Magyar Köztársaság Kormánya
Új változat a T/4009. számú
törvényjavaslat helyett
T/4069.
számú
törvényjavaslat
a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter
Budapest, 2003. május
2003. évi ..... számú törvény
a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
A törvény célja
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.
E törvény alkalmazásában
a) hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az országos fővédvonalnak minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;
b) nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;
c) az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;
d) mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére országos fővédvonalnak minősített árvízvédelmi töltés épült;
e) veszélyeztetett terület: az a)-d) pontokban meghatározott terület;
f) szerződő: az a természetes személy, aki az e) pontban meghatározott területen lévő lakóingatlan tulajdonosaként, önkéntesen vállalt szerződés alapján rendszeres befizetést teljesít az Alapba;
g) adományozó: az f) pontban meghatározott szerződőn kívül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Alap részére önkéntes befizetést teljesít;
h) víztöbblet: árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz.
A jogosultság feltételei
Az Alap kezelőjével e törvény szerinti szerződés megkötésére az a természetes személy jogosult,
a) akinek lakóingatlan tulajdona a 2. § e) pontjában meghatározott veszélyeztetett területen található, és
b) a lakóingatlan
ba) jogerős építési engedélynek megfelelően épült és használatba vételére jogerős használatba vételi engedély alapján került sor, vagy
bb) fennmaradását az építésügyi hatóság jogerősen engedélyezte,
amennyiben a kártalanítást jogszabály nem korlátozta vagy nem zárta ki.
(1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége a 3. § szerinti szerződés alapján a víztöbblet következtében a veszélyeztetett területeken keletkezett károkért áll fenn.
(2) Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult,
a) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kár keletkezett, és
b) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt.
(3) Azon természetes személy kártalanítása során, aki a 3. § szerinti lakóingatlant gazdasági tevékenység folytatására is használja, a lakóingatlan értékének megállapításánál a többirányú használatot értéknövelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.
(4) Kártalanításra - a lakóingatlan elidegenítése esetén - az új tulajdonos akkor jogosult, ha az adásvételi szerződés időpontjában a lakóingatlanra az eladó érvényes szerződéssel rendelkezett és az új tulajdonos az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül szerződést köt az Alappal.
A befizetés mértéke
(1) Az Alapba a szerződő a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet kizárólag a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint teljesíthet befizetést.
(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával a szerződésben kerül meghatározásra.
(3) Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően, az önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30 %-kal csökkenthető.
A kártalanítás mértéke
(1) A szerződő káreseményenként legfeljebb tizenötmillió forint kártalanításra jogosult.
(2) Az a szerződő, aki a káresemény bekövetkezését megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést az Alap részére - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a kártalanítás 50 %-ára jogosult.
Az Alap működése
(1) Az Alap bevételei:
a) szerződés alapján történő rendszeres befizetések,
b) önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok.
(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:
a) költségvetési támogatás, ha az Alap pénzállománya a kötelezettségeinek teljesítéséhez nem elegendő,
b) árvízkár enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül (Ptk. 593-596. §).
(4) Az Alap bevételei kizárólag
a) az e törvény hatálya alá tartozó káreseménnyel összefüggő kártalanítás megfizetésére, ideértve a káresemény miatt a lakóingatlan lakhatatlanná válását követően a hullámtérről való elköltözést is, valamint
b) az Alap működési költségeire
használhatók fel.
(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
Az Alappal a pénzügyminiszter e törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai szerint rendelkezik.
(1) Az Alapot a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli.
(2) Az Alapkezelő feladatai különösen:
a) szerződést köt a 3. § szerinti jogosulttal,
b) nyilvántartja és kezeli a szerződők szerződéssel kapcsolatban birtokába került személyes adatait,
c) fogadja a befizetéseket, a káresemény bekövetkezése esetén felméri a károkat és teljesíti a szerződők felé a kifizetéseket.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésben meg kell határozni különösen:
a) a szerződő természetes személy személyazonosító és lakcímadatait,
b) a lakóingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c) az éves befizetés összegét,
d) a befizetések gyakoriságát és módját,
e) az ingatlan szerződéskötéskori állapotát és értékét.
(4) Az Alapkezelő - a (2) bekezdés alapján - külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására mást (beleértve a biztosítóintézetet) is megbízhat.
(5) Az Alapkezelő, illetve a megbízottja az e törvényben foglaltak alapján ellátott feladatokkal kapcsolatban, a kártalanításra való jogosultság fennállásának megállapítása céljából - a szerződés megszűnésétől számított egy évig - kezelheti a szerződő természetes személyek személyazonosító és lakcímadatait, a szerződés tárgyát képező lakóingatlanra vonatkozó adatokat, valamint a befizetésre vonatkozó adatokat.
Átmeneti rendelkezések
(1) E törvény 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:/
"i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi .... törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet."
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap e törvény melléklete szerinti költségvetésével.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az Alap felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait,
b) az Alapkezelő feladatait, valamint a szerződésekkel kapcsolatos eljárás szabályait,
c) a korrekciós tényező számításának és alkalmazásának szabályait,
d) a befizetések éves mértékének számítási módszerét.
(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálatának szabályait.
