A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Budapest, 2003. május

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Árutermő-, törzs-, és kísérleti szőlőt telepíteni, illetve kivágni csak az illetékes megyei földművelésügyi hivatal engedélyével szabad. Törzsültetvény és kísérleti ültetvény az OMMI előzetes engedélyével telepíthető és vágható ki. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) Az engedély iránti kérelmet a hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt - továbbítja az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. A kérelemről a megyei földművelésügyi hivatal harminc napon belül határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az Agrárintervenciós Központ bírálja el."

A Btv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A megyei földművelésügyi hivatal a telepítési és kivágási engedély másolatát megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak és az OMMI-nak is.

(2) Telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén pedig ennek megtörténtét az engedélyes 15 napon belül köteles a hegyközségnek bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a szőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, s az abban szereplő adatokról - engedélyezési üggyel, valamint támogatással összefüggésben - a megyei földművelésügyi hivatalnak adatot szolgáltat, illetve minden év szeptember 30-ig összesítést küld a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának."

A Btv. a következő 9/A. §-szal egészül ki:

"9/A. § Magyarországon az 1996. május 1. óta eltelt időszak alatt engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján újratelepítési jog áll fenn. Az újratelepítési jogra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg."

A Btv. új alcímmel és 13/A. és 13/B. §-okkal egészül ki:

"A szőlő ültetvénykatasztere

13/A. § (1) A szőlő ültetvénykatasztere valamennyi árutermő szőlő tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.

(2) Az ültetvénykataszter az árutermő szőlőre vonatkozóan tartalmazza

a) az ültetvény jellemzőit:

1. jelleg,

2. telepítési jellemzők,

3. fekvés, kitettség,

4. térállás, sor- és tőtávolság,

5. öntözhetőség,

6. művelésmód,

7. támaszrendszer,

8. telepítés ideje,

9. fajtamegoszlás,

10. alanyhasználat,

11. termőképesség;

b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait, valamint

c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.

(3) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók."

13/B. §. (1) A szőlőültetvény kataszterét a hegybíró vezeti. Az adatközlés módját, a kataszter részletes tartalmát, a telepítések nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A szőlőültetvények központi adatbázisát az Agrárintervenciós Központ kezeli, az ehhez szükséges egyedi adatokat a hegyközségek átadják az Agrárintervenciós Központnak."

A Tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A Btv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Borászati termék - ide nem értve a friss szőlőt - előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását csak az OBI által engedélyezett és a hegyközség által nyilvántartásba vett üzem végezheti. Az engedélyezés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

"3. § (1) A szőlőtermesztés termőhelyei az ország ökológiai szempontból szőlőtermesztésre alkalmas területei, amelyek a szőlő termőhelyi kataszterben szerepelnek.

(2) A termőhelyeken belül borvidékek, valamint borvidéki régiók határolhatók le, amelyek megnevezését, tagolódását és településeit a miniszter rendeletben határozza meg."

A Btv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat

a) a hegyközségi szervezetek,

b) a megyei földművelésügyi hivatalok,

c) az OBI, és

d) az OMMI

látják el.

(2) A hegyközségi szervezetek a hatáskörükben ellátják az ültetvény telepítésével, művelésével, kivágásával, az ültetvénykataszter vezetésével, a származási bizonyítványok kiadásával, a borászati üzemek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, valamint ezek vonatkozásában hatósági ellenőrzést végeznek.

(3) A megyei földművelésügyi hivatalok

a) engedélyezik az árutermő, törzs-, és kísérleti szőlő telepítését, illetve kivágását, törzs-, és kísérleti szőlő telepítése és kivágása esetén az OMMI előzetes engedélyének figyelembe vételével,

b) e törvény, valamint külön jogszabályok alapján hatósági ellenőrzést végeznek,

c) vezetik a végrehajtási rendeletben meghatározott idő leteltét követően a telepítések megyei nyilvántartását.

(4) Az OBI a törvény hatálya alá tartozó termékek - ide nem értve a friss szőlőt - előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével, továbbá a borászati termékek előállításával, kezelésével, minőségével és forgalomba hozatalával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.

(5) Az OMMI ellenőrzi az ültetvény-beruházásokat és ültetvény kivágásokat, valamint külön jogszabály alapján elvégzi a szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzését, minőségének vizsgálatát."

A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A szőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely a bor- és étkezési szőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartását jelenti földmérési alaptérképeken és adatlapokon. A térképek tartalmazzák a környezeti tényezők alapján értékelt területek (ökotópok) határait, azonosító kódszámait, valamint az osztályjelöléseket.

(2) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhely-vizsgálatokat a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettől (a továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszter kiegészítéséről, módosításáról a települési önkormányzat egyetértésével az illetékes hegyközség - kezdeményezésre, az SZBKI véleményének kikérésével a minisztérium dönt.

(3) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából a terület

1. I. osztályú: szőlőtermesztésre kiváló adottságú;
2. II. osztályú: 1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú,

2. szőlőtermesztésre alkalmas

terület lehet.

(4) Az osztályba sorolt területeken erdő és gyümölcsös csak az illetékes hegyközség előzetes hozzájárulásával telepíthető.

(5) A hegyközségek kezdeményezése alapján a borvidékek ültetvényterületei vagy ültetvényterületeinek egyes részei (település, dűlő) védett eredetű termőhelyekké nyilváníthatók pontos területi lehatárolással, valamint a termeszthető fajták, a hozamhatárok, a legalacsonyabb természetes mustfok, a termesztési és borászati technológia egyidejű meghatározásával. A védett eredetű termőhelyeket és a védett eredetű borok megnevezését a miniszter rendeletben határozza meg."

A Btv. a következő új 81/A. §-szal, valamint az azt megelőző új alcímmel egészül ki:

"Adatszolgáltatás

81/A. § (1) Minden szőlő- és bortermelő - beleértve azt a házikerti szőlőbirtokost is, aki termékértékesítést végez -, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó (együttesen: adatszolgáltató) köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi települések esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközség részére és a hegyközségi tagok adatszolgáltatási rendjére vonatkozó külön rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2) Aki az adatszolgáltatást nem, vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat.

(3) A hegyközség az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében továbbíthatja."

A Btv. 83. §-ának (1) bekezdése a következő j)-n) pontokkal egészül ki:

/Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa: /

"j) a nem hegyközségi települések esetén az e törvényben meghatározott közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározását,

k) a telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét,

l) az ültetvénykataszter és a telepítések nyilvántartásának rendjét,

A Tv 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Direkttermő fajtákkal árubor előállítása céljából új szőlőt telepíteni, illetve meglévő szőlőt pótolni, felújítani vagy újratelepíteni tilos. E fajták terméséből készült bor továbbfeldolgozás és közfogyasztás céljából nem hozható forgalomba."

m) a szőlészeti és borászati üzemek működésének engedélyezési rendjét és tevékenységének higiéniai szabályait,

n) a szőlőültetvények újratelepítési jogával kapcsolatos részletes szabályokat."

A Btv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség és eredetvédelmére létrehozott köztestület."

A Htv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései részvételével lehet létrehozni."

(1) A Htv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak. ."

(23) A Htv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő új e) és f) pontokkal egészül ki, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölése g)-re változik:

"e) az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,

f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítésiek és kivágások jogok nyilvántartását,"

(3) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik.

(5) A hegybírót munkájáért díjazás illeti meg.". A hegyközség e díjat állami költségvetési támogatásból fedezi.

(1) A Htv. 17/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok a hegyközségek, amelyek járulékbevétele nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt."

A Htv. 26. §-ának (1) bekezdése új a következő bc) ponttal egészül ki:

"bc) az a házikerti-szőlőbirtokos, aki a termését forgalomba hozza."

A Htv. 27. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre."

A Htv. 31. §-ának d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"d) szőlőterületéről és szőlőtermeléséről nyilvántartást, értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről pincekönyvet vezessen;

e) a hegyközségnek külön jogszabályban rögzített tartalommal adatot szolgáltasson."

A Htv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a választmány pályázat alapján nevez ki. A titkár csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. A titkár díjazására a 17. § (5) bekezdése vonatkozik."

A Htv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: nemzeti tanács), amely a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselőjéből áll, és a főtitkárral egészül ki.

(2) A nemzeti tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.

(3) A nemzeti tanács a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a tanács pályázat alapján nevez ki. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet."

A Htv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Borminősítő Intézet, az Országos Borszakértő Bizottság, az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői. A tanács ülésére meg kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselőjét."

A Htv. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a tisztségviselő, illetve ügyintéző munkaviszonya megszűnik."

A Htv. 38. §-ának b), c), d), f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő i)-j) pontokkal egészül ki:

"b) gondoskodik - a helyi önkormányzattal együttműködve - a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről;

c) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, s azokat - egyedileg nem azonosítható módon - a hegyközségi tanácshoz továbbítja;

d) a szőlőültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggő adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szervnek;

f) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak;

i) ellenőrzi tagjainál a rendtartásra vonatkozó jogszabályok betartását;

j) rendezvényeket, helyi borversenyeket szervez."

A Htv. 40. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyi sajátosságoknak megfelelő készítése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket."

A Htv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § A hegyközség - a jogszabályok keretein belül - a működési területére kiterjedően meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat, továbbá fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő, must és bor mennyiségét, valamint a legalacsonyabb szüretelési mustfokot."

A Htv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A hegyközség a külön törvényben meghatározott módon részt vesz a szőlőtelepítéssel és kivágással kapcsolatos engedélyezési eljárásban.

(2) A szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegybíró, a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor, a védett eredetű bor és a meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegesség származási bizonyítványát pedig a hegyközségi tanács titkára adja ki."

"44. § A hegybíró a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonoshasználójátát megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő tizenöt nyolc napon belül köteles erről tájékoztatni az illetékes körzeti földhivatalt.."

A Htv. 46. §-a (1) bekezdésének f), g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés kiegészül az alábbi j), k) pontokkal:

"f) intézi a borvidék származás-, minőség- és eredetvédelmi ügyeit;

g) képviseli a borvidék termelőit az őket érintő szakmai ügyekben;

j) hatósági ellenőrzést végez az illetékességi területéhez tartozó hegyközségeknél;

k) borvidéki, regionális rendezvényeket, borversenyeket szervez."

A Htv. 47. §-aának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;"

A Htv. 51. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel."

