MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról

Budapest, 2003. május

Az Európai Unió minősített információi védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 2. §-ának (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a 3. vagy 4. §-ban meghatározott valamennyi feltételnek és megállapítja a minősítési jelölést;"

A Ttv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény 1. mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit."

A Ttv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti."

A Ttv. 5/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

"(4) Az Európai Tanács által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

(5) Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

(6) Az Európai Atomenergia Közösség által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

A Ttv. 5/E. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5/E. § (1) E törvény szerinti államtitoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének a), (3) bekezdésének a), (4) bekezdésének a), (5) bekezdésének a) és (6) bekezdésének a) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.

(2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének b)-d), (3) bekezdésének b)-d), (4) bekezdésének b)-d), (5) bekezdésének b)-d) és (6) bekezdésének b)-d) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat."

(1) A Ttv. 5/H. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

5/H. § (1) Az 5/B. §-ban meghatározott adatokhoz történő hozzáférésre csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A hozzáférés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - a titokbirtokos jogosult dönteni.

(2) A külföldi minősítésű adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén - a felhasználó döntésével szemben - jogorvoslatnak nincs helye."

A Ttv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő és a minősítési jelölés meghatározásától nem tekinthet el."

(1) A Ttv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A minősítés alkalmával

a) az államtitkot képező adat hordozóján az "Államtitok!" megjelölést és a "Szigorúan titkos!" minősítési jelölést;

b) a szolgálati titkot képező adat hordozóján a "Szolgálati titok!" megjelölést és a minősítő döntésétől függően

ba) a "Titkos!",

bb) a "Bizalmas!",

bc) a "Korlátozott terjesztésű!" minősítési jelölést;

az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását, továbbá az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/HU) fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítési jelölést e törvény 2. mellékletében meghatározott szempontok alapján kell megállapítani.

(3) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével."

A Ttv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították."

(1) A Ttv. mellékletében az államtitokköri jegyzék 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésével összefüggő adatok és a kormányzati tervek végrehajtásával kapcsolatos, az érintett közigazgatási szervek által készített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(2) Az államtitokköri jegyzék 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A rendkívüli állapotban érvényesítendő irányításhoz szükséges vezetési pontok rendszere és a velük kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(3) Az államtitokköri jegyzék 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggő vezetés és működés, béke és háborús irányelveinek adatai, a vezetési pontok rendszere, adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év"

(4) Az államtitokköri jegyzék 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. A fegyelmi, büntető- és egyéb hatósági ügyek azon adatai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(5) Az államtitokköri jegyzék 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegű objektumok, így különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erőmű, Százhalombatta, kísérleti kutató reaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos adatok, nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, őrzés-védelmével kapcsolatos adatok és olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra vonatkozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(6) Az államtitokköri jegyzék 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. A fegyver- vagy kábítószer-kereskedelmet érintő, pénzmosás gyanújára utaló adatok, a pénzmosás bűncselekmények felderítését eredményező olyan adat, ami nem tartozik a büntetőeljárás keretébe.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(7) Az államtitokköri jegyzék 26. pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"bb) A konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(8) Az államtitokköri jegyzék 30/A. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) Az MSZ konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(9) Az államtitokköri jegyzék 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. A felderítő szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(10) Az államtitokköri jegyzék 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. XXXII. évi törvény 59. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Rendőrségről szóló 1994. XXXIV. törvény 64. § (1) bekezdés c) pontjára, valamint 68/B. §-ára a Határőrség által létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

(11) Az államtitokköri jegyzék 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. Háború, rendkívüli-, illetve szükségállapot esetén a rendőri csapaterő irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év"

(12) Az államtitokköri jegyzék 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(13) Az államtitokköri jegyzék 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. A védelmi felkészítés és országmozgósítás kormányzati szintű irányítására-vezetésére vonatkozó összesített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(14) Az államtitokköri jegyzék 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. A Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értesítési rendszerével kapcsolatos adatok, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített adatok seregtest szintig bezárólag, továbbá a katonai kerületek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek teljes készenlétbe helyezése terveinek adatai és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év"

(15) Az államtitokköri jegyzék 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. A Külügyminisztérium és a külképviseletek biztonságával, az állam- és szolgálati titok védelmének hírközlési és egyéb eszközeivel és módszereivel összefüggő adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év"

