MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4146.
számú
törvényjavaslat

az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról

Budapest, 2003. május

A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az európai parlamenti választásokon. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére, valamint az Európai Parlament megválasztott tagjainak jogállására.

1. A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
2. A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.

Választójog

3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
4. A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.

A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja

1. minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
2. az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni.

Jelölés

5. Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
6. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
7. A választópolgár csak egy listát és csak egy alkalommal ajánlhat.

A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.

Szavazás

A választópolgár egy listára szavazhat.

A választás eredményének megállapítása

8. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával.
9. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %-a.
10. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a
    (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
11. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.
12. Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A megüresedett mandátum betöltése

13. A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
14. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.

II. FEJEZET
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv értelmében rájuk vonatkozó kiváltságok és mentességek.

Összeférhetetlenség

15. Az Európai Parlament tagja nem lehet

1. az Európai Közösségek Bizottságának tagja,
2. az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,
3. az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja,
4. az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja,
5. az Európai Közösségek ombudsmanja,
6. az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja,
7. az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
8. az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
9. az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja,
10. a köztársasági elnök,
11. országgyűlési képviselő,
12. a Kormány tagja, politikai államtitkár,
13. az Alkotmánybíróság tagja,
14. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos,
15. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
16. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
17. bíró,
18. ügyész,
19. közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója,
20. a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

16. Az Európai Parlament tagja a mandátumának megállapításától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.
17. Az Európai Parlament tagja az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Országos Választási Bizottság részére. Ha az Európai Parlament tagja a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, az Országos Választási Bizottság 15 napon belül határoz az (1) bekezdés j)-t) pontjában foglalt összeférhetetlenség kimondásáról.

A képviselői megbízatás megszűnése

Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:

1. halálával,
2. választójoga elvesztésével,
3. lemondással,
4. az összeférhetetlenség kimondásával,
5. az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.

Az Európai Parlament tagjának munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

18. Az Európai Parlament tagját kérésére munkáltatója képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak a képviselő által meghatározott részére fizetés nélküli szabadságban részesíti. Az Európai Parlament munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló tagjára e bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19. Ha az Európai Parlament tagja a megválasztása előtt ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, illetve a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagja volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt ügyésznek, köztisztviselőnek ismét ki kell nevezni, illetőleg vele ismét szolgálati viszonyt kell létesíteni, és képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.
20. Ha az Európai Parlament tagja a megválasztása előtt bíró volt és a képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri - feltéve, hogy a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) - kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásánál az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.
21. Az Európai Parlament tagjának társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy képviselői tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó időtartamú foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
22. A képviselői megbízatás időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A képviselői megbízatást szolgálati időnek kell beszámítani a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. az országgyűlési képviselők választására,
2. az európai parlamenti képviselők választására,
3. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
4. a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választására,
5. az országos népszavazásra,
6. a helyi népszavazásra,
7. az országos népi kezdeményezésre,
8. a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
9. azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontokban foglaltak együtt a továbbiakban: választás]."

1. A Ve. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár

1. a névjegyzékben szerepelt, vagy
2. a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
3. a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
4. a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy
5. sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt."

2. A Ve. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzéken szerepel, a választópolgárt értesíti."

3. A Ve. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg."

A Ve. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával, az alábbiak szerint:"

A Ve. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Bármely nagykorú polgár kérheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok."

4. A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országos Választási Bizottság]

"d) jóváhagyja az európai parlamenti képviselő-választás és az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,"

5. A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országos Választási Bizottság]

"h) megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon az országos listák, illetőleg az európai parlamenti képviselő-választásokon a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,"

A Ve. 35. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.

(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda vezetőjét - a Külügyminisztérium javaslatára - az Országos Választási Iroda vezetője a választás időtartamára bízza meg."

A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjait - a Külügyminisztérium javaslatára - az Országos Választási Iroda vezetője a választás időtartamára bízza meg."

A Ve. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg.
A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének magyar állampolgár tagját, illetőleg a konzuli képviselet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni."

A Ve. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külképviseleti választási iroda:

1. ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;
2. indítványozza az illetékes választási bizottságnak a külképviseleti szavazás eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolja."

A Ve. 69. §-ának (1) bekezdésében a "2-9. számú" szövegrész helyébe a "2-10. számú" szövegrész lép.

