A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

I.
A kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai 2002. évben

A makrogazdasági folyamatok alakulása 2002-ben

2002-ben a magyar gazdaság fejlődésének feltételei lényegesen eltértek attól, amelyekkel 2000. második felében - a 2001-2002. évi költségvetés kidolgozásakor - az előrejelzők számoltak. Mivel ezek - az elsősorban a világgazdasági konjunktúra alakulásával összefüggő - feltételváltozások már 2000. végén, 2001-ben jelentkeztek, a 2002. évi makrogazdasági folyamatok több ponton eltértek a költségvetésben eredetileg feltételezettől.

A 2000-ig kedvezőnek mondható nemzetközi konjunkturális helyzet mély és tartós dekonjunktúrába váltott. Ez, erőteljesen korlátozván a magyar gazdaság exportlehetőségeit, jelentősen csökkentette a növekedést, amivel párhuzamosan a GDP összetevőinek kedvezőtlen, a belső fogyasztást előtérbe emelő változása - az eredetileg feltételezettel ellentétben - rontotta az egyensúlyi pozíciókat.

Nemzetközi feltételek

Az év folyamán a várt fellendülés időpontjával, terjedelmével kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennmaradtak. Ugyanakkor az iraki válság megoldatlansága, az azzal kapcsolatos nemzetközi konfliktusok éleződése egyértelműen rontotta a gyors kibontakozás lehetőségének esélyét. E válság tovább késleltette a globális beruházási döntéseket, drágította az olaj árát, és elsősorban e tényezőkön keresztül fékezte a gazdasági növekedést.

Az Eurozóna 2002. évi növekedése a pesszimista szcenáriók szerint következett be annak ellenére, hogy a múlt év bíztatóan kezdődött, ami főként a külső kereslet élénkülésének volt köszönhető. A külső élénkülés azonban ezúttal - a korábbi tapasztalatokkal ellentétben - nem tevődött át a belső keresletre, így a második és harmadik negyedév alig hozott gyorsulást. A belső keresleti elemek közül a beruházások csökkenése folytatódott. A fogyasztói bizalom gyengesége miatt a háztartások fogyasztása is alig nőtt az első félév során. Ennek oka a munkaerőpiaci fejleményeken és részvényárfolyamok alakulásán kívül a nemzetközi politikai légkörben és a bizonytalanság növekedésében rejlik. Ilyen körülmények között a vállalatok finanszírozási feltételei nem voltak olyan jók, mint amilyennek az irányadó kamatok alakulása alapján tűnhettek. A német gazdaság gyakorlatilag stagnált.

A magyar export iránti külső - a legfontosabb kereskedelmi partnerek importján alapuló - kereslet a tavaly tavaszi várakozásokhoz képest 2002-ben nemhogy nőtt, hanem kifejezetten csökkent. A magyar gazdaság számára tehát a nemzetközi feltételek az eredetileg feltételezettnél egyértelműen kedvezőtlenebbül alakultak. Mindemellett a magyar kivitel dinamikája - bár az előző évekhez képest csökkenő mértékben, de - meghaladta a külső kereslet dinamikáját. Ez részben a transzformációs válságot követő természetes felzárkózási folyamatnak, nagyobbrészt pedig annak köszönhető, hogy az 1995-98. évi intenzív működőtőke beáramlás bázisán kiépült kapacitások exportdinamikát érintő késleltetett hatása még érvényesülni tudott. Emellett a külső keresletet a környező, szintén átalakulási periódusban lévő gazdaságok még élénk aktivitása is kedvezően érintette.

Gazdasági növekedés

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes tájékoztatója szerint a bruttó hazai termék a tavalyi év egészében 3,3%-kal nőtt. Ez némileg alacsonyabb a várakozásoknál, de nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak mondható, jóval nagyobb, mint az EU-tagállamok átlaga, s a kelet-közép-európai országok között is előkelő helyet biztosít. A GDP növekedése az első negyedévi 2,9%-os mélypont után negyedévről negyedévre gyorsult, a negyedik negyedévi ütem már elérte a 3,7%-ot. A gazdaság teljesítményének fokozódása továbbra is kedvezőtlen külpiaci feltételek mellett következett be.

A GDP növekedési tényezői jelentősen megváltoztak. A nemzetközi összehasonlításban még mindig jelentős, 3,3%-os GDP növekedést úgy sikerült elérnünk, hogy 2001 második felétől kezdve - a gyenge külső kereslet következtében - az export szerepét fokozatosan a belföldi végső felhasználás vette át, de ennek bővülése nem tudta pótolni az export húzóerejének csökkenését. A gazdaság tehát letért az exportvezérelt növekedési pályáról. A GDP felhasználási szerkezete igen előnytelenné vált: a végső fogyasztás növekedése már második éve jelentősen meghaladja a GDP bővülését, így a fogyasztás/GDP arány a 2000. évi 73%-ról 2002-ben 78% fölé került.

A fogyasztási kereslet 2001-től folyamatosan és jelentős mértékben növekedett. A minimálbér kétszeri, összességében közel 100%-os emelése, a közszférában foglalkoztatottak nagyléptékű bérrendezése a bruttó átlagkeresetek gyors (2001-ben 18%-os, 2002-ben több mint 18%-os) növekedéséhez vezetett. 2002. szeptemberétől csökkent a keresetek adóterhelése, tehát a nettó keresetek a bruttó kereseteket meghaladó ütemben nőttek. A dinamikus keresetkiáramlás mellett az infláció is mérséklődött, így két év alatt együttesen az egy keresőre jutó reálbér közel 21%-kal - a magyar gazdaságtörténetben eddig példa nélkül álló mértékben - emelkedett. Ugyancsak számottevően, két év alatt közel 17%-kal nőtt a nyugdíjak reálértéke, még a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítés nélkül is. Növekedtek - különösen 2002-ben - a gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások is. Összességében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 2002-ben mintegy 10%-kal haladta meg a 2000. évi szintet. Az erőteljes jövedelemnövekedés ellenére drasztikusan csökkentek a lakosság pénzügyi megtakarításai. Jelentősen nőttek viszont a háztartások felhalmozási kiadásai (lakásépítés). Így összességében e folyamatok eredőjeként a lakosság fogyasztása 2002-ben 8,8%-kal, két év alatt pedig 14,6%-kal nőtt.

A beruházások tavalyi 5,8%-os volumenbővülése az előző évi növekedési ütemet (3,5%) markánsan meghaladta, de a szerkezet tovább torzult. A beruházásokon belül csökkent a vállalkozások és nőtt az államháztartás és a háztartások (ennek része a lakásépítés, ahol az átadott lakások száma 12%-kal nőtt) beruházása. A beruházások volumene kizárólag - az egyébként vitathatatlanul fontos - infrastrukturális szektor (illetőleg az építés-lakásépítés) révén nőtt, miközben a feldolgozóipari beruházások közel 10%-kal, a vállalkozói beruházások, ezen belül a vállalkozói beruházások kétharmadát megvalósító, 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások beruházásai 3-4%-kal zsugorodtak. Ez azért kedvezőtlen, mivel az összes beruházás ötödét a feldolgozóiparban, több mint a felét a vállalkozásoknál realizálják. A visszaesést több tényező eredményezte, és nyilván összefügg a dekonjunktúrával, az erős forinttal és a magas kamatszinttel. A szerkezet javulására mutató halvány jelek 2002 negyedik negyedévében jelentkeztek: a vállalkozói - ezen belül a feldolgozóipari - beruházások visszaesése mérséklődött.

Külkereskedelmi áruforgalom

A külső kereslet növekedése nem tudott ösztönzőül szolgálni a vállalkozások külpiaci expanziójához. Az árukivitel volumene éves szinten 6,8%-kal bővült, amit a szolgáltatásforgalom (ezen belül főként az idegenforgalom) rendkívül kedvezőtlen eredményei a nemzeti számlákban megjelenő áru- és szolgáltatásexport dinamikájában 3,8%-ra mérsékeltek.

Az export ütemének mérséklődéséhez, illetve ahhoz, hogy a magyar export és az EU-országok importmutatói közötti különbség csökkent, valószínűleg hozzájárult a forint felértékelődése és a dollár számottevő romlása is. Különösen azokat a kis- és középvállalatokat érintette erőteljesen a felértékelődés, ahol az export importtartalma nem túl magas, illetve a bérmunkázókat, akik jórészt az euróhoz képest is romló dollárban realizálták bevételeiket. Az exportőrök helyzetét továbbá a dekonjunktúrával összefüggő külpiaci árcsökkenés is rontotta.

Az importbővülés üteme is mérséklődött 2002 folyamán, ha kisebb mértékben is, mint az exporté (folyó áron, euróban a behozatal 2000-ben 32,5%-kal, 2001-ben 7,8%-kal, 2002-ben pedig csak 6,4%-kal bővült. Az import volumene éves szinten 6,1%-kal bővült. Ez megegyezik a szolgáltatásokkal együtti (a nemzeti számlákban megjelenő) importnövekedés dinamikájával.

A nem túl jelentős importnövekmény struktúrája is arra utal, hogy a bővülés nem elsősorban fogyasztásvezérelt volt. Az élelmiszerek és a személygépkocsi importnövekedésén kívül a közvetlenül fogyasztást szolgáló behozatal érdemben nem növekedett.

Az év utolsó hónapjaiban a behozatal üteme növekedett, ami úgy következett be, hogy a nagyvállalatok importja jelentősen visszaesett, míg a behozatal többi része - azaz a belső gazdaság szükségleteihez szorosabban, a kivitel alakulásához inkább csak közvetetten kapcsolódó import - érdemben gyorsult. Ekkor tehát - az év egészére jellemzővel szemben - már a fogyasztás erőteljesebb növekedésének hatása is jelentkezett.

A külkereskedelmi mérleg hiánya korábbi várható számításainkhoz képest kedvezőbb lett, 3,4 milliárd euró, ami különösen az exportban, de az importban is viszonylag alacsony év végi forgalmak eredményeként jött létre. A szaldó viszonylati struktúrájában az aktívum növekvő hányada a fejlett országokkal szemben, a növekvő passzívum a fejlődő régiókkal folytatott forgalomban következett be.

Mind a kivitelben, mind a behozatalban a gépek forgalma nőtt a leggyorsabban. Az élelmiszerek importja ugyan dinamikusan nőtt, exportja pedig csökkent, a szektor azonban így is tekintélyes aktívumot termelt.

Termelés

Az elhúzódó világgazdasági recesszió, párosulva a versenyképességet rontó minimálbér növeléssel és a forint erősödésével az ipari termelés növekedését kedvezőtlenül befolyásolta, 2002-ben az ipari termelés az előző évi 3,6%-os növekedéssel szemben 2,6%-kal nőtt a KSH előzetes közlése szerint. (2001-ben az előzetes közléshez képest a KSH a végleges adatában 0,5 százalékponttal lépett vissza.) Az export-értékesítés növekedése 5,7% volt, míg a belföldi értékesítés a 2001. évi szinttől 0,2%-kal maradt el.

A feldolgozóipar termelése a múlt évben 3,6%-kal növekedett, amelyet a külföldi - bár az előző éveknél jóval alacsonyabb - kereslet-emelkedés tett lehetővé. Az átlagosnál kilencszer magasabb növekedést produkált az év folyamán csaknem egyenletes dinamizmusú gépgyártás, és így a feldolgozóipar termelésén belüli súlya a 2001. évi 4,3%-ról 2002-ben 5,6%-ra emelkedett.

Az átlagos növekedéstől elmaradt, de még a pozitív tartományban volt az építőanyag-, vegyianyag-, jármű gyártás, az élelmiszeripar, valamint a kőolajfeldolgozás. A csökkenő termelésűek a klasszikus értelemben vett könnyűipari ágazatból kerültek ki, valamint itt található a hosszabb ideje válságjelenségeket mutató kohászat is.

A feldolgozóipari export-értékesítés 2002-ben 5,8%-kal nőtt, amelyben meghatározó szerepe volt a gépgyártás csaknem 50%-os volumennövekményének.

A feldolgozóipar belföldi értékesítésében a legmagasabb növekménye (13%) a gépgyártásnak volt, ami azért is különösen kedvező, mert vélelmezhetően a kis- és középvállalkozások gépberuházásait szolgálta. A járműipar termékei iránt megnőtt hazai kereslet közel 7%-os forgalomnövekedést tett lehetővé a 2001. évi stagnálás után. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése a megelőző évi 3%-os csökkenés után valamivel több, mint 3%-kal nőtt. Tekintettel arra, hogy az élelmiszeripar termelése nem egészen 2%-kal emelkedett, feltehetően a felhalmozott jelentős készletek terhére történt a (mind a bel- mind a külföldi) forgalmazás. Az építőanyagipar 5%-os belföldi értékesítési ütemében - amely szintén magasabb a termelésénél- nem érzékelhető az építőipari "boom" hatása, annál is inkább mert az ágazat forgalmazása az előző évben ennél magasabb dinamikájú volt. Különösen kedvezőtlen jelenségnek ítélhető meg, hogy az informatikai eszközök gyártását is magában foglaló villamosgép-, és műszergyártás hazai forgalma, amely a 2001. évi csaknem 18%-os csökkenés után, az elmúlt évben is tovább szűkült valamivel több, mint 7%-kal.

Kedvezőtlen továbbá, hogy a hazánkban működő nagy nemzetközi vállalatok közül egyesek, főként a tömegtermelést végzők, a nyereségesség és a kedvezőbb piaci lehetőségek szem előtt tartásával megkezdték teljes termelésük áthelyezését.

A nemzetgazdaság egészében és ezzel párhuzamosan az iparban tevékenykedő vállalatok körében a jövedelmezőség (működési eredmény/GDP) az 1999. évi "boom" óta folyamatosan romlik. (1999-ben: 21,7%, 2000-ben: 20,5%, 2001-ben: 19,1, és számításaink szerint 2002-ben 17-18% körüli.)

Az építőipar 2002-ben a 2001. évinél is látványosabb havi adatokat produkált: a legalacsonyabb növekedésű hónapban is megközelítette a 9%-ot. Az ágazat éves teljesítménye 20%-kal nőtt. Ezt a dinamizmust elsősorban az államilag támogatott lakásépítkezések, a középületek felújítási munkálatai, valamint a nagy értékű közlekedés-fejlesztési beruházások (híd-, út-, autópálya-építések) alapozták meg. Az épületek építése 15%-kal, az egyéb építmények teljesítménye 28%-kal emelkedett.

A mezőgazdaság tavalyi teljesítménye 4,4%-kal volt alacsonyabb a megelőző évinél. A legfőbb szántóföldi terményeink termésmennyisége elmaradt a 2001. évi kiugró szinttől a gabonáknál 23%-kal, a burgonyánál 18%-kal. Az állatállományt illetően - a sertés ágazatot kivéve - az enyhe csökkenés a jellemző. Az ágazati felvásárlás összességében 1,9%-kal nőtt, miközben áraik 1,1%-kal mérséklődtek.

A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások 2002-ben a megelőző évivel csaknem azonos árumennyiséget, árutonna-kilométerben viszont némileg többet teljesítettek. Közúton és vízen 5%-kal nőttek a teljesítmények, vasúton 2%-kal visszaestek, így az árutonna-kilométerben mért ágazaton belüli súlya a közúti szállításnak már 72%, míg a vasúté 18%. Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg kissé csökkent. A távolsági személyszállításban az utasforgalom 2%-kal nőtt. A helyi tömegközlekedés teljesítménye stagnált.

Bérek, keresetek, foglalkoztatás

Az év egészében a bruttó átlagkereset 18,3%-kal, a nettó átlagkereset 19,6%-kal, az egy keresőre jutó reálbér 13,6%-kal haladta meg az előző évi színvonalat. A reálkeresetek példátlanul gyors növekedésében szerepet játszott a minimálbér 25%-os emelése, a közszféra béreinek jelentős emelése, a személyi jövedelemadó terhelés évközi csökkentése, valamint az infláció mérséklődése.

A versenyszférában a bruttó átlagkereset 13,3%-kal nőtt (az Országos Munkaügyi Tanács 8-10,5%-os növekedést ajánlott). Bár a 2002. évi növekedés alacsonyabb volt a 2001. évinél (16,3%), a csökkenő infláció és a vállalatok romló jövedelmezősége erőteljesebb mérséklődést indokolt volna. A bérnövekedés általában azokban az ágazatokban volt magasabb, amelyeket nagyobb mértékben érintett a 2002. évi minimálbér-emelés (mezőgazdaság, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás).

A költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset 29,2%-kal nőtt. A gyors növekedéshez hozzájárult a 2001. évi illetményemelések áthúzódó hatása, a minimálbér, valamint a fegyveres testületekben dolgozók keresetének év eleji emelése, a közalkalmazottak szeptemberi béremelése.

A dinamikus reálbérnövekedés a munkaerőpiacon is éreztette a hatását. 2002-ben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél összesen az alkalmazásban állók létszáma gyakorlatilag stagnált (0,1 százalékponttal nőtt), a tervezett kis mértékű emelkedéssel szemben. A stagnálás fő okai között kiemelt szerepet játszik még az elhúzódó világgazdasági dekonjunktúra, illetve a forint reálfelértékelődése. A költségvetési szektorban, ellentétben a versenyszektorral, ahol csökkenés volt tapasztalható, növekedés valósult meg. A növekedéshez hozzájárult, hogy a közalkalmazotti béremelés révén főként az egészségügyi és szociális ellátásban a pályát elhagyók száma csökkent. 2003-ra sem várható a foglalkoztatottság érzékelhető növekedése, mivel az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatok áthúzódó hatásai nagy valószínűséggel továbbra is megmaradnak.

Áralakulás

2002-ben a dezinflációs cél teljesült: a fogyasztói árszintemelkedés éves átlagban 5,3%, az év végére 4,8% lett (2001-ben: 9,2, illetve 6,8%). Külpiaci és szezonális okokból éven belül az inflációs ráta 2002-ben is ingadozást mutatott. Az előrejelzettől eltérő makrogazdasági folyamatok (lassuló gazdasági növekedés, nagy költségvetési hiány, erőteljes bérnövekedés) következményei csak kevéssé módosították a tervezett áralakulást. A nemzetgazdasági ráfordítások szintjén ugyanis a forint felértékelődés (külön is az alacsony dollár árfolyam), a számítottnál kedvezőbb világpiaci áralakulás és az elmaradt energia áremelés költségcsökkentő hatása ellensúlyozta a nagyobb béremelkedésből származó ráfordítás többletet. Keresleti inflációs hatás a vásárolt fogyasztás egészét tekintve nem mutatható ki. A kereslet bizonyos strukturális változására utal, hogy a fogyasztási iparcikkek körében az árak, illetve az árnövekedés mérséklődése kisebb volt, mint amit az importbekerülési költségek csökkenése indokolt volna. Ugyanakkor a szolgáltatások iránti lassabban növekvő kereslet korlátozta a költségáthárítást. Ezzel átmenetileg kisebb lett az ütemkülönbség a tradable és nontradable javak áremelkedése között. 2002-ben a gazdasági szférában - az építőipar kivételével, ahol 4,5%-kal nőttek az árak - már inkább deflációs tendenciák érvényesültek. Az ipari termelői árak az előző évhez képest 1,8%-kal csökkentek; az exportárak 4,5%-os mérséklődése és a belföldi értékesítési árak 1,6%-os növekedése eredőjeként. Az ipar belső vertikális kapcsolataiban nem volt árszintemelkedés. Az import kb. 5%-kal alacsonyabb forintárszinten bonyolódott. A belföldi ipari árak csak a beruházási javak, az építőanyagok és az élelmiszerek körében nőttek (kb. 3%-kal). A mezőgazdasági árak 2002-ben 1,1%-kal voltak alacsonyabbak, mint az előző évben. Az új agrárolló számítás szerint ez a ráfordítási szint 1,2%-os csökkenése mellett következett be, az árviszonyokból adódóan a jövedelmi helyzet nem változott.

Monetáris folyamatok

Inflációs célkitűzésének megvalósítása érdekében az MNB 2002-ben szigorú kamatpolitikára törekedett. A jegybank inflációs előrejelzéseinek felfelé történő módosítása miatt, valamint a kockázatokra történő hivatkozással, az első hónapokban végrehajtott, összesen 125 bázispontos, kamatcsökkentéseket május végén a 8,5%-os irányadó kamat 50 bázispontos emelése követte. Július elején a Monetáris Tanács újabb 50 bázisponttal növelte az irányadó kamatot. Az így kialakult 9,50%-os kamatszintet november közepéig tartotta, majd ekkor, a forint felértékelődésének inflációt mérséklő hatásaira hivatkozva, 50 bázisponttal mérsékelte. December 16-án részben újból a forint erősödése miatti monetáris szigorodásra való hivatkozással, részben pedig az Európai Központi Bank kamatcsökkentésére, valamint a csatlakozási folyamat kedvező fejleményeivel kapcsolatos kockázati prémium csökkenésre való tekintettel, a Monetáris Tanács újabb 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött.

A bankközi kamatok volatilitásának mérséklése és az Európai Központi Bank gyakorlatának átvétele érdekében az MNB szeptember 1-jétől az egy napos jegybanki hitel és az egy napos betét kamatai által meghatározott kamatfolyosó szélességét ± 1,5 százalékpontról ± 1 százalékpontra csökkentette.

A magyar bankrendszer versenyképességének javítása, valamint az Európai Központi Bank előírásaihoz való közelítés érdekében az MNB augusztus 1-jétől 5%-ra csökkentette a kötelező tartalékráta mértékét. A tartalékolás alapját az év során két lépésben szűkítették. A kötelező tartalékok után fizetett kamatot szeptemberben és októberben 50-50 bázisponttal, 5, 25%-ra emelték.

Az állampapírok hozama szempontjából a 2002-es év változatos volt: év elején csökkenés, majd májustól egy - kétszeri jegybanki kamatemeléssel párosuló - emelkedés következett. Összességében 2002-ben minden lejáraton estek a hozamok: a rövid oldalon természetszerűleg nagyobb változás (160-180 bázispontos csökkenés) következett be, mint a hozamgörbe hosszú oldalán, ahol 20-70 bázisponttal mérséklődtek a hozamok. A térségben azonban így is a magyar állampapírok kínálták a legnagyobb többletet az euró hozamok fölött.

2002. első kilenc hónapjában a reálkamat újabb meredek emelkedésnek indult, melynek hatására az előretekintő (ex ante) reálkamat kitört az addig megszokott 3-4%-os sávjából. A reálkamat-mutatók emelkedését a monetáris politikai lépések következtében növekvő állampapír-piaci hozamok és a vártnál kisebb infláció magyarázza. 2002 negyedik negyedévében azután a jelentős hozamesés következtében csökkenésnek indultak a reálkamat-mutatók.

A forint árfolyama 2002. október végéig - eltekintve július elején egy rövid időszaktól - stabilan alakult, 1 euró jellemzően 242-246 forintot ért. A júliusi átmeneti gyengülésben a lengyel és a dél-amerikai gazdasági helyzetről megjelent információk, valamint a kedvezőtlen magyar makrogazdasági adatok játszottak közre. A kormány jelentős fiskális konszolidációt előre vetítő középtávú makrogazdasági stratégiájáról szóló hírek nyilvánosságra kerülését követően a forint visszaerősödött korábbi pozíciójába.

Az ír népszavazás kedvező eredményét követően a bizonyossá váló EU tagságunkat visszatükrözve a kedvezőtlenül alakuló államháztartási és folyó fizetési mérleg deficit ellenére is a forint tovább erősödött, folyamatosan haladt az erős sávszél felé. Ebben elsősorban a felerősödő konvergencia játék (hosszabb távon realizálható nagyobb hozam elérése érdekében történő befektetés) nyilvánult meg.

A versenyképesség alakulásában már a sávszélesítést megelőzően is jelentkeztek kedvezőtlen tendenciák. A kialakult folyamatra erősített rá a monetáris rezsimváltozás és a gazdasági folyamatok inkonzisztenciája, amelyek a forint túlzott erősödéséhez vezettek. A főbb versenytársainkhoz képest pozíciónk kedvezőtlen irányba változott. A vállalatok költségérzékenysége nem volt kellő mértékű és csak lassan reagáltak az árfolyam tartós erősödésére. Mindez azonban meglehetősen differenciáltan érintette a magyar vállalkozókat. A felértékelődés következtében azok, akik importtal és/vagy importból történő beruházással is rendelkeztek, nyereséget is elkönyvelhettek, azonban a főként hazai alapanyagot és munkaerőt felhasználók kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. A 245 forint/euró árfolyam mellett is igen jelentős, 15-20%-os a sávszélesítést megelőző időszakhoz képest bekövetkezett reálfelértékelődés.

Jövedelmi, pénzügyi folyamatok, az egyensúly alakulása

2002-ben romlottak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói. A kormányzati szektor deficitje a GDP százalékában mérve megduplázódott az előző évhez képest és - bár jóval kevésbé, de - növekedett a folyó fizetési mérleg hiánya is.

A vállalkozások finanszírozási szükséglete visszaesett, mivel a kedvezőtlen konjunkturális környezetben visszafogták beruházásaikat. A vállalati szektor nettó megtakarító pozícióban volt. Ez egyben mérséklőleg hatott a külső egyensúly bekövetkezett romlására.

2002-ben lényegesen mérséklődött a lakosság nettó finanszírozói kapacitása az elmúlt évekhez képest. A szektor nettó pénzügyi pozíciójának mintegy 2,3%-os GDP arányos értéke csak valamivel több, mint fele a 2001-ben tapasztalt 4,3%-nak. A lakosság nettó finanszírozó kapacitásának visszaesését, apadását a háztartások dinamikusan növekvő eladósodása determinálta, ami jellemzően a szektor fogyasztási és beruházási célú (döntően lakásberuházás) kiadásainak növekedésében éreztette hatását. A háztartások fogyasztási, megtakarítási döntéseiben utóbbi években tapasztalt változás alapvetően egy strukturális váltás eredménye, melynek során a háztartások egy magasabb fogyasztási pályát, és ezzel párhuzamosan egy magasabb eladósodottsági szintet érnek el.

Tavaly az államháztartás deficitje kiugróan magas volt. Az eredményszemléletű számbavételen alapuló, európai követelményeknek (ESA95) megfelelő hiánymutató - az Európai Uniónak átadott Notifikációs Jelentés szerint - a GDP 9,2%-ára nőtt a 2001. évi 4,7%-ról. A nagymértékű egyenlegromlásban azonban olyan egyszeri hatások is szerepet játszottak, amelyek a következő évek költségvetési folyamatait már nem befolyásolják. A 2002 végén elhatározott, az adósságok utólagos átvállalásához, veszteségek rendezéséhez kapcsolódó tőketranszfer jellegű kiadások mellett ide sorolhatók az egyszeri jellegű támogatások, de például a júliusi egyszeri nyugdíjkiegészítés is. Ezek nélkül a hiány jóval alacsonyabb. Az államháztartás keresleti hatása 2002-ben a GDP 4%-a körül alakult.

Mivel 2002-ben visszaesett a vállalkozói aktivitás, a háztartások nettó megtakarítása pedig jelentősen csökkent, az a szokatlan állapot alakult ki, hogy az egyetlen nagy hitelfelvevő a költségvetés lett. Ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy ugyanakkor a folyó fizetési mérleg hiánya is növekedett. Az új - a nemzetközi normáknak megfelelő -, a külkereskedelmi statisztikára alapozott módszertan szerint 2002-ben a fizetési mérleg a korábbi várakozásoknál kevésbé, 800 millió euróval romlott 2001-hez képest, így megközelítőleg a GDP 4%-ának felelt meg. A romlás kizárólagos oka a szolgáltatási aktívum - ezen belül döntően az idegenforgalmi bevételek - tekintélyes (1 milliárd eurós) visszaesése, a többi tétel összességében nem változott érdemben, kismértékben javította a szaldót. A külkereskedelmi mérleg vártnál szintén kedvezőbb volta főként az import viszonylag alacsony ütemével függ össze, aminek dinamikája ugyan 2002. augusztustól kezdve már valamelyest meghaladta a kivitelét (főként októberben és decemberben), de mértékét összességében a mérséklődő termelés és export alacsony igényei határozták meg.

II.
A költségvetés-politikai célok végrehajtása, prioritások érvényesülése

A 2002 májusában hivatalba lépett Kormány első 100 napos, valamint az "Esélyt a jövőnek!" elnevezésű második 100 napos programja prioritásként kezelte a nyugdíjasok, a bérből és fizetésből élők, továbbá az elmaradott kistérségek, valamint a gyermekek és fiatal szülők helyzetének javítását.

Mindezen társadalmi rétegek támogatására az új Kormány kidolgozta a 2002. évre vonatkozó költségvetés-politikai koncepcióját és az ehhez kapcsolódó finanszírozási javaslatát. Az elfogadott költségvetési prioritások az alábbiak szerint valósultak meg 2002-ben.

A kormányprogramnak megfelelően 2002. július hónapban 19 ezer forintos egyszeri juttatásban részesültek a nyugellátásban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő személyek. 1999-ben a nyugdíjas társadalom a korábban elfogadott törvényben foglaltaknál alacsonyabb nyugdíjemelésben részesült. Ezt kompenzálta ez az intézkedés, mely alapján összesen 3150 ezer idős, rokkant, özvegy, árva és segélyből élő személy kereken 60 milliárd forint többletjuttatást kapott.

2002. júliusától visszaállításra került a méltányossági nyugdíjemelés intézménye. Az alacsony nyugdíjból élő, legnehezebb élethelyzetű személyek nyugdíjának méltányossági emelésére a II. félévben 400 millió forint pénzügyi keret állt rendelkezésre, s a nyugdíjra jogosultság feltételeivel - általában az előírt szolgálati idővel - nem rendelkezők méltányossági nyugdíj megállapítására 2002-ben 100 millió forint állt rendelkezésre. Méltányossági nyugdíjemelésben azok részesülhetnek, akiknek ellátása nem haladta meg a 40 200 forintot. A kormányrendelet hatálybalépése óta 600-650 ezer kérelem érkezett a nyugdíjbiztosítási szervekhez.

A közszférában a közalkalmazottak körében jelentős bérkiigazítás valósult meg.

A kormányzat kedvező fordulatot akart elérni a pedagógusok, az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók anyagi elismerésének több évtizedes rendszerében. 2002. szeptember 1-jétől jelentős (átlagosan 50,0%) béremelés valósult meg és bevezetésre került a 100 ezer forintos legalacsonyabb diplomás bér ("diplomás minimálbér"). A költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakon kívül a kedvezményezetti körbe tartoztak a humán normatívában részesülő szervezetek, illetve azon államháztartáson kívüli szervezetek is, amelyek nem humán normatívával támogatottak (egészségügy, kultúra).

A költségvetés-politika terén egyik legfontosabb cél a családok támogatása. A Kormány meg kívánta teremteni a gyermekneveléshez nyújtott univerzális és méltányos társadalmi segítség rangját. A családi pótlék összegének egyszeri megemelésével bevezette az augusztusban folyósítandó egyhavi iskolakezdési támogatást, hogy enyhítse a tanévkezdés terheit. Az egyenlőtlenségek már az iskolakezdés előtt kialakulnak és behozhatatlan hátrányként rögzülhetnek. Ennek mérsékléséhez nyújtott segítséget az új támogatási forma.

A családok anyagi helyzetének könnyítésére szolgált a TV készülékhasználati díj eltörlése.

A közoktatásban étkezésben részesülő és szociálisan rászorult gyermekek élelmezésére fordította a Kormány az Országimázs Központ megszüntetésből felszabaduló költségvetési forrásokat, mindezzel támogatva a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek megfelelő ellátását.

Szintén a családok helyzetének könnyítésére szolgált a kormányprogram szerint a minimálbér adómentességének bevezetése 2002. szeptember 1-jétől adójóváírás formájában.

Bevezetésre került új intézményként az édesapák számára öt munkanap munkaidő-kedvezmény, melynek értelmében a Munka Törvénykönyve módosításával 2002. december 1-jétől az újszülött gyermek édesapja, gyermeke kéthónapos koráig öt munkanap pótszabadságra jogosult. Emellett a családok támogatásáról szóló törvény módosításával december 1-jétől lehetővé vált, hogy a nagyszülők nyugdíjuk változatlan folyósítása mellett is jogosulttá váljanak a GYES-re. A korábbi szabályok szerint ugyanis a nagyszülőknek választaniuk kellett a GYES vagy a nyugdíj összege között.

Az országos múzeumok diáklátogatói számára október 1-jétől ingyenes lett a vasúti utazás a MÁV és a GySEV vonalain. A gyermekek esélyteremtő programjának másik jelentős intézkedése, hogy mintegy százmillió forintos támogatással, ötezer rászoruló gyermek egyhetes ingyenes üdülésen vehetett részt a téli szünidőben.

A felsőoktatás egyre bővülő szolgáltató piac, melyben az államra kiemelt feladat hárul. A hallgatók és a források megszerzése egyben feltétele is a magas színvonalú oktatásnak. Ehhez nyújtott segítséget 2002. szeptemberétől a hallgatói ösztöndíjak 30%-os mértékű megemelése.

2002-ben emelkedett a lakásépítési támogatás összege. A lakásépítési kedvezmény összege ugyanis 1995 óta változatlan volt. A gyermekes családok otthonteremtési esélyének javítása érdekében a Kormány két lépcsőben jelentősen emelte a közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás összegét. A támogatás mértéke elsőként 2002. decembertől gyermekenként a korábbi kétszázezer forintról ötszázezer forintra emelkedett, a második és a harmadik gyermek után pedig egyaránt 1,1-1,1 millió forint lett. Mindezek mellett decembertől ismét megelőlegezésre került a két gyermek után járó lakásépítési kedvezmény, így azok a gyermektelen házasok, akik meghatározott időn belül két gyermeket vállalnak, otthonteremtésükhöz szintén igénybe vehetik az 1,6 millió forintos támogatást.

A második 100 napos program intézkedéseként minden településen elkezdődött a számítógép és az internet közösségi hozzáférési lehetőség megteremtése. A programhoz kapcsolódik az ország valamennyi településén az internet-csatlakozást lehetővé tevő végpontok kiépítése, és az ezt biztosító szolgáltatók közbeszerzés útján történő kiválasztása.

A Kormány szem előtt tartja a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását. Ennek eredményeként november 1-jével elindult a Kistérségi Támogatási Alap program, amely az ország 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége számára is lehetővé teszi a fejlődésük megindulásához szükséges programokban való részvételt és a pályázatokon való induláshoz szükséges önerőt a területfejlesztési célelőirányzat 1 milliárd forintos kerete terhére.

Az önkormányzatok gazdálkodásnak segítésére a kormányzat olyan döntést hozott, hogy a tulajdonában lévő használaton kívüli ingatlanokat, laktanyákat térítésmentesen a közigazgatásilag illetékes önkormányzatok tulajdonába adja, amennyiben vállalják azok ipar- és területfejlesztési, foglalkoztatási, szociális vagy ifjúsági célokra történő hasznosítását. Eddig 15 ilyen ingatlan átadására került sor a települési önkormányzatok részére.

Elsősorban aszálykárok, a Dunán és mellékfolyóin 2002 augusztusában kialakult árvízi károk miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került mezőgazdasági termelők és integrátor szervezetek hitelintézeti adósságterheinek és egyéb meghatározott kötelezettségeinek csökkentése, valamint az európai uniós követelményeknek és a Nemzeti Agrár - környezetvédelmi Programnak megfelelő szerkezetváltás elősegítése érdekében 60 milliárd forintos adósságrendezési program került meghirdetésre.

A kis- és középvállalkozások támogatására 2002-ben további 1,5 milliárd forintot biztosított a kormányzat az általános tartalékból. Ezen felül közel 1 milliárd forint került átcsoportosításra a gazdaságfejlesztési célelőirányzathoz szintén a központi költségvetés tartalékának terhére.

III.
Az állami feladatellátás funkcionális bemutatása, változásának jellemzői

Az államháztartás 2002. évi kiadásaira hatást gyakoroltak a gazdaságban végbemenő év közbeni változások valamint a 2001. és 2002. évi költségvetési törvény 2002. évre vonatkozó módosításai. Mindezeket figyelembe véve a 2002. évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakultak az állami feladatellátások.

a) Az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók konszolidált kiadásai a GDP 8 %-át tették ki, ezzel az összes kiadásból 16 %-ot képviseltek.

A 2002. évben védelemre az összes kiadáson belül 2,5%-ot fordított az államháztartás. A ráfordítások jelentős hányada a NATO csatlakozással kapcsolatos kötelezettségvállalások fedezetéül szolgált. Ezen felül jelentős mértékben növekedett a más honvédelmi célokra fordított támogatások összege is.

A közrend és közbiztonság javítása, a szervezett bűnözés megfékezése, valamint az intézményeknél megvalósult fejlesztések a 2002. évi államháztartási kiadások 3,6%-át tették ki. Emellett a legnagyobb mértékben - mintegy 81%-kal a tűzvédelemre fordított összegek emelkedtek.

b) Az állampolgárok helyzetét javító, a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) 2002-ben az államháztartás kiadásainak 56,2%-át fordították. Ezen belül az iskolai előkészítéssel és alapfokú oktatással kapcsolatos költségek több mint 30%-kal; a középfokú oktatásra fordított összegek közel 17,4%-kal, míg a felsőfokú oktatási feladatok finanszírozására költött kormányzati kiadások több, mint 16%-kal növekedtek az előző évihez viszonyítva. A felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatók létszáma jelentősen megemelkedett.

Az egészségügy területén prioritásként kezelt célokra, valamint az intézmények működési feltételeinek biztosítására többet fordított a költségvetés, ami csaknem 19,3%-os javulást eredményezett a 2001. évihez viszonyítva.

A társadalombiztosítási és jóléti funkción belül a költségvetés-politikában prioritásként is megjelölt nyugellátások több mint 21,8%-kal, a táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 19,7%-kal növekedtek a 2001. évhez képest. Ezen felül a 2002. évben tovább növekedtek az egyéb társadalombiztosítási ellátások, valamint a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások jogcímen folyósított összegek is. Ez utóbbi mintegy 23,5%-kal haladta meg a 2001. évi teljesítést.

A lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra az előző évinél csaknem 17,3%-nál magasabb összeg került kifizetésre 2002 folyamán. A lakástámogatási rendszerben megvalósult új szabályozás lehetőséget teremtett a magánerőből való lakásépítések nagyobb mértékű támogatására, a fiatal házasok és a legrászorultabbak lakáshoz jutásának elősegítésére.

A szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 3,2%-ot képviseltek, amely az előző évhez viszonyítva azonos arányú. Ezen funkció csoporton belül kiemelkedőek a sport és szabadidős tevékenységek jogcímen folyósított kiadások összege mely az előző évhez képest mintegy 61%-os növekedést mutat.

c) A gazdasági funkciók előző évihez viszonyított emelkedésének döntő részét a tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok, továbbá a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás kiadásainak növekedési üteme irányította. Ezen felül az előző évhez viszonyítva több mint 15%-kal növekedtek a környezetvédelemre fordított kiadások is.

d) Az államadóssággal kapcsolatos kiadások a tárgyévben 2,2%-kal növekedtek, ami alapvetően két tényezővel magyarázható:

• a 2002 évi hiány növekedésével és kedvezőtlen éven belüli lefutásával, valamint
• a kizárólagos forint-finanszírozás következtében a forint-állampapírok ezen belül is az éven belüli lejáratú diszkont kincstárjegyek-állományának növekedésével.

IV.
A költségvetés végrehajtásának általános értékelése

1. Az államháztartás helyzetének főbb jellemzői

A 2001-2002. évi költségvetés készítése óta a gazdasági folyamatok bizonyos változásokon mentek keresztül egyrészt a világgazdaságban zajló események, másrészt bizonyos makrogazdasági tényezők pl. bérek, növekedési ütem várhatótól eltérő alakulása folytán. Ezek a hatások az államháztartás alrendszereiben is eltérő folyamatokat indukáltak.

A 2001. és 2002. évi költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti hiány a 2002. évre vonatkozóan 511,5 milliárd forint volt. Ezt a 2001. évi zárszámadási törvény és a 2003. évi költségvetési törvény 1255 milliárd forintra módosította. Ezzel szemben az államháztartás egészének pénzforgalmi szemléletű hiánya 1685,6 milliárd forintban teljesült, amely a GDP 9,9%-át teszi ki. Az államháztartás bevételei a módosított előirányzat 107,7%-ára, kiadásai 111,1%-ára teljesültek. Az ESA'95 szerinti hiány a GDP 9,2%-át teszi ki.

Az alrendszerek - privatizációs bevételek nélküli - főbb adatai a következők:

milliárd forint

	2001. évi tény	2002. évi LXII. tv. szerint módosított előirányzat	2002. tény	Módosított előirányzat =100 Index (%)
Központi költségvetés egyenlege	-402,9	-1 218,0	-1 469,6	120,7
bevétel:	4068,0	4 288,4	4 357,3	101,6
kiadás:	4470,9	5 506,4	5 826,9	105,8
Elkülönített állami pénzalapok egyenlege	-2,3	-2,2	1,4
bevétel:	198,1	202,5	233,8	115,5
kiadás:	200,4	204,7	232,4	113,5
Társadalombiztosítási alapok egyenlege	-28,8	-29,1	-100,9
bevétel:	2 061,3	2 281,3	2 416,2	105,9
kiadás:	2 090,1	2 310,4	2 517,1	108,9
Helyi önkormányzatok egyenlege	-9,9	-6,0	-116,6
bevétel:	1 892,5	1 746,5	2 169,3	124,2
kiadás:	1 902,4	1 752,5	2 285,9	130,4
EGYENLEG ÖSSZESEN	-444,0	-1 255,3	-1 685,6	134,3
bevétel:	8 219,9	8 518,7	9 176,7	107,7
kiadás:	8 663,9	9 774,0	10 862,3	111,1

A központi költségvetés 2002. évi hiánya 1469,6 milliárd forint, azaz az előirányzat 120,7%-a volt. Jelentősebb befizetési többlet a társaságiadó-bevételeknél, a költségvetési szervek, valamint a támogatási célprogramok saját bevételeinél történt. Az általános forgalmi adó 1304,9 milliárd forintos bevétele a módosított előirányzattól 3,8%-kal elmaradt. Személyi jövedelemadó jogcímen 2002-ben a központi költségvetésbe 940,6 milliárd forint folyt be. A központi költségvetés kiadásai a módosított előirányzatot 5,8%-kal haladták meg, melyek közül jelentősebb mértékben a gazdálkodó szervezetek támogatásai, a központi költségvetési szervek kiadásai és a helyi önkormányzatok támogatásai teljesültek túl a legnagyobb mértékben.

Az elkülönített állami pénzalapok 2002. évre jóváhagyott 2,2 milliárd forint hiányával szemben a teljesítés +1,5 milliárd forint lett. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap jóváhagyott 5,8 milliárd forintos többlete 0,2 milliárd forinttal nőtt. A Munkaerőpiaci Alapnál a tervezett 8 milliárd forint deficit helyett mindössze 4,5 milliárd forint lett a hiány. A Munkaerőpiaci Alap bevételei közül a munkaadói járulék 108,1%-ra, a munkavállalói járulék 107,7%-ra teljesült. A kiadások közül a "munkanélküli ellátások" 124,8%-ra teljesült. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele a Paksi Atomerőmű Rt. befizetéséből - a 2001. és 2002. évi költségvetési törvény 60. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - 17,2 milliárd forint lett, így az előírt befizetés teljesült.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál az év végi egyenleg -100,9 milliárd forintot tett ki. A hiány mértéke a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 14,2 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapnál 86,7 milliárd forint volt. A kiadási oldalon jelentősen túl teljesültek az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásaira fordított összegek (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély). A nyugellátások céljaira fordított kiadások a módosított előirányzatot 9,7%-kal haladták meg, az évközi kiegészítő nyugdíjemelések következtében.

A helyi önkormányzatok bevétele 2169,3 milliárd forint, kiadása 2285,9 milliárd forint volt. A hiány 110,6 milliárd forinttal magasabb az előirányzatnál, melynek oka a felhalmozási kiadások növekedése, amihez az önkormányzatok tartalékaikat, privatizációs bevételeiket vonták be.

2. A központi költségvetés helyzetét jellemző ismérvek, a helyzetváltozás irányai a 2001. évhez képest

A központi költségvetés 2002. évi bevételi főösszege a módosított előirányzatot közel 70 milliárd forinttal haladta meg, a kiadások 321 milliárd forinttal lettek magasabbak, s így a 1218 milliárd forint módosított hiánynál az éves deficit, mintegy 252 milliárd forinttal lett kedvezőtlenebb.

A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak főbb jogcímcsoportok szerinti megoszlását a következő táblázatok tartalmazzák:

Bevételek	2001. évi teljesítés		az LXII tv. szerinti 2002. évi törvényi módosított előirányzat		2002. évi teljesítés
	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %
Bevételek összesen	4068,0	100,0	4 288,4	100,0	4 357,3	100,0
Ebből: - gazdálkodó szervezetek befizetései	508,1	12,5	537,4	12,5	566,2	13,0
- fogyasztáshoz kapcsolt adók	1 783,6	43,7	1 938,9	45,2	1 895,4	43,5
- a lakosság befizetései	896,4	22,0	993,9	23,2	1 016,2	23,3
- központi költségvetési szervek bevételei	584,7	14,4	450,6	10,5	583,9	13,4
- egyéb bevételek	295,2	7,3	367,6	8,6	295,6	6,8

A központi költségvetés bevételi oldalán a gazdálkodó szervezetek befizetései között a társasági adóbevételek a módosított előirányzatot mintegy 22 milliárd forinttal haladták meg. Az előirányzatokat meghaladó teljesítésben több tényező játszott szerepet. Így említést érdemel az ún. külföldön tevékenységet végző adózók többlet befizetése valamint az adózók decemberi feltöltési kötelezettségének túlteljesítése.

A vám- és importbefizetések bevétele a 120 milliárd forintos költségvetési előirányzathoz képest 4,8%-kal magasabb szinten realizálódott, meghaladva az előző évi teljesítést is. Az előirányzatnál kedvezőbb mértékben alakultak a bányajáradék és az egyéb adó és adójellegű befizetések.

A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek aránya 12,9%-ot tett ki a bevételi oldalon, amely mind a 2001. évi, mind pedig a 2002. évi módosított előirányzathoz képest is magasabb.

Az év közben végrehajtott előirányzat módosítással szemben a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya 2 százalékponttal alacsonyabban teljesült. A 2002. évben a számítottnál kedvezőtlenebb áfa-bevételek alakulását a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint a II. negyedévtől a GDP és a beruházások növekedési ütemének lassú emelkedése befolyásolta. A gazdasági élénkülés fokozatos beindulása azonban rövid távon - a meglévő készletek felhasználása miatt - a visszaigényléseket a bevételekénél nagyobb mértékben növelte.

A fogyasztási és jövedéki adók terven felüli alakulásában elsősorban a használt személygépkocsi-import forgalom megduplázódása játszotta a meghatározó szerepet.

A lakosság befizetései kedvezőbben alakultak a 2001. évi teljesítéstől, és a módosított előirányzat mértékét is meghaladták. A személyi jövedelemadó bevételek közel 2%-kal túllépték a módosított előirányzatot. A tervezett összeget felülmúló teljesítés elsődlegesen a prognosztizáltat meghaladó lakossági-jövedelemnövekedés eredménye.

A központi költségvetési szervek bevételeinek aránya az előirányzathoz képest magasabban teljesült. Ebben a központi költségvetési saját bevételeinek dinamikus növekedése játszotta a szerepet.

Az egyéb bevételek a tervezethez képest mintegy 1,8 százalékponttal alacsonyabb részarányban teljesültek.

 

Kiadások	2001. évi teljesítés		az LXII tv. szerinti 2002. évi törvényi módosított előirányzat		2002. évi teljesítés
	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %	Összeg Mrd Ft	Megoszlás %
Kiadások összesen	4470,9	100,0	5 506,4	100,0	5 826,9	100,0
Ebből: - gazdálkodó szervezetek támogatása	215,3	4,8	205,0	3,7	237,2	4,1
- felhalmozási kiadások	195,1	4,4	193,5	3,5	218,7	3,8
- TB közreműködésével folyósított ellátások	329,0	7,4	374,5	6,8	389,2	6,7
-garancia és hozzájárulás a TB-hoz	220,5	4,9	360,6	6,5	383,9	6,6
- központi költségvetési szervek kiadásai	1 816,1	40,6	1 671,6	30,4	2 105,6	36,0
- támogatási célprogramok kiadásai	259,0	5,8	387,1	7,0	359,2	6,2
- helyi önkormányzatok támogatása	508,9	11,4	537,2	9,8	620,5	10,6
- adósságszolgálat, kamattérítés	723,9	16,2	729,9	13,3	738,0	12,7
- adósságátvállalás és tartozás-elengedés			420,8	7,6	363,2	6,2
- egyéb kiadások	203,1	4,5	626,2	11,4	411,4	7,1

A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően, a költségvetés-politikai prioritásokat érvényesítve a központi költségvetés kiadásain belül a legmagasabb részarányt a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok támogatásai jogcímek jelentették. Az adósságszolgálati kiadások az előző évhez képest kisebb arányt képviseltek a kiadások között, viszont az év végi adósságrendezés kapcsán megjelent új jogcím az összes kiadás 6,2%-át tette ki.

A gazdálkodó szervezetek támogatásainak aránya elmaradt a tavalyi teljesítéshez képest, de a 2002. évi módosított előirányzatot kismértékben meghaladta.

A felhalmozási kiadások részaránya is alulmaradt a 2001. évi mértéktől, de abszolút értékben a 2002. évi teljesítés több mint 23 milliárd forinttal meghaladta a 2001. évi teljesítést és mintegy 25 milliárd forinttal a módosított előirányzatot. Ez a központi beruházások 2001. évi maradványának jelenetős mértékű felhasználásával és a lakástámogatások dinamikus növekedésével magyarázható. A lakástámogatás év végi összege 72,3 milliárd forint volt, ami több mint 54%-kal haladja meg a módosított előirányzatot. A kirívó túllépést jellemzően a kormányzati intézkedések - a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet többszöri módosítása - és közvetetten a személyi jövedelemadó törvény lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének hatása eredményezte.

A társadalombiztosítás valamint a területi államháztartási hivatalok közreműködésével folyósított ellátásokra 2002-ben összesen 389,2 milliárd forintot fordítottak, amely az éves előirányzat 103,9%-a. A magasabb teljesülést elsősorban az évközi emelések, a nyugdíjak és a nyugdíjszerű szociális ellátások 2002. júniusi 4,5%-os kiegészítő emelése, valamint az ellátások novemberi kiegészítő 1%-os emelése okozta. 2002-ben a nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek 19 000 forintos egyszeri juttatásban is részesültek. A Jogcímen belül a gyermekgondozási segély teljesítése is jelentősen meghaladta az előirányzatot, sor került ezen ellátásokban részesülők részére egyszeri juttatásra (10 500 forint/fő) is, kapcsolódva az idei, júniusi 4,5%-os kiegészítő nyugdíjemeléshez. Családi pótlékra a törvényi módosított előirányzat 101,9%-át kellett felhasználni. Augusztusban megvalósult a családi pótlék kétszeres összegének a folyósítás az iskolakezdés megkönnyítése érdekében, továbbá 2002. szeptember 1-jétől 20%-kal megemelésre került a családi pótlék összege.

A központi költségvetés kiadásain belül jelentősen növekedés következett be mind az előző évhez, mind pedig az előirányzathoz képest a központi költségvetési szervek kiadásai és a helyi önkormányzatok támogatásai jogcímeken. Ebben a kormányprogram végrehajtásából adódó intézkedések játszottak szerepet, sor került ugyanis 2002. szeptember 1-jétől a közalkalmazottak bérének 50%-os megemelésére, valamint a közalkalmazottaknál a diplomás minimálbér (100 000 forint) bevezetésére.

Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés címén 420,8 milliárd forintot irányzott elő a 2002. évi költségvetési törvény módosításában a költségvetés azzal a céllal, hogy a korábbi kötelezettségvállalások következő éveket terhelő kiadásaitól megszabadítsa, és az elkövetkezendő években átláthatóbbá tegye a közszféra gazdálkodását. A tényleges teljesítés 363,2 milliárd forint volt. A terv- és a tényadatok közötti különbözet legfőbb oka az egyes kiadásoknál abból adódott, hogy míg a devizában fennálló hitelek forintösszegét a tervezés során a 2001. évi év végi árfolyamon számolva tartalmazta az előirányzat, addig a teljesítés a 2002. év végi árfolyamok alapján történt. Emellett egyes hitelek esetében a tervezettnél alacsonyabb összegű átvállalás történt. Az NA Rt. hitelei átvállalásának összege az állam részére átadható autópályák mértékével állt összhangban. A tervezés során nagyobb volumenű út-átadással lehetett számolni, a tényleges átadás kevesebb lett, ezáltal mérséklődött az átvállalt hitelek értéke is. A teljesítés tehát zömében megegyezik a törvényben foglaltakkal, de a 2002. év végi árfolyamok alapján a forintban kimutatott összeg alacsonyabb lett.

V.
Adópolitika

Az adórendszer 2002. évi változásait alapvetően a jogszabályi környezet változása, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése indokolták.

1. Kormányprogramokban megfogalmazott célok teljesülése

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az elfogadott módosítások révén emelkedett a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó adókedvezmény mértéke, kialakult a családi gazdaságok adóztatásának rendszere, valamint módosult egyes tőkejövedelmek adóztatatásának szabályozása. Adómentessé vált a nyugdíjjövedelem, valamint az ingyenes vagy kedvezményes Internet-hozzáférés, ha a magánszemély központi költségvetési forrásból pályázat útján jutott az Internet hozzáféréshez.

Az Szja-nál a 2002. évben évközi módosításokra került sor. A módosítások közül a legfontosabb az alacsony jövedelműek adóterheinek enyhítése volt. Ennek érdekében 2002. szeptemberétől a bérjövedelemmel rendelkezők esetében a minimálbér adómentessé vált az adójóváírás mértékének módosítása által.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása érdekében, hogy a kisvállalkozói kedvezmény összeghatára 10 millió forintról 30 millió forintra emelkedett (ezzel párhuzamosan a személyi jövedelemadó törvényben is az egyéni vállalkozókra vonatkozóan).

A jogalkalmazás segítése érdekében a társasági adóalap megállapítását érintően néhány kisebb módosítás is történt.

A vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében a 2003. évben visszamenőleges hatállyal meghozott intézkedés eredményeképpen a vállalkozásoknak már 2002. évben lehetőségük nyílt az ún. adómentes fejlesztési tartalék igénybevételére. Eszerint az eredménytartalékból képzett, lekötött fejlesztési tartalékként kimutatott összeg, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékkal, és legfeljebb 500 millió forinttal volt csökkenthető a 2002. évi adózás előtti eredmény. Az adómentesen képzett fejlesztési tartalék összege a 2003. év végéig használható fel adómentesen.

Az általános forgalmi adó szabályai alapvetően a megváltozott jogi környezet, valamint a 2001. évi tapasztalatok alapján felmerült jogszabály értelmezési problémák miatt módosultak. A devizaliberalizáció a számlázási és adó-visszatérítési szabályok módosítását igényelte.

A jövedéki adó területén az adóelkerülések visszaszorítása érdekében szigorodtak a fűtőolaj adásvételéhez kapcsolódó előírások.

A vámszabályozás területén a devizaszabályozásra vonatkozó jogszabályváltozások miatt módosult a "külföld", valamint meghatározásra került a nem kereskedelmi jellegű áruk fogalma.

Az illeték törvény módosítását elsősorban a Kormány otthonteremtési programjának megvalósítása indokolta. Ennek részeként pontosabbá vált az új lakás első vásárlójához kapcsolódó adómentességre vonatkozó szabályozás. Meghatározásra került, hogy egy más hasznosítású épület átépítésével létesített új lakás első megszerzése is az illetékmentes körbe tartozik.

A családi mezőgazdasági vállalkozások többoldalú támogatásának egyik elemeként a családi mezőgazdasági vállalkozó öröklés útján történő termőföldszerzéséhez 75 százalékos illetékkedvezmény került bevezetésre, valamint mentesült a vagyonátruházási illeték alól a visszteher melletti termőföldszerzés 300 hektár területnagyságig, illetőleg 6000 aranykorona értékig.

A gépjárműadóról szóló törvény módosítása egyrészt összhangot teremtett a hatáskörváltozással, másrészt a külföldön bejegyzett és vegyes honosságú, hazánkban közlekedő járműszerelvények esetében egyértelűbbé vált a szabályozás.

A helyi adók területén a magánszemélyek kommunális adója esetén a módosítás szabályozta a lakásbérleti joggal összefüggésben az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségek gyakorlásának módját. Egyértelműbbé vált az iparűzési adóval kapcsolatosan az eszközérték-arányos megosztási módszer szabályozása.

Az adózás rendjéről szóló törvény többek között a devizaliberalizációval kapcsolatosan módosult, szabályozva a devizakülföldiek és devizabelföldiek közötti ügyletek esetén az adófizetés módját.

A számvitelről szóló törvény az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírással ellátott dokumentumok, iratok számviteli bizonylatkénti elfogadásához, a devizakülföldi társaságok egységes fogalomrendszerének alkalmazáshoz kapcsolódóan, illetve az egyes értelmező rendelkezéseknek a tőkepiaciról szóló törvényben történő illesztése miatt változott. A számviteli törvény módosítása több jogalkalmazást segítő intézkedést is tartalmazott.

2. Az Európai Unióhoz való csatlakozást szolgáló jogharmonizációs intézkedések

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt érintően az európai uniós követelményeknek megfelelően módosult a társasági adókedvezményekre való jogszerzés időpontja. Beépült a törvénybe az uniós követelményeknek megfelelő fejlesztési adókedvezményre vonatkozó rendelkezés.

A jövedéki adó területén az európai unióhoz való csatlakozás miatt szükségessé váló jogharmonizációs lépések közül kiemelkedő jelentőségű volt az európai uniós minimum adómértékekhez való közelítés. A jövedéki adó mértékek 2002. január 1-jétől általában az inflációnak megfelelő mértékben 5 százalékkal emelkedtek, azon termékeknél, amelyek adómértékének szintje jelentős mértékben elmarad az uniós minimumszinttől jelentősebb mértékű adóemelésre került sor, így például a köztes alkoholtermékek, valamint a cigaretta esetében.

A vámszabályozás területén a jogharmonizációs programban foglaltakból eredő módosítások alapvetően a gazdasági vámeljárások további összehangolására, illetve az ún. használati gazdasági vámeljárás, az ideiglenes behozatal részletszabályainak átvételére irányultak.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő jogharmonizációs feladat megvalósulásaként az adózás rendjéről szóló törvény kiegészült egy, az Európai közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazásáról szóló új fejezettel.

