Részletes indokolás
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §-ában foglalt zárszámadási kötelezettségének a Kormány e törvény benyújtásával tesz eleget.
Első rész
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtása
Az 1-2. §-ához
A törvény első szakaszai a központi költségvetés 2002. évi kiadásainak és bevételeinek főösszegét, valamint hiányát rögzítik. A törvény 1. számú melléklete a költségvetési törvényi módosított előirányzattal összehasonlíthatóan az előirányzatok teljesítését részletezi.
A 3. §-ához
A javaslat tartalmazza a 2002. évi költségvetési törvényben foglalt adósságkezelési felhatalmazás alapján történt adósság-visszafizetésekről történő beszámolást. Az állampapír és hitel törlesztések bemutatása a kifizetésekhez felhasznált források alapján csoportosítva történik.
A törlesztéseket a KESZ adósságtörlesztési számlája terhére teljesítette az adósságkezelő, a kifizetések forrását újabb állampapír kibocsátásokkal, illetve a költségvetés devizabetétének felhasználásával teremtette meg a pénzügyminiszter.
A 2002-ben megvalósított törlesztések együttesen 1005,6 milliárd forintot tettek ki, amely megegyezik a törvényjavaslat 1. sz. melléklete XLIV. fejezetében szereplő tőkekiadásokkal.
A 4. §-ához
A javaslat a központi költségvetés hiánya finanszírozásának módjáról számol be. Az e törvényjavaslat 1. §-ában megállapított 1469,6 milliárd forint összegű hiányt államkötvények és kincstárjegyek kibocsátásával, illetve külföldi devizahitel felvételével finanszírozta a pénzügyminiszter. Ez utóbbiak különféle projektek fedezetét szolgálták, amelyeknek kiadásai megjelentek a hiányban a projekteket megvalósító fejezetek kiadásai között.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 101. §-a módosította a 2002. évi költségvetési törvényt. E módosítás rendelkezett egyes állami, illetve önkormányzati tulajdonú társaságok hiteleinek átvállalásáról. A központi költségvetés adóssága terhére történt átvállalások együttesen mintegy 363,3 milliárd forinttal növelték a költségvetés hitel-állományát. Ezen belül 201,6 milliárd forintnyi forintban fennálló és 161,7 milliárd forintnyi devizában fennálló hitelt vállalt át a költségvetés.
Ugyancsak az említett módosítás rendelkezett arról, hogy egyes költségvetési kiadásokat (részesedés-vásárlások az MFB Rt-től, az MFB Rt. támogatása és az ÁPV Rt. tartalékfeltöltése) nem készpénzben, hanem államkötvények átadásával kell teljesíteni. Ezen nem piaci értékesítésű államkötvények összege 148,7 milliárd forint volt, amelyből 138,5 milliárd forintot az MFB Rt., 10,1 milliárd forintot pedig az ÁPV Rt. kapott.
A központi költségvetés hiányán felül azonban további finanszírozási szükségletet jelentettek 12 milliárd forint összegű, az intézményi kimutatásokban kiadásként meg nem jelenő, KESZ-en kívüli pénzforgalmi tételek. Ezek többek között a költségvetési szervek kereskedelmi banki devizaszámláin és házipénztáraiban lévő pénzállomány feltöltéséből ill. felhasználásából eredtek. E pénzmozgások összességükben csökkentették a KESZ állományát, azaz finanszírozási igényt jelentettek, az intézmények az év végéig azonban nem költötték el ténylegesen, így kiadásként nem lehetett ezeket elszámolni. A központi költségvetésnek a kincstári rendszerben finanszírozandó hiánya így az 1. §-ban megállapított hiánynál magasabb volt, a hitel-átvállalásokkal és kötvény-átadásokkal együtt 1 481,1 milliárd forintot tett ki. A 12 milliárd forint összegű különbözet a KESZ-en kívül, az intézményi devizaszámla- és készpénzállomány növekedését jelentette.
Az 5. §-ához
Az 5. §-ban szereplő forint-államkötvény kibocsátások, illetve a költségvetés devizabetétének felhasználása biztosították az e törvényjavaslat 3. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt 1005,6 milliárd forint összegű törlesztési kiadások forrását.
A 6. §-ához
A költségvetési törvény a Kincstári Egységes Számla likviditásának biztosítására is felhatalmazta a pénzügyminisztert, amelynek során növelte a kincstárjegyek állományát, illetve felhasználta a költségvetés devizabetétét. 2002-től az államháztartási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékának feltöltését is a KESZ terhére finanszírozta a költségvetés.
A 7. §-ához
A pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény értelmében 2002. január 1-jei hatállyal átvállalta a MÁV Rt., illetve GySEV Rt törvényben megjelölt hiteleit.
A 8-9. §-ához
A javaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása, a normatív kötött felhasználású támogatások, a központosított támogatások, a cél és címzett támogatások, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása elszámolásának eredményeit, az ezzel kapcsolatos költségvetési kötelezettségeket, valamint az önkormányzati visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségeket.
Az Állami Számvevőszék megállapításai e törvény keretében emelkednek jogerőre.
A jogszabályhely hivatkozásokat tartalmaz a törvény azon mellékleteire, melyek bemutatják a helyi önkormányzatoknak nyújtott központi költségvetési támogatások előirányzatait és azok teljesülését.