A Ve. a következő XI/A. fejezettel (99/A-99/Q. §-sal) egészül ki:

"XI/A. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

99/A. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az európai parlamenti képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése

99/B. § A választást az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni.

A választási eljárás nyilvánossága

99/C. § (1) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

(2) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A választójogosultság nyilvántartása

A névjegyzék összeállításának különös szabályai

99/D. § (1) Az Országos Választási Iroda a választás évének március 1. napjáig levélben tájékoztatja az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárait választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, egyúttal - a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban szereplő polgárok kivételével - megküldi részükre a névjegyzékbe vételhez szükséges nyomtatványt.

(2) Az Európai Unió más tagállamának az az állampolgára, aki a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban nem szerepel, a választás évének április 30. napjáig kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől a névjegyzékbe vételét. A kérelemnek tartalmaznia kell

3. a kérelmező családi és utónevét,
4. a kérelmező személyi azonosítóját,
5. a kérelmező magyarországi lakóhelyét,
6. a kérelmező állampolgárságát,
7. a kérelmező nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja, továbbá
8. azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében a kérelmező az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt.

(3) A helyi választási iroda vezetője - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján - május 4-ig felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel.

(4) A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a névjegyzékbe vételéről, illetőleg a névjegyzékbe vétel elutasításáról a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti.

(5) A helyi választási iroda vezetője a választás évének május 10. napjáig továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére az Európai Unió más tagállamai (3) bekezdés szerint névjegyzékbe vett állampolgárainak a (2) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti adatait.

99/E. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vezeti az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását. A nyilvántartásba a
99/D. § szerint névjegyzékbe vett választópolgárokat kell felvenni.

(2) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartása a választópolgárok 99/D. § (2) bekezdésének a)-d) és f) pontja szerinti adatait tartalmazza.

(3) Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását a szavazás napján le kell zárni. A következő európai parlamenti választások évének februárjában a nyilvántartást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából átvett adatokkal aktualizálni kell. Törölni kell a nyilvántartásból azt, akinek választójoga megszűnt, továbbá aki írásban kérte a nyilvántartásból való törlését.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartásából az európai parlamenti választások kitűzését követő 3 napon belül adatszolgáltatást teljesít a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetője részére, aki a nyilvántartásban szereplő választópolgárokat a névjegyzék összeállításakor felveszi a névjegyzékbe.

99/F. § Az Országos Választási Iroda a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának adatszolgáltatása alapján a 99/D. § (2) bekezdésének a), d) és f) pontja szerinti adatok megküldésével május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak a 99/E. § szerinti nyilvántartásában szerepelnek.

99/G. § (1) Az európai parlamenti választáson az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásába fel kell venni. Ezt a nyilvántartást a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának kezelésére megállapított rendelkezéseknek megfelelő módon, attól elkülönítetten, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala kezeli.
A választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szereplő választópolgárokat a helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától folyamatosan kapott adatszolgáltatás alapján

1. nem veszi fel a névjegyzékbe, illetőleg
2. törli a névjegyzékből, és erről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesíti.

(2) A helyi választási iroda vezetője az Országos Választási Irodától kapott értesítés alapján törli a névjegyzékből az Európai Unió más tagállamának azon állampolgárát, aki az Európai Unió más tagállamában jelezte, hogy ott kíván szavazni, és erről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesíti.

99/H. § A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerveinek kérésére haladéktalanul adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételüket kérő magyar állampolgárok választójogáról.

99/I. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a szavazást megelőző 30. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző
30. napig megérkezzen a helyi választási irodába.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem a külképviseleten is benyújtható az (1) bekezdés szerinti módon és határidőben. A kérelem adatait a külképviseleti választási iroda vezetője az Országos Választási Irodán keresztül három napon belül, minősített elektronikus aláírásával hitelesített elektronikus okiratban továbbítja a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(3) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemben a választópolgár köteles közölni:

1. családi és utónevét,
2. személyi azonosítóját,
3. születési helyét és idejét,
4. anyja nevét,
5. magyarországi lakcímét,
6. annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol külképviselet működik és a választópolgár a választójogát gyakorolni kívánja, valamint
7. külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

99/J. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.

(2) A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 99/I. § (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.

(3) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást megelőző 10. napig megküldi az Országos Választási Irodának, amely azokat összesíti, és külképviseletenkénti bontásban a szavazást megelőző 5. napig minősített elektronikus aláírással hitelesített elektronikus okiratban továbbítja az egyes külképviseleteknek.
A külképviseleti választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja, majd aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja.