(1) A Htv. 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetési pénzeszközök,"

"(2) A hegyközségi járulékot évente a közgyűlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot szőlőtermelő esetén termőültetvényeinek területe vagy termésmennyisége, illetve szőlőterületének aranykorona értéke alapján,; házikerti-szőlőbirtokos esetén a termésének mennyisége,; felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni."

(1) A Htv. 55. §-ánaka (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)-d) pont jelölése c)-e) pontra változik:

"b) jogszabályban, illetve az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint pályázat alapján kapott forrásokból,"

(2) A Htv. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hegyközség a járulékbevétele három százalékát, a hegyközségi tanács pedig járulékbevételének hat százalékát fizeti a nemzeti tanácsnak fenntartási hozzájárulásként."

A Htv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az új hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető."

(1) A szőlőültetvény-kataszter létrehozása céljából minden olyan személy, aki árutermő szőlőültetvényt használ, köteles az ültetvényére vonatkozóan a Btv. 13/A. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott adatokat legkésőbb 2003. november 30-ig bejelenteni az illetékes hegyközségnek. A nem hegyközségi település területén lévő szőlőültetvény adatait a külön jogszabályban meghatározott hegyközséghez kell bejelenteni.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy - a KSH felhívására - hozzájárul a szőlő és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény alapján felvett adatainak a KSH részéről a hegyközségeknek történő átadásához. A KSH 2003. október 31-ig írásban nyilatkozattételre szólítja fel az ültetvények használóit, akik legkésőbb 2003. november 30-ig kötelesek nyilatkozni, hogy adataik átadásához hozzájárulnak, vagy a hegyközségek részére adatszolgáltatást teljesítenek. Ha az adatszolgáltató nem az adatátadáshoz való hozzájárulást választja, az (1) bekezdés szerinti adatokat 2003. december 15-ig be kell jelentenie az illetékes hegyközségnek.

(3) Ha az ültetvény használója az adatátadáshoz hozzájárul, a KSH az általa vezetett nyilvántartásból az ültetvényre vonatkozó adatokat, valamint a használó személyazonosításhoz szükséges adatait 2003. december 31-ig átadja az illetékes hegyközségnek.

A körte- és őszibarack-ültetvényekre vonatkozóan a 32. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ültetvényhasználónak az adatszolgáltatást az illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell teljesítenie, a KSH pedig - az adatszolgáltató hozzájárulása esetén - az ültetvény és a használó adatait a földművelésügyi hivataloknak adja át.

(1) Ez a törvény - a 32. és 33. §-ának, valamint a Btv. 9/A. §-ának kivételével - 2004. január 1-én lép hatályba. A 32. és 33. §-ok hatálybalépésének időpontja 2003. október 1. napja. A Btv. 9/A. §-a Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása időpontjában lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Sztvr.) I. fejezetcíme valamint 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. § (1) Gyümölcsöst - házikerti gyümölcsös kivételével - csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának felhasználásával, gyümölcstermesztésre alkalmas földterületeken szabad telepíteni.

(2) Gyümölcsös telepítését a telepítés helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

2. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

a) az ingatlan határától meghatározott ültetési (telepítési) távolságot írhat elő;

b) gyümölcsös kivágását engedélyhez kötheti."

b) Az Sztvr. a következő 2/A., 2/B. és 2/C. §-okkal egészül ki:

"2/A. § (1) A gyümölcsös ültetvények katasztere minden, 1.500 m2-nél nagyobb területű körte és őszibarack ültetvény tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, terület nagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.

(2) Az ültetvénykataszter tartalmazza

a) az ültetvény jellemzőit:

1. jelleg,

2. telepítési jellemzők,

3. fekvés, kitettség,

4. térállás, sor- és tőtávolság,

5. öntözhetőség,

6. művelésmód

7. támaszrendszer,

8. telepítés ideje,

9. fajtamegoszlás,

10. alanyhasználat,

11. termőképesség;

b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait, valamint

c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.

(3) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók."

2/B. § (1) A gyümölcsös ültetvény kataszterét a földművelésügyi hivatal vezeti. Az adatközlés módját, a kataszter részletes tartalmát, a telepítések nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A gyümölcsös ültetvények központi adatbázisát az Agrárintervenciós Központ kezeli, az ehhez szükséges egyedi adatokat a földművelésügyi hivatalok átadják az Agrárintervenciós Központnak.

2/C. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a körte- és őszibarackültetvények kataszterének, valamint a telepítések nyilvántartásának rendjét rendeletben szabályozza."

c) a Btv. 2. §-a 7. b) pontjának utolsó mondata, 10-12. §-ai, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

d) a Htv. 13. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 17/A. § (2) bekezdésének harmadik mondata, 26. §-ának (2)-(3) bekezdései, 5.§-a (4) bekezdésének második mondata, 31. §-ának f) pontja, 53. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 64. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

E törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségeknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendeletével, valamint az Európai Közösségeknek a borászati termékek szállítását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás alkalmazásának részletes szabályairól szóló 884/2001/EK bizottsági rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

