MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról

Budapest, 2003. július

Az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy a bűnözés megelőzése és visszaszorítása, a közbiztonság javítása a társadalom közös érdeke és feladata, a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés elfogadja az e határozat mellékletét képező társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

1. készítse el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának részletes cselekvési programját, ebben teremtse meg a szükséges jogszabályi, szakmai, szervezeti megoldásokat, valamint határozza meg az irányítása alá tartozó szervek feladatait, illetve a közreműködőkre vonatkozó felkéréseket, a végrehajtás felelőseit és a határidőket;
2. terjessze az Országgyűlés elé a bűnmegelőzésről szóló törvény tervezetét, valamint teremtse meg a végrehajtás anyagi feltételeit.

1. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és a cselekvési program végrehajtásáról első alkalommal az országgyűlési határozat hatályba lépést követő egy év elteltével, azt követően pedig kétévente tájékoztassa az Országgyűlést.
2. E határozat a közzétételének napján lép hatályba.

Az életminőséget javító közbiztonság megteremtésének egyik alapvető feltétele egy korszerű bűnmegelőzési stratégia kialakítása. Ez olyan állami célkitűzés, amelynek eredményeként mérsékelhető a bűncselekményeket előidéző okok hatása (például: kallódó gyermekek bűnelkövetővé válása), csökkenthető a sértetté válás veszélye, növelhető az egész közösség biztonsága. Mindez hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez, élénkíti a piaci tevékenységet, a beruházási kedvet és jelentősen mérsékeli a bűnözéssel okozott anyagi és erkölcsi károkat.

Az uniós szóhasználatnak megfelelően a társadalmi bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása. Ez a bűnalkalmak csökkentésével (például a közterületek hatékonyabb védelmével), a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével (például a szegregációhoz vezető folyamatok megfékezésével), a bűnözés növekedését elősegítő társadalmi és gazdasági tényezők csökkentésével (az állampolgárok és közösségeik önvédelmi képességeinek javításával), az áldozattá válás megelőzésével (például a konfliktusok feloldása erőszakmentes technikáinak elfogadtatásával) valósítható meg. A nyugati államokban alkalmazott bűnmegelőzési stratégiák és az ehhez igazodó programok hatékonyan növelték a közbiztonságot.

A társadalmi bűnmegelőzésben minden olyan személy és szervezet partneri együttműködésére szükség van, aki, illetve amely eredményesen közrehathat a közbiztonság javításában. Így a közösségi bűnmegelőzés kizárólag a helyi önkormányzatok, a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási rendszer, a szociális és egészségügyi, a gyermekvédelmi, az ifjúsági intézmények, az oktatási rendszer, az ipari-, bank- kereskedelmi és szolgáltató szektor, a tudományos kutatók, az állampolgárok kis közösségei, az egyházak, a civil szervezetek, a polgárőrök aktív részvételével valósulhat meg.

A közösségi bűnmegelőzés csak társadalmi mozgalom formájában lehet eredményes.