Választási szervek

99/K. § (1) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) külképviseleti választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) területi választási iroda,

e) Országos Választási Iroda.

Ajánlás

99/L. § (1) A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.

(2) Az Európai Unió más tagállama állampolgára jelöltként történő bejelentésének tartalmaznia kell:

a) a jelölt családi és utónevét,

b) a jelölt személyi azonosítóját,

c) a jelölt magyarországi lakóhelyét,

d) a jelölt állampolgárságát,

e) azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt,

f) a jelölt nyilatkozatát, hogy csak a Magyar Köztársaságban indul jelöltként,

8. a jelölt nyilatkozatát, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

(3) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított igazolást arról, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetőleg hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.

(4) Az Országos Választási Iroda a (2) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti adatok megküldésével tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket az Országos Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.

(5) Az Országos Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetőleg törli a jelöltek közül azt, akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek.

99/M. § (1) A szavazólap az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.

(2) A szavazólapon a jelölő szervezet nevén kívül a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni nevének rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

(3) Közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon, és valamennyi jelölő szervezet kérheti neve rövidítésének, jelképe, illetőleg jelvénye fekete-fehér színű lenyomatának feltüntetését.

(4) A szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első tíz jelölt nevét is.

(5) Az elektronikus szavazólap az (1)-(3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy a jelölő szervezet jelképének, illetőleg jelvényének képe színesben is megjelenhet. Az elektronikus szavazólapra e törvény 10. mellékletét nem kell alkalmazni, azonban a 10. melléklet szerinti szavazólap kinagyított másolatát a választópolgárok tájékoztatása céljából a szavazóhelyiségben ki kell függeszteni.

99/N. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat.

(3) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(4) Szavazni személyesen lehet. A külképviseleti választási iroda tagja - az útlevél vagy a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken.

(5) A választópolgár a szavazás előtt a külképviseleti névjegyzéket aláírja. A külképviseleti szavazás a külképviseleten elhelyezett szavazógép segítségével, a szavazás titkosságát biztosító módon történik.

(6) A külképviseleti választási iroda látja el a 61. § (4) bekezdésében, a 67. § (2) bekezdésében, a 68. § (2) bekezdésében és a 71. §-ban foglalt feladatokat.

(7) A külképviseleti szavazás során a 61-71. § rendelkezései közül csak a 61. § (4) bekezdését, a 65. § (2) bekezdését, a 67. § (2) bekezdését, a 68. §-t és a 71. §-t kell alkalmazni.

99/O. § (1) A szavazás lezárása után a névjegyzéken szereplők számát, a szavazáson megjelentek számát és a visszautasított választópolgárok számát tartalmazó, a külképviseleti választási iroda vezetője által kiállított bizonylatot, valamint annak mellékleteként a szavazás szavazógép által összesített számítógépes adatait a külképviseleti választási iroda vezetője
- minősített elektronikus aláírásával hitelesített elektronikus okiratban - haladéktalanul továbbítja az Országos Választási Irodához. A szavazás szavazógép által összesített számítógépes adatainak megismerésére a külképviseleti választási iroda nem jogosult.

(2) Az Országos Választási Iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat úgy tárolja, hogy csak a szavazás magyarországi lezárását követően válhassanak hozzáférhetővé. A külképviseleti szavazás szavazógép által összesített számítógépes adatait - a szavazás titkosságának biztosítása érdekében - külképviseletenkénti bontásban csak jogorvoslati eljárásban, a választási bizottság, illetőleg a bíróság ismerheti meg. A külképviseleti szavazás összesített eredményét az Országos Választási Iroda a tájékoztató adatok közzétételekor nyilvánosságra hozza.

(3) A választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei, valamint a külképviseleti szavazás összesített eredményéről - a (1) bekezdés szerint érkezett adatok alapján - az Országos Választási Bizottság által kiállított jegyzőkönyv alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg.

99/P. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. § (3) bekezdése, a 99/G. § (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.

(2) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bekezdés a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt.
A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.

(3) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni panaszról az Országos Választási Bizottság dönt. A panaszt a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja.
A panasz közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.

99/Q. § Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a párt a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet az Országos Választási Bizottságnál."