(16) Az államtitokköri jegyzék 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. A Hivatalokkal együttműködő természetes és jogi személyek kilétére, nemzetbiztonsági jellegű tevékenységére vonatkozó információk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év"

(17) Az államtitokköri jegyzék 110. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"110. A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra és ezek alkalmazására vonatkozó, illetve az ilyen úton keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év"

(18) Az államtitokköri jegyzék 113. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. A Hivatalok tevékenységét érintő adatfeldolgozást végző számítástechnikai rendszereknél, számítógéphálózatoknál alkalmazott, illetve alkalmazásra tervezett szoftver útján történő titkosítással, rejtjelzéssel kapcsolatos adat, a kidolgozás és az alkalmazás bármely fázisában, valamint a bejelentkezési és jelszó ellenőrzési eljárások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év"

(19) Az államtitokköri jegyzék 114. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. A Hivatalok konkrét viszonyaira kidolgozott, a számítástechnikai eszközök és információk védelmét szolgáló bármely eljárásra és berendezésre vonatkozó adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év"

(20) Az államtitokköri jegyzék 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, az állami szervekkel, az önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalaival és intézményeivel, gazdálkodó és más szervezetekkel történő együttműködése során keletkező, a konkrét nemzetbiztonsági célt feltáró adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év"

(21) Az államtitokköri jegyzék 125. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. A Hivatalok alaptevékenységéhez kötődő beszerzésekkel kapcsolatos adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év"

(22) Az államtitokköri jegyzék 126. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"126. Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erők, valamint polgári intézmények és szervezetek közötti együttműködés keretében megszerzett olyan adat és információ, amelyből az előbbiek szervezetére, elhelyezkedésére, létszámára, felszereltségére és felkészültségére vonatkozó következtetést lehet levonni.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(23) Az államtitokköri jegyzék 127. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. Nukleáris anyagra vagy sugárzó anyagra vonatkozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(24) Az államtitokköri jegyzék 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"137/B. A vám- és pénzügyőrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év"

(25) Az államtitokköri jegyzék 147. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"147. A nukleáris vagy más sugárveszélyes létesítményekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásról kötött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények keretében kapott olyan információ, amelyre vonatkozóan a felek kikötötték, hogy csak az információt nyújtó fél előzetes hozzájárulása esetén adható tovább az egyezményben nem részes más államoknak vagy az egyezményben részt vevő felek erre fel nem jogosított szerveinek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év"

A Ttv. az e törvény melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, és a jelenlegi melléklet jelölése 1. mellékletre változik.

 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Rendőrség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti a minősített adat tartalmát."

A Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: NBF tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, valamint az EURATOM (a továbbiakban együtt: EU) Biztonsági Szabályzataiban előírt követelmények érvényesítéséért felelős, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet."

Az NBF tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet személyi állománya köztisztviselőkből, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján vezényelt hivatásos állományú személyekből áll."

Az NBF tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.§ A Felügyelet ellátja a NATO, a NYEU és az EU vonatkozó Biztonsági Szabályzataiban (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, így különösen:

a) gondoskodik a NATO, NYEU és az EU minősített információk (a továbbiakban együtt: minősített információk) Biztonsági Szabályzatban előírt kezelésének fenntartásáról, a minősített információk védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történő összhangjáról, azok érvényesüléséről, valamint a szükséges ellenőrzések elvégeztetéséről,

b) biztosítja, hogy a megfelelő biztonsági szint megállapításra kerüljön minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet tekintetében, akik, illetve amelyek minősített információkat megismernek vagy kezelnek,

c) a minősített információk megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott természetes személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről biztonsági tanúsítványt ad ki, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya (megszűnése) esetén a biztonsági tanúsítványt megtagadja (visszavonja),

d) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban,

e) engedélyt ad központi, valamint helyi nyilvántartók megalakítására, illetve felszámolására, a központi nyilvántartók megalakításáról, illetve felszámolásáról tájékoztatja a NATO, NYEU és az EU illetékes szervezetét,

f) gondoskodik a minősített információk védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések megszervezéséről,

g) biztosítja, hogy a minősített információk rendkívüli állapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosított legyen, hogy a minősített információk illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek,

h) kivizsgáltatja a minősített információk elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket, és erről szükség esetén tájékoztatja az illetékes belföldi és külföldi szervezeteket,

i) tevékenységéről - szükség szerint - tájékoztatja a NATO, a NYEU és az EU illetékes szervezetét,

j) tevékenységéről a miniszter útján tájékoztatja a Kormányt,

k) kapcsolatot tart a Magyar Köztársaságnak a NATO, a NYEU és az EU mellett működő Állandó Képviseleten szolgálatot teljesítő biztonsági képviselővel, valamint a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel."