I. BORVIDÉKEK

a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,

b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz

c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés,

d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút Tompa,

b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet

Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény,

Jászsági alkörzet: Dány, Jászberény, Jászszentandrás, Heves, Tápiószentmárton

Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor, Tóalmás,

c) Dunamenti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl,

d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,

e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,

f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,

g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana,

h) Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely;

b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,

b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;

b) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp,

c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Vál,

b) Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely,

b) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron,

b) Kőszegi körzet: Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonöszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Hollád, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,

b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,

c) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,

b) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya,

b) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót,

b) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

a) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna,

b) Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,

c) Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

II. BORTERMŐHELYEK

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Edelény,

Fejér megyében: Aba, Gárdony, Kápolnásnyék, Seregélyes, Szabadbattyán, Szabadhidvég, Velence,

Nógrád megyében: Pásztó, Szendehely,

Pest megyében: Budapest-Rákosliget, Kisnémedi, Kerepes, Mogyoród, Őrbottyán, Pilis, Szada, Újlengyel, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház,

Somogy megyében: Böhönye, Csurgó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi,

Szabocs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás,

Vas megyében: Sitke,

Veszprém megyében: Balatonkenese, Vigántpetend

Zala megyében: Bak, Becsehely, Eszteregnye, Galambok, Kallósd, Kerkateskánd, Magyarszerdahely, Miháld, Nagykanizsa, Nemessándorháza, Pölöske, Rigyác, Sand, Söjtör, Tótszentmárton, Valkonya

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javaslat két törvény, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997:CXXI. tv., valamint a hegyközségekről szóló 1994:CII. tv., módosítására irányul. Mindkét törvény módosításának indoka az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra való felkészülés, a szőlő-bor ágazat uniós követelmények szerinti működése intézményi hátterének megteremtése.

Ezt hivatott biztosítani mindenekelőtt a hatásköri és az adatszolgáltatási szabályok módosítása és kiegészítése, ami megteremti a csatlakozást követően igénybe vehető uniós támogatások iránti igények elbírálásának, valamint támogatási összegek folyósításának feltételrendszerét.

A törvénymódosítások 2004. január 1-ével való hatálybalépése biztosítja a felkészülést a szakigazgatás számára is, hiszen szükség van arra, hogy a telepítési és a kivágási engedélyek kiadása, az ültetvény kataszter vezetése, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével összefüggő hatásköri szabályok és eljárások pénzügyi forrásai már a 2004. évi költségvetésben rendelkezésre álljanak. Ehhez viszont szükséges, hogy a költségvetési tervezés már számolhasson az ágazatot érintő változásokkal.

A javaslat szerint a szőlőültetvény kataszterének vezetése - a hatályos szabályoktól eltérően - a megyei földművelésügyi hivatalok helyett a hegybírók feladata lesz, mivel a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat ott a legcélszerűbb vezetni, ahol azok a legkönnyebben elérhetőek, valamint a változások átvezetése is naprakészen megoldható.

A javaslat célja továbbá, hogy az ágazat intézményrendszere a szőlő- és bortermelés egészét lefedje, ne maradjon ellenőrizetlen terület, illetve termelő. Ezért a javaslat szerint minden szőlő- és bortermelő - beleértve azt a házikerti szőlőbirtokost is, aki termékértékesítést végez -, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni az illetékes hegyközségnek. Ezáltal nemcsak a hegyközségi tagok, hanem minden árutermelő tevékenysége áttekinthető és ellenőrizhető lesz.

Aki nem hegyközségi településen folytat árutermelést, az a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségnek szolgáltat adatot, illetve oda nyújthatja be a telepítési (kivágási) engedélykérelmét, valamint ott kérhet a termékére származási bizonyítványt.

A javaslat előkészítése során azt kellett figyelembe venni, hogy a kötelező tagságon alapuló és a borvidéki és bortermőhelyi településekre kiterjedő hegyközségi szervezetrendszer csupán az ország összes szőlőterületének kétharmadát fogja át. Mintegy 30 ezer hektár szőlőültetvény található szerte az országban elszórtan, és ezek termése is bekerül az áruforgalomba szőlőként, illetve borként, ugyanakkor - a kötelező származási bizonyítvány ellenére - nem ellenőrizhető a termékek származása. A termelők, illetve a felvásárlók ezekről a területekről eddig nem szolgáltattak adatot, így a hegybíró nem tudja a termék származását megalapozottan igazolni.

A szórványterületeket illetően - éppen a nagy fokú szórtság miatt - nem jelenthet megoldást, hogy ezekre is kiterjedjen a hegyközség-alakítás kötelezettsége. Van olyan megye, ahol a szőlőterület összesen nem tesz ki ötven hektárt, ami a hegyközség minimális működési területe. Ezért a javaslat azt a megoldást választja, hogy kiterjeszti a hegyközség mint közigazgatási szerv (köztestület) hatáskörét - tagsági kötelezettség nélkül - az árutermelő szőlészeti-borászati tevékenységet hegyközségi településen kívül végzőkre. Az eddig is gyakorolt származási bizonyítványokkal és a telepítési (kivágási) engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörön kívül a hegyközségnek minden termelőre és felvásárlóra (a nem hegyközségi településen működőkre is) nyilvántartási hatásköre lesz, ami a másik oldalról adatszolgáltatási kötelezettséget jelent. Ennek megvalósítása érdekében minden települést, ahol van árutermő szőlő, valamelyik hegyközség illetékességi körébe von a hegyközségek illetékességéről szóló miniszteri rendelet, amelynek megalkotására a törvényjavaslat ad felhatalmazást a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek.

