ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Fidesz - Magyar Polgári Párt

Képviselőcsoportja

K/4359.

Írásbeli Kérdés

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

"Valóban az év tized folyója a Rába? " címmel a Házszabály 91. §-a alapján kérdést kívánok benyújtani Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi miniszterhez. A kérdésre a választ írásban kérem.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Rába térségében kitörési, fejlődési lehetőséget a Rába teremthetne az ott élőknek. Hiába próbálkoznak a helyi vállalkozók, a folyóhoz csábítással, ha komoly gondok vannak. Hogy mást ne említsünk, jelenleg több helyen tilos a fürdőzés, ami nélkül - folyónál - nehéz turizmusról beszélni. Rossz ugyanis a vízminősége, amit az önkormányzatoknak táblával jelölni is kell. A híd lábánál felhalmozódó víz teljesen elzárja a folyó útját és rontja annak minőségét. A Polgármesterek hiába kerestek már meg minden illetékes hivatalt, azok pénzhiányra hivatkozva elzárkóztak a megoldás elől. A fennakadó fa és más uszadék nem csak a vízminőségét rontja, de mint vízi szeméttelep komoly fertőzős és betegség forrása lehet.

Ilyen körülmények között a profi - ebből élő - horgászok már régen nem látogatják a folyót, igaz elmaradásukban jelentős szerepet játszott, játszik a villanyhalászat is.

Sok településnek a Rába jelentheti a jövőt. Többen fogalmazzák meg, hogy a fejlődés a Rábával, mint élő folyóval képzelhető csak el. A városi emberek számára az elzárt, eredetihez közeli állapotban lévő táj és folyó adhat kikapcsolódást, pihenést. Ehhez azonban a mai állapotokon sürgősen és jelentősen szükséges változtatni.

Az ott élő emberek még emlékeznek, hogy minden évben volt árvíz. Mára ez is elmaradt. Igaz kárt is okozott, de életet is hozott, mert vízzel látta el a környező földeket, amelytől függött a termés a gazdálkodás nyereségessége.

Évek óta fogy a víz - árvíz, még vízszintemelkedés is - régen volt. Ebben a helyzetben még a gondolat is tragikus, hogy a Balatonba innen vezessenek vizet. Az ártéren például korábban egyetlen száraz fa sem volt. Mára az állomány 30%-a kiszáradt. Ez mindennél többet árul el a problémáról.

A vízmennyiség csökkenésének másik problémája a jelentős talajvízcsökkenés, amely a mezőgazdasági termelés színvonalát jelentősen rontja. Félő, hogy a Rába, mint élő folyó, ha drasztikus beavatkozás nem következik be, akkor minden lehet csak vízfolyás nem.

Tisztelt Miniszter Úr!

Legyen olyan szíves és adjon megnyugtató választ a következő kérdésekre:

1. Ki az illetékes az uszadék és ezáltal a vízi szeméttelep eltávolításában?
2. Mekkora a költségigénye a munkának és rendelkezésre áll e ez az összeg belátható időn belül?
3. Komolyan gondolják-e az ökoturizmust és az agrárkörnyezetvédelmi program megvalósulását csökkenő vízmennyiség és romló vízminőség mellett?
4. Reális alternatívaként értékeli-e a Rába megcsapolását a Balaton vízszintjének emelésére?
5. Ha nem akkor mi értelmét látja annak, hogy milliókért olyan tanulmányok készülnek, amelyek ezt a lehetőséget vizsgálják?
6. Mekkora a költségvonzata ezeknek a tanulmányoknak?

Tisztelettel várjuk válaszát.

Budapest. 2003. június 23.