A javaslat tartalmazza az önkormányzati 2002. évi címzett- és céltámogatások, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás maradványainak összegét.
A 10. §-ához
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából befolyt bevételeinek 2002. évi felhasználását, azaz a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításait és a privatizációs tartalék feltöltésére fordított összeget tartalmazza a törvényjavaslat 14. számú melléklete.
A 11. §-ához
(1) Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményhálózat tényleges, központi állami támogatásához hasonló mértékben az egyházi fenntartókat is - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése szerint - pótlólagos, kiegészítő támogatás illeti meg, (amely az önkormányzati adatok ismeretében kiegészítés, illetve beszámítás lehet).
(2)-(3) A nem állami humánszolgáltatók finanszírozása 2003. januárjától a Belügyminisztérium fejezettől az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezethez került, így a 2003. évi előirányzatok terhére szükséges az előző évi elszámolásokat rendezni.
A 12. §-ához
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése előírja az egyházi járadékalap és a kiegészítő járadék összegének éves valorizációját, illetve a tervezett és a tényleges éves átlagos leértékelési ütem közötti különbözet utalását az érintett egyházak számára.
A 13-14. §-ához
A paragrafusok az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés mérlegének jóváhagyásáról rendelkeznek.
Második rész
Az államadósság, az állami követelések köre, kezelése és változása
A 15. §-ához
A Kincstár által kezelt, állami kölcsönből, illetve állami alapjuttatás járadékából származó követelések állománya 2002. év folyamán 4042,0 millió forinttal csökkent a következők miatt:
Az állományhoz kapcsolódó, de annak nagyságát nem érintő bevételként jelentkezett a költségvetésben a Hajdúsági Agráripari Egyesülés 14,3 millió forintos befizetése, valamint az állami kölcsönhöz és állami alapjuttatás járadékához kapcsolódóan befolyt 8,1 millió forint szerződéses és késedelmi kamat.
A 16. §-ához
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közreműködésével, de nem az Alapok terhére folyósított 2002. évi ellátások megtérítési különbözetének pénzügyi rendezését tartalmazza a javaslat.
A közgyógyellátás finanszírozására az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 15 597,3 millió forintot fordított, melyből az év során a központi költségvetés 13 951,0 millió forintot megtérített, a különbözet 1646,3 millió forint. A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 62,3 millió forintot köteles visszautalni a központi költségvetésnek, valamint a központi költségvetés a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások jogcímén 37,5 millió forintot köteles megtéríteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ellátási számlája javára.
A 17. §-ához
A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezéséről a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor kell rendelkezni. A hiány rendezésekor figyelembe kell venni a Ny. Alapnál a költségvetési tartalék felhasználását, ami csökkenti a központi költségvetés által rendezendő összeget.
A 18. §-ához
A javaslatban a korengedményes nyugdíjkifizetésekkel kapcsolatos tartozások megtérítéséről történik rendelkezés, így
Harmadik rész
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2001. évi költségvetésének végrehajtása
Első fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2001. évi kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke
A 19. §-ához
A társadalombiztosítási alrendszer a 2002. évet 2 416 226,0 millió forint bevételi és 2 517 083,1 millió forint kiadási főösszeg mellett 100 857,1 millió forint hiánnyal zárta.
Második Fejezet
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
A 20. §-ához
Az Ny. Alap 2002. évi költségvetési hiánya − 1 391 650,8 millió forint bevételi és 1 405 851,6 millió forint kiadási főösszeg mellett − 14 200,8 millió forint volt.
A 21. §-ához
A Ny. Alapnál összesen 3118,7 millió forint működési előirányzat maradvány képződött, az előző évi maradvány összeg 52,2 millió forint volt.
A 2001. évi 3011,5 millió forint működési előirányzat maradvány felhasználását a Ny. Alap 2002. évi működési kiadásai tartalmazzák.
Harmadik fejezet
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
A 22. §-ához
Az E. Alap 2002. évi költségvetési hiánya − 1 024 575,2 millió forint bevételi és 1 111 231,5 millió forint kiadási főösszeg mellett − 86 656,3 millió forint volt.
A 23. §-ához
Az E. Alapnál összesen 2616,5 millió forint működési előirányzat-maradvány képződött.
A 2001. évi 3126,2 millió forint működési előirányzat maradvány felhasználását a E. Alap 2002. évi működési kiadásai tartalmazzák.
Negyedik fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések
A 24. §-ához
A javaslat szerint az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 2002. évi biztosítotti kiértesítésre a működési kiadásokon belül 335,1 millió forintot fordított, továbbá, hogy Országos Egészségbiztosítási Pénztár a költségvetési törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott kereteket túllépte a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a gyógyszertámogatás méltányossági ellátások 2002. évi megállapítása és kifizetése terén.
A 25. §-ához
A nyugdíjágazatban az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatának eredeti összege 367,9 millió forint. A minimálbér emelése és a köztisztviselői törvény változása miatt e címen a teljesítés 1523,8 millió forint. Az egészségbiztosítási ágazatban az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatán a költségvetési törvény eredetileg 327,9 millió forintot biztosított, a tényleges felhasználás 1885,4 millió forint.
