ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/4005.
Képviselői önálló indítvány
2003. évi .... törvény
a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásáról és
a megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész tulajdonosainak kárpótlásáról
Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlása a lehető legrövidebb időn belül, valamennyi üzletrész tulajdonos vonatkozásában befejeződhessen, a megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész tulajdonosai pedig kárpótlásban részesülhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzletrészek megvásárlásának és a kárpótlás teljesítésének részletes pénzügyi és elszámolási szabályait rendeletben állapítsa meg.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlása a külső üzletrész tulajdonosok és a nyugdíjas tagok üzletrészeire korlátozódott. A rendeleti szintű szabályozásból kimaradtak ugyanakkor a szövetkezeti tagok és az 1992 óta megszűnt szövetkezetek üzletrészesei. A jelenlegi kormány szövetkezetekkel kapcsolatos programjában ígéretet tett arra, hogy az alanyi jogú üzletrészekre is ajánlatot tesz. Ez a folyamat azonban lelassult.
A másik problémát az okozza, hogy méltánytalan hátrányt szenvedtek azok a volt szövetkezeti tagok, akiknek a szövetkezete 1992-t követően megszűnt. Ők egy fillért sem kaphattak üzletrészeik után. Méltányolható tehát az az igény, hogy részükre a vagyonnevesítéskori névértékhez közeli mértékű kárpótlást nyújtson az Állam.
A fentiekre is figyelemmel, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek teljes körűen és záros határidőn belül felvásárlásra kerülhessenek, illetve ugyanezen határidőn belül a kárpótlási folyamat is lezárulhasson, indokolt a törvényi szintű szabályozás.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A javaslat pontosan meghatározza a törvény személyi hatályát, figyelembe véve azoknak a körét, akik már korábban is jogosultak voltak üzletrészeik eladására, azokét, akik a törvény hatálybalépésétől válnak jogosulttá, továbbá a kárpótlásra jogosultakét.
Kizárja a javaslat a jogosultak közül azokat az üzletrész tulajdonosokat, akik adásvétel vagy ajándékozás címén szerezték üzletrészüket.
a 2. §-hoz
A javaslat a korábbi gyakorlatot figyelembe véve szabályozza az üzletrészek felvásárlásának módját. Ugyanakkor szigorú határidőt szab az üzletrész-felvásárlások befejezésére.
a 3. §-hoz
A megszűnt szövetkezetek üzletrész tulajdonosainak kárpótlását a névértékhez közeli mértékben szabályozza a javaslat, annak érdekében, hogy ne kerüljenek méltánytalanul hátrányosabb helyzetbe a kárpótlása jogosultak, mint a még meg nem szűnt szövetkezetek üzletrészesei.
A javaslat a kárpótlási eljárást más kárpótlásra vonatkozó törvények figyelembe vételével szabályozza, szigorú határidőt szabva a kárpótlás befejezésére.
a 4. §-hoz
A javaslat a Kormány hatáskörébe utalja az üzletrész felvásárlás és a kárpótlás pénzügyi és elszámolási szabályainak megállapítását, mivel az nem igényel törvényi szintű szabályozást.
az 5. §-hoz
A javaslat a hatályba léptető rendelkezésében egyértelművé teszi, hogy rendelkezéseit mindazokra alkalmazni kell, akik az üzletrészrendezésből önhibájukon kívül kimaradtak. Ide sorolhatók a póthagyatéki végzés miatt elutasítottak, vagy akik a vételi ajánlat lejárta után örököltek üzletrészt, vagy váltak kívülállókká, valamint azok, akiknek tagsági viszonya kizárással szűnt meg. Szintén nem voltak megvásárolhatók a vételi ajánlatban megjelölt határidő után nyugdíjassá váló tagok üzletrészei sem. Ezekre is kiterjed tehát a törvény hatálya.
A javaslat azt is egyértelműen tartalmazza, hogy rendelkezései semmilyen formában nem érintik a már kifizetett üzletrészeket.
Budapest, 2003. május 12.
Arnóth Sándor |
Dr. Vitányi István |
Czerván György |
Dr. Kerényi János |
Járvás István |
Kékkői Zoltán |