ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
T/4840.
Képviselői önálló indítvány
2003. évi .... törvény
az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról
1. §
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1/6. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
"1/6. számú melléklet
A repülőterek besorolása
Nemzetközi kereskedelmi repülőterek:
Budapest-Ferihegy
Debrecen
Sármellék1
Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek:
Baracs-Kisapostag (Dunaújváros)
Békéscsaba
Börgönd
Budaörs
Fertőszentmiklós
Kalocsa
Kunmadaras
Mezőkövesd
Nyíregyháza
Őcsény
Pápa
Pécs-Pogány
Pér (Győr)
Siófok-Kiliti1
Szeged
Szombathely
Tököl
Közös felhasználású katonai és polgári repülőterek:
Szentkirályszabadja1
Szolnok
Taszár
Állami repülések céljára szolgáló repülőterek:
Kecskemét
1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény tartalmazza."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
I n d o k o l á s
Módosító indítványunk arra irányul, hogy a Pápai Repülőteret a polgári repülés számára elérhetővé tegye.
A Pápai Repülőtér jelenleg is alkalmas bizonyos korlátok között eseti polgári repülésre, hiszen már eddig is havonta több leszállás is történt. A repülőtér vaszari úti (Ény-i) oldalán 40-42 ha terület található, amelyet katonai értelemben ma - és várhatóan a jövőben sem - használnak. A terület gurulóúttal áll összeköttetésben a leszállópályával, s 9 db repülőgép állóhellyel rendelkezik, amelyen a jelen formájában 9 db közepes nagyságú szállítógép kiszolgálása történhet meg zökkenőmentesen. A várakozó-kiszolgáló terület egyszerű módon nagyobb szállítógép fogadására is alkalmassá tehető. A terület egy része - kb 20 ha - az első fejlesztési lépcsőben a polgári repülés földi kiszolgálására személy - és teherszállítás szempontjából viszonylag kisebb beruházással egyaránt alkalmassá tehető, részben a meglévő épületek felhasználásával.
A lehetséges polgári terület önálló közúti kapcsolata kisebb költséggel megvalósítható, hiszen összeköthető a 83 sz. főúttal, sőt teherszállítás szempontjából a várost tehermentesítő körgyűrűvel. A tervezhető polgári terület vasúti összeköttetése a jelenleg is meglévő iparvágány meghosszabbításával teljes körűen megoldható. A terület fizikailag - a biztonsági feltételeket is figyelembe véve - elhatárolható a katonai területtől. Mindezen előnyök mellett a fejlesztés első ütemében célszerűen igénybe (bérbe) vehető terület tovább bővíthető, elsősorban raktározási - logisztikai célra.
A polgári kiszolgáláshoz igénybe venni kívánt terület az üzemeléshez szükséges műszaki infrastruktúrával rendelkezik, a kiépített rendszerekre a rácsatlakozás és a megkívánt mértékű bővítés megoldható.
A katonai területet - polgári célra - javaslatunk szerint tartósan célszerű igénybe venni, oly módon, hogy a bérbeadó engedélyezi - előzetes jóváhagyás után - épületek építését, illetve átépítését is.
A légiirányító feladatokat a jelenlegi katonai személyzet továbbképzésével, a polgári irányításhoz szükséges jogosítvány megszerzésével javasoljuk megoldani.
A polgári repülés kezdeti légifuvarozási igényei szerények, de az igénybevétel fokozatos erősödése várható, amely a még fel nem tárt igénybevevők mellett arra is alapozható, hogy a szolgáltatás megjelenése új igényeket indukál, valamint Pápa és a környező térség turisztikai kínálatában vannak olyan elemek, amelyek igénylik ezen szolgáltatást, továbbá a Pápai Ipari Park és a város közelében letelepedett multinacionális cégek is megjeleníthetnek szolgáltatási igényt.
A gazdasági számítások modellezése alapján napi három, egyenként 40 tonnás légijármű forgalma vagy ezzel egyenértékű leszállósúlyú más repülőgép összes, ugyanilyen intenzitású légiforgalma esetén a működtetési költségek már megtérülnek.
Módosító indítványunk benyújtását az is indokolja, hogy Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye iparának fejlődése , gazdasági súlya sokkal jelentősebb mint az ország bármely hasonló térségéé (Budapest és Pest megye kivételével). Az ország gépipari termelésének 26,6%-a koncentrálódik a három megyére. Alapvetően ez azért fontos, mert a gépiparon belüli alágazatok potenciális légiszállítók. Ezek a számok természetesen folyamatosan változóban vannak, s várhatóan pár éven belül még nagyobb százalékos megoszlást prognosztizálhatnak a gazdasági szakemberek.
A polgári légifuvarozás igényei az indulást követően - szakszerű, precíz kiszolgálás és megfelelő marketingmunka után - ugrásszerűen nőni fognak. Ehhez természetesen a konkurens légikikötőkkel szemben olcsóbb szolgáltatási díjak is szükségeltetnek majd, így lehetséges, hogy Schwechat és Ferihegy komfortjában ugyan többet nyújtó légifuvarozásával szemben Pápa áraiban versenyképes lehet. Mindezek akkor igazak, ha reálisan majdnem kizárólag csak a térség három megyéjének cégei által igényelt fuvarozás és személyszállítás légiforgalma jöhet számításba. Ez természetesen kiegészülhet a szlovákiai gazdasági kapcsolatok erősödésével, a Komárom-Kisbér-Pápa úthálózat fejlesztésének következményeként e térség bevonásával és elérhető cégek lehetnek még Zala megye északi részén is.
Összehasonlítva Sármellék, Debrecen, Taszár, Tököl, Kunmadaras repülőterek adottságaival a pápai repülőtér olyan jelentős előnyökkel és adottságokkal rendelkezik, amelyek ezen repülőterekkel az összevetést részben feleslegessé, részben a megvalósítás szempontjából lehetetlenné teszik:
A működő katonai repülőtér hasznosítás nélkül is fenntartja, illetve karbantartja mindazon funkciókat, amelyek a repüléshez szükségesek, ugyanakkor többletköltséget nem okoznak (pl: kifutópálya karbantartása, légirányítás, földi szolgálatok)
A repülőtér olyan ipari termelési háttérrel rendelkezik a vonzáskörzetben, amely a légifuvarozás fejlődésének potenciális lehetőségeit tartalmazza
A repülőtér műszaki adottságai kiemelkedően kedvezőek, viszonylag alacsony beruházással a polgári szektor kialakítható
Idegenforgalmi-turisztikai és üzleti célú személyforgalom fejlesztésének egyaránt kiváló adottságai vannak
A tartalék repülőtér funkció ma is létezik Ferihegy és Schwechat repülőterek vonatkozásában.
Az ismertetett tények alapján kérjük módosító indítványunk elfogadását.
Budapest, 2003. július 30.
|
Dr. Kovács Zoltán |
Dr. Kövér László |
Dr. Kontrát Károly |