronikus és írott sajtó támogatása;
8. civil szervezetek pályázati önrészeinek finanszírozását segítő mechanizmusok támogatása;
9. adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;
10. az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete.

(3) Az Alapprogram rendelkezésére álló forrásoknak a Tanács által évente meghatározott hányadát - de legalább 60 %-át - a civil szervezetek (2) bekezdés a) pont szerinti működési támogatására kell fordítani.

2. § (1) Az Alapprogram céljainak megvalósítását a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetének "Nemzeti Civil Alapprogram" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény előírásai szerint rendelkezik.

(2) Az Alapprogram bevételei:

1. a megelőző költségvetési évben magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1 %-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg,
2. jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai,
3. költségvetési céltámogatások,
4. jogszabályban meghatározott egyéb bevételek.

(3) Az (2) bekezdés a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar Államkincstár negyedévenként, a negyedévet követő első hó 20. napjáig biztosítja az Alapprogram számára.

(4) A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alapprogram javára történő önkéntes befizetései, adományai közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. Meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Tanács dönt.

3. § (1) Az Alapprogramból az alábbi civil szervezetek igényelhetnek támogatást:

1. azon társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, valamint az egyházakat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása, vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják;
2. azon alapítványok (ide nem értve a közalapítványokat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása, vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják.

(2) Nem jogosult az Alapprogram működési támogatására az a civil szervezet, amely a tárgyévben a költségvetési törvény alapján közvetlenül, nevesítve részesül működési támogatásban az állami költségvetésből.

4. § (1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács határozza meg az Alapprogram működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait, valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.

(2) A Tanács tizenhét tagból áll, amelynek öt tagját a miniszter - két tag esetében az Országgyűlés illetékes szakbizottsága (a továbbiakban: Bizottság) egyetértésével - saját hatáskörében jelöli ki és bízza meg. A Tanács tizenkét tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ban meghatározott módon választja. A Tanács elnökét a miniszter a Bizottság egyetértésével, a Tanács javaslata alapján a Tanács tagjai közül kéri fel.

(3) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és megbízása után kezdi meg működését.

(4) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok legalább 2/3-a a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelenlévő tagok legalább 2/3-ának egyetértésével hozza meg.

(5) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg, amelynek szövegére a Tanács elnöke tesz a miniszterrel egyeztetett javaslatot. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a jelenlévő tagok legalább 3/4-ének az egyetértésével fogadja el.

(6) A Tanács jogszabálysértő vagy ügyrendjébe ütköző határozata ellen a határozathozataltól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Tanács bármelyik tagja kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter a kifogás tárgyában 30 napon belül dönt. Ha a miniszter a kifogásnak helyt ad, indokolással ellátott határozatában megállapítja a megtámadott határozat érvénytelenségét, és hatályon kívül helyezi azt. A Tanács ilyen esetben köteles a kérdésben 30 napon belül új döntést hozni.

5. § (1) A Kollégiumok az Alapprogram regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződő operatív döntéshozó szervei. A Kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok szerint döntenek a kedvezményezettek támogatásáról, vagy pályázatok kiírásáról, illetve azok elbírálásáról.

(2) A Kollégiumokat a Tanács javaslata alapján a miniszter hozza létre. A kollégiumi tagok létszámát és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (5) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter a Tanács javaslata alapján határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ban meghatározott módon választja. A Kollégiumok vezetőit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján, a Tanács elnöke véleményének figyelembe vételével a miniszter jelöli ki.

(3) A Kollégium akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább fele a szavazásban részt vesz. A Kollégium minden tagjának egy szavazata van. A Kollégium a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a Kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(4) A Kollégiumok működésük szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjükben határozzák meg. A Kollégiumok ügyrendjének szövegére a kollégiumi vezetők tesznek a Tanács elnökével egyeztetett javaslatot. A Kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a jelenlévő tagok legalább 2/3-ának egyetértésével fogadja el.

(5) A Kollégium jogszabálysértő, a Tanács határozatába, illetve saját ügyrendjébe ütköző határozata ellen a határozathozataltól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Tanács elnöke és bármelyik kollégiumi tag kifogást jelenthet be. A Tanács a kifogás tárgyában 30 napon belül dönt. Ha a kifogásnak a Tanács helyt ad, indokolással ellátott határozatában megállapítja a megtámadott határozat érvénytelenségét, és hatályon kívül helyezi azt. A Kollégium ilyen esetben köteles a kérdésben 30 napon belül új döntést hozni.

6. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő 15 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása 3 évre szól. A megbízatás lejártával a Tanács illetve a Kollégium tagja tisztségére legfeljebb egy alkalommal újra jelölhető.

(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és vezetőit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai és vezetői jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére is, egyéb költségigénnyel nem léphetnek fel.

(3) A Tanács és a Kollégiumok a miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a Kollégiumok köztisztviselői jogállású tagjai is jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére.

7. § (1) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet Kollégium tagja.

(2) A Kollégium tagja nem vehet részt a napirendi pont tárgyalásában és a döntésben, ha a támogatással érintett civil szervezetben saját maga vagy közeli hozzátartozója tisztségviselő, vagy a döntést megelőző három éven belül tisztségviselő volt, illetve a döntés következtében a tag, illetve közeli hozzátartozója, vagy az általa képviselt civil szervezet akár közvetve is vagyoni előnyben részesülne.

(3) Nem lehet a Tanács, illetve Kollégium tagja az a személy, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző két éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, s ennek nem tett eleget; kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor.

(4) A Tanács elnökével kapcsolatos kizárási körülményt, illetve összeférhetetlenségi okot a miniszternek kell bejelenteni. A Kollégiumok vezetőivel, valamint a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjaival kapcsolatos kizárási körülményt és összeférhetetlenségi okot a Tanács elnökének kell bejelenteni.

(5) A kizárási, valamint összeférhetetlenségi okra vonatkozó bejelentés megalapozottsága esetén a miniszter, illetve a Tanács elnöke határidő tűzésével felhívja az érintett személyt az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére. Az érintett személy ennek megtörténtéig a testületben a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A kizárási, valamint az összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében vita esetén - a Tanács illetve a Kollégium érintett tagjának kérésére - a miniszter dönt.

(6) A kizárási körülmény, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentését felróhatóan elmulasztó tag a tanácsi, illetve kollégiumi tagságra méltatlanná válik. A kizárási, illetve összeférhetetlenségi okkal érintett tag támogató szavazatával hozott - a kizárási és összeférhetetlenségi okkal érintett ügyre közvetlenül vonatkozó - kollégiumi döntés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítása nem járhat civil szervezet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak sérelmével.

(7) Amennyiben az érintett személy a kizárási, illetve az összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg, az elmulasztott határidő napját követő napon megbízatása megszűnik.

(8) Ha a Tanács vagy a Kollégium tagja egy naptári év során az ülések több mint felén nem vesz részt, a Tanács elnöke vagy az érintett Kollégium vezetője kezdeményezheti a miniszternél a tag megbízatásának visszavonását. A kezdeményezés megalapozottsága esetén a miniszter a Tanács vagy a Kollégium tagjának megbízatását visszavonhatja.

8. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:

1. a megbízatása hatályba lépésétől számított 3 év elteltével,
2. amennyiben a kizárási, illetve összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szüntette meg,
3. amennyiben a megbízatására méltatlanná vált,
4. a megbízatásának az e törvényben szabályozottak szerinti visszavonásával,
5. a megbízatásról történő lemondással,
6. a tag halálával.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.

(3) A Bizottság egyetértésével kijelölt személyek megbízatását a miniszter a Bizottság erre vonatkozó döntése alapján vonja vissza.

(4) A Tanács, illetve a Kollégium tagja megbízatásáról a miniszterhez címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.

(5) A megbízatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszűnése esetén a miniszter köteles az e törvényben írt eljárás szerint a megüresedett hely betöltéséről gondoskodni. A miniszter a saját hatáskörben kijelölendő tagokat a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles megbízni. A Bizottság egyetértésével kijelölendő tagok személyéről a Bizottság a soron következő ülésén foglal állást. A civil delegáltak esetében a miniszter az e törvény 12-13. §-a szerinti eljárást a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül indítja meg.

9. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a Kollégium bármely tagjának indítványára a Tanács illetve a Kollégium 2/3-os szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi jogi szempont vagy a Tanács, illetve a Kollégium törvényes működésének fenntartásához fűződő érdek ezt indokolja. A zárt ülésen hozott határozat kihirdetése ilyen esetben is nyilvánosan történik.

(2) Az Alapprogram működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A nyilvános hozzáférésű honlapon közzé kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, az azok meghozatalától számított 30 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni az Alapprogram működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alapprogramra és kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium vezetője gondoskodik.

(3) A pályázati felhívásokat a (2) bekezdés szerinti internetes honlapon, és legalább két országos napilapban, valamint a civil szakmai sajtóban kell közzétenni.

(4) A Tanács elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden év április 30-áig tájékoztatja a minisztert az Alapprogram tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól.

(5) A miniszter minden év június 30-áig beszámol a Bizottság előtt az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól, és megvizsgálja a törvény módosításának szükségességét. A Bizottság a miniszteri beszámolóról készült jegyzőkönyvet 30 napon belül küldi meg a Tanács elnökének, aki 30 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv (2) bekezdés szerinti közzétételéről.

10. § A támogatások nyilvános pályázat, vagy egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhetők el.

11. § (1) Az Alapprogram terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) Adók módjára hajtandó be továbbá az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

12. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül az országos civil szervezetek a Tanács 5 tagját választják meg. A civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell továbbá megválasztani a Tanács régiónkénti 1-1 tagját is.

(2) Az egyes Kollégiumok létszámát és összetételét a miniszter az e törvény 5. § (2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg. A Kollégiumok civil delegált tagjait a civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani.

(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon Magyarországon nyilvántartásba vett, a létesítő okiratuk szerint az érintett régióban, illetve országos hatókörrel működő civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ezirányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban rögzített módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Egy szervezet csak egy régióban vagy az országos hatókörrel működő civil szervezetek között állíthat elektort, ezirányú választását a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(4) Minden, a (3) bekezdés szerint bejelentkezett civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként.

(5) Az országos hatókörrel működő civil szervezetek elektori gyűlését és a régiónkénti elektori gyűléseket a miniszter hívja össze. A gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját hirdetmény útján kell közzétenni.

13. § (1) A civil jelöltállítási rendszer által megválasztandó tanácsi, illetve kollégiumi tagokat az elektorok kislistás szavazással választják meg az e törvényben rögzített szabályok szerint.

(2) A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.

(4) A Tanács illetve a Kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, aki a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez megbízatást.

14. § E törvény alkalmazásában:

1. civil delegált: a Tanács, illetve a Kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek e törvény 12-13. §-ának rendelkezései szerint választottak meg;
2. civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a közalapítványt);
3. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;
4. közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;
5. országos hatókörű civil szervezet: az a civil szervezet, mely a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább öt megyére kiterjedő hatókörrel végzi;
6. régió: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § ea) pontjának megfelelő tervezési-statisztikai (nagy) régió az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY határozat 5.2. pontjában meghatározottak szerint;
7. regionális hatókörű civil szervezet: olyan civil szervezet, amely a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel végzi.

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a civil jelöltállítási rendszer működésének, az Alapprogram kezelésének és felhasználásának, valamint az Alapprogram kezelőjének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az ellenőrzés és beszámolás rendjét rendeletben szabályozza.