(1) Az NBF tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet a minősített információk megismerésére felhatalmazó biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett személy következő adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok (születési családi és utónév, házassági név, nem, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),

b) állampolgárság,

c) állandó lakóhely és tartózkodási hely,

d) útlevélszám,

e) minősített információk megismeréséhez kötődő munkahely, beosztás és feladatkör,

f) az érintett személyre és hozzátartozójára vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonsági szakvéleményben foglalt adatok,

g) a kiadott biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje."

(2) Az NBF tv. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(7) A Felügyelet a (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat - a Biztonsági Szabályzatból fakadó kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a NATO, a NYEU, illetve az EU biztonsági rendszerében működő külföldi adatkezelők részére."

(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) A Ttv. 5/F., 5/G. §-ai, továbbá az 1995. évi CXXV. törvény 90. §-ának (1) bekezdése, az 1997. évi XXXIV. törvény, az 1997. évi L. törvény 70. §-ának (2) bekezdése, az 1998. évi LXXX. törvény 1. §-ának a Ttv. 5/F., 5/G. és 5/H. §-át módosító szövegrésze, az 1999. évi CXIII. törvény, a 2001. évi XLVII. törvény 9. §-a, a 2001. évi LXXXV. törvény 44. §-ának (6) bekezdése és a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének u) pontja;

b) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 174. § (5) bekezdésének második mondata;

c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (5) bekezdésének második mondatának következő mondatrésze: "...és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek";

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, 42. §-ának (1) bekezdése, 62. §-a, 72. §-ának (5) bekezdése, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, 64. §-a (5) bekezdésének második mondata és (8) bekezdésének második mondata.

(3) A Ttv. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati titokköröket e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül felül kell vizsgálni.

Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. "Szigorúan titkos!" minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

2. "Titkos!" minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

3. "Bizalmas!" minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

4. "Korlátozott terjesztésű!" minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben az EU minősített adatainak védelme, valamint az Interim Megállapodás alapján a minősített adatforgalom feltételeinek megteremtése szükségessé tette a magyar minősítési rendszer harmonizációs célú átalakítását, ezen belül a négyszintű, káralapú minősítési rendszer bevezetését, a minősítési automatizmusok kiiktatását, az EU minősítési jelzéseinek a magyar jogrendszerbe történő befogadását és a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését. Ezen kívül ki kell jelölni az EU minősített adatainak biztonságáért felelős nemzeti hatóságot.

Az Európai Unió (EU) minősített információinak védelmét az EU joganyag részét képező, az EU intézményeinek Biztonsági Szabályzatai - a Tanács 2001/264/EK határozata, a Bizottság eljárásrendjét rögzítő 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat, valamint a 3. számú EURATOM Tanácsi rendelet (1958. 07. 31.) az Euratom minősített információk védelméről (a továbbiakban együtt: EU Biztonsági Szabályzat) - alapján kell biztosítani. Az EU Biztonsági Szabályzat előírásainak - mint az EU leendő tagállamának - a Magyar Köztársaságnak is maradéktalanul meg kell felelnie, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az együttműködés során megkapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.

A magyar titokvédelmi jogszabályok európai szintű végrehajtását negatívan befolyásolják az államszervezetben tapasztalható végrehajtási hiányosságok, elsősorban a minősítőknek az adatok objektív védelmi igényét figyelmen kívül hagyó, automatizmusokra épülő minősítési gyakorlata. Annak ellenére ugyanis, hogy a titokvédelmi törvény a minősítést konjunktív feltételekhez köti és így az automatizmusok nem hoznak létre bíróság előtt is megvédhető döntést, a jogalkalmazók tömegesen készítenek ilyen módon minősített adatot. Az említett gyakorlat az állampolgárok alkotmányos jogát indokolatlanul korlátozza.

