MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4261.
számú
törvényjavaslat

a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról

Budapest, 2003. június

A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Pszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A polgári szolgálat időtartama − a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével − a sor- és a tartalékos katonai szolgálat − a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kiszámított − együttes időtartama."

(1) A Pszt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Polgári szolgálatot - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével belföldön a következő szervezeteknél (a továbbiakban: foglalkoztató) kell teljesíteni:

1. központi költségvetési szerv,
2. helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv,

c) társadalombiztosítási költségvetési szerv,

d) közhasznú szervezet,

e) egyház és az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközsége stb.), továbbá

f) alapítvány, közalapítvány, valamint társadalmi szervezet."

(2) A Pszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél, kivéve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot, valamint a katasztrófavédelem területi és helyi szerveit, ha a polgári szolgálatot teljesítő előzetesen írásban hozzájárul,"

A Pszt. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A polgári szolgálatot a következő tevékenységekkel, vagy az ilyen tevékenységeket ellátó szervezetnél történő munkavégzéssel kell teljesíteni:

1. egészségügyi és szociális,
2. gyermek- és ifjúságvédelmi,
3. kulturális, művelődési, oktatási,
4. természet- és környezetvédelmi,
5. vízgazdálkodási,

f) informatikai,

ideértve az e tevékenységekhez kapcsolódó állampolgári jogvédő tevékenységet is.

(2) A polgári szolgálat az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül tűzoltósági, valamint katasztrófavédelmi tevékenységgel is teljesíthető, ha a polgári szolgálatot teljesítő előzetesen írásban hozzájárul."

A Pszt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári szolgálatra jogosultat - ha az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésében akadályozott - az (1) bekezdésben meghatározott életkor betöltésétől függetlenül, az akadály megszűnésétől számított két éven belül, a 23. § (4) bekezdésnek b) pontjában meghatározott életkor figyelembevételével kell felhívni a polgári szolgálat teljesítésére, ha

a) katonai, illetőleg polgári szolgálathalasztásban részesült,

b) a polgári szolgálatát félbeszakították, valamint

c) a 23. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben."

A Pszt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaképesség-csökkenés megállapítására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete jogosult."

A Pszt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A polgári szolgálat elhalasztása csak olyan időtartamra engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a polgári szolgálatnak a jogosultra irányadó időtartamnak megfelelő, a 23. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott életkor eléréséig történő teljesítését."

(1) A Pszt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ hívja fel a polgári szolgálat teljesítésére, és - a 21. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartás alapján - foglalkoztatót jelöl ki számára. Foglalkoztatóként kivételes méltánylást érdemlő esetben jelölhető ki az a szervezet, amellyel a polgári szolgálat teljesítésére jogosult az engedély kiadását közvetlenül megelőzően munkaviszonyban (közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban) állt."

(2) A Pszt. 22. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(4) A polgári szolgálatra jogosult részére elsősorban olyan foglalkoztatót kell kijelölni, amely számára a lakóhelyén vagy tartózkodási helyén lévő munkahelyet biztosít. Ilyen foglalkoztató hiányában kijelölhető az a foglalkoztató is, amely olyan településen lévő munkahelyet biztosít, hogy a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely közötti, naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, nem haladja meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztató hiányában a polgári szolgálatra jogosult részére olyan foglalkoztatót kell kijelölni, aki számára díjtalan elhelyezést biztosít."

(3) A Pszt. 22. §-a - e § (2) bekezdésével megváltoztatott számozású - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A polgári szolgálatra jogosult - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - megjelölheti, hogy a polgári szolgálatot mely foglalkoztatónál kívánja letölteni. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha ezt egészségi, családi állapota, szakképzettsége, szociális helyzete vagy egyéb méltányolható körülményei különösen indokolttá teszik."

A Pszt. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgári szolgálat teljesítésére jogosult nem hívható fel a polgári szolgálat teljesítésére és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani:

1. ha saját háztartásában két vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy
2. a 30. életévét, illetőleg a 7. § (1), vagy (5) bekezdésében meghatározott életkort betöltötte, vagy

c) a polgári szolgálat megtagadása miatt bíróság jogerősen elítélte."

A Pszt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A polgári szolgálatot teljesítőt a 22. § (5) bekezdésében meghatározott esetben díjtalan elhelyezés illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata."