Magyarországon a bíróságok több mint 47 ezer civil nonprofit szervezetet (alapítványt, társadalmi szervezetet) tartanak nyilván. E szektor összbevétele 2002-ben elérte a 600 milliárd forintot, amelyeknek közel 30%-a költségvetési eredetű forrás. (Az állami támogatás aránya jelentősen elmarad az európai uniós országokban jelentkező 40-60%-os aránytól.) Ez a költségvetési eredetű bevétel azonban nem csak a szó klasszikus értelmében vett civil szervezetek támogatását szolgálja, hisz ennek 40%-a a szektor 5,4 %-át jelentő - állami szervek és önkormányzatok által alapított - közalapítványokhoz, közhasznú társaságokhoz és köztestületekhez kerül. A költségvetési eredetű forrás mértéke tehát ennek figyelembe vételével az összbevételnek valójában csak 18 %-át teszi ki. A civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez a közfeladatok ellátása átvállalásához kötődő normatív támogatások, pályázati támogatások és egyedi elbírálású támogatási keretek útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Ezek a források elsősorban programok és konkrét tevékenységek támogatását teszik lehetővé. Működési támogatásra jóformán csak az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) által meghirdetett pályázat biztosított forrást, amely évente 1600-1800 civil szervezetet érintett. Mivel a helyi önkormányzati alapok támogatásai is általában konkrét feladathoz, programhoz kötődnek, a civil szervezetek költségvetési támogatási formái közül hiányzik egy kormányzati ciklusokon átívelő, átlátható, a szektor függetlenségét tiszteletben tartó, a támogatások odaítélésében a civil delegáltak részvételét biztosító központi kormányzati forrás. A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) létrehozásával ez a támogatási forma teremthető meg, amelynek célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása kiteljesedésének elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm civil társadalmon belüli partneri viszony és munkamegosztás megteremtése, a civil társadalom erősítése. Az Alapprogramnak köszönhetően lehetőség nyílik számos, a közélet szempontjából hasznos tevékenység finanszírozhatóvá tételére, ezáltal a törvény erősebb, integráltabb társadalom alapjait teremti meg. Mindezek érdekében a kormányzati civil stratégia első és fontos eleme az Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény megalkotása, amely részletesen szabályozza az Alapprogram céljait, forrásait, szervezetét és működését.

Az Alapprogram létrehozása célja a Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezetek működése központi költségvetési támogatásának törvénybe foglalt, forrásautomatizmushoz rendelt módon történő biztosítása. Az Alapprogram a kormányzat és a civil nonprofit szervezetek együttműködési feltételeinek javítása, a civil kapcsolatok fejlesztése érdekében nyújt támogatást a civil szervezeteknek. Az Alapprogramból támogatható célokat a törvény igen tág körben jelöli meg annak érdekében, hogy az Alapprogram elvi irányító testületeként működő Tanács és az operatív döntéshozatali funkciót ellátó Kollégiumok döntéseik során a lehető legkevésbé legyenek korlátozva a civil szervezetek számára valójában szükséges támogatások biztosításában. Az Alapprogram elsődleges célja a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás, ezért a (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott célra a törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerint legalább a rendelkezésre álló források 60 %-át kell fordítani.

Az Alapprogram céljainak megvalósítását a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetén belül elkülönített előirányzat szolgálja. Az Alapprogrammal kapcsolatos kormányzati feladatokat a törvény a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) telepíti. Az Országgyűlés civil szervezeti ügyekben illetékes szakbizottságának a törvény az Alapprogram stratégiai szervezeti kérdéseiben egyetértési jogot, a működéssel kapcsolatosan pedig ellenőrzési, beszámoltatási jogokat biztosít.

Az Alapprogram működésének megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelő költségvetési források biztosítása.

A törvény rendelkezése szerint a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül az állam ugyanakkora összeget biztosít a civil szervezetek támogatására, mint amennyiről az adózók a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-a szerinti civil szervezetek javára rendelkeztek. Ez a megoldás megfelelő anyagi eszközöket biztosít az Alapprogram céljai megvalósításához, egyúttal ösztönzőleg hat a civil szervezetek támogatásgyűjtő aktivitására is.

Az Alapprogram számára további forrást jelenthetnek a Nemzeti Civil Alapprogramhoz a jogszabályok által a jövőben rendelhető újabb forrásautomatizmusok, valamint a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, adományai is. Ez utóbbiakat a törvény közérdekű kötelezettségvállalásnak minősíti, s ezzel lehetővé teszi mindazon pozitív jogi környezet alkalmazását, amelyet a polgári és pénzügyi jogszabályok erre vonatkozóan tartalmaznak.

Az Alapprogram támogatásának jogosultjai lehetnek a törvényben meghatározott társadalmi szervezetek és alapítványok, ha a nyilvántartásba vételükről a bíróság a pályázat kiírása, vagy a normatív támogatási feltételek meghatározása évének első napja előtt legalább egy évvel rendelkezett.

