MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról

Budapest, 2003. május

1. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. §-ának (3) bekezdése az alábbi d)-g) pontokkal egészül ki:

/A (2) bekezdés alkalmazásában: /

"d) a láp olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és

da) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy

db) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik;

e) a szikes tó olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók;

f) a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak;

g) a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel."

2. A Tvt. 24. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

/A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza /

"b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a 38-39. §-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a 36. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv), továbbá;

c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét."

3. A Tvt. 26. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak táblával meg kell jelölnie, amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésekre."

4. A Tvt. 26. §-a az alábbi (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

4. Az igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott határozatot az érintett ingatlan tulajdonosának és vagyonkezelőjének, valamint a feladat- és hatáskör szempontjából külön törvény alapján érintett hatóságnak kézbesíti.
5. Nem kell hatósági határozatban megállapítani a (3) bekezdésben meghatározott védett természeti terület kiterjedését abban az esetben, ha a terület természetvédelmi oltalma a 24. § (1) bekezdésében meghatározott külön jogszabály alapján is fennáll."

1. A Tvt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak."

2. A Tvt. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében rendeletben szabályozza az ökológiai hálózat és az ennek részét képező ökológiai (zöld) folyosó létesítésére, fenntartására vonatkozó részletes előírásokat. Az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben határozza meg."

3. A Tvt. 85. § a) pontjában a "7. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe "7. § (4) bekezdésében" szövegrész lép.

1. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) módosításáról szóló előterjesztés az 53/2002. (XI. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) az Alkotmánybíróság által az Országgyűlés számára meghatározott jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget.

Az Alkotmánybíróság megállapítása alapján az Országgyűlés - jogalkotói feladatának elmulasztásával - alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a törvény erejénél fogva védett természeti területek egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot.

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében a tervezet alapján az igazgatóság a törvény erejénél fogva védett természeti területek kiterjedését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, - jogorvoslattal megtámadható - hatósági határozatban állapítja meg.

A tervezet a jogorvoslati jog biztosítása mellett meghatározza a láp, a szikes tó, a kunhalom, valamint a földvár fogalmát. A fogalmak meghatározása az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően - a jogorvoslati jog biztosításán túl - megfelelő garanciát jelent a jogbiztonság követelményének érvényesítésére az igazgatóság hatósági eljárása során.

Az előzőekben foglaltakon túl sor kerül a Tvt. egyes rendelkezéseinek - elsősorban az alacsonyabb szintű jogalkotásra felhatalmazást adó rendelkezések tekintetében - az Alkotmánybíróság határozatától független módosítására is. Így a tervezet a Tvt.-nek a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály kötelező tartalmi elemeit meghatározó rendelkezéseit egészíti ki - a 36. § (1) bekezdésében, valamint (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek megfelelően - a természetvédelmi kezelési tervek vonatkozásában, valamint az Európai Közösségek jogi aktusán alapuló kötelezettségek hatékonyabb teljesítése érdekében, illetve egyes felhatalmazó rendelkezésekkel összefüggésben tartalmaz pontosításokat.

Az 1. §-hoz

A törvény e szakaszának (1) bekezdése adja meg a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ex lege területek fogalom-meghatározásai közül a szabályozásból mostanáig hiányzókat.

A Tvt. 23. §-ának (3) bekezdése ennek megfelelően kiegészül a láp, szikes tó, kunhalom, valamint a földvár fogalmának meghatározásával.

A hivatkozott § (2) bekezdése a Tvt. 24. §-ának - a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály kötelező tartalmi elemeit meghatározó - (3) bekezdését egészíti ki a Tvt. 36. § (1) bekezdésének, valamint a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek megfelelően a természetvédelmi kezelési tervek vonatkozásában, valamint az Európai Közösségek jogi aktusaiban megállapított kötelezettségekkel összhangban.

A § (3) bekezdése pontosító jellegű, amit értelmezési problémák tettek szükségessé.

A természetvédelmi hatóságnak a Tvt. 26. § (1) bekezdésében szabályozott kötelezettsége ugyanis a természetvédelmi oltalom alatt álló földterület megjelölésére irányul, nem pedig a Tvt. 23. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ex lege védett természeti területek egyedi meghatározására irányuló kijelölési eljárásra.

Az Országgyűlés e § (4) bekezdésével tesz eleget az 53/2002. (XI. 28.) AB határozatban foglaltaknak a Tvt. 23. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ex lege védett természeti területek kijelölésére irányuló nemzeti park igazgatósági (a továbbiakban: igazgatóság) eljárás tekintetében.

A módosítás eredményeként a hivatkozott döntést határozati formában kell meghoznia az igazgatóságnak. A határozati forma előírásával elhárul az akadály a jogorvoslati jog gyakorlása elől, mivel a Tvt. 75. §-a értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a Tvt. szerinti hatósági eljárások tekintetében a Tvt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A § (5) bekezdése a Tvt. 44. §-ának (3) bekezdésében, a (6) bekezdésének első mondata a Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének első fordulatában foglalt felhatalmazást pontosítja, az értelmezési problémák elkerülése érdekében.

A § (6) bekezdésének második mondata a Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének második fordulatában adott felhatalmazást pontosítja, és hozza összhangba a felhatalmazás alapján megalkotott jogszabályban foglaltakkal.

A § (7) bekezdése a Tvt. 85. §-ának a) pontjában található felhatalmazó rendelkezésben foglalt hibás visszautalást javítja ki, mivel az ott hivatkozott felhatalmazás nem a Tvt. 7. §-ának (3), hanem (4) bekezdésében található.

A 2. §-hoz

A szakasz a törvény hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik.