MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4008.
számú
törvényjavaslat

a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról

Budapest, 2003. május

1. § A Magyar Állam (a továbbiakban: Állam) a központi költségvetésből támogatást nyújt Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Főváros) részére a budapesti 4-es metróvonal Budapest Kelenföldi pályaudvar-Budapest Keleti pályaudvar között történő megépítéséhez.

2. § Az Állam által nyújtott támogatás összege 2002. évi áron, általános forgalmi adó nélkül összesen 153.943,9 millió Ft.

4. § Az Állam által vállalt támogatási kötelezettség folyóáras összegét a 2004-2008. évekre vonatkozó éves költségvetésben kiadásként elő kell irányozni a Belügyminisztérium fejezetében.

6. § Az Állam felfüggesztheti a beruházás támogatásának folyósítását, ha a Főváros az általa vállalt finanszírozási kötelezettségének nem tesz eleget.

Módosuló jogszabályok

7. § A vasútról szóló 1993. évi CXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,"

9. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli."

10. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. §-a a következő mondattal egészül ki:

"A 25 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni."

(3) Az Áht. a 46. §-t követően a következő 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervnek, illetve az államot képviselő személynek vagy szervnek a 10 milliárd forintot meghaladó értékű, de 50 milliárd forintot el nem érő többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződés megkötése előtt a Kormány előzetes felhatalmazását kell kérnie. Az előterjesztésben be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését."

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Ptk. e törvény 9. §-ával megállapított 28. § (2) bekezdésében foglaltakat a hatályba lépést követő kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.

Általános indoklás

A miniszterelnök úr által meghirdetett Európa-tervnek megfelelően a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) lehetővé teszi a Főváros közlekedését jelentősen javító 4-es metróvonal megépítésének finanszírozását. A projekt nagy mértékben javítja a Főváros közlekedését és új területfejlesztési lehetőségeket tár fel.

A Javaslat a tárgybeli nagyberuházás állami támogatásán túlmenően tartalmazza a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve (Ptk.), és vele összefüggésben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Áht.) kiegészítését is.

A Ptk. és Áht. módosítás kapcsolódik a Javaslat szerinti projekthez szükséges állami kötelezettségvállaláshoz. Ugyanakkor azonban azt is célozza, hogy a nagy értékű, több éves költségvetési kihatással járó állami szerződések jogi hatálya egyértelmű, az állami kötelezettségvállalás hatáskörei és eljárásrendje átláthatóbb, nyilvánosabb legyen. A Javaslat az Áht. módosításával szabályozza, hogy az állam képviseletében eljáró személyek, továbbá az állami költségvetésből finanszírozott szervek milyen közjogi, pénzügyi szabályok betartásával köthetnek többéves kihatással járó magánjogi ügyleteket. A Javaslat kimondja, hogy a jövőben a Kormánynak a meghatározott összeghatár feletti, több éves kihatással járó kötelezettségvállalásaihoz - még a szerződés megkötése előtt - az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Ez az eljárásrend összhangban van azzal, amit a Javaslatban a budapesti 4-es metró építésének támogatásához kér a Kormány a Parlamenttől. Az említett közjogi szabályok alkotmányossági megfontolásokon is alapulnak: egyértelmű lesz ugyanis, hogy a többéves kihatású, nagy összegű kötelezettségvállalások nem jöhetnek létre az éves költségvetési törvények megalkotására jogosult Parlament megkerülésével.

Részletes indoklás

Figyelembe véve a Főváros és a központi költségvetés teherbíró képességét, a 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar közötti szakaszának megépítéséhez a Magyar Állam az Országgyűlés egyetértése esetén az e §-okban megjelölt összegben és módon támogatást nyújt.

A Javaslat összhangba kívánja hozni a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseit a módosított vasúti törvénnyel, ezért a törvény hatálya alá tartozó vagyontárgyak körét pontosítja azáltal, hogy csak az önkormányzat tulajdonába tartozó helyi közforgalmú vasúti pályák és tartozékai tartoznak e törvény hatálya alá.

A közjogi szabályokkal párhuzamosan a jogalkotónak a magánjog területén is rendeznie kell az állami kötelezettségvállalások jogi hatályát, ami a Ptk. kiegészítésével oldható meg. A hatályos Ptk. szerint az állam jogi személy. Ez az jelenti, hogy közvetlenül is magánjogi jogviszonyok alanya lehet, szerződéseket köthet, perelhető. A Ptk. azonban jelenleg következetlen abban, hogy míg a költségvetési szervekre kimondja, hogy azokat a költségvetésüket meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési, kártalanítási, valamint az a kötelezettség, melyet jóhiszemű személyek irányában vállaltak, ugyanezt azonban a Magyar Államra, mint magánjogi jogalanyra, jogi személyre nem mondja ki. Ez a hiányosság ellentétes a jogbiztonság követelményeivel és sérti a gazdasági forgalom biztonságát. A polgári jognak ezért a Magyar Államot is ugyanúgy kell kezelnie, mint a többi jogi személyt, ide értve különösen a költségvetési szerveket is.