A törvény egy külön rendelkezéssel kizárja az Alapprogram támogatására jogosultak köréből azokat a civil szervezeteket, amelyek az éves költségvetési törvény alapján közvetlenül részesülnek az állami költségvetés működési támogatásában. Szintén kizárja a törvény a támogatásra jogosultak köréből a közalapítványokat, amelyek működésükhöz jelentős állami és önkormányzati forrásokban részesülnek, és egyébként is a szektor összbevételeinek mintegy 40 %-a jut el hozzájuk.

Az Alapprogram tevékenységét meghatározó két testület a civil delegáltak többségi részvétele mellett működik. (A Kollégiumok tagságát egy fő kivételével a civil delegáltak adják, a Tanácsban több mint 70 %-os a részvételi arányuk.) E garanciális szabály mellett azonban a törvény a Kollégiumok létszámáról nem rendelkezik konkrétan, mivel azok létrehozását a Tanács javaslata alapján a civil szakmai szempontok figyelembevételével a miniszter hatáskörébe utalja.

A civil szervezetek képviseletét ellátó jelölteket a miniszter a civil jelöltállítási rendszer választása alapján bízza meg, e téren döntési jogkörrel nem rendelkezik, a megfelelő módon megválasztott személyek megbízását nem tagadhatja meg. A Tanács és a Kollégiumok civil delegáltjai a 12-13. §-ban meghatározott módon kerülnek kiválasztásra.

Az Alapprogram működésével kapcsolatos döntések két szinten születnek:

1. a Tanácsban az átfogó szabályozás történik, az általános és szervezeti kérdéseket, valamint a stratégiai jellegű döntéseket hozzák meg a Tanács tagjai. E testület hatáskörébe tartozik például a szervezeti és működési szabályzat, valamint a Kollégiumok közötti forrásmegosztás és pályáztatás elveinek kidolgozása.
2. a Kollégiumokban történik a rendelkezésre álló források felhasználásának meghatározása, így e testület hatáskörébe tarozik a támogatások egységes elvi szempontjainak a meghatározása, a konkrét pályázatok tárgyainak meghatározása és kiírása, a támogatási döntések meghozatala.

A döntési rendszert az jellemzi, hogy a Tanács elvi irányítást gyakorol, és szinte kizárólag átfogó, stratégiai vagy strukturális kérdésekben határoz; a Kollégium pedig civil szakmai szempontok szerint határozza meg a rendelkezésre álló forrás felhasználásának fő irányait, területeit és módszerét, valamint dönt a konkrét támogatásokról. Garanciális szabályként a törvény rögzíti a jogszabálysértő, valamint az ügyrendbe és egyéb rendelkezésekbe ütköző határozatok felülvizsgálatának rendjét.

A Tanács feladata az Alapprogram működésének elvi irányítása. Ennek megfelelően a különböző döntési szintek és esetleges más szervezeti egységek együttműködésének szabályozást igénylő kérdéseiben belső normatív szabályokat alkot (például szervezeti és működési szabályzatot), meghatározza a konkrét évi támogatások rendező elveit (például a pályázati prioritásokat), és dönt a kollégiumok közötti forrásmegosztásról. A Tanács nem hoz konkrét támogatási döntéseket.

A törvényben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan a Tanács ügyrendet alkot. Ugyanez a jog megilleti a Kollégiumokat is azzal a szűkítéssel, hogy a kollégiumi ügyrend megalkotásakor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken kívül figyelemmel kell lenni a Tanács normatív döntéseire is.

A Kollégiumok a konkrét, operatív döntések fórumai. A Kollégiumok működésének szabályait a törvény kevésbé részletesen szabályozza, s ezzel megfelelő mozgásteret hagy a régió, a civil szakma, az ágazat jellegzetességeinek leginkább megfelelő kollégiumi működési szabályok ügyrendben történő meghatározására. Az ügyrend elfogadását viszont garanciális szabályként a törvény 2/3-os szavazati többséghez köti. A döntéshozatal körében lényeges különbség a Tanács eljárásához képest, hogy a Kollégiumok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, amely a hatékony operatív működés alapvető feltétele.

