ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. A csatlakozási folyamat egyik legnagyobb kihívása a hazai jövedelmek és a különböző ellátások - különös tekintettel a nyugellátásra - reálértékének javítása, fokozatos felzárkóztatása a jelenlegi uniós tagállamokban érvényes átlag szintjére. A nyugdíjak reálértékének felzárkóztatása lényegesen elmarad attól a mértéktől, ami a keresetek esetében megfigyelhető. A nyugdíj egy élet munkájával szerzett jog, ezért az arányos értékállóság biztosítását az egyik legfontosabb országgyűlési feladatnak kell tekinteni.

Ezért a Magyar Országgyűlés a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2003. december 31-éig teremtse meg a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a 68 év feletti saját jogú nyugdíjasok havi 8.000 Ft, azaz nyolcezer forint - rendszerbe beépülő - nyugdíjemelésben részesüljenek.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2004. június 1-jétől léptesse hatályba az új szabályozást és folyósítsa az emelést.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a 2004. évi állami költségvetés tervezésénél vegye figyelembe a nyugdíjemelés többletkiadásait és biztosítsa annak fedezetét.
4. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a módosítás előkészítése során folyamatosan egyeztessen a hazai nyugdíjas szervezetekkel és azok testületeivel.
5. E határozat közzétételének napján lép hatályba.

1990-94 között még a rendszerváltás szükségszerű és elkerülhetetlen hatásai, veszteségei mellett is sikerült a nyugdíjak reálértékének 93%-át megőrizni az 1990-es szinthez képest. 1994-98 között ez a reálérték 86%-ra csökkent és az 1998-2002 között hozott intézkedésekkel is csak legfeljebb az 1990-es reálérték-szint volt ismét elérhető.

A nyugdíjak és járadékok átlagos értéke 1990-ben az akkori nettó átlagkereset 66%-a volt, míg 1998-ra ez az érték 58%-ra csökkent. Ezt követően mutatkozott némi javulás, a nettó keresetek nagyobb ütemű emelkedése azonban 2003-ra tovább rontotta az arányokat. A nyugdíjakra vonatkozó szabályozás és a nyugdíjemelés ütemére vonatkozó elképzelések nem tudják betölteni céljukat, ha a keresetek növekedése lényegesen nagyobb ütemű, mint a nyugdíjaké jelentősen meghaladva az infláció mértékét is. A minimál-nyugdíj és a minimálbér közötti nagy különbség sem tartható a továbbiakban.

Indokolt ezért, hogy a tervezett emeléseken felül további, arányjavító emelésre kerüljön sor legkésőbb a jövő évben. A javaslat figyelembe veszi a lehetséges költségvetési források korlátait, ezért a bevezetés időpontjául 2004. első félévének végét, az uniós csatlakozás tervezett időpontjához igazodva jelöli meg.

2004. június 1-jétől azonban a Javaslat az emelést szükségesnek tartja, elsősorban a saját jogon (öregség, rokkantság) szerzett juttatások esetében. További korlátozást jelent, hogy a javaslat - szoros összefüggésben a munkaképesség csökkenésével - az emelés 68 év feletti korosztály esetében történő bevezetését célozza. 2003. január 1-jén a 68 év feletti saját jogú nyugdíjasok száma 1.057.600 fő. Havi 8.000 forint - évi 96.000 forint - korpótlék juttatásának éves hatása a költségvetésre 101.429.600.000 forint. Ennek mintegy 50%-ára kellene a következő évi költségvetésben fedezetet biztosítani. A fél évre szükséges mintegy 50 milliárd forintot ki kell egészíteni további 10 milliárd forinttal az egyéb korrekciók miatt.

A javaslat szerinti emelés bevezetése korrekciós tényezőnek tekinthető, ami az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők esetében magasabb százalékos emelkedést eredményez.

Budapest, 2003. május 29.