A bortörvényben a telepítési és kivágási engedélyek kiadásának rendjén, az adatszolgáltatás egész országra kiterjedő kötelezettségén és a borászati üzemek engedélyezésével kapcsolatos szabályozáson kívül módosul még a törvény melléklete is, mivel néhány községgel kiegészül a borvidékbe, valamint bortermőhelybe sorolt települések listája.

A bortörvény módosításával összefüggésben szükség van a hegyközségi törvény módosítására is, mivel a hegyközségi szervezet része a szőlő-bor ágazat szakigazgatási rendszerének. A módosítás célja, hogy egyrészt megteremtse az összhangot a bortörvény szakigazgatással kapcsolatos rendelkezéseivel, másrészt, hogy hatékonyabbá tegye a szervezetrendszert a közigazgatási feladatok szakszerű ellátására.

A javaslat szerinti módosítások indoka mindenekelőtt az, hogy a hegyközség mint köztestület a közfeladatok körében hatósági feladatokat is ellát, s meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek még inkább alkalmassá teszik ezekre a feladatokra a hegyközségeket.

Ennek megfelelően változik a hegyközségi szervezetben hatósági feladatokat ellátó személyekre (hegybíró, a hegyközségi tanács titkára, a nemzeti tanács főtitkára) vonatkozó szabályozás. A jövőben ezeknek a tisztségeknek a betöltéséhez - történjék az akár választás, akár kinevezés útján - pályázati eljárásra lesz szükség a jelölt kiválasztásához. Ezen kívül a jövőben a törvény garantálja, hogy a hegybíró munkájáért díjazás jár.

A szőlő-bor ágazat területén nyújtott támogatások EU-konform feltételeinek megteremtése érdekében a telepítés és kivágás engedélyezése ugyan a megyei földművelésügyi hivatal hatáskörébe kerül, viszont a hegybírónak továbbra is fontos szerepe marad, mivel az engedélykérelmeket szakmai szempontból véleményezi és az engedélyező hatósághoz továbbítja. Kiegészül továbbá a hegybíró feladatköre a szőlőkataszter vezetésével, valamint az eddigi nyilvántartáson és adatkezelésen kívül a termelőkre, felvásárlókra vonatkozó adatok szolgáltatásával. Ez garantálja, hogy teljes körű adatbázis jöjjön létre a hegyközségi szervezetek keretén belül, és alapja legyen az ágazat területén feladattal rendelkező állami szervek tevékenységének, a támogatások folyósításának is.

A közgyűlés összehívásával, a járulék meghatározásával, a körhegybíróság alakításával kapcsolatos szabályok változásának célja a hegyközségek működőképességének biztosítása. Ugyanígy a területi és országos szervezet működését hivatottak biztosítani az ezek finanszírozásával kapcsolatos új szabályok.

A bortörvény-módosítással a hegyközségek közigazgatási feladatai jelentősen megnövekednek, ami - az átvett, illetve új feladatok eredményes ellátása érdekében - az eddiginél nagyobb mértékű költségvetési támogatást tesz szükségessé. Ezért a hegyközségek részére az átadott állami feladatok ellátásáért eddig biztosított évi 330 millió forint támogatáson túl a hegybírók bér- és járulék-költségeinek kiegészítésére további támogatásra lesz szükség 2004-től. A hegyközségek igényei mellett természetesen a földművelésügyi hivatalok adminisztrációs feladatainak növekedése is 40 millió Ft bér- és intézményfejlesztési költségvetési többletfinanszírozást igényel.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A telepítés és a kivágás engedélyezése a hegybíró hatásköréből a megyei földművelésügyi hivatal hatáskörébe kerül, mivel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a fenti tevékenységekkel kapcsolatos támogatások kifizetése is ezen a szinten létrejövő kifizetőügynökség útján fog megvalósulni. A telepítéshez támogatás vehető igénybe, a kivágás pedig újratelepítési jogot keletkeztet, ezért indokolt, hogy az engedélyezési, támogatási és az ezekkel kapcsolatos regisztrációs feladatok egy hatóságnál összpontosuljanak.

Az engedély iránti kérelmet a hegybíróhoz kell benyújtani, aki a véleményét kialakítva, írásbeli javaslatával együtt a kérelmet a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak küldi meg. A földművelésügyi hivatal az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint jár el és hozza meg a határozatát. Az első fokú határozat elleni fellebbezést e speciális esetben az Agrárintervenciós Központ bírálja el. Az engedélyezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

A javaslat szerint a nem hegyközségi településen élő termelők a külön jogszabályban (miniszteri rendelet) meghatározott hegyközségnél nyújthatják be a telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet.

A javaslat szerint a telepítési és a kivágási engedélyek másolatát a megyei földművelésügyi hivatal tájékoztatási céllal megküldi a hegybírónak, a körzeti földhivatalnak, valamint az OMMI-nak is. Erre azért van szükség, hogy az említett szervezetek által vezetett nyilvántartások naprakész információkat tartalmazzanak. A földhivatalnak a földrészlettel kapcsolatos adatok átvezetése, az OMMI-nak a szőlőültetvényekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzés, a hegybírónak pedig az ültetvény-kataszter vezetése szempontjából fontos tudomást szereznie az engedélyező határozatról.

Telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén pedig ennek megtörténtét az engedélyes 15 napon belül a szőlőültetvény kataszterének vezetése céljából köteles a hegyközségnek bejelenteni. A szőlőültetvény kataszterének vezetése a hegybíró feladata, mivel a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat ott a legcélszerűbb vezetni, ahol azok a legkönnyebben elérhetőek, valamint a változások átvezetése is naprakészen megoldható. A kivágás és a telepítés tényének bejelentése pedig azért fontos, hogy a kataszter valóban a tényleges helyzetet tartalmazza.

Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a hegyközségeket az engedélyezési ügyekkel, valamint támogatásokkal összefüggésben a megyei földművelésügyi hivatal felé, mivel a telepítések és kivágások engedélyezéséhez szükség van a megfelelő információkra, amelyek az ültetvénykataszterben szerepelnek. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának terméktanácsi funkciója eredményes ellátását szolgálja az a rendelkezés, hogy a hegyközségek minden év szeptember 30-ig összesítést küldenek a kataszteri adatokról a nemzeti tanácsnak.

A Magyarország újratelepítési jogának meghatározása az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt indokolt. A csatlakozási időpontot követően - a közösségi jogszabályoknak megfelelően - az 1996. május 1. óta eltelt időszak alatt engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján 15 000 hektár területen lehet majd újratelepítést végezni. A szabály célja, hogy biztosítsa Magyarország számára annak a területeknek a betelepíthetőségét, amelyeken eredetileg is szőlőtermesztést folytattak, és a jövőre nézve is szükséges megtartani mint szőlőtermő-területeket.

A szőlőültetvény-katasztert a jogharmonizációs követelményeknek megfelelően létre kell hozni. A bortörvénybe beépülő új rendelkezések meghatározzák az ültetvénykataszter tartalmát, az ültetvények jellemzőit valamint a használóik személyes adatait. A kataszternek minden olyan információt, egyedileg azonosítható adatot tartalmaznia kell ugyanis, amelyek a támogatások igénybevétele szempontjából lényegesek. Ennek alapján lehet megnyugtató módon dönteni a támogatási kérelmekről, valamint ellenőrizni a támogatások felhasználását. Ezen kívül a kataszter alkalmas arra is, hogy belőle statisztikai célra adatot szolgáltassanak, valamint hogy a Nemzeti Tanács mint terméktanács átfogó képpel rendelkezzék a termékpálya helyzetéről az agrárpiaci intézkedésekre irányuló javaslata, kezdeményezései megfogalmazásához. A kataszterből nyerhető összesített adatok az ágazatirányítás számára is biztosítják a szükséges információkat.

A szőlőültetvények országos adatbázisát az Agrárintervenciós Központ kezeli, mivel a csatlakozást követően a támogatásokkal kapcsolatos kifizetéseket ez az intézmény fogja végezni. Az ehhez szükséges egyedi adatokat pedig a hegyközségek adják át az Agrárintervenciós Központnak.

A borászati termékek előállításával kapcsolatos követelmény, hogy az hatóság által engedélyezett helyen történjék. Ezért a javaslat szerint borászati termék (ide nem értve a friss szőlőt) előállítását, kiszerelését és forgalomba hozatalát olyan üzem végezheti, amelyet az Országos Borminősítő Intézet engedélyezett, a hegyközség pedig nyilvántartásba vett. A korábban hatályban volt rendelkezéstől ez a szabály annyiban tér el, hogy nem a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás lesz az engedélyező hatóság, amit az OBI-nak a borászati szakigazgatásban betöltött szerepe, illetve az állomásokhoz képest speciális szakmai felkészültsége indokol.

A törvény kibővíti a Bortörvénynek a szőlészeti-borászati igazgatással kapcsolatos irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatait ellátó szerveit a megyei földművelésügyi hivatalokkal. A továbbiakban a megyei földművelésügyi hivatal hatáskörébe kerül az árutermő, törzs-, és kísérleti szőlő telepítésének, illetve kivágásának, a törzs-, és kísérleti szőlő telepítésének és kivágásának (az OMMI előzetes engedélyének figyelembe vételével történő) engedélyezése. Ezen kívül külön jogszabályok alapján hatósági ellenőrzést végeznek, valamint vezetik a végrehajtási rendeletben meghatározott idő leteltét követően a telepítések megyei nyilvántartását. Az OBI és az OMMI feladatait ez a rendelkezés a feladat- és hatáskörváltozásokat tartalmazó rendelkezéseknek megfelelően határozza meg.

A teljes körű, minden termelőre kiterjedő adatszolgáltatás célja, hogy az ágazat intézményrendszere a szőlő- és bortermelés egészét lefedje, ne maradjon ellenőrizetlen terület, illetve termelő. Ezért a javaslat szerint minden szőlő- és bortermelő, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni az illetékes hegyközségnek. Ezáltal nemcsak a hegyközségi tagok, hanem minden árutermelő tevékenysége áttekinthető és ellenőrizhető lesz.

Aki nem hegyközségi településen folytat árutermelést, az a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségnek szolgáltat adatot, oda nyújthatja be a telepítési (kivágási) engedélykérelmét, valamint ott kérhet a termékére származási bizonyítványt.

