H/4007.
számú
országgyűlési határozati javaslat

Budapest, 2003. május

Az Országgyűlés

1. megerősíti az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 13. kiegészítő jegyzőkönyvét,
2. felkéri a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a megerősítő okiratot aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki,
3. felhatalmazza a külügyminisztert, vagy az általa kijelölt személyt, hogy a megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezze.

Az élethez való jogot mint elidegeníthetetlen és alapvető értéket egyhangúlag biztosítják az egyetemes és regionális nemzetközi jogi dokumentumok. Amikor az élethez való jogot biztosító egyezményeket megalkották, kivételképpen lehetővé tették a halálbüntetés végrehajtását akkor, ha a büntetést bírói ítélet szabta ki. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a belső és a nemzetközi jog a halálbüntetés eltörlésének irányában fejlődött tovább. Európai szinten ezen általános fejlődési folyamatban határkőnek tekinthető az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. kiegészítő jegyzőkönyve, az első jogilag kötelező erejű dokumentum, amely békeidőben megtiltotta a halálbüntetést és nem engedélyezte sem hatályának szükséghelyzetben történő felfüggesztését, sem pedig fenntartások megtételét.

A folyamat következő állomása az Egyezményhez kapcsolódó 13. kiegészítő jegyzőkönyv. Ez a halálbüntetés minden körülmények közötti eltörlésének kötelezettségét jelenti, ideértve a háború, vagy háború közvetlen veszélye idején elkövetett cselekményekre való alkalmazásának a megszüntetését is. A jegyzőkönyvet 2002. májusában a Magyar Köztársaság képviselője aláírta. A dokumentum megerősítésének belső jogi akadálya nincs, hiszen az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozata alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a Büntető Törvénykönyvnek a halálbüntetés kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseit. A javaslat összhangban van az Alkotmánnyal, valamint az Európai Unió Alapvető Jogok Kartájával, amely a 2. cikkében kimondja, hogy "mindenkinek joga van az élethez" és "senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, vagy kivégezni".

Az Európa Tanács e jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,

abban a meggyőződésben, hogy az élethez való jog alapvető érték egy demokratikus társadalomban, és hogy a halálbüntetés eltörlése nélkülözhetetlen e jog védelméhez és a minden emberben természettől benne rejlő méltóság teljes elismeréséhez;

attól a kívánságtól vezérelve, hogy megerősítsék az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: "az Egyezmény") biztosított élethez való jog védelmét;

megjegyezve, hogy az Egyezmény Strasbourgban, 1983. április 28-án aláírt Hatodik kiegészítő jegyzőkönyve a halálbüntetés eltörléséről nem zárja ki halálbüntetés alkalmazását háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején elkövetett cselekmények tekintetében;

abban az elhatározásban, hogy megteszik a végső lépést a halálbüntetés eltörlésére minden körülmények között;

az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk - A halálbüntetés eltörlése

A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.

2. cikk - Hatály felfüggesztésének a tilalma

E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. cikke alapján nem lehet eltérni.

3. cikk - Fenntartások tilalma

E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. cikke alapján nem lehet fenntartással élni.

4. cikk - Területi hatály

1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján válik joghatályossá.

5. cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony

A részes államok e jegyzőkönyv 1-4. cikkeit az Egyezmény kiegészítő cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.

6. cikk - Aláírás és megerősítés

Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

7. cikk - Hatálybalépés

1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy e jegyzőkönyv a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, a jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.

8. cikk - Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács Tagállamait:

1. minden aláírásról;
2. minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
3. e jegyzőkönyvnek a 4. és 7. cikkeknek megfelelően történt hatályba lépése időpontjairól;
4. az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden cselekményről, értesítésről vagy közlésről.

Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.

Készült Vilniusban 2002. május 3. napján, angol és francia nyelven egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.