"15. § (1) Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat.

(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(5) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat."

"17.§ (1) Megszűnik a képviselőcsoport

1. ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tíz fő alá csökken,
2. ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.

(2) Ha az Országgyűlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 15.§ (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 15.§ (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.

(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapíthatja. "

/ Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében.../

" n) a Bizottsági elnöki értekezlet javaslata alapján kijelöli a televíziós közvetítésre kerülő bizottsági üléseket;"

/ A Házbizottság: /

"p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére (22. § (2) bekezdés), illetve visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait;"

/ A Házbizottság: /

" u) állásfoglalás keretében rögzíti a televíziós közvetítés képszerkesztésének szabályait; "

"(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyűlés, egyéb esetekben - az országgyűlési bizottság független képviselő elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyűlés elnöke dönt.

"(4) Az Országgyűlés a 23.§ g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyűlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb öt perces hozzászólása után határoz."

/ A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz.../

"c) az Országgyűlés elnökének a bizottság kijelölésére (79.§),

d) az Országgyűlés elnökének a televíziós közvetítésre kerülő bizottsági ülés kijelölésére."

"31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára - a 28. § és 33. § - ban foglaltak alapján, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, mérlegelve a független képviselők véleményét is, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően és a független képviselők véleményére figyelemmel - a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek.

(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, illetve a független képviselők véleményére figyelemmel - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.

(4) A független képviselők e § szerinti véleményüket együttesen vagy megbízottjuk útján terjesztik elő.

(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatot az Országgyűlés elnöke ismerteti. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő - tehet módosító javaslatot, melyről az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(6) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre illetve tagsági helyre jelölhető."

"32. § (1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatásról való lemondással,

b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői megbízatás megszűnésével,

d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,

e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,

f) a képviselőcsoportjának megszűnésével,

g) ha az illető független képviselő és valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja."

(2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz."

"33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) A kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) A képviselőcsoportok vezetői az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek(paritásos bizottság)."

"(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem Országgyűlési képviselő is lehet."

"(4) A vizsgálóbizottságot a 33.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő."

"(4) A rendkívüli ülésszak ülésének illetve a rendkívüli ülésnek a napirendjéről az Országgyűlés dönt, amelyre egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik."

" A televíziós közvetítés rendje

42/A. § Az Országgyűlés tevékenysége televíziós közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza."

"(3) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására."

"(3) A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő nem jut szóhoz, vagy amíg az 53. (1) bekezdése szerint megállapított időkeret nem fogy el."

"(1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője, vagy az általa felkért képviselő legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelentenie az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a képviselőcsoport vezetője által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt."

" Ha a Kormány képviselőjének az e bekezdés alapján elmondott hozzászólása valamelyik képviselőt személyében érinti, az érintett kétperces hozzászólásra szót kérhet."

"(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő három perces időkeretben hozzászólhat."

"(5) A politikai vita tárgyalásának időkerete öt óránál kevesebb nem lehet. A Kormány 129.§ (3) bekezdés szerinti nyilatkozatára és viszontválaszára a (3) bekezdés c) pontját kell megfelelően alkalmazni."

"(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat."

"(4) Az (1) - (3) bekezdés rendelkezéseit a bizottság kihelyezett ülésén is alkalmazni kell."

" A bizottsági nyílt nap

81/A. § (1) A bizottság szakmai nyílt napot ( a továbbiakban: nyílt nap ) tarthat.

2. A nyílt nap napirendjéről, a fölkért előadók és meghívottak köréről a bizottság egy, a nyílt napot megelőző ülésén dönt."

"(4) Ha módosító javaslattal szemben az előterjesztő, a módosító javaslatot tárgyaló bizottság, vagy annak valamelyik tagja házszabály-ellenesség miatt kifogást emel, a módosító javaslat házszabályszerűségéről a kijelölt bizottság - több kijelölt bizottság esetében az első helyen kijelölt bizottság - dönt. A módosító javaslat házszabályszerűségét legkésőbb a módosító javaslat bizottsági megtárgyalásának lezárásáig lehet kifogásolni. A kijelölt bizottság házszabály-ellenességet megállapító állásfoglalásával szemben bármelyik országgyűlési képviselőcsoport vezetője, illetve a módosító javaslatot előterjesztő független képviselő a 106. § (2) bekezdésében foglalt határidőben az Országgyűlés döntését kérheti.

(5) A házszabály-ellenesnek minősített módosító javaslat a részletes vitában csak akkor tárgyalható, ha a (4) bekezdés szerint erre jogosult a részletes vita megkezdéséig kérte a házszabály-ellenesség megállapításának az Országgyűlés általi felülvizsgálatát. Házszabályellenes módosító javaslat szavazásra nem bocsátható."

"(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét - legalább - a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja."

"(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga."

"(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,

1. amellyel az előterjesztő egyetért, vagy
2. amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
3. amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
4. amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte, vagy
5. amelyet független képviselő nyújtott be, s amelyről a szavazást a független képviselő kérte, és e kérelmét legalább a 15.§ (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő támogatta."

"(2) Az (1) bekezdés d) pont szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője valamint az (1) bekezdés e) pont szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet."

"(5) A szavazás megkezdésekor az Országgyűlés először a házszabályszerűségében vitatott módosító javaslatok házszabályszerűségének a 94. § (4) bekezdése szerint elbírálni kért kérdésében vita nélkül dönt."

"(1) A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, továbbá ha nem felel meg a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek."

"(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115.§, a 116.§ (2) bekezdése és a 117.§ rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1. csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak;
2. a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre;
3. kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

"129.§ (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelemben megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen kérelmet kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló kérelmet támogathat.

(2) A politikai vitát az Országgyűlés a kérelem benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.

(3) A politikai vita tárgyalására az 53.§ alkalmazásával időkeretet kell szabni. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul."

" A népi kezdeményezés tárgyalása

134/A. § (1) A szabályszerű népi kezdeményezés az Országos Választási Bizottság elnökének - a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4.§ (3) bekezdése szerinti - tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.

(2) Ezt követően az Országgyűlés elnöke a népi kezdeményezés érdemében vélemény kialakítására kijelöli a hatáskörrel rendelkező bizottságot, amely érdemi véleményéről ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. A népi kezdeményezés Országgyűlés általi megtárgyalására a törvényjavaslat általános vitájának lefolytatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdés szerinti eltérésekkel.

(3) A vitának nincs előterjesztője, így előterjesztői expozéra és viszontválaszra nem kerül sor. A vitában elsőként a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. A népi kezdeményezéshez módosító javaslatot benyújtani nem lehet. A Házszabály 102 - 104.§-ai nem alkalmazhatók.

(4) Az Országgyűlés a vitát követően dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért, vagy sem."

"(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetőleg a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet."

"(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az érdekképviseleti és társadalmi szervezet bejegyzését igazoló bírósági végzést valamint alapszabályának másolatát."

"(3) A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, bármely képviselőcsoport vagy bizottság, továbbá független képviselő kérésére - ha azt ez utóbbi esetben legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatja - állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé."

"(4) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetőleg bármely független képviselő - ha legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatásával rendelkezik - kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére tűzi."

"(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.

(6) A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat."

1. Ez a határozat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg a HSZ a jelen határozathoz mellékelt 3. számú melléklettel egészül ki, továbbá a HSZ jelenlegi 3. számú mellékletének számozása 4. számú mellékletre változik.
2. A HSZ 132. § (5) bekezdésében a "Házszabály 3. sz. melléklete" szövegrész helyébe a "Házszabály 4. sz. melléklete" szövegrész lép.
3. A HSZ 53.§ (4) bekezdésében, 95.§ (4) bekezdésében és 133.§ (2) bekezdése c) pontjában a "tizenöt képviselő" szövegrész helyébe a "tíz képviselő" szövegrész lép.