Az adatszolgáltatás nem, vagy felszólítás ellenére való hiányos teljesítése esetén a szankció az, hogy az érintett a termékére származási bizonyítványt nem kap.

A személyes adatok védelmét szolgálja az a rendelkezés, hogy a hegyközség az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében továbbíthatja.

A bortörvénynek a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felhatalmazásáról szóló rendelkezései szükségképpen kiegészülnek a új intézményekkel és feladatokkal (újratelepítési jog, ültetvénykataszter, hegyközségek illetékességi szabályai) kapcsolatos, valamint a törvényi szintről rendeleti szintre kerülő szabályokkal (engedélyezés részletes szabályai) összefüggő felhatalmazásokkal.

Ismét bővül a borvidékekbe tartozó és a bortermőhelyi települések köre. Merőben technikai jellegű megoldása a javaslatnak, hogy a változásokat magában foglaló új mellékletet léptet a jelenleg hatályos helyébe.

A javaslat kiegészíti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvénynek a hegyközségek létrehozásának célját meghatározó rendelkezését az Európai Unió által is fontosnak tartott eredetvédelemmel.

A szőlőtermő tájak felsorolását tartalmazó mellékletet a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXII. törvény 18. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, ezért hegyközséget a továbbiakban csak ugyanazon borvidék települései részvételével lehet létrehozni.

A javaslat szerint a hegybírói tisztség betöltésének szabályai is változnak. A szakszerűség nagyobb mértékű biztosítását hivatott szolgálni az, hogy a tisztség betöltéséhez pályázatra van szükség, a pályázat alapján tesz javaslatot a hegybíró megválasztására a választmány a közgyűlésnek.

A Bortörvénnyel összhangban a hegybíró feladatköre bővül azzal, hogy vezeti az ültetvénykatasztert, a telepítések és kivágások nyilvántartását, valamint termelőkre, felvásárlókra vonatkozóan adatot szolgáltat a megyei földművelésügyi hivatalnak, illetve minden év szeptember 30-ig összesítést küld a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.

Fontos rendelkezés a javaslatban az, hogy a hegybírót a munkájáért díjazás illeti meg. A felelősségteljes közigazgatási munka, amit a hegybíró végez, megköveteli, hogy a munkavégzés feltételei ennek megfelelőek legyenek.

A javaslat a körhegybíróság alakításának szabályain is változtat azzal, hogy azok a hegyközségek hozhatnak létre körhegybíróságot, amelyeknek a bevétele nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak.

A javaslat szerint a hegyközség tagjainak köre bővül azzal a házikerti szőlőbirtokossal, aki termését forgalomba hozza. Tehát borászati terméket forgalomba hozni a továbbiakban csak hegyközségi tagság esetén lehet.

A javaslat szerinti módosítás, miszerint a hegyközségi tagság kezdő időpontja a telepítési engedély jogerőre emelkedésének időpontja, azért szükséges mert az pontosabban meghatározható, mint a telepítés kezdő időpontja.

A hegyközségi tag feladatai bővülnek azzal, hogy a szőlőterületéről és szőlőtermeléséről nyilvántartást, az értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről pedig pincekönyvet kell vezessen. Ezen kívül az e) pont a tagnak a 8. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét is előírja.

A törvény hatálybalépését követően a hegyközségi tanács titkárát az eddigiektől eltérően nem választják, hanem az igazgatóválasztmány pályázat alapján nevezi ki. Ez a szabály - hasonlóan a hegybíróra vonatkozóhoz - a közigazgatási feladatok szakszerű ellátásának garanciáját erősíti. További változás, hogy a titkár csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, valamint az, hogy a hegybíróhoz hasonlóan díjazás illeti meg.

A javaslat szerint a jövőben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában nem két személy, hanem a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselője vesz részt. A nemzeti tanács főtitkára esetében a kinevezéshez szintén pályázatra lesz szükség, hasonló indokok alapján, mint a hegybíró, illetve a hegyközségi tanács titkárára esetében.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának ülésén tanácskozási joggal részt vevők köre a javaslat szerint kiegészül az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények képviselőivel. Eddig ugyanis csak egy egyetem képviselői vehettek részt a nemzeti tanács ülésén.

A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője jelentős közigazgatási feladatokat látnak el, ezért szükséges, hogy közigazgatási alapvizsgával rendelkezzenek, illetve vállalják, hogy kinevezésük esetén a vizsgát a kinevezésétől számított legkésőbb egy éven belül leteszik.

A javaslat a hegyközség feladatkörét pontosítja és kiegészíti a bortörvénybe beépülő új rendelkezéseknek megfelelően. A szőlők őrzésével kapcsolatos helyi önkormányzattal való együttműködést az információ közelsége, valamint a gyors intézkedés lehetősége indokolja.

Az adatszolgáltatás tekintetében a javaslat megkülönbözteti azokat az adatokat, amelyeket a hegyközség egyedileg nem azonosítható módon a hegyközségi tanácshoz továbbít, azoktól, amelyeket viszont egyedi adatként lehet továbbítani hatósági ellenőrzés céljára.

A rendelkezés kisebb szövegpontosítást tartalmaz; a hegyközségi rendtartás tartalma kiegészül a bor helyi sajátosságoknak megfelelő készítésének szabályaival.