A korábbi időszakban felvett (elsősorban informatikai fejlesztési célokra) világbanki kölcsön tőke- és kamattörlesztésének 2002. évi összege az Ny. Alap esetében összesen 412,8 millió forintot, az E. Alap esetében 712,6 millió forintot tett ki.
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím 100,0 millió forintos, 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím 400,0 millió forint előirányzatának Ny. Alapból finanszírozott nyugellátás részeként történő felhasználása megtörtént a költségvetési törvény 68. §-ának (5) bekezdése és 74. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a költségvetési törvény 68. § (6) és 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint méltányossági ellátásként táppénzre 30,8 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 97,3 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 252,0 millió forint kifizetését engedélyezte 2002-ben.
A Ny. Alap működési költségvetésének informatikai fejlesztése eredeti előirányzata 1150,7 millió forint, melyből a felhalmozási kiadások összege 425,7 millió forint. A pénzügyi integrációs rendszer bevezetésére, a nyilvántartási rendszer korszerűsítésére, valamint az ágazat működéséhez szükséges informatikai gép és szoftver beszerzésekre 425,7 millió forintot fordított az ágazat. Az E. Alap informatikai fejlesztéseinek eredeti előirányzata 1526,0 millió forint volt. A 3235,6 millió forintos módosított előirányzat 2002. évi teljesítése 1847,7 millió forint. Az informatikai fejlesztési keretből alapvetően számítástechnikai és egyéb kommunikációs eszközök beszerzése, alkalmazói szoftverek fejlesztése valósult meg.
A Ny. Alapnál a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójára 881,8 millió forintot fordítottak az Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzatból. Az E. Alapnál az összességében 804,8 millió forint összegű módosított előirányzat terhére 2002-ben 731,8 millió forint összegű teljesítés történt, elsősorban bérleti és üzemeltetési díjak, valamint a költözéssel közvetlenül összefüggő és a párhuzamos üzemeltetésből eredő, illetve a lakosság tájékoztatásából adódó kifizetések formájában.
Az évközi kiegészítő nyugdíjemelés és az egyszeri nyugdíj-juttatás végrehajtási kiadásai miatt a Ny. Alapnál a túlteljesülés összege 273,5 millió forint, az engedélyezett túlteljesülés a személyi juttatásoknál 128,3 millió forint, a munkaadókat terhelő járulékoknál 41,0 millió forint, a dologi kiadásoknál 104,2 millió forint.
A 26. §-ához
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. XL. törvény 16. §-ában foglalt vissza-és megtérítéseket a Ny. Alap, illetve a központi költségvetés teljesítette. A törvény 17. §-a szerint a Ny. Alap a költségvetési tartaléka terhére visszautalta a 2001. évi többletét a központi költségvetés részére. Az ONYF végrehajtotta a 19. §-ban előírt adósállomány analitika átadást az APEH számára.
A 27. §-ához
A javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2002. évi költségvetésének tényleges teljesülését tartalmazó mérlegek jóváhagyásáról rendelkezik.
Negyedik rész
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
A 28. §-ához
Az Mt. 193/V. §-ának helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi személyi alapbér alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
A 29. §-ához
A Ktv. 49. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi illetmény alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
A 30. §-ához
A Kjt. 68. §-ának (6) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
A 31. §-ához
(1) bekezdéshez
Az Unió költségvetéséből nyújtott agrártámogatások (közvetlen termelői és piaci támogatások) - mivel azokhoz a magyar államnak költségvetési értelemben vett redisztribúciós feladata nem tartozik - "előirányzatosítva", költségvetési kiadásként nem jelennek meg, ezért azokat, illetve azok meghitelezését költségvetési kiadásként sem lehet elszámolni.
(2) bekezdéshez
Az Európai Unió tagjaként kötelességünk az Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulás, mely értelmében 2004-től a magyar költségvetésben kiadásként kell megjeleníteni az Unió költségvetését illető tételeket. 2004 májusától bevételként jelenik meg a vámok és a cukor és izoglükóz illeték beszedési költségeinek megtérítése (a teljes beszedett összeg 25 %-a), illetve a Csatlakozási Szerződésben meghatározott egyösszegű pénzforgalmi visszatérítés.
(3) bekezdéshez
Az Unió költségvetéséből nyújtott agrártámogatások (közvetlen termelői és piaci támogatások) - mivel azokhoz a magyar államnak költségvetési értelemben vett redisztribúciós feladata nem tartozik - "előirányzatosítva", költségvetési kiadásként nem jelennek meg, ezért azokat, illetve azok meghitelezését költségvetési kiadásként sem lehet elszámolni.
(4) bekezdéshez
A vámbiztosíték számla a jelenlegi vámtörvény által biztosított elévülési határidőn, azaz öt éven belül kell, hogy biztosítsa az utólagos rendezésekből adódó elszámolások lehetőségét. Az eddigi költségvetési bevételt jelentő vámbiztosíték számla, a jelzett átmeneti időtől eltekintve megszűnik. Az elévülési idő alatt a jelenleg érvényes sajátos funkciójú vámbiztosítékot fent kell tartani, az átmeneti időszakban azonban nem a költségvetési bevételek, hanem kiadások jelennek meg a számlán. A csatlakozást követően új szemléletű, a gazdálkodók előzetes befizetéseit tartalmazó tényleges letéti számla fog működni.
