Az Országgyűlés a pártok Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatására a következő törvényt alkotja:

1.§

(1) A pártok tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére az e törvényben meghatározottak szerint költségvetési támogatásra jogosult alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) hozhatnak létre.

(2) A 3.§ (2) bekezdése szerinti költségvetési támogatásra az az alapítvány jogosult, amelyik megfelel az alábbi feltételeknek:

1. az alapítványt alapító párt képviselői az Országgyűlésben legalább két egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak, és
1. az Országgyűlés megválasztását követően az alakuló ülésen a párt képviselőcsoportja bejelentette megalakulását, továbbá
2. az alapítvány alapító okirat szerinti célja kizárólag a (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányul.

(3) A 3.§ (2) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési alaptámogatásra jogosult az az alapítvány is, amelyik

1. megfelel a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti feltételeknek, vagy amelyiknek
2. a (2) bekezdés szerinti támogatása azért szűnt meg, mert a képviselőcsoport az országgyűlés mandátumának lejártával megszűnt.

2.§

Az alapítvány a támogatási jogosultságát elveszíti:

1. ha nem felel meg az 1.§ (2) bekezdése szerinti jogosultsági feltételeknek;
1. az 1.§ (3) bekezdésének b) pontja szerinti alapítvány esetében a képviselőcsoport megszűnését követően megalakuló Országgyűlés mandátumának lejártával.

3.§

(1) Az alapítvány e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult.

(2) A támogatás formái és mértéke:

1. alaptámogatás: az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény szerinti egyévi képviselői alapdíj huszonötszöröse;
1. mandátumarányos kiegészítő támogatás: képviselőnként az éves képviselői alapdíj 85%-a;
1. eseti támogatás: az éves költségvetési törvényben kiemelt célra rendelt, az a) és b) pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghatározott összeg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjának számításánál az 1.§ (2) bekezdésének b) pontja szerinti létszámot kell figyelembe venni.

(4) A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(5) A támogatásra jogosultság megszűnése esetén az alapítványt a jogosultság megszűnésének időpontját követő negyedév kezdetétől további támogatás nem illeti meg.

4.§

(1) Az alapítványra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az alapítványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv jóváhagyása szükséges.

(3) Az alapítvány céljára legalább a 3.§ (2) bekezdése szerinti alaptámogatás 1%-ának megfelelő összegű vagyont kell rendelni.

(4) Az alapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja, amennyiben nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, az alapító jelöli ki öt éves időtartamra. Nem minősül a Ptk. 74/C.§ (3) bekezdése szerinti meghatározó befolyásnak, ha a kezelő szerv tagja az alapító párt tagja. Állami vezető az alapítvány kezelő szervének tagja lehet.

(5) Az alapítvány nem tartozik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4.§-ának (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettek körébe.

5.§

(1) Az alapítvány törvényességi felügyelete során a Ptk. 74/F.§-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapítvány törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít az alapítvány ellen.

(2) Az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

(3) Államigazgatási szerv az alapítvány gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult.

(4) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek.

(5) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy az alapítvány gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az alapítvány nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását.

6. §

(1) Ez a törvény 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény alapján létrehozott alapítványok a 3.§ (2) bekezdése szerinti támogatás időarányos részére jogosultak.

(3) Az első alkalommal létrehozott alapítványokat a támogatás e törvény hatálybalépésének napjától számított időarányos része illeti meg, és részükre a nyilvántartásba vételt követő tizenöt napon belül a 2003-ban esedékes teljes támogatást rendelkezésre kell bocsátani.

(4) E törvény hatályba lépése a pártok által alapított, bejegyzett és közhasznúsági nyilvántartásba vett alapítványainak jogviszonyát nem érinti, e szervezetek továbbra is jogosultak költségvetési támogatás igénylésére.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az előző évek előirányzat-maradványaiból - függetlenül az eredeti felhasználási céltól - átcsoportosítást hajthasson végre az alapítványok 2003. évi támogatásának biztosítása céljából.

(6) A Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A.§-ának (2) bekezdését az e törvény szerinti alapítványok nyilvántartásba vételénél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt időt is be kell számítani. A hiányok pótlására legalább tizenöt napot kell biztosítani.

A pártok a társadalmi élet szerves részét képezik; olyan társadalmi szervezetek, amelyek, az Alkotmány szerint, részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Legfőbb céljuk, hogy képviselőik útján jelen legyenek, illetve meghatározó szerepet töltsenek be a közhatalomban. Ezen túlmenően azonban, mint meghatározott, koherens eszmerendszer, értékrend köré szerveződő politikai szervezetek, fontos céljuknak tekintik ezen eszméknek, értékeknek az állampolgárokkal történő megismertetését, népszerűsítését, a politikai kultúra minőségének emelését is. Napjainkban különösen fontos a pártok és az állampolgárok kapcsolatának erősítése, a pártok társadalmi fontosságának széles körben történő bemutatása. A pártok mellett létrehozandó alapítványok részben ezt az állampolgári tájékoztatást, ismeretterjesztést, oktatást hívatottak szolgálni.

A politikai közélet, a politikai kultúra fejlesztése, a pártok hatékony, tudományos megalapozottságú, a 21. század követelményeinek megfelelő, európai színvonalú működésének biztosítása érdekében fontos, hogy mellettük tudományos kutatóműhelyek, a politikai képzést szolgáló központok jöhessenek létre. Ezek a professzionális politika olyan szellemi bázisaiként működhetnek, amelyek tudományos tevékenységükkel, kutatómunkájukkal, a politikai gyakorlat számára készített javaslataikkal nemcsak egy-egy párt, de a törvényalkotás és a végrehajtás egészének jobb, hatékonyabb, a közjót fokozottabban szolgáló működéséhez járulhatnak hozzá.