(6) A lakóingatlan tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra e törvény hatálybalépését követően 2005. december 31-ig akkor is jogosult, ha a 3. § b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
Általános indokolás
Évtizedek óta megoldatlan probléma az ár- és belvíz sújtotta területeken élő természetes személyek lakóingatlanaiban bekövetkezett károkkal kapcsolatos kártalanítás komplex, előremutató megoldása. A törvényjavaslat egy olyan kártalanítási megoldást alkalmaz, amelynek révén az ár- és belvíz okozta káresemények kezelésének eddigi gyakorlatától eltérően lehetővé válik a kártalanítás előre tervezhető formájának kialakítása. A törvény - a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap létrehozásával - olyan keretjellegű szabályozást léptet életbe, amely a hozzá csatlakozó végrehajtási rendeletekkel együtt az érintetteket az öngondoskodó felelősség megerősítésére készteti, ily módon hatékonyabbá téve az állami segítséget is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat célja, hogy a veszélyeztetett területen lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek számára lehetőséget biztosítson egy öngondoskodáson alapuló, hosszú távú, előre kiszámítható állam által garantált kártalanítási konstrukcióban való részvételre.
A 2. §-hoz
A törvény rögzíti az értelmezéséhez szükséges fogalmakat, illetve - esetenként korszerűsítve - átvesz a vízügyi igazgatás különböző szintű jogszabályaiban meghatározott definíciókat.
A 3-4. §-hoz
A törvény a lehetséges szerződők körét csak a veszélyeztetett területen lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyekre terjeszti ki. A törvény hatálya a lakóingatlanok köréből kizárólag az építésügyi igazgatás szabályainak megfelelően, engedéllyel épült, illetve használt ingatlanokra terjed ki. A törvény hatálya kiterjed azon lakóingatlanokra is, amelyekre az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adott.
Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult, akinek a szerződéses jogviszony a kár bekövetkeztét megelőzően legaláb 30 napja fennáll.
A lakhatáson túl gazdasági tevékenység céljait is szolgáló ingatlanoknál sem az ingatlan értékének megállapításakor, sem a kártalanítás mértékének, összegének meghatározásakor nem tekinthető értéknövelő tényezőnek a többirányú használat.
Az 5. §-hoz
Az Alapba történő befizetési kötelezettség éves összege a szerződésben kerül meghatározásra. A szerződő által fizetendő összeg függ többek között a lakóingatlan értékétől, a terület ár- és belvíz veszélyeztetettségi fokozatától. A fizetendő összeg számításának módját és a figyelembe veendő szempontokat, korrekciós tényezőket külön jogszabályok határozzák meg.
A szerződés alapján befizetést teljesítők mellett befizetésével bárki támogathatja az Alap tevékenységét.
A törvény lehetőséget biztosít a szerződők szociális helyzetének figyelembe vételére, és a ténylegesen fizetendő díj mértékének csökkentésére. A szociális helyzet következtében, a helyi önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás alapján, a díj-eltérítés mértéke legfeljebb 30%-os díjcsökkentés lehet.
A 6. §-hoz
Az Alap a törvényben meghatározott mértékig a lakóingatlanban bekövetkezett károkért teljes kártalanítás megfizetésére vállal kötelezettséget. A kártalanítás felső határa szerződésenként és káreseményenként 15 millió forint.
A 7-8. §-hoz
A törvényben meghatározott feladatok - a káresemény bekövetkeztekor kártalanítás fizetése, ideértve (hullámtéren lakhatatlanná vált lakóingatlan esetén) a káreseményt követően a veszélyeztetett területről való elköltözést - finanszírozását az e célra létrehozott elkülönített állami pénzalap biztosítja. Az Alappal a pénzügyminiszter rendelkezik.
Az Alap bevételei a szerződés alapján történő rendszeres befizetések mellett az önkéntes befizetések, az adományok, valamint az esetleges költségvetési támogatás és a nemzetközi segélyek. Ugyancsak a törvény szabályozza az Alapból teljesíthető kiadások körét.
Az Alap céljainak teljesülése érdekében garanciális szabály a törvényben, hogy az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
Az Alap - bevételeit és kiadásait a törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.
Az Alap gazdálkodásáról éves költségvetési beszámolót és mérleget kell készíteni, és könyvvizsgálóval és hitelesíttetni. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.
A 9. §-hoz
Az Alap kezelője a Magyar Államkincstár. Az Alapkezelő szerződésekkel, nyilvántartással, és kifizetéssel kapcsolatos fő feladatait a törvény rögzíti. Az Alapkezelő törvényben meghatározott feladatainak külön jogszabályban részletezett körét az Alapkezelővel kötött szerződés alapján mások, így biztosítóintézetek is elláthatják.
A törvény az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban rendelkezik a szerződők személyes adatainak kezeléshez fűződő garanciák megteremtéséről.
A 10. §-hoz
A törvény 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.
A törvény hatályba lépésével egyidejűleg módosítja a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényt annak érdekében, hogy a biztosítók az Alap működtetésével kapcsolatos feladataik ellátását, mint a biztosítási vagy azzal összefüggő tevékenységükön kívüli üzletszerű tevékenységet folytathassák.
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap a törvény melléklete szerinti költségvetésével.
A törvény felhatalmazást ad a pénzügyminiszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a belügyminiszter részére a végrehajtáshoz szükséges miniszteri rendeletek megalkotására.
A törvény a hatályba lépésétől a 2005. december 31-ig tartó átmeneti időszakban biztosítja a kártalanításra jogosultságot azon ingatlantulajdonosok részére is, akik nem rendelkeznek jogerős építési, használatbavételi, fennmaradási engedéllyel, azaz a kártalanítás törvényi feltételeinek egyébként nem felelnek meg. Ők amennyiben szerződéssel csatlakoznak az Alaphoz, fizetési kötelezettségeinek eleget tesznek, a káresemények bekövetkeztekor jogosulttá válnak a kártalanításra.