(5)-(6) bekezdéshez
Csatlakozásunk után Magyarország (uniós tagként) a Vámunió része lesz, így a vámszabályozásban nemzeti kompetenciája megszűnik. A 3. országok felé érvényesítendő EU közös vámtételek az Európai Unió jogszabályai alapján kerülnek kivetésre és az EU közös költségvetése felé befizetésre, így megszűnik a magyar jogszabályok által meghatározható vámkivetés joga.
(7) bekezdéshez
Az európai uniós forrásból megvalósuló támogatásról szóló támogatási szerződést nem, vagy nem feltétlenül a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köti, és a jogtalanul felhasznált támogatásokat sem feltétlenül a fejezet számára kell a támogatás kedvezményezettjének visszaküldeni. (Pl. az esetben, a részben Strukturális Alapokból finanszírozott beruházásról szóló támogatási szerződést az ún. Irányító Hatóság - a minisztérium egy belső egysége - köti, és a visszafizetést a kedvezményezett a támogatást folyósító Közreműködő Szerv részére - mely nem feltétlenül költségvetési szerv - teljesíti.)
(8) bekezdéshez
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után az Európai Unió Bizottsága a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében elrendelheti a jogtalanul kifizetett állami támogatások visszafizettetését. A módosítást az indokolja, hogy ilyen kötelezettséget csak törvényben lehet előírni.
(9) bekezdéshez
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Magyar Államkincstár ellássa az Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulással kapcsolatos külön jogszabályban meghatározandó feladatokat, illetve a közösségi szabályok értelmében biztosítsa az agrártámogatások megelőlegezését.
(10) bekezdéshez
Csatlakozásunk után a költségvetés bevételeit képezik az Unió költségvetéséből nyújtott támogatások túlnyomó részére. Kivételt ez alól azon támogatások jelentenek (agrártámogatások, belső politika címén nyújtott egyes támogatások) melyek nem érintik az állam redisztribúciós feladatát. (Az agrártámogatások esetén a Magyar Államkincstár és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak a támogatások folyósításában játszik szerepet, de a támogatások összegszerű elosztását nem befolyásolhatja.)
(11) bekezdéshez
Az EU tagállamaként Magyarországnak hozzá kell járulnia az Unió költségvetéséhez. A módosítás a befizetésekre vonatkozó közösségi szabályok érvényesítését teszi lehetővé.
(12) bekezdéshez
A módosítás célja, hogy az államháztartási törvényben jelenleg csak az előcsatlakozási eszközökre (PHARE, ISPA, SAPARD) vonatkozó rendelkezések más közösségi támogatásokra is vonatkozzanak.
(13) bekezdéshez
A Közösségi Támogatási Keret (az Európai Bizottság által befogadott Nemzeti Fejlesztési Terv) Operatív Programjainak megvalósítása során előfordulhat, hogy az abban meghatározott feladatok nem az előzetesen elgondolt ütem szerint kerülnek végrehajtásra, ezért azok között súlyeltolódás történik. Az Unió 1260/1999. Tanácsi Rendelete értelmében ez esetben is biztosítani kell, hogy a feladatokhoz kapcsolódó források rugalmasan rendelkezésre álljanak, vagyis a tagállam egyes programok lassabb megvalósítása miatt ne veszítsen el uniós forrást. Ennek jogszabályi alapját teremti meg a javasolt módosítás; a részletes szabályozásra pedig a mindenkori költségvetési törvényekben kerülhet sor.
(14) bekezdéshez
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után a pénzügyminiszter felelőssége a közösségi szabályok alkalmazásának elősegítésére és nem a társult tagsági viszonyokat szabályozó Európai Megállapodás szabályaival való összhang megteremtésére fog kiterjedni. E mellett a mezőgazdasági és a halászati támogatásoknál az állami támogatások közösségi joggal való összehangolásáért a felelősség a pénzügyminiszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter között megosztott.
(15) bekezdéshez
A módosítás az uniós elvárásoknak megfelelően pontosítja, a jogszabály-előkészítést meghaladóan kibővíti a pénzügyminiszter feladatait, éves beszámolási kötelezettséget ír elő a Kormány felé.
(16) bekezdéshez
Az új p) pont a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára beszámolási kötelezettséget ír elő a pénzügyminiszter részére a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, illetve belső ellenőrzési rendszerek működtetéséről.
(17) bekezdéshez
A központi költségvetési szerveknek az alaptevékenységi bevételeik eredeti előirányzatát meghaladó többletbevételeinek 50 %-át be kell fizetniük a központi költségvetésbe. A korábbi szabályozás lehetővé tette az évközi díjemelésből származó többletek teljes felhasználását, melyet most nem tartalmaz az Áht. E szabály visszaállítása - ha év közben jogszabály rendeli el a díjtétel emelést - indokolt, mivel az emelésre feladat- és költségnövekedés következtében kerül sor.
(18) bekezdéshez
A módosítás új, fontos elemet hoz be az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszerbe: a vezetői elszámoltathatóságot. A feladatot határozta meg a törvény, azonban a feladat végrehajtása nem került szabályozásra. A jövőben mind a fejezeti vezetők, mind a költségvetési szervek vezetőinek a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos beszámolói az Áht. által már szabályozott éves költségvetési beszámoló keretében kerülnek benyújtásra.