A jogszabályi harmonizációs feladat az, hogy a minősített adatok mennyiségét az információ felhasználási és objektív védelmi igényeihez kell igazítani. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű, magas szinten minősített adat befogadását - az ismertetett okokból - az EU nem tartja elfogadhatónak, hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek minősítési automatizmust sugallnak. Fontos, az előbbiekhez kapcsolódó feladat a négyszintű kár alapú minősítési jelölési rendszer bevezetése. Ebben az új szisztémában a titokfajták száma nem változik, de a jelenlegihez képest több védelmi szint áll majd rendelkezésre.

Az Európában leggyakrabban alkalmazott négyfokozatú minősítési jelölési szisztéma átvétele úgy oldható meg, hogy az államtitokhoz egy minősítési jelölés, a "Szigorúan titkos!" társul. A szolgálati titok esetében a törvényjavaslat szerint három védelmi fokozat áll majd rendelkezésre: a "Titkos!", a "Bizalmas!" és a "Korlátozott terjesztésű!".

A titokvédelmi törvény új 2. melléklettel egészül ki, amely a kár megállapításához irányadó szempontokat határoz meg.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által támasztott igényekhez hasonlóan az EU által is elvárás egy nemzeti biztonsági hatóság létrehozása, mely az EU Biztonsági Szabályzatában előírt követelmények érvényesítéséért felelős.

A nemzeti biztonsági hatóság felállítására és működésére, valamint a minősített információk személyi, fizikai és dokumentum biztonságára vonatkozó alapelveket és szabályokat az EU Biztonsági Szabályzata tartalmazza. Ezen biztonsági követelmények betartását az EU felé a tagországok nemzeti biztonsági hatóságai szavatolják. Figyelemmel arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban az EU minősített információk védelmét a NATO minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági hatóságok látják el, a törvényjavaslat az EU minősített információk védelmére a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet jelöli ki.

A módosítás a kizárólag a titokköri pont alá sorolhatóság miatti automatikus minősítői döntések megelőzése érdekében hangsúlyosabban fogalmazza meg, hogy a minősítéshez az államtitok, illetve a szolgálati titok fogalmában meghatározott valamennyi feltétel fennállására szükség van. A minősítési jelölés megállapítását, tekintettel a négyszintű jelölési rendszer bevezetésére a minősítői döntés részévé kell tenni.

Az államtitok és a szolgálati titok fogalma a módosítással alapvetően nem változik meg. Az államtitok fogalmában meghatározott védendő érdekek sorából kikerül - az automatizmust sugalló - "a Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület zavartalan működéséhez fűződő" érdek, amely - hacsak nem érinti a 3. § (1) bekezdésében továbbra is szereplő érdekeket - döntően szolgálati titokként védendő.

A szolgálati titok fogalma is módosul. A nyilvánosságra hozatal, a jogosulatlan megszerzés és felhasználás, az illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétel kiegészül a jogosult részére hozzáférhetetlenné tétellel. Erre azért is szükség van, mert a titokvédelmi törvény jelen módosítását követően számos, jelenleg államtitokként kezelt adat védelmére a jövőben a szolgálati titok áll majd rendelkezésre. Az illetékes részére hozzáférhetetlenné tétel ugyanolyan veszélyt hordoz, mint az előző fordulatokban jelzett esetek, ezen felül a védelem ilyen jellegű kiterjesztését a Tanácsi Határozat is előírja.

A 4. és az 5. § az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság, valamint az Euratom által alkalmazott minősítési jelölések megfeleltetéséről rendelkezik.

A 6. §-ban meghatározott módosítások technikai jellegűek.

A módosítás megjeleníti a minősítési jelölés feltüntetésének kötelezettségét.

A módosítás bevezeti a négyszintű minősítési jelölési rendszert. Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy a minősítő - akárcsak jelenleg - dönt az adat államtitokká vagy szolgálati titokká történő minősítéséről. Azonban - és ez új elem - feladata ezzel nem ér véget, hiszen a minősítési jelölés meghatározásával dönteni kell arról is, hogy a rendelkezésre álló - eltérő költséggel bíró - védelmi intézkedés-csomagból kiválassza azt, amelyet a védendő adat "értéke" a leginkább indokol. A törvénymódosítással, tehát a titokfajták száma és szerepe nem változik, azonban rugalmasabb eszköz áll majd a minősítő rendelkezésére ahhoz, hogy költségarányos védelmet írhasson elő.