A Pszt. 33. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti természetbeni étkeztetést legalább a foglalkoztató szervvel munkaviszonyban (közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban) állók étkeztetésénél (személyzeti étkeztetésénél) alkalmazott élelmezésnyersanyag-minimumok, vagy az étkezési hozzájárulás mértéke szerint kell biztosítani."

(1) A Pszt. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) akinek a polgári szolgálat teljesítését gátló, harminc napnál hosszabb betegségét vagy egészségi fogyatékosságát a polgári szolgálat teljesítése alatt állapították meg, a betegség, illetőleg a fogyatékosság megszűnéséig,"

(2) A Pszt. 39. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

"g) aki - az előzőekben felsorolt eseteket kivéve - akár maga, akár a foglalkoztató oldalán felmerült okból nem végez munkát, ha ennek időtartama a harminc napot meghaladja, a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig,"

(3) A Pszt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári szolgálatot az (1) bekezdés a)-d) pontjai esetén az erre okot adó körülmény megállapítását követően azonnal, az e) pont esetén a szabadságvesztés büntetés megkezdésének napján, az f) pont esetén a bejelentéstől számított nyolc napon belül, a g) pont esetén a munkavégzés megszűnésétől számított harminc nap elteltével kell félbeszakítani."

(4) A Pszt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A félbeszakítás a polgári szolgálatot teljesítő kérelmére, illetőleg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a foglalkoztató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ, az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ kezdeményezésére történik."

A Pszt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

"44/A. § (1) A foglalkoztató vezetője a fegyelmi eljárás alatt álló polgári szolgálatot teljesítőt - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központ egyetértésével - felfüggesztheti a munkavégzés alól, ha a polgári szolgálatot teljesítő jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy ha a kötelezettségszegés súlya és jellege a polgári szolgálatot teljesítőnek a munkahelytől való távoltartását indokolja.

(2) A munkavégzés alóli felfüggesztés a fegyelmi eljárás eredményeként hozott határozat jogerőre emelkedéséig tarthat.

(3) A munkavégzés alóli felfüggesztés időtartama a polgári szolgálat időtartamába nem számít be, ha a fegyelmi eljárás alapján a polgári szolgálatot teljesítővel szemben jogerősen fegyelmi büntetés kiszabására került sor."

A Pszt. 49. §-át megelőzően az "Anyagi felelősség" alcím helyébe a "Kártérítési felelősség" alcím, 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § (1) A polgári szolgálatot teljesítőnek és a foglalkoztatónak a polgári szolgálat keretében egymásnak okozott kárért való kártérítési felelősségére a foglalkoztatóra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átlagkereseten a polgári szolgálatot teljesítőnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott illetményét kell érteni, továbbá a polgári szolgálatot teljesítő kártérítésre kötelezése a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.

(2) Ha a foglalkoztatóra több különböző munkajogi szabály is vonatkozik, a kártérítési felelősség tekintetében a polgári szolgálatot teljesítő által betöltött munkakörre vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni."

A Pszt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A polgári szolgálatot teljesítőt az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően a következő időpontokban kell elbocsátani:

a) ha második gyermeke a polgári szolgálat teljesítése alatt született, a gyermek születésének időpontjával,

b) ha a polgári szolgálatra való alkalmatlanságát állapították meg, azonnal,

c) ha polgári szolgálat megtagadása bűncselekmény miatt bíróság jogerősen elítélte, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával."

A Pszt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő k)-l) pontokkal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi k)-l) pontok megjelölése m)-n) megjelölésre változik:

"k) magán-nyugdíjpénztári tagság,

l) hallgatói hitel felvétele,"

A Pszt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályok megtartását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ ellenőrzi."

1. Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
2. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Pszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontjai, 7. §-ának (4) bekezdése, a Pszt. 17. §-a (2) bekezdésének második mondatából a " , legfeljebb azonban annak az évnek június 30. napjáig, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti" szövegrész, valamint 18. §-ának (2) bekezdéséből a " , és annak az évnek június 30. napjáig szólhat, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti" szövegrész és a Pszt. 22. §-ának (1) bekezdéséből "a Munkaügyi Minisztériumot" szövegrész hatályát veszti. A Pszt. 15. §-ának (4) bekezdésében a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész helyébe az "Oktatási Minisztérium" szövegrész, 19. § (1) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész, a 21. § (1) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész helyébe a " Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész, a 21. § (2), (3) és (5) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium" szövegrész, 33. § (3) bekezdésében, valamint a 38. § (3) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztériumot" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot" szövegrész, 46. § (1) bekezdésében "Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz" szövegrész, 53. §-ában, 54. §-ának (2) bekezdésében, 56. §-ában, valamint 57. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium" szövegrész, 58. §-ának (1) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztériumra" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumra" szövegrész, 58. §-ának (5) és (6) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész helyébe "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium" szövegrész lép. A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 73. §-ának (5) bekezdésében, valamint 75. §-ának g) pontjában a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész "Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium" szövegrészre, 134. §-ának f) pontjában a "munkaügyi miniszterrel egyetértésben" szövegrész "foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben" szövegrészre változik.

(3) A törvény 2. és 3. §-ában foglaltakat azokra a foglalkoztatókra kell alkalmazni, akik a törvény hatálybalépését követően nyújtanak be nyilvántartásba vétel iránti kérelmet.

(4) A 4. §-t a hatálybalépés idején folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A 14. §-ban foglaltakat az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett polgári szolgálat esetében is alkalmazni kell.

A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Pszt.) első ízben szabályozza a magyar jogrendszerben törvényi szinten a katonai szolgálatot lelkiismereti okból nem vállaló, polgári szolgálatot teljesítő állampolgárok jogait és kötelezettségeit, a polgári szolgálat teljesítésével összefüggésben eljáró hatóságok feladatait és hatáskörét, valamint a polgári szolgálatot teljesítőket foglalkoztató szervezetek feladatait.

A Pszt. hatálybalépése óta eltelt hat év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének megfelelő szolgálati formája azok számára, akik a katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállalják.

A Határozatok Tára 2003. évi március 14-i számában jelent meg az önkéntes haderőre áttéréssel kapcsolatos feladatok megkezdéséről szóló 2043/2003.(II.14.) Korm. határozat. E határozat 2. pontja előírja, hogy az önkéntes haderőre történő áttérés jogi feltételrendszerét - az áttérés időpontjaként 2005. első félévét előirányozva - az Alkotmány, a honvédelemről szóló törvény és a kapcsolódó egyéb törvények módosításával meg kell teremteni.

Az önkéntes haderőre való áttéréssel - a hadkötelezettség megszűnésére figyelemmel várhatóan a polgári szolgálat intézményére sem lesz szükség. Ezért a Javaslat figyelembe véve a kormányzati munkamegosztás megváltozását, továbbá a Pszt. hatálybalépését követően bekövetkezett jogszabályváltozásokat, csak azokat a legszükségesebb módosításokat tartalmazza, amelyek a törvény gyakorlati alkalmazása során merültek fel, vagy amelyek biztosítják a törvénynek a hatályos jogszabályokkal való összhangját.

A módosítás a Pszt-nek a következő témaköröket szabályozó rendelkezéseit érinti:

• a polgári szolgálat időtartama,
• a polgári szolgálatot teljesítő személyt foglalkoztató szervezetek köre,
• a polgári szolgálat teljesítése során ellátható tevékenységek,
• a polgári szolgálatra való alkalmasság megállapítása során az egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatot végző szerv meghatározása,
• a polgári szolgálat félbeszakítása,
• a polgári szolgálatot teljesítő személy juttatásai,
• a polgári szolgálat teljesítése során lefolytatandó fegyelmi eljárás,
• a polgári szolgálatot teljesítő személy és a foglalkoztató kártérítési felelőssége,
• a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátás,
• a polgári szolgálatot teljesítő személy adatainak nyilvántartása.

A Pszt 4. §-ának (1) bekezdése a polgári szolgálat időtartamát a sor- és tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamában határozza meg. A törvény gyakorlati alkalmazása során kérdésként merült fel, hogy az időtartam kiszámítása szempontjából a tartalékos katonai szolgálat mely időtartamát kell figyelembe venni. Ezért a Javaslat a Pszt. időtartamot szabályozó rendelkezését úgy módosítja, hogy a figyelembe vehető időtartamok meghatározásánál a honvédelemről szóló 1993. CX. törvény szabályaira utal.