(19) bekezdéshez
A közösségi szabályok értelmében az agrártámogatásokat a tagállamnak meg kell előlegeznie. A módosítás által a magyarországi kifizető ügynökség (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - költségvetési szerv) részére biztosítani kell a hitelfelvételi jogot. (A hitelt pedig a tervezett jogszabály-módosítás értelmében a Magyar Államkincstár nyújtja.)
(20) bekezdéshez
A módosítás célja a kormányzati feladatok és a kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása törvényi feltételrendszerének egységesítése, valamint a juttatás jogcímeinek kibővítése. A szabályozás az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásán felül foglalkoztatási, szociális, sport, gazdaság- és területfejlesztési célokkal bővíti ki az ingyenes ingatlanjuttatás jogcímeit. A tulajdonba adás feltétele, hogy az önkormányzat az ingatlant önkormányzati feladatok ellátásához vagy az itt meghatározott célkitűzések megvalósításához képviselőtestületi határozatban igényelje. A szabályozás - fenntartva a műemlékek, a védett természeti területek tekintetében az érintett tárcák egyetértési jogát - az ingatlanok átadásáról szóló döntéshozatalt rugalmasabbá kívánja tenni. Egyértelmű lesz továbbá, hogy a külön törvények szerinti önkormányzatok részére történő vagyonátadásra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet (l. pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvényt) az Áht. 109/K. § (9) bekezdése nem érinti.
(21) bekezdéshez
A módosítás tartalmazza az államháztartási pénzügyi ellenőrzés célját, valamint meghatározza az államháztartási külső és belső pénzügyi ellenőrzés kereteit.
A módosítás meghatározza az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer három "pillérét": 1. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés; 2. belső ellenőrzés; 3. központi koordináció, harmonizáció, szabályozás.
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, mely már a közpénzek kiadásának, kifizetésének végrehajtása előtt is érvényesül, előzetesen vizsgálva a pénzügyi döntés megalapozottságát, szabályszerűségét. Lényege, hogy a döntési-elszámolási folyamatba beépítve tartalmaz olyan elemeket, melyek elősegítik a döntéshozatal és teljesítés szigorú szabályozását, összeférhetetlenségi és feladat-elkülönítési szabályok alkalmazásával.
A legfontosabb alapelv a FEUVE-ben a vezetői elszámoltathatóság, amely szerint a vezető felelős a fenti feladatok megfelelő módon történő ellátásáért, a FEUVE kézikönyvek kidolgozásáért és alkalmazásáért (a hatáskörök, felelősség, beszámolás és kockázatkezelés leírásával), a gazdasági eseményekre vonatkozó döntésekért (kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések), valamint a FEUVE rendszerekről történő beszámolásért.
A módosításban a belső ellenőrzés, mint tevékenység kerül általánosan szabályozásra, a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően. Feladata, hogy segítse a költségvetési szerv első számú vezetőjét a szervezet szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes működtetésében.
A belső ellenőrzés funkcionális függetlenségének célja, hogy a belső ellenőr tevékenységét objektíven, a jogszabályok, belső szabályzatok és egyéb előírások rendelkezéseit betartva, a szervezet céljainak szem előtt tartásával láthassa el. E tevékenysége során szakmai ítéletét, az általa készített jelentéseket önállóan, befolyástól mentesen alakítja ki, illetve készíti el.
A felügyeleti jogkört gyakorló szervezetnél az ellenőrzési tevékenységet oly módon kell az ellenőrzésért felelős szervezeti egységnek biztosítani, hogy el kell látnia a felügyeleti jogkört gyakorló szervezetnél a belső ellenőrzést és kockázatelemzés alapján a felügyelete alá tartozó szervezetek ellenőrzését. A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv vezetője esetében az ő hatáskörébe utalja e tevékenység ellátásának szervezeti kialakítását, alapvető azonban, hogy minden esetben a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen alárendeltségében kell működtetni a belső ellenőrzést. A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv ellenőrzési jogosultságát bővíti e törvény a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában, valamint a fejezet többségi tulajdonában álló szervezeteknél, továbbá a költségvetési céljelleggel jutatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről, valamint a belső ellenőrök funkcionális függetlenségéről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
A funkcionális függetlenség biztosítása mellett a belső ellenőrzés tevékenységi körébe kell utalni a kockázatelemzésen alapuló szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzési, illetve informatikai rendszerellenőrzési feladatok ellátását, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolások, és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatok kibocsátását.
A belső ellenőrzési tevékenység ellátásához szükséges további rendelkezések törvényi szintű meghatározása elengedhetetlen az államháztartáson kívüli kedvezményezettek ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében. A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv törvényi szinten történő szabályozását alapvetően nem módosítottuk.
Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer harmadik, az Európai Unió által kötelezően törvényi szinten szabályozandó pillérét a koordinációs, harmonizációs és rendszerfejlesztési feladatok képezik, melynek felelőse a pénzügyminiszter. Ezen feladatai ellátása során a pénzügyminiszter koordinálja és összehangolja a költségvetési és nemzetközi források belső pénzügyi ellenőrzési rendszereit; megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja az irányelveket, módszertani útmutatókat; figyelemmel kíséri a belső ellenőrzési tevékenységet a kiadott belső ellenőrzési standardok betartása, az irányelvek és útmutatók alkalmazása vonatkozásában. Fenti feladatainak maradéktalan ellátása érdekében létrehozza és működteti az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságot.