A módosítás technikai jellegű, hiszen alapvetően a rendszeres felülvizsgálati kötelezettség előírása megmaradt. Azonban a szolgálati titok esetén meghatározott ötéves kötelező terminus jobban figyelembe veszi a feladat végrehajthatóságát. A Tanácsi Határozat is ötévenkénti felülvizsgálatot ír elő.

A módosítások hatályon kívül helyezik az államtitokköri pontok automatikus minősítést sugalló "minden", illetve "valamennyi" adat fordulatait.

A törvény a 2. számú mellékletében a kár megállapításához irányadó (a Tanácsi Határozat függelékén alapuló) szempontokat határozza meg. A kár megállapításához irányadó alapvető szempontok részletesebb megfogalmazása egyrészt nem kivitelezhető, másrészt nem indokolt. Az államtitok és a szolgálati titok fogalma már a hatályos titokvédelmi törvényben is kellő pontossággal definiálja az alapjogi korlátozás indokát.

A káros események rendkívül sokfélék lehetnek, ezért a 2. számú melléklet csak példálózó jellegű felsorolást tartalmazhat. A kár megállapításához irányadó szempontokat a minősítői gyakorlatnak kell meghatároznia, és a védelmi igények változásával együtt folyamatosan újraalkotnia.

A módosítás indoka, hogy jelen törvényjavaslat elfogadása esetén a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatok automatikus államtitokként minősülése megszűnik, tehát lehetőség lesz arra, hogy az ilyen adatokat szolgálati titokká minősítsék. Ezt a változást tükrözi a módosítás, amikor a "védett államtitok" megfogalmazás helyett a "minősített adat" megjelölést alkalmazza.

Az általános indokolásban jelzett kötelezettséggel összhangban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata - a NATO, illetve NYEU Biztonsági Szabályzatában foglaltak érvényesítésén túlmenően - kibővül az Európai Unió intézményeinek Biztonsági Szabályzataiban előírtak teljesítésével is.

A módosítást az indokolja, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény kihirdetését követően lépett hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, amely érinti a Nemzeti Biztonsági Felügyelet személyi állományát.

A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatai kibővülnek az EU minősített információk védelmével, amely jellegét tekintve - a NATO és az EU szabályozás azonosságából következően - megegyező az eddig a NATO, illetve NYEU minősített információk védelmére vonatkozó feladatokkal.

A Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény az Alkotmányból és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényből fakadó követelményeknek megfelelően részletesen tartalmazza, hogy a Felügyelet mely adatokat, mennyi ideig kezelhet. Ez az adatkezelési jogosultság a NATO, illetve NYEU minősített adatok megismerésének előfeltételeként megkövetelt "biztonsági tanúsítvány" kiadásához szükséges adatokat foglalja magába. Értelemszerűen a NATO, illetve NYEU minősített adatok köre itt is kibővül az EU minősített adatokkal.

A 17. § (1) bekezdése hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Az EU minősített anyagokat csak akkor ad át Magyarország részére, ha biztosítékot kap arra, hogy azt a szabályaiknak megfelelően kezeljük. A 17.§ ezért a törvényt - az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően - a kihirdetést követő 15. napon javasolja hatályba léptetni.

Tekintettel arra, hogy a magyar titokvédelmi szabályozás áttér a négyfokozatú minősítési jelölési rendszerre, a hatályos titokvédelmi törvény 5/F. és 5/G. §-aiban foglalt megkülönböztetés értelmetlenné válik, ezért hatályon kívül helyezésük technikai kérdés.

Számos törvény tartalmazza az un. "államtitoknak minősül" fordulatot. Ezek a törvényhelyek kollízióban vannak a titokvédelmi törvénnyel, hiszen az államtitok fogalmában meghatározott konjunktív feltételek figyelmen kívül hagyásával rendelkeznek. Ezek a megoldások automatizmusuk miatt alkotmányosan is aggályosak, mivel nincsenek tekintettel a konkrét adattartalomra.

Az alkotmányos aggályok mellett a 17. §-ban hatályok kívül helyezni kívánt jogszabályhelyek jelentős mértékben felelősek a minősített adatok - köztük az államtitkok - számának olyan mértékű felduzzadásáért, amely már a titokvédelmi rendszer fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát veszélyezteti. Ezzel ezek a jogszabályhelyek az ott felsorolt adatok védelmét egyáltalában nem fokozzák.

A 18. § jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz.