ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja
T/4918.
Képviselői önálló indítvány
2003. évi ... törvény
a parlagfű elleni védekezésről
Az Országgyűlés felismerve a parlagfű elleni küzdelem fontosságát, a parlagfű terjedésének megállítása, illetve termőterületének csökkentése, a pollenszennyezettség jelentős mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy az emberi egészség védelme érdekében a parlagfű elleni hatékony védekezést előmozdítsa, a parlagfű elleni védekezés során az állam, az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködését elősegítse.
Parlagfű Elleni Koordinációs Bizottság Létrehozása
2. §
(1) A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok összehangolását a Parlagfű Elleni Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) látja el.
(2) A Bizottság
a) a parlagfű elleni védekezéssel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló,
b) a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő
tevékenységet végez.
(3) A Bizottság
a) intézkedési tervet dolgoz ki az egységes parlagfű elleni védekezés érdekében;
b) gondoskodik a parlagfű elleni védekezést érintő jogszabálytervezetek előkészítéséről, tárcaközi egyeztetéséről;
c) részt vesz a parlagfű elleni védekezés költségvetésének tervezésében, figyelemmel kíséri annak végrehajtását;
d) gondoskodik az érintett civil szervezeteknek a kormányzati munkába történő bevonásáról;
e) tájékoztatja a Kormányt az intézkedési tervben foglaltak alakulásáról.
(4) A Bizottság tagjai:
a) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium képviselője,
b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője,
c) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője,
d) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képviselője,
e) a Miniszterelnöki Hivatal képviselője,
f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselője,
g) a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat képviselője,
m) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő,
n) a parlagfű elleni védekezés érdekében működő civil szervezetek által delegált négy fő.
(5) A Bizottságot feladatai ellátásában a Titkárság segíti.
(6) A Bizottság a Miniszterelnöki Hivatal keretei között önállóan működik.
(7) A Bizottság működésének költségeit a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell biztosítani.
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
3. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 47. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a további pontok számozása értelemszerűen változik:
/(1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:/
"j) a parlagfű elleni védekezés,"
/településre vonatkozó feladatait és előírásait./
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
4. §
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvéd. tv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a földhasználót és a termelőt megelőzően a tulajdonos köteles a károsítók ellen védekezni, ha azok az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik.
(3) A földhasználó, illetve a termelő - e törvényben meghatározott esetben a tulajdonos - köteles tűrni
a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését,
b) a növényvédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani."
5. §
(1) A Nvéd. tv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő - e törvényben meghatározott esetben a tulajdonos - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs."
(2) A Nvéd. tv. 7. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az erre a célra létrehozott járványelhárítási célkeretből kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit, amelyet a földhasználó, illetve a termelő - e törvényben meghatározott esetben a tulajdonos - a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő - e törvényben meghatározott esetben a tulajdonos - nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, valamint a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik."
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása
6. §
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a) pontja a következő 10. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a további pontok számozása értelemszerűen változik:
/26. § E törvény alkalmazásában/
/c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:/
"10. parlagfű elleni védekezés,"
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
7. §
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki
/4. § (1) A Szolgálat környezet- és településegészségügyi feladata különösen/
"f) az emberi egészséget bármely módon veszélyeztető növények és külön törvényben meghatározott károsítók elleni védekezésben való közreműködés."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8. §
(1) E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
(3) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat a törvény hatálybalépését követő egy éven belül a parlagfű elleni védekezésről rendeletet alkot.
(4) A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben legalább 8 milliárd forintot kell biztosítani a parlagfű elleni védekezésre, különösen
I N D O K O L Á S
A századforduló után Magyarországon megjelenő parlagfű mára olyan mértékben terjedt el az országban, és az 1990-es évek elejétől olyan mértékben károsítja az egészséget, hogy nyugodtan kijelenthetjük, a parlagfű okozta allergia népbetegséggé vált. Egyes becslések szerint az ország egynegyedének, több mint két és fél millió embernek okoz vissza visszatérő problémát augusztus végétől októberig.
Hiába ismerte fel minden kormányzat a probléma súlyosságát, azonban annak megoldását mind ez ideig senki sem tudta elérni, pedig olyan kérdésről van szó, ami közvetlenül két és fél millió polgárt, közvetve azonban ennek többszörösét, akár a teljes népességet is érintheti. Éppen ezért fontos, hogy ebben az ügyben mielőbb megfelelő megoldást találjunk.
Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy új megközelítést adjunk a parlagfű elleni küzdelemnek, és a jövőben ne csak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan vagy akár elsődlegesen is egészségügyi kérdésként kezeljük az ügyet. Egyes becslések szerint 30-40 milliárdos kárt okoz évente a nemzetgazdaságnak a parlagfű probléma. A társadalombiztosítás 4,8 milliárd forintot költ az allergiás és asztmás betegek gyógyszertámogatására, és ennek többszörösét fizetik ki a betegek a patikákban az egyéb szerekre. A táppénzes napok és az elmaradt idegenforgalmi bevételek szintén súlyos milliárdokat jelentenek a nemzetgazdaságnak.
Mindenképpen indokolt, hogy a tiltás és szankcionálás alkalmazása mellett olyan ösztönző megoldásokat találjunk, amelyek tényleg hatékony megoldásokat nyújtanak. A parlagfű elleni védekezés sikeressége érdekében a hangsúlyt az ösztönző módszerek alkalmazására kell helyezni. Ennek során fontos az állami szerepvállalás a programok kidolgozásában, a végrehajtás megszervezésében, valamint a költségvetési források biztosításában. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a Parlagfű Elleni Koordinációs Bizottság már az idei évben kezdje meg működését, felvilágosító kampányát, és egy egész országra kiterjedő intézkedési terv kidolgozását.
Budapest, 2003. augusztus 15.
|
Selmeczi Gabriella |
Dr. Bagó Zoltán |
||
|
Balla Mihály |
Balsay István |
||
|
Dr. Bartha László |
Bánki Erik |
Básthy Tamás |
|
|
Birkás Tivadar |
Búsi Lajos |
Cseresnyés Péter |
|
|
Czerván György |
Dr. Czira Szabolcs |
Dr. Dancsó József |
|
|
Endre Sándor |
Dr. Gruber Attila |
Dr. Gyimesi Endre |
|
|
Halász János |
Harrach Péter |
Homa János |
|
|
Horváthné Stukics Erzsébet |
Dr. Illés Zoltán |
Lasztovicza Jenő |
|
|
Dr. Martonosi György |
Márton Attila |
Dr. Mátrai Márta |
|
|
Móring József Attila |
Dr. Nagy Gábor Tamás |
Nagy Kálmán |
|
|
Nógrádi Zoltán |
Dr. Papcsák Ferenc |
Pogácsás Tibor |
|
|
Schmidt Ferenc |
Dr. Semjén Zsolt |
Stolár Mihály |
|
|
Dr. Szabó Erika |
Szabó Ferenc |
Dr. Surján László |
|
|
Szalai Annamária |
Szűcs Lajos |
Tirts Tamás |
|
|
Varga Mihály |
Vidoven Árpád |
Zsigó Róbert |
|