A polgári szolgálatról szóló törvény kizárja a polgári szolgálatot teljesítő személyek foglalkoztatását egyrészt a nyereségérdekelt szervezeteknél, másrészt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél, kivéve az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot, ha a polgári szolgálatot teljesítő személy előzetesen írásban hozzájárul. A törvény nem teszi lehetővé polgári szolgálatot teljesítő foglalkoztatását közhasznú társaságnál.

Ez utóbbi rendelkezés ellentétben áll a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénnyel, amely szerint polgári szolgálatot teljesítő személyt közhasznú szervezet is foglalkoztathat. A katasztrófák elleni védelem irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény a tűzoltóságnak és polgári védelemnek az országos szerveit összevonta. Az előzőekben foglaltakra figyelemmel szükséges megteremteni a polgári szolgálatról szóló törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény összhangját. Ugyanakkor célszerű biztosítani a polgári szolgálat teljesítésének lehetőségét a hivatásos állományúak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervek közül - a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságon kívül - a katasztrófavédelem helyi szerveinél is, feltéve, ha ahhoz a polgári szolgálatot teljesítő előzetesen írásban hozzájárul.

A gyakorlati tapasztalatok alapján azokat a tevékenységi köröket, amelyekkel a polgári szolgálatot teljesítő foglalkoztatható, indokolt kibővíteni az informatikai tevékenységgel. A törvény alkalmazása során problémaként merült fel, hogy a törvény által felsorolt tevékenységi körök a polgári szolgálatot teljesítőt foglalkoztató szerv tevékenységére vagy a polgári szolgálatot teljesítő által ellátandó munkakörre vonatkoznak-e. A megoldás érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény által felsorolt tevékenységi köröknek vagy a foglalkoztató tevékenysége vonatkozásában, vagy a polgári szolgálatot teljesítő által betöltendő munkakör tekintetében kell fennállnia.

A Javaslat a honvédelmi törvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosítja a Pszt.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek a polgári szolgálat teljesítésére történő felhívás végső időpontját határozzák meg. A törvény szabályai közötti összhang érdekében módosítja a Javaslat a Pszt. 7. §-ának (2) bekezdését.

A Pszt. szerint a polgári szolgálat engedélyezését követően felmerült egészségügyi probléma esetén nem a katonai alkalmasság, hanem a polgári szolgálatra való alkalmasság vizsgálatára kerül sor. A Pszt. 13. §-ának (3) bekezdése szerint a polgári szolgálatra jogosult nem alkalmas a polgári szolgálat teljesítésére és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani, ha munkaképességét egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás nem várható. A Pszt. azonban nem határozza meg azt, hogy a ötven százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítására mely szerv jogosult. A Javaslat e hiányosságot pótolva ezzel a jogkörrel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetét hatalmazza fel.

A hatályos szabályozás rendelkezik arról, hogy a polgári szolgálat elhalasztása a szolgálathalasztás egyes eseteiben milyen időtartamra engedélyezhető. A törvény rendelkezik arról is, hogy a polgári szolgálatra jogosultat milyen életkor betöltéséig lehet a polgári szolgálat teljesítésére felhívni. A Javaslatnak ez a szabálya azt a célt szolgálja, hogy a polgári szolgálatra jogosult a szolgálathalasztás időtartama alatt ne lépje túl azt a korhatárt, amelynek betöltéséig a polgári szolgálat teljesítésére felhívható.

A Javaslat pontosítja a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek meghatározzák a foglalkoztató kijelölésénél a munkaügyi központ által figyelembe veendő szempontokat. A Javaslat a törvényt új rendelkezéssel is kiegészíti. Eszerint a polgári szolgálatot teljesítő részére elsősorban a lakóhelyén, tartózkodási helyén lévő, illetőleg olyan foglalkoztatót kell kijelölni, amely tömegközlekedési eszközzel viszonylag rövid időn belül megközelíthető. Amennyiben erre nincs lehetőség, olyan foglalkoztatót kell keresni, amely a polgári szolgálatot teljesítő részére díjtalan elhelyezést biztosít.

A Javaslatnak ez a rendelkezése biztosítja ugyanazt a kedvezményt a két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó polgári szolgálatra jogosult személy számára, mint amit az ugyanilyen helyzetben lévő katonai szolgálatot teljesítő személy számára a honvédelmi törvény biztosít. Ezen túlmenően a Javaslat pontosítja a törvénynek a polgári szolgálatra való felhívhatóság felső korhatárára vonatkozó szabályait.