A költségvetési és EU forrásokból származó támogatások egységes, EU konform szabályozása elengedhetetlen. Ennek megfelelően e törvény előírja, hogy a támogatást nyújtó szervnek a támogatás lebonyolításában részt vevő szervezetekkel, illetve a kedvezményezettekkel kötendő szerződésben ki kell kötni az ellenőrzés-tűrési kötelezettséget, valamint a felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.
E § kibővült a járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettséggel.
(22) bekezdéshez
Felhatalmazás megadása a részletes szabályokat kidolgozó jogszabály elkészítéséhez.
(23) bekezdéshez
Jogharmonizációs okok miatt a csatlakozásunktól az állami támogatások nyújtásának anyagi és eljárási szabályait meghatározó 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet helyett új kormányrendelet megalkotása szükséges. Ennek lehetőségét teremti meg a javasolt módosítás.
(24) bekezdéshez
A javasolt új rendelkezés megteremti a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 80/723/EGK bizottsági irányelv jogharmonizációs célú átvételét.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
32. §-ához
A módosítás lehetővé teszi, hogy az E. Alap egyéb kiadásai között egyéb törvényben meghatározott kiadások is teljesíthetők legyenek.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
33. §-ához
A törvény értelmező rendelkezéseinek módosítása - a közeli hozzátartozó fogalmának vonatkozásában - a pénzbeli ellátások szempontjából kedvező változást eredményezett, ugyanakkor speciális helyzetet teremtett a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatban. A kérdéses definícióból ugyanis - a családi jövedelemszámítási szabályok állampolgárok számára való kedvezőbbé tétele érdekében - kimaradt a keresőképes gyermek és a szülő, amelynek következtében a szociális szolgáltatások térítési díjainak megállapítását nem lehet a törvényi rendelkezéseknek megfelelően elvégezni. A specialitást az adja, hogy a szolgáltatások térítési díjaira vonatkozó rendelkezések között a "tartásra köteles és képes" kifejezés szerepel, amely azonban a definíció tekintetében visszautal a "közeli hozzátartozó" fogalmára. Ezáltal a módosítás - a fenti kapcsolódás okán - nehezen kezelhető helyzetet eredményezett a jogalkalmazásban, mivel a törvényi rendelkezések szigorú, szó szerinti értelmezéséből az állapítható meg, hogy a keresőképes gyermek, illetve a szülő nem kötelezhető térítési díj fizetésére hozzátartozói minőségében.
A módosítás a kialakult helyzetet olyan módon kívánja kezelni, hogy a "tartásra köteles és képes személy" fogalmát - amely a személyes gondoskodás körében bír relevanciával - kizárólag az intézményi térítési díj fizetésével kapcsolatban határozza meg, egyidejűleg az értelmező rendelkezések vonatkozó szakaszát hatályon kívül helyezi; ezáltal egyaránt biztosítható a családi jövedelemszámítás terén megvalósított pozitív irányú módosítás fenntartása, és a térítési díj fizetésére kötelezettek körének tisztázása.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása
34. §-ához
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi alapilletmény és rendszeres pótlék alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
35. §-ához
A módosítás célja az állami vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása törvényi feltételrendszerének egységesítése, valamint a juttatás jogcímeinek kibővítése. A szabályozás az ingyenes ingatlanjuttatás eddigi jogcímeit a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokkal, valamint sport, gazdaság- és területfejlesztési célkitűzésekkel bővíti ki. A tulajdonba adás feltétele, hogy az önkormányzat az ingatlant önkormányzati feladatok ellátásához vagy az itt meghatározott célkitűzések megvalósításához képviselőtestületi határozatban igényelje. A szabályozás - fenntartva a műemlékek, a védett természeti területek tekintetében az érintett tárcák egyetértési jogát - az ingatlanok átadásáról szóló döntéshozatalt rugalmasabbá kívánja tenni. Egyértelmű lesz továbbá, hogy a külön törvények szerinti önkormányzatok részére történő vagyonátadásra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet (l. pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvényt) a Priv. tv. 69/A. § (5) bekezdése nem érinti.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása
36. §-ához
A Hszt. 109. §-ának bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi távolléti díj alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása
37. §-ához
A Spi. tv. tárgyi hatályának pontosításával szükséges egyértelműsíteni, hogy a törvény hatálya az 1. § b) pontja tekintetében csak azokra a sport célú ingatlanokra terjed ki, amelyek a Spi. törvény 1996. július 23-án történt kihirdetésekor az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartoztak, azokra nem, amelyek később kerültek a hozzárendelt vagyonba.
A törvény által a repülőterek vonatkozásában használt fogalmaknak a megfelelő jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben foglalt fogalmakkal való összehangolása szükséges. Ezért a "repülőtér ingatlan", illetve a "polgári légiforgalmi célokat is szolgáló repülőtér ingatlan" kifejezés helyett egységesen a "repülőtér" kifejezés használata indokolt.