Szintén pontosítás a célja a javaslat szerinti rendelkezésnek, mivel a hegyközség nem általában a mustfokot, hanem a szüretelési mustfokot határozza meg.

A hatályos rendelkezésekhez képest a javaslat pontosítja a közigazgatási hatásköröket; a származási bizonyítványok kiadásával kapcsolatban egyrészt a hegyközség helyett a hegybírót nevezi meg, másrészt kiegészíti a szabályt a hegyközségi tanács titkárának a származási bizonyítványokkal kapcsolatos hatáskörével.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 43. §-ának első mondata alapján a hasznosítással kapcsolatos kötelezettségek betartását, illetőleg az ideiglenes és mellékhasznosítást a földhivatal rendszeresen ellenőrzi. Ezért, ha a szőlő művelője a talaj- és növényvédelmi munkákat nem végzi el, illetve a szőlőt nem műveli meg, a hegybíró a felszólításában szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles tájékoztatni az illetékes körzeti földhivatalt.

Ezek a rendelkezések a hegyközségi tanács és a nemzeti tanács feladatkörét egészítik ki, hogy az összhangban álljon a törvény többi rendelkezésével, illetve a bortörvényt módosító rendelkezésekkel.

A rendelkezés kiegészíti a hegyközségekkel együttműködő közigazgatási szervezetek körét a területi közigazgatási szervekkel. Az önkormányzatokat, valamint a központi közigazgatási szerveket eddig is terhelte az együttműködési kötelezettség.

A hegyközségi járulék megállapításának új módját vezeti be a javaslat azzal, hogy azt szőlőtermelő esetén termőültetvényeinek területe vagy termésmennyisége, illetve szőlőterületének aranykorona értéke alapján; házikerti-szőlőbirtokos esetén a termésének mennyisége; felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége határozza meg.

A javaslat kiegészíti a nemzeti tanács bevételeit az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint a pályázat alapján kapott forrásokkal. Emelkednek továbbá a hegyközség (3%), illetve a hegyközségi tanács (6%) által a nemzeti tanácsnak fizetendő hozzájárulások.

A rendelkezés garanciát jelent a hegyközségek számára a jövőre nézve, hogy az állam segíti az új hegyközségek alakítását ott, ahol annak a feltételei megvannak. A jövőben alakítandó hegyközségek létrehozásához szükséges költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

Fontos feladat a szőlőültetvény-kataszter jogharmonizációs követelményeknek megfelelően létrehozása. E célból minden olyan személy, aki árutermő szőlőültetvényt használ, köteles az ültetvényére vonatkozóan a Bortörvényben meghatározott adatokat 2003. november 30-ig bejelenteni az illetékes hegyközségnek. A hegyközségi település területén kívül lévő szőlőültetvény adatait a külön jogszabályban meghatározott hegyközséghez kell bejelenteni. Az adatszolgáltatásra kötelezett személy fenti kötelezettségének úgy is teljesítheti, hogy - a KSH felhívására - hozzájárul a szőlő és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény alapján felvett adatainak a KSH részéről a hegyközségeknek történő átadásához.

Ha az ültetvény használója az adatátadáshoz hozzájárul, a KSH az általa vezetett nyilvántartásból az ültetvényre vonatkozó adatokat, valamint a használó személyazonosításhoz szükséges adatait 2003. december 31-ig átadja az illetékes hegyközségnek.

Az ilyen módon történő szabályozásra azért van szükség, mert a KSH-nál rendelkezésre álló, a létrehozandó kataszter tartalmával azonos adatok - mivel azok statisztikai célt szolgáló egyedi adatok - csak az adatszolgáltató előzetes hozzájárulásával adhatók át. Mivel feltételezhető, hogy az adatátadáshoz nem mindenki járul hozzá, a kataszter hiánymentessége érdekében elő kell írni az adatszolgáltatási kötelezettséget.

A körte- és őszibarack ültetvények esetén szintén jogharmonizációs kötelezettség a kataszter létrehozása, amit a földművelésügyi hivatalok vezetnek majd. Ez a két gyümölcsfajta az, amelyekre az Európai Unióban kötött piacszabályozás vonatkozik, és a hozzájuk kapcsolódó támogatások, illetve agrárpiaci intézkedések miatt szükség van az ültetvényekre vonatkozó adatok ismeretére.

A kataszter kialakítása a szőlő ültetvényekéhez hasonlóan történik, mivel a gyümölcsösökre vonatkozóan is vannak részletes adatok a KSH-nál. Ezért itt is az adatszolgáltató hozzájárulására van szükség az adatátadáshoz, illetve - hozzájárulás hiányában - az ültetvények használóinak adatot kell szolgáltatniuk a földművelésügyi hivatal részére.

A tervezet módosítja a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendeletet is, mivel annak egyes rendelkezései meghaladottá válnak azáltal, hogy a nem hegyközségi települések esetében is hegybírói hatáskörbe kerül a szőlőtelepítés és -kivágás engedélyezése. Másrészt e jogszabály keretében lehet intézményesíteni a gyümölcsültetvény-katasztert a körte- és az őszibarack-ültetvényekre vonatkozóan.

A 35. § a szokásos jogharmonizációs záradékot foglalja magában.