A Javaslatnak ezek a szabályai szintén pontosító rendelkezést tartalmaznak egyrészt a polgári szolgálatot teljesítő személyt megillető díjtalan elhelyezésre vonatkozóan, másrészt a részére biztosítandó természetbeni étkeztetést illetően. A Javaslat egyrészt megszünteti a lakhatási hozzájárulás fogalmát, másrészt összhangot teremt a törvénynek a foglalkoztató kijelölésére és a díjtalan elhelyezésre vonatkozó szabályai között. Ennek megfelelően díjtalan elhelyezés csak abban az esetben illeti meg a polgári szolgálatot teljesítő személyt, ha a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti tömegközlekedési eszközzel történő utazás időtartama az általában szokásos időtartamot meghaladja. Nem határozza meg a Javaslat, hogy a foglalkoztató a díjtalan elhelyezést milyen formában köteles biztosítani. Történhet ez akár úgy, hogy a munkavégzés helyén biztosít a polgári szolgálatot teljesítő részére elhelyezést, de történhet úgy is, hogy azt lakásbérlet útján oldja meg.

A gyakorlatban előfordul, hogy a polgári szolgálatot teljesítő személy egészségügyi vagy más okból 30 napnál hosszabb időtartamban nem végez munkát. A Javaslat szerint ilyen esetekben a polgári szolgálatot félbe kell szakítani. A Javaslat meghatározza azt is, hogy az egyes esetekben a félbeszakítás kérelemre, vagy hivatalból történik, illetőleg arra mely időponttól kezdődően kerüljön sor.

A Javaslat módosítja a polgári szolgálatot teljesítővel szemben folytatható fegyelmi eljárás szabályait. A fegyelmi eljárás ideje alatt előfordulhat, hogy a polgári szolgálatot teljesítő személy jelenléte gátolja a tényállás felderítését. Ennek a helyzetnek a kezelése a hatályos szabályozásban nem mindig megoldott, ezért a Javaslat megteremti a lehetőségét ilyen esetben a polgári szolgálatot teljesítőnek a munkavégzés alóli felfüggesztésére. Jogerős fegyelmi büntetés kiszabása esetén a felfüggesztés időtartama nem számít be a polgári szolgálat időtartamába.

13. §-hoz

A Javaslat összhangot teremt a munkajogi szabályozás, illetőleg a polgári szolgálatról szóló törvénynek a polgári szolgálatot teljesítő és a foglalkoztató kártérítési felelősségét szabályozó rendelkezései között. Egyrészt a polgári szolgálatról szóló törvény által használt fogalmakat a munkajogi szabályozás fogalmaihoz igazítja. Rendelkezik továbbá arról is, hogy milyen szabályt kell alkalmazni abban az esetben, ha a foglalkoztatóra több különböző munkajogi szabály is érvényes.

A Javaslat a törvény rendelkezései közötti összhang megteremtése érdekében pontosítja a polgári szolgálatból történő elbocsátásra vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint nem hívható fel a polgári szolgálat teljesítésére az, aki két vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezéssel összhangban a Javaslat szerint a polgári szolgálatból el kell bocsátani azt a személyt, akinek második gyermeke a polgári szolgálat teljesítése alatt született.

A polgári szolgálatot teljesítőt terhelő magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint az általa felvett hallgatói hitellel összefüggésben az állami költségvetést fizetési kötelezettség terheli. Ezért szükség van a polgári szolgálatot teljesítő ezen adatainak nyilvántartására. A Javaslat erre felhatalmazza a munkaügyi központot.

A Javaslat módosítja a polgári szolgálatról szóló törvénynek mindazokat a szabályait, amelyek a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében felelősként a korábbi Munkaügyi Minisztériumot jelölik meg. Ezen túlmenően tartalmazza a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosítását, figyelemmel arra, hogy a honvédelmi törvény egyes feladatok tekintetében felelősként még mindig a Munkaügyi Minisztériumot, illetőleg a munkaügyi minisztert nevezi meg. A Javaslat a hatálybalépés időpontjaként a kihirdetéstől számított hatvanadik napot jelöli meg.