Országgyűlési képviselő

T/4174.

Képviselői önálló indítvány

Dr. Szili Katalin asszonynak

az Országgyűlés elnökének

2003. évi .... törvény
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény törvény módosításáról

1.§

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény törvény 109/K.§ (5) bekezdése a következőképpen módosul:helyébe a következő rendelkezés lép:

"109/K.§ (5) [Az állami öröklés] Az állam törvényes öröklése révén kincstári vagyonba kerülő [és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó] muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába ad[hat]ja, a jogerős hagyatéki átadást követő 30 napon belül.. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó."

"(5) Az állam törvényes öröklése révén kincstári vagyonba kerülő, muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja, a jogerős hagyatéki átadást követő 30 napon belül. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó."

2.§

(1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését megelőzően bekövetkezett öröklés esetében akkor kell alkalmazni, ha a hagyatéki eljárás a törvény hatálybalépéséig még nem fejeződött be jogerősen.

Általános indokolásI n d o k o l á s

A Ptk. 599. § (1)-(3) bekezdése megszabja az örökösödés rendjét. Eszerint örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha sem végintézkedés nem történt, sem törvényes öröklés nem lehetséges, vagyis más örökös nincs, akkor a hagyaték az államra száll. Ilyenkor az állam a törvényes örökös. Az állam egyben szükségszerű örökös is, hiszen a Ptk. 674. § (1) bekezdése értelmében az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

A Ptk-nak ez a rendelkezése korábban - a A módosítással érintett ingatlanok a tanácsrendszerben - akként érvényesült, hogy a törvényes öröklés címén az államra szálló vagyonok a helyi tanácsokhoz kerültek., majd aA rendszerváltás után a tanácsrendszer megszűntével a jogi helyzet megváltozott, s az érintett örökségek, ingatlanok közvetlenül belekerültek az állami ( kincstári) vagyonba.

Az Áht szabályai között idővel megjelentek azonban olyan rendelkezések, amelyek ezt a szigorú szabályt némiképpen oldották (pl. 1998. január 1-től mód volt arra, hogy a kincstári vagyonból az KVI igazgatójának egyedi döntése alapján 10 m Ft alatti vagyontárgyak kikerüljenek, és 1999. január 1-től hol kötelezően, hol a KVI döntése alapján csekélyebb (előbb 50 ezer, majd 100 ezer Ft) értékű vagyonok az érintett helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek illetve kerülhettek.. Nem kerülhettek viszont az önkormányzatok tulajdonába a 100 ezer Ft-ot meghaladó értékű vagyonok, főként tehát az ingatlanok.

 

Ezeknek A szóban forgó vagyonok, az ingatlanoknak a tulajdonosai az esetek nagy részében még életükben az önkormányzat szociális támogatására szorultak, ingatlanjaik értéke - figyelembe véve a tényleges piaci árakat - csekély. Mégis, a hasznosításukból befolyó összegek segíthetnek az amúgy nehéz anyagi helyzetben levő önkormányzatokon. Méltánytalannak érezzüktartjuk azt a helyzetet, hogy az állam ezeket a vagyonokat illetvez ingatlanokat nem adja közvetlenül a helyi önkormányzatoknak.

 

 

Az Áht. javasolt módosítása ezt a helyzetet kívánja kezelni.

Részletes indokolás

A törvényjavaslat 1. §-ához

A módosítás folytán az Áht jelenleg is hatályos 109/K § (5) bekezdése akként változik, hogy a jövőben- az egyéb feltételek fennállása esetén is - nem csak a 100 ezer Ft hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó értékű vagyon kerülhet a KVI-től az önkormányzatok tulajdonába.

Ugyanakkor megszűnik a KVI mérlegelési lehetősége is: azokat az államra törvényes örökléssel szálló vagyonokat tehát, amelyek nem minősülnek muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek, köteles ingyenesen átadni az állam tulajdonából az illetékes önkormányzatok tulajdonába.

A törvényjavaslat 2. §-ához

Hatályba léptető és a folyamatban lévő ügyeket kezelő rendelkezések.

Budapest, 2003. május 28.

Dr. Wekler Ferenc
SZDSZ