VI.
A központi költségvetés előirányzatai

1. Bevételi előirányzatok

1.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései

A 2002. évi eredeti költségvetési előirányzat a társasági adó (pénzintézetek nélkül) címen 313,5 milliárd forint bevétellel számolt. Az évközi, az adóbevétel teljesülését jellemző kedvező folyamatokat figyelembe véve a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvény 29,5 milliárd forinttal, 343 milliárd forintra emelte az előirányzatot. A tervezettel szemben a központi költségvetés tényleges bevétele a zárszámadással érintett évben 364,9 milliárd forint (éves szinten a bruttó befizetés 415,2 milliárd forint, a kiutalás pedig 50,3 milliárd forint) lett, amely 6,4%-kal több az előirányzatnál.

Az előirányzatot meghaladó bevételben több tényező is szerepet játszott, így

• a 2002. évi tényleges adófizetési kötelezettséget befolyásoló tényezők (például az adózás előtti nyereség, az érvényesített adókedvezmények) alakulása a költségvetési bevétel szempontjából kedvező irányban eltért a tervezésnél számításba vett folyamatoktól,
• az adózók a decemberben esedékes ún. feltöltési kötelezettség során - talán az előző években tapasztalt nagyságrendet is meghaladóan - túlfizethették a tényleges adókötelezettségüket.

A 2002. évi bevétel az előző évi teljesítést 45,4 milliárd forinttal, illetőleg 14,2%-kal haladta meg, vagyis a pénzintézeteken kívüli vállalkozások társasági adófizetése reálértéken is jelentősen növekedett. A társasági adóelőleg-fizetés és a feltöltés rendjéből fakadóan a decemberi befizetés 2002-ben is kiemelkedő volt, ekkor 156,1 milliárd forint került átutalásra a központi költségvetésbe. Megjegyzendő, hogy az utolsó hónapban realizált bevétel aránya a 2001. évi 41,2%-ról 2002-ben 42,8%-ra emelkedett.

2002. évben a bányajáradék bevétel összesen 14,7 milliárd forint volt, ami 1 milliárd forinttal meghaladta a 2001. évi teljesítést, és némiképp magasabb az előirányzott összegnél is. A legjelentősebb növekedés - 0,9 milliárd forint - a szénhidrogének után fizetett bányajáradék összegében következett be annak ellenére, hogy mind a kőolaj, mind a földgáz termelése csökkent mintegy 5%-kal. A befizetés növekedését döntően a földgáz után fizetendő bányajáradék számítását szabályozó jogszabály módosítása okozta. A kőolaj fajlagos értéke 1%-kal csökkent a termék világpiaci árának alakulása miatt, a földgáz fajlagos értéke viszont - a jogszabályi változások alapján - közel 14%-kal emelkedett 2002-ben. A szén, lignit ásványi nyersanyagok után fizetett bányajáradék összege több mint 50 millió forinttal nőtt a fajlagos értékek kis mértékű emelkedése miatt. A beruházási piac élénkülésének hatására mintegy 40 millió forinttal több bányajáradékot fizettek az építőanyag-ipari termékek után, főként a kő- és kavicsbányászatban. Bányajáradék fizetés alóli mentességben részesült a Lencsehegyi Szénbánya Kft., a Gömör Szén Kft., valamint a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt, az Agyag- Ásvány Kft. pedig fizetési mérséklést kapott. Ezek összesen mintegy 25 millió forint költségvetési bevételkiesést jelentettek.

2002-ben a vám- és importbefizetések bevétele a 120 milliárd forintos módosított előirányzatot 4,8%-kal, az előző évit pedig 2,8 milliárd forinttal túlteljesítve, 125,7 milliárd forint összegű. A vámbiztosíték-számla egyenlege 34,7 milliárd forint lett az év végére. A 89,5 milliárd forintot kitevő tényleges vámbevétel alakulásában meghatározó szerepet játszott a behozott termékek értékének növekedése. Az előző évhez képest a végleges import ugyan 3,8%-kal emelkedett, azonban ezen belül a szabadkereskedelmi megállapodásokkal érintett országokból származó import súlya jelentősen nőtt, és elérte a behozatal 75%-át. A vámbevételek az importnál kisebb ütemben 2,4%-kal emelkedtek, főként a szabadkereskedelmi forgalom arányának növekedése miatt. A vámok GATT és szabadkereskedelmi megállapodások alapján vállalt leépítése az ipari termékekre lényegében már 2001. évben megvalósult. A mezőgazdasági termékeknél a mennyiségi feltételhez kötött szabadkereskedelmi vámkedvezmények körét - export piaci pozícióink javítása érdekében folyamatosan - bővítettük, így a mezőgazdasági alaptermékekre 2002. év végére már 0 %-os vám érvényesül. A vámjogi szabályozás az EU vámjogi előírásaihoz közelítő intézkedéseket folyamatosan lépteti életbe, a gazdasági vámeljárások tekintetében történt közelítést követően szinte teljes a harmonizáció. Egyes részszabályok teljes körű átvételére azonban a csatlakozás időpontjával vállaltunk kötelezettséget.

Játékadóból 2002-ben a központi költségvetésbe befolyt 38,8 milliárd forintos bevétel a módosított előirányzat 97,1%-át teszi ki, amely a 2001. évi játékadó-bevételt 13%-kal haladta meg.

Az egyéb befizetésekből az év során 22,2 milliárd forint volt a bevétel. Ez elsősorban az adóhatósági intézkedésekből eredő bírságokból, pótlékokból, illetve az önellenőrzésekből származott. A 20 milliárd forintos éves előirányzat 10,8%-kal, az előző évi befizetés pedig mintegy 25%-kal túlteljesült.

1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók

2002. év folyamán általános forgalmi adóból 1304,9 milliárd forint bevétele keletkezett a központi költségvetésnek, ami az eredeti előirányzatot 22,4 milliárd forinttal (1,7%-kal) haladta meg, a módosított előirányzattól azonban 52,1 milliárd forinttal (3,9%-kal) maradt el. A nettó egyenleg az 1178,5 milliárd forintos belföldi és az 1429,1 milliárd forintos importbefizetések, valamint az 1302,7 milliárd forint összegű visszautalások eredője. A 2002. évben a belföldi áfa befizetés 13,7%-kal, az importból származó adóbevétel pedig 8,3%-kal emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest. A 2002. évben az áfa bevételek alakulását a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint a II. negyedévtől a GDP és a beruházások növekedési ütemének lassú emelkedése befolyásolta. Az év második felében az import dinamika is emelkedésnek indult. A gazdasági élénkülés fokozatos beindulása azonban rövidtávon - meglévő készletek felhasználása miatt - a visszaigényléseket a bevételeknél nagyobb mértékben növelte.

A fogyasztási és jövedéki adóból az év során 590,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely a módosított éves előirányzat 101,5%-a. Ezen belül a fogyasztásiadó-bevételek 48,5 milliárd forintot, a jövedéki adóból származó befizetések pedig 542 milliárd forintot tettek ki. A bevétel növekedés részben az adóemelések, részben a kiskereskedelmi árak, valamint a fogyasztási szerkezet változását jelzik.

A jövedéki adóköteles termékek körében a bevételek az előző évi 498,9 milliárd forintos bevételhez képest 43 milliárd forinttal növekedtek, és elérték az 542 milliárd forintot. A bevétel jelentős részét az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett 361,5 milliárd forintos befizetés tette ki. A dohányipari termékek utáni jövedéki adó 120,2 milliárd forint volt. A szőlőbor után 1,3, egyéb termékek után pedig 59 milliárd forint összegű bevétel teljesült. A fogyasztási adó bevételek jelentős részét az import után beszedett fogyasztási adó tette ki, ebből 41 milliárd forint folyt be. A belföldi személygépkocsi-értékesítés utáni fogyasztásiadó-bevétel 5 milliárd forintot, egyéb termékek utáni fogyasztási adó pedig 2,5 milliárd forintot tett ki. A fogyasztási adóbevételek az előző évhez képest 18,8%-kos emelkedésében a használt személygépkocsi-import forgalom megduplázódása játszotta a meghatározó szerepet.

1.3. A lakosság befizetései

Az államháztartásba a 2002. évben befolyt 1273,6 milliárd forintos személyi jövedelemadó bevétel az 1315,5 milliárd forintnyi bruttó befizetés és a 41,9 milliárd forintot kitevő kiutalás különbségeként képződött. A 2002. évben a magánszemélyek az előző évhez képest 156,9 milliárd forinttal, 14,1%-kal több személyi jövedelemadót fizettek. Az éves teljesítés 19,6 milliárd forinttal, 1,6%-kal meghaladta az 1254 milliárd forintos módosított éves előirányzatot (az eredeti előirányzat 1164,5 milliárd forint volt). A tervezett összeget felülmúló teljesítés elsődlegesen a prognosztizáltat meghaladó lakossági jövedelemnövekedés eredménye. Mivel az adóbevételnél tapasztalt dinamikus növekedés az infláció mértékét jelentősen meghaladta, így megállapítható, hogy az előző évhez képest 2002-ben a személyi jövedelemadóból származó bevétel reálértéken is emelkedett.

A 2002. évben a központi költségvetésben a személyi jövedelemadó címen 940,6 milliárd forint bevétel jelent meg, amely a vonatkozó éves előirányzat 102,2%-os teljesítésének felel meg. A helyi önkormányzatok személyi jövedelemadóból való részesedése 2002-ben 333 milliárd forint volt.

Az egyéb lakossági adók jogcím a bérfőzési szeszadóból származó bevételt tartalmazza, amely 2002. évre 3,5 milliárd forintban teljesült. Ez az összeg a 3,2 milliárd forintos éves előirányzatot közel 10%-kal, az előző évi befizetést pedig 11,5%-kal haladta meg.

A lakossági vámbevételek összege a 2002-re elfogadott 2 milliárd forintos előirányzatot jelentősen túlteljesítve 3,6 milliárd forintban realizálódott, melynek döntő része a gépkocsi behozatalhoz kapcsolódott. Ez a teljesítés az előző évi bevételt több mint 70%-ban múlta felül.

A 68,7 milliárd forintos 2002. évi költségvetési illeték-bevételi előirányzat 68,5 milliárd forintban realizálódott, ami 99,7%-os teljesítésnek felel meg. Az előirányzathoz képest jelentkező mindössze 182 millió forintos bevétel elmaradás több tényező együttes hatásaként következett be. Az ingatlanárak az általános árszínvonal növekedésnél magasabb emelkedése, az illetékalapok bővülése következtében a vagyonszerzési illetékbevételek növekedtek. A bélyegilletékből származó bevétel viszont 6,8 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól.

1.4. A központi költségvetési szervek befizetései

A központi költségvetési szervektől származó befizetések a 2002. évben 15,4 milliárd forintot tettek ki. Az előző évihez képest ez 7,3 milliárd forintos csökkenést jelent. A csökkenésből 2 milliárd forint a befizetési kötelezettségeknél, 5,3 milliárd forint pedig az előző évi maradvány elszámoláshoz kapcsolódó befizetéseknél jelentkezik.

1.5. A helyi önkormányzatok befizetései

A helyi önkormányzatok befizetései címen 2002-ben az 5 milliárd forintos éves előirányzat 109,1%-a, 5,45 milliárd forint került befizetésre. Ez az előző évi teljesítésnél 15,0%-kal magasabb. E bevétel alapvetően a helyi önkormányzatok ellen - a 2000. évi zárszámadással összefüggésben - benyújtott inkasszók teljesüléséből, továbbá a 2001. évi zárszámadással és az Állami Számvevőszék megállapításaival, valamint a könyvvizsgálók "hitelesítési" munkájával kapcsolatban - döntően a normatív állami támogatások tervezésével, valamint a központosított, a címzett és céltámogatások elszámolásával összefüggésben - jogtalanul igényelt támogatások évközi visszafizetéséből származik.

Elkülönített állami pénzalapok befizetései

A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben teljesítette a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt, összesen 56,4 milliárd forint költségvetési befizetést: Az Alap 37,4 milliárd forinttal járult hozzá a járadékból kikerülő aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyezésére szolgáló önkormányzati előirányzat 2002. évi kiegészítéséhez, a közcélú munkavégzés kiadásaihoz, valamint az önkormányzatok ez irányú feladataival összefüggésben növekedett igazgatási költségeinek részleges kompenzálásához. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására az előírt 19 milliárd forint befizetést az Alap teljesítette. (A Munkaerőpiaci Alap K/1 táblájának I/8. a "Befizetés a központi költségvetésbe" során 56,7 milliárd forint teljesítés abból adódik, hogy az alapkezelő e sorra számolta el a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 18. § ac) pontjában előírt kötelezettség teljesítését, vagyis a központi költségvetésnek a 308,1 millió forint megtérítését az Ózdi Kohászati Üzemektől átvállalt korengedményes nyugdíjak folyósítása kapcsán a 2000. december 31-én fennálló követelés jogcímén.)

Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések

2002-ben az állami és kincstári vagyonkezelésből 7 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A bevételek eredetileg tervezett összege 100,8 milliárd forint volt, a költségvetési törvény módosítása során azonban az Országgyűlés mentesítette az ÁPV Rt-t osztalék-fizetési kötelezettsége alól (32 milliárd forint), így az előirányzat 68,8 milliárd forintra változott.

A kincstári vagyonkezelés bevételei a koncessziós befizetésekből származnak.

A távközlési koncessziós díjakból származó költségvetési bevétel (5,5 milliárd forint) 61,6 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől. A jelentős összegű előirányzat (67,1 milliárd forint) alapvetően az univerzális mobil távközlési rendszer (UMTS) koncesszióján alapult. A ferkvenciasávok pályázati értékesítése az európai távközlési piacon a licencekkel kapcsolatos események alapján későbbi évekre halasztódott. Nem történt meg a 26 GHz-es frekvenciasávok értékesítése, mivel ezek felhasználása szorosan kapcsolódik az UMTS rendszerhez. Bevétel-elmaradást eredményezett az is, hogy a korábbi vezetékes koncessziós szerződések a Hírközlési törvény alapján egyetemes szolgáltatássá alakultak át, így 2002-re már nem terhelte ezeket éves koncessziós díjfizetési kötelezettség.

A szerencsejáték szervezésével kapcsolatos 1,5 milliárd forintos koncessziós díj lényegében megfelel a tervezettnek, 62,5 millió forinttal haladja meg azt. A játékkaszinók koncessziós díját évente valorizálni kell a KSH által megállapított, a megfizetést megelőző év fogyasztói árindexével. A tervezési időszakban (2000. év ősze) előre jelzett, illetve a tényleges 2001. évi fogyasztói árnövekedés eltérésének következménye az említett eltérés.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a kincstári vagyonkezelésből és -hasznosításból származó bevételekből - azok elmaradása miatt - befizetést nem teljesített .

Pénzintézetek társasági adója

A 2002. évben a pénzintézetek társasági adója 31,7 milliárd forint volt (kiutalásra az egész évben nem került sor), amely az előző évhez képest 0,7 milliárd forinttal, 2,2%-kal kevesebb társasági adó befizetését jelenti. A 2002. évi tényleges bevétel 2,7 milliárd forinttal, 7,9%-kal elmaradt a 34,4 milliárd forintos módosított előirányzattól is. Az előző évhez képest mutatkozó, illetőleg az előirányzathoz viszonyított elmaradás ellentétes folyamatok eredője. Így például egyrészt egy a 2001. évben bankfúzióhoz kapcsolódó rendkívüli eredmény a 2002. évben már nem jelentkezett; másrészt bár a kereskedelmi bankok jövedelmezősége 2002-ben némileg javult, a decemberi feltöltésnél a pénzintézetek az előző évinél 3 milliárd forinttal kevesebb társasági adót fizettek.

A Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti pénzügyi kapcsolatok

1.9.1. Makrogazdasági folyamatok

2002-ben a forint széles, a centrumtól +/-15%-os eltérést lehetővé tevő árfolyamrendszerében a forint erősödése volt tapasztalható. Elsődleges célja, az infláció leszorítása érdekében a jegybank kamatpolitikai eszközökkel nem állta útját a forint erősödésének. Az árfolyam mindvégig a sávon belül maradt, így a jegybank nem kényszerült intervencióra. A korábban szokásos, költséges intervenció és sterilizáció elmaradása a korábbi évekkel összehasonlítva jelentős mértékben javította az MNB eredményét.

1.9.2. Az MNB mérlege és eredménye 2002-ben

a) Az MNB mérlege

A korábbi árfolyamrendszerben a mérleget alapvetően befolyásoló intervenció és sterilizáció 2002-ben nem játszott szerepet az MNB mérlegének alakulásában. A forint árfolyamának 4,2%-os évközi erősödése miatt a devizakövetelések és -tartozások forintban kifejezett nagysága, és így a nettó devizapozíció is csökkent. Ennek következtében képződött a jegybanknál 82,9 milliárd forintnyi nem realizált átértékelési veszteség.

Az MNB mérlegszerkezetének átalakulását a következő főbb tendenciák befolyásolták:

- a viszonylag magas kamatozású, döntő részt a költségvetéssel szemben fennálló követelések csökkenése,

- az alacsony kamatozású devizatartalék éves átlagállományának csökkenése,

- a (nulla kamatozású) monetáris bázis növekedése

- a magas kamatozású sterilizációs állományok csökkenése.

A költségvetéssel szemben fennálló követelések és a devizaadósság a lejárati szerkezetet csökkenését követve történt. A jegybank és a költségvetés közt 2002-re szóló megállapodás szerint a központi költségvetés a lejárt devizaadósságának nagyobb részét forint forrásbevonással finanszírozta, amihez a szükséges devizát az MNB-től vásárolta meg a devizatartalék és az ezen képződő veszteség csökkentése érdekében. A monetáris bázis növekedésében a forgalomban levő bankjegy- és érmeállomány növekedése játszott szerepet, amit részben ellensúlyozott a kötelezető jegybanki tartalékok csökkenése a tartalékráta 5%-ra történt leszállítása következtében.

A sterilizációs eszközállomány a fent ismertetett folyamatok eredőjeként csökkent.

b) A kamatok, hozamok változásának hatása

Az MNB eredményét a főbb mérlegtételek átalakulásán túl jelentősen befolyásolta a hazai és a nemzetközi kamatlábak változása. A nemzetközi kamatlábak az MNB devizatartalékában szereplő értékpapíroknak megfelelő lejáratokon mérséklődtek. Ennek megfelelően a devizatartalékokon elért kamat csökkent. Ezt nem ellensúlyozta az, hogy a devizatartalékból eladott értékpapírokon az MNB 2,3 milliárd forint kamatjellegű eredményt realizált.

Forrásoldalon a legnagyobb súlyt képviselő külföldi tartozások kamatlábára a devizakamatlábak esése nincs hatással, mivel itt korábban felvett hitelekről van szó, amelyek kamatlábai rögzítettek.

A piaci folyamatokhoz kötött forint kamatlábak (sterilizációs állományok, bankok forint betétei, KESZ, refinanszírozási hitelek kamatlábai) mind forrás, mind eszközoldalon estek, ami az MNB negatív nettó forint pozíciója mellett pozitív irányban befolyásolta az eredményt.

Az MNB kamat- és kamatjellegű eredménye a fenti tényezők eredőjeként 16,1 milliárd forint volt.

c) Deviza árfolyamváltozásból származó (átértékelési) eredmény

Az év során a forint árfolyama az euróhoz képest 4,2%-kal erősödött. Ez az erősödés a jegybank nettó devizapozícióján árfolyamveszteséget okoz, ami a devizaárfolyamváltozásból származó eredményt csak realizálódása mértékében érinti a 2002-ben módosult számviteli szabályok szerint. Az árfolyamváltozásból származó eredmény a számviteli szabály-módosulás miatt csökkent 2001-ről 2002-re. A múlt évi árfolyamveszteség nagysága 3,4 milliárd volt, szemben a 2001. évi 55,1 milliárd forintos nyereséggel. Az MNB teljes eredményének romlása erre vezethető vissza.

d) Egyéb tételek

Az egyéb eredménytényezők nettó ráfordítása 17,6 milliárd forint volt, 2,3 milliárddal kisebb, mint egy évvel korábban. Ebből a megtakarításból 1,8 milliárd forint a banküzemi működési ráfordítások mérséklődésére vezethető vissza.

Az MNB eredménye összességében -4,9 milliárd forintot tett ki.

1.9.3. Az MNB és a központi költségvetés közötti pénzforgalmi elszámolások

A jegybank a törvényi előírásoknak megfelelően az 1998-as, 1999-es és 2000-es eredményének átlagával megegyező 23,316 milliárd forintnyi osztalékot havi egyenlő részletekben befizetett a költségvetésnek. Mivel az adott évi eredmény és eredménytartalék összevontan erre fedezetet nyújtott, a költségvetésnek nem kellett a jegybank mérleg szerinti veszteségére térítést nyújtania.

Az MNB deviza és nemesfém árfolyamváltozás miatt képzett kiegyenlítési tartalékának 2001. év végi 250,180 milliárd forint hiányát az MNB-ről szóló 2001. LVIII törvény 17§ (4) bekezdése szerint a költségvetés az MNB-nek megtérítette.

1.10. Egyéb bevételek

Az egyéb költségvetési bevételek 2002-ben 8,7 milliárd forintot tettek ki, amely összetevői a következők szerint alakultak:

Az egyéb vegyes bevételekből mintegy 4 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe az időszak folyamán, ez lényegében megegyezik az eredeti előirányzattal. Ebből elszámoltan az önkormányzatok 163 millió forint kamatot fizettek be a jogtalanul igénybe vett támogatások után. A maradványok visszafizetéséből 2,7 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A korábban átutalt összegekből a felszámolók 358 millió forintot fizettek vissza. A szanálásokból származó bevétel 60 millió forintot, a különböző bírságokból, eljárási díjakból befolyt bevétel 755 millió forintot tett ki. A 25 millió forintos kezességvállalási díjbevételt a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Rt. fizette be a hitelként felvett 89,5 millió USD tőke és annak járulékai visszafizetésére vállalt készfizető kezesség ellenértékeként. A Kormány az összes többi kezességvállalás esetében eltekintett a díjfizetéstől.

Kezesség-visszatérülés címen 4,6 milliárd forint bevételt realizált a költségvetés a 2002. évben. Ebből 2,3 milliárd forintot a Postabank részvényesei fizettek vissza. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 321 millió forint átutalásáról intézkedett az 1992. december 30-án érvényesített költségvetési garancia részbeni megtérülésével összefüggésben. Az APEH végrehajtási tevékenységének eredményeként - korábbi vállalati kezességekkel kapcsolatosan - 129 millió forint és egyéb ügyekkel összefüggésben 405 millió forint bevétel keletkezett. A viszontgaranciával érintett intézmények (MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt., Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) által behajtott és befizetett összeg 1,5 milliárd forintot tett ki.

11. A központi költségvetés adósságával és követelésével kapcsolatos bevételek

Az ún. adósságszolgálati bevételek (tőke-, kamat és egyéb bevételek) 78,9 milliárd forintos teljesülése 8,1 milliárd forint többletet mutat a módosított előirányzathoz viszonyítva, egyrészt a kamatok nélküli bevételek 15,5 milliárd forintos elmaradása, másrészt a kamatbevételek 23,6 milliárd forintos többlete miatt. (Módosult év közben a tőkebevételek előirányzata, mivel az orosz haditechnikai szállítások elszámolásának előirányzata megnövelésre került.)

1.11.1. Tőkebevételek

A költségvetési követelések tőke-visszatérüléseiből származó bevételek 15,5 milliárd forinttal elmaradtak a módosított előirányzattól. A kormányhitelek lebontásából származó bevételek eredeti előirányzata (20 milliárd forint) csak a polgári célú törlesztéseket tartalmazta. Az orosz haditechnikai termékek pénzügyi elszámolásáról rendelkező 1994. évi XIII. törvény alapján az orosz haditechnikai szállítások (2002-ben 0,3 milliárd forint) egyszerre jelennek meg adósságszolgálati bevételként (teljesítéskor a Kormány megnöveli ezt az előirányzatot) és HM fejezeti kiadásként, tehát ez a központi költségvetés egyenlegét nem érinti.

A kormányhitelekből származó kintlévőségek visszatérülését a 2002. évi tervezés során is meglehetős bizonytalansággal lehetett előrejelezni. Ezt egyrészt az okozta, hogy a fizetőképesebb adósokkal szemben már sikerült leépíteni követeléseink jelentős részét, másrészt a meghatározó orosz adósság esetében az államközi tárgyalások az év első felében megrekedtek, áttörést csak az évvégén lezárult tárgyalások során sikerült elérni, ami a bevételek növekedésében csak 2003 elején jelentkezik.

A kormányzati szervek új kormányszintű törlesztési megállapodások kidolgozásával, illetve az adott viszonylatok sajátosságaihoz igazodóan az üzleti szféra bekapcsolásával 2002-ben is folytatták a központi költségvetés felé fennálló kormányhitel és kereskedelmi-szaldó tartozások minél biztonságosabb leépítését.

A külfölddel szemben fennálló kormányzati követelések lebontásából a központi költségvetésnek 2002. évben összesen 5,4 milliárd forint bevétele keletkezett, amelyen belül 4 milliárd forint a volt rubel, 1,4 milliárd forint pedig a volt dollár elszámolású országoknak nyújtott kormányhitelek megtérüléséből származik.

A volt szocialista országok felé fennálló kormányhitelek törlesztésének eredeti előirányzata 19 milliárd forint volt. Ezzel szemben az orosz államadósság polgári célú lebontásából és a Laosszal szemben fennálló követelés minimális összegű visszatérülése csak 4 milliárd forintnyi bevételt jelentett a költségvetésnek.

A volt dollár-elszámolású hitelek visszatérülése Algéria és Törökország törlesztéséből ered. E tőkebevételek az előirányzatot (1 milliárd forint) némileg meghaladva 1,4 milliárd forintban teljesültek.

A belföldi adósokkal szemben, devizában, illetve forintban fennálló követelések visszatérüléséből közel 5,6 milliárd forint bevételhez jutott a költségvetés. E tőkebevételek több mint 0,5 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. Az elmaradás a nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérüléseinél mutatkozik. A világbanki hitelek esetében az elmaradás főként a "Nyugdíjigazgatási és egészségbiztosítási" programnál, valamint a MÁV Rt-nél jelentkezett (az Országgyűlés a 2001. évi LXXV. tv. 22. §-ának (2) bekezdésében mentesítette a MÁV Rt-t a 2002-2004. években fennálló, e körbe tartozó kötelezettségének teljesítése alól). További kisebb eltérést az árfolyam, valamint néhány szerződés (Várpalota és környéke OECF hitelei) módosítása jelentett.

Az állami alapjuttatás járadékaként visszatérült 3,3 milliárd forint lényegében megegyezik a tervezettel, a minimális többlet-bevételt a korábbi elmaradások teljesítése, illetve előtörlesztések eredményezték.

1.11.2. Kamatbevételek

A kamatbevételek (67,9 milliárd forint) 23,6 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak a vártnál. Ezen belül 5,3 milliárd forint a devizakövetelések és 62,6 milliárd forint a forint követelések bevételének összege.

A kamatbevételeken belül a devizakövetelések kamatbevétele (5,3 milliárd forint) mintegy 0,8 milliárd forinttal haladta meg a tervezett szintet. Ez a többlet lényegében a költségvetési devizabetét célú hitelek kamatbevételeihez kötődik.

A forintadósság és követelések kamatbevételei (62,6 milliárd forint) az előirányzatot 22,9 milliárd forinttal meghaladták, mely a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állománya után járó kamatok, valamint az államkötvények ún. felhalmozott kamatbevételei növekedésének köszönhető.

A KESZ állománya 2002 során jellemzően magasabb volt a tervezettnél, míg a KESZ után fizetendő kamatmérték (a jegybanki alapkamat) napi átlaga valamelyest a tervezett alatt alakult. Ennek eredményeként a KESZ egyenlege után befolyt kamat 7,8 milliárd forinttal (40,4%-kal) kedvezőbb volt a vártnál.

A tervezetthez képest éves szinten magasabb összegű kötvénykibocsátás következtében az államkötvények aukciós kibocsátásakor elszámolt ún. felhalmozott kamatbevételek is 14,7 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. Ez a bevételi típus a költségvetés számára későbbi kamatfizetési kötelezettség megelőlegezését jelenti, így ezen bevétel még ugyanazon évben, vagy a következő évben azonos összegű kamatkiadást jelent.

2. Kiadási előirányzatok

A 2002. évi Kormányváltás hatása a központi költségvetés fejezetrendjére, illetve a kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítása

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény a Kormány 2002. május 27-ei megalakulásával hatályba lépett. A hatálybalépés a 2002. évi költségvetés fejezetrendjében az alábbi változásokat eredményezte:

Régi elnevezés	Új elnevezés
XV. Gazdasági Minisztérium	XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
XVI. Környezetvédelmi Minisztérium	XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium	Megszűnt
XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium	Megszűnt
XXI. Egészségügyi Minisztérium	XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium - -	XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

A törvény 2. §-a rendezte az ágazati, illetve a funkcionális irányítás alapvető kérdéseit, az 5. §-a pedig felhatalmazta a Kormányt a szükséges - fejezetek közötti, illetve új fejezetekhez történő - törvényi előirányzat-átcsoportosítások végrehajtására. Az érintett fejezetek kétoldalú megállapodásai alapján a Kormány 2344/2002. (XI. 13.) és 2362/2002. (XII. 5.) számú határozataival hajtotta végre a 13, miniszter által felügyelt költségvetési fejezetet érintő átcsoportosításokat. Az átcsoportosításra kerülő törvényi előirányzatok összege kiadásként közel 600 milliárd, központi és saját bevételként több mint 160 milliárd, költségvetési támogatásként pedig mintegy 300 milliárd forintot tett ki.

2.1. A gazdálkodó szervezetek támogatása, ágazati összetétele

A gazdálkodó szervezetek számára a központi költségvetés 2002-ben 219,6 milliárd forintot biztosított, ami 9,1%-kal haladja meg az előző évben felhasznált támogatásokat és 4,9% -kal több a módosított előirányzatnál. A magasabb igénybevételt a normatív módon folyósított megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő támogatás tervezettet jóval meghaladó felhasználása indokolta.

A támogatásokból 17,2%-ot képvisel az úgynevezett normatív támogatás, az előző évi 12,3%-kal szemben. Az egyedi támogatások 2001. évi 28,3%-os részaránya tovább csökkent 26,9%. Az agárgazdasági támogatások folyó támogatásai mind az előző évi kifizetéshez, mind pedig a 2001. évi előirányzathoz képest növekedtek 0,9 illetve 12,3%-kal.

Agrárgazdasági támogatások

A mező- és erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás folyó támogatásaira 2002-ben a költségvetési törvény 107,3 milliárd forintot irányozott elő. A 2001-2002. évre vonatkozó költségvetési törvény nem számolt állami felvásárlást és értékesítést szükségessé tevő piaci zavarokkal, ezért termékértékesítéséből származó bevételi előirányzatot sem tartalmazott. 2002-től az agrárgazdasági kezességbeváltás forrásbiztosítási kötelezettsége is az agrárgazdasági támogatások terhére történt, amit 50-50%-ban kellett fedezni az agrártermelési és agrár beruházási támogatásból.

Az évközi kormányhatározatok értelmében a családi gazdálkodók külön támogatásaira az általános tartalékból juttatott 8,0 milliárd forint tovább növelte a folyó támogatások együttes előirányzatát.

A vállalkozások folyó támogatásaira 2002-ben ténylegesen összesen 120,6 milliárd forintot folyósítottak, amelyből

• piacra jutási támogatás bevétellel növelt kiadása 44,6 milliárd forint,
• a piacra jutási támogatás megtérülésének bevétele 1,4 milliárd forint,
• az agrártermelési támogatás, a kezességbeváltás tényleges összegével együttesen 67 645,0 millió forint,
• az erdőkár felszámolásához nyújtott támogatás 316,3 millió forint.
• a családi vállalkozások külön támogatása 8,0 milliárd forint

A piacra jutási támogatás kiadás törvényi előirányzata 41,3 milliárd forint volt, az év közben végrehajtott elvonások és többletforrások, valamint a bevételt is figyelembe véve végső soron 3,4 milliárd forinttal nagyobb összeggel rendelkezhetett a tárca. A piacra jutási támogatás céljainak módosított előirányzata 44,7 milliárd forint lett, amelyből ténylegesen e címen összesen 44,6 milliárd forintot folyósítottak.

A támogatáson belül a kiemelt termékek felvásárlásához nyújtott segítség 20,0 milliárd forint volt, melynek 57%-át közvetlenül az élelmiszeripari, 30%-át pedig, a mezőgazdálkodáshoz sorolt társas vállalkozások kapták. Az egyéni vállalkozók és őstermelők e jogcímből 9%-kal részesedtek. A jogszabály szerinti célok közül erről a számláról legnagyobb összeggel a tehén- és juhtej felvásárlást 8740 millió forinttal, a sertéságazatot 5,0 milliárd forinttal, a baromfipiac egyensúlyban tartását pedig 4,6 milliárd forint hozzájárulással segítette a kormányzat.

A piacra jutást elősegítő támogatás előirányzatából a tényleges felhasználás 20,4 milliárd forint volt, amelyből 23% került közvetlenül a mező- vad- erdőgazdálkodás ágazathoz, 40% az élelmiszeriparhoz, 11% a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás ágazathoz, a kistermelőkhöz, egyéni gazdálkodókhoz együttesen 9%, a többi pedig, más ágazatokhoz sorolt vállalkozásokhoz került. Erről a számláról a marketing tevékenységre és az informatikai fejlesztések támogatására a 2002-ben 2,5 milliárd forintot, az állat- és növény-egészségügyi költségek egy részének kompenzálására 3,5 milliárd forintot, továbbá a minőségi termelés elősegítésére 6,8 milliárd forintot, állati hulladék megsemmisítésére 2,7 milliárd forintot, raktározási és egyéb tevékenység támogatására 4,9 milliárd forintot fordítottak.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteléhez adott közvetlen támogatás 4,2 milliárd forint volt. Az előző évekről áthúzódó kötelezettségek tárgyévi kifizetése 80%-ot tett ki, azaz 3,4 milliárd forint volt. A jogszabályok alapján az exporttámogatás 74%-át az élelmiszeripari, 20%-át pedig kereskedelemhez tartozó vállalkozások vették igénybe, pályázatos rendszer szerint. A támogatás drasztikus csökkenését a WTO korlátozás alóli mentesség megszűnése, illetve az ezt biztosító szerződés lejárata okozta.

Az agrártermelési támogatás céljainak költségvetési törvény szerinti előirányzata összesen 65,7 milliárd forint volt, amelyhez fejezeten belüli átcsoportosítással 2,0 milliárd forint többlet kerülhetett felhasználásra. A rendelkezésre álló előirányzatból összesen 67,6 milliárd forintot folyósítottak.

A jogcímen belül agrárfinanszírozási, kamattámogatási célra felhasznált összeg ténylegesen 12,6 milliárd forint, melyből a mezőgazdálkodáshoz sorolt társas vállalkozások 55%-kal részesedtek, az élelmiszeriparhoz soroltak pedig 18%-kal. Az előző évhez viszonyítva e jogcímből is növekedett az egyéni vállalkozások és kistermelők részesedése, ami közel 10% lett.

A földalapú növénytermesztési támogatásra összesen 20,1 milliárd forintot költöttek, amiből döntően a mezőgazdasággal foglalkozó egyéni vállalkozók és magánszemélyek részesedtek, 82%-os arányban. A mező- és erdőgazdálkodás ágazathoz tartozó társas vállalkozások az előirányzat 13%-át tudták igénybe venni, azaz 2,7 milliárd forintot.

Az agrárgazdasági termelés egyéb céljaira együttesen 34,5 milliárd forintot folyósítottak. Az állattenyésztés költségeinek mérséklésére 5,7 milliárd forintot, a biológiai alapok megőrzésére 1,2 milliárd forintot, a minőségi termelés előmozdítására 6,5 milliárd forintot, az elemi károk enyhítésére 2,5 milliárd forintot, a mező- és erdőgazdálkodás biztosítási díjainak mérséklésére 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A külön rendeletek szerint, több évre meghirdetett programok közül a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerinti kibontakozási hitelprogram kamattámogatással együttes esedékes összege 8,6 milliárd forint, a régi reorganizációs program 2002-ben kifutó támogatása pedig 20,3 millió forint volt.

A két éves költségvetésben az agrárgazdaságot érintő kezesség beváltásokra az agrártermelési támogatás nyújtott fedezetet. Az agrárgazdasági kezességbeváltási számla 2002. évi forgalmának egyenlege 436 millió forint. 2002-ben a beváltásokra kifizetett összeg 641 millió forint, a realizálódott visszafizetés pedig 205 millió forint volt. Az előző évi 2,6 milliárd forintos beváltáshoz viszonyítva a résztvevő vállalkozások pénzügyi helyzetének lényeges javulására lehet következtetni.

Az erdőkárok elhárításának költségvetési támogatásának előirányzata 360,0 millió forint volt, amire a tárgyévi kifizetés ténylegesen 316,3 millió forint.

A Kormány - törvényi felhatalmazást követően - a 326/2001. (XII. 30.) határozatával döntött a családi vállalkozások létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról. A külön támogatás 2002. évi forrása a 2025/2002. (II. 1.) és a 2230/2202. (VIII. 2.) Kormányhatározatok szerint az általános tartalékból 4 - 4 milliárd forint, amely az FVM fejezet Vállalkozások folyó támogatásai között (11. cím), önálló, új 5. alcímen jelent meg. A támogatás tényleges igénybe vétele, - mint minden új konstrukció - meglehetősen lassan indult, az év közepén felgyorsult, majd az év utolsó hónapjaiban, forrás hiányában a folyósítás teljesen leállt. A felhasznált 8,0 milliárd forintból kiegészítő földalapú támogatásra 4,9 milliárd forint került felhasználásra, a többivel pedig beruházásokat támogattak.

Normatív támogatások

A megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs foglalkoztatása támogatásnak a 2002. évi összege 37,8 milliárd forint volt, 53%-kal, 13,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

A támogatás mintegy 90%-t, 34 milliárd forintot 2002-ben is a kijelölt célszervezetek vették igénybe, az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma kereken 6000 fővel meghaladta az előző évi létszámot. A támogatás segítségével összesen mintegy 45 ezer fő megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása valósult meg. Az általuk létrehozott termelési érték 33-35 milliárd forint körül alakult. A kijelölt célszerveztek (82 vállalkozás) 2002-ben 1,1 milliárd forint adózás előtti eredményt realizáltak, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak.

2.1.3. Egyedi támogatások

Az iparban az egyedi támogatás a bányászati ágazatban jelenik meg. A központi költségvetés az un. bányabezárási támogatásra 2002. évben 2,7 milliárd forintot biztosított, ami a bányavagyon-hasznosító részvénytársaságok kötelezettségeinek vagyonértékesítésből nem fedezett hányadát finanszírozta.

2002-ben is érvényesült a közlekedési alágazatot érintően az országos közforgalmú vasúti személyszállítási alapellátás működési támogatása. A vasút (MÁV Rt. és a GySEV Rt.) támogatására, mely a személyszállítási alapellátás bevételeit egészítette ki, és lényegében közszolgálati tevékenység veszteségének részbeni pótlását szolgáló funkciója volt, 2002. évben 56,5 milliárd forint került kiutalásra. Az összegből a MÁV Rt. 55,4 milliárd forinttal, a GySEV Rt. pedig 1,1 milliárd forinttal részesedett.

A pénzintézeti szektorban

- Az Eximbank a 2,2 milliárd forint kamatkiegyenlítési előirányzat terhére a kereskedelmi bankoknak folyósított, 365 napon túli refinanszírozási hitelek, valamint a közvetlenül nyújtott Eximbanki kölcsönök kamattámogatását számolja el. A refinanszírozási konstrukcióban részt vevő 24 hitelintézet 2001-ben 82 db ügyletet fogadott be, összesen 25,5 milliárd forint összegben, míg 2002-ben 131 hitelügylet esetében 53,7 milliárd forintot. Az egyedi refinanszírozás és a közvetlenül nyújtott kölcsönök együttes összege a 2001. évi 74,1 milliárd forintról 2002-ben 95,1 milliárd forintra nőtt. A kamatkiegyenlítési előirányzat tényleges igénybevétele a kamatlábak csökkenése miatt 2002-ben 1,6 milliárd forint volt, 669,1 millió forinttal elmaradt a tervezettől és mintegy 96 millió befizetés is jelentkezett a költségvetés javára.

- Magyarországon jelentős a felszámolási eljárás alatt lévő gazdálkodó szervezetek száma. Ezen megszűnő cégek eszközeinek további működtetését - más vállalkozásokban történő hasznosulását - segítő kamattámogatási konstrukció 1994 óta működik. Az elmúlt évben e célra 152 millió forint került kifizetésre a költségvetésből;

- a mezőgazdasági biztosító egyesületek létrehozásához tőkejuttatásként nyújtandó 30 millió forintos előirányzatból 6,6 millió forintot kellett felhasználni.

2.1.4. Egyéb támogatások

Az egyéb vállalati támogatások 500 millió forintos előirányzatával szemben 273,8 millió forintot biztosítottak. A kifizetések között szerepel a mecseki bányászat humán jellegű (baleseti járadék, kereset-kiegészítés és szénjárandóság) támogatása és egyre kisebb mértékben az egyéb úgynevezett járó, de korábban igénybe nem vett - az időközben megszűnt támogatási jogcím miatt e támogatásból igényelhető - támogatás utólagos igénylése illetve befizetése.

2.1.5. A közszolgálati műsorszolgáltatók támogatása

A rádiózásról és televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvényből adódó, és a közszolgálati műsorszolgáltatókat illető támogatási kötelezettségeit az állam az I. Országgyűlés fejezet 10-12. címein előirányzott támogatással teljesítette. A műsorterjesztési költségek fedezetét biztosító támogatás folyósítását mindenkor a számlával igazolt tényleges költségek szerint közvetlenül a szolgáltatónak utalta az Államháztartási Hivatal, de a média részvénytársaságoknál ez bevételként is, kiadásként is jelentkezett. A tényleges kiadás 17%-kal haladta meg az előirányzatot, de 16%-kal alatta maradt a szolgáltató által közölt előzetes becslésnek. (A költségvetésnek nincs ráhatása a tényleges költségekre, mivel azt a szolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő szabad megállapodása határozza meg.)

A 2002. év jelentős eseményeként a Kormány törvényi felhatalmazást kapott az - addig jobbára használó által fizetett - üzemben tartási díj átvállalására. A második félévben így már nem kellett fizetnie a TV készüléket üzemben tartóknak. Ez természetesen nem tekinthető média-támogatásnak, hiszen az eddigi díjfizetők helyett teljesített a költségvetés, azaz őket támogatta. Éppen úgy, mint a szociális okból felmentettek helyett térítendő díjátalány esetében. E két kötelezettség 12 milliárd forint terhet jelentett a költségvetésnek.

Az év közben keletkezett kényszerhelyzetre tekintettel a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvénnyel módosított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. sz. melléklete kiegészült egy új, a Magyar Televízió Közalapítvány támogatására szolgáló 5,0 milliárd forintos célelőirányzattal, melyet a közalapítványnak a Magyar Televízió Rt. saját vagyona egyes elemeinek kiegészítésére kellett fordítania.

A Magyar Rádió művészeti együtteseinek fenntartását 500 millió forint támogatás segítette.

Fogyasztói árkiegészítés

2002. év során 99 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést fizettek ki a közlekedésben a szolgáltató társaságok részére. Ez az összeg az éves előirányzatnál 11,3%-kal, az előző évi kiutalásoknál pedig 8,9%-kal volt magasabb. A kifizetéseknek az előirányzatot meghaladó emelkedése a kedvezményes utazások növekedésével magyarázható. A kiadások túlteljesüléséhez - a tervezett inflációt némileg meghaladó tarifaemeléseken túlmenően - hozzájárult még a távolsági közlekedésben az utasok számának emelkedése, valamint a kedvezményes utazások összetételének változása

2.3. Felhalmozási kiadások

Központi beruházások

2002. évben a 130,1 milliárd forint előirányzattal szemben az év során összesen 146,4 milliárd forint kiadás realizálódott. A jelzett kiadás terhére az év folyamán 1700 beruházás kivitelezése zajlott. Ezek közül közel 750 beruházás 2002. évi éves pénzügyi előirányzata nem érte el az egyenkénti 10 millió forintot, míg 327 fejlesztésé egyenként is meghaladta a 100 millió forintot. 200 millió forint feletti éves költségvetési igénybevételt 126 beruházásnál értek el. 1 milliárd forint feletti pénzügyi igénybevétel 17 beruházásnál regisztrálható, ezekre összesen 31,1 milliárd forint kifizetés történt. Az évsorán pénzügyileg befejezett központi beruházások száma megközelíti az ezret.

A központi beruházások funkcionális összetétele:

Általános közösségi szolgáltatások beruházási kiadásai 4,6 milliárd forinttal emelkedetek a 2001. évi 14,5 milliárd forint tényhez képest. A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások területén a beruházási kiadások a 2001. évi 7,5 milliárd forintról 9,2 milliárd forintra emelkedtek.

Védelem, rendvédelem és közbiztonság területén belül a védelmi funkcióhoz kapcsolódó beruházások a 2001. évi 8,3 milliárd forintról 7,9 milliárd forintra csökkentek. A rendvédelmi és közbiztonsági beruházások keretében folytatódott a bíróságok és ügyészségek rekonstrukciója valamint a rendőrkapitányságok fejlesztései összesen 15,6 milliárd forint értékben. Ezen belül az igazságszolgáltatás központi beruházási kiadásai 0,9 milliárd forinttal, a rend- és közbiztonság beruházásai 0,5 milliárd forinttal, a büntetés-végrehajtás beruházásai 0,9 milliárd forinttal, a tűzvédelem beruházásai pedig 0,1 milliárd forinttal nőttek a 2001. évhez képest.

Oktatási tevékenységek és szolgáltatások beruházásainak kiadásai 7,7 milliárd forinttal emelkedtek a 2001. évi tényhez képest. Ebben az évben a felsőfokú oktatási beruházások kiadásai emelkedtek számottevően, mivel a vidéki egyetemek fejlesztései is elkezdődtek, ezen a területen összesen 25,4 milliárd forint kiadás realizálódott a 2001. évi 17,7 milliárd forintkiadással szemben.

Egészségügy területén 2002. évben folytatódtak a korábban megkezdett kórház rekonstrukciók és orvosi diagnosztikai eszközpark korszerűsítések 6,6 milliárd forint értékben a 2001. évi 5 milliárd forint kiadással szemben.

Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások területén a beruházási kiadások 2002. évben jelentősen csökkentek az előző évhez képest, amelynek az az oka, a folyamatban volt beruházások jórészt 2001-ben befejeződtek, új projektek indítása pedig nem volt megalapozható.

Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások területén összesen 14,7 milliárd forint kiadás gyakorlatilag a 2001. évi szinten teljesült. A területen belül kiemelkednek a millenniumi és egyéb kulturális beruházások, a közgyűjteményi és a Szent István Bazilika rekonstrukciós beruházások, valamint a különböző sportlétesítményi beruházások.

A mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás hatósági feladataihoz kapcsolódó központi beruházási kiadásai a 2001. évi szinten, mintegy 0,4 milliárd forint értékben kerültek megvalósítása.

Bányászat és ipar területébe sorolható egyetlen nagy beruházás a Mecseki uránérc bánya bezárása, a korábbi évek üteméhez hasonló szinten folytatódott 3 milliárd forint kiadási összegben.

Közlekedés és távközlési tevékenységek és szolgáltatások területén 2002. évben megvalósuló beruházásokra összesen 34,1 milliárd forint kiadás történt az előző évi 32,2 milliárd forint ténnyel szemben. Az idén is a vasúti közlekedés és szolgáltatások beruházásai voltak a meghatározóak összesen 23,1 milliárd forint kiadási összegben.

Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások beruházásai között az árvízvédelmi és vízügyi beruházások domináltak, ezekre a területekre 17,1 milliárd forint kiadás történt.

Környezetvédelem területén 2002. évben 1,9 milliárd forint kiadás realizálódott. A kiemelt városok szennyvízkezelési beruházásai tovább folytatódtak összesen 0,6 milliárd forint nagyságban.

Az állam lakáskiadásai

2002. évben 72,3 milliárd forint folyósítása történt meg a Pénzügyminisztérium fejezeten belül az Egyéb lakástámogatások címről. Az eredeti törvényi előirányzat 63,4 milliárd forint volt, amelyből több alkalommal történt átcsoportosítás: a Gazdasági Minisztériumhoz. Ezen belül a Tömbházak rehabilitációjára és Nyugdíjasházak építésének támogatására 4 milliárd forint, az Állami Támogatású Bérlakásprogramra összesen 11 milliárd forint, a Belügyminisztériumhoz az ózdi martinsalak felhasználásával készül épületekben keletkezett károk helyreállításának támogatására a 1,65 milliárd forint.

A módosított 46,7 milliárd forint előirányzathoz képest a teljesítés 163,3%-os volt.

A túlteljesítés egyik oka, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet évközi módosításai egyrészt - költségvetési támogatással - visszamenőlegesen csökkentették a használt lakásra felvehető támogatott hitelek kamatait, ami jelentősen megnövelte az igénybevételt (277,7%). Ehhez kapcsolódóan a folyósítási költségek is növekedtek (149,2%) és jelentősen nőtt a követelések kereskedelmi bankok és a jelzálogbankok közötti adásvételéhez nyújtott 2%-os költségtérítés (4,7 milliárd forint). A túlteljesítés másik oka, hogy a 2002. évben hétezerrel több új lakást vettek használatba, mint az előző évben, ezért az új lakás építéséhez, vásárlásához igényelhető kiegészítő kamattámogatású hitel (345,7%), és az adó-visszatérítési támogatásra fordított kiadás (134%) is jelentősen növekedett. A december 1-jétől felemelt lakásépítési kedvezmény azonban nem hatott a 2002. évi teljesítésre.

A PHARE és ISPA előcsatlakozási alapok és az ANP előirányzatainak teljesülése

Az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódó programok 2002. évi alakulása

1. Az ANP 2002. évi fejezeti előirányzatainak teljesülése

Az Európai Unió Közösségi Vívmányainak Átvétele Nemzeti Programjának (ANP) 2002. évi teljesítése a csatlakozási felkészülés jelentős előrehaladását eredményezte, hozzájárulva a csatlakozási tárgyalások 2002. év végi sikeres lezárásához.

A jogharmonizációra és intézményfejlesztésre előirányzott pénzügyi források felhasználása - előzetes adatok alapján - a 2002. évben tervezettnél alacsonyabb volt. A tényleges felhasználás összességében a költségvetésben tervezett ANP jogharmonizációs és intézményfejlesztési keret 69%-át érte el (20,5 milliárd forint került felhasználásra az előirányzott 30,0 milliárd forinttal szemben).

2. A PHARE és ISPA programok előirányzatainak teljesülése

A 2002-es költségvetésben is jelentős szerepet töltöttek be az európai uniós források nemcsak a csatlakozási felkészülésben, hanem a csatlakozás utáni támogatások befogadásának előkészítésében is.

A PHARE programok keretében elsősorban a csatlakozási folyamat szempontjából fontos, illetve problematikus ágazatok részesültek támogatásban. A PHARE programok az intézményfejlesztésre összpontosítottak, amelyen belül kiemelkedő volt a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a határvédelem ügye. A PHARE programok teljes kifizetései (uniós forrás és hazai társfinanszírozás együtt) a tervezettnek felét sem érték el, 2002-ben a tényleges felhasználás 37,4 milliárd forint volt, míg a módosított előirányzati kiadási összeg 103,7 milliárd forint volt. Phare forrásból 26,7 milliárd forint került felhasználásra, mely a tervezett összeg 35%-a.

Az ISPA programok 2002. évi módosított kiadási előirányzatából (52,4 milliárd forint) csak mintegy 11% teljesült (5,8 milliárd forint). ISPA forrásból 4,6 milliárd forint került felhasználásra, a módosított előirányzat mintegy 10%-a.

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz

A központi költségvetés az alrendszer bevételeinek kiegészítése céljából támogatást nyújt mindkét társadalombiztosítási alap részére. Ezek együttes összege 2002-ben 383,9 milliárd forint, ami az előző évi hasonló rendeltetésű összeget, mintegy 74,1%-kal haladja meg.

A Nyugdíjbiztosítási Alap részére biztosított támogatások a következők voltak:

- a magánnyugdíj-pénztárakba átlépettek kieső járulékbevételeinek pótlására átutalt összeg az előirányzattal megegyezően 88,7 milliárd forint,

- a központi költségvetésben tervezett, az Alap költségvetésének kiegyensúlyozására szolgáló pénzeszközátadás nagysága 185,2 milliárd forint, ez megegyezik a módosított előirányzattal,

- a GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése az előirányzattal megegyezően 17,1 milliárd forint. Az összeg egy része 9,8 milliárd forint (GYES, GYET utáni térítés) a Pénzügyminisztérium fejezetből, másik része 7,3 milliárd forint (GYED utáni térítés) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből származott.

Az Egészségbiztosítási Alap támogatására fordított központi költségvetési támogatás 93,0 milliárd forint. Az előirányzat eredeti nagysága 34,5 milliárd forint volt, ezt a 2002. évi XXIII. törvény 16. § (3) bekezdése 69,7 milliárd forintra módosította. Utóbbi és a tényleges teljesítés közötti 23,3 milliárd forint többlet az egészségügyi dolgozók szeptember 1-jével végrehajtott béremelésének fedezetére szolgált a Miniszterelnökség fejezetből történő pénzeszközátadással. Erre törvényi felhatalmazás (2002. évi XXIII. törvény 10. §) adott lehetőséget.

Családi támogatások, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások és egyéb térítések

A központi költségvetésből finanszírozott családi támogatások (családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, GYET, GYED) 2002. évi eredeti előirányzata összesen 231,3 milliárd forint volt, amely 254,8 milliárd forintra teljesült, azaz a kiadása 10,2%-kal haladta meg az eredeti előirányzatot. A 23,5 milliárd forint többletkiadásból 18,0 milliárd forint a családi pótlék módosított előirányzatából származik, tekintettel arra, hogy a családi pótlék 2002. szeptember 1-jétől 20%-kal nőtt, illetve bevezetésre került a 13. havi családi pótlék, amelyet augusztusban kaptak meg a jogosultak. A családi pótlék összes kiadása (155,9 milliárd forint) a módosított előirányzatot 2,9 milliárd forinttal haladta meg.

A családi támogatások összességében - a családi pótlék előirányzatának módosítását leszámítva - 2,4%-kal haladták meg az eredeti előirányzatot, de a belső struktúrán belül már jelentősebb változások voltak. Ezek közül legjelentősebb a GYED és a GYES kiadásainak - az eredeti előirányzatokhoz képest - ellentétes irányú alakulása. Míg a GYES 6,0 milliárd forinttal meghaladta az eredeti előirányzatot, addig a GYED kiadása 2,5 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól. Ennek oka, hogy a GYED szabályai - viszonylag alacsony maximum, illetve, hogy csak a gyermek 2 éves koráig vehető igénybe - nem bizonyultak olyan vonzónak, mint azt feltételeztük.

A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások közül a legjelentősebb eltérés a 2002. évi eredeti előirányzathoz képest a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka vonatkozásában figyelhető meg.

A 2001-2002. évi előirányzatok kialakításánál az volt a feltételezés, hogy a vakok személyi járadékában részesülők jelentős része fogyatékossági támogatást fogja választani, tekintettel arra, hogy az számukra kedvezőbb. Ez nem így történt, így a vakok személyi járadéka a tervezett 300 millió forint helyett 4,0 milliárd forint lett. Ezzel ellentétesen alakult a fogyatékossági támogatás kiadása, amely - részben a vakok személyi járadékával összefüggésben, részben a fogyatékossági támogatásra való jogosultság kritériumai viszonylag szigorú szabályozása következtében -az eredeti előirányzathoz képest 41%-ra teljesült (22,7 milliárd forint helyett 9,3 milliárd forint lett). Ez a nagyarányú eltérés vezetett a fogyatékossági támogatás rendszerének 2003. március 1-jétől történő módosításához, a jogosultság jelentős kiterjesztéséhez.

Az egyéb jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások vonatkozásában az eltérést az előirányzatoktól egyrészt az okozta, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők - a nyugdíjasokhoz hasonlóan - egyszeri, 19 ezer forintos juttatásban részesültek, amely ebben a körben 6,3 milliárd forint többletkiadást eredményezett. Ezen túlmenően ezen ellátások vonatkozásában az előirányzatok túlteljesülése az érintettek létszámának nehezen becsülhető tendenciáiból származnak.

A térítések vonatkozásában a közgyógyellátás kiadása tért el jelentősen (28,4%-kal) az eredeti előirányzattól. A közgyógyellátás kiadásának ilyen mértékű növekedése alapvetően a gyógyszerfelhasználás jelentős emelkedése miatt történt.

2.6. A központi költségvetési szervek gazdálkodása

2.6.1. A központi költségvetési szervek gazdálkodásának főbb szabályváltozásai

A központi költségvetési szervek gazdálkodásának szabály- és feltételrendszerében 2002. évben alapvető, átfogó változásokra nem került sor, de a tapasztalatok alapján, gyakorlati problémák megoldására több szabályozási elem módosult. Ezen túlmenően több olyan szabályozási elem beépítésére került sor, amely az átláthatóan működő mechanizmusok és a költséghatékony feladatmegoldások megkövetelésének, illetve a közpénzek racionális felhasználásának irányába hatott és hat. Az Áht. végrehajtásáról szóló rendelet módosítása jelentősen erősítette és szigorította a jórészt költségvetési forrásból történő feladatellátás és finanszírozás jellegének megfelelő gazdálkodási szabályozást. Az új előírások 2002. és 2003. évtől fokozatosan érvényesülnek.

2002. évtől hatályos főbb szabályváltozások a következők:

• az állami feladatellátást szervező-irányító költségvetési szervezetrendszer tekintetében a szabályozás kiegészítése az un. középirányító szerv kategóriájával,
• kibővültek és egyértelműbbé váltak a költségvetési szerv alapítási feltételei (az alapítás csak megfelelő előkészítéssel; szakmai, szervezeti, szervezési, költség-forrás megoldások mérlegelésével, a szakmai és a gazdasági szempontok egyeztetésével történhet),
• a költségvetési szervek által egyes gazdasági, illetve közhasznú társaságok alapításának követelmény- és feltételrendszere részletesen előírásra került az állami (és más) források leghatékonyabb felhasználásának követelménye miatt,
• a költségvetési tervezés megalapozottabbá tételére új előírások bevezetésére került sor (pl. a "szakmai fejezeti kezelésű előirányzat", valamint a "támogatási célelőirányzat" definiálása, a fejezeti kezelésű előirányzatként tervezhető kiadások meghatározása, a fejezetek közötti előirányzat-mozgások átláthatóvá tétele),
• a személyi juttatásokkal, valamint a létszámmal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében új előírásként került bevezetésre, hogy a foglalkoztatottak a számukra egyáltalán előírható feladatra nem kaphatnak megbízási díjat; az ésszerűen, külső szerződések formájában ellátható feladatok körét, mértékét pedig a felügyeleti szerv szabályozza e körben egységes követelmény keretében.

2.6.2. Bevételek alakulása

A központi költségvetési szervek összes bevétele - a fejezeti kezelésű célprogramokkal együtt - 2611,2 milliárd forint volt 2002-ben, mely összeg 21%-kal (461,1 milliárd forinttal) magasabb az eredeti előirányzatnál (ld. Az általános indokolás mellékletei között a központi költségvetési szervek adatait bemutató táblázatokat). Az összes bevétel 78%-a támogatásból, 22%-a saját bevételből származott.

Ez utóbbin belül

• 38,7% intézményi saját folyó bevétel,
• 1,7% felhalmozási jellegű bevétel,
• 18,3% társadalombiztosítástól átvett pénzeszköz,
• 5,9% elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszköz,
• 16,7% fejezetektől, költségvetési szervektől átvett pénzeszköz,
• 9,2% egyéb, államháztartáson belüli pénzeszköz-átvétel,
• 9% államháztartáson kívüli forrású pénzeszköz,
• 0,5% korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése.

2.6.2.1. A költségvetési támogatás

A központi költségvetési szervek 2002. évi eredetileg 1194,9 milliárd forintra tervezett támogatási előirányzatának összege év közben 1464,7 milliárd forintra módosult, amely 269,8 milliárd forintos (22,6%-os) eltérést jelent. A jelentősnek mondható növekedés mögött az erőirányzat Országgyűlés általi módosítása, valamint a Kormány és pénzügyminiszter törvényi felhatalmazásokon alapuló előirányzat-átcsoportosítási, és -módosítási jogkörének gyakorlása áll. A támogatással fedezett kiadás 2002. évben pénzforgalmilag 1536,5 milliárd forint, amelyből mintegy 225,0 milliárd forintot a 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználása, 65,6 milliárd forintot pedig a módosítás nélkül teljesülő előirányzatok túllépése tett ki.

A központi költségvetési szervek támogatásának előirányzata az Országgyűlés által törvény keretében módosítva összességében 33,8 milliárd forinttal növekedett. A törvényi előirányzatok az OM felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai előirányzata esetében 950 millió forinttal, az ESZCSM fejezetnél a Hadigondozottak Közalapítványa által feladatok támogatása az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény végrehajtása céljából 26,1 milliárd forinttal, a PM fejezetnél a Diákhitel Központ Rt. működési támogatása 2,1 milliárd forinttal, valamint a GYISM fejezetnél a Bozsik-program támogatása 4,2 milliárd forinttal került megemelésre.

Az előirányzat a Kormány, illetve a pénzügyminiszter jogkörében további mintegy 236,0 milliárd forinttal növekedett az alábbiak szerint:

A központi költségvetés általános tartalékának eredeti előirányzata év közben - a költségvetési törvény módosításával - mintegy 44,5 milliárd forinttal megemelkedett 37,5 milliárd forintról 82,0 milliárd forintra. Ezen összeg közel 2/3-át a Kormány döntései alapján központi költségvetési szervek használhatták fel, amely 55,5 milliárd forinttal növelte meg támogatásuk előirányzatát. Az átcsoportosítás mintegy 10%-a a 2002. január 1-jén hatályba lépett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos többletfeladatok finanszírozására szolgált. A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusában kialakult árvíz elleni védekezési költségek biztosítására közel 5,1 milliárd forint került felhasználásra a központi költségvetési szerveknél. Az általános tartalék terhére kapott kiemelt támogatást a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a rendőrség, valamint egyes sportesemények, illetve fejlesztések.

A költségvetésben megtervezett céltartalékok terhére összesen 160,2 milliárd forint került átcsoportosításra a központi költségvetési szervek támogatására. Ezen belül a különféle személyi kifizetések jogcímen - amely a költségvetési törvény módosításával 89,5 milliárd forinttal 28,4 milliárdról 117,9 milliárd forintra nőtt - a minimálbér felemeléséből, a köztisztviselők és rendvédelmi szervek hivatásos állománya új illetményrendszerének bevezetéséből, a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő egyéb intézkedésekből, a pártok képviselőcsoportjainak munkáját segítő köztisztviselőkre vonatkozó törvényi változásokból, valamint a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításából adódó többletkiadásokra összesen 154,1 milliárd forint lett átcsoportosítva. (A módosított előirányzatnál nagyobb mértékű átcsoportosítást e céltartalék "túlléphetősége" tette lehetővé.) A közalkalmazottak 2002. szeptemberi illetményemelésével összefüggő 2,5 milliárd forintos tartalékból 1,1 milliárd forint, míg a Nemzeti Földalap előkészítése, működtetése és földvásárlás támogatása címén 5,0 milliárd forint került évközben a költségvetési szervekhez átcsoportosításra.

A Kormány törvényes hatáskörében végrehajtott fentieken túlmenő államháztartáson belüli előirányzat-átcsoportosítások mintegy 16,6 milliárd forinttal növelték tovább a központi szervek és az általuk kezelt feladatok támogatását. Ezek közül a legnagyobb tétel az Állami Támogatású Bérlakás Program (GM, majd BM) javára a PM Lakástámogatások előirányzata terhére (15,0 milliárd forint) történt átcsoportosítás, valamint az önkormányzatoktól évközben átvett iskolák az FVM és a nem állami fenntartók által (1,7 milliárd forint). A NKÖM fejezetnél tervezett helyi önkormányzatok közgyűjteményi, közművelődési és művészeti tevékenységet végzők bérpolitikai támogatásának évközi átcsoportosítása közel 1,5 milliárd forinttal csökkentette a központi költségvetési szervek támogatását.

A nemzetközi pénzügyi elszámolásokból adódóan összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal növekedett az Oroszországi Föderáció területén létrehozott magyar hadisírok elszámolásával a Honvédelmi Minisztérium támogatási előirányzata (0,3 milliárd forinttal), valamint a Magyarországgal szembeni orosz államadósság ellentételezéseként a MÁV Rt. részére beszállított iker motorkocsik pénzügyi elszámolásának keretében a GKM támogatási előirányzata 3,4 milliárd forinttal.

A költségvetési törvényben meghatározott, módosítás nélkül teljesülő előirányzatok túllépése 65,6 milliárd forintot tett ki, melynek legnagyobb tétele a nem állami humánszolgáltatások normatív állami támogatása előirányzatának 40,8 milliárd forintos, valamint az APEH 9,4 milliárd és a VPOP 3,9 milliárd forintos beszedési teljesítményt ösztönző személyi kiadásainak túlteljesítéséből adódik.

A 2000. évi CXXXIII. törvényben szereplő felhatalmazás	Megnevezés	millió forint
47. § (1) e)	Állatkár-térítés	750,0
47. § (1) x)	Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása	40 848,2
47. § (1) o)	Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	14,2
47. § (1) g)	Polgári szolgálat	3 337,9
47. § (1) v)	Gyermektartásdíjak megelőlegezése	293,6
47. § (1) w)	Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz	2 849,7
47. § (1) t)	Otthonteremtési támogatás	136,0
47. § (1) u)	Mozgáskorlátozottak támogatása	1 300,0
47. § (1) z)	Átadásra nem került egyházi ingatlanok utáni járadék	1 286,2
47. § (1) s)	Szerencsejátékok adójából származó támogatás	1 567,1
47. § (2)	APEH beszedési teljesítményét ösztönző támogatás	9 363,2
47. § (3)	VPOP beszedési teljesítményét ösztönző támogatás	3 864,0
	Előirányzat-módosítás nélkül teljesülő előirányzatok túllépése	65 610,1

A központi költségvetés mérlegében (a törvény 2/A. számú melléklete) a központi költségvetési szervek pénzforgalmi kiadásainak és saját bevétellel fedezett kiadásainak különbségeként adódó "számított" költségvetési támogatás összege (kiadás - saját bevétel = támogatás) nem kerül feltüntetésre. Ennek indoka, hogy az előirányzat-maradványok kezelése, számon tartása miatt az államháztartási információs rendszer - ellentétben a tervezési és az év közbeni időszakkal- a zárszámadás keretében a támogatási keretmegnyitás (év végi aktuális támogatási előirányzat + előirányzat-módosítás nélkül teljesülő előirányzatok engedélyezett túllépése) összegét tartalmazza a törvény 1. számú mellékletében, valamint az általános indoklás mellékleteiben.

2.6.2.2. Saját bevételek

A fejezetek - a központi költségvetési szervek, a beruházások és a fejezeti kezelésű támogatási célprogramok együtt - 2002. évben 583,9 milliárd forint nem költségvetési támogatásként kezelt bevételt értek el, mely 133 milliárd forinttal - 30%-kal magasabb az eredeti előirányzatnál, a 2001. évben befolyt 578,8 milliárd forint bevételnél pedig 5,1 milliárd forinttal - 1%-kal - több.

A központi költségvetési szervek és a támogatási célprogramok bevételeinek alakulását 2001-2002-ben a következő összeállítás mutatja be:

Az alaptevékenység bevételei - az összes saját bevétel 16%-a - 95,5 milliárd forintra teljesültek, a 2001. évi 82 milliárd forint teljesítéshez képest 13,5 milliárd forinttal - 16%-kal - nőttek. Ugyanakkor a tervezett 103,1 milliárd forinthoz képest 7,6 milliárd forint a bevételi lemaradás. Évek óta e bevételek - ha nem is jelentős mértékben - túlteljesültek. A lemaradásban közrejátszott az a költségvetési szabályozás, hogy e bevételek előirányzatot meghaladó többletének 50%-át használhatják fel az intézmények, a másik 50%-a a központi költségvetést illeti meg. Ebből adódóan az intézmények a pontosabb tervezésben (esetlegesen felültervezésben) érdekeltek.

Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek összege (alaptevékenység során létrehozott áru- és készletértékesítés bevétele, az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, a nyereség nélkül tovább számlázott szolgáltatások ellenértéke) 81 milliárd forintot tett ki, ami a 2001. évi teljesítésnél 0,9 milliárd forinttal, 1%-kal kevesebb, és 4,4 milliárd forinttal -5%-kal - kevesebb az eredeti előirányzatnál. Ez a teljes bevételi összeg 14%-át teszi ki.

Az intézmények egyéb bevételei a 2001. évi 34,5 milliárd forintos teljesítéshez képest 10,6 milliárd kevesebbek, az eredetileg tervezettől pedig mintegy 11,2 milliárd forinttal marad el. E bevételek túlnyomó része a helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származik. Az általános forgalmi adó bevétel és visszatérülés 24,9 milliárd forint volt, ami 1,8 milliárd forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot. A kamatbevételeknél a teljesítés - az előző évekhez hasonlóan - 0,4 milliárd forint volt.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek a 2001. évi 15 milliárd forinthoz képest 9,7 milliárd forintra teljesültek, ami 8,7 milliárd forinttal magasabb az eredeti előirányzatnál. Ezen belül a tárgyi eszközök értékesítéséből 7,9 milliárd forint származott, a tervezett 0,8 milliárd forinttal szemben. Közel 0,5 milliárd forint a nem tervezett osztalék és hozambevétel, 1,1 milliárd forint pedig az állami készletek, tartalékok alapvetően nem tervezett bevétele.

A támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök jogcímein az elért bevétel az összes bevétel közel 59%-át teszi ki, összege 345,3 milliárd forint volt. Ez a tervezett előirányzatot 142,7 milliárd forinttal - 70%-kal - haladja meg. E bevétel több, mint 85%-a államháztartáson belülről átvett pénzeszköz. Döntő többsége a fejezettől, költségvetési szervtől átvett pénzeszköz (97,7 milliárd forint), mely az elszámolás technikájából adódóan jelentős halmozódást takar. Ez az oka a tervezettől való eltérésnek a (a jelentős pályázati forrásfelosztásból adódó) nehezen tervezhetőség mellett. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó pénzeszközátvétel 107,1 milliárd forintos összege 18,7 milliárd forinttal magasabb a 2001. évi teljesítésnél, míg az elkülönített állami pénzalapokból származó bevétel alig magasabb a 2001. évi szintnél. Ezen bevételekre általánosan jellemző, hogy nehezen tervezhetők, év közben egyedi döntésekkel, sok esetben egyszeri jelleggel jutnak hozzá az intézmények. A társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszközök nagyságrendje a teljesítményfinanszírozás miatt nem tervezhető pontosan.

Az államháztartáson kívülről (külföldről, vállalkozásoktól, lakosságtól stb.) átvett pénzeszközök összege több mint 15 milliárd forinttal alacsonyabb az eredeti előirányzatnál, és nem éri el a 2001. évben teljesített összeget.

A fejezeten belüli és fejezetek közötti pénzmozgásokhoz kapcsolódva keletkező halmozódások érdemben történő mérséklésére vagy megszüntetésére irányuló elmozdulás már megtörtént, a vonatkozó kormányrendelet 2003. január 1-jei hatállyal már tartalmaz egyes szükségessé vált szabályozási korrekciókat (nem csak fejezeten belül, hanem fejezetek között is megszűnt az átadott-átvett pénzeszközként való elszámolás lehetősége, a lebonyolítás előirányzat-módosítás keretében történik).

A vállalkozási tevékenység bevételei között kizárólag az ahhoz kapcsolódó áruértékesítés és szolgáltatás bevételei jelennek meg (a többi bevétel a jellegének megfelelő soron szerepel, ld. a vállalkozási tevékenység alakulása című részt), melyek tervezett összege 13,3 milliárd forint, a teljesítés mindössze 6,7 milliárd forint volt, ami az előző évi teljesítéstől jelentősen - 7,3 milliárd forinttal - elmarad.

2.6.3. A kiadások alakulása

A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2002. évi - támogatással és saját bevétellel fedezett - kiadása 2105,6 milliárd forintra teljesült, amely összeg 310,9 milliárd forinttal, mintegy 17,3%-kal haladja meg az 2001. évi teljesítést.

Az Országgyűlés által elfogadott, illetve módosított kiadási előirányzat összességében 1671,6 milliárd forintot tett ki, amelyhez képest az év során - jogszabályi felhatalmazás alapján - a következők miatt változtak az előirányzatok: tárgyévi többletbevétel, a megelőző évek kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványának igénybevétele, egyéb költségvetési mérlegsorokról (központi beruházás, központi előirányzatok, általános tartalék) történő évközi átcsoportosítás, a költségvetési törvény felhatalmazása alapján egyes előirányzatok előirányzat-módosítás nélküli teljesülése. Mindezek következtében az év végi aktuális előirányzat 742,6 milliárd forinttal haladta meg az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket. Ennek 32%-a Kormány hatáskörben, 51%-a fejezeti hatáskörben, 17%-a intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításból adódott. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított teljesülés/kifizetés 87,2% volt.

A központi költségvetési szervek 2001. évi kiadásainak alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

 milliárd  forint

2.6.4. Az előirányzat-maradványok alakulása

A központi költségvetési szerveknél és a különböző fejezeti kezelésű előirányzatoknál (szakmai célfeladatok, tárgyévi célprogramok, beruházások) együtt a gazdálkodás során a 2002. évben 347 milliárd forint előirányzat-maradvány keletkezett (2001. évben 370,4 milliárd forint). Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványával (79 milliárd forint) az összes megtakarítás 426 milliárd forint, ami 26 milliárd  forinttal haladja meg az előző évit. A képződött maradvány - az előző évhez hasonlóan - 19,8%-a az eredeti előirányzatnak.

A teljes előirányzat-maradvány megoszlása a következő:

milliárd forintban

Megnevezés	Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa	Intézményi maradványok	Összesen
2002. év előtt keletkezett maradvány	67	12	79
2002. évben keletkezett maradvány	208	139	347
Összes maradvány	275	151	426
ebből:
kötelezettségvállalással terhelt	265	144	409
kötelezettségvállalással nem terhelt	10	7	17

 

A 2002. évben keletkezett maradvány összetétele:
kiadási megtakarítás	476 milliárd forint
bevételi lemaradás	129 milliárd forint

A kiadási megtakarítások és a bevételi lemaradások egyenlegéből származó maradvány összetételének arányai az előző évhez képest módosultak (2001. évben a kiadási megtakarításból keletkezett maradvány 460 milliárd forint, a bevételi lemaradás 86 milliárd forint volt). A 2002. évi valós bevételi lemaradás ennél lényegesen nagyobb (194,6 milliárd forint), tekintettel arra, hogy az igénybe vett költségvetési támogatás az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatoknál közel 66 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A bevételi lemaradás a jelentősebb költségvetési volumennel rendelkező tárcáknál (MEH 48 milliárd forint, GKM 53 milliárd forint, KvVM 25 milliárd forint) keletkezett. Ezek főbb okai:

0. az előző években keletkezett maradvány előirányzatként jelenik meg a beszámolóban, a fel nem használt összeg ezért bevételi lemaradást jelent, ez 79 milliárd forint, melynek döntő része a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználatlan maradványa,
1. a betervezett ISPA, SAPARD, PHARE segély bevételek nem realizálódtak.

Jelentősebb összegű maradványok - az előző évekhez hasonlóan - a kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok, célfeladatok, támogatási célelőirányzatok finanszírozásával megbízott fejezeteknél képződött (MEH, BM, FVM, GKM, OM), döntő többsége kötelezettségvállalással terhelt.

A kötelezettségvállalással terhelt maradvány megoszlása:

- önrevízió keretében történő befizetés	3 milliárd forint
- alapokból származó maradvány	12 milliárd forint
- központi beruházások	27 milliárd forint
- támogatási célelőirányzatok	108 milliárd forint
- szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok	103 milliárd forint
- egyéb (főként intézményi) maradvány	156 milliárd forint

A kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 17 milliárd forintos összegéből 10 milliárd forint a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa, 7 milliárd forint az intézményeknél keletkezett, melyből 5 milliárd forint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeté. Nagyobb összegű a maradvány a MeH-nél (2,7 milliárd forint), a GKM-nél, KüM-nél (1-1 milliárd forint) és a PM-nél (3 milliárd forint).

A tárgyévben keletkezett előirányzat-maradvány elvonásokkal csökkentett összege, továbbá az előző évek felhasználatlan maradványa a 2003. évi felhasználási lehetőségeket növeli. Ezek célja adott: a maradványokat - mint a fentiekből kitűnik -csaknem teljes összegükben kötelezettségvállalás terheli.

2.6.5. A vállalkozási tevékenység alakulása

A központi költségvetési szervek 2002. évi vállalkozási tevékenységből származó bevétele 13,4 milliárd forint volt, mely 7,3 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. A vállalkozási tevékenység volumene az összkiadáshoz viszonyítva nem jelentős, csökkenő tendenciájú, alig haladja meg a 0,5%-ot. A vállalkozási bevétel 26,8%-a a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 20,9%-a az Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 19,4%-a az Oktatási Minisztérium, 16,4%-a a Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium intézményeinél realizálódott. A többi fejezet intézményeinél ennél kisebb bevétel teljesült. A vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 1,9 milliárd forint volt, a 2001. évi 4,7 milliárd forinttal szemben. A pénzforgalmi eredményből az alaptevékenységre visszaforgatott összeg meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

2.6.6. Létszám és személyi kifizetések

A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások 2002. évi eredeti előirányzata 544,1 milliárd forint, az év végi aktuális (módosított) előirányzat 712,5 milliárd forint volt. Összesen tehát 168,4 milliárd forinttal, 31%-kal nőtt az eredeti előirányzat. A módosítás döntő része - 76%-a - kormányzati, 15%-a felügyeleti szervi hatáskörben történt, az intézményi kezdeményezésű aránya 9% volt. Az előirányzat ilyen mértékű növelése egyrészt a 2001. évi bérpolitikai intézkedések áthúzódó hatásával függ össze (a két évre jóváhagyott költségvetés miatt nem került sor az előirányzatok automatikus rendezésére), másrészt 2002. évben további jelentős bérpolitikai intézkedések történtek (honvédelmi életpálya rendszer hatálybalépése, rendvédelmi szervek illetményemelésének második üteme, közalkalmazotti illetményemelés, minimálbér-emelés).

A teljesítés 697 milliárd forintot tett ki, 15,5 milliárd forinttal (2%) maradt el a módosított előirányzattól, valamelyest (kb. 28%-ra) csökkentve az eredeti előirányzattól való eltérést a tárgyévi felhasználásnál. Az elmaradás elsősorban az állományba nem tartozók juttatásainál (11%) és a külső személyi juttatásoknál (10%) mutatkozott, kevésbé a rendszeres személyi juttatásoknál (4%) is, miközben a nem rendszeres személyi juttatások 5%-kal, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások 10%-kal nőttek. Az állományba nem tartozók juttatásainak (megbízási díjak, tiszteletdíj, szerzői díj stb.) összege 35,9 milliárd forint, mely az előző évi teljesítést 6%-kal haladja meg.

A teljes és részmunkaidős foglalkoztatottaknál a személyi juttatásokon belül a rendszeres személyi juttatások teljesítése 505,2 milliárd forintot tett ki, ami 91,5 milliárd forinttal, 22%-kal több az eredeti előirányzatnál, a módosított előirányzathoz képest azonban a teljesítés 19 milliárd forinttal elmarad. A munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (jutalom, túlóra, helyettesítés stb.) összege 85,5 milliárd forint, amely tendenciájában az előző évekhez hasonlóan - az előbbi megtakarításra alapozva - 48 milliárd forinttal (228%) haladta meg az eredeti előirányzatot. A többlet döntő többségét (35,6 milliárd forint) jutalmak kifizetésére fordították. Az összes jutalom a rendszeres személyi juttatás 10%-a, vagyis öt heti juttatásnak megfelelő (2001-ben ez az arány hét heti volt).

A rendszeres személyi juttatások egy főre jutó éves összege 1836 ezer forint (kb. havi 141 ezer forint), a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásoké 311 ezer forint, összesen 2147 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset-növekedés 27% az előző évihez viszonyítva, s mintegy 31%-kal haladja meg az eredeti előirányzatot, elsősorban az előbbiekben említett 2001. és 2002. évi bérpolitikai intézkedések hatásaként.

A foglalkoztatottak sajátos juttatásai (végkielégítés, jubileumi jutalom, napidíj stb.) 37,1 milliárd forintot tettek ki, ez 8,4 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál. A személyhez kapcsolódó költségtérítés (ruházati, közlekedési költségtérítés, üdülési hozzájárulás stb.) 24,4 milliárd forint, a növekedés 23%-os. A növekedés egyik összetevője, hogy a köztisztviselői ruházati költségtérítés 2002. január 1-jével alanyi jogúvá vált, egységes mértéke az illetményalap 150%-a, (ezt megelőzően adható juttatás volt az illetményalap 100-150%-áig terjedően).

A központi költségvetési szerveknél a foglalkoztatottak létszáma 275 140 fő. Ebből köztisztviselő 55 226 fő (20%), közalkalmazott 120 369 fő (44%), bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott 12 864 fő (5%), a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja 56 548 fő (21%), a Honvédelmi Minisztérium szerveinél foglalkoztatott hivatásos állományú 21 385 fő (8%), az egyéb bérrendszer alá tartozó munkavállaló 8342 fő, választott tisztségviselő 406 fő.

A központi költségvetési szerveknél a 2002. évi engedélyezett létszámkerethez képest 5%-kal kevesebb a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma, azonban az előző év tényleges foglalkoztatotti létszámához képest jelentős változás nincs. Így az eltérés - hasonlóan az előző évhez - nem létszámcsökkenésre, hanem az engedélyezett létszám túltervezésére utal.

2.6.7. A bevételek és a kiadások, valamint a létszám kormányzati funkciónkénti alakulása

A központi költségvetési szervek kiadásainak funkcionális megoszlása alapján 2002. évben csökkent a jóléti funkcióra költött források aránya 32,1%-ról 30,0%-ra, miközben a gazdasági funkcióra szánt kiadások aránya nőtt 20,6%-ról 29,2%ra.. Az állami működési funkció aránya változatlan maradt (49,6%). A jóléti funkciót ellátó intézmények és feladataik, programjaik kiadása növekedett a legnagyobb mértékben, 2002. évben közel 25%-kal haladta meg az 2001. évi mértéket. Ezen belül kiemelkedően emelkedett a nyugellátásra (158%), lakásügyre (763%), szociális intézményekre (38%), kulturális tevékenységekre (32%) költött források összege. Az állami működési funkcióra szánt kiadások aránya 25,1 %-ról 23,5 %-ra változott. Átlag felett emelkedett a büntetés-végrehajtásra (33%), rend- és közbiztonságra (27%), az alapkutatásra (22%) és védelemre (19%) fordított kiadások összege. A legszerényebb mértékben a gazdasági tevékenysége fordított kiadások növekedtek (2,0%), ugyanakkor a mezőgazdasági intézmények és feladataik kiadásai közel 35%-kal emelkedtek. Az agrár terület kiemelt kezelését (intézményfejlesztését) az EU integrációs felkészülésben játszott fontos szerep indokolja.

A központi költségvetési szervek engedélyezett létszámkerete 2002. év során 1%-kal, 2924 fővel nőt. A növekedés döntőrészben a jóléti funkciót ellátó intézményeknél (2,1%), így a középfokú oktatást, kórházi tevékenységet és szociális szolgáltatásokat végző intézményeknél történt. Az állami működési funkciót ellátó intézményeknél végbement 1,5%-os létszámkeret-növekedés elsősorban a rend- és közbiztonság, valamint a büntetés-végrehajtásnál jelentkezett. A gazdasági funkciót ellátó szerveknél a létszámkeret 4,6%-kal csökkent, amely jórészt az LRI-ből "kiszervezett" Budapest Airport Rt. létrejöttének tulajdonítható, ugyanakkor egyes, az EU integráció kapcsán lényeges szakterületeken (pl. környezetvédelem) közel 10%-kal nőtt a foglalkoztatottak keretszáma.

A fenti funkcionális főcsoportokon belül az egyes funkció és tevékenység csoportoknál a ráfordítások a következőképpen alakultak.

Állami működési funkciók

A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadása 2002-ben 166,8 milliárd forint volt, ami az előző évinél 23,3 milliárd forinttal (16,3%-kal) magasabb. A bevétel 6,5%-kal, 39,3 milliárd forintról 36,8 milliárd forintra csökkent, a támogatás 112,8 milliárd forintról 131,1 milliárd forintra (16,2%-kal) nőtt.

A kiadás, illetve támogatás növekedését elsősorban a személyi juttatási előirányzatnak a törvényhozó és végrehajtó szerveknél bekövetkező 10%-os létszámbővülés, illetve az új közszolgálati illetményrendszerek bevezetésével összefüggő, 2002. évben jelentkező többletkiadás miatti növekedése idézte elő.

A törvényhozó szervek kiadásainak döntő része az Országgyűlés hivatali szerveinél jelentkezik, ahol 2002-ben e tekintetben az átlagosnál jelentősebb, 25%-os növekedés ment végbe. Ezt elsősorban az országgyűlési képviselők munkáját segítő köztisztviselőkkel kapcsolatos, illetve az új illetményrendszer bevezetéséből adódó 2002. évi többletkiadás idézte elő. Intézményi beruházási kiadások keretében sor került az Országgyűlési Könyvtár külső raktárának felújítására, továbbá jelentős informatikai beruházások (strukturált hálózat fejlesztés, számítástechnikai és telekommunikációs eszközök beszerzése) történtek. Tovább folytatódott az Országház déli kőtornyának rekonstrukciója.

A végrehajtó szervek költségvetésének jelentős részét a minisztériumok igazgatása teszi ki. E körben a mintegy 154 milliárd forintos kiadás 15,6%-kal magasabb az előző évinél, ami nem jelent nagymértékű növekedést. Döntően a kiadások átrendeződése következett be az egyes minisztériumok átszervezésével kapcsolatban. Jelentős növekedés történt mindenekelőtt a GKM (a közlekedési ágazat a minisztériumhoz került), a HM (integrált vezérkar létrejötte, egyes feladatok közhasznú társaságokhoz való átszervezése), az FVM (bizonyos fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett összegek az 1. Igazgatás címen keresztül kerültek felhasználásra) igazgatásnál, illetve a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága kiadásában.

A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások kiadása 163,8 milliárd forint volt, 25,7 milliárd forinttal (18,6%) nőtt az előző évihez képest. A 15,1 milliárd forint saját bevétel 2,0 milliárd forinttal kevesebb, a 147,6 milliárd forint támogatás 15,1 milliárd forinttal több az előző évinél.

Az APEH kiadása 81,5 milliárd forint, amely 9,0 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Ez a többlet tartalmazza a 13 ezer fő köztisztviselő részére az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének éves hatását. Befejeződött két jelentős beruházás, a Dél-budapesti Igazgatóság használatába adott Budapest Vaskapu u. 33-35. szám alatti ingatlan, valamint új irodaház épült Miskolcon.

A Vám- és Pénzügyőrség 2002. évi kiadása 42,5 milliárd forint, mely 6,5 milliárd forintos többletet jelent az előző évi kiadásokhoz viszonyítva. Ebből kerültek finanszírozásra az új közszolgálati illetményrendszer bevezetéséhez kapcsolódó személyi juttatások és járulékok többletkiadásai. Ez a többlet biztosította a bor jövedéki termékkörbe való besorolását, az ezzel kapcsolatos ellenőrzési feladatok, valamint a TAXUD informatikai rendszer megvalósításának finanszírozását

A kincstári vagyonkezelés és hasznosítás kiadási előirányzata 7,4 milliárd forint, mely 4,0 milliárd forinttal több az előző évinél. A növekedés az egyéb felhalmozási kiadásoknál jelentkezett. Ebből került biztosításara a vételre felajánlott termőföldek megvásárlásához szükséges fedezet átadása az FVM részére, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft, a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht támogatása is.

Az államháztartási törvény 2001. évi módosításának megfelelően a Magyar Államkincstár megszűnésével egyidejűleg 2002. január 1-jén létrejött a Magyar Államkincstár Rt. A rendelkezésre bocsátott 3,4 milliárd forint biztosította az Rt működését.

A külügyek kiadási előirányzata 2002-ben az előző évhez képest 3,98%-kal, 46,0 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra, támogatása 7,3%-kal, 36,4 milliárd forintról 39,1 milliárd forintra nőtt, míg bevétele 28%-kal, 13 milliárd forintról 9,3 milliárd forintra csökkent. A kiadási és bevételi oldalon a csökkenés oka elsősorban a Phare segélyprogramok kifutása. A Külképviseletek cím kiadási előirányzata 2,4 milliárd forinttal, támogatási előirányzata 1,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Az EU csatlakozással kapcsolatos kiadás 871 millió forinttal megegyezett az előző évivel.

Az alapkutatás - támogatási célprogramokat nem tartalmazó - kiadásai 30,5 milliárd forintról 37,4 milliárd forintra (22,6%-kal), a támogatások pedig 16,9 milliárd forintról 21,1 milliárd forintra (24,9%-kal) nőttek a 2001. évi teljesítéshez képest. Az alapkutatásban foglalkoztatottak létszámának csökkenő trendje megfordult, a létszám 5091-re (2,5%-kal) nőtt. A K+F szféra működési kiadásainak 2002. évi - a korábbi évekhez képest jelentős - költségvetési többlettámogatása döntően a közalkalmazotti béremelésből ered. Az alapkutatás és műszaki fejlesztés funkciók támogatása növekménye túlnyomórészt nem itt, hanem a támogatási célprogramokon jelent meg.

A védelem működési kiadásai a 2002-es költségvetési évben összesen 234,8 milliárd forintot tettek ki, mely 35,4 milliárd forinttal (17,7%-kal) haladta meg az előző évi hasonló szerkezetű kiadásokat. A támogatások növekménye mintegy 26,0 milliárd forint, amely 13,0%-os emelkedést jelent. A növekedés elsődlegesen a honvédelmi tárca területén realizálódott.

A Honvédelmi Minisztérium fejezet működési kiadása - amely nem tartalmazza a más funkciókba sorolt igazgatási, felsőoktatási, egészségügyi, igazságszolgáltatási, a kormányzati frekvencia hálózat működtetésével kapcsolatban felmerül 55,8 milliárd forint összegű kiadásokat - 222,5 milliárd forint volt.

Ez magában foglalta:

• a Magyar Honvédség hivatásos- és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvénnyel egyidejűleg 2002. január 1-jével hatályba lépett az új illetményrendszer, amely bevezetéséhez 28,5 milliárd forintot biztosított a tárca saját forrásainak átrendezésével;
• folytatódott a MH laktanya rekonstrukciós és lakásépítési programja, amelynek során 8,5 milliárd forint került felhasználásra a tárgyidőszakban;
• a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve tovább folytatódott a NATO interoperabilitás növelést célzó, haderő-fejlesztési célkitűzések megvalósítása 19,4 milliárd forint értékben;
• a tárca alaptevékenységébe nem tartozó feladatok, más szervezeti formában történő ellátása érdekében alapított közhasznú társaságok támogatására 7,9 milliárd forint került felhasználásra;
• a tárca gépjárműparkjának korszerűsítésére 2,9 milliárd forint került felhasználásra (593 darab különböző gépjármű beszerzésére került sor, amely tartalmazza a Bundeswehr-től származó 497 db használt járművet is);
• a logisztikai jellegű szakanyagok beszerzésére a tárca 2002-ben 37,1 milliárd forintot fordított, ez biztosította a különböző fegyverzeti eszközök, javító, karbantartó anyagok beszerzését és a szükséges javítások elvégzését;
• a tárca meg növekedett nemzetközi feladatainak ellátására 16,6 milliárd forint került felhasználásra;
• tovább folytatódott a Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer fejlesztése, illetőleg megkezdődött a Védelmi Tervező Rendszer egyik alapelemét képező Logisztikai Gazdálkodási Információs Rendszer fejlesztése is 4,6 milliárd forint értékben.

A NATO definíciónak megfelelő védelmi kiadások összege 2002-ben összesen 318,7 milliárd forint, az előzetesen számított GDP 1,88%-a volt, amely az előző évhez viszonyítva 45,1 milliárd forint növekedésnek felel meg. Ezen belül a Honvédelmi Minisztérium kiadása 278,4 milliárd forint, a Belügyminisztérium Határőrségé pedig 39,1 milliárd forint volt. Az egyéb védelmi kiadásokra (rögzített kapacitások fenntartása, országmozgósítással összefüggő feladatok, K-600-as információs rendszer üzemeltetése) 1,2 milliárd forint került felhasználásra.

Az igazságszolgáltatási funkcióba tartozó szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mintegy 56 milliárd forintot tettek ki 2002-ben, ami közel 5 milliárd forinttal (13%-kal) magasabb a 2001. évi értéknél. Ez - hasonlóan az előző évek tendenciáihoz - átlagos növekedésnek felel meg. Az 49,8 milliárd forintos támogatás 7%-kal, míg az 5,9 milliárd forintot kitevő bevétel 5%-kal növekedett az előző évhez képest.

A kiadások több mint fele a Bíróságok, közel 30%-a pedig a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezetnél jelenik meg. Előbbinél 4,3 milliárd forintot (13%-ot), utóbbinál 1,3 milliárd forintot (9%-ot) tett ki a növekedés. A támogatás rendre 3,1 milliárd forinttal és 311 millió forinttal haladta meg az előző évi teljesülést. A saját bevételek alakulása nem volt egységes a két fejezetnél: míg a Bíróságoknál 163 millióval nagyobb, addig az Ügyészségeknél 10 millió forinttal kevesebb összegben teljesültek, mint 2001-ben.

A költségvetési támogatás megnövekedett összege mindkét fejezetnél biztosította a személyi és tárgyi feltételek kialakítását. A növekményből a Bíróságoknál 2 milliárd, az Ügyészségeknél 749,2 millió forint, az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak új illetményrendszerének bevezetéséből adódó többletkiadásokat, a közalkalmazottak illetményemelése és a minimálbér 50 000 forintra történő felemelése miatt keletkezett többletkiadásokat fedezte. A további többlettámogatás lehetővé tette a három ítélőtábla 2003. évi felállítása érdekében az első felszerelések, több rekonstrukciós munkálat bejezését, új bírósági épület-beruházások megkezdését. Az ügyészségeknél is folytatódtak a felújítások, az elhelyezési körülmények javultak. Tovább folytatódott az európai uniós követelmények figyelembe vételével az informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés, a bírák és ügyészek közösségi jogi felkészítése, melyekre mindkét fejezet számára PHARE támogatás állt rendelkezésre.

A büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés funkcióhoz az Igazságügyi minisztérium fejezet kiadásainak több mint háromnegyedét kitevő büntetés-végrehajtás intézményrendszere, s a hozzá kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok (beruházás) tartoznak. A büntetés-végrehajtás kiadásai 2002-ben 38,2 milliárd forintot tettek ki, ami 33%-kal magasabb az előző évi 28,7 milliárd forintnál. A támogatás 23,9 milliárdról 34 milliárd forintra nőtt (42%-os növekedés), a bevétel 2,4 milliárdról 3,7 milliárdra (54%-os növekedés).

A támogatási növekményből (közel 13 milliárd forint) jelentős rész (több mint 8 milliárd forint) szolgált a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai új illetményrendszerének 2001. évi bevezetéséből adódó többletkiadások 2002. évi szintrehozására, a 2002. évi 30%-os illetményemelés többletére, a minimálbér felemeléséből adódó többletekre, a közalkalmazottak 50%-os béremelésére.

Többletforrást kellett biztosítani emellett a fogvatartotti létszám növekedése miatti létszámfejlesztésre (ami összességében 226 főt jelentett), az üdülési hozzájárulás és a teljes személyi állományt megillető egyszeri juttatás biztosítására. A dologi kiadások többlete a létszámemelkedéssel összefüggő kiadások fedezetén túl megteremtette a fogvatartottak közérzetét javító intézkedések forrásának szükségletét, melyen belül kiemelt jelentőséggel bírt az élelmezési norma emelése.

A felhalmozási kiadások fedezték mintegy 415 új fogvatartotti férőhely kialakítását. Befejeződött a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei büntetés-végrehajtási intézet és a Fiatalkorúak Regionális Intézete beruházásai, folytatódtak a Veszprém megyei új büntetés-végrehajtási intézet létesítésének munkálatai, valamint az egyéb rekonstrukciók, felújítások. A büntetés-végrehajtás emellett 2002-ben is több, a fogvatartás biztonságát szolgáló beruházást valósított meg, biztonságtechnikai eszközöket és gépjárműveket szerzett be.

2002-ben megváltozott a fejezet címrendje, a 2003. évi költségvetés már ennek alapján készült. Elkerült a fejezettől a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (cím), a fejezeti kezelésű előirányzatokból kimaradt az Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása, de ugyanakkor ez a cím ki is bővült Az Európai Unióhoz való csatlakozás igazságügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai alcímmel.

A rendvédelem és közbiztonság, valamint a tűzvédelem funkciókat ellátó központi szervek 2002. évi működési kiadása megközelíti a 255 milliárd forintot. Ez 39,6 milliárd forinttal, 18,4%-al haladja meg az előző évi kiadásokat. A bevételek 26,45 milliárd forintot tettek ki, ami 11,4 milliárd forinttal, 30%-al kevesebb, mint 2001-ben. Az összes támogatás 224,4 milliárd forint volt; 21,3%-al, 39,4 milliárd forinttal több az előző évinél.

A kiadások (és a támogatások) növekményének egy része az illetményemelésekből s az azokhoz kapcsolódó járuléknövekményekből adódik. 2002. januárban az illetményalap 33 000 forintra történő emelésével a köztisztviselők átlag 7,75%-os illetményemelésben részesültek. A hivatásos állomány esetében az illetményalap emelése, valamint a 100% illetményszorzóra történő beállás 19,4%-os emelést eredményezett. A közalkalmazottak körében év elején átlag 15%, szeptemberben pedig átlagosan újabb 44,6% volt az illetményemelés.

A rendvédelmi kiadások mintegy 63%-át a Rendőrség kiadásai teszik ki. A Rendőrség intézményi beruházási kerete terhére közel mintegy 5,8 milliárd forint értékben végzett fejlesztéseket. A nemzetközi bűnüldöző szervekkel történő együttműködés javítása céljából, valamint az Európai Unió rendőri és bűnügyi együttműködésre felkészülés keretében folytatódott a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ fejlesztése, megalakult az Integrációs alosztály. Regionális kábítószer vizsgálati laboratóriumok telepítése történt meg Győr, Veszprém, Szeged és Pécs székhellyel. Befejeződött az egységes segélyhívó szám- rendszerbe állítása. A központi lőfegyver-nyilvántartás a Phare COP' 2000. támogatás terhére készült el. A Kormány által évközben biztosított 1,5 milliárd forintból gépjárművek valamint informatikai eszközök beszerzésére történt.

A Határőrség az Európai Unió által támasztott követelmények megvalósítására 3,0 milliárd forintot kapott. A hazai és az Uniós többletforrások terhére a schengeni követelményeknek megfelelő határőrizeti és határforgalom-ellenőrzési rendszer kialakításához kapcsolódóan jelentős fejlesztések (informatikai eszközök, speciális ellenőrző járművek, kézi hőkamerák beszerzése, objektum felújítás) valósultak meg. A Schengeni Információs Rendszerhez történő csatlakozás feltételeként az állomány tagjai speciális informatikai és nyelvi képzésben vettek részt. A címnél 1035 fő létszámfejlesztés történt 2002-ben.

Az augusztusi dunai árvíz és a hortobágyi tűzeset okozta károk elhárításához a katasztrófavédelem 2,02 milliárd forintot használt fel. 2002. évben egy három éves fejlesztési program fejeződött be, melynek keretében a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére magasból mentő járműveket, műszaki mentőket, tűzoltó autódarukat és gépjárműfecskendőket adtak át. A 2002-ben átadott eszközök értéke 2,1 milliárd forint. Újabb 6 műszaki mentőbázis eszközátadása történt meg költségvetési támogatásból és PHARE források segítségével.

A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 2002. évi működési kiadása 29,4 milliárd forint, a bevétel 1,4 milliárd forint volt. (A 2001. évben a működési kiadás 23,4 milliárd forint, a bevétel 1,1 milliárd forint volt.)

A működési támogatások 24,1%-kal - 5,5 milliárd forinttal - növekedtek 2002-ben, és 28,4 milliárd forintot értek el. A növekedés alapvetően két intézkedés többletkihatásaként jelentkezett. A hivatásos állomány illetmény-szorzó emelésének 2001. évről 2002. évre áthúzódó hatásából adódó többletkiadást a Kormány támogatásként a költségvetési céltartalékból biztosította. A másik a Hszt. illetmény-szorzó második ütemének bevezetéséből (illetmény-szorzó 100%-ra való beállásából) adódó többlettámogatás.

A bevételek 2002-ben 30%-kal haladták meg az előző évit, amely nagyobb részt az előző évi előirányzat maradvány bevételként való elszámolására vezethető vissza.

Jóléti funkciók

A felsőoktatás működési és intézményi felhalmozási kiadása (az intézmények valamennyi funkciót tartalmazó, valamint és a fejezeti központi felsőoktatási kiadásai) az előző évi teljesítéshez képest (244,4257,4 milliárd forint) 275,1290,0 milliárd forintra, mintegy 30,732,6 milliárd forinttal (12,612,7%) nőtt. Ezen belül a támogatás 146,4158,3 milliárd forintra (16,721,9 milliárd forinttal, 12,916,0%), a bevétel 124,7140,6 milliárd forintra (6,416,0 milliárd forinttal, 5,412,8%) emelkedett. E funkcióhoz a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási feladatait, intézményi infrastrukturális fejlesztéseit, a hallgatók juttatásait, egyéb ösztöndíjakat, felsőoktatási szakmai fejlesztéseket, továbbképzéseket biztosító előirányzatok tartoznak. Itt jelennek meg továbbá egyes K+F célú forrásokból felsőoktatási intézmények által elnyert összegek is.

A kiadások növekedése változása elsősorban a 100 napos program keretében 2003. szeptember 1-jétől megvalósított átlagosan 50%-os illetményemeléssel, valamint a 30%-os hallgatói ösztöndíjnöveléssel 2001. január 1-jével bevezetett új felsőoktatási illetményrendszerre való átállással együtt járó jelentős támogatásnövekedéssel magyarázható. Ezen túlmenően az államilag finanszírozott hallgatói létszám jelentős emelkedése, a határon túli felsőoktatás támogatásának, a felsőoktatási körben felhasznált K+F célú források bővülése, a doktorandusz ösztöndíj, a köztársasági ösztöndíj és az oktatói, kutatói ösztöndíjak Széchenyi Professzori Ösztöndíj összegének változása, a korábbi években előkészítettegyes főiskolai és egyetemi beruházások részbeni intézményi megvalósítása, továbbá az intézményi bevételek és pénzeszközátvételek növekménye is jelentős mértékben hozzájárult a kiadások emelkedéséhez.

Az egyéb oktatás funkciót alkotó oktatási intézmények, háttérintézmények, regionális átképző központok, közalapítványok, egyes központi köz- és felsőoktatási, szakképzési feladatok, PHARE programok működési kiadása az előző évi teljesítéshez képest (28,733,6 milliárd forint) 34,548,2 milliárd forintra, mintegy 5,814,6 milliárd forinttal (20,243,3%) nőtt. Ezen belül a támogatás 21,526,8 milliárd forintra (2,96,4 milliárd forinttal, 15,631,2%), a bevétel 20,122,3 milliárd forintra (8,13,7 milliárd forinttal, 67,520,0%) emelkedett. A kiadások növekedését az intézményeknél az átlagosan 50%-os illetményemelés, esetenként pályázaton elnyert kutatási célú támogatások, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál többek között az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Közalapítványának létrehozására, az Egyetem épületének kialakítására és a 2001. évi működésére biztosított támogatás, továbbá a határon túli felsőoktatás támogatásának növelése, a 100 napos program keretében bevezetett rászorultsági alapú gyermekétkeztetési támogatás megjelenése, a cigány tanulók ösztöndíj-támogatásának emelkedése, egyes közoktatás-fejlesztési projektek felfutásaPHARE programok indítása, valamint az államháztartáson belüli pénzeszközátvételek növekedése eredményezte.

A kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított 2002. évi működési kiadás 64,1 milliárd forint, ami az előző évi teljesített kiadáshoz viszonyítva 32,2%-kal, 15,6 milliárd forinttal több. A saját bevételek 10,2 milliárd forintban realizálódtak, ami a 2001. évihez képest 1,5 milliárd forint növekedést jelent. A 2002. évi tényleges működési támogatás 52,9 milliárd forint, amely 14,2 milliárd forinttal haladja meg az előző évi támogatási összeget. A támogatás 10 költségvetési fejezetnél került felhasználásra, döntő része a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.

A 2002. évi költségvetés 2000-ben került jóváhagyásra, ezért az a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma intézményhálózatában 2001. évben végrehajtott feladatváltozásokat (a Várszínház feladatainak Kht. körbe adása, Hagyományok Háza - Magyar Művelődési Intézet, továbbá az NKÖM Hivatala - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közötti feladatátrendezések, beruházásból belépett intézményrészek működtetési többletkiadásai, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága működtetésére az Alapprogramból átadott pénzeszköz, stb.) nem tartalmazza. 2002. január 1-ével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, mint költségvetési intézmény megszűnt, feladatait az ugyanilyen néven létesített közhasznú társaság látja el. Az ilyen korrekciós jellegű változások az intézmények tárgyévi támogatását mintegy 1 milliárd forinttal, engedélyezett létszámát 138 fővel csökkentették, bevételeiket 350,3 millió forinttal növelték.

Az elmúlt évben megnyitásra került az új Nemzeti Színház, valamint a Terror Háza Múzeum. A Nemzeti Színház Rt. alaptőkéjének emelésére 10,0 milliárd forint volt előirányozva. A tárca támogatási előirányzata kormányhatáskörben 7,8 milliárd forinttal (12%) növekedett (figyelemmel a közel 1,5 milliárd forint összegű bérpolitikai keret Belügyminisztériumhoz történő átcsoportosítására, az árvíz miatti elvonásra és egyéb csökkenésre) az eredeti előirányzathoz képest. A többlettámogatás a Nemzeti Színház megnyitásával és működtetésével kapcsolatos kiadásokra (2,4 milliárd forint), a Terror Háza Múzeum befejező munkálatainak fedezetére (200,0 millió forint), a Magyar Állami Operaház szervezeti átalakítására (3,5 milliárd forint), az intézményeknél, alapítványoknál, közhasznú társaságoknál foglalkoztatottak bérfejlesztésére (1,8 milliárd forint), új nemzeti játékfilmek előkészítésére, gyártására (800,0 millió forint), alapítványok működésének támogatására (131,0 millió forint), Kossuth-évfordulóval és egyéb rendezvényekkel kapcsolatos kiadásokra (370,0 millió forint), valamint beruházási- rekonstrukciós feladatokra (435,1 millió forint) került biztosításra.

A kormányváltást követően az egyházakkal kapcsolatos feladatok, az Egyházi Kulturális Alap, továbbá az egyházi ingatlanok átadásával kapcsolatos központi kiadás a Miniszterelnöki Hivatalhoz került át az eredeti előirányzatokkal és a teljesített kifizetésekkel együtt.

A tárca előirányzat-maradványa 7,1 milliárd forint, amelyből mintegy 4 milliárd forint beruházást és támogatási célprogramot érint.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások összesített kiadási előirányzatának teljesítése 2002-ben 72%-kal haladta meg az előző évit. A támogatási előirányzat teljesítése is jelentősen, 61%-kal nőtt a 2001. évhez viszonyítva.

A kiadások és támogatások markáns növekedése az alábbi okokkal magyarázható:

Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. Törvény 2§ (1)-ban foglaltak végrehajtásának fedezetét hivatott biztosítani 26,1 milliárd forintos kiadási előirányzat, amely az összesített kiadásokat önmagában is 50%-kal emelte.

A nem állami humánszolgáltatások normatív támogatásának összes kiadása 28%-kal haladta meg az előző évben teljesített kiadásokat. A kiadás növekményt az ellátottak átlagos létszámának 1510 fővel történt növekedése indokolja. valamint az intézményekben foglalkoztatottak 2002. szept. 1-től kezdő átlagos 50%-os béremelése.

A sport és szabadidős tevékenységeket és szolgáltatásokat ellátó szervek 2002. évi összkiadása 24,7 milliárd forint volt, 31,78%-kal több mint a 2001. évi 18,8 milliárd forint. A bevételek 546,2 millió forintról 897,6 forintra nőttek. A 2002-ben kapott 25,6 milliárd forintos támogatás a 2001. évi 16,6 milliárd forinthoz képest 53,6%-kal növekedett. A növekedés többek közt annak köszönhető, hogy új feladatként jelentkezett a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (600 millió forint) létrehozása, valamint az, hogy a Bozsik-program 4,2 milliárd forintos és a Forma-1 Magyar Nagydíj 3 milliárd forintos forrásbiztosítása a költségvetés része lett. Az említetteken kívül a támogatás jelentős hányadát a labdarúgó stadionok és sportlétesítmények fejlesztése, valamint a sportlétesítmények építési, korszerűsítési feladatai illetve kezelésének intézményrendszere kapta. A támogatási összeg négy költségvetési fejezetben került elosztásra, ennek meghatározó része (99,65%) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében található. Összességében 2002-ben a támogatások összege 3,3%-kal meghaladta a kiadások összegét.

A központi költségvetés egészségügyi funkcióban sorolt kiadásai összességében 28,6 milliárd forinttal haladták meg az előző évit, ami 25,3%-os növekedést jelent. A bevételek nagyságrendje 23%-kal, a költségvetési támogatás 18,5%-kal emelkedett. A dinamikus növekedést elsősorban az egészségügyben dolgozók szeptembertől átlagosan 50%-os béremeléséhez kapcsolódó többletkiadások eredményezik. A központi költségvetési intézményrendszer szerkezetében lényeges változások 2002-ben nem következtek be.

A kórházi tevékenységek és szolgáltatások alfunkcióhoz tartozó kiadások növekedése 29%-os, a legintenzívebb az egészségügyi funkciócsoporton belül. A közel 24%-os reálérték növekedést magyarázza, hogy ebbe az alfunkcióba kerülnek besorolásra a gyógyító intézmények, és a szeptemberi béremelés kiadásnövelő hatása erőteljesen mutatkozik. 3,0 milliárd forint került kifizetésre az egészségügyi konszolidációs program céljaira, amely visszatérítendő támogatás formájában segítette az adósságállománnyal küzdő egészségügyi intézmények likviditási helyzetének rendezését. A támogatások emelkedése is igen jelentős, 20,7%-os, amely jelzi a központi költségvetés szerepvállalását elsősorban a mentődolgozók béremelése, valamint az intézményi felhalmozási kiadások fedezetének biztosításában.

A közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások között megjelenő két nagy, országos szerveződésű intézménycsoport az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Országos Vérellátó Szolgálat. A teljesített kiadások 20,2%-kal haladták meg az előző évit, amelyen belül a személyi juttatások növekedése 29%-os. Ebben a köztisztviselőket érintő 2001. évi keresetnövekedés 2002. évi szintrehozása, valamint a közalkalmazottak szeptember 1-jei átlagosan 50%-os béremelése játszott szerepet. A bevételek átlagosan 8,6%-kal növekedtek, amely növekmény kizárólag az OVSZ bevételei emelkedéséből származik.

Az Egyéb egészségügy funkcióba sorolt kiadási előirányzatok összességében 12%-os csökkenő tendenciát mutatnak 2002-ben. A csökkenés egyes szakmai programok módosulása, befejezése, a kiadások struktúrájának változása, az intézményi címekhez köthető támogatást programok átrendezése miatt mutatkozik.

Gazdasági funkciók

A tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok intézményei (Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal) feladatainak kiadása 4,7 milliárd forint volt, ami az előző évinél (a köztisztviselői törvény 2002. évi többletkiadásai, valamint a Magyar Energia Hivatal vezetékes energia- szolgáltatási tevékenysége költségei miatt) 1,2 milliárd forinttal magasabb. Az intézmények feladataikat döntően - a hatósági eljárási, vizsgálati, engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységükből származó - saját bevételből (4,3 milliárd forint) látták el, ami az előző évhez képest 1,1 milliárd forint nőtt. Költségvetési támogatásuk (Országos Atomenergia Hivatal 0,45 milliárd forint), az előző évhez képest alig változott.

A mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás szakigazgatási, kutatási feladatait ellátó intézmények és ágazati feladatok kiadása 96,6 milliárd forint volt, ami 25,2 milliárd forinttal (35,3%) nőtt a 2001. évi teljesítéshez képest. A saját bevétel 46,2 milliárd forint, ami 10,2 milliárd forinttal (28,2%), a támogatás pedig 53,5 milliárd forint, ami 10,9 milliárd forinttal (25,7%) több az előző évinél.

Az előirányzatok növekedése döntően az európai uniós csatlakozáshoz szükséges intézményfejlesztési többletekből adódik (elsősorban az állat- és növényegészségügyi, a földművelésügyi, valamint a földhivatali szakigazgatási intézményeknél az ellenőrzési és adatkezelési tevékenységek kialakítására, illetve fejlesztésére). További jelentős (együttesen 6,0 milliárd forint) előirányzat növekedést jelentett az ágazati célelőirányzatok között a Nemzeti Földalap programhoz kapcsolódó új jogcímek megjelenése.

A közlekedési és távközlési tevékenységeket és szolgáltatásokat végző intézmények kiadása 61,6 milliárd forint, bevétele 56,6 milliárd forint, támogatása 8,9 milliárd forint volt. Összességében a kiadás a 2001. évi teljesítéshez képest 17,7 milliárd forinttal (22,4%), a bevétel 14,0 milliárd forinttal (19,8%) csökkent, a támogatás 0,3 milliárd forinttal (3,9%) nőtt. A kiadási és bevételi változások eredőjeként kimutatott csökkenésekben a légi közlekedési igazgatás szervezeti átalakulása volt a meghatározó. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság átalakulása a kiadási főösszeget 19,9 milliárd forinttal, a bevételi főösszeget 20,1 milliárd forinttal mérsékelte, miközben a bevételi főösszegen belül a Közlekedési Felügyeletek 3,5 milliárd forintos növekedést ért el az előző évi teljesítéshez képest.

Az egyéb gazdasági tevékenységeket és szolgáltatásokat végző intézmények és feladatok (beleértve a Többcélú fejlesztési témák tevékenységeit és szolgáltatásait is) kiadása 109,0 milliárd forint volt, ami 3,3 milliárd forint (2,9%-kal) kevesebb a 2001. évi teljesítésnél. A saját bevételek előirányzata (70,7 milliárd forint ) 1,3 milliárd forinttal, a támogatási előirányzatoké (44,7 milliárd forint ) 6,6 milliárd forinttal marad el az előző évi teljesítéstől. Az előirányzatok csökkenését (BM katasztrófa elhárítási célelőirányzat, valamint a vízügyi és árvízvédelmi intézmények jogcímeken felhasználásra került előirányzatok) a tárgyévi - a korábbi éveknél kisebb mértékű - árvízi védekezési feladatok határozták meg. Az árvízkárokkal kapcsolatos forrásfelhasználás elsősorban az elmaradt helyreállítási és újjáépítési (egyházi- és műemlék épületek) lezárását szolgálta.

A környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladatainak kiadása 19,2 milliárd forint volt, ami az előző évi teljesítéshez képest 0,5 milliárd forinttal (3,0%) csökkent. A 8,8 milliárd forint saját bevétel 4,3 milliárd forinttal kevesebb, a 10,5 milliárd forint támogatása 1,5 milliárd forinttal több az előző évinél.

A kiadások csökkenését két jelentősebb ellentétes irányú tényező eredője okozta. Egyrészt kiadás növelő a környezetvédelmi és természetvédelmi területi szerveknél a mintegy 2 ezer fő köztisztviselő részére az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének éves összege, másrészt az EU csatlakozás körében kifutó szakaszához érkezett a Környezetvédelmi Phare program (HU-9807), ami 2,0 milliárd forint kiadáscsökkenést okozott, valamint az Észak-budapesti szennyvíztisztítómű folyadékfázis (HU-9811) PHARE programja jelentősen előrehaladt, ezért a megelőző évhez képest 1,5 milliárd forinttal kisebb előirányzattal folytatódott tovább 2002-ben.

Katasztrófa elhárítási célelőirányzat a Belügyminisztérium fejezetben a 2000. év folyamán létrehozott fejezeti kezelésű jogcímen 2002-ben eredeti előirányzat nem került megtervezésre, de az augusztusi felhőszakadással összefüggő helyreállítási munkák finanszírozására a Kormány 296 millió forintot biztosított. A helyreállítási munkákat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az érintett megyékben létrehozott Helyreállítási és Újjáépítési Bizottsággal együttműködve végezte. Az előirányzat forrását növelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállítási munkák lezárásához biztosított kormányzati támogatás, amelynek összege 727,6 millió forint. Ebből az egyházi és műemlék épületek újjáépítésének befejezése történt meg.

