ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Fidesz - Magyar Polgári Párt

Képviselőcsoportja

K/4360.

Írásbeli Kérdés

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

"Valóban az év tized folyója a Rába?" címmel a Házszabály 91. §-a alapján kérdést kívánok benyújtani Dr. Medgyessy Péter Miniszterelnökhöz. A kérdésre a választ írásban kérem.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Rába térségében kitörési, fejlődési lehetőséget a Rába teremthetne az ott élőknek. Hiába próbálkoznak a helyi vállalkozók, a folyóhoz csábítással, ha komoly gondok vannak. Hogy mást ne említsünk, jelenleg több helyen tilos a fürdőzés, ami nélkül - folyónál - nehéz turizmusról beszélni. Rossz ugyanis a víz minősége, amit az önkormányzatoknak táblával jelölni is kell. A híd lábánál felhalmozódó uszadék, állati tetem teljesen elzárja a folyó útját és rontja annak minőségét. A Polgármesterek hiába kerestek már meg minden illetékes hivatalt, azok pénzhiányra, és hatásköri összeütközésre hivatkozva elzárkóztak a megoldás elől. A fennakadó fa és más uszadék nem csak a víz minőségét rontja, de mint vízi szeméttelep komoly fertőzős és betegség forrása lehet.

Ilyen körülmények között a profi - ebből élő - horgászok már régen nem látogatják a folyót, igaz elmaradásukban jelentős szerepet játszott, játszik az elektromos halászat is.

Sok településnek a Rába jelentheti a jövőt. Többen fogalmazzák meg, hogy a fejlődés a Rábával, mint élő folyóval képzelhető csak el. A városi emberek számára az elzárt, eredetihez közeli állapotban lévő táj és folyó adhat kikapcsolódást, pihenést. Ehhez azonban a mai állapotokon sürgősen és jelentősen szükséges változtatni.

Az ott élő emberek még emlékeznek, hogy minden évben sok víz volt a folyóban. Mára ez is elmaradt. Igaz kárt is okozott (árvíz esetén), de életet is hozott, mert vízzel látta el a környező földeket, amelytől függött a termés a gazdálkodás nyereségessége.

Évek óta fogy a víz - árvíz, még vízszintemelkedés is - régen volt. Ebben a helyzetben még a gondolat is tragikus, hogy a Balatonba innen vezessenek vizet. Az ártéren például korábban egyetlen száraz fa sem volt. Mára az állomány 30%-a kiszáradt. Ez mindennél többet árul el a problémáról.

A vízmennyiség csökkenésének másik problémája a jelentős talajvízcsökkenés, amely a mezőgazdasági termelés színvonalát jelentősen rontja. Félő, hogy a Rába, mint élő folyó, ha drasztikus beavatkozás nem következik be, akkor minden lehet csak vízfolyás nem.

Tisztelt Miniszter Úr!

Legyen olyan szíves és adjon megnyugtató választ a következő kérdésekre:

1. Ki az illetékes az uszadék és ezáltal a vízi szeméttelep eltávolításában?
2. Mekkora a költségigénye a munkának és rendelkezésre áll e ez az összeg belátható időn belül?
3. Komolyan gondolják-e az ökoturizmust és agrárkörnyezetvédelmi program megvalósulását csökkenő vízmennyiség és romló vízminőség mellett?
4. Reális alternatívaként értékeli-e a Rába megcsapolását a Balaton vízszintjének emelésére?
5. Ha nem akkor mi értelmét látja annak, hogy milliókért olyan tanulmányok készülnek, amelyek ezt a lehetőséget vizsgálják?
6. Mekkora a költségvonzata ezeknek a tanulmányoknak?

Tisztelettel várjuk válaszát.

Budapest. 2003. június 23.