"3. számú melléklet
a 46/1994. (IX.30.) OGY
határozathoz
A televíziós közvetítés rendje

1. Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint - szükség szerint - az országgyűlési bizottságok ülése közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről.
2. A közvetítés az eseményekkel összhangban az Országgyűlés tényleges történéseire, munkájára irányuljon, ne csorbítsa az Országgyűlés tekintélyét.
3. A közvetítésre kerülő bizottsági ülés kijelölése a Bizottsági elnöki értekezleten kialakult javaslat alapján az Országgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik.
4. A plenáris ülés, a bizottsági meghallgatás és a 3. pont szerint kijelölt bizottsági ülés televíziós közvetítése a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138. §-ának (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú televíziós rendszeren keresztül, az Országgyűlés Hivatala televíziós stúdiója eszközeivel és dolgozói közreműködésével valósul meg. Kamerakezelőnek és képszerkesztőnek csak köztisztviselő alkalmazható.
5. A televíziós képszerkesztés szabályait a Házbizottság állásfoglalásban állapítja meg."

Az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI. 16.) számú AB határozatban alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Házszabály egyes rendelkezéseit. Az alkotmányos követelményeknek megfelelő házszabályi rendelkezések megalkotására az Alkotmánybíróság a 27/1998. (VI. 16.) számú határozatban 1998. szeptember 1.-i határidővel hívta fel az Országgyűlést. Az Országgyűlés jogalkotói feladatát mindeddig nem teljesítette.

A 27/1998. (VI. 16.) AB határozat megsemmisítette a Házszabály 15. § (1) bekezdésének első mondatát, tekintettel arra, hogy az nem tette lehetővé azon párt frakcióalakítási jogát, amely az országgyűlési választásokon megszerezte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 %-ot meghaladó választói támogatást.

Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmányellenesség megállapítása mellett kimondta a Házszabály 31., 32. és 33. §-ának, továbbá a 35. § (2) bekezdésének és a 36. § (4) bekezdésének alkotmányellenességét, mivel azok nem tartalmaztak garanciális rendelkezéseket arra, hogy a képviselőcsoportokhoz nem tartozó képviselők tényleges tagjai lehessenek az Országgyűlés bizottságainak, s nem szabályozták megfelelő módon az összes képviselőre kiterjedő részvételi lehetőség és a helyek arányos elosztásának módját.

Az országgyűlési határozati javaslat célja tehát, hogy a megsemmisített házszabályi rendelkezéseket az alkotmányos követelményeknek megfelelő szabályozással pótolja és a mulasztásos alkotmánysértést megszüntesse.

A javaslat a jogbiztonság, a parlamenti hatékonyság, a képviselőcsoportok funkciói alkotmányos követelményeit szem előtt tartva, olyan szabályozási módot tartalmaz, amely biztosítja az Országgyűlés Alkotmányban és más törvényekben rögzített feladatainak hatékony ellátását és a törvényhozás kellő rugalmasságát, valamint a képviselőcsoporthoz tartozó és a független képviselők parlamenti munkában való részvételét a szabad mandátum elvével összhangban.

A javaslat gondoskodik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról, a televíziós közvetítési rend szabályozásáról.

Az indítványban foglalt egyéb módosítások pedig az Országgyűlés működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat felhasználva arra irányulnak, hogy kiegészítsék vagy pontosítsák a Házszabály hiányos, illetve nem egyértelmű rendelkezéseit.

A javaslat főszabályként a képviselőcsoport alakításához szükséges létszámot 10 főben határozza meg. Speciális rendelkezésként biztosítja az olyan párt képviselőinek frakcióalakítási jogát is, amely a választásokon elérte a választópolgároknak a parlamenti bejutáshoz szükséges több mint 5%-os szavazatát, de nem szerezte meg a főszabály szerint képviselőcsoport alakításához szükséges 10 mandátumot. A rendelkezés szerint a képviselőcsoport alakításának azonban az a feltétele, hogy e párt valamennyi listán mandátumot szerzett képviselője csatlakozzon az ily módon létrejövő képviselőcsoporthoz.

A javaslat új szabályozást tartalmaz a képviselőcsoport megszűnése tekintetében. Főszabályként akkor szűnik meg a frakció, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken. Ha az Országgyűlésben a speciális szabály szerint is alakult képviselőcsoport, a frakció megszűnése szempontjából irányadó létszámküszöb a speciális szabály szerint megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma. Ha a képviselőcsoport létszáma olyan módon esik a Házszabályban meghatározott mérték alá, hogy a kieső képviselő helye a listás mandátum betöltésére vonatkozó törvényi rendelkezések szerint pótolható, akkor a képviselőcsoport nem szűnik meg.

A javaslat a televíziós közvetítésre kerülő bizottsági ülés kijelölését az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja, melyre a bizottsági elnöki értekezlet tesz javaslatot.

A javaslat a képviselői mandátum egyenlőségének elve alapján biztosítja a függetlenek visszahívását is, oly módon, hogy ezt házbizottsági konszenzushoz kötve és a többségi döntés köréből kiemelve az esetleges partikuláris szempontok fölé emeli. Házbizottsági döntés hiányában a független képviselő nem hívható vissza.

Azokban az egyéb kérdésekben, melyekben a Házbizottság helyett konszenzus hiányában az Országgyűlés dönt, a javaslat a döntés előtt rövid vita lefolytatását biztosítja, melyben a képviselőcsoportok és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kifejthetik véleményüket.

A televíziós közvetítési rend keretében a javaslat a képszerkesztés szabályainak megállapítását a Házbizottság hatáskörébe utalja, melyről a Házbizottság állásfoglalást alkot.

A javaslat a bizottságok létrehozására, összetételére, illetve a bizottságok tagjai és tisztségviselői személyének megválasztására, megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályozást tartalmazza oly módon, hogy biztosítja a függetlenek véleményének mérlegelését is. A házbizottsági javaslatok kialakítása során a független képviselők véleményüket együttesen vagy megbízottjuk útján terjesztik elő.

A javaslat az AB határozattal egyezően előírja, hogy minden képviselő számára lehetővé kell tenni legalább egy állandó bizottság munkájában való részvételt. A 31. § (3) bekezdése a javaslatban foglalt szabályozás szerint lehetőséget nyit a független képviselőnek a paritásos bizottságba történő megválasztására is.

A javaslat szerinti módosítást az indokolja, hogy csak az ülésnek van napirendje, ülésszaknak nincs, ezért elhagyandó a rendkívüli ülésszakra vonatkozó utalás. Szükségtelen a "rendkívüli ülésszak napirendje" kifejezés bekezdésen belüli kétszeri használata is.

A televíziós közvetítési rend szabályait a javaslat a Házszabály mellékletében helyezi el.

A jelenlegi szabályozás az ülés megkezdéséig lehetővé teszi, hogy a napirendi javaslat módosítására benyújtsanak javaslatot. Azt azonban, hogy erre legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával van mód, a Házbizottság állásfoglalása tartalmazza. Célszerű a Házbizottság állásfoglalásának házszabályi szintre emelése.

A Házszabály hatályos rendelkezése szerint az elnök felváltva adja meg a szót a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek. A javaslat szerint ebbe a rendbe illesztve biztosítani kell, hogy a független képviselők se szenvedjenek hátrányt. A szabályozás célja, hogy a képviselőcsoportokhoz tartozó képviselők felszólalásainak elhangzását követően minden esetben a független képviselők is élhessenek felszólalási jogukkal.