2.7. Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

Az egyházak hitéleti tevékenységének támogatására - ami a személyi jövedelemadó 1%-os rendelkezésére épülő alapintézmény-működési támogatásból, a hitoktatók díjazásából, a kistelepülések lelkészeinek jövedelempótlékából és az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatásából áll - 2002-ben 8,6 milliárd forintot fordított a központi költségvetés. Ez az összeg 2,2 milliárd forinttal több, mint az ugyanezen célokra fordított 2001. évi támogatás. E jelentős növekedés oka: a kistelepülések lelkészeinek jövedelempótlékának újonnan megjelenő előirányzatként teljesülése (1,35 milliárd forint), de nőtt a hitoktatóknak az 50%-os központi illetményemeléshez kapcsolódó díjazása (510 millió forinttal) is, továbbá az alapintézmény támogatás is (300 millióval). Az átadásra nem került ingatlanok után kifizetett járadék és az egyházak közgyűjteményeinek támogatására fordított központi költségvetési támogatás ugyancsak jelentősen emelkedett 2002-ben (730, illetve 91 millió forinttal).

A társadalmi szervezetek tevékenységének központi támogatását az Országgyűlési fejezetnél a Társadalmi Szervezetek Bizottságának felügyeletével felosztott társadalmi önszerveződések támogatása előirányzat, valamint a Miniszterelnökség fejezeténél a civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatási előirányzata szolgálta 926,2 millió forinttal. Ez az érték a 2001. évi értékeknél 128,1 millió forinttal volt magasabb, amelynek közel fele (57,9 millió) a személyi jövedelemadó 1%-ának ki nem fizethető rendelkezései alapján kerülhetett e célra felhasználásra.

A 2002. évi költségvetés címzetten, illetve pályázatok bonyolításával további 3,9 milliárd forint szétosztását biztosította a társadalmi önszerveződések (egyesületek, alapítványok és közalapítványok) számára. A személyi jövedelemadó 2001. évi befizetéseinek 1%-os rendelkezései nyomán 19 ezer kedvezményezett egyesület, alapítvány, közalapítvány összesen 5,0 milliárd forint költségvetési támogatáshoz jutott az év második felében.

Az országos kisebbségi önkormányzatok a 2002. évi költségvetési törvényben előírt összesen 697,3 millió forint támogatáshoz jutottak hozzá, ami 66 millióval volt több az előző évinél. Tevékenységüket a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázatai 618,0 millió forinttal, valamint az Oktatási és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumnak a magyarországi nemzeti, etnikai és kisebbségi feladataira fordítható előirányzatai segítették együtt 279,7 millió forinttal. Ezen támogatások a 2001. évi előirányzatoknál 15,0 millió forinttal voltak nagyobbak.

A pártok a párttörvénynek megfelelően a választási eredményeik alapján jutottak költségvetési támogatásukhoz, vagyis a 10 párt összesen 2,5 milliárd forintot kapott.

2.8. Humánszolgáltatások normatív támogatása

A szociális, a köz- és felsőoktatási feladatokat ellátó egyházak, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok és e feladatokat főtevékenységként végző egyéni vállalkozók az általuk nyújtott humánszolgáltatásokhoz normatív állami hozzájárulásban részesültek. A közoktatási és a szociális célú humánszolgáltatások normatív és kiegészítő támogatását 2002-ben a Belügyminisztérium fejezet költségvetése tartalmazta, míg a pénzügyi bonyolítást a területi államháztartási hivatalok végezték. A nem állami felsőoktatási intézmények normatív támogatását a felsőoktatási törvény előírásai szerint az Oktatási Minisztérium fejezet költségvetése tartalmazta és bonyolította.

Az egyházi és alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények 2002-ben a normatív támogatást hallgatói létszám képzési többlete elnevezéssel kapták - 5,0 milliárd forint kiutalásával - az Oktatási Minisztériumtól. A közoktatási, valamint a szociális és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatok támogatásánál a normatívák mértéke - azonos jogcímeken és feltételek mellett - megegyezett a helyi önkormányzatoknál alkalmazott normatívákéval. Mind a közoktatási, mind a szociális feladatokat ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásban is részesültek. Ennek mértékét a törvény a közoktatásban "valós oktatott" tanulónként - kiszűrve a duplázódásokat - 74 583 forintban írta elő, a szociális ellátásban pedig a megállapított normatíva 36,3%-ában.

A humánszolgáltatások nem költségvetési intézményi formában történő normatív támogatására a Belügyminisztérium fejezeténél a költségvetési törvény 2002. évben is 17,1 milliárd forintot irányzott elő. A tényleges teljesítés 62,0 milliárd forint, ami tartalmazza az intézményrendszerre is kiterjesztett foglalkoztatotti illetményemeléseket is (4,6 milliárd forinttal). A további 40,3 milliárd forint eltérést a tanulók és az ellátottak számának nem tervezhető emelkedése és egyéb tervezési megfontolások, adottságok (ú.m.: kétéves költségvetés) idézték elő. Az egyházi fenntartók 31,9 milliárd (az előző évihez képest 22,9%), az alapítványiak 15,9 milliárd (36,4%), míg az egyéb fenntartású (társadalmi-szervezeti, vállalkozói) intézmény fenntartók 14,1 milliárd forint (32,9%) támogatásban részesülnek.

Az egyházi intézményfenntartók esetében a kiegészítő támogatás teljesítésénél az eltérés rendezésére - az önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében - az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor. A 2002. év végén elfogadott, megelőző évi zárszámadási törvény alapján decemberben az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatására 1,6 milliárd forint került pótlólag kiutalásra.

2.9. Támogatási célelőirányzatok előirányzatainak alakulása

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 17. §-ában foglaltak alapján a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok bevételei 2002-ben - a 2001. évhez hasonlóan - a központi költségvetés központi bevételeit képezték, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett. A központosításra került - adójellegű, és a korábban visszterhesen nyújtott támogatások visszatérüléséből származó - bevételek előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonta maga után. A célprogramok saját bevételeinek csak az átvett pénzeszközök, adományok, segélyek, önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak és késedelmi kamatok minősültek.

A saját bevételek összege 2002-ben elérte a 11,6 milliárd forintot, jelentősen meghaladva ezzel az eredeti előirányzatot (195,2%). A közel kétszeres túlteljesítés a bevételi előirányzatok alultervezettségével függ össze.

A támogatási célprogramok együttes kiadásainak összege 359,2 milliárd forint volt. Ez jelentősen meghaladta ugyan az előző évi teljesítést, de még így sem érte el a 2002. évi törvényi módosított előirányzatot, annak 92,9%-át tette ki. A célelőirányzatoknál - hasonlóan az előző évhez - a 2002. évben is tetemes összegű 100 milliárd forint feletti maradvány keletkezett. Ennek fő oka, hogy a pályázati eljárások és a szerződéskötések tervezettnél lényegesen lassabb lebonyolítása miatt a többnyire utólagos finanszírozás keretében történő pénzügyi teljesítésekre az év végéig számos esetben nem került sor. A 2003. évet terhelő determinációk miatt fennáll a 2003. évi GFS egyenleg jelentős romlásának veszélye.

Az összes kiadás 31%-a működési, 68%-a felhalmozási célokat szolgált, a fennmaradó rész kölcsön volt. A kiadások 3%-át saját bevételből fedezték, 97%-ához pedig a központi költségvetés biztosította a forrást.

A turisztikai célelőirányzat felhasználását a turisztikai szolgáltatások széles körét igénybevevő, magasabb fajlagos költésű turistaréteg megnyerése, továbbá a turisták tényleges keresletéhez igazodó fogadókapacitás és programkínálat megteremtésének elősegítése vezérelte. A tárgyévi 25,2 milliárd forintos kiadás megközelítette az eredetileg tervezettet (90%). A kiadások közül kiemelendő a marketingtevékenységre (vásárok, kiállítások, hirdetések szervezése, az országot népszerűsítő kiadványok készítése) fordított 5,7 milliárd forint, valamint a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programján belül meghirdetett pályázatok (egészségturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, lovas turizmus stb.) keretében kifizetett támogatások 14 milliárd forint feletti összege. A 2000. évi zárszámadási törvény rendelkezése értelmében a turisztikai hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2001. december 31-ei hatállyal megszűnt, az előző évekről történő pénzforgalmi áthúzódások miatt azonban 2,3 milliárd forint központosított bevétel realizálódott ezen a jogcímen.

A területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai törvényi előirányzatának 30%-a a megyei területfejlesztési tanácsok, 35%-a a regionális fejlesztési tanácsok döntési keretét képezte. A megyei keretekből elsősorban az elmaradott térségek és települések gazdasági fejlődését segítő munkahelyteremtő és munkahely-megőrző beruházások támogatása valósult meg pályázati rendszer keretében, a régiós kereteket a PHARE támogatásban nem részesülő ún. tükörrégiók Előzetes Regionális Programjai megvalósítására fordították. Az előirányzat központi kerete biztosított forrást a Kormány második 100 napos programja keretében a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a pályázati fejlesztési lehetőségekből saját forrás hiánya miatt kimaradt vállalkozások, önkormányzatok kiegészítő támogatására. A támogatással fedezett kiadások 14,5 milliárd forintos pénzügyi teljesítése jelentősen elmaradt az eredeti előirányzattól, annak mindössze 75%-át tette ki. Ezt - többek között - a pályázati, döntési rendszer nehézkessége, a hátrányos helyzetű térségekből pályázók saját erő elégtelensége, a támogatásból megvalósuló beruházások elhúzódása okozta. A célelőirányzat segéllyel fedezett mintegy 4 milliárd forintos kiadásához az Európai Unió segélyprogramjai biztosították a forrást.

Az agrárgazdasági beruházások támogatásainak eredeti 65 milliárd forintos előirányzata az év folyamán több kormányhatározat rendelkezésének megfelelően 2,7 milliárd forinttal növekedett, illetve fejezeti hatáskörben 772 millió forint átcsoportosításra került. Az előirányzat felhasználása összességében a várakozásoknak megfelelően alakult. A jogcímhez tartozó támogatások közül új mezőgazdasági gépek vásárlására, illetve lízingelésének támogatására 32,3 milliárd forintot fordítottak, az egyéb élelmiszeripari beruházások, ültetvénytelepítés, kutatás és műszaki fejlesztés, vízkárelhárítási program stb. támogatására ténylegesen elköltött összeg pedig 33,9 milliárd forint volt.

Az erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítás 2002. évre jóváhagyott költségvetési támogatása - az előző évhez hasonlóan - 6 milliárd forint volt. Az előirányzatból teljesített kiadások felhasználása az agrártámogatásokról szóló rendeletben meghirdetett céloknak megfelelően történt. Az erdészeti közcélú feladatok bevételi kötelezettségei a költségvetési törvény értelmében központosított bevételnek minősültek. A ténylegesen befolyt bevétel a nagyobb mennyiségű fakitermelés után járó befizetéseknek, az ellenőrzés és behajtási tevékenység eredményességének, illetve a befizetett erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírságoknak köszönhetően több mint 40%-kal meghaladta az előirányzatot. A tárgyévi kiadási lehetőséget az előző évi maradvány és a bevételi többlet növelte, melynek következtében 5,5 milliárd forint felhasználás realizálódott. Az erdei vasutak működtetéséhez és a jóléti-parkerdő fenntartáshoz kapcsolódó kiadásokból az erdei turizmus fejlesztését finanszírozták.

A termőföld minősége védelmének keretében az erodált területek vízháztartásának visszaállítását, a vizes élőhelyek rehabilitációját, minőségét javító biológiai, kémiai eljárások megvalósulását segítő programok támogatása valósult meg. A földvédelmi járulék és talajvédelmi bírság címén befizetett központosított bevétel 15%-kal haladta meg az előirányzatot. A jogcímhez tartozó összes kifizetés 2,3 milliárd forint volt, amit az előző évi maradvány és a realizált többletbevétel felhasználásával lehetett teljesíteni.

Az állattenyésztési feladatokhoz, a hal- és vadgazdálkodási tevékenységekhez, kapcsolódó adójellegű befizetések 2002-ben a költségvetési törvény értelmében központosított bevételnek minősültek. Az így befolyt összegeket a tárca az agrárgazdasági támogatási rendeletben meghatározott célokra fordította. A támogatás pályázat útján volt elnyerhető.

Az agrárinformatika, farm és egyéb szakmai feladatok jogcímen elköltött 233 millió forint az eredetileg tervezett 65%-át tette ki. Az előirányzatból teljesített kiadásokat a TESZT üzemi hálózatban résztvevő vállalkozások, könyvelő irodák és az összefogásért felelős agrárkutató intézetek, valamint a külföldi szakmai programok és farmgyakorlat támogatására fordították.

Vidékfejlesztési támogatási célra 2002-ben a költségvetésben 5,5 milliárd forintot irányoztak elő, melyet kiegészített a célprogram előző évi 3,9 milliárd forintos maradványa és a vidékfejlesztés 589 millió forintos privatizációs maradványa. A tényleges 5,8 milliárd forintos teljesítés azonban jelentősen elmaradt a módosított előirányzattól. Ennek oka, hogy a tárgyévi támogatások felhasználását szabályozó 50/2001. (VII. 20.) FVM rendelet, a vidékfejlesztési célok részletes szabályaival, csak július végén jelent meg. Ez azt eredményezte, hogy a pályázatokat csak az év második felében lehetett elkészíteni, a beadás és bírálat pedig tovább késleltette a folyósításokat. A kifizetések egy jelentős része így a 2003. évre csúszott át.

A gazdaságfejlesztési célelőirányzat keretében pályázati úton elnyerhető támogatások elsősorban a befektetések és beruházások ösztönzését, a vállalkozások versenyképességének fejlesztését, a minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetését, továbbá az energiatakarékossági programok elősegítését célozták meg. Mindezen célokra kifizetett összeg (mely tartalmazza az előző évekről áthúzódó pályázatokra történt kifizetéseket is): 13,8 milliárd forint volt. Ebből is kiemelendő a versenyképes beruházások támogatására fordított mintegy 8,7 milliárd forint. A versenyképes beruházások támogatásával kapcsolatos pályázatoknál a rendelkezésre álló keret szűkössége miatt 2002. augusztus 2-ával az új pályázatok befogadását fel kellett függeszteni. A helyzetet javította a 2393/2002. (XII. 20.) Korm. határozat, melynek értelmében a központi költségvetés általános tartaléka terhére 900 millió forint addicionális forrás került a célelőirányzathoz. A támogatást elnyert pályázatok közel kétharmada kis- és középvállalkozás volt. A célprogram 2002. évi kiadásainak összege a szerződéssel lekötött, de a tárgyévben ténylegesen még ki nem fizetett támogatások magas összegéből adódóan az eredeti előirányzatot nem érte el (85%), a tárgyévben keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradvány értéke meghaladta a 15 milliárd forintot.

A kis- és középvállalkozói célelőirányzat keretében elkülönített pénzösszeg nagy része a kis- és középvállalkozások számára kiírt pályázatok során elnyerhető támogatások finanszírozására szolgált. 2002-ben folytatódtak a Széchenyi Terv keretében meghirdetett programok. Ennek alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kidolgozta a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, amelyet a Kormány tavaly év végén fogadott el. Bővültek a kis- és középvállalkozások támogatási formái is: a 2002. augusztusában elindult Széchenyi Hitelkártya Program révén a kisvállalkozások a megszokottnál egyszerűbben és gyorsabban juthattak támogatott forgóeszköz-hitelhez. Folytatódott a garanciarendszer továbbfejlesztése is: gyorsabbá vált a kérelmek elbírálása, jelentősen növekedett az ügyletek száma és összértéke, továbbá kibővült a garanciadíj támogatásban részesített hitelek köre is. A 2243/2002 (VIII. 12.) Korm. határozat értelmében a célelőirányzat az általános tartalékból feladatai ellátásához 1,5 milliárd forintos pótlólagos forrásban részesült. Az előirányzat terhére ténylegesen kifizetett 21,2 milliárd forint az előző évi maradvány felhasználásnak köszönhetően több mint 20%-kal felülmúlta az eredetileg tervezettet, ugyanakkor a tárgyévben keletkezett maradvány - az áthúzódások magas összege miatt - még így is megközelítette a 9 milliárd forintot.

A regionális gazdaságépítési célelőirányzat második éve jelent meg elkülönítetten a központi költségvetés Gazdasági Minisztérium fejezetében. A célelőirányzatból a Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítési Programjának megvalósításával kapcsolatos kiadásokat fedezték. A felhasználás fő prioritásai a kistérségi mintaprogramok kidolgozása, a regionális klaszterek létrehozása, az ipari parkok és logisztikai centrumok kialakítása, valamint a kiemelkedő magyar termékek (hungarikumok) piacra jutásának elősegítése volt. A tárgyévi 6 milliárd forintos kiadás az eredeti várakozásoknak megfelelően alakult.

Az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat eredeti 72,4 milliárd forintos kiadási előirányzata a 2003. évi költségvetésről szóló LXII. törvény értelmében 77,4 milliárd forintra módosult. A célelőirányzat tárgyévi kiadása lényegében megegyezett a törvényi módosított előirányzattal. A kiadások elsősorban az állami tulajdonú országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására, rekonstrukciójára, továbbá új utak építésére biztosítottak forrásfedezetet. A bel- és külföldi gépjárművek után befizetett gépjárműadóból és túlsúlydíjból származó központosított bevétel 1,2 milliárd forinttal elmaradt a tervezetthez képest.

A környezetvédelmi alap célfeladatok a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, felszámolását, illetve a védett természeti értékek, területek megőrzését szolgálta. A kiadások a 2001. évi maradvány felhasználás következtében 22%-kal meghaladták a tárgyévi eredeti előirányzatot. Az összes kiadás 70%-át a környezet és természet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez, beruházásokhoz nyújtott támogatások tették ki, összegük megközelítette a 27 milliárd forintot. Ebből csak vízminőség-védelemre 13,4 milliárd forintot, a hulladékok káros hatásának csökkentésére pedig 6,3 milliárd forintot fordítottak. A környezetvédelmi termékdíjakból és bírságokból befolyt bevételek a költségvetés központi bevételét képezték, együttes összegük megközelítette a 21 milliárd forintot.

A vízügyi célelőirányzathoz kapcsolódó vízkészletjárulék címén 2002-ben befolyt 7,1 milliárd forintos összeg központosított bevételnek minősült, amely költségvetési támogatásként került átutalásra a vízügyi célelőirányzat számlájára. A vízkészletjárulék tervezetthez képesti 1,2 milliárd forintos többlete, illetve az előző évi 1,9 milliárd forintos maradvány teljes felhasználásának köszönhetően az eredeti kiadási előirányzat messze túlteljesült (163%). A kiadások között a legnagyobb tételeket az önkormányzati beruházások támogatására (vízellátási, szennyvíz-elhelyezési beruházásokra) fordított 2,8 milliárd forint, a Dunán levonuló árhullámmal kapcsolatos védekezési feladatokra kifizetett szintén 2,8 milliárd forint, valamint a vízügyi állami alapfeladatokra (vízkárelhárítási létesítmények működtetése és fenntartása) elköltött mintegy 2,3 milliárd forint jelentették.

A műszaki fejlesztési alapprogram finanszírozta a versenyképességet megalapozó kutatásokat, a hazai műszaki fejlesztési projekteket, továbbá az Európai Unió K+F keretprogramjában való magyar részvételt. Az alapprogram 2002. évi mintegy 10,6 milliárd forintos kiadása jelentősen alulmúlta az eredeti előirányzatot, annak csupán 64%-át érte el.

A nemzeti kutatás fejlesztési program második éve jelent meg elkülönítetten a központi költségvetés Oktatási Minisztérium fejezetében. A pályázat útján elnyerhető pénzösszegek többek között az információs és kommunikációs technológiai, a környezetvédelmi és anyagtechnológiai, illetve az agrárgazdasági és biotechnológiai kutatásokhoz nyújtottak támogatást. A tárgyévben ténylegesen elköltött 5,3 milliárd forint alig több mint az eredeti előirányzat fele.

A kárrendezési alap tárgyévi 2,4 milliárd forintos kiadása valamelyest kevesebb volt a tervezettnél. A célelőirányzatból folyósították az 1991. július elseje előtt gépjárműbalesetet szenvedett károsultakat megillető kártérítéssel kapcsolatos kifizetéseket (függő kár, járadék, tőkésítésre kifizetés).

A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat - részben - a nemzeti kulturális alapprogram finanszírozta a 2002. évben. A kulturális járulék - mely a költségvetés központi bevételét képezte - 6 milliárd forintos összege lényegében megegyezett a tervezettel. Az alapprogram tárgyévi kiadásaiból 5,2 milliárd forint a pályázók részére, 439 millió forint pedig a pályázatkezelő NKA Igazgatóság működésére került átutalásra. A beadott 11 204 db pályázatból 6565 db pályázat részesült változó - átlagosan az igényelt összeg 62%-ának megfelelő - összegű támogatásban.

A gyermekek és fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat a gyermek- és ifjúsági alapprogram keretében 2002-ben több mint 400 millió forinttal támogatta a központi költségvetés.

Az informatikai, távközlési-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási célelőirányzat kezelője az év első felében a MEH Informatikai Kormánybiztossága volt, majd a kormányváltást követően az újonnan létrejött Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala (MEH KITKH) között felosztásra került az eredetileg 46 milliárd forint támogatásból és 1,1 milliárd forint bevételből álló előirányzat. Az IHM fejezethez tartozó informatikai célelőirányzat 2002-ben teljesített 19,5 milliárd forintos kiadása éppen a fele a fejezethez került eredeti előirányzatnak. Az előirányzat felhasználási lehetőségét 2002-ben nagymértékben determinálta az Informatikai Kormánybiztosság által korábban kidolgozott Nemzeti Információs Társadalom stratégia. A célprogram felhasználási jogcímei közül többek között kiemelendő a köztisztviselők és közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógép használat, Internet-hozzáférés támogatása és távoktatási csomag biztosítása, az önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának támogatása, valamint az elektronikus közigazgatás szolgáltatások bevezetéséhez megtett előkészületek. A MEH KITKH a kormányzati informatika támogatása célelőirányzat keretében a 2002. évben 7,6 milliárd forintból gazdálkodott, melyből ténylegesen 4,8 milliárd forint került elköltésre (63%). A legjelentősebb központi kormányzati informatikai beruházás a Kormányzati Portál megvalósítása volt, amely az állampolgárok előtt egy új internetes közigazgatási kapu megnyitását célozta meg.

Az országos tudományos kutatási alapprogramok (OTKA) nagysága összességében 6,6 milliárd forint volt, amely megközelítette az eredeti előirányzatot, egyúttal számottevő csaknem 30%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A célelőirányzat működtette a kutatás-támogatás korszerű pályázati rendszerét, amely segítette a kutatási infrastruktúra kiépítését, a fiatal kutatók tudományos munkásságát, nemzetközi tudományos eredmények létrehozását.

2.10. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások

A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások - az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek és pénzintézetek részére fizetett alaptőke-hozzájárulások és tagdíjak - teljesített 1,6 milliárd forintos összege 1,1 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól. Ez nagyrészt abból adódik, hogy a nemzetközi pénzintézetek a vállalt tőkebefizetésekre kiállított kötelezvényeket a felmerülő hiteligényekkel összhangban váltják be, ami esetenként eltér a tervezettől (pl.: IBRD), másrészt a forint erősödése, illetve az általános kamatláb-csökkenés miatt a devizában előírt kötelezettségek teljesítése forintra átszámítva kisebb megterhelést jelentett a költségvetés számára (IDA, IMF HIPC segélyprogramban való részvétel).

2.11. A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások

Az államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásainak 738,0 milliárd forintos összege mintegy 8,1 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. E folyó kiadásokat döntően (98,8%-ban) a kamatteher határozta meg, az adósságkezelés és követeléskezelés egyéb költségei 9,2 milliárd forintot tettek ki, amely a tervezettnél összesen 7,3 milliárd forinttal kevesebb lett.

A tervezettnél kedvezőbben alakultak a devizaárfolyamok, az átlagos forint/EUR árfolyam a tervezett 275,5 helyett 243,0 lett. A tervezés időszakában (2000. év) még nem voltak ismertek a 2001. évben bekövetkezett monetáris politikai változások és annak hatásai, a forint árfolyamsávjának megnyitása és a forint ezt követő erőteljes erősödése. A tervezés időszakában az akkor fennálló csúszó leértékelés további folytatásával kellett számolni. Az árfolyam-alakulás a kamatkiadások csökkenése irányába, míg a nagyobb adósságállomány és hiány, a nem tervezett adósság-átvállalások, a forintosítás és az év második felétől a 10 év alatti futamidőn a tervet meghaladó állampapír-piaci forinthozamok a kamatkiadások növekedése irányába hatottak. Ennek megfelelően a devizában fennálló adósság 135,1 milliárd forintos kamatkiadásai az előirányzatnál 25,9 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, a forintadósság kamataira azonban az előirányzott összegnél 41,2 milliárd forinttal többet, 593,7 milliárd forintot kellett teljesíteni.

A devizaadósság után fizetett kamatok összege a devizahitelek után történő kifizetéseknél 16,1 milliárd forinttal, míg a devizakötvények utáni kifizetéseknél 9,8 milliárd forinttal alakultak kedvezőbben a tervezettnél. Ennek oka a forint árfolyamának és a keresztárfolyamoknak vártnál kedvezőbb alakulása, illetve a bős-nagymarosi hitel esetében az osztrák hitelnyújtó tartozás-elengedése. A 2000-ben még nem tervezett, MÁV-tól történt újabb hitelátvállalások következtében a terveknél 2,1 milliárd forinttal magasabb lett a kamatfizetési kötelezettség az átvállalt devizahitelek után.

A tervezettnél jóval nagyobb adósságállomány és hiány, a nem tervezett adósság-átvállalások, a forintosítás és 2002 második felétől a 10 év alatti futamidőn a tervet meghaladó állampapír-piaci forinthozamok a forint-kamatkiadások növekedését okozták. A forintban fennálló adósság 593,7 milliárd forintos kamatterhe elsősorban a kötvények után fizetett 34,8 milliárd forint többletkiadás következtében emelkedett. A kincstárjegyek utáni kamatfizetések növekménye 5,7 milliárd forint volt. A diszkont kincstárjegyek kamatkiadása a megemelt kibocsátás miatt 32,4 milliárd forinttal lett magasabb a tervezettnél. A többlet-kibocsátást a lakosság számára értékesített kincstárjegyek csökkenő kereslete is szükségessé tette, a diszkont kincstárjegyek magasabb kamatkiadását a lakossági papírok kamatánál jelentkező 26,7 milliárd forint csökkenés ellensúlyozta. Az egyéb hitelek (átvállalások) kamatai mintegy 0,7 milliárd forint többlet kiadást jelentettek.

Az adósságkezeléshez kapcsolódó jutalékok és egyéb kiadások megvalósulása jelentősen elmaradt az előirányzattól. A forintjutalékok esetében ez a terveknél jóval alacsonyabb lakossági állampapír értékesítés eredménye volt, míg a devizajutalékoknál elsősorban a tervezett devizakötvény-kibocsátás elmaradása okozta az alacsonyabb kiadást.

2.12. Egyéb kiadások

Az egyéb költségvetési kiadások a módosított törvényi előirányzathoz viszonyítva 110,8%-ban, 17,9 milliárd forintban teljesültek. Ez az összeg a következőkből tevődik össze:

• Magán és egyéb jogi személyek kártérítésére 1,2 milliárd forintot kellett kifizetni, amely jelentős mértékben meghaladja a 2002-re előirányzott összeget. Ennek oka, hogy ezen jogcím tervezésekor nem lehet előre meghatározni a felmerülő kiadásokat, miután a kifizetések jogerős bírói végzést, ítéletet, illetőleg peren kívüli egyezséget jóváhagyó okiratok alapján történnek.

• A K-600 kormányzati hírközlési rendszer működtetésére 632 millió forint, azaz az előirányzat 98,8%-a került átutalásra. Ez az összeg a hírközlési rendszer meghatározott követelmények szerinti működtetését, karbantartását, fejlesztését szolgálta.
• A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából eredő kiadási jogcím mintegy 2 milliárd forintot tett ki. Ez a fizetési kötelezettség akkor merül fel, ha az önkormányzatoknak kevesebb támogatást folyósítanak, mint amennyi megilleti őket.
• A nettó finanszírozással kapcsolatos 134,5 millió forintos kiadás az önkormányzatok által a nettó finanszírozás keretében előleg módján igénybe vett, de januárban inkasszált támogatást tartalmazza.
• Az egyéb vegyes kiadások a Magyar Államkincstár pénzforgalmával kapcsolatosan, automatikusan teljesülnek az érintett szervek (MNB, Magyar Posta, stb.) intézkedései alapján. Ezzel összefüggésben 1,3 milliárd forint kiutalás történt meg.
• Az 1992. év végéig kibocsátott és be nem váltott lakossági kincstárjegyek visszaváltása címén 0,4 millió kifizetés történt.
• A felszámolásokkal kapcsolatos állami helytállás miatt 362 millió forint volt a költségvetés kiadása 2002-ben. Ez 11 felszámolót és 14 felszámolás alatt álló céget érintett. A legnagyobb összegű (117,6 millió forint) átutalás az EURO -T.E.A.M. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére történt: a kezelésében lévő, de a felszámolási vagyonba be nem vonható Aggteleki Nemzeti Parkhoz csatolt ingatlanjai értékének erejéig.
• Az állami szanálással kapcsolatos feladatokat 2002. évben is a REORG Rt. végezte. Tevékenységéért 0,1 millió forint díjazásban részesült.
• Az adóbevallások feldolgozása és a kedvezményezettek igazolása alapján a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlások jogcímen 5 milliárd forintot utaltak át APEH részére, további folyósításra.
• A bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztrációs díja címen 0,1 millió forintot fizettek ki.
• Az Eximbank és MEHIB Rt. behajtási jutaléka 0,1 millió forint kiadást jelentett a központi költségvetés számára a tárgyév folyamán. A teljes összeget a MEHIB Rt. kapta.
• Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2002. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény keretében döntött a televízió készülékek után fizetendő üzembenntartási díj központi költségvetés által 2002. július 1-jei hatállyal történő átvállalásáról. Ez 7,2 milliárd forintos plussz kiadást jelentett a büdzsé számára.

2.13. Kormányzati rendkívüli kiadások

A kormányzati rendkívüli kiadások címén 2002-ben 286,3 milliárd forint, azaz a módosított előirányzat 99%-a került kiutalásra a következő jogcímeken:

• A gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és fenntartási kiadásaira a Magyar Fejlesztési Bank Rt-n keresztül 15,3 milliárd forintot költött a központi költségvetés.
• A Magyar Fejlesztési Bank Rt-nek nyújtott tőkejuttatásból tőketartalék jogcímen 20,7 milliárd forint kifizetés történt.
• Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék 2002. évi költségvetési előirányzata 7 milliárd forint volt, a tényleges átutalás pedig 5,3 milliárd forint. Ebből a folyósítást végző Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 5,3 milliárd forintot (postaköltséggel együtt) fizetett ki a jogosultak részére. Az év folyamán havonta átlagosan mintegy 44 ezer fő részesült életjáradékban. A pénzbeli kárpótlás alapösszegének éves megemelése megtörtént.
• Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő, az 1997. évi X. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék 2002. évi költségvetési előirányzata 2,5 milliárd forint volt, a tényleges átutalás pedig 2,2 milliárd forint. Ebből a jogosultak részére a folyósító szerv 2,1 milliárd forintot (postaköltséggel együtt) fizetett ki. Az év folyamán ezen életjáradékban havonta átlagosan mintegy 15 ezer fő részesült. Az életjáradékok alapösszegének a költségvetési törvényben előírt emelése megtörtént.
• A pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeire előirányzott 110 millió forint teljes mértékben kifizetésre került a folyósító szerv részére.
• A 2269/2002. Korm. határozat alapján a Magyar Villamos Művek Rt-nél a lencsehegyi szén átvételéből keletkező veszteség ellentételezéséhez a központi költségvetés 601 millió forinttal járult hozzá.
• A 2003. évi költségvetési törvény keretében elfogadott és a kormányzati rendkívüli kiadások között elszámolásra került egyszeri, rendkívüli tételek 175,9 milliárd forint plussz kiadást jelentettek a központi költségvetésnek. Ezek a következők:

millió forint

• Az Országgyűlés a 2001. évi zárszámadási törvényben döntött az agrárhitelek törlesztéséhez nyújtott támogatásról, illetve a mezőgazdaságot ért elemi károk enyhítéséről. Az erre a célra előirányzott 60 milliárd forint lényegében teljes egészében felhasználásra került. A termelői adósságrendezés keretében csaknem 38 ezer őstermelő, 1600 egyéni vállalkozó, 6400 családi gazdálkodó és 1600 gazdasági társaság részesült támogatásban. A támogatás 71%-át a gazdálkodó szervezetek, 29%-át pedig a magántermelők igényelték. A saját jogon felhasznált támogatás 56%-a a hitelrendezést, 44%-a pedig az aszály- és árvízkárok enyhítését szolgálta.
• A volt egyházi ingatlanok visszaadására az előirányzat alapján megállapított 6,3 milliárd forintos összeg teljes egészében kiutalásra került, amelyet a Kormány és az egyházak közötti megállapodás alapján az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére és kártalanítására fizettek ki.

2.14. Adósságátvállalások és tartozás-elengedések

A 2003. évi költségvetési törvényről szóló 2002. évi LXII. törvény módosította a 2002. évi költségvetési törvényt. Ennek keretében az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal állami követelések elengedését, illetve számos állami vagy önkormányzati tulajdonú társaság hiteleinek átvállalását hagyta jóvá.

Az állam felé fennálló tartozások megfizetése alól a Gödöllői Királyi Kastély Kht. és a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) mentesült.

A Gödöllői Királyi Kastély Kht-nak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben állt fenn tartozása 380,5 millió forint összegben (ebből tőke-tartozás 231,8 millió forint, kamat-tartozás 148,7 millió forint).

A BKV a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattól kapott 544,5 millió forint összegű kamatmentes visszatérítendő támogatást, amelynek megfizetése alól 2002. év végén mentesült. A központi költségvetés az általa a Világbanktól felvett hitelből nyújtott kölcsönt a BKV-nak, melyből 2002 végén 75,7 millió forint volt a tőke- és 0,5 millió forintnyi a kamat-tartozás, amelyet a törvény szerint nem kell a közlekedési társaságnak megfizetnie. (A kölcsön visszafizetése 2005-ben lett volna esedékes, így a további évekre 7 millió forintnyi kamat megfizetésétől mentesült a BKV.)

Az említett törvény-módosítás alapján a központi költségvetés mintegy 363,3 milliárd forint összegű hitelt vállalt át 2002. év végén. A hitel-átvállalásokat részletesen az indokolás mellékletében szereplő "A központi költségvetés 2002. évi hitelátvállalásai" című táblázat foglalja össze.

A hitel-átvállalások tervezett összege 420,8 milliárd forint volt, amelynél 57,5 milliárd forinttal kevesebb adósság átvállalása történt meg. Nem valósult meg a Budapesti Rendezvénycsarnok építéséhez kapcsolódó hitelek átvállalása (34,9 milliárd forint), illetve a tervezettnél kisebb összegű (16 milliárd forinttal) volt az NA Rt. hiteleinek átvállalása is. Az autópálya építő cég hiteleinek átvállalása a 2002. év végén átadható autópályák és egyéb utak volumenétől függött. Mivel a ténylegesen átadott útszakaszok hossza, így értéke elmaradt a tervezettől, alacsonyabb lett a hitel-átvállalás mértéke is.

A hitel-átvállalások alacsonyabb mértéke emellett a tervezésnél használt és a tényleges árfolyamok eltéréséből is adódik. Az előirányzatokat a 2001. év végi árfolyamok alapul vételével állapítja meg a törvény, a 2002. év végi árfolyamok ennél kedvezőbben alakultak. (Az NA Rt. hitelei kapcsán említett elmaradásban is érvényesül az árfolyam-eltérés hatása.)

2.15. Állami kezesség és viszontgarancia érvényesítése

Az állam által vállat kezesség és viszontgarancia érvényesítésére a 2002. évi költségvetés 19,5 milliárd forint előirányzatot tartalmazott öt alcímre bontva. A tényleges kifizetés mindössze 3,4 milliárd forint volt, ami az előirányzatnak csak 17,5%-a.

Részleteiben:

Egyedi-, kötvény- és takarékbetét-kezesség beváltására nem került sor. Az Eximbank által vállalt garanciaügyletekből - a tavalyi évhez hasonlóan - nem adódott fizetési kötelezettség. A MEHIB Rt. részére az előirányzat 20,5%-a került kifizetésre a bekövetkezett biztosítási káresemények következtében. A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány előirányzatának 25 illetve 21%-át használta fel, ami arra utal, hogy az általuk vállalt kezességek érvényesítésére nem a várt mértékben került sor. Összességében megállapítható, hogy a garantőr intézmények a központi költségvetéssel szembeni kifizetési igényeiket jelentősen túltervezték.

Kezességvállalások (tételes elszámolás az általános indokolás XI. fejezetében)

Az év során a Kormány az Országgyűlés által - a kiadási főösszeg 2,2 majd 2,5%-ában - meghatározott keret terhére (36.§ (1) bekezdés) 30 db új kezességet vállat és egy további döntésével 600 millió forint póthitel felvételét tette lehetővé a Debreceni új rendezvénycsarnok felépítéséhez. A 30 db kezességből szám szerint 15 az ISM által előterjesztett célokat szolgálta. Összeg szerint azonban a vállalt kezesség 54%-a a GKM-hez kapcsolódik, mint például Budapest Ferihegy Repülőtér hitelfelvétele (25 milliárd forint), Vértesi Erőmű Rt. kéntelenítő beruházása (10,3 milliárd forint), MÁV Rt. forgóeszköz- és gördülőállomány felújítási hitele (összesen 24,3 milliárd forint), Magyar Villamosművek Rt. hitele (10 milliárd forint). Nagyösszegű kezességvállalás történt még a szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásához kapcsolódóan (29 milliárd forint). Két nemzetközi kiállítás megrendezéséhez (Nagyszentmiklósi kincs bemutatása, Uralkodók és corvinák) is vállalt kezességet a Kormány, ezek azonban év közben bezártak. Így a kezesség megszűnt és a vállalási keret egy része "felszabadult", ami lehetővé tette további fontos nemzetgazdasági célok (pl. Mikrohitel Program forráshelyzetének javítása) megvalósulását.

A 31 db kezesség együttesen 133,3 milliárd forintot tett ki. A két kiállítás nélkül 114,8 milliárd forint a kezességvállalás, amely a lehetséges vállalási összeg (a kiadási főösszeg 2003. évi költségvetési törvényben év végén történő emelését figyelmen kívül hagyva) 94,4%-a.

A kereten kívül vállalható kezességvállalási lehetőségeivel a Kormány 2002-ben - a törvényben kapott felhatalmazások alapján - az alábbiak szerint élt:

A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének finanszírozásához felvett hitelekhez 2001. június 30-a óta nem kapcsolódik állami kezesség (36.§ (2) bekezdés).

A nemzetközi fejlesztési intézményektől történő hitelfelvételekhez kapcsolódóan (37.§(1) a) pont) egy kezességvállalás történt 47,03 milliárd forint értékben. Kezesség beváltására e hitelek esetében nem került sor.

A hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 15 milliárd forint összegben vállalhatott kezességet a Kormány (37.§ (1) c) pont). Ez már a 2001. évben megtörtént az 1149/2001. (XII. 29.) kormányhatározattal, a mezőgazdasági családi gazdálkodók hitelprogramjához kapcsolódóan.

A 37.§ (1) e) pontja alapján a Kormány a Nemzeti Autópálya Rt. 69,9 milliárd forint összegű hiteleiért vállalt kezességet a gyorsforgalmi úthálózat és az elkerülő utak, valamint az országos közúthálozat kiemelten fontos elemeinek finanszírozása céljából.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyleteiért három módon vállalhatott a Kormány kezességet, illetve garanciát (37.§ (2)-(4) bekezdés). Forrásszerzési hiteleiért és kötvénykibocsátásaiért 500 milliárd, harmadik fél javára vállat készfizető kezességeiért (viszontgarancia) 300 milliárd és az általa finanszírozott ügyletekhez kapcsolódó hosszú lejáratú külföldi hitelek árfolyamkockázatára 200 milliárd forint összegben. A 2002. évben az MFB Rt. 97,9 milliárd forint összegben vont be forrást szindikált hitel formájában és 200 milliárd forint (850 millió euró) értékű devizahitel árfolyamát biztosította állami kezességvállalás mellett. Viszontgarancia vállalás nem történt az év folyamán. A forrásszerzési keret kihasználtsága 49%, az árfolyamgarancia keret kihasználtsága 100% volt 2002. december 31-én. Kezességbeváltásra nem került sor.

EXIMBANK Rt.

Az Eximbank Rt. által a kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek, felvett hitelek és kibocsátott kötvények visszafizetésére rendelkezésre álló költségvetési keret eredeti összege 2002. évre 95 milliárd forint volt. A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben az Országgyűlés e limitet 135 milliárd forintra emelte. A bank a megemelt limitet az előző évi 96%-nál kisebb arányban, 93%-ban használta ki. A forrásbevonás összességében a nyújtott kölcsönök állományának 40%-os növekedését tette lehetővé az egy évvel korábbihoz képest. A költségvetési kezesség mellett vállalható 80 milliárd forint exportcélú garanciakeret terhére kibocsátott garanciaállomány 2002. év végén 43,7 milliárd forintot tett ki, ami 10 milliárd forintot meghaladó növekedés az előző évhez képest. A garanciakeret kihasználtsága így az egy évvel korábbi 41%-ról 55%-ra nőtt. 2002-ben 63 ügylethez mintegy 25 milliárd forint összegben került sor új garancia kibocsátására. Az Eximbank által a költségvetés terhére nyújtott új garanciák Kuvaitba komplett erősáramú berendezések szállításához, Nyugat-Európába és Amerikába futóművek szállításához, Szíriába portáldaruk kulcsra kész szállításához, a Metrimpex brazil kiviteléhez, a Medicor Oroszországi kiszállításához, valamint az US Eximbankkal közösen törökországi erőmű exporthoz teremtették meg a megfelelő pénzügyi hátteret.

A 2002. évi 5 milliárd forint garanciabeváltási előirányzatból kifizetés nem történt, a garanciaállomány minősítési kategóriák szerinti megoszlása azonban romlott. Az állomány kétharmada külön figyelendő, egyharmada átlag alatti minősítésű.

MEHIB Rt.

A MEHIB Rt. nem-piacképes hátterű biztosítási állományának felső határa 2002-ben 250 milliárd forint volt. Kihasználtsága a 2001. évi 30%-ról 28%-ra csökkent. A teljes kihasználtságból ebben az évben 18,7%-ot képviselt az igérvények részaránya. A szerződéses állomány 23,3%-ot, a fedezetbevétel 58,0%-ot tett ki. Kedvezően alakult a viszonylati megoszlás, mivel a kevésbé kockázatos 2-5. kategóriájú országok képviselték az üzletkötések csaknem 87-át. Az 5. kategóriába tartozó Oroszország ebből 30%-os részarányt képvisel. A 2002. évi nem-piacképes fedezetbevétel 9,2 milliárd forint összegben valósult meg, brazil, román viszonylathoz kapcsolódó autóbusz alváz, orvosi berendezés szállításokra, bevásárlóközpont megvalósítására. A 2002. évi világgazdasági környezet kedvezőtlen alakulása, illetve a forint árfolyamának az exportőrök versenyképességére gyakorolt hatása miatt azonban a szerződéses forgalom elmaradt a tervezettől.

A költségvetési hátterű, nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárfizetésekre a 2002. évi költségvetés 2,3 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmazott. A tárgyidőszakban a költségvetésből ténylegesen 471,9 millió forint került lehívásra a Mehib Rt. kárfizetéseihez. Ezen összeg legnagyobb tételét az Eximbank Rt. vezette konzorciumnak kifizetett 379,9 millió forint jelentette, amely a Leningrád-megyei Közlekedési Vállalat nemfizetése miatt teljesített kárfizetések utolsó részlete volt. Az előirányzattól elmaradó kárfizetés elsősorban a biztosított követelések kockázatainak kedvező alakulásával, illetve a tervezettnél kisebb üzleti számokkal magyarázható.

Hitelgarancia Rt.

A kis- és középvállalkozások támogatása, hitelezésük javítása érdekében a garancia intézmények tevékenysége az elmúlt évben tovább bővült. A Hitelgarancia Részvénytársaság költségvetési viszontgaranciával támogatott kezességvállalási kerete 2002-ben 180 milliárd forintra növekedett, amely a szabályozás oldaláról biztosította a kisvállalkozások hitelezésében megindult dinamikus fejlődés elősegítését.

A Hitelgarancia Rt. 2002-ben 107,9 milliárd forint összegű új kezességet vállalt 8487 hitelszerződéshez, amelynek növekvő aránya rövid lejáratú, éven belüli hitelhez kapcsolódott. Mérséklődött a mikrovállalkozások hiteleihez nyújtott kezesség és növekedett a nagyobb összegű hitelek és a középvállalkozások aránya.

A kezesség év végi állománya 118,6 milliárd forint, a költségvetési törvényben megállapított keret kihasználtsága közel 2/3-os. A mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben az Rt. 2002. december 31.-én 687 db szerződéssel rendelkezett, 7,8 milliárd forint hitelösszegben, amelyhez 4,9 milliárd forint készfizető kezesség kapcsolódott.

A viszontgarancia előirányzatból a költségvetés 2002. évben 2,5 milliárd forintot fizetett ki. A Társaság gazdálkodása stabil, 2002. évi mérleg szerinti eredménye közel 1,4 milliárd forint, saját tőkéje 19 milliárd forint feletti. A Hitelgarancia Rt. működését segíti, hogy adómentes státusza van, továbbá a tulajdonosok - köztük a Kormány, 28 bank, több mint 40 takarékszövetkezet, valamint 10-nél több érdekképviseleti szerv - osztalékot nem vesznek ki a társaságból.

Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

Az Alapítvány 2002. december 31-én fennálló összes kötelezettsége a következők szerint alakult: a szerződések száma 6484, amely mintegy 84,9 milliárd forint hitelállományt és 32,8 milliárd forint kezességet takar. Ebből a tőkepótló hitelkonstrukcióval függ össze 2310 db szerződés 36,9 milliárd forint hitelösszegben, 11 milliárd forint készfizető kezességgel.

Az Alapítvány kezességvállalásainak felső határa 2002-ben a költségvetési törvényben foglaltak szerint 48 milliárd forint volt, a december 31-ei állomány 32,8 milliárd forint, így a keretkihasználás 68%-os.A tárgyévben az Alapítvány összesen 2026 db szerződést kötött, 30,5 milliárd forint összegben, melyhez 16,9 milliárd forint kezesség társult.

A költségvetés az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány számára viszontgarancia címén 2002-ben 443,2 millió forintot utalt át. Ez csökkenő tendenciát mutat az előző évi kifizetéshez képest.

Diákhitel Központ Rt.

A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. (DK Rt.) azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A DK Rt. 2001. szeptemberében kezdte meg működését. 2002 folyamán több mint 52 ezer új szerződést kötött a hallgatókkal, melyhez összesen 19,2 milliárd forint hitelt folyósított. December 31-én a szerződések száma meghaladta a 115 ezer darabot.

2001-ben a hallgatói hitelek folyósítására a Magyar Fejlesztési Bank Rt-től (MFB Rt.) 15 milliárd forint rövidlejáratú kölcsönt vett igénybe állami kezességvállalás mellett, amelynek kamata 8,5% volt. E hitel tőkerészét az MFB Rt-től 2002-ben felvett újabb hitelből (28 milliárd forint), míg a kamattartozást saját forrásból törlesztette. A 28 milliárd forintos állami kezességvállalással biztosított hitel kamata változatlanul 8,5% volt. A kölcsönszerződés alapján felvett hitelek állománya 2002. december 31-én meghaladta a 24,7 milliárd forintot.

VII.
A központi kormányzat hiányának finanszírozása, a központi költségvetési adósságának változása

1. A központi költségvetés finanszírozása

1.1. Makrogazdasági és finanszírozási környezet 2002-ben

A 2002-es év folyamán az állampapír-piaci folyamatok kedvezően alakultak. Mindvégig megfelelő kereslet volt az állampapírok iránt, így sikeresen biztosítani lehetett a központi költségvetés finanszírozását. Emellett azonban a felmerülő kockázatok közül kiemelendő a tervezettnél jóval magasabb hiány, a kormányzati döntés alapján történt kizárólagos forintfinanszírozás miatti magas állampapír-kibocsátási igény és az ír népszavazás akkor még bizonytalan (majd végül pozitív) kimenetele.

2002-ben az év egészét tekintve valamennyi lejáraton csökkentek az állampapír-piaci referenciahozamok. Az egyéves hozam - 1,6 százalékponttal - 7,5%-ra, az ötéves hozam - 0,8 százalékponttal - 6,9 százalékra a tízéves hozam pedig - 0,6 százalékpontos süllyedés után - 6,5%-ra csökkent.

A külföldi intézményeknek tavaly is jelentős szerep jutott a költségvetés nettó forint-kibocsátási igényének finanszírozásában. Bár az egész év folyamán erőteljes volt a külföldiek állampapír-állományának növekedése, az különösen az év végén vált intenzívvé. A nem rezidensek kezében lévő állampapírok mennyisége az év eleji 1075,4 milliárd forintról 1794,6 milliárdra gyarapodott. Ez a külföldi aktivitás elegendő volt arra, hogy nagy részét finanszírozza az éves államháztartási deficitnek. A hiány fennmaradó részét többnyire a hazai befektetési alapok, biztosítók és nyugdíjpénztárak finanszírozták, a lakossági megtakarítások csak mintegy 90 milliárd forint értékben kaptak szerepet.

1.1.1. Finanszírozási igény - finanszírozás

A kincstári kör hiánya (1569,0 milliárd forint) a központi költségvetés 1469,6 milliárd forint összegű hiányából, a társadalombiztosítási alapok KESZ igénybevételének 100,9 milliárd forintos növekedéséből és az elkülönített állami pénzalapok mintegy 1,5 milliárd forintos többletének összegéből adódott.

A nettó finanszírozási igény ettől annyiban tért el, hogy az év végi, összesen mintegy 363,3 milliárd forint összegű hitel-átvállalások a hiány részét képezték, de önfinanszírozó tételek voltak. Így nem érintették a KESZ egyenlegét, és nem jelentettek finanszírozási szükségletet.

2002-ben a finanszírozási igény új elemmel bővült. A Jegybanktörvény (2001. évi LVIII törvény) alapján, amennyiben az MNB deviza eszközein és kötelezettségein a tárgyév végével elszámolt árfolyam-nyereségeket és veszteségeket tartalmazó ún. kiegyenlítési tartaléka negatív egyenlegű, annak mértékéig a központi költségvetés térítést nyújt az MNB részére a következő év március 31-éig. A 2002-ben teljesített térítés összege 250,2 milliárd forint volt, amely az államháztartási törvény szerint finanszírozási célú pénzügyi művelet, azaz nem része a költségvetési kiadásoknak. (A részletesebb elemzést az MNB-ről szóló 1.9. fejezet tartalmazza.)

A teljes finanszírozási igény a kincstári kör hitelátvállalások nélküli finanszírozási igényének, az MNB-nek fizetett térítés, valamint a törlesztések összegéből adódik.

Az éven túli törlesztések a következők szerint valósultak meg:

milliárd forintban

	Esedékesség (szerződés) szerinti törlesztések	Rendkívüli törlesztések	Törlesztések összesen
Forinthitelek	76,7	10,0	86,7
Forintkötvények	679,4	9,6	689,0
MNB-vel szembeni devizahitel	202,1		202,1
Devizahitelek	24,4	3,2	27,6
Devizakötvények	0,04		0,04
Összesen	982,7	22,8	1005,6

A rendkívüli törlesztésekből 9,6 milliárd forintot tett ki a gázközmű kötvények törvény szerinti visszavásárlása, 10,0 milliárd forintot a MÁV-tól 2002 első felében átvállalt forinthitel, 2,7 milliárd forintot pedig az ugyancsak a MÁV-tól átvállalt devizahitel törlesztése. E tételeknek nem volt előirányzata, mivel mind a gázközmű igények rendezéséről, mind a 2002. évi MÁV-átvállalásokról a tervezési időszakot követően elfogadott törvények rendelkeztek. Ugyancsak a rendkívüli törlesztések között szerepel a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer hitel 0,5 milliárd forintos visszafizetése. A hitelt ugyanis 2001. év végén az osztrák fél elengedte, a 2002. évi törlesztés pénzforgalmilag áthúzódó tétel volt.

1.1.2. A finanszírozás alakulása 2002 során

Meghatározó volt a 2002. évi finanszírozás tekintetében a gazdasági kabinet 2001. évi döntése, mely szerint 2002-ben a Magyar Állam nem hajt végre devizakötvény-kibocsátást. 1999 és 2001 között az adósságkezelés egyik alapelve szerint a devizatörlesztések finanszírozását deviza kibocsátások, minden más finanszírozási igény kielégítését forint kibocsátások szolgálták. Így az említett döntés alapján forint kibocsátásokból kellett finanszírozni a devizatörlesztéseket is, amely nagy mértékben megemelte a nettó forintfinanszírozás összegét (a forint-kibocsátások mintegy 114 milliárd forinttal növekedtek a lejáró devizaadósság megújítása miatt).

A 2002. évi költségvetési hiány finanszírozására 545,6 milliárd forint összegű forint államkötvény kibocsátás, 358,6 milliárd forint nettó kincstárjegy kibocsátás, valamint 65,0 milliárd forint értékű projektfinanszírozó külföldi devizahitel felvétel valósult meg.

A TB alapok igénybevétele és az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése a KESZ állományának terhére történt. A KESZ állománya 2002-ben 293,2 milliárd forinttal csökkent az előző év végéhez képest. Ez részben a 2001. év végi magas KESZ állomány következménye. A kizárólagos forintfinanszírozás és az MNB tartalékfeltöltése ugyanis 2001 végén már ismert volt, ezért előfinanszírozásként 2001 utolsó negyedévében a forintkibocsátások növekedtek, ami magasabb 2001. év végi KESZ állományt eredményezett. A KESZ állományának 2002. évi csökkenéséből 50,4 milliárd forintot egyes 2003. évi kiadások (pl. bér) megelőlegezése okozott. Az elkülönített alapok többlete (mintegy 1,5 milliárd forint) és a 2002 év végi devizabetét-felhasználás (44 milliárd forint) ugyanakkor kedvezően befolyásolta a KESZ állományát.

Az esedékes törlesztéseket 998,9 milliárd forint értékű forint-államkötvény kibocsátása és 6,6 milliárd forint összegű devizabetét felhasználása finanszírozta. Ez utóbbi során az EFSAL hitel esedékes törlesztése a hozzá kapcsolódó azonos feltételű betét felhasználásából valósult meg.

A költségvetés finanszírozása a 2002. évben a nagyobb hiány mellett is végig biztosított volt, a finanszírozási tervben kitűzött célok nagyrészt teljesültek. A stratégiai adósságkezelési célok megvalósultak, a piaci forint adósság futamideje tovább növekedett.

A 2002. évi adósságszolgálati előirányzatokat megalapozó finanszírozási terv - mely nem tartalmazhatta az említett jogszabályi módosulásokat, a finanszírozási konstrukció változását, illetve a tervezett költségvetési hiánnyal számolt - mintegy 790 milliárd forinttal alacsonyabb összegű nettó finanszírozási igényt vett alapul. Ennek megfelelően tartalmazta a finanszírozási konstrukciót is.

Az eredeti terv 7818,1 milliárd forintos nyitó adósságállományt tartalmazott, amely az év során adósságműveletek révén 8351,7 milliárd forintra emelkedik. Ehhez képest a finanszírozás és az adósságállomány változása is jelentős mértékben módosult, a 2002. évi nyitó 7719,5 milliárd forintról a központi költségvetés bruttó adósságállománya 9224,2 milliárd forintra növekedett év végére.

Az eredeti finanszírozási tervhez képest a tényleges finanszírozási igény folyamatosan magasabb szinten alakult, valamint az éven belüli lefutása is kedvezőtlenebb volt. Ebből adódóan az év folyamán megfelelő piaci helyzet és kereslet esetén az állampapír aukciókon a kibocsátott mennyiségeket folyamatosan meg kellett emelni. A 2002. évi 1277,2 milliárd forintos nettó forint piaci kibocsátás így jelentősen, 678,3 milliárd forinttal meghaladta az eredeti tervet.

Az államkötvények esetében az aukciós kibocsátások mintegy 1013,0 milliárd forintról 507 milliárddal (50%-kal) 1520 milliárd forintra emelkedtek. A nettó piaci kibocsátás a tervezett 447,7 milliárd forinttal szemben mintegy 872 milliárd forint lett. (A nettó kibocsátást ezen felül emeli a 2002. évi költségvetési törvény módosítása alapján december végén az MFB Rt-nek és az ÁPV Rt-nek átadott, összesen 148,7 milliárd forintnyi államkötvény portfolió összege is.)

A diszkont kincstárjegyek esetében 2002-re nem tervezett az adósságkezelő többlet nettó értékesítést, a kizárólagos forint-finanszírozás miatt azonban ez szükségessé vált. Ezen állampapírok nettó értékesítése 403,3 milliárd forintot ért el.

A lakossági nettó értékesítés 155,6 milliárd forintra tervezett nagyságrendjével szemben összesen 15,4 milliárd forint valósult meg. Az elmaradás több tényezőre is visszavezethető: a Kincstári Takarékkötvények értékesítése már 2001-ben megszűnt; a Kincstári Takarékjegyek esetében az is szerepet játszott az állomány csökkenésében, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről és a pénzmosás megakadályozásáról szóló 2001. évi LXXXIII. törvény kötelezővé tette az addig bemutatóra szóló értékpapírok névre szólóvá alakítását, ami kedvezőtlenül érintette ezen állampapír keresletét.

A kizárólagos forintfinanszírozás következtében a nettó deviza kibocsátás összege mínusz 164,3 milliárd forint volt, míg a tervezett devizakötvény-kibocsátások miatt pozitív, 37,7 milliárd forintos nettó deviza-kibocsátást tartalmazott a terv.

1.1.3. Állampapírok értékesítése

Az adósságkezelés 2002-ben is törekedett arra, hogy az állam forrásbevonásai során egyre inkább a hosszabb futamidejű, piaci finanszírozást biztosító államkötvények játsszanak fontos szerepet. Ez évben is kevesebb új sorozat kibocsátása valósult meg, a megfelelő likviditás elérése érdekében pedig az egyes sorozatokból a korábbiaknál nagyobb volumen került forgalomba.