A Spi. tv. 4/A. §-ának korábbi (3) bekezdése nem szabott határidőt az önkormányzatok és a sportszervezetek közötti megállapodás megkötésére. Ugyanakkor a tulajdonba adásra mindaddig nem kerülhetett sor, amíg az önkormányzat és a sportszervezet között az egyeztetés dokumentálható módon folyamatban volt. Az érintett önkormányzatok és sportszervezetek túlnyomó többsége a Spi. tv. 4/A. §-ának hatályba lépése óta eltelt közel két év alatt nem jutott megegyezésre, így az adott ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése nem történhetett meg.
A tulajdonba adási folyamat további elhúzódásának megakadályozása érdekében célszerű az önkormányzatok és a sportszervezetek közötti megállapodás megkötésére jogvesztő határidőt megállapítani. Amennyiben az érdekelt felek 2004. március 31-ig nem tudnak megállapodni, akkor a repülőtér az arra jogosult számára, meghatározott feltételekkel tulajdonba adható.
Abban az esetben, ha az önkormányzat és a sportszervezet a repülőtér jövőbeni használatáról 2004. március 31-ig nem tud megállapodni, akkor a sport célú használat feltételeit a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter állapítja meg. A feltételek meghatározása során a használó sportszervezeteknek véleményezési joga van. Az önkormányzat 2004. március 31-ét követően csak akkor kaphatja tulajdonba a repülőteret, ha a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter által meghatározott feltételeket elfogadja.
Indokolt a Spi. tv. és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) összhangjának megteremtése. A Spi. tv. meghatározott feltételekkel felhatalmazást ad repülőtér ingatlanok ingyenes tulajdonba adására, ugyanakkor az Lt. 40. §-a úgy rendelkezik, hogy állami tulajdonban lévő repülőteret a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni. Jogértelmezési problémaként jelentkezett, hogy a Spi. tv. alapján történő tulajdonba adás esetén, alkalmazni kell-e az Lt. Kormány-egyetértésre vonatkozó rendelkezését. A két jogszabályhely egymáshoz való viszonyát kizárólag általános jogelvek alapján lehetett meghatározni. A jogbiztonság érdekében szükséges, hogy a normaszöveg határozza meg a két törvény viszonyát, egyértelművé téve, hogy a Spi. tv. alapján történő tulajdonba adáshoz a Kormány egyetértését nem kell beszerezni.
Abban az esetben, ha az érintett önkormányzatok és sportszervezetek a Spi. tv. 4/A. §-a alapján a repülőtér jövőbeni használatáról 2004. március 31-ig megegyeznek, akkor nincs szükség arra, hogy a sport célú használat feltételeit - a Spi. tv. jelen törvénnyel módosított 5. § (1) bekezdése b) pontja alapján - a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter határozza meg. A két eljárás tehát egymást felváltja és nem működik párhuzamosan.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
38. §-ához
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 112. §-ának (2) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi illetmény alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
39. §-ához
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 116. §-ának (2) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi illetmény alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása
40. §-ához
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény megalkotásakor a törvényalkotó szándéka az volt, hogy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények termékkör kerüljön felszámolásra. A készítmények - újraértékelést követően - vagy kerüljenek besorolásra a gyógyszer kategóriába vagy más (különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer) termékkörbe. A végrehajtáshoz feltétlenül szükséges rendeleti szabályozás az elmúlt években nem készült el, átminősítés csak egy termék esetében történt meg.
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak hazai és nemzetközi tapasztalatai ugyanakkor azt bizonyították, hogy a törvényi előírás végrehajtása a széles körben használt és forgalmazott termékek hozzáférési lehetőségének megszűnését eredményezhetné. Ezzel a lakosság elesne nagyszámú - évek (esetleg évtizedek) óta használt - gyógyterméktől és a forgalmazással foglalkozók is elvesztenék kereseti lehetőségüket.
A módosítás a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy az átminősítésre rendelkezésre álló időszakot meghosszabbítja. Így megfelelő idő áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy az európai uniós ajánlásokat is figyelembe véve, e termékkör gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek kellő alapossággal és körültekintéssel kerüljenek meghatározásra és végrehajtásra.
A gyógytermék gyártók termékeiket változatlanul forgalmazhatják, aminek a vállalkozások, az általuk foglalkoztatott munkaerő szempontjából megnyugtató hatása lehet. A gyógytermékek átminősítésére vonatkozó határidő meghosszabbítása a gyártó és forgalmazó kis- és középvállalkozások piaci pozícióját biztosítja, a termelők és gyártók nem veszítenek piacot.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
41. §-ához
A Hjt. 119. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe lépő módosítást a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követően január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi távolléti díj alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény módosítása
42. §-ához
(1) bekezdéshez
A főösszegek megfelelő módosítása
(2) bekezdéshez
A módosítás célja az állami vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása törvényi feltételrendszerének egységesítése. A szabályozás az ingyenes ingatlanjuttatás jogcímeit a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladat ellátással bővíti ki. A tulajdonba adás feltétele, hogy az önkormányzat az ingatlant önkormányzati feladatok ellátásához vagy az itt meghatározott célkitűzések megvalósításához képviselőtestületi határozatban igényelje, továbbá vállalja a korábban katonai rendeltetésű ingatlanok, objektumok környezeti állapotának felmérését és szükség esetén kármentesítését az önkormányzat költségvetéséből. A szabályozás - fenntartva a műemlékek, a védett természeti területek tekintetében az érintett tárcák egyetértési jogát - az ingatlanok átadásáról szóló döntéshozatalt rugalmasabbá kívánja tenni. Egyértelmű lesz továbbá, hogy a külön törvények szerinti önkormányzatok részére történő vagyonátadásra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet (l. pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvényt) a 2003. évi költségvetési törvény 6. §-ának (1) bekezdése nem érinti.
(3) bekezdéshez
A VPOP érdekeltségek korrekciója.
(4)-(5) bekezdéshez
Társadalombiztosítási alapok főösszegeinek változása.
(6) bekezdéshez
Gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal kötendő megállapodáshoz szükséges szabályozás.
(7) bekezdéshez
Kormány felhatalmazása átcsoportosítások végrehajtására.
(8) bekezdéshez
A módosító javaslat rendelkezik - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokról szóló 2332/2001. (XI. 21.) Korm. határozat 4. pontjában foglaltak végrehajtásaként - 573,1 millió forint átutalásáról a Segítő Jobb Alapítvány részére. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2002. évre vonatkozó kimutatása alapján ekkora összegű bevételi többlet keletkezett a 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos társadalombiztosítási befizetések és ellátásukkal kapcsolatos kiadások különbözeteként.
(9)-(11) bekezdéshez
1. sz. melléklet, 10. sz. - 11. sz.
Számszaki változások.
Vegyes és záró rendelkezések
43. §-ához
Hatályba léptető rendelkezés.
44-45. §-ához
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
46. §-ához
A KONZUMBANK Rt. 1500,0 millió forint kölcsönt folyósított MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Kht. működési költségeinek finanszírozására. A Kormány az 1024/2002.(III.21.) számú határozatában e hitel és járulékai visszafizetésére készfizető állami kezességet vállalt. A MILLENÁRIS Kht. 2003. évi üzleti terve nem tartalmazta a visszafizetés forrását, így a kezesi szerződés alapján a költségvetésnek kellett helytállnia. Az adók módjára történő behajtás mellőzését (a tartozás elengedését) Kht. pénzügyi helyzete és további feladatai indokolják.
47. §-ához
A külön juttatásra (13. havi illetményre) tervezett összeg törlését a közszféra illetménytörvényeinek a külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A javaslat szerint azt a tárgyévet követően a január havi illetménnyel egyidejűleg lehet kifizetni. A juttatás mértékét a tárgyév december havi illetmény alapján kell megállapítani, mivel a juttatás a tárgyévre vonatkozik függetlenül a kifizetés időpontjától.
48. §-hoz
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársasággá alakulásukkor indokolatlanul túlduzzasztott létszámot örököltek a jogelőd költségvetési intézményektől. Permanens likviditási gondjaikat nagyobbrészt ezzel magyarázták, ugyanakkor nem rendelkeztek a létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri személyi kiadások fedezetével. A mindenkori költségvetési törvény ezért lehetővé tette a leépítések költségvetési támogatását a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint. Ezek a megállapodások minden olyan esztendőben megköttettek, amikor a részvénytársaság - ilyen címen - támogatási igényt jelentett be. Abból következően, hogy az elbocsátások költségeit költségvetési forrás finanszírozta, a munkáltatói érdekeltség nem nyújthatott kellő garanciát a visszaélésekkel szemben. A részvénytársaságok vállalták, hogy az elbocsátástól számított öt éven belül legfeljebb a korábbi jövedelmük 10 %-ának mértékéig foglalkoztatják az elbocsátottakat. Amennyiben ez nem elégséges, visszatérítik az adott személy elküldéséhez igénybe vett állami támogatást.
Ezt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabad munkavállaláshoz való alkotmányos jog megsértésének, az audiovizuális szakmai szervezetek foglalkoztatástól való eltiltásnak minősítették, és a legkülönbözőbb fórumokon kérték feloldását. Erre azonban mindaddig nem kerülhetett sor, amíg fennállt az újbóli támogatások lehetősége. Tekintve, hogy a Kormány 2001. december 31-ével befejezettnek nyilvánította a közmédiumok létszámleépítésének támogatását, és már a költségvetési törvény sem ad erre lehetőséget, a visszafoglalkoztatással kapcsolatos szankciók elvesztették jelentőségüket. Ugyanakkor a megállapodások alapján és a tényleges újrafoglalkoztatások következtében állami követelés keletkezett/keletkezik, amelyet polgári jogviszony keretében már nem lehet rendezni, csak törvény engedheti el. Ezért szükséges a pénzügyminiszter törvényi felhatalmazása.
49. §-ához
A normaszöveg tételesen tartalmazza azokat a befizetési kötelezettségeket, amelyek elengedését javasolja a Kormány az Országgyűlésnek.
Az (1) b bekezdésben szereplő 11.779,2 millió Ft összeg nem tartalmazza a jogellenesen igénybe vett 249,360 millió Ft-ot, amelyet az FVM piacrajutási támogatás megtérülési számla javára kell visszafizetni.
50. §-ához
A Miniszterelnökség fejezet és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet befizetéseinek elengedése.
51. §-ához
Az Egézségbiztosítási Alapnál egyes méltányossági ellátások esetében (a terhességi gyermekágyi segélynél, a gyermekgondozási díjnál, a gyógyszertámogatásnál és a gyógyászati segédeszköz támogatásnál) a törvényben engedélyezett keret összegek az évközi folyamatokat figyelembe véve módosulnak.