1. A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fővárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,"

2. A Ve. 149. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,"

3. A Ve. 149. §-a a következő p)-t) ponttal egészül ki:

18. külképviselet: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete, ide nem értve a nemzetközi szervezetek, illetőleg az Európai Unió mellett működő állandó képviseletet, valamint a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet,
19. szavazógép: elektronikus eszköz, amelynek segítségével az elektronikus szavazólap értelmezhető, továbbá melyen a választópolgár elektronikus szavazólapon leadja szavazatát,
20. elektronikus szavazólap: elektronikus dokumentum, az elektronikus megjelenítés sajátosságainak megfelelő formába öntött szavazólap, amelyet az Országos Választási Iroda elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesít."

A Ve. 153. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) a választásokkal összefüggő állami feladatok számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését és technikai lebonyolítását, a külképviseleti szavazás tekintetében a külügyminiszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben,"

A Ve. a következő 171. §-sal egészül ki:

"171. § E törvény, az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
2. a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002. június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány."

A Ve. az e törvény mellékletét képező 10. számú melléklettel egészül ki.

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya alá tartoznak:

a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyek,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok)."

2. Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvény hatálya kiterjed:

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra, továbbá

b) a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT állampolgárok kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra."

Az Nytv. 7. §-ának (3) bekezdésében a "helyi nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "helyi szinten kezelt nyilvántartásban" szövegrész lép.

Az Nytv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilvántartás az EGT állampolgárnak az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti adatait, EGT tartózkodási engedélye érvényességének idejét, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza."

Az Nytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte."

Az Nytv. 14. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásokból gyűjtik:]

"d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;".

Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:]

"g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során."

Az Nytv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tartózkodási helyként nyilvántartott lakcímet - a 4. § (2) bekezdésében említett polgár kivételével - bejelentett lakóhely hiányában a polgár lakóhelyének kell tekinteni."

Az Nytv. a következő 48. §-sal egészül ki:

"48. § (1) A Hivatal a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2) A Hivatal az EGT állampolgárok adatainak egyeztetése céljából az EGT állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől.

(3) A Hivatal a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait."

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem lehet]

"g) az Európai Parlament tagja."

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni."

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevőszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, az Európai Parlamentnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget."

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNB monetáris tanácsának tagja csak jegybanki döntéshozói feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő."

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik]

"e) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával [40. § (2) bekezdés], továbbá a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé (a továbbiakban: állami vezető) történő megválasztásával vagy kinevezésével,"

Az Üsztv. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik]

"d) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával [40. § (2) bekezdés], továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével;"

Az Üsztv. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik]

"e) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével;"

Az Üsztv. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik]

"d) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,"

Az Üsztv. 26. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik]

"f) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,"

Az Üsztv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyész egyidejűleg nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg állami vezető."

Az Üsztv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) Ha az ügyész országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

(2) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, az európai parlamenti, önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával megszűnik.

(3) Az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnésekor az ügyész ismét ügyészségi szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni."

Az Üsztv. 87. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetőleg az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat. Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36-39. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott"

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 56. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A katona - szolgálati jogállásától függően - a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:]

"h) az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokkal kapcsolatos választójogot;"

A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert]

"e) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása;"

A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki]

"k) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;"

A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek]

"e) akit országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig;"

A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentesek a szolgáltatások alól:]

"e) az országgyűlési és európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;"

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat."

A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását."

A Hszt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson."

A Hszt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi- és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát."

A Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]

"c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;"

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja nem lehet tagja pártnak, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat."

A Hjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § Az állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását."

A Hjt. 28. §- ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson."

A Hjt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3) Ha az állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát."

A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya]

"c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,"

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vett hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-ának e) pontja szerint félbe kell szakítani."

A Hkt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani."

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

3. E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal - az (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán, illetőleg az azzal egy napon vagy azt követően tartott választáson kell alkalmazni.
4. E törvény (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ve. 13. §-ának (1) bekezdésében az ", ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész és a Ve. 103. §-a.
5. E törvény 31. §-a (1) bekezdésében az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 33. §-a, 38. §-ában az Nytv. 48. §-ának (2) bekezdése, 39-67. §-a, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
6. A Ve. e törvény 26. §-ában megállapított 99/D. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán nem kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.

A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi polgár e törvény hatálybalépésétől számított
45 napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcímbejelentési kötelezettségét teljesíteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell eljárni, mintha a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja lenne.