2002-ben 5 új kötvénysorozatot bocsátott ki az adósságkezelő, melyek mindegyike fix kamatozású, 3, 5 és 10 éves lejáratú volt. Folytatódott a 2001-ben kibocsátott 15 éves kötvény értékesítése is. 2002-ben már nem értékesített az adósságkezelő 2 éves fix kamatozású, illetve 5 éves változó kamatozású államkötvényeket, ezzel is segítve a piaci forintadósság átlagos futamidejének növelését, amely továbbra is az adósságkezelés egyik alapvető stratégiai célja volt. Az egyes új kötvénysorozatok piacra dobott mennyisége a 3 éves futamidőn 250-310 milliárd forint, az új 5 éves kötvényből mintegy 400 milliárd forint körül alakult. A 15 éves kötvényből összesen mintegy 60 milliárd forintot értékesített az ÁKK ez évben. A nagy lejáratok kisimítása és könnyebb refinanszírozása érdekében az adósságkezelő 2002-ben is rendszeresen vásárolt vissza a piacról kötvényeket (mintegy 124 milliárd forint névértékben) azok lejáratát 1-7 hónappal megelőzően. Ezen összegen felül az állam törvényi kötelezettsége alapján 9,6 milliárd forint értékben vásárolt vissza az önkormányzatoktól az ún. gázközmű kötvényekből.

A kötvényaukciók során elfogadott összes mennyiségen belül a 3 éves államkötvények aránya volt a legmagasabb, elérte az 55%-ot. A hosszú futamidejű kötvények aránya az összes aukciós kötvény-kibocsátáson belül emelkedett, az 5 éves kötvény részaránya mintegy 25%-ot tett ki, a 10 és 15 éves futamidejű állampapíroké pedig együtt, elérte a 20%-ot.

A diszkont kincstárjegyek kibocsátása a magas forint finanszírozási igény miatt 2002-ben a lejáratok megújításán és a Kincstári Egységes Számla megfelelő likviditásának biztosításán túl a hiány finanszírozását is szolgálta. Az összes, 2838,8 milliárd forint értékű diszkont-kincstárjegy kibocsátásból névérték alapján a 3 hónapos futamidejű állampapírok mintegy 43%-kal részesedtek, a 6 és 12 hónaposok aránya 27, illetve 30%-ot tett ki.

A lakossági állampapírok nettó értékesítése 2002-ben 15,4 milliárd forintot ért el, amely mind az előirányzatokat megalapozó tervben szereplő, mind pedig a 2001-ben megvalósult nettó értékesítésnél alacsonyabb. Az ÁKK 2001 májusában megszűntette az 1998-ban bevezetett kincstári takarékkötvények értékesítését, ugyanis e 3 éves futamidejű állampapír folyamatosan alacsony keresletet vonzott, így ezen instrumentum állománya 2002-ben mintegy 16 milliárd forinttal csökkent. A Kincstári Takarékjegyek esetében pedig a korábban említett törvényi előírás mérsékelte a keresletet.

1.1.4. Devizafinanszírozás

A gazdasági kabinet döntése alapján 2002-ben nem bocsátott ki devizakötvényt a Magyar Állam, a deviza lejáratokat forint kibocsátásokból kellett finanszírozni.

Egyes infrastrukturális, környezetvédelmi stb. programok finanszírozására azonban az állam továbbra is vett fel deviza-hiteleket nemzetközi fejlesztési intézményektől mintegy 65,0 milliárd forint értékben.

E hitelek közül 60,6 milliárd forint összegű az Európai Beruházási Bank (EIB), 4,3 milliárd az Európai Tanács Fejlesztési Bank (CEB) és mintegy 40 millió forint a Világbank által nyújtott hitelek lehívásának eredménye.

2. A központi költségvetés adósságának alakulása

A központi költségvetés 2002. év végi bruttó adóssága a 2000-ben tervezett 8351,7 milliárd forintot jóval meghaladva, 9224,2 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg 19,5%-kal (1504,7 milliárd forinttal) volt magasabb a 2001. évinél. Az államadósság tényleges nemzetgazdasági súlyát jelző mutató, a GDP arányában mért államadósság a korábbi éveket jellemző csökkenés után 2002-ben növekedett, a GDP 52%-áról annak mintegy 54,3%-ára. Ez a szint azonban még mindig azt jelenti, hogy Magyarország eladósodottsága nem haladja meg a maastrichti kritériumokban elvárt mértéket (60%).

Az adósság-állomány növekedésből összesen 424,6 milliárd forintot az egyes állami, illetve önkormányzati tulajdonú társaságok hiteleinek átvállalása okozott. A 2002-ben megvalósult hitel-átvállalásokat részletesen az indokolás mellékletében szereplő "A központi költségvetés 2002. évi hitelátvállalásai" című táblázat foglalja össze. Az alábbiak csak az egyes hitelelemekkel kapcsolatos fontosabb mozzanatokat emeli ki.

A 2000. évi zárszámadási törvény keretében a MÁV Rt. és a GySEV Rt. hiteleinek egy részét átvállalta a központi költségvetés. E hiteleket a törvény szerint nem kell elszámolni a költségvetési kiadások között.

A MÁV-tól átvállalt 20 milliárd forint összegű forint-hitelből 10,0 milliárd forintot előtörlesztett az Állam, 10,0 milliárd forintot pedig devizahitellé alakított át.

A 2003. évi költségvetési törvény módosította a 2002. évi költségvetést, amelynek felhatalmazása alapján a központi költségvetés átvállalta különböző társaságok hiteleit és azok járulékait. Az átvállalások 2002. december 31-i hatállyal történtek.

A 363,2 milliárd forint összegű hitel-átvállalások - az államháztartási törvénynek megfelelően - megjelennek a központi költségvetés kiadásai között.

A devizahitelek forintösszege a 2001 végi árfolyamon szerepelt a felhatalmazást adó törvényben, a tényleges árfolyam, amelyen végül is átvállalások történtek ennél alacsonyabb volt.

A Sporfolió Kht. hitelei esetében még 2002. decemberében 0,1 milliárd forint kamattőkésítés elszámolása is megtörtént, amely a hitelek állományát növelte.

A központi költségvetés adósságszámítási metodikáján kívül ismert még az Európai Unió statisztikai előírásai alapján meghatározott kormányzati szektor adóssága, amely (Maastrichti adósságmutató) 2002-re a GDP arányában számított 56,3% mérték. Ez az arány szervezeti kör és a számbavétel módja tekintetében eltér a központi költségvetés e fejezetben tárgyalt, könyvi értéken számított adósságától. Módszertanilag a két mérték nem összehasonlítható.

2.1. Forintban fennálló adósság

A központi költségvetés bruttó, forintban fennálló adóssága 1559,5 milliárd forinttal 6956,9 milliárdra nőtt 2002 végére. Ezen adósságnövekedésből a hiányt finanszírozó és adósságmegújító tartozások 1402,4 milliárd forintot, az egyéb kötelezettségvállalások 157,1 milliárd forintot magyaráznak.

A forinthitelek állománya 2002-ben összesen 124,9 milliárd forinttal növekedett. A növekedést (221,6 milliárd forint) az említett hitelátvállalások és kamattőkésítés okozták. Az 1999-ben az Útalaptól, 2002-ben pedig a MÁV Rt-től átvállalt hitelek összesen 13,4 milliárd forintos és az MNB-vel szemben fennálló, 1990 előtt keletkezett hitelek 73,3 milliárd forint összegű törlesztésén felül további 10 milliárd forinttal csökkentette a forinthitel állományt az átvállalt MÁV-hitel devizává alakítása. Ezen műveletek eredményeként a központi költségvetés forinthitel állománya 2002 végén az MNB-vel szembeni, összesen 144,0 milliárd forint összegű és a piacról átvállalt 209,2 milliárd forint összegű hitelekből állt.

A forintkötvények állománya 999,5 milliárd forinttal nőtt 2002 során. Ez a hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények állományának 1011,7 milliárd forintos növekedéséből, és az egyéb jogcímen kibocsátott kötvények 12,2 milliárdos csökkenéséből eredt. Az adósságkezelés 2002-ben is követte azt a stratégiai célkitűzést, mely szerint a piaci értékesítésű forint kötvények átlagos hátralévő futamidejét növelni kell. E kötvények esetében a mutatószám 2,85 évről 3,4 évre nőtt.

A kincstárjegyek nettó kibocsátása 2002-ben 434,7 milliárd forintot tett ki. Ennek legnagyobb része, 403,3 milliárd forint összegű növekedés a diszkont kincstárjegyek állománynövekedéséből adódott, a fennmaradó 31,4 milliárd forintos növekedést a lakosság számára értékesített kincstárjegyek állományváltozása eredményezte.

A devizakülföldi befektetők 2002 során is nagy mértékben növelték forintállampapír befektetéseik állományát. A kötvények esetében a külföldiek kezében lévő állomány mintegy 711 milliárd forinttal, 1708,5 milliárdra nőtt, míg a diszkont-kincstárjegyek külföldi tulajdonú állománya 8,2 milliárd forinttal növekedett, 86,0 milliárd forintot ért el év végén.

2.2. Devizában fennálló adósság

A központi költségvetés devizában fennálló bruttó adóssága összességében 54,8 milliárd forinttal (2,4%-kal) csökkent 2002-ben, és az év végén 2267,3 milliárd forintot tett ki. Az összes adósságon belül a devizaadósság aránya 2001 év végéhez képest 5,5%-os csökkenéssel 24,6%-ot ért el. A devizaadósság jellemzője volt 2002 végén is, hogy fedezeti műveletek segítségével gyakorlatilag minden kötelezettség euróban állt fenn, az egyéb devizák részaránya (USD, GBP) elenyésző, 0,1% alatti volt.

A nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá az átvállalt devizahitelek együttes állománya 278,0 milliárd forintos növekedés, 27,6 milliárd forint értékű törlesztés és 23,5 milliárd forintos árfolyamnyereség következtében 544,7 milliárd forintot ért el a 2002. év végén.

Az 1997-ben az MNB-vel szembeni kamatmentes adósság lecserélésével létrejött, az MNB-vel szembeni devizaadósság állománya az év végén 849,6 milliárd forintot tett ki, amely a törlesztések és árfolyamnyereség következtében 243,0 milliárd forinttal volt kisebb a 2001. év végén fennálló állománynál.

Az 1999 óta kibocsátott devizakötvények állománya 872,9 milliárd forintot tett ki év végén, amely a kedvező árfolyamváltozás révén 38,6 milliárd forintos csökkenést mutat az előző évi értékhez képest.

A forint árfolyamának viszonylagos erőssége a külföldi devizákkal szemben 2002 során jelentős árfolyam-nyereséget eredményezett, s összességében 103,0 milliárd forint csökkenést jelentett a devizaadósság forintban kimutatott állományváltozásában.

A központi költségvetés bruttó adósság-állományának összetevőit és változását részletesen az indoklás mellékletében szereplő "A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2002-ben" című táblázat mutatja be.

VIII.
Az állami vagyon kezelése

1. Az ÁPV Rt. 2002. évi tevékenysége

2002-ben gyakorlatilag leállt a privatizációs folyamat, az előző kormány gazdaságpolitikai törekvéseivel, irányelveivel összhangban lévő vagyonkezelési tevékenység kapott hangsúlyt. Ennek következtében nem voltak előkészített értékesítési tranzakciók, ami a privatizációs bevételek elmaradását okozta.

Az új kormány vagyonpolitikai koncepciója lendületesebb privatizációs programot, valamint egy funkcióban egységes privatizációt és vagyonkezelést határoz meg.

Az ÁPV Rt. feladatai között szerepelt a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek támogatása, beruházási programok megvalósítása, projektek üzemeltetése (Ganz projekt, média központ, buszpályaudvar építés), a társaságok reorganizációja és válságkezelése.

Az ÁPV Rt. kötelezettségeit, és az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket a költségvetési törvény 6. §-a és 14. számú melléklete tartalmazta.

A privatizációs bevétel alacsonyabb lett a tervezett értéknél, amely szükségessé tette a költségvetési törvény ÁPV Rt-t érintő rendelkezéseinek módosítását.

1.1. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából származó bevétel

A bevételek főbb tételei az alábbiak:

millió forintban

	Módosított előirányzat	teljesítés
Értékesítési bevételek készpénzben	15 568	10 018
Értékesítési bevételek kárpótlási jegyben	1 290	255
Értékesítés összesen	16 858	10 273
Vagyonhasznosítás bevételei	746	741
Kapott osztalék, részesedés	10 530	12 824
Egyéb bevételek	-1 540	-2 871
Bevételek összesen	26 594	20 967

A bevételek alakulását egyes, tervezett értékesítések elmaradása, illetve következő évre húzódása határozta meg. Nem valósult meg a Váltó-4 Libra Rt. privatizációja (2 milliárd forint), illetve egyes, kisebb volumenű ingatlan-értékesítések a tervezettől elmaradó bevételt hoztak. A CW Bank székház értékesítése (3 milliárd forint) megindult ugyan, de ebből bevétel 2003-ban várható.

A megvalósult jelentősebb értékesítések a következők voltak:

milliárd forintban

Hungaropharma Rt.	4,1
MFB Rt. és ÁPV Rt. közötti portfoliócsere származó rés	3,9
Ingatlan értékesítések	0,9
HM-től átvett ingóságok értékesítése	0,3
OTP Bank Rt.	0,2
MATÁV Rt.	0,1
Egyéb	0,5
Értékesítések összesen	10,0

A kárpótlási jegy bevétel jelentős részben a Tiszai Vegyiművek Rt. értékesítéséből származik (0,2 milliárd forint).

A vagyonhasznosítási bevételek (0,7 milliárd forint) körében a földbérleti díjak 2001-ről áthúzódó pénzügyi teljesítései emelhetők ki.

A hozzárendelt vagyon összbevételének közel 61,2%-a az ÁPV Rt. tulajdonosi körébe tartozó cégek osztalék befizetéséből származott.

A társaságoktól való osztalék-elvonás mértékét az ÁPV Rt. egyedi mérlegelés alapján, az egyes társaságok gazdasági helyzetét és fejlesztési terveit figyelembe véve határozta meg. Az ÁPV Rt. 2002. évi osztalékbevétele a következőkből tevődött össze:

milliárd forintban

A 2001. évi osztalékelőlegből 0,2 milliárd forintot visszautalt az ÁPV Rt. a Mahart Balatoni Hajózási Rt. részére.

Az "egyéb bevételek" negatív értéke elszámolási technikából adódik, mivel a korábban átutalt letétek, bánatpénzek visszautalása és az ÁFA összegek, illetve végelszámolásból, felszámolásból származó bevételek elszámolása történik ezen a soron.

1.2. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatos kiadásai

A hozzárendelt vagyonból származó bevételek felhasználását az Országgyűlés hagyta jóvá a költségvetési törvény mellékleteként. E kiadások egy része csökkentette a hozzárendelt vagyont, más részük nem okozott vagyonváltozást.

A 2002. évi költségvetési törvény 6. §-a határozott meg az ÁPV Rt. részére fizetési kötelezettségeket. Ezek közül a költségvetési törvény módosítása a központi költségvetés felé fennállt osztalék-fizetési kötelezettséget törölte.

Szintén a költségvetési törvény határozza meg a privatizációs tartalék felhasználásának jogcímeit, valamint mondja ki, hogy az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.

A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások mértéke együttesen 11,8 milliárd forintot tett ki. Ebből 8,9 milliárd forintnyi kifizetést a privatizációs törvény felhatalmazása alapján teljesített az ÁPV Rt. Ide tartoznak az értékesítésekhez kapcsolódó költségek, a vagyonkezelés kiadásai, a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása, az ÁPV Rt. működési költségei valamint a kárpótlási jegy bevonás. A privatizáció és a kárpótlási jegy bevonás kiadásai a tervezett értékesítések elmaradása következtében jóval alacsonyabbak a költségvetési törvényben jóváhagyottnál. A vagyonkezelésre és a társaságok támogatására kedvezőtlen likviditási helyzete miatt kevesebbet fordított az ÁPV Rt. A hozzárendelt vagyon társaságainak támogatása (1,7 milliárd forint) alapvetően az autóbuszrekonstrukcióra nyújtott összegeket (1,5 milliárd forint) tartalmazza.

A hozzárendelt vagyont egyéb kötelezettségek alapján csökkentő kiadásokra 2,9 milliárd forintot fordított az ÁPV Rt. E kiadások tartalmazták eredetileg a központi költségvetésnek fizetendő 32 milliárd forint összegű osztalékot, amely kötelezettség alól a törvény módosítása mentesítette az ÁPV Rt-t kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt. Ezt az összeget környezetvédelmi feladatokra és a Honvédelmi Minisztériumtól átvett eszközök értékesítésének és vagyonkezelésének költségeire fordította a társaság.

A hozzárendelt vagyont nem csökkentő 12,7 milliárd forint összegű kiadások a vagyonkezeléssel összefüggő reorganizációs kifizetéseket, vagyontárgyak vásárlását, üzleti célú befektetéseket és a privatizációs tartalék feltöltését foglalják magukban.

A reorganizációs célú kifizetések értéke negatív (-1,8 milliárd forint) mivel a korábban folyósított tulajdonosi kölcsönök megtérülési összege (Bábolna Rt. 2,5 milliárd forint) meghaladta a 2002-ben folyósított kölcsönök összegét. A megvalósult reorganizációs célú kifizetések jelentősen elmaradtak a 10 milliárd forintnyi előirányzattól, amely alapvetően az ÁPV Rt. bevételeinek elmaradásával magyarázható. A jelentősebb kifizetések a Nemzeti Lóverseny Kft. részére folyósított tulajdonosi kölcsön (520 millió forint), Balatoni Halászati Rt. részére (100 millió forint), illetve a Mafilm Rt. tőkeemelése (140 millió forint) voltak.

A vagyontárgyak vásárlásaként szereplő 0,4 milliárd forint a 2001-ben az ÁPV Rt. tulajdonába került CW Bank székház vételár-hátraléka kiegyenlítésének elszámolása. A 2001. évben 6,1 milliárd forintot fizetett ki az ÁPV Rt. a KVI-nek a CW Bank székház vételára fejében, a vételár fennmaradó részét (0,4 milliárd forint) az ÁPV Rt. 2002. évi osztalékkövetelésének engedményezésével egyenlítette ki.

A tervben e kiadások között szerepelt a fejlesztési projektekre fordítható 5 milliárd forintos előirányzat is. Ilyen projekteket az ÁPV Rt. források hiányában 2002-ben nem valósított meg.

A 4,9 milliárd forint összegű üzleti célú befektetések közül az MFB-ÁPV Rt. portfoliócsere révén az ÁPV Rt.-hez kerülő részvénycsomagok (Borsodchem Rt, MOL Rt, FHB Rt.) 3,9 milliárd forintos bekerülési értékének elszámolása a legjelentősebb. A fennmaradó 1 milliárd forintot a társaság alapvetően agrár- és erdőgazdasági társaságok, a Volánbusz Rt. tőkehelyzetének rendezésére, a Balatoni Halászati Rt. részére folyósított kölcsönökre fordította.

A privatizációs tartalék feltöltésére a jóváhagyott 10 milliárd forint összegű előirányzattal szemben 9,2 milliárd forintot használt fel az ÁPV Rt.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos összes kiadása 24,5 milliárd forintot tett ki, amelyet a bevételei és az előző évről származó pénzkészlete fedeztek. A 2000-ben tervezett 95,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzattól a forráshiány miatt 71 milliárd forinttal maradtak el a tényleges kifizetések.

1.3. A privatizációs tartalék bevételei és kiadásai

Az ÁPV Rt. a privatizációval és egyéb tevékenységeivel összefüggő, jövőbeni kötelezettségeinek teljesítéséhez privatizációs tartalékot köteles képezni. A tartalék felhasználásának jogcímeit a mindenkori költségvetési törvény szabályozza.

A privatizációs tartalék nyitó egyenlege 7,1 milliárd forintnyi készpénzből és 44,8 milliárd forint értékű részvényekből (Richter, MOL) tevődött össze.

2002. év során összesen 24,3 milliárd forint összegben történt tartalékfeltöltés. 9,2 milliárd forintnyi forrást az ÁPV Rt. biztosított a hozzárendelt vagyon bevételeiből. A központi költségvetés két jogcímen, együttesen 15,1 milliárd forinttal növelte a privatizációs tartalék állományát. Az ÁPV Rt. az önkormányzati gázközmű vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek kielégítésére 10,1 milliárd forint összegben kapott államkötvényt tartalékfeltöltésként. További 5 milliárd forinttal növelte a költségvetés a privatizációs tartalék állományát, melyet az ÁPV Rt. ingatlan vásárlásra fordíthatott.

A költségvetési törvény 6. §-ának (11) bekezdése szerint az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékának maximum 90%-át tarthatja a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényekben. Ugyanezen rendelkezés (12) bekezdése előírja, hogy köteles a társaság gondoskodni arról, hogy a tartalék állomány ne legyen kevesebb 30 milliárd forintnál. Az ÁPV Rt. mindkét követelménynek eleget tett.

A privatizációs tartalék kiadásai a következők voltak:

millió forintban

Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések	74
Belterületi föld ellenértéke alapján a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések	-1 288
Elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése	3 256
Szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése	105
A "reverzális levelek" alapján történő kifizetések	11
A villamosipari dolgozókkal kötött megállapodás teljesítésének fedezete	1 180
Privatizációs Ellenérték Hányad	779
Gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése	-5
Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása	2 816
A tartalékkal kapcsolatos ráfordítások	193
Az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások	7 943
Tartalék felhasználás összesen	15 064

A privatizációs tartalék kifizetéseinek meghatározó elemét az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások jelentették. A 7,9 milliárd forint összegben elszámolt ráfordítás kifizetések és visszatérülések egyenlegeként adódott. Ezek lényegesebb elemei a következők:

A költségvetési forrásjuttatás felhasználásával 7,6 milliárd forint összegben ingatlanokat vásárolt az ÁPV Rt. a Dunaferr Rt-től. Törvényi előírások alapján megvásárolta az ÁPV Rt. a debreceni egyetem templom-épületét (1 milliárd forint), valamint a romániai magyar nyelvű egyházak részére ingatlant vásárolt (0,4 milliárd forint). A Bábolna Rt-től történt 2001. évi földvásárlás áthúzódó összege 0,7 milliárd forint volt, továbbá 0,6 milliárd forintnyi tőkeemelést adott a társaság az Népliget Autóbuszpályaudvar Kft-nek.

Az itt elszámolt, korábbi kölcsönökből a Reorg Apport Rt. 3,6 milliárd forintot, a MALÉV Rt. 1 milliárd forintot, a Népliget Autóbuszpályaudvar Kft. mintegy 0,3 illiárd forintot fizetett vissza.

A belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetett önkormányzati járandóságok értéke negatív (-1,3 milliárd forint), mely a 7,6 milliárd forintnyi kifizetés és az 1989. évi XIII. törvény alapján járó 8,9 milliárd forintnyi megtérülés egyenlege.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának állományát és változását az általános indokolás mellékletét képező tájékoztató táblák mutatják be.

1.4. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyoni portfoliójába tartozó társaságok 2002. évi eredményei

A portfólióba tartozó társaságok adatszolgáltatása alapján az ÁPV Rt. tulajdonrészére jutó adózás előtti eredménye 23,2 milliárd forintnyi veszteség. A teljes portfólió szintű ÁPV Rt. tulajdonrészre jutó eredmény a veszteséges cégek 65,4 milliárd forintos veszteségtömegéből és a nyereséges cégek 42,2 milliárd forintos nyereségtömegéből adódik.

A 2002. évre várható eredmények alakulását változatlanul determinálják az ÁPV Rt. alábbi meghatározó társaságainak 2002. évi gazdasági körülményei:

• A legnagyobb veszteség az MVM Rt-nél képződött, összege 31 milliárd forint.
• A Magyar Posta Rt-nél a korábban jelzett veszteséget (-6 milliárd forint) jóval meghaladta a 2002.évi adózás előtti veszteség (-9,4 milliárd forint), aminek az oka céltartalék-képzések és értékvesztések, terven felüli értékcsökkenések elszámolása.
• A Dunaferr csoportnál a korábban a társaság által is jelzett -14 milliárd forintos adózás előtti éves eredményhez képest valamivel kisebb a 2002. évi veszteség (10,6 milliárd forint).
• A portfólióba visszakerült Bábolna Mg. Rt-nél 6,8 milliárd forint a veszteség.
• A 2002. évi tervének megfelelően, jelentősen csökkentette adózás előtti veszteségét a MALÉV Rt. (a 2001. évi -7,5 milliárd forintról -2,2 milliárd forintra).
• A MAHART tervezett 1,1 milliárd forintos nyeresége nem valósult meg, s a tervezett ingatlanértékesítés elmaradása miatt több mint 700 millió forint a veszteség.

A felsorolt 6 társaság 2002. évi jelentős veszteségtömegét (összesen közel -61 milliárd forint) részben ellensúlyozták az egyes magas jövedelmezőséget és nyereséget elérő társaságok.

• A MOL csoport a tőzsdei gyorsjelentése szerint 2002. évben kiugró nagyságrendű (+67 milliárd forintos, ebből ÁPV Rt. tulajdonrészre 16,9 milliárd forintos) nyereséget ért el az előző évi veszteséggel szemben.
• Több mint 10,3 milliárd forint adózás előtti nyereséget hozott éves szinten a - 100%  állami tulajdonban lévő - Szerencsejáték Rt.
• Tovább növeli nyereségtömegét a Richter Rt. is (közel 30 milliárd forint az adózás előtti eredmény, ebből az ÁPV Rt. tulajdonrészére 6,5 milliárd forint nyereség jutott).

Az agrárgazdasági társaságoknál (Bábolna Mg Rt. nélkül) összességében csak 121 millió forint a 2002. évi nyereség, ami jelentős visszaesés a 2001. évi 1,24 milliárd forinthoz képest. Az eredmények alakulásában fontos szerepet játszott az év végi kormányzati hitelkonszolidációs támogatás. A 2002. év során az FVM összesen 1 milliárd forint nagyságrendű támogatást nyújtott több agrártársaság számára hitelállományuk csökkentése érdekében. A támogatás eredményhatása nélkül a 14 társaság összegzett adózás előtti eredménye 1 milliárd forint veszteséget mutatna.

A 14 agrár társaság közül 6 veszteséggel zárta a 2002. évet, különösen jelentős a veszteség a Tokaj Kereskedőház Rt-nél (több mint -328 millió forint). Változatlanul eredményesen működik és jelentős nyereséget ért el viszont a Szerencsi Mg. Rt. és a Bólyi Mg. Rt.

A Bábolna Rt-nél a tervezett szintet meghaladó, 5,54 milliárd forintos üzemi veszteség következett be, annak ellenére, hogy egyes tevékenységek kiszervezésétől és a szervezet átalakításától a veszteségek csökkenését remélték. A társaság 2002. év végén 24,2 milliárd forintos rövid lejáratú kötelezettsége állt fenn. A cég adózás előtti vesztesége 2002. év végére elérte a 6,8 milliárd forintot.

Az erdőgazdasági társaságcsoportban összességében az adózás előtti eredmény 2002. évben (749 millió forint) csak 42%-a az előző évinek (1,76 milliárd forint). A 19 erdőgazdasági társaságból három társaságnál (Bakonyi, Egererdő, Tanulmányi Rt) a veszteség összesen 320 millió forintot tett ki. Az adózás előtti eredmények 2002. évi alakulásában szerepet játszott a pénzügyi műveleteknél jelentkező veszteség, amely jelentős részben a többségi tartós részesedések után elszámolt nagy összegű értékvesztésekből származott.

A Volán társaságok eredetileg tervezett 2002. évi eredményét (összességében közel 800 millió forint) nagymértékben csökkentették a bértárgyalások és az elfogadott további keresetnövelési igények, amelyeknek jelentős többletköltsége miatt a 2002. évi eredeti üzleti terveket nem tudták tartani. A másik meghatározó költségelem, az üzemanyag átlagára viszont 2002. évben a tervezett szint alatt alakult. Így a Volán társaságcsoportban az összesített 2002. évi eredmény mégis közel az eredeti terveknek megfelelő, 750 millió forintos nagyságú.

A privatizálható többségi társaságcsoporton belül jelentős a Váltó-4 Libra Rt. 3,3 milliárd forintos vesztesége (1,6 Mrd forintos értékvesztés elszámolásával).

Az MFB Üzletrészhasznosító Kft. eredménye -11 milliárd forint, a CASA Vagyonkezelő Kft. eredménye -22 milliárd forint. A CASA Kft. tárgyévi saját tőkéje jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent.

2. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002. évi vagyonkezelési tevékenysége

2.1. A kincstári vagyongazdálkodás bevételei és kiadásai

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésében lévő kincstári vagyon kezelését és hasznosítását érintően az alábbi bevételek és kiadások merültek fel:

A KVI kincstári vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételei

 

Megnevezés	Eredeti előirányzat	Módosított előirányzat	Teljesítés millió forint
Támogatás	199,900	692,857	692,857
Saját működési bevételek	800,000	806,000	1105,915
Visszaforgatott hasznosítási bevétel	1800,000	1800,000	1285,000
Átvett pénzeszközök		1126,617	1104,987
Felhalmozási bevételek		49,680	51,931
Előző évi előirányzat-maradvány		4909,608	4817,498
Összesen	2799,900	9389,037	9058,188

A költségvetési támogatás összege megnövekedett az általános tartalékból a Bábolna Ménesbirtok Kft. működési támogatásához nyújtott 200 millió forinttal, illetve további átcsoportosítások eredményeként.

A saját működési bevételek többlete az ÁPV Rt. által átutalt 2000. és 2001. évi erdő haszonbérleti díjakból származott.

A visszaforgatott hasznosítási bevétel a költségvetési törvény 9. §-a alapján a KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevételek felhasználását jelenti. Az értékesítési bevételek a központi költségvetés központosított bevételét képezik, de a törvény a KVI állami feladatai ellátásához 1,8 milliárd forint felhasználását tette lehetővé.

A kincstári vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó 2002. évi bevételek a következők:

- Ingatlanértékesítési bevétel	922,0 millió forint
Ebből: a) általános ingatlan értékesítési bevétel b) volt szovjet lakásértékesítési bevétel c) hagyatéki ingatlan értékesítési bevétel	649,9 millió forint 105,6 millió forint 166,4 millió forint
- Ingóságértékesítési bevételek	13,5 millió forint
Ebből: a) általános ingóság értékesítési bevétel b) hagyatéki ingóság értékesítési bevétel	2,2 millió forint 11,3 millió forint
- Részvények, üzletrészek, kötvények értékesítéséből származó bevételek	215,6 millió forint
- Egyéb bevételek	308,5 millió forint
Ebből: a) hagyatéki egyéb bevételek (készpénz hagyaték, betétkönyvek, stb.) b) használati, szolgalmi jog c) egyéb bevétel	214,8 millió forint 65,5 millió forint 28,2 millió forint
Összesen:	1 459,6 millió forint

E bevételeket, valamint a vagyonhasznosítási bevételek 2002. évi nyitóállományát a KVI az alábbiak szerint használta fel:

 

Központi költségvetésnek elszámolt bevételek	-
Önkormányzatoknak elszámolt összeg	57,3 millió forint
Költségvetési törvény 9. §-a alapján előirányzatosított	1 285,0 millió forint
Elszámolás alatt	459,7 millió forint
Mindösszesen	1 802,0 millió forint

A költségvetési törvény felhatalmazása szerinti lehetséges 1,8 milliárd forint helyett 2002-ben 1,3 milliárd forintot használt fel a KVI. Ennek oka, hogy a bevételek egy része az év végén teljesült (a 2002. december 10. utáni forgalom eléri a 0,3 milliárd forintot), így ezek felhasználása 2003-ban lehetséges. (Ezt jelzik az "elszámolás alatt" lévő összegek.)

Az átvett pénzeszközök alapvetően az ÁPV Rt-től a romániai magyar nyelvű egyházak részére vásárolt ingatlan fedezetére átvett összegből (420 millió forint), valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi előirányzat-maradványából (411,9 millió forint) származtak.

A 4,9 milliárd forintos előirányzat-maradványból 2,993 milliárd forint a "zsebszerződésekkel" szembeni földvásárlás lehetőségének megteremtéséről rendelkező, 2221/2001. számú Kormányhatározat alapján a vételre felajánlott termőföldrészletek megvásárlására nyújtott 3 milliárd forintos támogatás fel nem használt része ( ezt az összeget 2002-ben átutalta a KVI az FVM-nek). 1,5 milliárd forint a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány. Ennek nagyságrendjét az magyarázza, hogy a 2001. évi, a költségvetési törvény alapján felhasználható értékesítési többletbevételekből mintegy 0,6 milliárd forint felhasználásának jóváhagyása az év végén történt meg. 0,4 milliárd forint a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány, melyet a PM elvont a KVI-től.

A KVI kincstári vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadásai

Megnevezés	Eredeti előirányzat	Módosított előirányzat	M Ft Teljesítés
Dologi kiadások	2006,600	2779,527	2655,317
Egyéb működési kiadások	-	347,500	334,420
Intézményi beruházási kiadások	200,000	644,854	538,175
Felújítás	570,000	1191,349	743,617
Egyéb felhalmozási célú kiadások	23,300	3340,076	3176,335
Állami vagyonkezelési beruházások	-	662,881	596,794
Kincstári vagyonnal összefüggő egyéb ingatlanfejlesztési feladatok	-	422,850	349,376
Összesen	2799,900	9389,037	8394,034

A KVI állami feladatai ellátásához kapcsolódó fenti kiadásai a következő, lényegesebb elemeket tartalmazzák:

Dologi kiadások:

- a kezelt ingatlanállomány üzemeltetése (240,0 millió forint)

- ingatlanok őrzésvédelmi kiadásai (435,0 millió forint)

- karbantartási, veszélyforrás-elhárítási, régészeti jellegű kiadásokra (386,0 millió forint)

- értékbecslési, pályáztatási, ingatlan-dokumentációs és szakértői díjakra (430,7 millió forint)

- vagyonbiztosításra- adó- és egyéb befizetési kötelezettségre (maradványt terhelő elvonás, bevételek meghatározott köre utáni 5%, 808,5  millió forint)

- előzetesen felszámított ÁFA (350,0 millió forint)

Egyéb működési kiadások:

• a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. működési (325,0 millió forint) és fejlesztési kiadásainak (125 millió forint) finanszírozása
• vagyonkezelési szerződésekből eredő fizetési kötelezettség (fehérvárcsurgói Károlyi kastély esetében 50,0 millió forint, a Monostori Erőd Kht. esetében 30,0 millió forint)
• az ún. zsebszerződésekkel kapcsolatos támogatás maradványának átutalása az FVM-nek (2,9 milliárd forint)

Intézményi beruházási kiadások:

• ingatlan vásárlás a romániai magyar nyelvű egyházak részére (420,0 millió Ft)
• a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékek bérleti és tulajdonjog megváltása

Központi beruházások és a felújítási kiadások:

• műemlék helyreállítás (1,4 milliárd forint, ebből a várprogram keretében mintegy 350,0 millió forint, műemléki központi beruházási keret terhére 340,0 millió forint, felújítás keret terhére 743,6 millió forint)
• a kincstári vagyonkataszter bővitése (kizárólagos állami tulajdonú vagyonelemek nyilvántartása), az ezzel kapcsolatos hardver fejlesztések, illetve a KVI vagyongazdálkodási és vezetői információs moduljának kidolgozása (257,6 millió forint).

2.2. A kincstári vagyongazdálkodást érintő egyéb ügyek

Autópályák és elkerülő utak állami tulajdonba adása

A 2002. évi - módosított - költségvetési törvény 122. §-a szerint a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) és az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK Rt.) autópályákat és elkerülő utakat adott át a Magyar Államnak. Az utak átvételénél az állam nevében a KVI járt el.

Az átadandó utak tervezett értéke az NA Rt. esetében 207 milliárd forint, az ÁAK Rt. esetében 28,2 milliárd forint volt. Az autópályák és elkerülő utak átvétele az alábbiak szerint valósult meg:

• Az NA Rt. 2002. december 31-én a Magyar Állam tulajdonába adta az autópályákat (tartozékokkal) 185,5 milliárd forint értékben. Ezt a vagyont ugyanezen a napon a KVI az ÁAK Rt. vagyonkezelésébe adta, 2002. december 31-én kötötte meg a két szervezet a vagyonkezelési szerződést.
• Az NA Rt. 2002. december 31-én a Magyar Állam tulajdonába adta az elkerülő utakat (tartozékokkal) az alábbi megyékben:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 294,3 millió forint értékben,

Győr-Moson-Sopron megyében 1026,5 millió forint értékben,

Hajdú-Bihar megyében 921,8 millió forint értékben,

Komárom-Esztergom megyében 2071,6 millió forint értékben,

Somogy megyében 452,4 millió forint értékben,

Tolna megyében 162 millió forint értékben,

Vas megyében 1187,5 millió forint értékben,

Veszprém megyében 738,9 millió forint értékben,

Valamennyi elkerülő út vagyonkezelője a megyei közútkezelő közhasznú társaságok lettek. Az utak átadása 2002. december 31-én történt meg, és ugyanezen dátummal módosította a KVI az említett kht-k vagyonkezelési szerződését.

Az NA Rt. összességében 192,4 milliárd forint értékű vagyont adott át, melyből 185,5 milliárd forint az autópályák, 6,8 milliárd forint az elkerülő utak értéke.

Az ÁAK Rt. 2002. december 19-én a Magyar Állam tulajdonába adott autópályákat (tartozékokkal) 27,9 milliárd forint értékben. Ezt a vagyont ugyanezen a napon a KVI visszaadta az ÁAK Rt. vagyonkezelésébe, az erről szóló vagyonkezelési szerződést 2002. december 20-án kötötte meg a két szervezet.

A 2002. év végén lezajlott átadások eredményeként jelenleg - az M5 kivételével - minden, a forgalomnak átadott autópálya kincstári tulajdonban és az ÁAK Rt. kezelésében van.

2.3. A Nemzeti Földalap létrejötte

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 2002. január 1-jével lépett hatályba, s ettől kezdve a kincstári vagyonba tartozó termőföld meghatározott részeit a Nemzeti Földalap szervezete - 2002. január 1-től az MNFA Kht. 2002. augusztus 1-től pedig ennek jogutódja az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) - kezeli.

Az NFA forrását a vagyonkezelésre és működésre 2001 és 2002 években évi 5-5 milliárd forint értékben biztosította a költségvetési törvény. A 2001. évi 5 milliárd forintból 3 milliárd forint megmaradt. Ezt az összeget átmenetileg a KVI-hez rendelte a Kormány az esetleges, magánszemélyek által felajánlott földterületek megvételére. 2001. évben ilyen jellegű termőföldvásárlás nem történt, a KVI ezt az összeget 2002-ben visszautalta az FVM-hez. A 2002. évi 5 milliárd forintból 800 millió forintot elköltött az FVM a MNFA Kht. alapítói törzstőkéjének és működésének biztosítására, 185,9 millió forint felhasználásra került a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél. Az MNFA megalakulásáig a feladatokat ellátó Nemzeti Földalapkezelő Kht. részére az FVM 2,0 milliárd forintot átutalt. 2002. évben a földalap részére átadott vagyonban minőségi és mennyiségi változás - adás-vétel, csere - nem történt (a haszonbérleti szerződésekben az ÁPV Rt. és a KVI helyére a földalap lépett).

3. A központi költségvetési fejezetek 2002. évi vagyonkezelési tevékenysége

A központi költségvetési szervek éves beszámolási kötelezettségük keretében - a számviteli törvény előírásai szerint - készített mérlegének főösszege a 2002. év végén 13%-kal (343 milliárd forinttal) magasabb az előző évinél. A befektetett eszközök értéke (2327,5 milliárd forint) 16,5%-kal, a forgóeszközök értéke (625,2 milliárd forint) 2,3%-kal emelkedett.

A hosszabb távon rendelkezésre álló (befektetett) eszközök közül

• E csoporton belül meghatározó a tárgyi eszközök értéke, mely összesen 14,1%-kal (230,2 milliárd forinttal) magasabb az előző évi értékénél. Az ingatlanok 10,6%-kal, a gépek, berendezések 9,3%-kal és a járművek értéke 14,7%-kal nőtt. E három tétel mérleg szerinti állománya 2002. december 31-én 1652,6 milliárd forint, 10,5%-kal haladja meg az előző évi állomány értékét;
• 37,3%-os az immateriális javak (pl. vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, szoftverek) értékének emelkedése, melyet elsősorban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium jelentős mértékű, valamint az Országgyűlés és az Országgyűlési Biztosok Hivatalának átlag feletti növekedése okozott.
• A tartósan befektetett pénzügyi eszközök (tartós hitelviszonyt, részesedést megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök) értéke összességében 82,1%-kal (113,4 milliárd forinttal) nőtt. Ezt a változást két ellentétes irányú hatás idézte elő: a tartósan adott kölcsönök állománya 79,6 %-ra (6,4 milliárd forinttal) csökkent, a tulajdoni részesedések értéke viszont 213,9 %-ra (120,6 milliárd forinttal) növekedett. A tárcák között is igen jelentős különbségeket találunk: három tárca (ESzCsM, PM és NKÖM) befektetett pénzügyi eszközeinek értéke sokszorosára nőtt, a többi tárcáé pedig csökkent, vagy mélyen átlagon alul emelkedett. A NKÖM mérlegében szereplő befektetett pénzügyi eszközök előző évben 568,0 %-os, 2002-ben pedig 373,3 %-os növekedést mutatnak, vagyis az új Nemzeti Színház Rt. alaptőke emelése miatt két év alatt több mint húszszorosra nőttek.

A forgóeszközök változásának összetevői

• a készletek (anyagok, áruk) 3,7%-os növekedése 106,4 milliárd forintra;
• a költségvetési szervek nyilvántartott követelése 2002. évben 18,5%-kal (38,2 milliárd forintra) csökkent;
• e csoporton belül meghatározó a pénzeszközök (elszámolási számlák, pénztárak) állományának átlagosan 5,0%-os növekedése. A központi költségvetési szervek pénzeszközeinek 92 %-át kitevő elszámolási számlák állománya 5,4 %-kal nőtt, a költségvetési bankszámlák 23,8 %-kal, a pénztárak, csekkek, betétkönyvek állománya 31,9 %-kal csökkent, az idegen pénzeszközök 12,3 %-kal nőttek.

A költségvetési szervek vagyonának forrás szerinti összetétele a következőképpen változott:

• a saját tőke 16,3%-os (322 milliárd forintos) növekedést,
• a tartalékok összesen 1,8%-os emelkedést mutatnak. A kiadási megtakarítások 21,3%-os növekedéséből, valamint a majdnem kétszeresére nőtt bevételi lemaradásból eredt a költségvetési tartalékok 2,5%-os növekedése. Bár az összes tartalék súlyában jelentéktelen (1%), a vállalkozási tartalék csökkenése 41,2%-os. A vállalkozási tevékenység eredménye az előző évhez képest 20,6 %-kal nőtt.
• a kötelezettségek összesen 6,1 %-os növekedésén belül kisebb részben a hosszúlejáratú kötelezettségek 33,7 %-os csökkenése, zömében a rövidlejáratú kötelezettségek 5,2 %-os növekedése játszott szerepet.

4. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2002. évi költségvetési kapcsolatai

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) 2002. évi tevékenysége kettős képet mutat. Az MFB működését két szakaszra kell bontani:

a) Az év első öt hónapjában a korábbi kormányzat gazdaságpolitikai döntéseinek végrehajtása történt, ahhoz illeszkedő új konstrukciók indultak be (döntően az agrárgazdaság finanszírozása területén).

b) A kormányváltás után az új vezetés az MFB stratégiáját felülvizsgálta, az új kormányzati gazdaságpolitikához illeszkedő stratégiát dolgozott ki. Ezzel együtt az MFB a korábbi döntésekből fakadó finanszírozási determinációk kötelezettségeit teljesítette, és igyekezett a várható kockázatokat minimalizálni.

Az MFB Rt. a 2002. évet 507,8 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 92,3 milliárd forint saját tőkével és -137,3 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta.

A saját tőke értékét jelentősen befolyásolták a 2002-ben megvalósult tőkeemelések, valamint a 2002. évi veszteség összege. A 2002. évi költségvetési törvény szerinti 36 milliárd forint összegű állami tőkeemelést 2002 februárjában kapta meg az MFB. A tőkejuttatás a Bank jegyzett tőkéjét 15,3 milliárd forinttal, a tőketartalék összegét 20,7 milliárd forinttal növelte. A törvény rögzíti, hogy az MFB Rt. a tőkejuttatást autópálya-építés céljára kapja. Ennek megfelelően a Bank a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. tőkejuttatását fedezte a kapott összegből.

A 2002. évi költségvetési törvénynek a 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvényben jóváhagyott módosítása az MFB könyveiben elszámolandó 2002. évi veszteségek ellensúlyozására 60 milliárd forint összegű veszteségrendezést biztosított, amely a felmerült veszteségek részbeni kompenzálására volt elegendő. A veszteségrendezés összegéből 15 milliárd forintot készpénzben, 45 milliárd forintot állampapírban kapott meg az MFB. A könyvvizsgáló javaslatára a bank a 60 milliárd forint összegű tőkejuttatást eredménytartalékba helyezte.

Az MFB 2002. évi 137,3 milliárd forint összegű vesztesége alapvetően a közvetett és közvetlen kormányzati befolyású kockázatvállalásokhoz kapcsolódik. A veszteség elemeit a következő táblázat tartalmazza:

Az MFB Rt. 2002. évi veszteségének elemei

Kategória/társaság	2002. évi veszteség
I. ELSZENVEDETT ÉS BIZTOSAN BEKÖVETKEZŐ VESZTESÉGEK
1. Befektetések elszenvedett, lekönyvelt vesztesége	-28 972
1. NA Rt., ÁAK Rt. és DHK Rt. eladásakor realizált veszteség	-4 778
2. Üzletrészfelvásárlás miatti veszteség	-24 086
3. Egyéb	-108
2. Befektetések értékesítéséből biztosan várható tőkevesztés	-29 717
3. Hitelek leírása miatt már elszenvedett veszteség	0
4. Biztosan bekövetkező hitelezési veszteség	-2 489
5. Biztosan bekövetkező veszteség egyéb követelésből	0
Elszenvedett és várható veszteség összesen (1+2+3+4+5)	-61 178
II. ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉK ELSZÁMOLÁSOK
6. Portfolióban maradó befektetések értékvesztése	-5 128
7. Hitelek értékvesztés elszámolása (kockázati tartalék)	-38 670
8. Mérlegen kívüli tételek céltartalék elszámolása	-26 355
- Adott garancia, kezesség	-23 479
- Rendelkezésre tartott hitel	-2 876
Értékvesztés és céltartalék elszámolások (6+7+8)	-70 153
III. Banküzemi tevékenység egyéb eredménye	-5 984
Összes veszteség (I.+II.+III.)	-137 315
Jegyzett tőke és tartalékok	169 616
2002. évi eredmény	-137 315
Veszteségrendezés	60 000
2002. évi saját tőke	92 301

A Bank az elmúlt években több olyan tevékenységet finanszírozott, amely szorosan az államháztartáshoz kötődik, és az ESA'95 statisztikai módszertan szerinti elszámolásokban már állami feladatként veendő számításba. Ezen tevékenységeknél alkalmazott finanszírozási és elszámolási konstrukciók - azaz hogy az MFB folyamatosan tőkét emelt cégekben és azok ezt a tőkét a feladat végrehajtása során felélték - a bank számára veszteségeket okoztak. 2002. év végén az Országgyűlés a költségvetési törvény módosításában e tevékenységek közvetlen állami feladattá nyilvánításáról döntött.

A törvényben foglaltaknak megfelelően a 2002. év végén megvalósult rendezési lépések a következők voltak:

1. Az MFB által az NA Rt. részére útépítésre nyújtott hiteleket az útszakaszok átadásának időpontjában az Állam átvállalta, a fennmaradó hitelekhez pedig állami garanciát nyújtott.
2. A bank a KVI részére sajáttőke értéken eladta a Nemzeti Autópálya Rt-ben és az Állami Autópálya Kezelő Rt-ben meglévő részesedését állampapír ellenében. A két társaság értékesítése a 2002. évben 4,8 milliárd forint összegű veszteséget jelentett az MFB-nek.
3. Az MFB a Postabanktól megvásárolta a Diákhitel Központ Rt. 33%-os részvénycsomagját és a KVI részére eladta a teljes közvetlen és közvetett tulajdonában levő részvényportfoliót. A DHK értékesítése 10 millió forint eredményt jelentett az MFB-nek 2002-ben, amelyet úgy ért el, hogy 2001. év végén 500 millió forintnyi értékvesztést számolt el a bank a társaság kapcsán. Az MFB a diákhitelek refinanszírozását már csak a 2002. évre megítélt keret erejéig végzi, a hitelek mögött - a költségvetési törvénynek megfelelően - állami kezességvállalás van.
4. A Kormány és az Alapító határozata szerint a szövetkezeti üzletrész felvásárló társaságokat (MFB Üzletrészhasznosító Kft., Casa Kft.) az ÁPV Rt. halasztott fizetéssel kivásárolta a banktól. A kivásárlás összesen 24 milliárd forint 2002. évi veszteséget okozott a Banknak. A társaságok részére nyújtott hitelek egy része mögött állami kezesség áll, ezért a költségvetésben további mintegy 20 milliárd forint veszteség fog megjelenni a jövőben.
5. A Bank a befektetési portfolió döntő részét a 2003. évben az ÁPV Rt-nek olyan piaci értéken adja el, amelyet közbeszerzéssel kiválasztott tanácsadó cégek fognak meghatározni. Az ÁPV Rt. részére történő értékesítés miatt, a befektetések értékvesztésének meghatározása különös súllyal került napirendre, a várható piaci érték meghatározása miatt 25,5 milliárd forint pótlólagos értékvesztés elszámolására került sor a 2002. évben.
6. Az 1210/2002. (XII.21.) Korm. határozat alapján a Magyar Állam és az MFB közötti, a deviza források forintra konvertálásából keletkező árfolyamkockázat fedezésére szolgáló árfolyam-garancia megállapodás aláírása folyamatban van. A 2001. évben kibocsátott devizakötvény és a 2002. évben felvett szindikált hitel átváltásából származó árfolyamkockázatot az ügylet lezárásáig a Magyar Állam átvállalja. Az esetleges árfolyamnyereség vagy veszteség elszámolása a futamidő végén történik.

A 2002. évben a devizaátértékelődésből az MFB-nek nyeresége keletkezett, amelynek várható kormányzati befizetési kötelezettsége miatt 2002. év végén céltartalékot képzett a Bank.

Az MFB költségvetési kapcsolatai nem korlátozódnak a tőkejuttatásokra, az MFB-ről szóló törvény és a költségvetési törvény szerint az Állam garanciavállalással segíti a bank forrásbevonását, illetve tevékenységét. Három típusú garanciáról rendelkezik a költségvetési törvény, melynek lényege a következő:

• A Kormány 2002-ben 500 milliárd forint erejéig a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából a külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. Ennek megfelelően a 1151/2002. (IX. 6.) Korm. határozat rögzíti, hogy a Kormány az MFB által felvett 400 millió EUR szindikált hitel és annak járulékai visszafizetésére készfizető kezességet vállalt.
• A Kormány megbízásából az MFB a költségvetés terhére, harmadik fél javára készfizető kezességet és bankgaranciát vállalhat, mely kötelezettségek együttes állománya 2002. december 31-én nem haladhatta meg a 300 milliárd forintot. Az NA Rt. 2001-ben felvett, 180 milliárd forintos szindikált hitele mögött volt ilyen állami viszontgarancia, de amikor a hiteleket az állam 2002. év végén átvállalta, a garancia megszűnt, tehát az év végi állomány nulla volt.
• Az MFB által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány árfolyamgaranciát vállalhat, melynek együttes állománya 2002. december 31-én legfeljebb 200 milliárd forint lehetett. A Kormány kitöltötte ezt a keretet.

A kezességvállalásokat és a garantált kötelezettségek állományának bemutatását a "A Kormány kezességvállalásai" című fejezet, valamint az indokolás "Az állam által vállalt kezességek/garanciák 2001. évi záró és 2002. évi állományi adatai" című tábla tartalmazzák.

IX.
Elkülönített állami pénzalapok

2002-ben két elkülönített állami pénzalap működött: a Munkaerőpiaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. A Munkaerőpiaci Alappal a gazdasági miniszter rendelkezett. Rendelkezési jogát a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) foglaltak szerint a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületével (MAT), a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel, valamint a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolta. Kormányváltás után az Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát az Flt-ben foglaltak szerint a MAT-tal, a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, kezelője az Országos Atomenergia Hivatal.

I. A bevételek alakulása

1. Járulékok

a) Munkaadói járulék: 2002-ben a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) bevételeinek 60,8%-a, 131,6 milliárd forint a munkaadói járulékból folyt be, így a teljesítés 13,5%-kal meghaladta a tervezett előirányzatot. Túlteljesülés indoka a 2002. évi tervezettet jelentősen meghaladó bérkiáramlás.

b) Munkavállalói járulék: a MPA bevételeinek 27,7%-a, 60,0 milliárd forint a munkavállalói járulékból folyt be, így e bevétel 12,9%-kal túlteljesült.

2. Hozzájárulások

a) Szakképzési hozzájárulásból 18,5 milliárd forint folyt be, ez az eredeti előirányzathoz viszonyítva 54,0%-kal több. E bevétel aránya a MPA összes bevételei között évről-évre emelkedő tendenciájú. Az eredeti előirányzatot meghaladó jelentős arányú túlteljesítésére elsősorban a tervezettnél magasabb 2002. évi bérkiáramlásnak, ezen túlmenően a kötelezettségek beszedésében való aktív APEH részvételnek, valamint az ellenőrzési tevékenység fokozódásának volt érzékelhető hatása.

b) Rehabilitációs hozzájárulásból a MPA-nál 2,8 milliárd forint folyt be, amely 27,8%-kal haladta meg az előirányzatot. A tervezés alapjául szolgáló, egy főre jutó rehabilitációs hozzájárulás éves mértéke 2002-ben 31 500 forint/fő volt, amely a múlt évhez képest - 27 800forint/fő - 13,3%-kal emelkedett. A rehabilitációs hozzájárulás nagy arányú emelkedéséhez hozzájárulhatott az az évek óta tapasztalható tendencia, hogy a munkaadók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása helyett inkább a kisebb költséget és szervezést jelentő járulékfizetést vállalják.

b) Nukleáris hozzájárulás: a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: KNPA) bevétele a Paksi Atomerőmű Rt. befizetése, részére a 2001 és 2002. évi költségvetésről szóló törvény 17,2 milliárd forint befizetést írt elő, amelynek teljesítése megtörtént.

3. Térítési és szolgáltatási díjak

Az engedélyesek befizetései: az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének költsége az engedélyest terheli. Az 1976 óta üzemelő püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba (RHFT) a radioaktív hulladékok eseti elhelyezésekor az engedélyesek az érvényes díjtételek szerint megállapított díjat fizetnek. Az engedélyesek befizetéseiből tervezett és a teljesített bevétel 6,5 millió forint volt.

4. Kölcsönök törlesztése

A kölcsön törlesztése három jogcímen jelenik meg a MPA-nál, e bevételekből összességében 0,5 milliárd forint folyt. A szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése az előirányzatnál 13,6%-kal alacsonyabban teljesült. A visszterhesen nyújtott rehabilitációs támogatások esetében pedig a teljesítésülés 28,8%-kal meghaladta a tervezettet. A bérgarancia támogatások törlesztése a tervezettnek alig több mint egynegyede volt. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek részére, a munkavállalóikkal szemben fennálló bértartozásra adott kölcsönök visszafizetése jelentősen függ a felszámolás időtartamától. Így a bérgarancia támogatások törlesztéséből származó bevételek visszatérülése az Alapba a megtérülés idejét és összegét tekintve bizonytalan.

5. Egyéb bevételek

A MPA egyéb bevételei 3,2 milliárd forintra teljesült, amely az eredeti előirányzathoz képest közel négyszeres túlteljesülést jelent. Az egyéb bevétel a megállapodások megszegése miatt határozattal visszakövetelt ellátások és támogatások összegéből, a kamatbevételekből, az önkéntes befizetésekből, a bírságokból (döntően a foglalkoztatási törvényben szabályozott rendbírságból), a diplomáciai testületek befizetéseiből és különféle egyéb bevételekből képződő, nem adó jellegű folyó bevételekből, valamint a foglalkoztatási alaprészt illető kölcsönök visszafizetéséből áll.

II. A kiadások alakulása

1. A munkanélküli ellátások 24,8%-kal túlteljesültek, amelynek oka egyrészt az volt, hogy a munkanélküli járadék havi átlagos összege (33,3 ezer forint) több mint 20%-kal meghaladta a tervezettet, a minimálbér emelésével összefüggésben a munkanélkülivé váltak magasabb bérei miatt nagyobb összegű járadék kifizetésére került sor. Másrészt, a legnagyobb súllyal szereplő ellátási formára, a munkanélküli járadékra jogosultak átlagos éves létszáma -annak ellenére, hogy 2001. évhez képest több mint 3%-kal csökkent- a tervezett mértéket 7,7%-kal meghaladta. A tervezett 100,0 ezer fővel szemben 2002-ben a munkanélküli járadékban részesültek átlagos létszáma 107,7 ezer fő volt havonta. Harmadrészt a társadalombiztosítási kiadások tervezése során a makrogazdasági paraméterek alapján alacsonyabb járulékkulcs került figyelembevételre, mint ami a 2001. és 2002. évi költségvetési törvényben elfogadásra került.
2. A jövedelempótló támogatásra vonatkozóan -a szociális törvény változásának következtében 2000. év májusától- új határozatot már nem lehetett hozni. Így a munkanélküliek részére 2002-ben folyósított támogatás az önkormányzatok által, a jelzett időpontot megelőzően megállapított támogatások 75%-ának a megtérítését biztosította. Az éves kifizetés összege az eredeti előirányzatnál 33,2%-kal magasabb volt. A törvénymódosítás következményeként 2002-ben jelentősen csökkent a jövedelempótló támogatásra még jogosultak száma. A januári 23 200 fővel szemben az év végén már csak 3100 munkanélküli -éves átlagban 9100 fő- részesült jövedelempótló támogatásban. Ennek ellenére a 2002. évi tervezett létszámhoz képest a tényleges létszám több mint 50%-kal magasabb volt, amely magyarázatot ad az előirányzat-túllépésre.
3. A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben teljesítette a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt, összesen 56,4 milliárd forint költségvetési befizetést. Az Alap 37,4 milliárd forinttal járult hozzá a járadékból kikerülő aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyezésére szolgáló önkormányzati előirányzat 2002. évi kiegészítéséhez, a közcélú munkavégzés kiadásaihoz, valamint az önkormányzatok ez irányú feladataival összefüggésben növekedett igazgatási költségeinek részleges kompenzálásához. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására az előírt 19 milliárd forint befizetést az Alap teljesítette.
4. Az aktív foglalkoztatási eszközökre 53,9 milliárd forint volt az eredeti kiadási előirányzat. Ebből az összegből az Alapnak a tervezet szerint 3,6 milliárd forintot kell átadnia a "Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak", amelynek átadása megtörtént. A Foglalkoztatási és képzési támogatások teljesítése 54,0 milliárd forint lett. Ez tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 18. § ac) pontjában előírt kötelezettség teljesítését, vagyis a központi költségvetésnek a 308,1 millió forint megtérítését az Ózdi Kohászati Üzemektől átvállalt korengedményes nyugdíjak folyósítása kapcsán a 2000. december 31-én fennálló követelés jogcímén. A foglalkoztatási programok megvalósulásáról az alapkezelő részletesen beszámolt (ezeket a "Fejezeti indokolások" kötetek Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium melléklete tartalmazza).
5. A rehabilitációs célú kifizetések közül, a "Munkahelyteremtés és megtartás támogatás" előirányzata 97,8%-ra teljesült. Szakképzési célra 18,6 milliárd forint kifizetés teljesült, amelyre fedezetet biztosított a szakképzési hozzájárulás, a szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése, valamint a fejlesztési és képzési alaprészt megillető többlet egyéb bevétel. Bérgaranciára -a felszámolás alatt álló szervezetek dolgozóinak kiegyenlíthetetlen bér- és végkielégítésére- pedig 1,3 milliárd forint fizettek ki.
6. Az átadott pénzeszközök (Alapkezelőnek, Országos munkaerőpiaci szervezetnek, Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi felügyelőségnek, TB alapnak) összességében 20 milliárd forintot tettek ki.
7. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhalmozási kiadása 9,2 milliárd forintot tett ki, amely a következő projektre nyújtott fedezetet: a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítésére, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítésére. Működési célra 2 milliárd forint került átadásra az alapkezelőnek működési célra, a hulladéktárolók működtetésére, a kiégett kazetták átmeneti tárolójának működtetésére, továbbá - atomenergiáról szóló törvény 10. § (4) bekezdése alapján - az önkormányzatok támogatására.