Az Alapprogram Tanácsának és a Kollégiumoknak a tagjai - erre szóló kijelölésüket, illetve megválasztásukat követően - megbízás alapján látják el feladatukat. A tagok megbízatása három évre szól, a törvény azonban lehetővé teszi, hogy e tisztségükre legfeljebb egy alkalommal újra jelöljék őket.

A Tanács és a Kollégiumok tagjaitól rendszeres és magas színvonalú munkavégzést igényel a vonatkozó feladatok elvégzése, így a törvény szerint díjazásra és igazolt utazási költségeik megtérítésére jogosultak. A díjazás mértékét a miniszter évente határozza meg a kötelező legkisebb munkabér egyszerese és háromszorosa között.

A Tanács és a Kollégiumok esetlegesen kijelölt köztisztviselői státuszú tagjai díjazásra nem jogosultak, kizárólag az Alapprogram tevékenységével összefüggő igazolt utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt, mivel e tevékenységüket munkakörükkel összefüggő feladatként látják el.

E rendelkezés rögzíti azokat a körülményeket, amelyek a megbízás alapján ellátandó feladattal összeférhetetlenek, s ezért a megbízás ellátását általában vagy adott kérdésben kizárják. Ezen kizárási, illetőleg összeférhetetlenségi okok egyrészt a két döntéshozatali szint függetlenségét biztosítják (alanyi összeférhetetlenség a tanácsi és kollégiumi tagság között), másrészt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény összeférhetetlenségi szabályait veszik át (köztartozás), harmadrészt a tag konkrét ügyben előálló személyes érintettségi viszonyát jelenítik meg (tárgyi összeférhetetlenség). A kizárási, illetőleg összeférhetetlenségi okkal érintett tag az erre vonatkozó bejelentési kötelezettségének felróható elmulasztása esetén a tisztségére méltatlanná válik, és megbízatása megszűnik. Amennyiben a kizárási, illetve összeférhetetlenségi okot a tag bejelenti, de azt a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg, ez szintén megbízatásának megszűnését eredményezi. A kizárási és összeférhetetlenségi ok bejelentésére bárki - nem csak tanácsi vagy kollégiumi tag - jogosult, erre vonatkozóan ugyanis a törvény semmiféle korlátozást nem tartalmaz. A törvény meghatározza az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait a Tanács elnöke, a Kollégium vezetője, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjai vonatkozásában.

A kizárási valamint az összeférhetetlenségi okkal érintett tag közreműködésével hozott döntés érvénytelen, ugyanakkor ennek megállapítása nem járhat a kedvezményezett civil szervezet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak sérelmével, ez esetben a már ténylegesen kiutalt támogatás visszavonására nincs lehetőség.

A Tanács illetve a Kollégium tagjainak megbízatása a határozott időtartam eltelte miatt, vagy elhalálozásuk, saját döntésük (lemondás), esetleg mulasztásuk miatt szűnhet meg. A Kollégiumok tagjainak megbízatása természetesen az adott Kollégium megszűnésével is automatikusan megszűnik. Visszavonással szünteti meg a miniszter a megbízatást a törvény által konkrétan és szigorúan körülhatárolt esetekben.

A miniszter mérlegelési jogkörébe utalja a törvény azt az esetet, amikor ismétlődő mulasztás miatt szükséges a megbízatás visszavonása. Megszűnési okként jelöli meg a törvény az összeférhetetlenségi, illetve kizárási ok megszüntetésének, valamint bejelentésének felróható elmulasztását is. A működőképesség fenntartása érdekében a törvény rögzíti az egyes testületekben megüresedett helyek betöltésének rendjét, és az azokra vonatkozó határidőket is.

A Tanács és a Kollégiumok működésének szabályozását a nyitottság és nyilvánosság követelményének messzemenő érvényesítése jellemzi. A törvény csak szigorúan körülhatárolt esetekben teszi lehetővé zárt ülés tartását, a határozat kihirdetésére azonban ilyen esetben is nyilvánosan kerül sor. A korszerű információs technológiában rejlő lehetőségeket kihasználva a törvény külön intézményesíti, hogy az Alapprogram nyilvánossága érdekében internetes honlapot kell létrehozni, amelyen az Alapprogram működésével kapcsolatos valamennyi információ megjelenítésre kerül. Külön rendelkezés biztosítja a hagyományos információhordozókon (nyomtatott sajtó) keresztül történő nyilvánosságot.