A 2004. évi európai parlamenti választások során az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére és szavazására e törvény rendelkezéseit a 73-75. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választások előkészítése céljából elkülönítetten kezeli az Európai Unió tagállamai, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia érvényes tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig a magyar jogszabályok szerint nagykorúvá váló állampolgárainak következő adatait:

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatok,

b) magyarországi bejelentett tartózkodási hely, szálláshely, valamint

c) tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje.

8. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdésben megjelölt polgár adatait a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől 2003. december 31-ig a szavazáson való részvétel biztosításához szükséges értesítési kötelezettség teljesítése céljából átveszi.
9. Az Országos Választási Iroda az (1) bekezdésben megjelölt adatok alapján 2004. március 1-ig levélben felkéri a nyilvántartásban szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. Tájékoztatja továbbá őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, valamint arról, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak magyarországi szavazási szándékukról, akkor szavazati jogukat csak hazájukban gyakorolhatják.
10. Annak a polgárnak, aki a (3) bekezdés alapján magyarországi szavazási szándékáról nyilatkozik és kéri a névjegyzékbe való felvételét, egyidejűleg be kell jelentenie az
    (1) bekezdés szerinti adatait, valamint azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, és csatolnia kell nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja.
11. Az Országos Választási Iroda egyidejűleg hirdetmény útján is tájékoztatást nyújt a (3)-(4) bekezdésben foglaltakról.
12. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdés szerinti adatkezelést a (3) bekezdésben foglalt levél kiküldését követő 30 napon belül megszünteti és az adatokat törli.

A 73. § szerinti polgár névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelemében megjelölt bejelentett tartózkodási helyet, szálláshelyet, a választójog gyakorlása és a névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni. A kérelem és a névjegyzék, valamint a jelöltként történő bejelentés a kérelmező személyi azonosítója helyett a magyarországi tartózkodás jogszerűségét igazoló okmány számát tartalmazza.

Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a szavazatszámláló bizottság előtt a személyazonosságukat és tartózkodásuk jogszerűségét kell igazolniuk.

E törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénnyel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

(Az európai parlamenti választás szavazólapjának mintája)

Európai parlamenti képviselők választása

............ (év) ........................... (hónap) ...... (nap)

A listára szavazni a lista neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal, lehet, például: Ä ;Ĺ

(A szavazólapon a jelölő szervezet neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)"

1. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozással nemcsak egyszerű résztvevője lesz az egyesülő Európának, hanem aktív szereplője, alakítója az Európai Unió döntési folyamatainak. E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét biztosítja, hogy Magyarország választópolgárai is választhatnak képviselőket az Európai Parlamentbe.

Az előterjesztett törvényjavaslat (röviden: Javaslat) az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban szabályozza az európai parlamenti képviselők választásának anyagi jogi szabályait és jogállását. Elrendeli a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.), az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (Vjt.), valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) módosítását. A Javaslat tartalmazza továbbá a következő törvények minimálisan szükséges mértékű kiegészítését: az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészség adatkezeléséről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény.

A Javaslat szerint a választójog - amennyiben azt kéri -, valamint a jelöltként indulás joga megilleti azt a nagykorú, másik uniós tagállam állampolgárát is, aki nem magyar állampolgár, de Magyarországon rendelkezik lakóhellyel.

A Javaslat a Ve. módosításával az általános választási eljárási szabályokat rendeli alkalmazni az európai parlamenti választásokra, továbbá megállapítja annak speciális rendelkezéseit is.

Az Alkotmány módosításának megfelelően az európai parlamenti választáson a választópolgárok külföldön is leadhatják szavazatukat, amely korszerű módszerrel, a külképviseleteken, szavazógép segítségével történik.

Magyarország alkotmányos berendezkedésének megfelelően és az Európai Unió Tanácsának 76/787/ ESZAK, EGK, Euratom határozathoz mellékelt, a Tanács 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, a Közgyűlés képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmánnyal (röviden: Okmány) összhangban a Javaslat olyan választási rendszert valósít meg, amely alkalmas arra, hogy a képviselőket átlátható és egyszerű választási szabályokkal, legitim módon válasszák meg.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat tárgyi hatálya az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztására, valamint a megválasztott képviselők jogállására is kiterjed.

1. I. FEJEZET
2. VÁLASZTÁS

A 2. §-hoz

Az Okmánynak megfelelően a választás listás - arányos választási rendszerben történik.

Az arányosság követelményének érvényesülése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a választás szempontjából az egész ország egy választókerületet alkot.

2. Választójog

A 3. és 4. §-hoz

A Javaslat elvi éllel deklarálja, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul, így lehetőséget teremt a választáshoz való jog feltétlen érvényesíthetőségére, de nem jelent jogi kötelezettséget a szavazásra.

A választójog egyenlőségének alkotmányos elvéből fakadóan a választópolgár csak egy uniós államban élhet aktív, illetőleg passzív választójogával: ennek megfelelően, ha egy magyar választópolgár egy másik uniós tagállamban kérte, hogy ott szavazhasson, és kérelme alapján felvették a névjegyzékbe, Magyarországon nem szavazhat; ugyanakkor egy másik uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgára kérheti, hogy magyarországi lakóhelyén szavazhasson, ebben az esetben az állampolgársága szerinti ország névjegyzékéből kell törölni.
A rendelkezés nem zárja ki, hogy a választópolgár az egyik tagállamban gyakorolja az aktív, és egy másikban a passzív választójogát.

3. Jelölés

Az 5. és 6. §-hoz

A Javaslat szerint listát kizárólag pártok állíthatnak. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a pártok közös listákat állítsanak.

A listaállításhoz 20 000 választópolgár támogatása szükséges. Ennek célja, hogy már a listaállítás során ki lehessen szűrni a talaj nélküli, súlytalan, kellő társadalmi támogatottsággal nem rendelkező jelölő szervezeteket.

Ugyanaz a jelölt egyidejűleg csak egy párt listáján szerepelhet.

4. Szavazás

A 7. §-hoz

A választójog egyenlőségéből következően minden választópolgárnak azonos számú szavazata van. Az európai parlamenti képviselők választásán a választópolgár egy szavazatot adhat le, egy listára.

5. A választás eredményének megállapítása

• A magyar választási rendszer hagyományainak megfelelően a Javaslat zárt lista állítását teszi lehetővé.

1. A megüresedett mandátum betöltése

A 10. §-hoz

A képviselői megbízatás megszűnése esetén elsősorban a jelölő szervezet döntésének függvénye, hogy a mandátumot a listán eredetileg szereplő személyek közül ki töltse be. Ha ezzel a lehetőséggel a párt nem él, akkor az a jelölt szerez mandátumot, aki a listán soron következik. Ha az adott listán nincs több jelölt, akkor az a pártlista szerez mandátumot, amely a d'Hondt módszer szerint a következő mandátumot szerezte volna: így nem marad betöltetlenül a képviselői mandátum és időközi választás megtartására sincs szükség.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

A 11.-15. §-hoz

E szakaszok az európai parlamenti képviselők jogállásával és összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat tartalmaznak. A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása megegyezik az országgyűlési képviselőkével.

Az Európai Unió Tanácsának 76/787/ ESZAK, EGK, Euratom határozathoz mellékelt, a Tanács 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, a Közgyűlés képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány a következő tisztségeket tekinti összeférhetetlennek az európai parlamenti képviselőséggel: az Európai Közösségek Bizottságának tagja; az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője; az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja; az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja; az Európai Közösségek ombudsmanja; az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja; az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja; az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja; az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja, a nemzeti parlament képviselője. További összeférhetetlenségi okok meghatározása a tagállamok hatásköre, a Javaslat további 10 pontban sorolja fel az összeférhetetlen tisztségeket, megbízatásokat.

III. FEJEZET

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

2. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

A 16. §-hoz

A Javaslat a Ve. hatályát kiterjeszti az európai parlamenti képviselők választására is.

A 17. §-hoz

A külképviseleti szavazás bevezetésével a névjegyzék módosításáról szóló rendelkezések kiegészítésre szorulnak.

A 18. §-hoz

Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében - az Alkotmány módosításának megfelelően - a választójog nem csak a magyar állampolgárokat illeti meg, így szükségessé vált pontosítani a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket.

A 19. §-hoz

Annak érdekében, hogy az Európai Unió más tagállamában szavazni vagy jelöltként indulni kívánó magyar állampolgár bizonyítani tudja, hogy Magyarországon nincs kizárva a választójogból, a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szervtől kérheti ennek igazolását.

A 20. §-hoz

A Javaslat az Országos Választási Bizottság hatáskörét kiterjeszti az európai parlamenti választásra.

A 21.-24. §-hoz

A külképviseleti szavazás bevezetésével a külképviseleten választási iroda jön létre.
A külképviseleten a szavazatszámláló bizottság hagyományos feladatainak érdemi része (például a szavazatszámlálás, a szavazóköri eredmény megállapítása, stb.) a szavazógép segítségével történő szavazás bevezetésével megszűnik. A szavazás lebonyolításával kapcsolatos technikai jellegű feladatokat a külképviseleti választási iroda látja el.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a külképviseleti választási iroda vezetőjét - a Külügyminisztérium javaslatára - és a külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője bízza meg. A megbízás csak az adott választás időtartamára szól.

Egyes külképviseleteken gondot jelenthet köztisztviselői vagy közalkalmazotti státusú személyek megbízása a külképviseleti választási iroda tagjává, így a Javaslat úgy rendelkezik, hogy taggá a képviselet személyzetének magyar állampolgár tagja, illetőleg a konzuli képviselet magyar állampolgár tagja is megbízható.

A 25. §-hoz

Az európai parlamenti képviselők választására a Javaslat külön szavazólap-mintát határoz meg.

A 26. §-hoz

A Javaslat önálló fejezetbe foglalja az európai parlamenti képviselők megválasztásának az általánostól eltérő eljárási szabályait.

XI/A. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

A választás kitűzése

Az Európai Parlament tagjait ötévente választják úgy, hogy az Unió tagállamaiban minden szavazás bele esik egy négynapos időintervallumba, a köztársasági elnök ezen belüli napra tűzi ki a szavazást.

A választási eljárás nyilvánossága

A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatok, valamint a választási eredmény hivatalos közzétételével meg kell várni azt az időpontot, amikor a szavazás valamennyi tagállamban befejeződik.

A választójogosultság nyilvántartása

A magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok kérelemre kerülnek be a névjegyzékbe, és mindaddig ott szerepelnek, amíg annak feltételei fennállnak, vagy törlésüket nem kérik. A névjegyzékbe vett uniós polgárokról nyilvántartás készül. A nyilvántartásban szereplő választópolgárokról - a többszöri szavazás megakadályozása érdekében - értesíteni kell az érintett uniós tagállam illetékes szervét. (99/E. §)

Azokat a választópolgárokat, akiket az Európai Unió más tagállamában felvettek a választói névjegyzékre, szintén nyilvántartásba kell venni, melyet folyamatosan vezetni kell. (99/G. §)

Külképviseleti névjegyzék (99/I. § és 99/J. §)

A külképviseleti névjegyzékbe a választópolgár a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjéhez intézett kérelemre kerülhet be, ez a kérelem a külképviseleten is benyújtható.
A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárt a helyi választási iroda vezetője törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A külképviseleti névjegyzéket az Országos Választási Iroda a szavazás napja előtti 5. napig küldi meg a külképviseleteknek, ezt követően az a külképviseletek által nem módosítható.

A külképviseleti névjegyzék vezetése garanciát jelent arra, hogy ugyanazon választópolgár csak egyszer adhassa le a szavazatát.

Választási szervek

A Javaslat az európai parlamenti választáson eljáró választási bizottságokat és választási irodákat sorolja fel. Ezek közül a területi választási bizottság csak mint jogorvoslati fórum jár el. Mivel a külképviseleten szavazatszámlálás, illetve eredmény-megállapítás nem történik, így az ott felállított választási irodák kizárólag technikai jellegű feladatokat látnak el.

Ajánlás

Az ajánlásra vonatkozó speciális rendelkezés, hogy az uniós állampolgár jelöltként történő bejelentéséhez a választójogát igazoló igazolást is kell csatolni.

Szavazás

A külképviselet területi elhelyezkedéséből adódóan a külképviseleti szavazás lebonyolítása során a nemzetközi jogi szabályok megtartására fokozottan ügyelni kell, ezért a Javaslat csak akkor engedi meg a külképviseleti szavazást, ha annak megtartását a fogadó állam nem ellenzi.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, illetve az azt megelőző napon lehet szavazni, a külképviselet helye szerinti időzónához igazodva, amelyre a Javaslat részletes szabályozást tartalmaz. A szabályozás célja, hogy a szavazás a közép-európai idő szerint 19 óráig mindenhol lezáruljon, illetőleg helyi idő szerint napközben történjen.

Előfordulhat, hogy a külképviselet épülete nem alkalmas arra, hogy a szavazás ott lebonyolításra kerüljön, ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szavazás a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben történjen.

A szavazatok összesítése

A szavazatösszesítés során az adatok titkossága garantált: a számítógépes adatok megismerésére a külképviseleti választási iroda nem jogosult, az adattovábbítás garantálja az adatok integritásának és titkosságának megőrzését.

A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei, illetőleg a külképviseletek által eljuttatott adatok összesítésének eredményeként előállított külképviseleti jegyzőkönyv alapján.

Jogorvoslat

Az európai parlamenti képviselők választása során az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai úgy kerülhetnek a választói névjegyzékbe, ha azt kérik, illetőleg kérésükre kerülhetnek ki onnan. Azokat a választópolgárokat, akik jelezték az Európai Unió más tagállamában, hogy ott kívánnak szavazni, a helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből. A névjegyzékbe történő felvétel, illetőleg elutasítással szemben a jogorvoslat lehetőségét biztosítani kell.

A területi választási bizottságok az európai parlamenti képviselők választása során csak jogorvoslati fórumként járnak el a szavazatszámláló és helyi választási bizottság tekintetében.

A 27.-29. §-hoz

E §-ok értelmező, felhatalmazó és jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaznak.

1. A belügyminiszternek adott felhatalmazás megfelel a hatályos felhatalmazó szabálynak, csupán azzal egészül ki, hogy a belügyminiszter a külügyminiszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben gyakorolhatja a felhatalmazó rendelkezésből eredő jogait a külképviseleti szavazás tekintetében. Hangsúlyozni kell, hogy a belügyminiszteri rendelet a törvényben foglalt részletes eljárási rendelkezésektől nem térhet el, a végrehajtás technikai módszereire vonatkozik, s e tekintetben is a törvény garanciális szabályai mentén fogalmazódik meg.

A 30. §-hoz

A Javaslat melléklete meghatározza az európai parlamenti választások szavazólapjának mintáját.

3. Az egyéb törvények módosítása

A Javaslat az Nytv. hatályát kiterjeszti a letelepedett külföldi állampolgárokra és - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz kihirdető törvény hatálybalépésekor - azokra az EGT állampolgárokra, akik az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély alapján élnek a Magyar Köztársaság területén. Az EGT állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal való ellátására a javaslat nem kíván lehetőséget biztosítani, mivel az érintettek személyazonosságukat az állampolgárságuk szerinti uniós tagállam által kibocsátott okmánnyal, illetőleg az idegenrendészeti hatóság által kiadott engedéllyel igazolhatják.

A jelenlegi szabályozást pontosító és a nyilvántartás adattartalmát az újólag hatálya alá kerülő külföldi állampolgárok tekintetében meghatározó rendelkezéseket tartalmaz.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő polgárok tekintetében biztosítja, hogy amennyiben a nyilvántartás tartózkodási helyként bejelentett lakcímüket tartalmazza, bejelentett lakóhely hiányában is gyakorolhassák állampolgári jogaikat.

A rendelkezés - a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény adatkezelésre irányadó rendelkezéseivel összhangban - a külföldi állampolgárok nyilvántartásba vételének elősegítése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére biztosít lehetőséget, hogy az érintettek személyes adatait a központi idegenrendészeti nyilvántartásból igényelje.

E §-ok - az európai parlamenti képviselők választása miatt - a következő jogszabályok korrekcióját tartalmazzák: az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészség adatkezeléséről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLVI. törvény.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

E §-ok hatályba léptető rendelkezéseket, jogharmonizációs záradékot, valamint átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.

Az első, 2004. évi európai parlamenti választás előkészítése érdekében a Javaslat átmeneti szabályozást tartalmaz az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére. Erre azért van szükség, mert az uniós csatlakozást megelőzően, a választási felkészülés és a névjegyzékkészítés időszakában még nem létezik az a jogállás, amelynek alapján az uniós polgárt a későbbi választásokon névjegyzékbe lehet majd venni. Ezt a problémát a tervezet törvényi vélelem felállításával küszöböli ki: ha a Magyarországon jelenleg vízummal vagy tartózkodási engedéllyel tartózkodó uniós, illetve leendő uniós állampolgár nyilatkozatot tesz arról, hogy a csatlakozást követően gyakorolni kívánja választójogát, akkor úgy kell tekinteni, mintha már a névjegyzékkészítés és a szavazás időpontjában is magyarországi lakóhellyel rendelkező, letelepedett uniós polgár lenne.