A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának kihirdetésével összefüggésben szükséges egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról

Budapest, 2003. július

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem jelentik akadályát az említett személyek felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 9. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentelmi jog nem jelenti akadályát az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Az e fejezetben szabályozott mentelmi jog nem jelenti akadályát a képviselő felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § A 12-14. §-ban meghatározott mentelmi jog nem jelenti akadályát az országgyűlési biztos felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 250. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem jelentik akadályát a Honvédelmi Tanács tagja felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentelmi jog nem jelenti akadályát a hivatásos bíró és az ülnök felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."

Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

A Nemzetközi Bíróság már hatályba lépett statútumából egyenesen következik több közjogi tárgyú törvény módosítása. A statútum 27. Cikke értelmében ugyanis a hivatalos minőség nem mentesíti az adott személyt a statútum szerinti büntetőjogi felelősségtől. Ezért a köztársasági elnök tekintetében az Alkotmány, az egyéb érintettek vonatkozásában pedig a jogállásukat szabályozó törvények kismértékű módosításával kell biztosítani, hogy az érintett személyi kör mentelmi jogára vonatkozó szabályok ne képezhessék akadályát a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásának. Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a köztársasági elnökön kívül valamennyi mentelmi joggal rendelkező személy, így az ügyészek, az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei, az országgyűlési képviselők, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai, a Honvédelmi Tanács tagjai, valamint a bírák vonatkozásában megteremti az összhangot a jogállásukat szabályozó törvény és a statútum között.

A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumában foglalt, az általános indokolásban ismertetett követelmény érvényesítését a Javaslat annak kimondásával teszi lehetővé, hogy az egyes törvényekben biztosított mentesség nem jelenti akadályát a mentességet élvező személy felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.

A Javaslat nem azt a megoldást választja, hogy a jövőben a statútum szerinti bűntettekre nem terjed ki a mentelmi jog, hanem azt, hogy a bíróság eljárását a mentelmi jog nem akadályozhatja. Ez a megközelítés biztosítja azt, hogy a belső jogban érvényesülő mentességi szabályok változatlanok maradjanak, illetőleg a mentesség rendjét a módosítások ne érintsék. Ha tehát a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűntettek (népirtás, emberiesség elleni és háborús bűntettek, illetőleg az agresszió bűntette) miatt büntetőeljárást kell indítani, továbbra is az egyes jogállási törvényeknek az adott személy felelősségre vonására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben az érintett mentelmi jogát az arra jogosult szerv vagy személy felfüggeszti, a Nemzetközi Büntetőbíróság nem járhat el az adott bűntett ügyében. Más oldalról a Javaslat - a statútummal összhangban - biztosítja, hogy amennyiben az érintettel szemben mégsem indulna eljárás, a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárása elé a magyar jogszabályok ne gördítsenek akadályt.

A törvénymódosítások hatálybalépésének meghatározása során a Javaslat tekintettel van arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma - nemzetközi jogi értelemben - a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2002. július 1-jén hatályba lépett. Ennek megfelelően a Javaslat - elfogadása esetén - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.