A Tanács és a Kollégiumok döntéseinek 30 napon belüli kötelező nyilvánosságra hozatalát rendeli el a törvény. Ez a szabály összhangban van a közpénzek felhasználásának ellenőrzését segítő törvénymódosítási csomagnak az államháztartás működési rendjével kapcsolatos szabályaival.

A miniszter Bizottság előtti éves beszámolásának rendszeresítése az intézményesített parlamenti ellenőrzés garanciája. A miniszter folyamatos tájékoztatását a Tanács elnökének beszámolási kötelezettsége biztosítja, amely lehetővé teszi a miniszter mint fejezetgazda ellenőrzési jogosultságának érvényesülését, és segítséget nyújt a Bizottság előtti miniszteri beszámoló megalapozottabbá tételéhez is.

Az Alapprogram támogatásai pályázati úton és a Kollégiumok által meghatározott egységes rendező elvek, normatívák megállapítása útján kerülnek kiosztásra. Az eljárás során a vonatkozó jogszabályokon kívül a Tanács és a Kollégiumok belső szabályzatait kell megfelelően alkalmazni, valamint megfelelően biztosítani kell a döntések nyilvánosságát. A támogatások formája lehet visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő. Formáját mindig a konkrét célok és körülmények határozzák meg. Garanciális szabály, hogy az Alapprogram számára visszatérítendő támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Az Alapprogram tevékenységét meghatározó két testület a civil delegáltak többségi részvétele mellett működik. (A Kollégiumok tagságát egy fő kivételével a civil delegáltak adják, a Tanácsban több mint 70 %-os a részvételi arányuk.) E szabályozás mellett azonban a törvény a Kollégiumok létszámáról nem rendelkezik konkrétan, mivel azok létrehozását a Tanács javaslata alapján a civil szakmai szempontok figyelembevételével a miniszter hatáskörébe utalja.

A civil szervezetek képviseletét ellátó jelölteket a miniszter a civil jelöltállítási rendszer választása alapján bízza meg, e téren döntési jogkörrel nem rendelkezik, a megfelelő módon megválasztott személyek megbízását nem tagadhatja meg.

A törvény részletesen meghatározza a testületek választására vonatkozó eljárási szabályokat. Az egyes elektori csoportok útján történő választással biztosítja a régiók és az országos civil szervezetek szerinti civil képviseletet.

A választási eljárás eredményes lefolytatása a Tanács és a Kollégiumok működésének elengedhetetlen feltétele, hiszen kizárólag akkor kezdhetik meg a működésüket, ha a Tanács a törvényben meghatározott teljes létszámmal feláll.

Az értelmező rendelkezések a) - g) pontjaiban azon fogalmak meghatározása található, amelyeket a törvény használ, de nem hivatkozik pontosan az annak tartalmát megadó jogszabályra (ilyen például a "közérdekű kötelezettségvállalás", vagy a "régió" fogalma), vagy a vonatkozó civil jogi szakirodalom az adott fogalmat többféle összefüggésében használja, ezért a fogalomhasználat egyértelműsítése volt szükséges (ilyen például a "civil szervezet", vagy az "országos hatókörű civil szervezet" fogalma). A közeli hozzátartozó esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott felsorolást a törvény kiegészíti az élettárssal.

A törvény felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben szabályozza a civil jelöltállítási rendszer működésével, az Alapprogram kezelésével és felhasználásával, valamint az Alapprogram kezelőjének kiválasztásával kapcsolatos kérdéseket, illetve a működéssel kapcsolatos ellenőrzés és beszámolás rendjét. Ez a rendeleti szabályozás nem az Alapprogram működésének szakmai és együttműködési, belső szervezeti szabályaira vonatkozik (az a Tanács hatásköre, valamint a Kollégiumok ügyrendjeinek kérdése), hanem a végrehajtással összefüggő kormányzati feladatok megfelelő ellátását, a pénzügyi folyamatok szabályozását célozza.