Összefoglalva:

A két alap költségvetési bevétele 233,9 milliárd forintot, költségvetési kiadása pedig 232,4 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok a 2002. évet 1,5 milliárd forint többlettel zárták (a Munkaerőpiaci Alap hiánya 4,5 milliárd forint, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap többlete 6 milliárd forint).

III. Az egyes elkülönített állami pénzalapok 2002. évi beszámolóinak auditálási eredménye

Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (3) bekezdés rendelkezése szerint az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkező (miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. Az Áht. 57. § (4) bekezdése rendelkezése szerint a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést a könyvvizsgálatok eredményéről. E tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve közöljük az elkülönített állami pénzalapok 2002. évi beszámolójának és mérlegének auditálása során a könyvvizsgálók megállapításait:

1. Az éves költségvetési beszámoló a Munkaerőpiaci Alap 2002. december 31-i mérleg fordulónapon fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

2. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 2002. évi beszámolóját könyvvizsgáló hitelesnek minősítette. Az Alap pénzforgalma a beszámolóban a gazdasági események és a számvitel egybevágó adataival megegyezően került elszámolásra.

Az egyes alapokról kiadott könyvvizsgálói záradékokat tartalmazzák a "Fejezeti indokolások" kötetek - az éves beszámolók részeként - mellékletei.

X.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2002. évi költségvetésének végrehajtása

1. A gazdálkodás keretei

Az Alapok 2002. évi költségvetését tartalmazó 2000. évi CXXXIII. törvény az alrendszer bevételi főösszegét 2130,3 milliárd forintban, kiadási főösszegét 2147,5 milliárd forintban, így hiányát 17,2 milliárd forintban állapította meg. A hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a bevételek és a kiadások összhangjával számolt. Összefüggésben a tárgyév bázisát képező 2001. évi költségvetés teljesítésével, valamint a 2002. év első hónapjait jellemző folyamatokkal a 2002. évi XXIII. törvény több helyen módosította a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2002. évi költségvetését is. A módosítás az alrendszer bevételi és kiadási főösszegét egyaránt ugyanakkora összeggel felemelte, előbbit 2281,4 milliárd forintra, utóbbit 2310,4 milliárd forintra, így az alrendszer hiánya változatlan maradt. A módosítás mindkét alap bevételi és kiadási főösszegét az egyenlegek változatlansága mellett megnövelte. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a központi költségvetésből származó támogatás, valamint az egyéb bevételek előirányzata lett megnövelve, míg a kiadások körében új előirányzatként jelent meg az egyszeri nyugdíjjuttatás, és a méltányossági nyugdíjemelés. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében nőtt a munkáltatói és a biztosítotti járulékbevétel előirányzata, valamint a központi költségvetési támogatás összege, és az így képződő többletbevétel adta a fedezetét a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszertámogatás, a gyógyászati segédeszközök és az alapból finanszírozott nyugellátások kiadási többletének. Az év végén a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény tovább módosította az Egészségbiztosítási Alap költségvetését, megnövelte a gyógyszertámogatás, és a gyógyászati segédeszköz-támogatási előirányzatokat, s ezek összegével (11,8 milliárd forinttal) növelte a kiadási főösszeget, s mivel a változtatás nem érintette a bevételeket, a hiány nagysága 29,0 milliárd forintra változott.

Az alrendszer költségvetésének megvalósulását jelentősen befolyásoló makrogazdasági paraméterek a legtöbb esetben számottevően eltértek a költségvetés tervezésénél feltételezett értékektől. A bevételek mintegy 71%-át adó munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek alakulását a járulékköteles jövedelmek döntő hányadát kitevő nemzetgazdasági szintű bruttó keresettömeg alakulása befolyásolja. Ennek tervezett növekedését a tényleges növekedés mintegy 7,8 százalékponttal haladta meg, ez jelentős járulék-bevételi többletet eredményezett.

A foglalkoztatottak száma - ami alapvetően meghatározza a járulékot és az egészségügyi hozzájárulást fizetők létszámát - a megelőző év szintjén maradt, a tervezés ezzel szemben mintegy 2%-os mértékű foglalkoztatottság bővüléssel számolt. A nemzetgazdasági szintű nettó átlagkeresetek növekedése a tervezett értéknél mintegy 11,2 százalékponttal volt nagyobb, a fogyasztói árindex pedig 0,3 százalékponttal haladta meg a tervezettet, mindez a nyugdíjemelés mértékét befolyásolta.

A társadalombiztosítási (munkáltatói) járulék mértéke 2002-ben 29%, az előző évhez viszonyítva ez két százalékponttal kisebb érték, ezen belül az egészségbiztosítási járulék változatlanul 11%, a nyugdíjbiztosítási járulék 20%-ról 18%-ra mérséklődött. A biztosítotti járulék mértéke miként 2001-ben, 11% maradt, ebből az egészségbiztosítási járulék mértéke továbbra is 3%. A magánnyugdíjpénztári tagok esetében a tagdíj mértéke ugyanakkora (6%) mint a megelőző évben, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe általuk fizetendő járulék mértéke továbbra is 2% volt.

A fix összegű egészségügyi hozzájárulás összege szerény mértékben emelkedett, a megelőző évi 4200,-forint/fő/hó-ról 4500,-forint/fő/hó-ra nőtt.

A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa továbbra is az átlagkereset kétszerese volt, ami napi 6 490,0 forint (az előző évben 6 020 forint volt).

1.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény az Alap 2002. évi költségvetésének bevételi főösszeget 1232,5 milliárd forintban és kiadási főösszegét ugyanekkora nagyságban határozta meg. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozott költségvetésének követelményét az államháztartási törvény írja elő. A 2002. évi XXIII. évi törvény mindkét főösszeget módosította, megnövelte 46,5 milliárd forinttal. Ez azért volt szükséges, mert a Kormány 100 napos programjának megfelelően a nyugellátásban részesülők egyszeri 19 000,-forint/fő juttatást kaptak, ez értelemszerűen növelte a költségvetési nyugellátási kiadásait, a fedezetet pedig a központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás 46,1 milliárd forinttal történő megemelése biztosította, míg a további 400,0 millió forint többletbevétel a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés bevezetéséhez szükséges forrást biztosította.

A 2002. évben lezajlott és a költségvetés készítésénél feltételezettől lényegesen eltérő évközi folyamatok eredményeként az Alap összes saját bevétele 1391,7 milliárd forint, összes saját kiadása 1405,9 milliárd forint, így a keletkezett deficit 14,2 milliárd forint.

Az Alap bevételei alapvetően két forrásból származnak, a meghatározó nagyságrendet mintegy 78,4%-ot a keresetarányosan képződő járulékbevételek képezik, és szintén lényeges módon alakítják a bevételi pozíciót a központi költségvetési hozzájárulások. Utóbbiak részesedése az összes bevételből mintegy 20,9%.

Járulékbevételekből és hozzájárulásokból (ezek döntően munkáltatói és biztosítotti járulékok) 1091,3 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, ez az összeg az előirányzott értéket mintegy 10,9%-kal haladja meg. A jelentős eltérés oka a tervezettet számottevően meghaladó keresetkiáramlás, a bruttó keresettömeg előző évhez viszonyított növekedése a feltételezettnél mintegy 7,8 százalékponttal nagyobb. A munkáltatóktól származó bevételek nagysága 859,6 milliárd forint, ami az előirányzatot 13,1%-kal haladja meg. A biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék tartalmazza a csak a felosztó-kirovó típusú rendszerbe tartozók, a magánnyugdíj-pénztári tagok által befizetett összegeket, valamint a magánnyugdíj-pénztárakból érkezett a pénztártagok visszalépésétől származó átutalásokat. Az együttes teljesítés 201,3 milliárd forint, ami 2,9%-kal nagyobb az előirányzatnál. Egyéb járulékokból és hozzájárulásokból 25,2 milliárd forint bevétel származott, ez az összeg mintegy 8,4%-kal nagyobb az előirányzatnál. E bevételi csoport legnagyobb súlyú előirányzatát a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásához való költségvetési hozzájárulás képezi, ennek teljesítése 20,7 milliárd forint, ami közel ugyanakkora mint az előirányzat.

Késedelmi pótlék és rendbírság címén 5,1 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, a teljesítés közel 10,0%-kal nagyobb mint az előirányzat

A központi költségvetési hozzájárulások 290,9 milliárd forint, ez az összeg megegyezik az előirányzattal.

Az említett összegből

- a GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni térítés nagysága az előirányzattal megegyezően 17,0 milliárd forint,

- a magánnyugdíj-pénztárakba átlépett személyek kieső járulékbevételeinek pótlására - az előirányzattal egyező - nagyságú a megtérítés, azaz 88,7 milliárd forint,

- a központi költségvetésben tervezett a költségvetés egyensúlyát biztosító pénzeszközátadás nagysága, az előirányzattal megegyezően 185,2 milliárd forint.

A Nyugdíjbiztosítási Alap összes kiadása 1405,9 milliárd forint, ami mintegy 6,1%-kal haladja meg a módosított előirányzatot. A kiadások legnagyobb részét kitevő nyugellátásokra fordított összeg 1376,5 milliárd forint, a módosított előirányzatnál 5,9%-kal nagyobb a teljesítés. A tervezettet meghaladó nyugdíjkiadásokat az évközi rendkívüli nyugdíjemelések okozták, ezeket az indokolta, hogy a nyugdíjemelés mértékét megszabó makrogazdasági paraméterek - a nemzetgazdasági szintű nettó átlagkereset, valamint a fogyasztói árak növekedése - meghaladták a költségvetés készítésénél feltételezett és az év eleji nyugdíjemelést meghatározó értékeket. A nyugellátások emelésére a januárban történt 9,7%-os mértékű emelésén kívül két alkalommal került sor. Májusban ennek mértéke 4,5%, novemberben 1,0 volt, mindkét esetben az év elejéig visszamenőleges hatállyal történt az intézkedés. A januári, valamint az évközi emelések eredményeként az egyéni nyugdíjak az előző évhez viszonyítva átlagosan 15,8%-kal nőttek, a fogyasztói árak 5,3%-os növekedése mellett az egyéni nyugdíjak reálértéke átlagosan 10,0%-kal nőtt.

A júliusban folyósított egyszeri 19 000,-forint/fő juttatás teljes összege 45,4 milliárd forint, ennek fedezetét a központi költségvetési támogatás megnövelése teljes egészében fedezte.

A nyugellátási kiadások az öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági és a hozzátartozói ellátásokra fordított összegek tartalmazzák. Az öregségi nyugdíjakra felhasznált összeg 935,1 milliárd forint, ami mintegy 12,0%-kal több mint az előirányzat. Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakra fordított kiadások nagysága 216,7 milliárd forint, ami 8,9%-kal haladja meg az előirányzatot. A hozzátartozói nyugellátásokra kifizetett összeg 179,3 milliárd forint, az előirányzat túllépése 3,4%.

A nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek működésére felhasznált összeg 21,3 milliárd forint.

Az Egészségbiztosítási Alap 2002. évi költségvetésének teljesítése

A költségvetési törvény az Egészségbiztosítási Alap 2002. évi költségvetésének bevételi főösszegét 897,8 milliárd forintban, kiadási főösszegét 915,0 milliárd forintban, így hiányát 17,2 milliárd forintban határozta meg. A 2002. évi XXIII. törvény mind a bevételi, mind a kiadási főösszeget 104,5 milliárd forinttal növelte meg, tehát a hiány nagyságát változatlanul hagyta. A kiadási többlet fedezetét a tervezettnél nagyobb keresetkiáramlással összefüggésben a munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék együttesen 69,4 milliárd forinttal történő megemelése, továbbá a központi költségvetésből átadott pénzeszköz előirányzatának 35,1 milliárd forinttal történő növelése biztosította. A kiadási oldalon az alábbi módosítások történtek: az alapból finanszírozott nyugellátási kiadások előirányzata az egyszeri nyugdíj-kiegészítés összegével 7,5 milliárd forinttal nőtt, a gyógyszer-támogatási előirányzat 46,0 milliárd forinttal, a gyógyító-megelőző ellátásokra felhasználható összeg 50,0 milliárd forinttal és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzata 1,0 milliárd forinttal lett megnövelve. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény a hiányt 29,0 milliárd forintra növelte, ez változatlan bevételek mellett a gyógyszer-támogatási kiadások előirányzatának 10,0 milliárd forinttal és a gyógyászati segédeszköz-támogatás előirányzatának 1,8 milliárd forinttal történő megemelésének a következménye.

A 2002. évi folyamatok következményeként az Alap összes bevétele 1024,6 milliárd forint, a kiadások nagysága 1111,2 milliárd forint, így a hiány a tervezettet jelentősen meghaladva 86,6 milliárd forint.

Járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek nagysága 883,7 milliárd forint, ez csekély mértékben 2,2%-kal haladja meg a módosított előirányzatot. Ezen belül az Alap összes saját bevételének közel kétharmad részét kitevő munkáltatói és egyéni járulékbevételek együttes teljesítése 646,5 milliárd forint, ami mindössze csak 0,1%-kal nagyobb a módosított előirányzatnál. Egyéb járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek nagysága 23,0 milliárd forint, ami mintegy 12,7%-kal több mint a módosított előirányzat. Az idetartozó bevételek legnagyobb tételét - közel 80,0%-át - a munkáltatói táppénz-hozzájárulás képezi, ennek teljesítése 18,1 milliárd forint, ami az előirányzatot 8,3%-kal haladja meg. A kérdéses bevételi tétel túlteljesülése összefügg a tervezettet jelentősen meghaladó táppénzkiadásokkal. A kétféle (fix összegű + százalékos mértékű) egészségügyi hozzájárulásból keletkezett bevételek nagysága 209,9 milliárd forint, az előirányzattól való elmaradás mintegy 0,8%.

Késedelmi pótlék és bírság címen 4,3 milliárd forint bevételhez jutott az Alap az előirányzatot közel 20,0%-kal haladja meg a teljesítés.

Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek lényeges részét képezték a központi költségvetési hozzájárulások (135,9 milliárd forint), melyből az Alap egyenlegét nem érintette a GYED kiadásainak megtérítése (38,7 milliárd forint). A közvetlen támogatást jelentő garancia és hozzájárulás nagysága 93,0 milliárd forint, az előirányzatnál nagyobb támogatás átvételére a költségvetési törvényt módosító 2002. évi XXIII. törvény adott felhatalmazást.

Az Egészségbiztosítási alap összes kiadása 1111,2 milliárd forint, a módosított kiadási főösszeg túllépése mintegy 7,3%. Ennek nagy része a nyugellátásokra, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra és a táppénzre fordított kiadások körében keletkezett.

Az Alapból finanszírozott korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra felhasznált összeg 194,3 milliárd forint, a módosított előirányzatnál hozzávetőleg 18,2%-kal nagyobb felhasználást az évközi kiegészítő nyugdíjemelések magyarázzák.

Az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásaira fordított összeg 141,5 milliárd forint, ezen belül a legnagyobb részt képviselő táppénzkiadások nagysága 80,9 milliárd forint. Utóbbi, mintegy 31,0%-kal nagyobb az előirányzatnál. Terhességi-gyermekágyi segély céljaira felhasznált kiadások összege 15,8 milliárd forint, az előirányzat túllépése hozzávetőleg 36,3%. A GYED-re fordított kiadások nagysága 37,8 milliárd forint, amely mintegy 8,3%-kal kisebb a költségvetésben erre a célra előirányzott összegnél.

A természetbeni ellátásokra fordított kiadások nagysága 750,3 milliárd forint, ezen belül a meghatározó nagyságrendet képviselő gyógyító-megelőző ellátásokra 502,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás. Ez utóbbi az eredeti előirányzatot 73,2 milliárd forinttal haladja meg, melyből 50,0 milliárd forintot a költségvetést módosító 2002. évi XXIII. törvény biztosított, a további növekmény az egészségügyi dolgozók béremelésére szolgált, melynek fedezetét a Miniszterelnökség fejezetből történő pénzeszközátadás biztosította.

A gyógyszertámogatásra szánt kiadások nagysága 209,0 milliárd forint, ez a módosított előirányzat (209,0 milliárd forint) közelében van.

A gyógyászati segédeszközök támogatására felhasznált összeg 28,9 milliárd forint, ez a módosított előirányzatnál mintegy 2,0%-kal kisebb.

Az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek működésére fordított összeg 22,0 milliárd forint.

A Kincstári Egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számla igénybevétele a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásához

Az Alapok napi bevételi és kiadásai számos ok (jogszabályokban előírt be- és kifizetési határidők eltérései, a költségvetési egyenleg alakulása, a befizetők autonóm döntései, szokások, a pénzforgalom sajátosságai stb.) eltérnek egymástól. Az így keletkező napi pénzügyi hiányok áthidalását szolgálja a központi költségvetés által nyújtott kamatmentesen hitel, amelyet a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számláról lehet igénybe venni. Ennek lehetőségét a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetését tartalmazó 2002. évi CXXXIII. törvényben a társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolatára vonatkozó szabályok biztosítják.

A következő táblázatban a két alap által igénybe vett napi hitelállomány legfontosabb jellemzői találhatóak

millió forint

	Nyugdíjbiztosítási Alap	Egészségbiztosítási Alap
Legkisebb napi érték	271,0	20 535,0
Legnagyobb napi érték	327 389,0	154 394,0
Átlagos napi igénybevétele	120 281,1	85 531,9

2002-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap 22 nap esetében nem kényszerült a KESZ igénybevételére, ebből 15 nap januárra, a további 7 nap februárra esett. Az Egészségbiztosítási Alap esetében hasonlóan az előző évhez egyetlen ilyen nap sem volt.

A vagyon alakulása

A költségvetési törvény a vagyongazdálkodásból származó bevételek előirányzatát 73,0 millió forintban határozta meg, a teljesítés 93,6 millió forint. Az előirányzott bevétel az Egészségbiztosítási Alap esetében 73,0 millió forint, a teljesítés ezt valamelyest meghaladva 74,8 millió forint. Ez az összeg alapvetően két tételt tartalmaz, a járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből döntően (ingatlanok eladásából) 45,2 millió forint, bérleti díjakból 29,6 millió forint bevétel származott. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében bár ebből a forrásból nem terveztek bevételt, minimális összegű 18,8 millió forinthoz jutott az Alap, ami részvények értékesítéséből, járuléktartozások fejében megítélt vagyonelemek értékesítéséből és hasznosításából, valamint a korengedményes nyugdíjtartozás fejében megítélt vagyonelemek bérbeadásából származott.

A vagyongazdálkodási kiadások céljaira előirányzott összeg 1,9 milliárd forint, a teljesítés 1,8 milliárd forint. Az Egészségbiztosítási Alap e célra 567,0 millió forint kiadást tervezett, a teljesítés 531,3 millió forint, melynek nagy része 500,4 millió forintot a Postabankkal kapcsolatos garanciális kötelezettségek teljesítéséből származik. A további kiadások a járuléktartozás fejében átvett vagyonnal, illetve az egyéb vagyonnal összefüggésben merültek fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a tervezett kiadások nagysága 1,35 milliárd forint, a tényleges kiadások ennek közelében vannak, 1,3 milliárd forintot tesznek ki. Az így keletkezett kiadások döntő része 1,3 milliárd forint a Postabankkal összefüggő garanciális kötelezettségek teljesítése.

Létszám- és személyi juttatások

A nyugdíjbiztosítási ágazat átlagos statisztikai állományi létszáma 4088 fő, ez minimális mértékben kevesebb mint a megelőző évben. Az egy főre jutó személyi juttatás éves összege 2361,4 ezer forint, az előző évhez viszonyítva mintegy 25,0%-os a növekedés.

Az egészségbiztosítási ágazat 2002. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 3941 fő, az előző évhez viszonyított növekedés megközelíti a 2%-ot. Az egy főre jutó éves személyi juttatás 2479,9 ezer forint, az előző évhez viszonyított növekedés 13,5%.

A bevételek és kiadások funkcionális alakulása

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének bevételei és kiadásai három funkcionális csoportba sorolhatóak. A legnagyobb részesedéssel mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások csoportja bír, a bevételek mintegy 95,9%-a, a kiadásoknak hozzávetőleg 70,3%-a tartozik ide. A megelőző évet ehhez hasonló arányok jellemezték.

Az egészségügy megnevezésű csoportba sorolható kiadások az összes kiadásnak mintegy 29,7%-át teszik ki, a bevételek körében való részesedés 4,1%.

Az általános közösségi szolgáltatások kategóriába sorolható bevételek és kiadások aránya minimális, egyik esetben sem éri el a statisztikailag értelmezhető megoszlási %-ot.

XI.
A helyi önkormányzatok gazdálkodása

1. A költségvetési szabályozórendszer működésének értékelése

A helyi önkormányzatok, mint számszerinti, mint önkormányzat típusonkénti alakulását a 2001., illetve 2002. december 31-ei állapotnak megfelelően az alábbi táblázat tartalmazza:

Általános értékelés

A helyi önkormányzatok a 2002. költségvetési év során 2316 milliárd forint tárgyévi bevételből gazdálkodtak, ami 30,6%-kal haladta meg az eredeti előirányzatot és 16,4%-kal magasabb az előző évi teljesítéshez viszonyítva. Ez az összeg 135,1 milliárd forinttal magasabb a GFS rendszerű bevételeknél, magába foglalja a hitelbevételeket, az értékpapírok értékesítéséből származó bevételeket, valamint az államkötvény, egyéb (hosszú lejáratú) pénzügyi befektetések bevételét és az éven belüli értékpapírok vásárlásának és eladásának egyenlegét is. Kiemelkedő a hitelbevételek előző évhez viszonyított 80,7%-os, 35,5 milliárd forintos növekménye.

A bevételeken belül az állami támogatások és hozzájárulások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó együttesen az összes bevétel 41,3%-át teszi ki. Az előző évihez viszonyítva ez a mutató 1,2 százalékpontos emelkedést mutat. Az emelkedés fő oka a szeptember 1-jei közalkalmazotti béremelések finanszírozása. A központosított előirányzatok teljesítése - döntően az év közepétől hozott kormányzati intézkedések eredményeként - közel négyszerese a 2001. évinek.

Az elmúlt évet megelőzően a helyi adók összes bevételeken belüli aránya 13,4%-os volt, 2002. évre ez az arány már csak 12,8%. A helyi adó bevételek alakulását az azt közelítőleg 85%-os arányban alkotó iparűzési adó növekedésének mértéke jól tükrözi. A helyi adó bevételek 2001. évi 20% feletti emelkedése 2002. évre már csak 11,3%-os növekedést mutat. Az iparűzési adó bevétel 2001. évhez viszonyított emelkedése is hasonlóan (11,5%)alakult 2002. évre.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata csupán az eredeti előirányzathoz képest mutat kiugró emelkedést (231,4%), a 2001. évi teljesített adathoz viszonyítva már csak 3,4%-os növekedést tapasztalhatunk.

A bevételek ilyen alakulása mellett az önkormányzatok 2002. évi gazdálkodására a további - 2001. évet maghaladó mértékű - takarékos, egyre inkább csak a kötelező feladatok ellátására irányuló szemlélet vált jellemzővé. E szemléletmód mellé társul egyre több önkormányzatnál - a csökkenő gyermeklétszám miatti oktatási normatív támogatás kiesés ellensúlyozására - a racionálisabb intézményhálózat kialakítására való törekvés. Ennek jelei a létszámcsökkentéseken, intézmények átvilágításán, összevonásán keresztül egészen az intézmény megszűntetéséig valamennyi változatban megmutatkoznak.

A bevételi oldal bővítéséhez egyre több önkormányzat próbálta növelni esélyét a különböző pályázatokon. A gazdálkodás ésszerűsítésének véges lehetősége leginkább a kistelepüléseket sújtja oly módon, hogy a kedvezőtlenebb kihasználtságú intézményeik fenntartásához vagyonuk felélésére is esetenként szükség van.

A források szűkössége miatt a költségvetési intézmények épületeinek állagát érintő munkálatokra, az elhasználódott eszközök cseréjére, készletek beszerzésére a legszükségesebb esetben került sor.

Több önkormányzatnál merült fel évközben likviditási probléma, amelyet a feladatok átütemezésével, rövid lejáratú működési hitelek és kiegészítő központi támogatások igénybevételével oldottak meg.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket megillető kiegészítő állami támogatás terhére utólagos elszámolási kötelezettség mellett finanszírozási előleget vehettek igénybe. Emellett egy olyan támogatási forma is az önkormányzatok rendelkezésére állt, mely alapvető funkcióját tekintve az egyedi, nem tipizálható és így az "önhiki" rendszerében nem kezelhető működési problémák megoldásához adhatott segítséget.

A működőképesség megőrzése mellett 2002-ben 20% fölé emelkedett a kiadásokon belül a fejlesztési ráfordítások aránya.

Összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok fenntartották működőképességüket, teljesítették a lakossági közszolgáltatási feladataikat.

2. A 2002. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása

2.1. A folyó és felhalmozási bevételek, valamint kiadások egyenlegei

A helyi önkormányzatok konszolidált egyenlege -105,0 milliárd forint. Ha nem vesszük figyelembe a 11,6 milliárd forint összegű privatizációs bevételt, - ami részvény értékesítésből és vállalat eladásból származik - akkor a privatizációs bevétel nélküli konszolidált egyenleg -116,6 milliárd forint, ami a tavalyi önkormányzati kiadások és bevételek egyenlegének szintjéhez képest lényegesen rosszabbodott.

A helyi önkormányzatoknál ugyan egységes pénzalap van, de - a jelenségek mögött az okokat feltárva - külön is indokolt vizsgálni a folyó- és a felhalmozási bevételeket és kiadásokat, illetve ezek egyenlegét.

A folyó bevételek és kiadások hitelműveletek nélküli egyenlege +79,6 milliárd forint, ami ugyan több mint 20 milliárd forinttal kevesebb, mint 2001-ben, de még így is előnyösnek értékelhető. Ennek alakulásában szerepet játszik, hogy az évközi rövidlejáratú értékpapírok forgalmából az önkormányzatok még mindig jelentős - bár évente csökkentő mértékű - kamatbevételre tettek szert. A helyi adók bevétele több mint 30 milliárd forinttal haladta meg a 2001-ben realizáltat, és ugyancsak jelentősen az évközi módosításokkal korrigált helyi költségvetési rendeletekben prognosztizált összeget is. A gazdasági környezet alakulása következtében az előre becsülthöz képest nagyobb számban és sok helyen valamivel magasabb mértékkel működtettek helyi adókat. A legnagyobb bevételt képező iparűzési adónál az önkormányzatok korábbinál nagyobb hányada alkalmazott maximális adókulcsot.

Kiadási oldalról mind a költségvetési törvény előkészítésekor számítotthoz képest, mind az önkormányzatok által, saját módosított rendeleteikben tervezettekhez képest magasabban teljesültek a személyi juttatások és a dologi kiadások. Ami a személyi juttatásokat illeti, az un. rendszeres személyi juttatások növekedési dinamikája erőteljes, különösen a közalkalmazottakat érintő 50%-os bérfejlesztés eredményeként. A külső személyi juttatások és a nem rendszeres juttatások növekedése is töretlen. Ezek részben a külső megbízások számának emelkedésére utalnak (azzal együtt, hogy alkalmazásuk 2002-től újraszabályozásra került), valamint arra hogy egyes önkormányzati segélyek folyósításának feltétele az érintettek által elvégzett közcélú munka, mely szintén ezen a soron (és nem szociális segélyként) kerül elszámolásra.

A felhalmozási bevételek és kiadások hitelműveletek nélküli egyenlegét a 2000. és a 2001. évi tőke mérlegek egyenlegével is összevetve megállapítható, hogy annak alakulását 2002-ben a privatizációs bevételek elmaradása és a hitelekre épített aktív fejlesztési tevékenység határozta meg.

A felhalmozási egyenleg az egyszeri jellegű privatizációs bevételek nélkül közel 87 milliárd forinttal romlott 2001-hez képest és -196,2 milliárd forinton zár. A hiány az elmúlt három év viszonylatában is kiemelkedően magas.

A privatizációs bevételek 1994-től a következő három évben több mint tízszeresére emelkedtek. Az 1997. évi kiugró, több mint 91 milliárd forint már akkor a folyamat várható kimerülését vetítette előre. Ezt igazolja a privatizációs bevételek 2000. évi 37 milliárd forintos és 2002 évi 11,6 milliárdos értéke is.A privatizációs bevételek visszaesése egyben azt is hozta, hogy az e tételek figyelembe vételével számolt egyenleg -184,5 milliárd forint, ahol mintegy 86 milliárd forint romlás következett be.

2002-ben az önkormányzatoknál mind a hitelfelvétel, mind a pénzmaradvány igénybevétele erőteljesen megnőtt az előző évhez képest. Az előbbi több mint 80%-os emelkedést mutat - és 79,4 milliárd forintot jelent -, az utóbbi is 45%-kal nőtt és 198,2 milliárd forintot tesz ki. Döntően ezek a folyamatok eredményezték - a fejlesztési célú állami támogatások szinte változatlansága mellett - a zárszámadás jelentősen növekvő hiányát.

Látható, hogy a lezárt év fejlesztési kiadásainak finanszírozását az ugyanilyen célú bevételeken - ezeken belül a privatizációs bevételeken - túlmenően, döntő részben a maradvány felhasználás és a hitelfelvétel biztosította. E mellett ugyan a folyó működési mérleg többlete a fejlesztések finanszírozásában másodlagos szerepet játszott, de azt karakteresen jelzi, hogy a működés érdekében történő vagyon felélés hipotézisét a számok az önkormányzati szféra egészére nem igazolják vissza.

A működési bevételek és kiadások, valamint a fejlesztési bevételek és kiadások egyenlegének számítása 2000-2002. években

Megnevezés	millió forintban
Folyó bevételek és kiadások	2000. évi teljesítés	2001. évi teljesítés	2002. évi teljesítés
Intézményi tevékenységek bevételei *	175 349,2	193 009,8	228 854,1
Kamatbevételek	29 582,5	26 097,7	24 213,9
Illetékek	29 079,1	34 981,2	39 771,8
Helyi adók	221 766,4	266 685,2	296 772,2
Környezetvédelmi bírság	401,8	405,9	379,0
Egyéb sajátos bevételek	33 517,4	41 233,3	39 859,0
Személyi jövedelemadó	242 309,0	286 386,5	333 006,8
Gépjárműadó	12 622,1	14 061,5	14 584,1
Működési célú állami hozzájárulások és támogatások összesen	362 247,8	423 461,2	532 525,8
Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök	230 935,0	250 040,7	305 135,8
Egyéb államháztartáson belüli átutalások	49 303,4	46 006,3	40 016,8
Államháztartáson kívülről származó pénzeszközök**	21 824,0	34 098,8	29 278,9
Folyó, működési bevételek összesen	1 408 937,7	1 616 468,1	1 884 398,2
Személyi juttatások	495 761,2	586 945,8	743 167,5
Tb. járulék, munkaadói járulék, eü. hozzájárulás	199 464,2	220 857,1	259 885,4
Dologi kiadások	484 757,7	522 957,6	598 311,5
Társadalom és szociálpolitikai juttatások	89 624,7	96 026,6	103 401,1
Ellátottak pénzbeni juttatása	5 165,0	5 812,0	6 585,9
Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson belülre	2 010,1	2 217,0	2 609,9
Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre**	53 720,9	82 009,1	90 884,9
Folyó, működési kiadások és támogatások összesen	1 330 503,8	1 516 825,2	1 804 846,2
Folyó, működési bevételek és kiadások egyenlege	78 433,9	99 642,9	79 552,0
Felhalmozási bevételek és kiadások
Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése	76 059,4	81 417,2	82 978,6
Részvények értékesítése	24 547,5	5 497,5	7 036,6
Vállalat értékesítéséből származó bevételek	12 562,9	5 713,1	4 612,7
Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek	34 099,0	37 545,4	63 437,0
Államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek	33 287,9	71 651,9	50 530,7
Fejlesztési célú állami hozzájárulások és támogatások összesen***	66 569,3	85 443,0	87 961,5
Fejlesztési, felhalmozási bevételek összesen	247 126,0	287 268,1	296 557,1
Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalmozása, pü. befektetések	190 953,3	245 212,0	294 877,3
Államháztartáson belüli felhalmozás célú átutalások	1 228,6	1 028,0	1 434,4
Államháztartáson kívüli felhalmozás célú átutalások	36 398	36 168,3	52 628,7
Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása	49 125,3	50 800,8	65 946,4
Felhalmozások ÁFA-ja	42 884,7	52 410,6	66 190,2
Fejlesztési, felhalmozási kiadások összesen	320 589,9	385 619,7	481 077,0
Fejlesztési, felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege	-73 463,9	-98 351,6	-184 519,9
Privatizációs bevétel nélküli fejlesztési bevételek és kiadások egyenlege	-110 574,3	-109 562,2	-196 169,2
GFS rendszerű bevételek összesen	1 656 063,7	1 903 736,2	2 180 955,3
GFS rendszerű kiadások összesen	1 651 093,7	1 902 444,9	2 285 923,2
GFS rendszerű egyenleg	4 970,0	1 291,3	-104 967,9
Privatizációs bevétel nélküli GFS rendszerű egyenleg	-32 140,4	-9 919,3	-116 617,2
* ÁFA-t is tartalmaz
** Kölcsönnyújtást is tartalmazza
*** A címzett és céltámogatásokat, a területi kiegyenlítést szolgáló felesztési célú támogatást, valamint a céljellegű decentralizált támogatást tartalmazza.

2.2. A bevételek alakulása

A helyi önkormányzatok 2002. évi tárgyévi bevételeinek összege 2316,1 milliárd forint, ami 327,1 milliárd forinttal, 16,4%-kal haladja meg a 2001. évben teljesített bevételeket.

Ezen túlmenően az önkormányzatok feladataik finanszírozására 198,2 milliárd forintot vettek igénybe az előző évi pénzmaradványaikból, amely 2001. évhez képest mintegy 62,2 milliárd forinttal növekedett, segítve a tárgyévi gazdálkodást.

Így a helyi önkormányzatok rendelkezésére mindösszesen 2514,3 milliárd forint bevétel állt, amely az előző évhez képest 389,3 milliárd forinttal, 18,3%-kal magasabb.

A helyi önkormányzatok 2001. évi és 2002. évi bevételi forrásainak megoszlása %-ban
Megnevezés	2001. évi teljesítés	2002. évi országgyűlési előirányzat	2002. évi teljesítés
1. Saját folyó bevételek	28,2	27,4	27,1
ebből: -helyi adók	13,4	14,0	12,8
2. Átengedett bevételek	15,2	19,7	15,1
ebből: - személyi jövedelemadó	14,4	18,8	14,4
- gépjárműadó	0,7	0,8	0,6
3. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek	10,1	5,1	9,0
4. Állami hozzájárulások és támogatások	25,6	30,3	26,8
ebből: - normatív állami hozzájárulások	15,3	19,1	14,2
- címzett és céltámogatások	3,5	3,3	2,8
5. Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök	12,6	14,5	13,2
6. Egyéb átvett pénzeszközök, visszatérítések	4,0	1,8	3,0
7. Hitel, kötvény, értékpapír bevétel	4,3	1,2	5,8
Tárgyévi bevételek összesen	100,0	100,0	100,0

A helyi önkormányzatok 2002. évi összes bevételén belül a fő bevételi csoportok súlyának kisebb mértékű elmozdulása tapasztalható 2001-hez képest. Így - elsődlegesen a központi bérpolitikai intézkedések következtében - nőtt az állami hozzájárulások és támogatások bevételeken belüli aránya. Jelentősebb szerepet kaptak a pénzpiaci bevételek, összhangban a felhalmozási és tőke jellegű kiadások kiugró teljesülésével.

A bevételek főbb csoportonként a következők szerint alakultak:

A saját folyó bevételek összege 627,3 milliárd forint, amely 12,0%-kal haladja meg az előző évit.

Ezen belül:

• Az intézményi működési bevételek 253,1 milliárd forintra teljesültek, az előző évi teljesítést mintegy 34 milliárd forinttal, 15,5%-kal lépték túl. Ennek keretében az intézményi tevékenységek bevételei, amelyek az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások díjából, bérleti és lízing díjbevételekből tevődnek ki, mintegy 15,4%-kal 166,8 milliárd forintra bővültek. Ebben - a térítési és a bérleti díjak lényegében inflációkövető növekedésén túl - szerepet játszott az önkormányzati intézmények szabad kapacitásának hasznosítása is. Az ÁFA bevételek 28%-os, 13,6 milliárd forinttal történő növekedése egyrészt szorosan összefügg a díjbevételek dinamikájával, másrészt a beruházásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérítésekre vezethető vissza. Az intézményi működési bevételeken belül a kamatbevételek 24,2 milliárd forintot tettek ki, amelyek ugyan közel 1,9 milliárd forinttal elmaradtak a 2001. évi összegtől, de még mindig jelentősnek mondhatók. E bevételek teljesítésében elsődleges szerepe volt annak, hogy az önkormányzatok egyre növekvő része az intézmények finanszírozására a Magyar Államkincstáréhoz hasonló - ún. önkormányzati kincstári - rendszert vezetett be. Ezáltal a likviditásuk javult, a felesleges pénzmozgások elkerülhetőek voltak, és az időlegesen szabad pénzeszközök lekötésére különös figyelmet fordítottak. A kamatbevételek fenntartásában másodlagos szerepe volt az önkormányzati részvények értékpapírokra, jellemzően állampapírokra való átváltásának. Így az önkormányzatok - a bizonytalan osztalék helyett - garantált kamatbevételhez jutottak.
• 2002-ben valamilyen típusú helyi adót 3052 önkormányzat működtetett területén.Már csak 105 önkormányzat nem vezetett be helyi adót.

Az önkormányzatok által a leggyakrabban működtetett adónem a helyi iparűzési adó, amelyet 2426 helyen vezettek be, ez 72-vel több önkormányzatot jelent 2001. évhez képest. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak a 79%-a élt ezen adónembevezetése lehetőségével. Az iparűzési adót működtető önkormányzatok kb. 80%-a 1,2% felett állapította meg az adómértéket. A helyi adó bevételek iránti fokozódó igényt jelzi az a körülmény, hogy a maximális adómértéket 880 önkormányzat - az iparűzési adót bevezető önkormányzatok 36%-a - s köztük a főváros alkalmazta. Az iparűzési adónak az összes helyi adóbevételen belüli aránya évek óta kb. 84-86%.

A második leggyakrabban alkalmazott adónem a magánszemély kommunális adója, amelyet 2030 önkormányzat működtetett területén. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak 66,5%-a élt ezzel a lehetőséggel. Az önkormányzatok számára ez a legkönnyebben kezelhető adó, megállapítása, adminisztrációja viszonylag kevés ráfordítással jár, a kisebb településeken ezt az adónemet könnyebben el lehet a lakossággal fogadtatni és nem okoz komolyabb anyagi megterhelést, mivel a megállapítható maximális adómérték 12 000 forint/adótárgy/év. Az adómaximumot így is 163 önkormányzat alkalmazta.

Vállalkozók kommunális adóját 737, építményadót 1048 (ebből lakás után 353), idegenforgalmi adót 615 (ebből tartózkodási idő után 443, szállásdíj után 4, építmény után 168), telekadót 395 önkormányzat állapított meg.

A vállalkozók kommunális adójának mértékét az önkormányzatoknak 70%-a az adómaximumban - 2000 forint/fő/év - határozta meg.

Az építményadónál és a telekadónál az adómértéket az önkormányzatok igen tág határok között (20-900 forint/m2) állapították meg. Az országban mindössze 4 önkormányzat él a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás lehetőségével. (Érd lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 0,5%-os, telekadót 0,6%-os,Nyíregyháza nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 2,8%-os, Nemeskér szintén a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 2,5%-os, valamint Paks lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények után 1,5; 1,8 és 3%-os adó mértéket állapított meg.)

Idegenforgalmi adót az adónem speciális jellegéből adódóan kevés - az idegenforgalom által közkedvelt- önkormányzat vezetett be területén.

Általánosságban megállapítható, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek területén adóztatható adótárgy található, éltek valamelyik helyi adó bevezetésének lehetőségével. Változatlan az önkormányzatok részéről az a gyakorlat, hogy elsődlegesen a vállalkozói szférát adóztatják. Az építményadónál folyamatosan az tapasztalható, hogy továbbra is csak kis számban élnek a lakások utáni adómegállapítás lehetőségével. Az építményadón belül elsődlegesen a nem lakás céljára szolgáló építményekre vezetnek be helyi adót, azon belül is a műhelyekre, üzlethelyiségekre, garázsokra, irodákra, raktárakra, gazdasági épületekre, üdülőkre, présházakra, külterületi épületekre terjesztik ki az adófizetési kötelezettséget.

A helyi adók tervezett előirányzata 248 milliárd forint volt, az önkormányzatok költségvetési beszámolóin alapuló adatok alapján 2002. évben a helyi adóbevétel 296,8 milliárd forintra teljesült.

A bevétel növekedése több tényező együttes hatása miatt következett be.Ez évben is növekedett az iparűzési adót bevezető önkormányzatok száma. Az iparűzési adóbevétel 252,6 milliárd forint, amely az összes helyi adóbevétel 85%-a. Ebben az adónemben az előző évhez képest 26,1 milliárd forinttaltöbb bevétel keletkezett. Az iparűzési adónál a nominális bevételt növeli, hogy az adóalap az árszínvonal növekedése és a gazdasági növekedés miatt is emelkedik. További adóbevételt növelő tényező, hogy az iparűzési adó elvonás átlagos szintje a 2001. évi 1,8%-ról 1,9%-ra növekedett.

A többi helyi adóból (építményadó, telekadó), forint bevétel keletkezett, amely 3,9 milliárd forinttal - 9%-kal -több mint 2001. évben volt. Az adóbevétel növekedése ezeknél az adónemeknél az adómérték emelésének következménye.

A viszonylag kisebb bevétel növekedés egyfelől annak tudható be, hogy az önkormányzatok a lakosságra tekintettel a lakásokat és a magánkézben lévő telkeket nem szívesen adóztatják, másfelől ezen adónemekben sem az árszínvonal változás, sem a gazdasági fejlődés önmagában nem eredményez bevétel növekedést. Az önkormányzatoknak így az adóbevételekreál értékének biztosítása érdekében is adómértéket kell emelni, amely sohasem "népszerű".

A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok továbbra is az iparűzési adó működtetésével igyekeznek helyi adó bevételi igényeiket biztosítani. A bevételi érdekeltség miatt az elmúlt évben már azon települések egy részében is működtetnek iparűzési adót, ahol a gazdasági aktivitás nem számottevő.

• A helyi önkormányzatokat megillető tervezett illetékbevétel összege 31 milliárd forint volt. Ehhez képest befolyt (teljesített) bevétel 39,8 milliárd forint, amely a 2001. évi bevételhez viszonyítva 13,7%-kal nagyobb.

A bevétel növekedésében legnagyobb szerepe - az összes illetékbevételben legnagyobb súlyú - visszterhes ingatlan-átruházási illetéknek volt, amely 3,8 milliárd forinttal, azaz 14%-kal (30,3 milliárd forintra) nőtt. Az ingyenes szerzésekhez - öröklés, ajándékozás - kapcsolódó illeték bevételek 28%-kal, illetve 42%-kal 3,1 milliárd forintra, illetve 1,2 milliárd forintra növekedtek.Emellett a gépjármű átruházási, öröklési, ajándékozási illetékbevételek együttesen 12%-kal, 1 milliárd forinttal nőttek.

Az átengedett bevételek teljesítése 350,1 milliárd forint, amely a 2001. évi bevétel 115,6%-ának felel meg.

• A gépjárműadó helyi önkormányzatokat megillető központi előirányzata 14 milliárd forint volt, míg a ténylegesen elért bevétel 14,6 milliárd forint, amely 104,3%-os teljesítésnek felel meg. Nem változott az a szabály, hogy a települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adókból a törvényben meghatározott alsó adótétellel (2002. évben: 600 forint/100 kg) számított összeg fele-fele arányban oszlik meg az önkormányzat és az Útfejlesztési és fenntartási célelőirányzat között. Ha viszont a képviselő testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok által a magasabb adótétellel realizált bevétel összege a már említett 14,6 milliárd forinton belül 5,9 milliárd forint volt.
• A 2002. évi átengedett személyi jövedelemadó - a korábbi évvel megegyezően - az állandó lakóhely szerint az adózók által két évvel korábban bevallott SZJA 40%-a. Az önkormányzatok számára rendelkezésre álló összeg - a 2001. évihez viszonyítva- 16,3%-kal, 46,6 milliárd forinttal növekedett.
• A termőföld-bérbeadásból származó bevételhez kapcsolódó személyi jövedelemadó súlya az összes bevételen belül nem jelentős (0,1%), azonban az előirányzathoz viszonyított (42,9%-os) 2,5 milliárd forintra való növekedése nem elhanyagolható.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek a 2001. évi szintet 3,4%-kal meghaladó mértékben 208,6 milliárd forintra teljesültek.

• Ezen belül a tárgyi eszközök értékesítéséből az előző évhez képest 1,9%-kalnagyobb összegű bevétel (összesen mintegy 83 milliárd forint) folyt be.
• A privatizációs bevételek - melyek a részvények, részesedések értékesítéséből, vállalatértékesítésből, az ÁPV Rt. által történt magánosításból, az önkormányzatokat főként a belterületi földek után megillető bevételekből tevődnek össze - az előző évihez viszonyítva 0,4 milliárd forinttal (3,9%-kal) - növekedtek. Ugyanakkor e bevételekre az is jellemző, hogy csak az önkormányzatok viszonylag szűk - és a privatizációs folyamat lezárásával egyre szűkülő - körére korlátozódnak.
• Az államháztartáson belülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök 25,9 milliárd forinttal (69%-kal) haladták meg az előző évi teljesítést. E növekedés a célelőirányzatok (KAC, VICE, önkormányzati lakásprogram) lehetőségeinek sikeres kihasználását mutatja.
• Az államháztartáson kívülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök mintegy 48,6 milliárd forintot jelentettek, ez 68,6%-a az előző évi - gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati kártalanítás miatt kiugró - teljesítésnek.

A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 620,5 milliárd forint állami hozzájárulást és támogatást utalt át, amely 83,3 milliárd forinttal, 15,5%-kal magasabb az országgyűlési előirányzatnál.

Az állami támogatások

• legnagyobb csoportját a normatív állami hozzájárulások képezték. Ezen a jogcímen az év során történt lemondások következtében az országgyűlési előirányzat 97,5%-ra, 329,5 milliárd forintra teljesült.

• A normatív kötött felhasználású támogatások - szintén a jogos igénybevétel tervezettől eltérő alakulása következtében - az előirányzott összeg 84,7%-ában, 75,9 milliárd forinttal teljesültek.
• A színházi támogatások az előirányzatnak megfelelően, mintegy 6,6 milliárd forint összegben teljes egészében átutalásra kerültek az érintett önkormányzatoknak.
• A központosított előirányzatok 2002. évi teljesülése 101,4 milliárd forint, ami az országgyűlési előirányzatot 86,6 milliárd forinttal, a 2001. évi teljesítést 74,8 milliárd forinttal haladja meg. A túlteljesítés - döntő hányadában keresetnöveléssel összefüggő - évközi döntésekre vezethető vissza, így az önkormányzatoknál és intézményeiknél foglalkoztatott közalkalmazottak átlagosan 50%-os 2002. szeptember 1-jei illetményemelésére, az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők és a tűzoltók illetményrendszerének 2001. július 1-jei módosításának éves hatására, a közgyűjteményi, közművelődési és művészeti területen dolgozók bérszorzójának emelésére, a szociális ágazatban a munkahelyi pótlék emelésére.

• A működésképtelenné váló helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása az önkormányzati forrásszabályozás egyik fontos elemét képezte a 2002. évben is. A helyi önkormányzatok a működőképességük helyreállításához 2002. évben 3 jogcímen vehettek igénybe támogatást: költségvetésük forráshiányának kiegészítésére, a saját hibájukból bekövetkezett tartós fizetésképtelenség átmeneti kezelésére, valamint az átmeneti likviditási problémák megoldására. E három jogcímen az önkormányzatok 19,2 milliárd forint támogatásban részesültek, amely összeg - évközi átcsoportosítás következtében - 67,2%-kal nagyobb volt az éves előirányzatnál és 27%-kal haladta meg a 2001-ben ilyen jogcímeken nyújtott támogatásokat.

• Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása előirányzata a törvény szerint 11,4 milliárd forint volt. Ezt meghaladó volt a törvényi feltételeknek megfelelő önkormányzati támogatási igény, így az évközi előirányzat átcsoportosítással 16,7 milliárd forint került felhasználásra.

A költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően 2002. évben is két alkalommal nyújthatták be az önkormányzatok igényléseiket. A két ütemben 1309 önkormányzat 1513 igénylést nyújtott be 24,7 milliárd forint összegű támogatásra. A felülvizsgálat során 1279 önkormányzat 1453 igénylése volt a törvénynek megfelelő és részesült 16,7 milliárd forint támogatásban (204 önkormányzat mindkét ütemben igénylő volt). Nem igényelhetett támogatást az az 500 fő lakosságszám alatti önkormányzat, amely nem tartozott körjegyzőséghez, illetve intézményt nem tart fenn. Az intézmények kapacitáskihasználtságára vonatkozó feltétel szerint 3000 fő lakosságszámig minimum 50%-os az elvárt kapacitáskihasználtság, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetén lép be a 70%-os alsó határ. Tekintettel arra, hogy a "kétéves költségvetés" miatt az önkormányzatok nem korrigálhatták a 2002. évre helyi iparűzési adóerőképességüket, az ebből fakadó várható bevételkiesésre hivatkozva - év végi elszámolási kötelezettséggel - korrekcióval élhettek a forráskiegészítő támogatás igénylésekor (ez 26 igénybejelentést érintett).

Az igénylés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesüléséről a támogatásban részesült önkormányzatoknak az év végén el kellett számolniuk. A jogtalanul igénybevett támogatási összeghez visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. A 2002. évben 16 önkormányzat jelezte visszafizetési kötelezettségét együttesen 13,6 millió forint összegben. Az igénylési feltételeknek egy önkormányzat nem felelt meg (Egyed által visszafizetendő 1,2 millió forint), a másik 15 önkormányzat az adóerőképesség pontosításából fakadó várható bevételkiesésétől eltérő összegű tényleges bevétel miatti többlettámogatást fizeti (12,4 millió forint).

• A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok átmeneti támogatására 300,0 millió forint eredeti előirányzatot terveztek, melyből a 2002. évi teljesítés összege 38,3 millió forint lett.

A támogatás három címen volt igényelhető:

• A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet az az önkormányzat nyújthatott be, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
• Az adósságrendezés megindítását követően az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén a helyi önkormányzat működési támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételének feltételeit az adósságrendezési eljárásról szóló törvény végrehajtási rendelete, a 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet rögzíti. A feltételek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések támogatásánál előírtakra épültek, azonban az adósságrendezés időtartama alatt a kérelmek benyújtása folyamatosan, elbírálásuk pedig soron kívül történt. Ezen a jogcímen 3 önkormányzat összesen 32,2 millió forint támogatást kapott a következőképpen: Atkár (7,2 millió forint), Gilvánfa (6,5 millió forint), Sáta (18,5 millió forint).
• A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjazására igénybe vehető állami támogatásban szintén 3 önkormányzat részesült összesen 6,1 millió forint összegben a következők szerint: Atkár (2 millió forint), Nágocs (2 millió forint), Sáta (2,1 millió forint).

• A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására szolgáló 2002. évi eredeti előirányzat összege 1,2 milliárd forint volt. A támogatás az önkormányzatok egyedi, nem tipizálható - és emiatt az "önhiki" keretében nem kezelhető - működési problémáinak rendezésére szolgált. A támogatásról való döntési jogkör a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a belügyminisztert illette meg. 2002. évben 588 önkormányzat nyújtotta be támogatási kérelemét, melyben összesen 11,1 milliárd forint állami támogatást igényeltek. A költségvetési törvény által 2002. évben biztosított átcsoportosítási lehetőségek kihasználásával, (normatív támogatás lemondásából 0,9 milliárd forinttal, majd újabb 1,1 milliárd forinttal emelkedett, 0,8 milliárd forintot cél- címzett támogatásra átcsoportosítva csökkent) az eredeti előirányzat 1,2 milliárd forinttal megemelésre került. A kérelmek felülvizsgálatát követően 559 helyhatóság részesült 2,4 milliárd forint kiegészítő támogatásban. Bárdudvarnok önkormányzata 5,4 millió forint összegű visszatérítendő támogatásban részesült, melyet 2002. év során az előírt határidőre visszafizetett.

• A címzett- és céltámogatások jogcímen 2002. évre tervezett 58,3 milliárd forint előirányzatból, továbbá a Kincstárnál a 2001. év végén az önkormányzatok rendelkezésére álló azonos célú maradványokból összesen 64,8 milliárd forint került felhasználásra.

• A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás eredeti előirányzata 2002. évben 10,6 milliárd forint volt. Az előző évek maradványát is figyelembe véve 16,3 milliárd forint állt az önkormányzatok rendelkezésre, amiből a 2002. évi teljesítés összege 12,3 milliárd forint.

• A céljellegű decentralizált támogatás előirányzata 2002. évben 6,5 milliárd forint volt, amely Kormány és fejezeti hatáskörben történt módosítás, illetve maradvány-felhasználás nyomán 13,6 milliárd forintra módosult. Felhalmozási és vis maior célokra összességében 2002-ben 10,8 milliárd forint került felhasználásra.

A fejlesztési támogatásoknál előrelépésként értékelhető, hogy javult a fejlesztések ütemezése, ezáltal a korábbi években felgyülemlett maradványok csökkentek.

Az állami hozzájárulások és támogatások teljes körű tételes bemutatását a fejezeti indokolás XI. Belügyminisztérium fejezet 23. címe tartalmazza.

Az átvett pénzeszközök tekintetében

• Az államháztartáson belüli átutalások összege 345,2 milliárd forint, amely a
  2001. évhez képest 49,1 milliárd forint - mintegy 16,6%-os - emelkedést mutat.

Ezen bevételi csoport döntő részét, 305,1 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz képezi, amely a 2001. évhez képest 22%-kal emelkedett.

Az államháztartáson belüli átutalások között a tavalyi teljesítéshez képest 36,6%-kal kevesebbet, 10,8 milliárd forintot tettek ki az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök. Mindez döntően a munkanélküli ellátó rendszer 2000. évben bekövetkezett változásainak hatása. A munkanélküli jövedelempótló támogatás ugyanis "kifutó" ellátás, a munkanélküli járadékból kikerülők már nem a Munkaerő-piaci Alapból közvetlenül átvett jövedelempótló támogatásra, hanem rendszeres szociális segélyre jogosultak. Így a munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesülők száma a 2000. év óta folyamatosan csökkent, 2002. év végén alig haladta meg az ezer főt.

A központi költségvetési szervektől (fejezetektől) céljelleggel 28,3 milliárd forint került átutalásra a helyi önkormányzatok részére, ami az előző évhez mérten 100,6%-os teljesítést jelent.

Az önkormányzatokhoz a különféle - főleg az előző évekkel összefüggő - pénzügyi elszámolásokból és visszatérítésekből 0,9 milliárd forint bevétel folyt be.

• Az államháztartáson kívülről származó bevételek 2002. évi teljesítésének 15,6 milliárd forintos összege 66,8%-a az előző évinek. Az előző évi kiemelkedő teljesítés mögött a közszférát érintő 2001. évi egyösszegű kereset kiegészítés 10 milliárd forintos összege állt, amely akkor letéti számláról került kifizetésre.

• Korábban nyújtott kölcsönök visszatérítéséből és ideiglenesen átvett pénzeszközökből a helyi önkormányzatok 2002. évben - az előző évit 27,2%-kal meghaladóan - 13,7 milliárd forint bevételt értek el.

• A hitelbevételek 2002. évben - a 2001. évi bevételeknél jóval erőteljesebben - 44 milliárd forintról 79,4 milliárd forintra emelkedtek. Ezek döntően a kiugróan magas felhalmozási kiadások forrásául szolgáltak.
• Értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 31,2 milliárd forintot tett ki, 15%-kal meghaladva a 2001. évi teljesítést.

Az éven belüli értékpapírok vásárlásának és eladásának különbözete bevételi egyenleget mutat. Az így befolyt 24,5 milliárd forint is döntően a felhalmozási kiadásokforrását képezte.

2.3. A kiadások alakulása

A helyi önkormányzatok 2002. évi teljesített kiadása 2312,4 milliárd forint, ami 30,4%-kal meghaladja a 2002. évi országgyűlési előirányzatot és 18,8%-kal a 2001. évi teljesített kiadást. Ez az összeg 26,5 milliárd forinttal magasabb a GFS rendszerű kiadásoknál, magába foglalja a hitel visszafizetés, hosszúlejáratú értékpapírok vásárlása, államkötvény, egyéb vásárlás kiadását is.

A tárgyévi kiadások megoszlása 2001. és 2002. években a következők szerint alakult:

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása 2001. és 2002. években

%-ban

Megnevezés	2001. évi teljesítés	2002. évi országgyűlési előirányzat	2002. évi teljesítés
1. Működési kiadások	68,4	72,4	69,3
ebből: - személyi juttatások	30,2	34,4	32,2
- tb járulék, munkaadói járulék, eü. Hozzájárulás	11,3	11,8	11,2
- dologi kiadások	26,9	26,2	25,9
2. Felhalmozási és tőke jellegű kiadások	19,8	16,7	20,8
ebből :- tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalmozása	12,2	9,4	12,5
- államháztartáson belüli felhalmozás célú átutalások	0,1	0,2	0,1
- államháztartáson kívüli felhalmozás célú átutalások	1,9	1,9	2,3
- felhalmozások ÁFA-ja	2,7	2,2	2,9
3. Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen	8,8	9,7	8,2
4. Folyó, felhalmozási és tőke jellegű kiadások, támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen (1+2+3)	97,0	98,8	98,3
5. Általános és céltartalék	0,0	0,0	0,0
6. Kölcsönnyújtás	0,8	0,0	0,6
7. Hitel visszafizetés	0,9	0,6	0,9
8. Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása	1,3	0,3	0,2
9. Éven belüli lejáratú értékpapírok vásárlásának és eladásának egyenlege	0,0	0,3	0,0
Tárgyévi kiadások összesen (4+5+6+7+8+9)	100	100	100

A továbbiakban a kiadásoknak az önkormányzati mérlegrendszer szerinti bemutatása következik azzal, hogy egyes jelentősebb tételekkel külön fejezet kiemelten is foglalkozik.

• A működési kiadások teljesítése 1601,4 milliárd forint volt, amely összeg az előző évi működési kiadásokat 270,6 milliárd forinttal, 20,3%-kal haladta meg. A működési kiadások 0,9 százalékpontos aránynövekedéssel elért 69,3%-osarányát a következők magyarázzák:

• A személyi juttatások teljesítése 743,2 milliárd forint volt, amely az előző évnél 156,2 milliárd forinttal, 26,6%-kal volt magasabb. (A 2.4. pont a személyi juttatások és a létszám alakulását részletesen elemzi)

• A társadalombiztosítási járulék címén az önkormányzatok 259,9 milliárd forintot fizettek be a társadalombiztosítási alapok részére. Ez az összeg a munkaadói járulékot és az egészségbiztosítási hozzájárulást is tartalmazza. Ez az előző évi befizetéseknél 39 milliárd forinttal, 17,7%-kal volt nagyobb. Az önkormányzatok számára legjelentősebb kiadási tételek a személyi juttatások és ezzel kapcsolatos járulékok voltak, melyek a tárgyévi összes kiadásokon belül 2002. évben 46,2%-os (2001. évinél 4,7 százalékponttal nagyobb) arányt képviselnek. Ezek együttes összege 1003,1 milliárd forint volt, amely az előző évhez viszonyítva 24,2%-kal - 195,3 milliárd forinttal - növekedett.
• A dologi kiadásokra 598,3 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, mely 75,4 milliárd forinttal, 14,4%-kal több, mint 2001. évben. E növekedésnek a forrása döntően az intézményi saját bevétel, hiszen a központi költségvetési kapcsolatokból származó pénzeszközök növekménye - az államháztartás más alrendszereivel azonos módon - a dologi kiadások emelkedését nem támogatta.

• A felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra az önkormányzatok 481,1 milliárd forintot, a tárgyévi összes kiadásnak a 20,8%-át költötték, mely 95 milliárd forinttal, 24,8%-kal magasabb, mint a 2001. évi teljesítés.

Nagyértékű tárgyi eszközök felújítására az önkormányzatok 2002-ben 66 milliárd forintot, a 2001. évihez viszonyítva 15,1 milliárd forinttal, közel 30%-kal többet fordítottak. A felhalmozási kiadásokon belüli aránya csaknem azonos az előző évben tapasztalttal.

• A támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összegei a 2001. évi teljesítéshez képest 11,2%-kal, 19,2 milliárd forinttal növekedtek, amelyen belül a legnagyobb mérvű növekedés az államháztartáson belülre irányuló működési célú pénzeszköz átadást (17,7%), a legkisebb növekedést a társadalmi és szociálpolitikai juttatásokat jellemezte (7,7%).

• A társadalom- és szociálpolitikai juttatások 103,4 milliárd forintos összege a 2001. évi ilyen célú kiadásokhoz képest 7,7%-os emelkedést mutat, azzal együtt, hogy az aktív korúak rendszeres szociális segélyezési rendszerének részét képező közcélú munkavégzés ráfordításai nem itt, hanem a külső személyi juttatásokban, illetve kisebb részben a dologi kiadások között jelennek meg.

• Az államháztartáson belüli működési célú pénzeszközátadások 2002-ben 2,6 milliárd forintban teljesültek, mely 17,7%-kal, 0,2 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél.

• Az értékpapírok forgalmának jellemzői az alábbiak voltak:

• A hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása hosszabb távú feladatok - főként a saját erős, támogatott beruházások - fedezetének megteremtését segíthetné elő. 2002. évben az előző évinek még ötöd részét sem tudták az önkormányzatok ilyen célra megtakarításaikat fordítani, az előző évi 26,2 milliárd forinttal szemben 2002. évre csak 4,8 milliárd forint az erre a célra fordított összeg.

2.4. Létszám és személyi juttatások

A helyi önkormányzatok és intézményeik - a beszámolási információrendszer alapján - 2002. év folyamán 37 937 fő köztisztviselőt, 418 705 fő közalkalmazottat, 7327 fő hivatásos tűzoltót, - helyi önkormányzati képviselők nélkül - 2498 fő választott tisztségviselőt, valamint 29 974 fő egyéb bérrendszer alá tartozó dolgozót foglalkoztattak teljes munkaidőben. Így a foglalkoztatottak létszáma összesen 496 441 fő volt, amelyből 7,6% köztisztviselő, 84,4% közalkalmazott, 1,5% rendészeti feladatokat ellátó dolgozó, 0,5% választott tisztségviselő, továbbá 6,0% egyéb alkalmazott.

A helyi önkormányzatok és intézményeikben alkalmazottak rendszeres személyi juttatásait alapul véve az átlagkeresetek - 13 hónapra számolva - a következőképpen alakultak: köztisztviselők havi átlagos személyi juttatása 132 531 forint (23,9%-kal magasabb a 2001. évinél), a közalkalmazottaké pedig
80 107 forint (előző évitől 26,9%-kal több). A besorolási bérek 2002. évben összességében átlagosan 25,4%-kal emelkedtek.

A 2002. május 27-én hivatalba lépett új kormány első 100 napos programjában szerepelt a közalkalmazottak szeptember 1-jei átlagosan 50%-os illetményemelése, amelynek végrehajtása az önkormányzati szférában 2002-ben 3 hónapra 72,2 milliárd forint kiadási kötelezettséget jelentett a központi költségvetés számára. A többletbér-kiadásokra szánt támogatás az egyes ágazatokat a következőképpen érintette:

milliárd forintban

(*a szociális intézményekben ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére a Kormány 1154/2002. (IX. 10.) számú határozata alapján járó összeggel együtt)

A fenti kiemelkedő jelentőségű bérintézkedés 448 ezer fő közalkalmazottat érintett önkormányzati körben az alábbi ágazati bontásban:

ezer fő

A bruttó átlagkeresetek 2001. évhez viszonyítva a KSH adatai alapján, - azaz a teljes munkaidősök rendszeres és a kereset mérésébe tartozó nem rendszeres juttatásai - egyes kiemelt ágazatonként a következők szerint alakultak:

Az önkormányzati létszámgazdálkodás eredményeként csekély mértékben, 0,07%-kal, 369 fővel nőtt az összes létszám. Az előző évi tényadatokhoz viszonyítva a köztisztviselők létszáma 3,9%-kal, 1450 fővel, a hivatásos tűzoltók létszáma 1,9%-kal, 137 fővel, a közalkalmazottak száma 0,3%-kal 1427 fővel nőtt, ugyanakkor az egyéb munkavállalók létszáma pedig 8,8%-kal, mintegy 2645 fővel csökkent egyes feladatoknak az önkormányzati közszférából való kiszervezése eredményeként.

A foglalkoztatottak közül 89,1%-ot képvisel a teljes munkaidőben, 5,2%-ot a részmunkaidőben és 5,7%-ot az egyéb módon (pl. közcélú munka) foglalkoztatottak aránya.

Az önkormányzatok beszámolói alapján a 2002. évben kifizetett személyi juttatás összesen 743,2 milliárd forint volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak kifizetett 679,3 milliárd forinton túl 63,9 milliárd forintot ért el a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak és alkalmi munkavállalóknak kifizetett személyi juttatások összege.

2.5. Címzett és céltámogatásokkal megvalósult fejlesztések

A helyi önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű kiadásainak támogatására 2002. évre címzett és céltámogatásként 58,3 milliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés. (A támogatási előirányzat a 2001. évi 67,3 milliárd forint eredeti előirányzathoz képest 13,4%-kal alacsonyabb. A módosított előirányzat 91,6 milliárd forint, a pénzforgalmi teljesítés összege 64,8 milliárd forint.)

A rendelkezésre álló tárgyévi eredeti előirányzat (58,3 milliárd forint) közel 82%-át (47,7 milliárd forintot) címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások támogatási igénye kötötte le. Az eredeti előirányzatot, valamint az előző év döntéssel le nem kötött (2,6 milliárd forint) előirányzat-maradványát is figyelembe véve 2002. évben új címzett és céltámogatásra a helyi önkormányzatok összesen 13,3 milliárd forintot fordíthattak. A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás 2,2 milliárd forintos összege a tárgyév második felében újabb céltámogatás odaítéléséhez nyújtott fedezetet.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a 2002. évi költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti előirányzatot módosító tényezők alakulása a következő:

A cél és címzett támogatások előirányzatainak levezetése

milliárd forintban

Címzett és céltámogatások eredeti előirányzata	58,3
Maradványból le nem kötött előirányzat (+)	2,6
Évközi módosítás fejezeti hatáskörben (+)	2,7
Támogatás folyósítása lekötött előirányzat maradványból (+)	28,0
Címzett és céltámogatások módosított előirányzata	91,6

Címzett támogatással megvalósult beruházások

A 2002. évre benyújtott igények közül 56 milliárd forint összköltséggel 44 beruházás megvalósítása volt javasolható, közel 36,3 milliárd forint összes támogatással, amelyből a 2002. évi támogatás összege 3,4 milliárd forint. Ezen beruházások közül 14 a vízgazdálkodás, 3 a hulladékgazdálkodás, 8 az egészségügyi, 3 a szociális ellátás, valamint 11 az oktatási és 5 a kulturális szolgáltatás területén eredményezheti az ellátás színvonalának javulását. A helyi önkormányzatok mintegy 19,8 milliárd forint saját forrást vállaltak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 35%-át képezi.

A támogatási javaslat kialakításánál általános szempontok voltak, hogy

• a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg a költségtakarékosság követelményének megfelelően,
• a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek,
• az igénybenyújtó önkormányzat - anyagi erejéhez mérten - saját forrást is felhasználjon a beruházás megvalósításához,
• a területi kiegyenlítés alapvető szempontjaként szolgált, hogy lehetőleg megyénként legalább egy önkormányzat részesüljön címzett támogatásban.

A törvényi feltételeknek megfelelő, támogatott 2002. évi új címzett támogatási igények főbb adatait a következő táblázat mutatja:

Címzett támogatással megvalósult beruházások

 

Megnevezés	Támogatott igények
	száma	2002. évi címzett támogatás összege milliárd forintban
Vízgazdálkodás	14	1,2
Hulladékgazdálkodás	3	0,5
Egészségügyi ellátás	8	0,7
Szociális ellátás	3	0,2
Oktatás	11	0,5
Kultúra	5	0,3
Ö s s z e s e n :	44	3,4

Céltámogatással megvalósult beruházások

2002. évben 295 - a feltételeknek megfelelő - önkormányzati beruházás részesült céltámogatásban. A támogatott beruházások összköltsége 46,7 milliárd forint, melyből a saját forrás mintegy 22,5 milliárd forint, a támogatás összege pedig 24,2 milliárd forint.

Az igények kielégítésének rendjét a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatásának igénykielégítési sorrendjéről szóló 224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. E jogszabályok szerint:

1. 15%-a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira;
2. 15%-a települési szilárd hulladéklerakó telep építésére;
3. 15%-a a kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire,
4. 55%-a a szennyvízelvezetés- és tisztítás céljaira használható fel.

A szennyvízelvezetés- és tisztítás céljára benyújtott - a feltételeknek megfelelő - igények kielégítésének sajátos szabályai:

• a műszakilag elszakadt beruházásokra benyújtott igényeket teljes egészében ki kell elégíteni, majd az így fennmaradó előirányzat:
• 34%-a az ivóvízbázis védelmi célprogram követelményeinek megfelelően használható fel (I. prioritási csoport);
• 33%-a a 2000 lakos feletti önkormányzatok csatornahálózatának fejlesztésére fordítható (II. prioritási csoport);
• 33%-a a tervezési-statisztikai régiók fejlettségi különbségének csökkentésére fordítható (III. prioritási csoport).

A Kormány a 2002. évi új céltámogatásokkal kapcsolatos döntését - a III. prioritási csoportra vonatkozóan - a régiók javaslatának mérlegelésével hozta meg.

A jogszabályi feltételeknek megfelelő, támogatott igények célok szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja:

Céltámogatással megvalósult beruházások

Célok megnevezése	A feltételeknek megfelelő, támogatott igények
	száma	2002. évi támogatási üteme milliárd forintban
a) Pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálatai	138	0,9
b) Települési szilárdhulladék-lerakó építése	1	0,2
c) Működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései	31	1,2
d) Szennyvízelvezetés és -tisztítás	125	7,4
Ö s s z e s e n :	295	9,7

A 2002. évtől céltámogatásban részesülő helyi önkormányzatok jegyzékéről:

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény alapján a tárgy év június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások többletköltségeire, illetve a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható: ún. kiegészítő jegyzék.

A szennyvízelvezetés és -tisztítás ágazatban így 2002. évben összesen 48 önkormányzati beruházás részesült céltámogatásban. A támogatott beruházások összköltsége 9,5 milliárd forint, melyből a saját forrás mintegy 4,3 milliárd forint, a támogatás összege pedig 5,2 milliárd forint és a 2002. évi ütem támogatása 2,2 milliárd forint.

2.6. Pénzgazdálkodás, értékpapír-műveletek

Áttekintve a 2002. évi folyamatokat, az értékpapír forgalom pozitív egyenleget mutat, tehát az eladásokból származó bevétel összege meghaladta a vásárlásokra fordított kiadások összegét. Különösen nagy volt ez a forgalom a rövidlejáratú értékpapíroknál, ami országos szinten már több száz milliárd forintos nagyságrendet képvisel. A hosszúlejáratú értékpapír és az államkötvény forgalom is az eladás felé tolódott el, ugyanis az önkormányzatoknak mintegy 31,2 milliárd forint bevételük származott az eladásból, ugyanakkor mindössze 4,8 milliárd forintot költöttek a vásárlásra.

Ugyanakkor a mérlegben az értékpapír állomány 2001. év december 31-éhez viszonyítva növekedést mutat a gázközmű vagyonból származó pénzeszközökből vásárolt értékpapírba fektetés miatt.

A helyi önkormányzatok és intézményeik gazdálkodásának pénzügyi helyzetét jól jellemzi, hogy a szabad bankválasztás folytán a számlavezető pénzintézeteknél vezetett számlák pénzállománya miként alakult.

A hó végi pénzállomány - a Magyar Nemzeti Bank havi jelentései alapján - 2002. évben 123,9 és 220,1 milliárd forint között ingadozott. Némely hónapban (pl. március, szeptember, december) jelentősen - 180-200 milliárd forint fölé - emelkedett.

Ezen hónapok kiugróan nagy pénzállomány növekedése főként a helyi adó számlákra és kisebb részben a gépjárműadó számlákra - az első és második féléves márciusi, illetve szeptemberi fizetési határidő miatt - befolyt nagyobb pénzösszegnek volt köszönhető.

Az év végi magas pénzállomány tartalmazza a december végén előlegként a 2003. évi költségvetési előirányzatok terhére történt állami támogatások átutalt összegének egy részét is, mivel előrehozott bérfizetések nem történtek mindenütt, illetve előfordult az is, hogy nem volt szükség a decemberi bérek fizetésének fedezeteként az átutalt előlegre. (Ezen összegek jórészt azonban 2003. január első napjaiban már felhasználásra is kerültek.)

Növelte a december végi pénzállományt az is, hogy a pályázatokon elnyert és az év utolsó hónapjaiban átutalt pénzeszközök, illetve az ahhoz - a pályázat feltételéül is kikötött - rendelkezésre álló saját források 2002. évben már nem kerültek felhasználásra. (Például a területfejlesztési tanácsok által jóváhagyott, illetve a céltámogatás keretében elnyert pályázati pénzek, valamint a különböző alapoktól átvett pénzeszközök.)

Az önkormányzatok jelentős összegű maradványa döntően kötelezettségvállalással terhelt. Több önkormányzatnál - egyes jobb pénzügyi helyzetben lévő városoknál jellemző, ahol 2002. évben nagyobb összegű többletbevétel realizálódott - a pénzmaradványok tartalékolási szándékkal képződtek, azzal a céllal, hogy a következő évek fejlesztéseit finanszírozzák.

Az önkormányzatok hitelintézeti hitelszámláinak állománya a 2001. december végi 72,2 milliárd forintról a 2002. év végére 116,1 milliárd forintra emelkedett.

A hitelállományi adatok igen sokszínű, élénk hitelműveleteket takarnak. A hitelforgalom bevételi egyenlege ugyan 57,8 milliárd forint, de ebből 2002. évben a főváros által felvett külföldi hitel közel 37 milliárd forint.

A helyi önkormányzatok és intézményeik hó végi betét- és hitelállományának alakulása 2002. évben*

											milliárd forint
Megnevezés	2001.	2002.
	dec.	jan.	febr.	márc.	ápr.	máj.	jún.	júl.	aug.	szept.	okt.	nov.	dec.
Éven belüli betét	178,6	138,8	132,7	167,0	147,7	135,2	127,5	112,2	117,7	184,6	132,1	128,9	180,0
ebből: látraszóló	136,0	98,9	92,6	123,1	103,8	95,8	91,0	80,6	87,0	151,3	96,3	96,9	139,9
Éven túli betét	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	0,8	2,3
Deviza betét	15,2	14,2	13,9	12,9	12,4	12,4	11,9	10,9	10,9	11,0	10,0	9,6	37,8
Önkormányzati betét- állomány összesen	194,6	153,8	147,4	180,7	160,9	148,4	140,2	123,9	129,4	196,4	142,9	139,3	220,1
Éven belüli hitel	16,7	17,3	19,8	16,2	16,6	26,9	24,1	31,8	31,5	21,2	24,0	26,0	26,3
Éven túli hitel	51,9	52,2	50,9	51,3	53,9	55,5	54,2	56,0	59,0	60,4	61,7	65,1	69,9
Deviza hitel	3,6	3,6	5,9	5,8	3,4	3,4	5,6	5,1	5,2	5,0	4,8	5,0	19,9
Önkormányzati hitel- állomány összesen	72,2	73,1	76,6	73,3	73,9	85,8	83,9	92,9	95,7	86,6	90,5	96,1	116,1
*Forrás: Magyar Nemzeti Bank

2.7. A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása

2002. év végén, a választásokat követően belépő 606 új kisebbségi önkormányzattal együtt 1851 kisebbségi önkormányzat működött, és összesen közel 8,2 milliárd forint tárgyévi bevételhez jutott, ami 21,2%-kal haladja meg az előző évit.

A helyi kisebbségi önkormányzatok 2001. évi és 2002. évi bevételi forrásainak alakulása

A támogatás éves összege - kisebbségi önkormányzatonként - 684 ezer forint volt, a választások után megalakult kisebbségi önkormányzatok esetében pedig 37 954 forint egységesen. Az eddigieken felül a választásokat követően az 1851 működő kisebbségi önkormányzat egységesen további 14 114 forintot kapott a maradvány felosztásából.

A bevételeken belül 23% körüli növekedés tapasztalható az intézményi tevékenységgel összefüggő, valamint a sajátos működési bevételeknél. Ezt meghaladóan - 26,3%-kal - emelkedett az állami támogatások és hozzájárulások mértéke az átvett pénzeszközök pedig ennél szerényebb mértékben, 18,4%-kal növekedtek. A felhalmozási bevételeknél 17,7 millió forint növekedés figyelhető meg 2002-ben a 2001. évi teljesítéshez képest. A pénzpiaci műveletekből származó források igénybevétele - a többi bevételi forrás növekedési ütemétől elmaradva - 14,6%-kal növekedett.

A 2002. évi kiadásokra a helyi kisebbségi önkormányzatok összesen közel 7,7 milliárd forintot fordítottak, 23,8%-kal többet mint 2001-ben. A tárgyévi kiadások a 2001. és 2002. években a következők szerint alakultak:

A helyi kisebbségi önkormányzatok 2001. évi és 2002. évi kiadásainak alakulása

					millió forint
K I A D Á S O K																										2001. évi teljesítés																										2002. évi teljesítés	2002. évi teljesítés a 2001. évihez viszonyítva %
Működési kiadások		3 831,0		4 881,1	127,3
ebből : -személyi juttatások		1 527,3		1 986,4	130,1
-munkaadókat terhelő járulékok		538,3		669,5	124,4
-dologi kiadások		1 765,4		2 225,2	126,0
Felhalmozási és tőke jellegű kiadások		1 034,1		1 214,9	117,5
ebből: -felhalmozási kiadások		662,9		931,7	140,5
-felhalmozás célú pénzeszköz átadások		173,4		84,5	48,7
-felújítás		197,8		198,8	100,5
Támogatások és egyéb folyó átutalások		803,1		981,9	118,2
Hitelek, értékpapírok, kölcsönök, pénzforgalom nélküli kiadása		522,1		588,2	112,7
Tárgyévi kiadások összesen		6 190,3		7 666,2	123,8

A kiadásokon belül legnagyobb súllyal a működési ráfordítások bírnak. Összességben több mint 27,3%-os növekedés történt a kiadások e területén. Ezen belül is a személyi juttatásokra mintegy 30,1%-kal több került kifizetésre, mint 2001-ben. Örvendetes, hogy a kisebbségi önkormányzatoknál a dologi kiadásokra is 26%-kal több jutott 2002. évben, miközben ez a növekmény a helyi önkormányzatok összességénél nem éri el a 15%-ot. A felhalmozási és tőke jellegű kiadásoknál 17,5%-os bővülés mutatkozik. A működési célú pénzeszközátadásokat, a társadalom és szociálpolitikai juttatásokat és a ellátottak pénzbeli juttatásait tartalmazó támogatások és egyéb folyó átutalások összege 18,2%-kal növekedett a 2001. évihez képest. A hiteltörlesztésre, értékpapír vásárlásra fordított összeg 12,7%-kal növekedett.

A helyi kisebbségi önkormányzatok tárgyévi bevételei több mint 500 millió forinttal haladják meg kiadásaikat.

3. A vagyon alakulása

A helyi önkormányzatok eszközértéke 2002. évben 2918,5 milliárd forinttal (83,3%-kal) növekedett, és az év végére elérte a 6423,3 milliárd forintot.Ez a növekedés döntően nem a vagyontárgyak tényleges gyarapodásából, hanem a helyi önkormányzatok számára "az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet előírásai szerint 2002. december 31-ei fordulónappal végrehajtott teljes ingatlanvagyon értékelésével összefüggő értékkülönbözetből származik. (Az ingatlanértékelésből adódó nettó növekmény meghaladja a 2100 milliárd forintot.)

A tárgyévi beruházásokra, felújításokra összesen közel 420 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, és 90 milliárd forintot tett ki az előző évi beruházásokból aktivált bruttó érték. A térítésmentes átadások és átvételek egyenlegeként 28,5 milliárd forinttal nőtt az önkormányzati rendszer bruttó tárgyi eszköz állománya.

A tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévi értékcsökkenéseként kimutatott összeg 767,6 milliárd forint, amely magában foglalja a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás összegeit is. Előbbi körben a 0-ra leírt eszközök, javak bruttó értéke 142,3 milliárd forintot képvisel. A gépek, berendezések felszerelések amortizálódása átlagosan 63,8%-os, az immateriális javaké 65,2%-os, mindkettő magas avulást mutat.

 

Az önkormányzati vagyonmérleg eszközoldalának alakulása
Megnevezés	2001. XII. 31. millió forint	2002. XII. 31.  millió forint	Változás 2002/2001. %-ban	Megoszlás 2002. %-ban
Vagyoni értékű jogok	890,5	1 056,4	118,6	0,02
Szellemi termékek	4 535,6	6 736,6	148,5	0,10
Egyéb immateriális javak	751,0	1 039,1	138,3	0,02
Immateriális javakra adott előleg	31,2	36,5	117,1	0,00
Immateriális javak értékhelyesbítése	0,0	3,5	0,0	0,00
I. Immateriális javak	6 208,3	8 872,1	142,9	0,14
Ingatlanok	1 558 597,6	3 925 801,3	251,9	61,12
Gépek, berendezések, felszerelések	93 389,9	113 397,0	121,4	1,77
Járművek	12 674,2	14 448,9	114,0	0,22
Tenyészállatok	161,6	107,0	66,2	0,00
Beruházások	229 230,4	250 629,4	109,3	3,90
Beruházásokra adott előlegek	3 401,2	2 194,2	64,5	0,03
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése	0,0	43 673,4	0,0	0,68
II. Tárgyi eszközök összesen	1 897 454,9	4 350 251,2	229,3	67,73
Részesedések	484 474,0	486 183,1	100,4	7,57
Értékpapírok	57 279,7	26 575,2	46,4	0,41
Adott kölcsönök	42 900,8	51 005,4	118,9	0,79
Hosszú lejáratú bankbetétek	1 591,8	860,0	54,0	0,01
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése	0,0	38,5	0,0	0,00
III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen	586 246,3	564 662,1	96,3	8,79
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök	489 517,9	858 425,7	175,4	13,36
Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékhelyesbítése	0,0	71 508,0	0,0	1,11
A. Befektetett eszközök összesen	2 979 427,4	5 853 719,1	196,5	91,13
Készletek összesen	13 277,3	15 794,1	119,0	0,25
Követelések összesen	168 993,5	172 063,4	101,8	2,68
Értékpapírok összesen	95 091,8	84 232,8	88,6	1,31
Pénzeszközök összesen	192 085,2	218 237,4	113,6	3,40
Egyéb aktív pénzügyi elszámolás összesen	55 970,6	79 296,3	141,7	1,23
B. Forgóeszközök összesen	525 418,3	569 624,0	108,4	8,87
Eszközök összesen	3 504 845,7	6 423 343,1	183,3	100,00

Az eszközoldalt tekintve a tárgyi eszközöknél összességében 129,3%-os a növekedés. Ezen belül az ingatlanoknál 151,9%-os az értékváltozás. Ebben a növekedésben elsősorban az eddig érték nélkül szereplő forgalomképtelen vagyon kimutatása játszik döntő szerepet. Az ingatlanértékelésre vezethető vissza részben az üzemeltetésre átadott eszközérték 75,4%-os növekedése is. Az ingatlanértékelés végrehajtása a jogi iránymutatás szerint 2002. december 31-ei, vagy 2003. január 1-jei fordulónappal történhetett. Így a 2003. év végi eszközállomány még további értékelési különbözetekkel nőhet.

A befejezetlen beruházások (250,6 milliárd forint összegű) állománya az előző évi, mintegy 20%-os növekedéssel szemben már csak 9,3%-os növekedést mutat.

Figyelemre méltó a gépek, berendezések állományának 21,4%-os emelkedése az előző évi 9,5%-os növekedési arányhoz képest, továbbá az immateriális javakban bekövetkezett 43%-os gyarapodás. A 2001. évben e téren csak 16,5%-os bővülés volt.

A tartós pénzügyi befektetések állománya közel 4%-kal csökkent. Ezen belül az értékpapíroknál az előző évi mintegy 57,3 milliárd forinthoz képest már csak 26,6 milliárd forintot mutattak ki, amely a nyitó állománynak csak 46,4%-a. Az előző évi magas állomány a gázprivatizációból származó visszatérítések tartalékolására volt visszavezethető. A 2002. évben azonban az éven belüli - forgatási célú - értékpapírok szintén csökkenő állományát is tekintve azt kell megállapítani, hogy az önkormányzatok előző évi tartalékaikat részben igénybe vették tárgyévi feladataik végrehajtásához. A tartósan befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott kölcsönöknél mutatható mintegy 19%-os növekedés, amely a megvalósult közműberuházásokhoz, továbbá az önkormányzati lakásértékesítéshez, vagy lakásvásárláshoz nyújtott lakossági tartozásállományt takarja.

A befektetett eszközök összességében a vagyon 91,1%-át teszik ki, a 2001. év végi 85%-os arányt ez 6,1%-kal haladja meg.

Az év végére 44,2 milliárd forinttal növekedett - az összes vagyonon belül 8,9%-ot képviselő - forgóeszközök állománya, melynek értéke 569,6 milliárd forint. Az előző évben a növekedés itt meghaladta a 60 milliárd forintot. A forgóeszköz állomány átlagosan 8,4%-os növekedésén belül a készletek 19%-kal, a pénzeszközök 13,6%-kal nőttek. Az éven belüli követelések állományának minimális, 1,8%-os növekedésében együttesen játszhat szerepet a tartósan adott kölcsönök következő évben lejáró részleteivel összefüggő kintlévőségek többlete, és a helyi adókból, pótlékokból, bírságokból kimutatott hátralékok emelkedése.

Összességében a forgóeszközök állományának aránya visszaszorult a befektetett eszközökhöz képest a tárgyi eszközérték jelentős növekedése mellett.

 

Az önkormányzati vagyonmérleg forrásoldalának alakulása
Megnevezés	2001. XII. 31. millió forint	2002. XII. 31. millió forint	Változás 2002/2001. %-ban	Megoszlás 2002. %-ban
Induló tőke	600 752,4	600 177,6	99,9	9,34
Tőkeváltozások	2 407 839,1	5 054 790,3	209,9	78,69
Értékelési tartalék	0,0	115 223,3	0,0	1,78
D. Saját tőke összesen	3 008 591,5	5 770 191,2	191,8	89,83
I. Költségvetésii tartalékok összesen	156 797,3	162 417,7	103,6	2,53
II. Vállalkozási tartalék összesen	1 096,7	765,6	69,8	0,01
E. Tartalékok összesen	157 894,0	163 183,3	103,3	2,54
I. Hosszúlejáratú kötelezettségek	105 736,2	174 768,3	165,2	2,72
II. Rövidlejáratú kötelezettségek	142 562,9	181 897,5	127,6	2,83
III. Egyéb passzív pü-i elszámolások	90 061,2	133 302,8	148,0	2,08
F. Kötelezettségek összesen	338 360,3	489 968,6	144,8	7,63
FORRÁSOK ÖSSZESEN	3 504 845,8	6 423 343,1	183,3	100,00

Az önkormányzatok 2002. évi vagyoni forrásai között a saját tőke 5770,2 milliárd forintra, a tartalék 163,2 milliárd forintra, a kötelezettségek 490,0 milliárd forintra emelkedtek, ezen belül a tartalékok csak 5,3 milliárd forinttal, a kötelezettségek viszont 151,6 milliárd forinttal nőttek. A kötelezettségek között a hosszúlejáratú kötelezettségek 69 milliárd forinttal (65,3%-kal), míg a rövidlejáratúak 39 milliárd forinttal (27,6%-kal) emelkedtek. Ez utóbbi döntően a hosszúlejáratú kötelezettségek következő évben rövidlejáratúvá váló részletének növekményéből adódott.

A mérlegösszetételben fordulatot jelent, hogy míg 2001. évben a saját tőke teljes mértékben fedezetet nyújtott a befektetett eszközökre (a fedezeti érték 1 fölött volt), 2002. év végére ez a mutató már csak 0,98. A kimutatott költségvetési tartalékból nem ismert a már kötelezettségvállalással terhelt részarány. E mellett a mérlegben kimutatott pénzeszközök, értékpapírok és rövidlejáratú követelések (mobilizálható forgóeszközök) állománya fedezetet biztosít a rövidlejáratú kötelezettségek teljesítéséhez.

Az aktívák és passzívák állományának 41,7%-os illetve 48%-os növekményét a központi költségvetés által utalt 2002. évi, illetve 2003. évi finanszírozási előlegek, továbbá az év végéig rendezetlen kiadási és bevételi tételek emelkedése teszi ki.

4. A bevételek és kiadások funkcionális alakulása

Az önkormányzatok funkcionális főcsoportjainak mérlege

 

Megnevezés	Bevétel		Kiadás
	2002. évi teljesítés (millió forint)	Meg- oszlás (%)	2002. évi teljesítés (millió forint)	Meg- oszlás (%)
A. ) Állami működési funkciók	157 074,4	7,2	397 429,2	17,4
B.) Jóléti funkciók	598 584,8	27,5	1 701 596,5	74,4
Oktatás	67 935,9	3,1	643 112,5	28,0
Egészségügy	321 892,5	14,9	353 394,5	15,5
Társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatás	48 375,5	2,2	274 958,3	12,0
Lakásügyek, települési és kommunális szolgáltatás	86 897,7	4,0	197 853,8	8,7
Szabadidős, kulturális és vallási tevékenység és szolgáltatás	26 981,8	1,2	109 159,0	4,8
Környezetvédelem	46 501,4	2,1	123 118,4	5,4
C.) Gazdasági funkciók	30 889,6	1,4	157 248,7	6,9
D.) Funkciókba nem sorolható tételek	1 394 406,5	63,9	29 648,8	1,3
Összesen:	2 180 955,3	100,0	2 285 923,2	100,0

A helyi önkormányzatok feladatellátásának áttekintése alapján megállapítható, hogy a feladatok döntő többségét, 74,4%-át a jóléti funkciók teszik ki. Az önkormányzati szféra működésében szintén kulcsfontosságú igazgatási, védelmi, rendészeti, közszolgáltatások, stb. 17,4%-ot tesznek ki. A gazdasági és egyéb funkciók az ellátott feladatok mintegy 8,2% részarányt képviselnek.

A továbbiakban egyes jóléti funkciók kerülnek részletesen áttekintésre.

A kiadásokon belül a közoktatás kiadásai 28%-ot képviselnek. Az 643,1 milliárd forint összkiadáson belül a folyó kiadások 597,5 milliárd forintot, a felhalmozási kiadások 45,6 milliárd forintot tettek ki, összességében 22,8%-kal, 119,3 milliárd forinttal haladták meg az előző évi teljesítést.

A helyi önkormányzatok közoktatási célú bevételei 67,9 milliárd forintot tettek ki és mintegy 7,3%-kal haladták meg átlagosan a 2001. évi teljesítést. Ezen belül az alapfokú oktatáshoz kapcsolódó bevételek közel 14,9%-kal, kollégiumi elhelyezéssel, szakmai szolgáltatással, szakszolgáltatásokkal,, étkeztetéssel és az egyéb oktatással összefüggőek pedig 7,6%-kal növekedtek. A középfokú oktatás bevételei viszont 2,7%-kal csökkentek. Az összes bevételen belül a működéshez kapcsolódóan 55,9 milliárd forint bevétel teljesült, ebből az intézményi tevékenységek bevételeiből 26,2 milliárd forint származik.

Az önkormányzatok működési célokra 109,3 milliárd forinttal, felhalmozásra 10 milliárd forinttal magasabb összeget fordítottak az előző évhez képest. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és munkaadói járulékok aránya a 2001. évi 73,6%-ról 76,7%-ra nőtt. A dologi kiadások aránya viszont 25,1%-ról 22,4%-ra esett vissza.

A felhalmozási jellegű kiadások 7,1%-kal növekedtek, amely kis mértékben haladja meg a 2001. évi 6,8%-os növekedési ütemet, ezzel szemben a tőke jellegű bevételek emelkedése közel 18%, illetve tavaly 17% volt.

A közoktatási célú központi költségvetési normatív jogcímeken juttatott hozzájárulások, támogatások mintegy 350 milliárd forintot kitevő főösszege a működési kiadások - átlagosan - 58,6%-ára nyújtott fedezetet. A közalkalmazottak 50%-os illetményemeléséhez folyósított 42 milliárd forinttal növelve a költségvetési támogatásokat, ez a fedezeti arány 65,6%-ot mutat. Ha az utóbbi, magasabb támogatási főösszeget hasonlítjuk, megállapítható, hogy a közoktatás nettó működési kiadásainak 72,4%-ot a központi költségvetés, 27,6%-át a helyi önkormányzatok saját forrásai biztosították.

A valós gyermek és tanulólétszám 69 ezer fővel csökkent a költségvetési éven belüli két tanév átlagában. A 2001. évi mutatókhoz viszonyítva helyi önkormányzati közoktatásban a létszám csökkenés az óvodás korosztálynál meghaladja a 10 ezer főt, az alapfokú oktatásban közel 25 ezer fő, a középfokú oktatásban résztvevőknél pedig 12 ezer fő. (1998-tól az óvodás létszámok 364 ezerről 320 ezer főre (12%-kal), az alap és középfokú oktatásban résztvevők száma 1569 ezerről 1312 ezer főre (16%-kal) csökkentek.

Létszámnövekedés az alap-hozzájárulási körben az alapfokú művészetoktatás egyéb művészeti ágain és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban mutatkozott. A kiegészítő hozzájárulások közül a bejáró tanulók létszáma és a nemzetiségi etnikai foglalkoztatásokat igénybevevők száma emelkedett.

A kötött normatív támogatások 14,7 milliárdos főösszegéből, a csökkenő mutatók miatt 0,3 milliárd forint a visszafizetés, a felhasználási kötöttséggel terhelt maradvány 1 milliárd forint. Ebből különösen jelentős - 0,7 milliárd forint - a megyei, fővárosi közalapítványok által, különböző szakmai célokra felhasználható - 4 milliárd forintból - megmaradt, illetve csak a következő évben teljesülő összeg.

A közoktatásban dolgozó közalkalmazottak száma közel 1,4 ezer fővel 241 ezer főre csökkent, ezen belül csak a szakmai létszám lett kevesebb (170 ezer fő), a nem szakmai tevékenységet ellátók létszáma az előző évivel azonos (71 ezer fő). A közoktatási működési kiadások legjelentősebb hányadát, több mint 76,7%-át a személyi juttatások és munkaadói járulékai teszik ki.

Az előző évhez képest a személyi juttatások a járulékokkal együttesen közel 98 milliárd forint többletterhet jelentettek a kimutatható létszámcsökkentési törekvések mellett is. A többletkiadások döntően a pedagógusokat érintő központi bérpolitikai intézkedésekből adódtak:

• egyfelől a pedagógus közalkalmazottak illetmény-megállapításánál a 2001. szeptember 1-jétől alkalmazott - 1,19-ről 1,43-ra emelt - szakmai szorzószám, továbbá a pedagógus bérpótlékok alsó és felső határainak ezzel egyidejű 20%-os emelése 2002. évi (10 havi) determinációjából,
• másfelől a 2002. szeptember 1-jei közalkalmazotti illetményemelésnek, az év három hónapját terhelő kifizetési kötelezettségeiből.

Az egészségügyi tevékenység bevételei mintegy 321,9 milliárd forintot tettek ki, az előző évihez képest 22%-kal többet. Míg az ágazat összkiadásainak háromnegyedét kitevő kórházi tevékenységek és szolgáltatások bevételei 21%-kal, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás bevételei mindössze 2,1%-kal nőttek. Az ágazat egészét meghaladó mértékben, 26,7%-kal emelkedett a bevétele a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvosi felszerelések és műszerek forgalmazásával foglalkozó egészségügyi tevékenységeknek.

Az egészségügyi kiadások összege 2002. évben 353,4 milliárd forint volt, 22,3%-kal több az előző évinél. Az egészségügy mint az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott alrendszer az OEP beszámolójában külön kerül részletezésre.

A társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások körében az önkormányzatok sajátos bevételei 2002-ben 48,4 milliárd forintot tettek ki, alig 3%-kal többet az előző évinél. A bevételek több mint háromnegyedét, 77,4%-át az intézményi tevékenység bevételei képezték.

A funkcionális főcsoport tartalmazza a szociális támogatások kifizetéséhez (pl. munkanélküli ellátások, stb.) a központi költségvetésen kívül az államháztartás más alrendszereitől - alapoktól, központi költségvetési szervektől - kapott pénzeszközöket, valamint a szociális intézmények működési bevételét is. Ennek alapján 2002-ben 133 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, számukra az év folyamán 29,5 milliárd forintot folyósítottak.

A lakosság szociális ellátására az önkormányzatok 2002-ben az előző évhez viszonyítva 10,5%-kal többet, 275 milliárd forintot fordítottak.

A szociális tevékenység jelentősége az önkormányzatok munkájában az előző évekhez viszonyítva lényegesen nem változott, bővültek viszont az önkormányzatok munkanélküliekkel kapcsolatos feladatai. Mint ismeretes, a 2000. év folyamán a munkanélküli ellátásra vonatkozó szabályok változásával a települési önkormányzatok feladata lett a munkanélküli járadékot kimerítők számára - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként - közcélú foglalkoztatást biztosítani. A foglalkoztatást végző önkormányzatok száma fokozatosan bővült, az önkormányzatok csaknem háromnegyede él a támogatott foglalkoztatás lehetőségével. 2002-ben havi átlagban 13 ezer fő vett részt a települési önkormányzatok által szervezett közcélú munkákban. A központi költségvetés által e célra kötött felhasználású normatív támogatásként biztosított 14,6 milliárd forintból azonban 4 milliárd forint felhasználatlanul maradt, részben a merev finanszírozási szabályok miatt. Míg egyes önkormányzatok nem éltek a támogatás lehetőségével, és így keretük kihasználatlan maradt, más önkormányzatok keretük kimerülése miatt nem tudtak nagyobb számban munkanélkülieket foglalkoztatni. A két és fél év tapasztalatai alapján 2003. évben új finanszírozási rendszerben a költségvetési források rugalmasabb felhasználására lesz lehetőség.

A munkanélküli ellátásra vonatkozó szabályok szigorodásának hatására 2002-ben - az előző évi 10%-kos csökkenéshez képest kisebb mértékben, 4,5%-kal, 132 ezer főre csökkent a települési önkormányzatok által ellátott munkanélküliek száma.

A családok egy adott körében a jövedelmi viszonyok stagnálását mutatja az, hogy a legjellemzőbb segélyezési formákban a segélyezettek száma évek óta stabil képet mutat: havi átlagban a kiegészítő családi pótlékban részesülő gyermekek száma 780 ezer fő körül van, időskorúak járadékát 7 ezer fő részére folyósítanak.

A kistelepülések szociális feladatellátását a falugondnoki szolgálatok mellett 2003-tól a tanyagondnoki szolgálatok is segítik. Így nemcsak a kisebb lakosságszámú településeken, de a külterületi lakott helyeken élő rászorultak alapvető szükségleteinek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, alapellátásokhoz jutása is megszervezhető.

A kistelepülések szociális intézmény rendszerének erősítése érdekében a központi költségvetés kiemelt támogatást biztosít a gondozási központok működtetéséhez. A támogatás célja 2002-ben is az 5000, illetve 3000 fő alatti lakosságszámú településeken kiemelten segíteni a szociális alapszolgáltatási és a nappali intézményi ellátás fennmaradását. Az elmúlt években ugyanis a kistelepüléseken visszafejlődött az idősek területi ellátása.

Az önkormányzati fenntartású szociális intézményrendszer 2002-ben csaknem 120 ezer fő részére biztosított ellátást. Az elhelyezést nyújtó intézmények közel 80 ezer ellátottról, a nappali intézmények pedig kb. 58 ezer ellátottról - ezen belül kb. 18 ezer bölcsődés korú gyermekről - gondoskodtak. Az intézmények 2002. évi költségvetési támogatása 92,1 milliárd forint volt, 45%-kal több az előző évinél.

A 2002-ben a közalkalmazottak körében végrehajtott illetményemelés a szociális és gyermekvédelmi ágazatban összesen 6,9 milliárd forintot tett ki, csaknem 59 ezer munkavállalót érintett. Az ágazatban ápoló-gondozó munkakörben dolgozók a garanciális illetményemelésen túl további keresetnövelésben részesültek. A jellemzően három műszakban dolgozók rendszeres havi keresetében ugyanis viszonylag nagy részarányt képviselnek a pótlékok, így a kizárólag az alapilletményre vonatkozó emelés ebben az ágazatban nem érte volna el a kívánt mértéket. Az e körben végrehajtott külön illetményfejlesztés az ágazatban 19,4 ezer munkavállalót érintett, és közel 700 millió forintot tett ki.

A kulturális tevékenységek és szolgáltatások bevételei 2002. évben 17,7 milliárd forintra teljesültek, 10,7%-kal magasabban az előző évinél.

A teljes bevétel belső szerkezeti megoszlását vizsgálva, annak legnagyobb részét, 76%-át 13,4 milliárd forint összegben a folyó bevételek - térítési és szolgáltatási díjak, intézményi tevékenység bevételei, vállalkozási tevékenység bevételei - adták. További jelentős bevételi forrás - 18% -kal, 3,1 milliárd forinttal - a működési célra kapott juttatások összege. (Ez tartalmazza az államháztartáson belülről, így a központi költségvetésből származó támogatások összegeit is.) A felhalmozási célra kapott juttatások és a tőkeműveletek bevételei együttesen szerényebb mértékben 6%-ban, 1,2 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes bevételhez.

A 2001. évi adatokhoz képest 11,9%-kal emelkedtek a működési célú támogatások összegei, míg a saját bevételek ettől elmaradva 10,2% növekedési értéket mutatnak.

Az ágazat kiadásai 11,4%-os növekedést mutatnak, e célra 70,4 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. A teljes kiadás jelentős részét 43,3%-át, 30,5 milliárd forinttal a személyi juttatások és járulékai tették ki. Dologi kiadásokra 26,1 milliárd forintot költöttek, 10,5%-kal többet a 2001. évinél.

A közalkalmazottak átlagosan 50%-os béremelése az ágazatban 3,1 milliárd forintos kiadást jelentett 2002. évre vonatkozóan és mintegy 20 000 közalkalmazottat érintett. Az intézkedés eredményeként a bruttó átlagkeresetek a 2001. évihez viszonyítva 132,7% -kal emelkedtek.

A központosított előirányzatok közül további 1,5 milliárd forintot fordítottak a helyi és központi közgyűjteményi közművelődési és művelődési területen dolgozók szakmai bérszorzójára.

Az igazgatási feladatokat takaró általános közszolgáltatások funkcionális főcsoport bevétele 155,9 milliárd forint, amely 10,1%-kal alacsonyabb az előző évinél. Ennek egyik oka, hogy a teljes bevétel több mint felét, 58,7%-át kitevő felhalmozási célú juttatások és tőkeműveletek 91,5 milliárd forintos összege 11,7%-os csökkenést mutat az előző évihez képest (2001-ben 107,5 milliárd forint volt).

A folyó bevételek 25,4%-os 39,6 milliárd forintos, a működési célra kapott juttatások 15,9%-os 24,9 milliárd forintos arányban járultak hozzá - az előző évihez közel azonos arányban - a 2002. évi bevétel alakulásához.

A kiadások 368,2 milliárd forintra teljesültek, ami 12,2%-os emelkedést jelent 2001. évhez viszonyítva. A kiadásokon belül 46,6%-ot, 171,8 milliárd forintot a személyi juttatások és járulékai jelentettek 11,9%-kal magasabb összegben mint 2001. évben. A dologi kiadások a teljes kiadás 23,7%-át tették ki 87,4 milliárd forint összeggel.

Az alapellátási feladatokat a vizsgált időszakban valamennyi önkormányzat teljesítette. A körjegyzőségek ismételten növekvő száma változatlanul a szabályozó rendszer ösztönző hatását mutatja, továbbá annak a felismerésnek az eredménye, hogy az önkormányzatok igazgatási és működési feladataikat e formában hatékonyabban tudják ellátni.

XII.
Törvényekben előírt beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek

1. Költségvetési előirányzatok átcsoportosítása

A központi költségvetési szervek intézményi, fejezeti kezelésű és kormányzati beruházási előirányzatai körében a 2001. és 2002. évi költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok módosításáról és átcsoportosításáról 2002-ben - az Országgyűlés és a Kormány jogkörében - a következő döntések születtek:

Országgyűlés hatáskörében

A 2000. évi CXXXIII. törvénnyel 2002. évre jóváhagyott eredeti előirányzatokat az Országgyűlés három alkalommal módosította.

A 2002. évi XXIII. törvény ("100 napos törvény") mind a kiadásokat, mind a bevételeket 250,2 milliárd forinttal megemelte. A Miniszterelnökség fejezet Céltartalékai 92,0 milliárd forinttal nőttek a közalkalmazottak illetményemelésével összefüggésben. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központi költségvetési hozzájárulási előirányzata 81,2 milliárd forinttal került növelésre a 19 000 forintos egyszeri nyugdíj-juttatás fedezésére, valamint az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásai, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kiadásai támogatására. A költségvetés általános tartalékának előirányzatánál az Országgyűlés 44,5 milliárd forint többlet-előirányzatról határozott. A központi költségvetésből finanszírozott szociális ellátások előirányzata 24,3 milliárd forinttal növekedett, a nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők 19 000 forintos egyszeri juttatása és az augusztusi megduplázott családi pótlék finanszírozása (az iskolakezdés megkönnyítése érdekében), valamint a családi pótlék összegének megemelése miatt. A fennmaradó rész az egy főre megállapított hallgatói normatíva, egyéb felsőoktatási normatívák emelését, valamint az üzemben tartási díj átvállalását szolgálta. A közoktatási gyermekétkeztetés rászorultsági alapú támogatására a Miniszterelnökség fejezetből átcsoportosítottak 4,7 milliárd forintot.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatát 60,0 milliárd forinttal emelte meg az agrárhitelek törlesztési támogatására és elemikár-enyhítésre, bevételi ellentételezés nélkül, a hiány terhére.

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény is módosította a 2002. évi előirányzatokat. A kiadási előirányzatok 639,9 milliárd forinttal növekedtek, a bevételi előirányzatok 32,0 milliárd forinttal csökkentek, ennek eredőjeként a hiány összege 671,9 milliárd forinttal emelkedett, l218,0 milliárd forintra. Az Országgyűlés által jóváhagyott módosítások közül a legnagyobb összeget (420,8 milliárd forintot) a különböző adósság-átvállalásokra, tartozás-elengedésekre jóváhagyott előirányzatok tették ki. Ebből például 207,0 milliárd forint a Nemzeti Autópálya Rt. adóssága átvállalásához kapcsolódott, az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalására pedig 66,5 milliárd forintot biztosítottak. A kormányzati rendkívüli kiadások előirányzata 176,7 milliárd forinttal emelkedett. Ez többek között például a Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlását (81,0 milliárd forint) tette lehetővé. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak élet elvesztése utáni egyösszegű kárpótlását 26,1 milliárd forintos előirányzat beállítása szolgálta. Az "Útfenntartás és fejlesztés célelőirányzat" 5,0 milliárd forinttal került megemelésre, a Magyar Televízió Közalapítvány támogatására pedig 5,0 milliárd forint került beállításra. További módosítások sport célokat (Bozsik-program) szolgáltak, valamint a Diákhitel Központ Rt. részére biztosítottak támogatást.

A Kormány, fejezet és az intézmény hatáskörében

A Kormány a jogkörében 194,4 milliárd forint összegű módosításról döntött év közben.

Ezek között a központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából 82,0 milliárd forint átcsoportosítása történt meg a Kormány határozatainak megfelelően. (Ezzel részletesebben az általános tartalék felhasználásáról szóló fejezetben foglalkozunk.)

(A központi költségvetés céltartalékainak teljesítéséről a céltartalékokról szóló fejezetben számolunk be.)

További jelentős döntések voltak többek között:

A Kormány határozatai alapján az Állami Támogatású Bérlakás Program 2002. évi feltételeinek megteremtésére 15,0 milliárd forint átcsoportosítása történt meg.

A Dunai árvízzel kapcsolatban született 2363/2002. (XII. 5.) határozatában a Kormány több tárca közötti átcsoportosításról döntött. Összesen 4,0 milliárd forintos többlet-támogatáshoz juttatta a katasztrófa-helyzetben lévő területeket.

Az orosz államadósság ellentételezése fejében beérkezett vasúti ikerkocsik költségelszámolása 2,4 milliárd forintos értékben történt meg.

A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott közgyűjteményi, közművelődési és művészeti tevékenységet végzők 2002. évi bérpolitikai támogatására 1,5 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a Kormány.

A központi közigazgatási intézmények megváltozott üdülési rendszere működésének biztosítása érdekében 95,4 millió forint kiadási előirányzat került átcsoportosításra a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságához.

A 2002. évi költségvetési törvény felhatalmazása alapján a Kormány intézkedett további átcsoportosításokról is.

Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhatalmazása alapján történt előirányzat-módosítás (610,4 millió forint), amely a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítását szolgálta. A társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatására 57,9 millió forint átcsoportosítása történt meg.

Az agrártermelés költségeinek csökkentése érdekében a piacrajutási támogatásból 2 milliárd forint támogatás átcsoportosítására került sor. Erről a konkrét intézkedést az 1049/2002. (V. 10.) Korm. határozat tartalmazta.

Fejezeti hatáskörben elvégzett átcsoportosítások 2002-ben 518,7 milliárd forintot tettek ki, intézményi hatáskörben pedig 132,1 milliárd forintot csoportosítottak át

2. Tartalék-előirányzatok

A központ költségvetés általános tartalékának felhasználása

Az Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésében az Országgyűlés 2002. évre 37,5 milliárd forintban állapította meg az általános tartalék előirányzatát. A 2001. és 2002. évi költségvetés módosításáról szóló 2002. évi CXXXIII. évi törvény keretében a Parlament az általános tartalék előirányzatát 82,0 milliárd forintra megemelte.

Az előirányzatból a Kormány 81 994,8 millió forint átcsoportosításáról hozott döntést. A határozatok alapján az előirányzatok átcsoportosítása megtörtént. Az általános tartalék előirányzat maradványa 0,8 millió forint, amely arányát tekintve az előirányzat 0,01%-át sem éri el.

Az első félévben az eredeti előirányzat 39,9%-a, 14 976,6 millió forint átcsoportosítása történt meg, amely az államháztartási törvényben előírt 40%-os mértéken belül maradt.

A második félévben 67 018,2 millió forint átcsoportosítására történt intézkedés.

A jelentősebb tételeket a következő táblázat szemlélteti:

	Fejezet	FELHASZNÁLÁSOK JOGCÍME	Átcsoportosított előirányzat összege millió forintban	Átcsoportosítás az előirányzat %-ban
1.	FVM	A családi gazdaságokra	8000,0	9,7
2.	BM HM KVM ESZCSM	Az árvizek elhárításával, a helyreállítással és a megelőzéssel kapcsolatos költségek	7452,5	9,1
3.	BM KM	A határon túli magyarok támogatására	5638,4	6,9
4.	FVM	"Piacra jutási támogatás" kiegészítése	4000,0	4,9
5.	BM	A közbiztonság javítására és az ORFK és háttérintézményei támogatására	3825,6	4,7
6.	OM	Felsőoktatási intézmények, gyakorló iskolák támogatására	3700,0	4,5
7.	MEH ESZCSM GYISM FMM KVM BM GVH	A kormányváltással kapcsolatos többletfeladatokra	3509,8	4,3
8.	NKÖM	A Magyar Állami Operaház támogatására	3500,0	4,3
9.	BM IM ESZCSM GKM	A szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók pótlékemelésére	3324,7	4,0
10.	BM	Önkormányzati és kisebbségi választásokra	3100,0	3,8
11.	GYISM	A Formula-1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezésére	2520,0	3,1
12.	FMM	Közmunkára	2500,0	3,0
13.	GKM	Gazdaságfejlesztési célelőirányzat, valamint a kis és középvállalkozói célelőirányzat támogatására	2400,0	2,9
14.	NKÖM	A Nemzeti Színház Rt. támogatására és az ünnepélyes megnyitó közvetítésére	2398,0	2,9
15.	BM ESZCSM	Nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások kiegészítő emelésére	2205,2	2,7
16.	FVM	Új mezőgazdasági gépvásárlásokra	1700,0	2,1
17.	PM	A MÁK RT finanszírozásához szükséges kiegészítés	1200,0	1,5
18.	PM	Kiemelt jelentőségű határátkelő helyek fejlesztésére	1050,0	1,3
19.	MEH	Vidéki papok kereset-kiegészítésére	1040,0	1,3
20.	ESZCSM	Az egy éves járóbeteg és kórházi komfort programra	1000,0	1,2
21.	GKM	Turisztikai célelőirányzat kiegészítésére	1000,0	1,2
22.	KM MEH	EU csatlakozással kapcsolatos költségekre	996,6	1,2
23.		Egyéb célokra	15934,0	19,4
		Maradvány:	0,8	0,0
		Összesen:	81995,6	100,0

A családi gazdaságok kiemelt támogatása az előző négy éves időszak kormány-programjának részeként jelentős többletforrás-igényt jelentett a költségvetés számára. Az első félévben e célra 4 milliárd forint átcsoportosítása történt meg a költségvetésből, majd a Kormány augusztusi döntése értelmében ismételten 4 milliárd forint került a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül a családi gazdaságokhoz.

A rendkívüli árvízhelyzet többletköltségeinek finanszírozására, az árvizek elhárításával kapcsolatos költségekre, a Duna árvízi védekezésével összefüggő költségekre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállításával kapcsolatos költségekre, az észak-magyarországi felhőszakadás okozta károkra, a magánszemélyek lakhatási feltételeinek biztosítására összesen 7,5 milliárd forintot fordítottunk a tartalékból.

A határon túli magyarok támogatásáról szóló törvény végrehajtásaként a tartalékból 5,6 milliárd forintot csoportosítottunk át.

A váratlan piaci problémák kezelésére a 4,0 milliárd forint, a közbiztonság javítására és az ORFK és háttérintézményei többletkiadásaira pedig 3,8 milliárd forintot fordítottunk. Ez utóbbi elsősorban járőrgépkocsik és informatikai eszközök beszerzését szolgálta.

A felsőoktatási intézmények és gyakorlóiskolák képzési támogatására 3,7 milliárd forintot volt szükséges biztosítani, mert az intézmények a 2001-ben általános tartalékból kapták meg a felsőoktatási hallgatói létszámnövekedés képzési költségeit, valamint a gyakorlóiskolák normatív támogatását. Az akkor mintegy 3,3 milliárd forintos támogatás beépült a költségvetésbe, ugyanakkor a 2002. évi költségvetési hatása nem volt előre tervezhető.

Többletforrás biztosítását igényelte a kormányváltással együttjáró minisztériumi szervezeti rend változása. Az átalakítás következtében 2002. évi XI. törvény 5. §-ából eredő feladatok több minisztériumnál is többletfeladatként jelentkeztek, amelyet saját forrásból nem tudtak megoldani. Ilyen többletterhek keletkeztek a Miniszterelnökségnél, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnál, a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztériumnál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál, a Belügyminisztériumnál és a Gazdasági Versenyhivatalnál, összesen 3,5 milliárd forint összegben.

Az év során több alakalommal kapott támogatást (összesen 3,5 milliárd forintot) az Állami Operaház a működésének kiegészítéséhez. Ezek szervezeti változásokat, külföldi vendégművészek emelt tiszteletdíjának kifizetését, valamint a korábbi években vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítését szolgálták.