Nyugat-Európában (Ausztriában, Németországban, Olaszországban, stb.) már évtizedek óta működnek ilyen az állami költségvetésből finanszírozott alapítványok és hatékonyan járulnak hozzá a politikai kultúra fejlesztéséhez.

A párttörvény felhatalmazásának megfelelően külön törvény rendezi a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok létrehozását és működését.

A szabályozás három pilléren nyugszik. A Javaslat egyrészt a parlamenti mandátumokban megnyilvánuló társadalmi támogatottsággal rendelkező párthoz, mint alapítóhoz kapcsolja a szabályozást; másrészt a párt országgyűlési képviselőcsoportja jelenik meg, mint az alapítvány tekintetében jogosítvánnyal rendelkező szervezet; harmadrészt pedig természetesen a számos garanciával körülbástyázott függetlenségű alapítvány speciális jogállására, jogosítványaira vonatkozó szabályozás alkotja a törvényt.

Költségvetési támogatásra jogosult alapítványt kizárólag a Javaslatban meghatározottak szerint lehet létrehozni, meglévő alapítvány átalakítással nem tehető támogatásra jogosulttá.

A Javaslat csak a széles társadalmi támogatottsággal rendelkező, a politikai közéletben megfelelően beágyazott pártok alapítványai számára tartja elfogadhatónak költségvetési támogatás biztosítását. Ennek fokmérőjeként a tartós képviselőcsoport-alakítási képességet tekinti. Ez a megoldás a nemzetközi példákat követi.

A Javaslat szerint költségvetési támogatásra az az alapítvány jogosult, amelyiket párt alapított, az alapító párt képviselői legalább két egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak az Országgyűlés alakuló ülésén, továbbá az alapítvány célja kizárólag tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenység végzésére irányul.

Indokolt, hogy az első ízben parlamentbe jutott párt alapítványa is létrehozhasson alacsonyabb költségvetési támogatásra jogosult alapítványt, illetve a parlamentből kieső párt alapítványa is részesülhessen ilyen alaptámogatásban az Országgyűlés mandátumának lejártáig.

Megszűnik a költségvetési támogatása az alapítványnak, ha az 1.§ (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, valamint ha az alapító párt a megelőző országgyűlési választásokat követően, bár képviselőcsoportja nem volt, alaptámogatásra volt jogosult, az Országgyűlés mandátumának lejártával.

Az alapítványok támogatása három részből állhat. Mindenképpen kapnak egy minden alapítványnak egyenlő mértékű ún. alaptámogatást, és egy az alapító pártok parlamenti mandátumarányával arányos támogatást. Ezenfelül a költségvetés teherbíró képességéhez képest további, eseti támogatásban is részesülhetnek, amelynek az alaptámogatások összegével arányos részét szintén egyenlően, másik részét pedig ismét mandátumarányosan kell elosztani. Az állandó támogatás mértéke normatívan meghatározott és az országgyűlési képviselők alapdíjához kötött, az előbbit a kiszámíthatóság, a politikai viták elkerülése, utóbbit pedig az elosztásnak a parlamenti képviselethez kapcsolódó módszere indokolja. Az alaptámogatás a kisebb pártok számára kedvező, míg a mandátumarányos támogatás a politikai reprezentációt tekinti alapul.

A támogatás kifizetésének ütemezése a párttörvényhez hasonló.

Az alapítványra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, de a Javaslat több eltérést is megfogalmaz, melyet az alapítvány speciális jellege indokol. Az alapítvány a támogatás lehetővé tétele miatt csak nyílt alapítványként hozható létre, és meghatározásra kerül a minimális alapítói vagyon is. Kötelező kezelő szerv felállítása, amelynek tagjait határozott időre, mégpedig országgyűlési ciklusokon átívelő öt éves időtartamra kell kijelölni. Az alapítvány függetlenségét hangsúlyozza, hogy a kezelő szerv tagjait nem az alapító, hanem a képviselőcsoport jelöli. A Javaslat kizárja az alapítványokat a személyi jövedelemadó 1%-ának kedvezményezetti köréből.

A Javaslat az alapítvány törvényességi felügyeletét és gazdasági ellenőrzését a lehető legmagasabb fokú függetlenség biztosítására törekedve a pártokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan rendezi.

A Javaslat fontosnak tartja, hogy az alapítványok indulása minél kedvezőbb helyzetből és zökkenőmentesebben történjen. Ezért az e törvény alapján 2003-ban létrehozandó alapítványok számára a megfelelő elhelyezési, technikai feltételek biztosítására az idén esedékes, a törvény hatálybalépésétől számított időarányos támogatást előre, egy összegben rendelkezésre kell bocsátani. A törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy a 2003. évi támogatások biztosítására az előző évek előirányzat-maradványaiból hajthasson végre átcsoportosítást. A Javaslat a bírósági bejegyzést igyekszik gyorsítani azzal, hogy a nyilvántartásba vételről illetve az annak elutasításáról szóló döntést a bíróságnak az alapító okirat benyújtását követő hatvan napon belül meg kell hoznia, amely határidőbe - ellentétben az általános szabályozással - a hiánypótlási határidőt is bele kell számítani.

Budaepst, 2003. május 9.