A Házszabály módosítani javasolt rendelkezése mögött eredetileg az a megfontolás húzódott meg, hogy a napirenden kívüli hozzászólás jogát ne az egyes képviselőkre, hanem a képviselőcsoportokra ruházza. Az elmúlt évek gyakorlata alapján megállapítható, hogy a képviselőcsoportok gyakran azzal a szándékkal választanak meg képviselőcsoportvezető-helyetteseket, hogy a napirenden kívül felszólalhasson a frakció képviselője.

A javasolt rendelkezés meghagyja a rendelkezés bevált elemét, miszerint a napirenden kívüli felszólalás képviselőcsoporti jog, de a felszólaló személyére vonatkozóan nem írja elő a képviselőcsoport vezetői tisztséget. A bejelentésre vonatkozó eljárás eredeti elemeit megőrizve korrigálja a konkrét szabályozást.

A naprend előtti felszólalás esetkörében a javaslat bővíti a személyes érintettség címén történő felszólalás lehetőségét.

A rendelkezés biztosítani hivatott, hogy a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőkhöz hasonlóan az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is kifejthesse véleményét az adott napirendi pont időkeretben történő tárgyalásával kapcsolatosan. A politikai vitára vonatkozó szabály ezen rendelkezések közé illesztését indokolja, hogy célszerű az időkeretre vonatkozó szabályok egy jogszabályhelyen belüli szerepeltetése. A módosítás a politikai vita jelentőségét hangsúlyozza az időkeret négy óráról öt órára történő emelésével; továbbá a kormány - és az ellenzéki oldal felszólalási lehetőségeinek kiegyensúlyozottabbá tételét szolgálja, hogy összhangban az időkeretes tárgyalás általános szabályával - a Kormány nyilatkozatát illetve viszontválaszát a kormánypárti képviselők beszédidejébe kell számítani.

A javasolt rendelkezés csak akkor teszi lehetővé az Országgyűlésben a vita lezárását, ha a képviselőcsoportok mellett az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő is kifejthette álláspontját a vitában.

A bizottsági nyílt napok, szakmai napok tekintetében a Házszabály semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A javaslat ezt a hiányt pótolja.

A javaslat részletesen szabályozza a módosító (kapcsolódó módosító) javaslatok házszabály-ellenességének megállapítási módját.

A hatályos Házszabály rendelkezései szerint a képviselőcsoport vezetője kérheti a képviselő által benyújtott, bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Ezt a jogot indokolt megadni a független képviselőnek is, ha az általa benyújtott, s a bizottság által elutasított törvényjavaslatról az Országgyűlés döntésének kezdeményezését legalább a képviselőcsoport alakításához szükséges számú képviselő írásban támogatja.

A Házszabály hatályos rendelkezése indokolhatatlan különbséget tesz a képviselőcsoporthoz tartozó és a független képviselők között azáltal, hogy az általános vitában a független képviselők csak azt követően kaphatnak szót, ha a képviselőcsoportok tagjai felszólaltak. A javasolt rendelkezés ez kívánja korrigálni, amikor a frakcióhoz tartozó képviselőkkel együtt, közöttük biztosítja a függetlenek felszólalási jogát az 50. § (3) bekezdésére való utalással.

A rendelkezés rendezni kívánja a gyakorlatban előforduló azon problémát, amikor az előterjesztő által támogatott módosító javaslat nem kapta meg valamely kijelölt bizottság tagjai egyharmadának támogatását, és ezért a képviselőcsoport általi kikéréssel lehetett a módosító javaslatról szavazni. Biztosítja továbbá, hogy a független képviselő által benyújtott módosító javaslatról is lehessen szavazni, ha az erre irányuló kérelmet legalább a képviselőcsoport alakításához szükséges számú képviselő támogatja. Ez a rendelkezés egyenlő esélyt biztosít a képviselőcsoporthoz tartozó és a független képviselő módosító javaslatának szavazásra kerüléséhez.

A Házszabály 95. § (3) bekezdés a) b) és c) pontjai határozzák meg, mely szempontok képezik a vizsgálat tárgyát a részletes vitához készült ajánlásban. A c) pontban szereplő jogszabály-szerkesztési és nyelvhelyességi követelmények megjelentetése azonban indokolt a Házszabály 107. § (1) bekezdésében is, a koherencia - zavart feloldó módosító javaslat fogalmának meghatározásakor. Itt ugyanis csak a 95.§ (3) bekezdés a) és b) pontjára utal vissza a jogszabály, ugyanakkor a gyakorlatban a jogszabály-szerkesztési és esetlegesen nyelvhelyességi hibákat is koherencia-zavarként kezelik.

A javaslat az interpellációra vonatkozó szabályozásnak megfelelően kérdés esetén a kérdező távollétét a kérdés visszavonásának tekinti.

A politikai vita kapcsán a Házszabály az indítvány kifejezést használja, azonban a 84.§ - ban a politikai vita megtartására vonatkozó kérelmet nem sorolja fel az önálló indítványok között. A fogalmi zavar elkerülése érdekében indokolt bevezetni a politikai vita megtartására irányuló kérelem elnevezést. A politikai vita időkeretének megváltoztatása egy korábbi jogszabályhelyen történik, ezért ezen a helyen történő szerepeltetésére nincs szükség.

A javaslat rögzíti a népi kezdeményezésről való döntés eljárási szabályait, amelyről eddig az 1998-2002 - es ciklusban elfogadott, H/2833/1. sz. Házszabálytól eltérésről hozott döntés rendelkezett.

A módosító indítvány célja, hogy a Házszabály rendelkezéseitől történő eltérésre vonatkozó országgyűlési döntés előtt ne csak a képviselőcsoportok véleménye, hanem az elsőként szólásra jelentkező független képviselő véleménye is elhangozhasson.

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzékbevételi kérelemhez szükséges lenne az adott szervezet bejegyzését igazoló bírósági végzés, illetve az alapszabály másolata.

A Házszabály hatályos rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy független képviselő kezdeményezhesse a Házszabály értelmezését. Az indítványban szereplő rendelkezés biztosítja ezt a jogot a független képviselőnek, ha ehhez legalább a képviselőcsoport alakításához szükséges számú képviselő támogatását elnyeri. Hasonló feltételek teljesülése esetén kérheti a független képviselő az Országgyűlés döntését az általános érvényű, illetve az eseti jellegű állásfoglalásról.

A javaslat az előző bekezdésben leírt szabálynak megfelelően, értelemszerűen módosítani kívánja a Házszabály 143. § (4) bekezdésének rendelkezését.

A rendelkezés biztosítani kívánja a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő részvételi jogát a házszabály-értelmezéssel kapcsolatos országgyűlési vitában.

Az előző bekezdésben leírt szabály logikus következményeként írja elő a rendelkezés a független képviselő felszólalásának lehetőségét a Házszabály értelmezésével kapcsolatos országgyűlési vitában.

A javaslat biztosítja az elsőként jelentkező független képviselő felszólalási jogát az Országgyűlésnek a Házszabály értelmezésével kapcsolatos vitája második szakaszában is.

Kívánatos lenne az országgyűlési határozat elfogadása és hatályba lépése a 2003. őszi ülésszak előtt, hogy az Országgyűlés munkája már ennek alapján kezdődhessen el az őszi ülésszakban.

Mivel a Házszabály korábbi rendelkezési között a frakcióalakítás tekintetében a 15 fős létszámhatár volt megállapítva, ezen szám került be az erre épülő egyéb rendelkezések előírásai közzé. A jelenlegi javaslat tíz főben határozza meg a frakcióalakításhoz szükséges létszámot, a Házszabály belső koherenciája érdekében indokolt, hogy ez a szám szerepeljen a többi rendelkezésben is.

Budapest, 2003. május 9.