Négy fejezet (BM, IM, ESZCSM, GKM) közreműködésével került folyósításra a szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók pótlékemelése (2001-ben megemelt pótlékának áthúzódó többlete), melynek összege összesen 3,3 milliárd forint.

A választási eljárásról szóló törvény (1997. évi C. törvény) értelmében az önkormányzati és kisebbségi választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtási költségeit a központi költségvetésből kell biztosítani. Összege 2002-ben 3,1 milliárd forint volt.

Az átcsoportosításokról készített táblázat az általános indoklás mellékletei között szerepel, ebben teljes részletezettséggel beszámolunk valamennyi általános tartalékból történt átcsoportosításról 2002-ben.

2. 2. A céltartalékok felhasználása

A költségvetési törvény 28,4 milliárd forintot biztosított egyrészt a 2001. évi bérpolitikai intézkedések 2002. évi - éves szintű - kihatására (a két évre jóváhagyott költségvetés miatt ugyanis nem került sor az előirányzatok automatikus rendezésére), másrészt a 2002. évi évközi bérpolitikai intézkedések megvalósítására.

a. A költségvetési törvény - közalkalmazotti illetményemelés miatti - módosításával 89,5 milliárd forinttal 117,9 milliárd forintra nőtt a különféle személyi kifizetésekre meghatározott céltartalék.

A céltartalék felhasználása jogcímenként a következők szerint alakult

millió forintban

A költségvetési törvény módosításával a céltartalékok alcím kiegészült egy új, a közalkalmazottak illetményemelésével összefüggő egyéb kiadások tartaléka jogcímcsoporttal, amelynek kiadási előirányzataként 2,5 milliárd forint került meghatározásra. Ennek felhasználása a következő:

3. A Kormány kezességvállalásai

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény alapján vállalt kezességek.

36. § (1) bekezdése

1004/2002. (I. 26. ) Korm. határozat

a Budapest Ferihegy Nemzetközi repülőtér Üzemeltető Részvénytársaság részéről történő hitelfelvételről és az ehhez kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal az Rt. részéről felveendő 89,5 millió USD tőke és annak járulékai visszafizetésére a központi költségvetés terhére...

1018/2002. (III.14.) Korm. határozat

a Nagyszentmiklósi Kincs bemutatásához kapcsolódó kormányzati kezességvállalásról

A Kormány.... egyedi, egyszerű kezességet vállal 15 380 540 508 forint összeghatárig a Nagyszentmiklósi kincs Magyar Nemzeti Múzeumban történő bemutatásához, 2002. március 11. - 2002. július 19. közötti időtartamra.

1024/2002. (III.21.) Korm. határozat

a MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Közhasznú Társaság működésének finanszírozásához kapcsolódó kormányzati készfizető kezességvállalásról

A Kormány ... a MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Közhasznú Társaság működése likviditásának megvalósításához kapcsolódó hitelszerződés megkötése érdekében 1 500 000 000 forint összegű hitelnek és járulékainak visszafizetésére készfizető állami kezességet vállal.

1025/2002.(III.21.) Korm. határozat

a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásához kapcsolódó kormányzati készfizető kezességvállalásról

A Kormány... a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlása finanszírozása céljából felveendő hitel és annak járulékai de összességében 20 000 000 000 forint visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

1028/2002. (III.26.) Korm. határozat

a Vértesi Erőmű Rt. retrofit programja és ezen belül az Oroszlányi Erőműben megvalósítandó kéntelenítő beruházáshoz kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány... a 20,1 milliárd forint összköltségű Vértesi Erőmű Rt. retrofit programja és ezen belül az Oroszlányi Erőműben megvalósítandó kéntelenítő beruházáshoz a Vértesi Erőmű Rt. által felveendő 10 311 MFt hitelre készfizető kezességet vállal.

A kezesség a hitel és járulékos költségeinek visszafizetésére vonatkozik.

1032/2002. (III.29) Korm. határozat

a MÁV Rt. 2002. évi működőképességének biztosításához szükséges forgóeszközpótló hitel felvételéhez állami kezességvállalásról

A Kormány a MÁV Rt. 2002. évi működőképességének biztosítása érdekében ... készfizető kezességet vállal 8 milliárd forint összegben ... a MÁV Rt. 2002. évi személyszállítási közszolgáltatási tevékenysége veszteségének részbeni finanszírozását szolgáló forgóeszközpótló hitel és annak járulékai visszafizetésére.

1042/2002. (IV.26.) Korm. határozat

az "Uralkodók és corvinák" című kiállításra kölcsönvett firenzei corvinák magyarországi bemutatásához kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány ... egyedi, egyszerű kezességet vállal a kölcsönzési szerződésben foglaltaknak megfelelően 3,2 milliárd forint összeghatárig a firenzei Biblioteca Medicea Laurenziana tulajdonát képező 19 db corvina bemutatásához az Országos Széchényi Könyvtár kiállításán 2002. május 9. és augusztus 27. közötti időtartamra.

1050/2002. (V.14.) Korm. határozat

a közoktatás tankönyvellátásához 2002. évben szükséges állami készfizető kezességvállalásról

A Kormány... a közoktatás megfelelő időben történő tankönyvellátásához - 2002. naptári évben szükséges kereskedelmi kamatú, legfeljebb összesen 496 millió forint összegű hitel és annak járulékai visszafizetésére -készfizető állami kezességet vállal.

1052/2002. (V.14.) Korm. határozat

a Debrecenben felépítendő új, többcélú rendezvénycsarnok felépítésével, összefüggő egyes beruházások finanszírozásához kapcsolódó pótlólagos állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Debrecenben felépítendő új, többcélú rendezvénycsarnok felépítésével összefüggő egyes beruházások finanszírozására céljából a kötelezett által felveendő 600 millió forint hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1055/2002. (V.15.) Korm. határozat

a külső és nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek, valamint a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek megvásárlásához kapcsolódó kormányzati készfizető kezességvállalásról

A kormány .. a külső és nyugdíjas üzletrészek megvásárlása finanszírozása céljából ... felvett hitel és annak járulékai, de összességében legfeljebb 10 milliárd forint visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

A Kormány... a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlása finanszírozása céljából felveendő hitel és annak járulékai, de összességében legfeljebb 10 millárd forint visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

Az 1025/2002. (III.21.) Korm. határozat hatályát veszti.

1056/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Népstadion és Létesítményei rekonstrukciójával összefüggő beruházásnak a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. által történő megvásárlásához szükséges hitelfelvételhez nyújtandó állami kezességvállalásról

A kormány... a Sportinvest Kft. tulajdonában lévő Népstadion és Létesítményei rekonstrukciójával összefüggő beruházás megvásárlása céljából .. felveendő legfeljebb 450 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig készfizető kezességet vállal.

1057/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság beruházásában az Újpesti Torna Egylet által használt Megyeri úti stadion felújításának finanszírozásához kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány .. készfizető kezességet vállal .. a Megyeri úti stadion UEFA előírásainak megfelelően történő felújítása, és ezzel összefüggésben a stadionrekonstrukciós beruházás befejezésének finanszírozása céljából... felveendő legfeljebb 700 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1058/2002. (V.15.) Korm. határozat

a balatonfűzfői Balaton uszoda tulajdonjogának a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság általi megszerzéséhez és 2002. évi üzemeltetéséhez felvételre kerülő bankhitelhez nyújtott állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a balatonfűzfői Balaton uszoda tulajdonjogának... megszerzéséhez és 2002. évi üzemeltetéséhez szükséges 210 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1059/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához készfizető állami kezességet vállal... legfeljebb 280 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1060/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozása céljából .... felveendő legfeljebb 250 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1061/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Stadion Informatikai Projekt (beléptetőrendszer) Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú társaság általi visszavásárlásához felvételre kerülő bankhitelhez nyújtandó állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal.. a felvételre kerülő legfeljebb 4 milliárd forint értékű hitel, valamint a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1062/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Mezőtúr városában felépítendő új fedett sportcsarnok beruházás megvalósulásának finanszírozása céljából... felveendő legfeljebb 190 millió forint értékű hitel, és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1063/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódóan készfizető kezességet vállal... legfeljebb 166 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1064/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Nyíradony városában felépülő új fedett tornacsarnok és uszoda beruházás megvalósításának finanszírozása céljából .. felveendő legfeljebb 610 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1065/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához ... felveendő legfeljebb 400 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek visszafizetésére.

1066/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódóan állami készfizető kezességet vállal... legfeljebb 100 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1067/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető állami kezességet vállal a Dabas városában felépülő sportcsarnok beruházás megvalósulásának finanszírozása céljából... felveendő legfeljebb 500 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1068/2002. V.15.) Korm. határozat

a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány... készfizető kezességet vállal a Szeghalom városában felépülő új fedett sportcsarnok beruházás megvalósulásának finanszírozása céljából... felveendő legfeljebb 108 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

1070/2002. (V.15.) Korm. határozat

a Magyar Sport Háza beruházás finanszírozásához kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány... állami készfizető kezességet vállal a Magyar Sport Háza és kapcsolódó létesítményei felépítésének finanszírozása céljából... felveendő legfeljebb 1,6 milliárd forint hitel és járulékos költségei visszafizetésére.

1075/2002. (V.25.) Korm. határozat

a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról

A Kormány.. készfizető kezességet vállal a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához... felveendő legfeljebb 2 milliárd forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek visszafizetésére.

26. 1095/2002. (VI.8.) Korm. határozat

egyes Kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről

A Kormány a Magyar Televízió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó kormányzati kezességvállalásról szóló ..., valamint a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló ... határozatait hatályon kívül helyezi.

27. 1112/2002. (VI. 25) Korm. határozat

a Formula-1 Motorcsónak Magyar Nagydíj 2002. évi megrendezésével kapcsolatos állami kezességvállalásáról.

A Kormány... egyszerű kezességet vállal a Formula-1 Motorcsónak Magyar Nagydíj 2002. évi megrendezése feltételeinek biztosítása érdekében ... felveendő legfeljebb 98 millió forint értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek erejéig.

28. 2232/2002. (VIII.2.) Korm. határozat

az orosházi AGRO-M Részvénytársaság működőképességének helyreállítása érdekében szükséges egyedi intézkedésről

A Kormány ... szükségesnek tartja... az orosházi AGRO-M Rt. részére legalább 10 éves futamidejű, 700 millió forint összegű hosszú lejáratú, egyéves tőketörlesztési türelmi idejű hitel biztosítását, évi legfeljebb 7,01% teljes hiteldíj mellett ...készfizető kezességet vállal... a felvett hitel tőke összegének 60%-áig.

29. 2280/2002. (IX.23.) Korm. határozat

a Bábolna Rt. finanszírozásához kapcsolódó egyedi költségvetési készfizető kezességvállalásról

A Kormány a Bábolna Rt. privatizációjának előkészítéséhez kapcsolódóan ..a Bábolna Rt-nek az MFB Rt. közvetett és közvetlen tulajdonában lévő részvénycsomagja ÁPV Rt. részére történő átadását követően, az MFB Rt-től felveendő 2 500 000 000 forintos hitel és annak járulékai visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

30. 1182/2002. (X.31.) Korm. határozat

a Mikrohitel Program forráshelyzetét javító hitelfelvételhez kapcsolódó egyedi kormányzati készfizető kezességvállalásról

A Kormány... az Országos Mikrohitel alap forrásainak bővítése céljából a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által felveendő 1 000 000 000 forintos hitel és annak járulékai visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

31. 1195/2002. (XI.16.) Korm. határozat

a Magyar Villamos Művek Rt. hitelfelvételéhez állami kezesség nyújtásáról

A Kormány... a Magyar Villamos Művek Rt. ... 10 milliárd forint értékű hitelfelvételéhez készfizető kezességet vállal. A kezesség a tőke és járulékai visszafizetésére vonatkozik.

32. 2357/2002. (XI.28.) Korm. határozat

a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész felvásárláshoz kapcsolódó további intézkedésekről

A Kormány... készfizető kezességet vállal a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlása finanszírozása céljából felveendő 9 milliárd forint hitel és annak járulékai erejéig ...

33. 1211/2002. (XII.21.) Korm. határozat

a MÁV Rt. üzletviteléhez (személyszállítási közszolgáltatói tevékenység) szükséges forgóeszközpótló hitelhez, valamint egy, a járműfelújítást szolgáló hosszú lejáratú kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalásról

A Kormány...

1. készfizető kezességet vállal a MÁV Rt. által felveendő, a vasúttársaság személyszállítási közszolgáltatási tevékenysége veszteségének részbeni finanszírozását szolgáló 8 Mrd Ft forgóeszközpótló hitel, valamint annak járulékai visszafizetésére,
2. egyszerű kezességet vállal a vasúti közszolgáltatói tevékenységhez szükséges gördülőállomány felújítását szolgáló 35 millió euró (8,3 Mrd Ft) EUROFIMA-kölcsön, valamint annak járulékai visszafizetésére ...

37. § (1) a) pontja

1. 1201/2002. (XII. 18.) Korm. határozat

az Európai Beruházási Bank által Budapest Főváros Önkormányzatának egyes budapesti infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések finanszírozása céljából nyújtandó hitelekhez kapcsolódó állami garancia vállalásáról

A Kormány ... garanciát vállal az EIB által egyes infrastrukturális beruházások részbeni finanszírozására a Főváros részére nyújtandó 125, illetve 75 millió euró, összesen 200 millió euró összegű hitelek és járulékaik Főváros általi visszafizetésére.

37. § (1) e) pontja

1. 1217/2002. (XII.29.) Korm. határozat

a Nemzeti Autópálya Rt-nek nyújtott hitelhez kapcsolódó költségvetési készfizető kezességvállalásról

A Kormány ... a Nemzeti Autópálya Rt. által a gyorsforgalmi úthálózat és elkerülő utak finanszírozása céljából felvett maximum 36,8 milliárd forintos, valamint ... az országos közúthálózat kiemelten fontos elemeinek finanszírozása céljából felvett maximum 33,1 milliárd forintos hitelek és azok járulékai visszafizetésére állami készfizető kezességet vállal.

37. § (2) bekezdése

1151/2002. (IX.6.) Korm. határozat

a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott egyes ügyletek forrásául szolgáló 400 millió eurós szindikált hitelfelvételhez kapcsolódó állami készfizető kezességvállalásról

A Kormány... a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság által forrásszerzés céljából felvételre kerülő 400 millió euró összegű nemzetközi szindikált hitel és annak járulékai visszafizetésére, a központi költségvetés terhére, a kezességvállalási díj elengedése mellett készfizető kezességet vállal.

37. § (4) bekezdése

1. 2057/2002. (II.27.) Korm. határozat

a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott egyes ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódó árfolyam- garanciáról

A Kormány a kötvényből származó EURO források forintra történő átváltásából eredő árfolyamkockázat fedezetére... legfeljebb 20 Mrd forint összegben folyósított hitelállományra árfolyam-garanciát vállal.

(Ügylet: az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított, vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági részvénytársaságok részére biztosított hitelek finanszírozása.)

2. 2166/2002. (V.24.) Korm. határozat

a családi gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági kis- és középüzemek finanszírozásáról szóló 2392/2001. (XII.28.) Korm. határozat módosításáról

A Kormány... 112 Mrd forint összegű hitelkeret mértékéig árfolyam-garanciát vállal, az MFB által finanszírozott, ...meghatározott hiteltermék forrásához kapcsolódóan.

(Hiteltermék:- a maximum 300 hektáron gazdálkodó családi gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági kis- és középüzemek részére biztosított hitel;

a Magyar Nemzeti Földalap Kht. vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú, versenytárgyaláson értékesítésre kerülő termőföld vásárlásához kapcsolódó hitel.)

3. 2167/2002. (V.24.) Korm. határozat

a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a 2258/2001. (IX.14.) Korm. határozatban rögzített ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódó árfolyam-garanciáról

A Kormány... legfeljebb 40 Mrd forint összeg után árfolyam-garanciát vállal.

(Ügyletek: a Magyar Nemzeti Bank által kezelt egyes refinanszírozási hitelekkel összefüggő feladatok Magyar Fejlesztési Bank Rt. részére történő átadása.)

4. 2168/2002. (V.24.) Korm. határozat

a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott egyes ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódó árfolyam-garanciáról

A Kormány... legfeljebb 28 Mrd Ft összegben folyósított hitelállományhoz árfolyam-garanciát vállal.

(Ügylet: a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a Diákhitel Központ Rt. részére nyújtott 28 Mrd Ft összegű kölcsön.)

5. 1106/2002. (VI. 14) Korm. határozat

egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről.

A Kormány ... a 2166, 2167, 2168/2002. (V.24.) számú Korm. határozatokat hatályon kívül helyezi.

6. 1210/2002. (XII. 21.) Korm. határozat

a Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásaihoz kapcsolódó árfolyamgaranciáról

A Kormány az MFB Rt. 2001. júniusában kibocsátott 450 millió euró összegű kötvénye és ...400 millió euró összegű szindikált hitele forintra történő átváltásával kapcsolatban ...árfolyam-garanciát vállal. Az átváltásból származó nyitott pozícióra az árfolyam-garancia összege 2002. évre vonatkozóan legfeljebb 200 milliárd forint. Az árfolyam-garancia a jelen határozat hatálybalépését megelőző, érintett forrásokból történő átváltásra is vonatkozik.

Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti... a 2057/2002. (II.27.) Korm. határozat.

XIII.
FELHATALMAZáSOK

1. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben kapott felhatalmazások teljesítése

A többször módosított költségvetési törvény

4. §-ának (1) bekezdésében a központi költségvetés hiányának finanszírozására és adósságának kezelésére, valamint a Kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására kapott felhatalmazásokról szóló részletes beszámoló a "A központi költségvetés finanszírozása" és a "A központi költségvetés adósságának alakulása" című pontokban található.

4. §-ának (1) bekezdésében a pénzügyminiszter a központi költségvetés (a Kincstár) követeléseinek kezelésére kapott felhatalmazást. A Kincstár által kezelt, az államháztartási körön kívüli belföldi adósokkal szemben fennálló járadék és kölcsön típusú követelések állománya 2002. év folyamán együttesen 4,0 milliárd forinttal csökkent alapvetően (81,2%-ban) a törlesztések (3,3 milliárd forint) eredményeként. (Az állami alapjuttatás járadéka törlesztési bevételeiből 14,3 millió forint nem érintette az állományt.) A jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek 774,4 millió forinttal csökkentették a követelések állományát. Növekedett ugyanakkor a követelés-állomány (16,2 millió forinttal) azáltal, hogy egy felszámolás alá került adós nem teljesítette a szerződésmódosításokban vállalt kötelezettségeit, ezért tartozása az eredeti szerződésben foglalt feltételekkel áll fenn. További (0,1 millió forintos) növekedést eredményezett az érintett adóskörben 2002. évben indult egy darab felszámolás bírósághoz befizetett regisztrációs díja.

6. §-ában foglalt, az ÁPV Rt. kötelezettségeire vonatkozó felhatalmazásokról - a (14) bekezdésben foglaltak kivételével - szóló beszámoló a "Az ÁPV Rt. 2002. évi tevékenysége" című pontban található.

6. §-ának (14) bekezdése felhatalmazta a Kormányt arra, hogy az ÁPV Rt-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar nyelvű egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. Az ingatlanok értéke együttesen nem haladhatja meg a 600 millió forintot. Amennyiben megfelelő állami tulajdon nem áll rendelkezésre, a törvény szerint az ÁPV Rt-nek kell az ingatlanok vételárát (ÁFÁ-val együtt) biztosítani. Az ingatlanok megszerzésére 420 millió forintot biztosított az ÁPV Rt.

6. §-ának (15) bekezdése felhatalmazta Kormányt, hogy a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 12. szám alatti ingatlan 49 %-os állami tulajdoni hányadát térítésmentesen átadja a Magyarországi Unitárius Egyház részére. A tulajdoni hányad átadására nem került sor.

6. §-ának (16) bekezdése felhatalmazta a Kormányt, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezeteinek működési feltételei javítása érdekében a kincstári vagyonból tervezési-statisztikai régiónként legfeljebb 500 négyzetméter alapterületű ingatlant térítésmentesen használatba vagy tulajdonba adjon. 2002-ben ilyen használatba vagy tulajdonba adásra nem került sor.

7. §-ának (1) bekezdése arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, illetve a volt szovjet laktanyákat szociál-, foglalkoztatás- és ifjúságpolitikai, valamint iparfejlesztési célokra térítésmentesen a helyi önkormányzat tulajdonába adja. E felhatalmazás alapján 30 darab ingatlant adott át az ÁPV Rt. térítésmentesen, melyek nyilvántartási értéke együttesen 3,8 milliárd forint. Ebből 13 darab, együttesen 2,2 milliárd forint nyilvántartási értékű ingatlanátadásáról még 2001-ben döntött a Kormány, de az átadás ténylegesen csak 2002-ben történt meg.

9. §-ában foglalt, a KVI-re vonatkozó felhatalmazásokról szóló beszámoló "A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002. évi vagyonkezelési tevékenysége" című pontban található.

34.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 2110/2002. (IV. 12.) számú határozatával jóváhagyta, hogy az egészségügyi miniszter a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező állampolgárok döntése alapján rendelkezésre álló 610,4 millió forintot az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, az Országos Mentőszolgálat, valamint a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány javára fordítsa;

34.§ (5) bekezdése előírja, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7.§-ának (7) bekezdése szerint meghatározott összeggel - amelyet az APEH 2001. december 31-i nyilvántartása alapján tett közzé - az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzatát kell megnövelni. A fenti jogszabályi előírás alapján a megnevezett előirányzatot a Kormány a 2110/2002. (IV. 12.) Korm. határozat 3. pontja szerint 57,9 millió forinttal megemelte.

35.§-ának (2) bekezdése felhatalmazta a Kormányt, hogy a pártok támogatására fordítható keretből a 2002. évi fel nem használt előirányzat újra elosztásra kerüljön a Ptv. 5.§-ában foglaltaknak megfelelően. Az újraelosztás az 1080/2002.(V.25.) Korm. határozattal megtörtént.

36. és 37. §-ában kapott felhatalmazások teljesítése, amely a központ költségvetés terhére vállalható kezességek mértékét szabályozza, részletesen az "Állami kezesség és viszontgarancia érvényesítése" és "A Kormány kezességvállalásai" részben található.

37. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. E kezességvállalások bemutatását a "A Kormány kezességvállalásai" című fejezet, valamint az indokolás "Az állam által vállalt kezességek/garanciák 2001. évi záró és 2002. évi állományi adatai" című tábla tartalmazzák.

48.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján a Kormány:

• az egyházi kulturális örökség rekonstrukciós és egyéb beruházásai előirányzat-csoport 3 milliárd forint összegű felhasználásáról a 1022/2002. (III. 21.) Korm. határozattal;
• az egyházak közgyűjteményi támogatása 479,0 millió forint összegű felhasználásáról a 2115/2002. (IV. 12.) Korm. határozattal;
• az egyházak nemzetközi tevékenységének 62 millió forint összegű támogatása felhasználásáról a 2172/2002. (V. 24.) Korm. határozattal;
• a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás 50 millió forint összegű előirányzatának felhasználásáról a 1041/2002. (IV. 26.) Korm. határozattal döntött.

49. § (7) bekezdésében biztosított felhatalmazással a pénzügyminiszter 2002. évben nem élt, mivel a NKÖM tulajdonában lévő színházi feladatot ellátó közhasznú társaság nem került átadásra önkormányzat részére.

49. § (8) bekezdésében felhatalmazással a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2002. évben nem élt.

50. § (7) bekezdésének felhatalmazása alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. Vállalkozások folyó támogatása címen belül 2. Piacrajutási támogatások megtérülése alcímet nyitott és az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján felvásárolt termékek értékesítéséből származó 1,4 milliárd forintos bevételt előirányzatosította, egyúttal ezzel azonos összegben ugyanezen cím 1. Piacrajutási támogatások alcím kiadási előirányzatát megnövelte.

50. § (8) bekezdés felhatalmazása alapján a VIII. Ügyészség a HU02/000-180-05-01 program végrehajtására 137,6 millió forintot csoportosított át a központi beruházási előirányzaton belül. Szintén ezen felhatalmazás alapján a XXIV. Gyermek-, Ifjúsági-és Sportminisztérium a Drogmegelőzési programok fejezeti sorról 12,5 millió forintot átcsoportosított a HU-0205-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok intézményfejlesztése program sorra.

50. § (9) bekezdésének felhatalmazása alapján 2002-ben 7 alkalommal - 26,8 milliárd forint összegben - került sor belső átcsoportosításra a HM tárcánál. Átcsoportosítás útján került biztosításra: a légvédelmi rakéta komplexumok modernizálása, a hivatásos és szerződéses állomány lakhatásának támogatása, speciális gépek, berendezések beszerzése a HM egészségügyi intézetek számára, elhelyezési feladatok megoldása, nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése, haderő-átalakítással összefüggő szervezeti változások megvalósítása, szolgálati törvény módosítása kapcsán felmerülő költségek, a 2002-ben létrejött közhasznú szervezetek tevékenységének támogatása, elhelyezési szolgáltatások, és katonai objektumok őrzésvédelme, WEAG tagdíj, szerződéses állomány létszámfeltöltése kapcsán felmerülő kiadások.

50. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazással a nemzeti kulturális örökség minisztere 2002. évben nem élt.

50. § (12) bekezdés felhatalmazta a Kormányt, hogy a XXII Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások 4-7. alcíme kiadásait államkötvénnyel teljesítse. Ennek megfelelően együttesen 110,4 milliárd forintnyi államkötvényt adott át az Államadósság Kezelő Központ Rt. Ebből 10,1 milliárd forint értékű kötvényt az ÁPV Rt. kapott a gázközmű-igények rendezésének forrásául. A fennmaradó 100,3 milliárd forintnyi államkötvényt a részesedés-vásárlások ellenértékeként az MFB Rt. kapta.

68. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazással kapcsolatosan a Kormány 2370/2001. (XII. 18.) sz. határozata 4. pontja szerint intézkedett.

68. § (2) bekezdése szerint az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül a felmentés, végkielégítés kivételével az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével az egyes jogcímek között átcsoportosíthat, vagy azok együttes kezeléséről dönthet. 2002-ben évközi átcsoportosításokra sor került, együttes kezelésről nem született döntés.

68. § (3) bekezdése felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, illetőleg az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a Kamatfizetések és a Kölcsönök előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje. A Nyugdíjbiztosítási Alap kamatfizetési előirányzata és az Egészségbiztosítási Alap kamatfizetések és kölcsönök előirányzata saját bevételi többlete terhére nem került megemelésre.

68. § (4) bekezdése felhatalmazta a pénzügyminiszter, illetőleg az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert a pénzügyminiszter egyetértésével, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról átcsoportosítson a Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcímre, valamint Központi hivatali szerv és intézményei alcímre. Mindkét alap esetén az előirányzat átcsoportosítása végrehajtásra került.

68. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás szerint a szociális és családügyi miniszter, illetve az ONYF főigazgatója engedélyezte a méltányossági nyugellátás, illetve a nyugdíjemelés megállapítását.

68. § (6) bekezdése értelmében az OEP főigazgatója a törvényben meghatározott keretek között méltányossági ellátás és egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezhette. A felhatalmazás alapján a méltányossági ellátások és segélyek kifizetésre kerültek.

109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 104/2001. (VI.21.), a 194/2002. (IX. 6.) és a 215/2002. (X. 17.) rendeletében állapította meg az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait, valamint a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatását a Kormány a 270/2000. (XII. 26), a 184/2001. (X. 11.), a 276/2001. (XII. 22.) és a 207/2002. (IX. 26.) Korm. rendeletben szabályozta.

109. § (1) bekezdése k) pontja felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az OEP-el egészségügyi szolgáltatások nyújtására finanszírozási szerződésben álló alapellátási vállalkozások felhalmozási célú kiadási támogatásának szabályait. A felhatalmazás alapján a Kormány elfogadta a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozási támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendeletet.

109. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány elfogadta a nem költségvetési szervként működő egyes egészségügyi szolgáltatók 2002. évi rendkívüli támogatásáról szóló 178/2002. (VIII. 15.) Korm. rendeletet.

109. § (2) bekezdés a) pontjában a Kormány felhatalmazást kapott, hogy az előző évek előirányzat-maradványaiból 2002. évben átcsoportosításokat hajtson végre. E felhatalmazás alapján a Kormány összesen mintegy 14,7 milliárd forint előirányzat átcsoportosításáról döntött a 2285/2002. (IX. 26.), 2295/2002. (X. 1.), 2348/2002. (XI. 28.), 2363/2002. (XII. 5.), 2376/2002. (XII. 13.), 2392/2002. (XII. 20.) számú határozataival.

109. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Kormány felhatalmazást kapott, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-december hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Ennek megfelelően a Magyar Posta 2002. júliusától megszüntette a díjak beszedését, és a költségvetés együttesen 7,2 milliárd forintot utalt át - havi egyenlő részletekben - a Műsorszolgáltatási Alap számlájára.

109.§-ának (3) a) pontja alapján a 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet szabályozta a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályait.

109.§-ának (4), (5), (6) bekezdésben lévő felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az agrárexport támogatások feltételeit és mértékét a 29/2001. (III. 29.) FVM-PM-KüM, a 33/2002. (IV.20.) FVM-PM-KüM, az 51/2002. (VI.14.) FVM-PM-KüM, a 74/2002. (VIII. 15.) FVM-PM-KüM, a 80/2002. (VIII. 30.) FVM-PM-KüM és a 84/2002. (IX.13.) FVM-PM-KüM együttes rendelet a piacra-jutási támogatások, valamint az egyéb nem említett agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeit és mértékeit a 15/2001.(III. 3.) FVM rendelet, 23/2001. (III. 19.) FVM rendelet, 24/2001. (III. 19.) FVM rendelet, 25/2001. (III. 19.) FVM rendelet, 26/2001. (III. 19.) FVM rendelet, 28/2001. (III. 19.) FVM rendelet, 34/2001. (V. 11.) FVM rendelet, 35/2001. (V. 11.) FVM rendelet, 38/2001. (V. 14.) FVM rendelet, 44/2001. (VI. 18.) FVM rendelet, 46/2001. (VI. 25.) FVM rendelet, 50/2001. (VII. 20.) FVM rendelet, 57/2001. (IX. 21.) FVM rendelet, 64/2001. (X. 5.) FVM rendelet, 74/2001. (X. 11.) FVM rendelet, 80/2001. (X. 19.) FVM rendelet, 81/2001. (X. 19.) FVM rendelet, 87/2001. (X. 26.) FVM rendelet, 89/2001. (X. 29.) FVM rendelet, 92/2001. (XI. 7.) FVM rendelet, 93/2001. (XI. 7.) FVM rendelet, 95/2001. (XI. 20.) FVM rendelet, 96/2001. (XI. 20.) FVM rendelet, 100/2001. (XI. 30.) FVM rendelet, 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, 103/2001. (XII. 19.) FVM rendelet, 104/2001. (XII. 19.) FVM rendelet, 105/2001. (XII. 19.) FVM rendelet, a 106/2001. (XII. 19.) FVM rendelet, 107/2001. (XII. 19.) FVM rendelet, 110/2001. (XII. 27.) FVM rendelet, 111/2001. (XII. 27.) FVM rendelet, 112/2001. (XII. 27.) FVM rendelet, 12/2002. (I. 28.) FVM rendelet, 16/2002. (II. 16.) FVM rendelet, 22/2002. (III. 30.) FVM rendelet, 39/2002. (V. 10.) FVM rendelet, 50/2002. (V. 25.) FVM rendelet, 53/2002. (VI. 25.) FVM rendelet, 56/2002. (VII. 17.) FVM rendelet, 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet, 88/2002. (X. 1.) FVM rendelet, 91/2002. (X. 4.) FVM rendelet, 93/2002. (X. 7.) FVM rendelet, 94/2002. (X. 7.) FVM rendelet, 95/2002. (X. 7.) FVM rendelet, 103/2002. (XI. 16.) FVM rendelet, 105/2002. (XII. 5.) FVM rendelet, 111/2002. (XII. 18.) FVM rendelet szabályozta.

109. §-ának (8) bekezdése felhatalmazta a Kormányt, hogy az orosz államadósság terhére történő iker motorkocsik beszerzése érdekében megemelje a XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 10. Fejezeti tartalék alcím előirányzatát a járművek ellenértékének megfelelően. Az előirányzat emelésének megfelelő összeget a MÁV Rt. kapta támogatásként. 2002-ben a Kormány a jelzett előirányzatot két alkalommal együttesen 3,2 milliárd forinttal emelte meg. A törvény arra kötelezte a MÁV Rt-t, hogy a motorkocsik beszerzésére kapott támogatást fizesse be a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei fejezetbe. A MÁV Rt. két alkalommal, együttesen 3,4 milliárd forintot fizetett vissza a központi költségvetésnek. Az előirányzat és a visszafizetés közötti különbség az árfolyam-különbségből adódik ( a motorkocsik összege devizában van meghatározva).

109. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tételes elszámolás alapján engedélyezte a nyugellátásban részesülő személyek évközi kiegészítő nyugellátási emelése és az egyszeri juttatása végrehajtásával összefüggésben az Ny. Alap 5. cím, 1. alcím, 1. Előirányzat csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatok túlteljesülését.

109.§-ának (14) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 4. Agrárhitelek törlesztési támogatása és elemikár-enyhítés alcím terhére 59,9 milliárd forint támogatásban részesítette mezőgazdasági termelőket. A támogatás a mezőgazdasági termelők éven belüli agrárhiteleiből származó pénzintézeti adósságok, az integrátori hitelek, a halasztott fizetés keretében nyújtott kölcsöntartozások mérséklésére, továbbá az elemi kárt szenvedett termelők kárenyhítő támogatására került felhasználásra. A támogatás felhasználásának részletes szabályait a 215/2002. (X. 17.) Korm. rendelet határozta meg.

109. §-ának (16) bekezdése arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy nemzetközi segélyakciókban való magyar részvétel érdekében határozatával lehetővé tegye a kincstári vagyon térítésmentes átadását. 2002-ben a kincstári vagyon ilyen célú térítésmentes átadására nem került sor.

109.§-ának (17) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 6. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja jogcímcsoport 2002. évi előirányzata javára és a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 10. Területi és vidékfejlesztési célfeladatok jogcímcsoport, 4. Agrárlogisztika jogcím terhére 1,5 milliárd forint átcsoportosítást hajtott végre.

109.§-ának (18) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 1. Agrárberuházások támogatása jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím 2002. évi előirányzata javára és a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 10. Területi és vidékfejlesztési célfeladatok jogcímcsoport, 3. Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcím terhére 1,0 milliárd forint átcsoportosítást hajtott végre.

122.§-ának (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, illetve a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszterhes támogatást igénybe vett, de az elmúlt években természeti csapások, értékesítési problémák miatt fizetési nehézségekkel küzdő gazdaságok még fennálló kötelezettségek alóli mentesítésére vonatkozó eljárási rend és annak szabályai a 160/2002. (VII. 17.) Korm. rendelet alapján realizálódtak.

122. §-ának (4) - (6) bekezdéseiben megjelölt állami követelések elengedéséről szóló beszámoló az "Adósságátvállalások és tartozás-elengedések" című pontban található.

122. §-ának (7) - (18) bekezdéseiben szereplő hitel-átvállalásokról rendelkező felhatalmazások végrehajtása bemutatása az "Adósságátvállalások és tartozás-elengedések", a" A központi költségvetés adósságának alakulása", valamint a KVI tevékenységéről szóló fejezetben található "Autópályák és elkerülő utak állami tulajdonba adása" című pontokban szerepel részletesen. Az átvállalt autópályák értéke (192,4 milliárd forint) és az NA Rt-től átvállalt adósság összege (191,0 milliárd forint) 1,4 milliárd forinttal tér el, amely a devizahitelek értékelése miatti árfolyam-eltérés következménye.

122. §-ának (19) - (21) bekezdéseiben foglaltrészesedés-vásárlások bemutatását a kormányzati rendkívüli kiadásokról szóló pont tartalmazza.

2. A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvényben kért felhatalmazások

23. §-a alapján a Magyar Államvasutak Rt. 60,4 milliárd forint összegű, és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. 911,9 millió forint összegű hiteleit átvállalta a központi költségvetés 2002. január 1-jétől folyamatosan. E hiteleket a törvény szerint nem kell elszámolni a költségvetési kiadások között.

36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az oktatási miniszter saját hatáskörben - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - az Oktatási Minisztérium 2002. évi költségvetésében a 11/10/2/10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport kiadási előirányzatát megemelte, a 11/10/2/11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport kiadási előirányzatát csökkentette 415 millió forinttal.

XIV.
Letéti számla alakulása

10032000-01501308 Egyéb pénzügyi lebonyolítások, letéti számla

E központi letéti számla olyan pénzösszegek elszámolására szolgál, amelyek törvény vagy kormánydöntés alapján ideiglenes vagy végleges jelleggel a központi költségvetésen kívül kezelendők. A központi költségvetésnek 2002-ben ez az egy letéti számlája volt.

A számlának 2002. január 1-jén nem volt nyitóegyenlege. Év közben 1 842 103 forint érkezett.

Ebből 1 074 203 forint a megszűnt társadalmi szervezetek vagyonának értékesítéséből származott, melyet "Az egyesülési jogról szóló" 1989. évi II. trv. 21. §-a alapján a Menhely Alapítvány kapott meg.

Az önkormányzatoknak 2001-ben kiutalt egyszeri bérkiegészítésből pedig 767 900 forint érkezett vissza, melyet a központi költségvetés egyéb bevételei között, az előző évekből származó költségvetési kiadások visszatérülése jogcímen számoltunk el.

A fenti kiutalás, illetve átvezetés után a számlán záróegyenleg nem maradt.

XV.
A kormányzati szektor adóssága és hiánya
az európai unió módszertana szerint

1. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései

a) Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört ölel át, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50 %-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem a kormányzati szektorba, ehhez legalább 3-5 éves tartós tendencia alapján kell megítélni az adott szervezet gazdasági magatartását. A statisztikai ismérvek alapján a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek - az 1999-2002. uniós adatközlési periódusban - a következők:

• az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a hozzárendelt vagyon tekintetében (ennek elszámolásai elkülönülnek az ún. saját vagyon elszámolásaitól);
• a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.;
• a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek felvásárlásával és kezelésével megbízott MFB Üzletrészhasznosító Rt. és CASA Kft.,
• az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. és a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt.;
• továbbá a kormányzat által irányított és többségükben finanszírozott non-profit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok).

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. által finanszírozott állami stratégiai feladatok számbavétele a gazdasági szervezetetek jövedelemtulajdonosi szektorokba sorolásának elvei alapján történt, eltérően az elmúlt évben alkalmazott tranzakciós megközelítéstől, ennek eredményeként az MFB Rt. társaságai közül az előbb felsoroltak a kormányzati szektorhoz tartoznak. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt., a Diákhitel Központ (DHK) Rt. szolgáltatásai jellegük és bevételeik nagyságrendje alapján a vállalkozásokhoz sorolandók, e besorolást nem érinti, hogy az Állam a 2002. évi végi intézkedések során e társaságok közvetlen tulajdonosává vált. A Központi Statisztikai Hivatal statisztikai adatgyűjtés és a besorolási kritériumok vizsgálata alapján gondoskodik a non-profit szervezetek, közhasznú társaságok szektorba sorolásáról, e szervezetek a statisztikában gazdasági működésük és finanszírozásuk jellege alapján vagy a kormányzathoz (pl. a közalapítványok), vagy a háztartásokat segítő non-profit szervezetekhez (pl. magánalapítványok), vagy a vállalkozásokhoz (pl. a gazdasági kamarák, hasonló érdekképviseleti szervek) sorolandók.

b) Az uniós módszertan az államháztartási elszámolásokhoz képest - a szervezeti kör különbözőségén túl - eltér a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is. Az alkalmazandó uniós módszertan, az ESA'95 nemzeti számla rendszer:

• a nyújtott kölcsönöket és visszatérülésüket, a pénzügyi befektetéseket és kivonásukat (vagyis a részvény-műveleteket) figyelmen kívül hagyja;
• a pénzforgalmi helyett eredményszemléletű számbavételt kér, azaz a bevételeket és a kiadásokat abban az időszakban számolja el, amikor a gazdasági események megtörténnek (adófizetési kötelezettség keletkezik, jogosultság létrejön);
• a pénzforgalomban nem jelentkező egyes műveleteket el kell számolni kiadásként, így pl. a hiteltartozások állami átvállalását, állami követelések elengedését (pl. kölcsönnyújtásból származó követelések elengedése, visszterhes támogatás átalakítása végleges támogatássá), vagy bevételként (állami hiteltartozás elengedése a hitelező által), az általános számviteli előírásokhoz hasonlóan;
• a gazdasági folyamatokban meg kell különböztetni a két fél kölcsönös megállapodásán alapuló tranzakciókat, ezeket lehet csak a maastrichti hiánymutatóban elszámolni, a gazdasági partner nélküli eseményeket (pl. leltártöbblet, katasztrófa-veszteség), és az átértékelődés folyamatait (az ár-, árfolyam-változásokat) nem;
• a tranzakciókat, az eszközöket és kötelezettségeket piaci áron kell értékelni.

Az uniós tagországok az ún. Túlzott Hiány Eljárás keretében az általános előírásoktól - elsősorban a pénzügyi derivatívák és bizonyos kamatok kezelését, illetve az adósságelemek értékelését érintően - némiképp eltérő számbavételt kötelesek alkalmazni az ún. maastrichti adósság- és hiánymutató kalkulálásához. Az eltérés abból adódik, hogy az adósságot nem piaci értéken, hanem névértéken kell elszámolni, ebből következően a csak piaci értékkel bíró derivatívák nem részei az adósságnak, és a névértéktől eltérő áron történt adósság-kibocsátások állományi adatait a névértékre való átszámítással kell korrigálni.

2. A kiemelt mutatószámok

Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak évente két alkalommal, március és szeptember elsejéig kell hivatalos jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati szektor adósságát és hiányát. A tagjelölt országok évente egy alkalommal, április elsejéig teljesítik ugyanezt a feladatot. A 2003 márciusában összeállított - többnyire gyorsjelentéseken alapuló - számítások és a 2002. évi zárszámadás adataiból készített újabb kalkuláció eredményét a következő táblázat foglalja össze. Ez a kalkuláció egyrészt az elemi beszámolókkal, a kincstári és adóhatósági nyilvántartásokkal, e kapcsolatok bevallásával, másrészt egyéb makrogazdaság statisztikákkal való egyeztetést követően várhatóan év végére válik "félkész" adattá a 2004. évi Notifikációhoz, amelyet már a tagországok adatszolgáltatási rendje szerint kell teljesíteni 2004 február végéig.

	EU-nak a 2003 márciusi Notifikációban közölt adatok		2002 újabb kalkuláció
MUTATÓ (milliárd forintban)	2001	2002 a januári gyors-jelentések alapján	a zárszámadás alapján, egyéb statisztikákkal, bevallásokkal való egyeztetés előtt
GDP	14849,6	16980,0	16980,0
Kormányzati szektor adóssága	7 929,5	9 561,4	9 559,5
a GDP %-ában	53,4	56,3	56,3
Kormányzati szektor elsődleges egyenlege	-63,7	-943,4	-930,2
a GDP %-ában	-0,4	-5,6	-5,5
Kormányzati szektor kamategyenlege (MNB befizetések és támogatások nélkül)	-633,8	-616,7	-636,9
a GDP %-ában	-4,3	-3,6	-3,7
Kormányzati szektor nettó kölcsönnyújtása/hitelfelvétele (Maastrichti hiánymutató)	-697,5	-1 560,0	-1 567,5
a GDP %-ában	-4,7	-9,2	-9,2
Államháztartási pénzforgalmi deficit (hivatalos, privatizációs bevétellel együtt)	-432,8	-1678,7	-1674,0
a GDP %-ában	-2,9	-9,9	-9,9
Eltérés a két deficitmutató között	-264,8,0	+118,7	+106,5
a GDP %-ában*	-1,8	+0,7	+0,7

*a kerekítések miatt a GDP arányos mutatók nem pontosan a művelet eredményét adják.

2.1. Az adósságmutató módszertana és alakulása

Az adósságmutató értékét és viszonyszámát nemcsak az adósságállomány alakulása, számbavételének módja befolyásolja, hanem az is, hogy a kormányzati szektoron belüli szervezetek milyen nagyságrendben birtokolnak ezekből az adósságokból. A költségvetési/zárszámadási prezentáció a központi költségvetés könyvi értéken nyilvántartott, hitelviszonyból származó adósságáról ad számot. A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor (az 1. pontban ismertetett szervezeti kör) konszolidált bruttó adósságát nominális értéken fejezi ki. A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket (pl. az Egészségbiztosítási Alap likviditási hitelét a Kincstártól, a helyi önkormányzatok tárcájában lévő állami értékpapírokat) kiszűri. A Túlzott Hiány Eljárás referenciaértékeként választott adósság egy bruttó szemléletű mutató, a különböző pénzügyi instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók) az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel (pl. a Magyar Állam Világbankkal szemben fennálló tartozása nem csökkenthető a nem kormányzati szerveknek továbbkölcsönzött hányaddal, külföldi tartozásaink nem nettósíthatóak a külfölddel szembeni követelésekkel, pl. egyes fejlődő országoknak nyújtott kormányhitelekkel). A névértéken (nominális értéken) számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti. A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és visszaváltási értékük különbözete az Államadósság Kezelő Központ Rt. által nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli.

A hivatalos és a maastrichti adósság eltérése

Kormányzati szektor adósságának elemei	Notifikációban közölt		Zárszá-madás	Notifikációban közölt			Zárszá-madás
	2001	2002	2002	2001		2002	2002
	Md Ft			GDP %-a
Központi Költségvetés könyvi értéken számolt hivatalos adóssága	7 720,0	9 223,8	9 224,2	52,0	54,3		54,3
Diszkont-kincstárjegyek névértékre kiegészítése	74,1	83,5	83,5	0,5	0,5		0,5
Központi költségvetés adóssága névértéken	7 794,1	9 307,3	9 307,7	52,5	54,8		54,8
Elkülönített állami pénzalapok adóssága	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0		0,0
ÁPV Rt. adóssága	0,0	20,0	20,0	0,0	0,1		0,1
Non-profit szervezetek adóssága	0,5	4,3	4,3	0,0	0,0		0,0
Nemzeti Autópálya Rt. adóssága	66,0	69,9	69,9	0,4	0,4		0,4
Üzletrészhasznosítók adóssága	9,1	28,7	28,7	0,1	0,2		0,2
ÁAK Rt. garantált adóssága	50,0			0,3	0,0		0,0
Rendezvénycsarnok Rt. garantált adóssága		30,4	30,4	0,0	0,2		0,2
Központi kormányzat nem konszolidált adóssága	7919,7	9460,7	9 461,0	53,3	55,7		55,7
Helyi önkormányzatok adóssága	125,9	189,7	191,5	0,8	1,1		1,1
Társadalombiztosítás adóssága				0,0	0,0		0,0
Kormányzati szektor nem konszolidált adóssága névértéken	8045,6	9650,4	9 652,5	54,2	56,8		56,8
Kormányzaton belüli konszolidálás	-116,1	-89,0	-93,0	-0,8	-0,5		-0,5
Kormányzati szektor konszo-lidált adóssága névértéken (maastrichti adósságmutató)	7 929,5	9 561,4	9 559,5	53,4	56,3		56,3

A 2002. évi módosított költségvetési törvény felhatalmazást adott a Rendezvénycsarnok Rt. 2002. év végén fennálló hiteltartozásainak átvállalására, az ügylet azonban nem valósult meg, ennek ellenére a maastrichti adósságmutatóban szerepeltetjük, miután a statisztika a kormányzat törlesztési kötelezettségeként értelmezhető deklaráció alapján a jogilag egyébként a vállalatot terhelő összeg kormányzati adóssággá minősítéséről rendelkezik. Az év végi árfolyamon átszámított 30,4 milliárd forint a maastrichti hiánymutatóban is jelentkezik.

A helyi önkormányzatok a 2002. év végén fennállt 191,5 milliárd forint (ebből hiteltartozás 167,9 milliárd forint) adósságukkal szemben 79,8 milliárd forint összegű állampapír-készletet (28,5 milliárd forint értékben kincstárjegyet, 51,3 milliárd forint értékben államkötvényt) jelentettek. Az ÁPV Rt. eszközei között 10,1, a kormányzati szektorhoz sorolt non-profit szervezetek tárcájában pedig 3,0 milliárd forint értékű államkötvény volt az év végén. Az ÁPV Rt. birtokában korábban volt és a 2002 decemberében kapott államkötvények a helyi önkormányzatok gázközmű-kompenzációjára szolgálnak. Ha figyelembe vesszük ezeket az átadásokat is, látható, hogy a helyi önkormányzatok 2002. évi kiadásait - s a GDP 0,7 %-át elérő hiányát - nemcsak a GDP 0,4 %-át kitevő bruttó adósság-növekedés, hanem a tárcájukban lévő állami értékpapíroknak a GDP 0,2 %-át elérő pénzre váltása is finanszírozta. Ez utóbbi hányad is hozzájárult azonban a maastrichti adósságmutató növekedéséhez, miután kisebb lett a kormányzaton belüli tartozásállomány.

2.2. A hiánymutató módszertana és alakulása

A maastrcihti hiánymutató és az államháztartási törvényben (Áht.) meghatározott deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az eredményszemléletű számbavételből adódik, de más jellegű tételek is magyarázatot igényelnek.

Az Áht. előírásai szerint tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendővé átalakítani a költségvetés útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az év végén végrehajtott tartozás-átvállalások, követelés-elengedések ennek megfelelően a költségvetésben is megjelentek, míg a korábbi gyakorlat a vonatkozó Áht. rendelkezés felfüggesztése mellett intézkedett tartozás-átvállalásokról. Így fordulhatott elő, hogy a Magyar Államvasutak Rt-től 2002. év végén átvállalt hiteltartozás a hivatalos költségvetési hiányban megjelent, míg a 2001. évi zárszámadási törvény keretében meghatározott, 2002. január 1-jei hatállyal elrendelt tartozás-átvállalás nem, így ez utóbbi tétel (az átvállalás tényleges árfolyamán számítva 61,3 milliárd forint) mint korrekciós tétel szerepel az alábbi levezetésben, más tételekkel összevontan. Az Áht. ezen előírásainak következetes betartása a jövőben módszertanilag közelíti a két hiánymutatót.

A hivatalos és a maastrichti hiány eltérése

Kormányzati szektor hiányának elemei	Notifikáció- ban közölt		Zárszá-madás	Notifikáció-ban közölt		Zárszá-madás
	2001	2002	2002	2001	2002	2002
	Md Ft			GDP %-a
Államháztartás hivatalos hiánya	-432,8	-1 678,7	-1 673,9	-2,9	-9,9	-9,9
Korrekciók összesen	-264,8	118,7	106,8	-1,8	0,7	0,6
Kormányzati szektor nettó hitelfelvétele/kölcsönnyújtása (maastrichti hiánymutató)	-697,5	-1 560,0	-1 567,2	-4,7	-9,2	-9,2
Korrekciók részletezése:
a) eredményszemléletű számbavétel miatt	-16,6	75,8	71,8	-0,1	0,4	0,4
ebből:
adók és járulékok	40,3	94,9	94,9	0,3	0,6	0,6
kamatok	-6,6	32,3	11,4	0,0	0,2	0,1
bérek és járulékaik	-53,8	-47,5	-43,2	-0,1	-0,3	-0,3
b) pénzügyi tranzakciók miatt	-39,1	48,1	59,5	-0,3	0,3	0,4
ebből:
kölcsönműveletek	-7,2	-16,4	-18,5	0,0	-0,1	-0,1
MNB osztalékának átminősítése részvényműveletté	-27,7	-23,8	-23,3	-0,2	-0,1	-0,1
részesedések értékesítése (bevétel)	-11,4	-18,4	-11,9	-0,1	-0,1	-0,1
részesedések gyarapodása (kiadás)	9,0	106,7	113,1	0,1	0,6	0,7
ebből:
Nemzeti Autópálya Rt. megvásárlása		81,0	81,0		0,5	0,5
Állami Autópálya Kezelő Rt. megvásárlása		16,8	16,8		0,1	0,1
Diákhitel Központ Rt. megvásárlása		2,5	2,5		0,0	0,0
c) szervezeti kör eltérése miatt	-134,1	20,2	32,2	-0,9	0,1	0,2
ebből:
ÁPV Rt. egyenlege	-70,9	-10,0	2,1	-0,5	-0,1	0,0
Nemzeti Autópálya Rt. egyenlege	-59,0	-0,7	-0,7	-0,4	0,0	0,0
Üzletrészhasznosító társaságok egyenlege	5,3	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
ÁKK Rt. és MÁK Rt. egyenlege	0,1	0,6	0,6	0,0	0,0	0,0
Non-profit szervezetek egyenlege	-9,7	30,2	30,2	-0,1	0,2	0,2
d) Egyéb korrekciók	-75,0	-25,5	-57,3	-0,5	-0,2	-0,3
ebből:
2000. év végén letéti számlára kihelyezett összeg (bér és nyugdíj) felhasználása	-75,0		-75,0	-0,5
2000. év végén letéti számlára kihelyezett lakástámogatás felhasználása	-4,0	-15,1	-15,1	0,0	-0,1	-0,1
MÁV Rt. GYSEV adósságátvállalás (költségvetési elszámoláson kívül)		-62,2	-63,0		-0,4	-0,4

Az eredményszemléletű számbavétel tételei a GDP 0,3 %-át kitevő összeggel javítják az államháztartási egyenleget, döntően az adóknak köszönhetően. Az egyenleget nem javítják a privatizációs bevételek és a visszterhes támogatások visszatérülései, s nem rontják a költségvetés-politikai célú kölcsönnyújtások. A Magyar Nemzeti Bank által teljesített befizetések - 2001-ben 27,7 milliárd forint, 2002-ben 23,3 milliárd forint - a statisztikai előírások alapján nem minősülnek osztalékjellegű jövedelemnek, hanem átértékelésből adódó nyereség elvonásának, ezért a maastrichti hiánymutató számításánál figyelmen kívül kell hagyni e költségvetési bevételeket. Az MFB Rt. portfoliójának megtisztítását célzó intézkedések keretében sor került az NA Rt., az ÁAK Rt, valamint a DHK Rt. megvásárlására, ezek a tételek a központi költségvetés kiadásaiban szerepeltek, jogi értelemben az állam közvetlenül lett a tulajdonosa ezen szervezeteknek. Statisztikai szempontból azonban az Nemzeti Autópálya Rt. kormányzati gazdasági egységgé minősítendő, így esetében az állam részvénygyarapodása a nemzetiszámla-statisztikában nem értelmezett.

Az ÁPV Rt. pénzügyi vagyonát érintő tranzakciók egyenlege 2001-ben közel 71, 2002-ben 10 milliárd forinttal rontja a kormányzat egyenlegét. Az ÁPV Rt. gazdálkodásából az osztalékok, a kamatok, a bérleti díjak, valamint a tárgyi eszközök értékesítésének bevételei számolhatók el uniós mércével is bevételnek, míg a kiadások között a működés, a privatizáció előkészítése és lebonyolítása, a jogszabály alapján járó transzferek (pl. a helyi önkormányzatoknak), valamint a vállalati reorganizációk és veszteségtérítések jelentkeznek.

Az autópálya-építés és -modernizáció NA Rt. által teljesített kiadásait részben költségvetési transzferek, részben az elkészült pályaszakaszok kincstári vagyon javára történt megvásárlásából származó bevételek fedezik. 2001-ben 92,6 milliárd forint beruházási kiadással szemben 33,6 milliárd forint költségvetési juttatás, míg 2002-ben - a beruházási előlegeket is beleszámítva - 221,2 millárd forint kifizetéssel szemben 191 milliárd forint "értékesítési bevétel", 2,5 milliárd forint egyéb bevétel és 27 milliárd forint költségvetési támogatás állt. Az NA Rt. egyenlegei ezen tételekből adódnak. (Kormányzati összesítésben természetesen a költségvetési transzferek az egyenleget nem érintik, viszont az egyes államháztartási alrendszerek, illetve a kormányzathoz hozzászámítandó szervezetek vagy szervezetcsoportok számbavétele valamennyi tranzakció figyelembe vételével történik).

A felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek, illetve a nyugdíjasok által birtokolt üzletrészeknek az állami kivásárlása 2002-ben a két érintett cég elszámolásaiban azért nem jelentett veszteséget, mert az akkori tulajdonos MFB Rt. azokat tőkejuttatás formájában lényegében megfinanszírozta. A meghirdetett felvásárlási érték és a részesedések számvitelben rögzített piaci értékének különbözete, illetve az ügylet lebonyolításának költségei áttételesen - az MFB Rt. veszteségeinek megtérítése - címén jelentkeztek a költségvetésben, más MFB-tevékenységek veszteségei között.

A kormányzathoz sorolt non-profit szervezetek tevékenysége - egy eddigi KSH-adatgyűjtések alapján - általában nem jelent további, kiugróan magas egyenlegrontó tételt: vagy időben kiegyenlítődik a veszteség/nyereség, vagy a költségvetési kiadásokban jelenik meg a nagyobb összegű költségvetési támogatás e szervezeteknek. 2001-ben a média-szervezetek okozzák a hiányt, 2002-ben pedig az a többlet jelentkezik, amit a Hadirokkantak Közalapítványa pénzbeli kárpótlás címén 2003-04. évi felhasználásra kapott meg.

A 2000. év végi kormányzati intézkedések keretében letéti számlákra kihelyezett költségvetési tételek módszertanilag korrekt elszámolása nemcsak a 2001. évi kiadásokban, hanem - a lakástámogatások tekintetében - a 2002. évi kiadásokban is jelentkezik.

A kormányzati szektor statisztikai elszámolásainak összeállításáért felelős társhatóságok (KSH, MNB, PM) a nemzetközi szabványok előírásait követve igyekeznek olyan megoldásokat kialakítani, amelyek biztosítják e szektor különböző statisztikáinak homogenitását, elsősorban a szektor terjedelme, a számbavétel módja, az adatforrások közös használata tekintetében. A kormányzati szektor szervezeti körét így évről-évre pontosan ki kell jelölni, a kalkulációkat pedig az Unió statisztikai hatóságával, az Eurostat-tal kell egyeztetni. Az uniós eljárási rendnek megfelelően az Unió költségvetési és statisztikai szakértői elemzik és értékelik az adatszolgáltatást, s ebben az évben is összeállították az ún. "Sárga könyvet" a tagjelölt országok adataiból, megfelelő elemzésekkel, összehasonlításokkal.

A Kormány augusztusban elkészült uniós előcsatlakozási programja: a "Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához 2003." c. dokumentum a 2002. évre vonatkozó mutatókat a zárszámadás adatai alapján tartalmazza.