MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5370.
számú
törvényjavaslat
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról
Előadó: Burány Sándor
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Budapest, 2003. szeptember
2003. évi .... törvény
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról
1. §
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
[(1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a]
"- a nemzetközi egyezmények alapján a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató intézményekre."
2. §
Az Fktv. 4. §-a (2) bekezdésének felvezető rendelkezése és a bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felnőttképzés ágazati irányítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el, e feladata körében rendeletben határozza meg"
"b) az oktatási miniszterrel egyetértésben az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait."
3. §
Az Fktv. 6. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezése, valamint a bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OFkT 17 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 év időtartamra az alábbiak szerint:"
"b) egy főt a civil szervezetek képviselői, három főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül,
c) három-három főt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói és a munkaadói szövetségek képviselői, továbbá egy-egy főt a gazdasági kamarák, valamint a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek képviselői közül.
A tagok névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni."
4. §
(1) Az Fktv. 7. §-ának felvezető rendelkezése, valamint g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (a továbbiakban: NFI) hoz létre"
"g) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete felhasználására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására."
(2) Az Fktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:
"(2) Az NFI - az (1) bekezdésben foglaltakon túl -
a) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT)
aa) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
ab) titkársági feladatait,
b) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról."
5. §
(1) Az Fktv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
"E törvény 29. §-ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsített nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete határozza meg."
(2) Az Fktv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes."
(3) Az Fktv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a megyei (fővárosi) munkaügyi központok központi szervezeti egységei (a továbbiakban: munkaügyi központ) vezetik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét honlapján közzéteszi."
(4) Az Fktv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el."
6. §
(1) Az Fktv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:]
"a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét,"
(2) Az Fktv. 9.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján évente közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttek szakmai képzését folytató intézményekről, valamint a felnőttek szakmai képzésére vonatkozó adatokról tájékoztatást ad az Oktatási Minisztérium számára. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet."
7. §
Az Fktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § (1) A munkaügyi központ ellenőrzi, hogy
(2) A munkaügyi központ a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben bírságot szab ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti intézmény továbbra is folytatja felnőttképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása mellett a munkaügyi központ az intézményt a képzési tevékenységtől eltiltja.
(4) Az eltiltást kimondó határozatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben a munkaügyi központ húszezer forinttól kettőszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) A munkaügyi központ által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretét illeti meg.
(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el."
8. §
(1) Az Fktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az emberierőforrás-fejlesztés országos és regionális feladatainak ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá."
(2) Az Fktv. 11. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
[A képző központ alapfeladatként]
"b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő, valamint új munkahelyek létrehozását támogató képzések lebonyolításában,"
"d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban, valamint az európai közösségi forrásokból támogatott emberierőforrás-fejlesztési programok előkészítésében és kivitelezésében,"
"f) a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgáló képzéseket szervez, és részt vesz ilyen programok fejlesztésében,
g) távoktatási hálózatok kiépítésével ellátja a nem formális tanulást folytatni szándékozók szakmai támogatását."
(3) Az Fktv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A képző központ a (4) bekezdésben meghatározott feladatain túl regionális tananyagfejlesztő és konzultációs központként is működik."
9. §
(1) Az Fktv. 12. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az NFI-hez kell benyújtania.
(6) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmény - a felsőoktatási intézmények kivételével - az intézményakkreditációt bejelenti az NFI-nél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt."
(2) Az Fktv. 12. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (7) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:
"(7) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató akkreditált felsőoktatási intézmények jegyzékét megküldi az NFI-nek.
(8) Az intézményakkreditációra való felkészülés céljából a kormányrendeletben foglaltak szerint feltételes intézményakkreditáció adható ki.
(9) Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg."
10. §
Az Fktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról a FAT a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. A FAT határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként az Áe. szabályait kell megfelelően alkalmazni."
11. §
(1) Az Fktv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll, melynek összetételét a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg."
(2) Az Fktv. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai:]
"a) jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját,"
12. §
(1) Az Fktv. 19. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A programakkreditáció érvényességének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot - az akkreditált felsőoktatási program kivételével - az NFI-hez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt."
(2) Az Fktv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul:
"(4) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységgel összefüggő akkreditált felsőoktatási programok jegyzékét megküldi az NFI-nek."
13. §
Az Fktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A felnőttképzést az állam a 22-27. §-okban foglaltak szerint támogatja."
14. §
(1) Az Fktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben folyó,
képzéséhez."
(2) Az Fktv. 22. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerinti akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(4) Fogyatékos felnőttek képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is."
15. §
Az Fktv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható."
16. §
Az Fktv. 29. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § kiegészül a következő 13-14. ponttal:
"12. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott, illetve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés.
13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez."
17. §
(1) Az Fktv. Mellékletének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján kezelt adatok:]
"c) a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, segély stb.) megállapításához a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok."
(2) Az Fktv. Mellékletének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a felnőttképzésben részt vevő felnőtt a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani."
18. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 13. §-a 2004. május l-jével lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Fktv.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv.
(5) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzési intézményekről vezetett nyilvántartását 2004. január 31-ig köteles átadni a területileg illetékes munkaügyi központnak.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tanulás folyamatos és egyetemes hozzáférhetőségének biztosításával a felnőttképzés intézményrendszerét képessé kell tenni az Európában végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatok, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történő áttérés új kihívásainak megfelelően a felnőttek átfogó, egész életen át tartó szakmai fejlődésének biztosítására. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felnőttképzés rendszerének fejlesztését összhangba kell hozni a nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseivel, amely a gazdaság versenyképességének erősítése érdekében célul tűzte ki a foglalkoztathatóság szintjének emelését és a humánerőforrás fejlesztését. A fenti célkitűzések megvalósítására a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) módosítását tartalmazó Javaslat
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályát kiterjeszti a nemzetközi szerződések alapján a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató intézményekre annak érdekében, hogy a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelhessenek.
A 2. §-hoz
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint az emberierőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai keretében a miniszter irányítja a felnőttképzést. A kormányzati struktúrához való igazítás érdekében vált szükségessé a Javaslatban a felnőttképzés ágazati irányításának felelőseként az oktatási miniszter helyett a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert megjelölni. A Javaslat egyben felhatalmazást is ad a miniszternek az akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályainak rendeletben történő megállapítására.
A 3. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2003. január 1-jétől hatályos 58. § (8) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazással összefüggésben az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) feladatai bővülnek, ezért indokolt a tanács létszámát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek képviselőiből - a jelenlegi 13 főről - 17 főre emelni.
A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete felhasználásával kapcsolatos véleményezési feladatok - a szociális párbeszéd rendszerének európai normák szerinti továbbfejlesztésével összhangban - a tanács összetételének olyan módosítását teszik szükségessé, amely a szociális partnerek tanácsban betöltött szerepét erősíti.
A 4. §-hoz
Az Flt. 43. § (7) bekezdése a foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú keretének felhasználása kapcsán úgy rendelkezik, hogy a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (a továbbiakban: NFI) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki. A pályázatok szervezésével kapcsolatos feladatok az NFI-re hárulnak, amelyet az Fktv.-ben szükséges megjeleníteni. A tapasztalatok alapján indokolt az NFI feladatait a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) működtetésével összefüggésben is bővíteni. Az NFI látja el a FAT titkársági feladatait (döntések előkészítése, ülések előkészítése, ügyviteli feladatok ellátása), valamint nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról.
Az 5. §-hoz
Az Fktv. értelmében felnőttképzési tevékenység folytatására az az intézmény jogosult, amely szerepel a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában. Felnőttképzési tevékenységet folytat az a munkáltató is, amely saját munkavállalói, illetve alkalmazottai részére saját munkaszervezetén belül szervez belső képzést. Miután az ilyen képzés nem üzletszerűen történik, ezen munkáltatókkal szemben méltánytalan lenne előírni tevékenységüknek ugyanazon eljárási szabályok szerinti nyilvántartásba vételét, mint a képzést üzletszerűen folytató intézmények esetében. A Javaslat a belső képzést szervező munkáltatót egyszerűsített formában kötelezi nyilvántartásba vételre, melynek eljárási szabályai megállapítására a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazza fel. A Javaslat a nyilvántartás érvényességét - az intézményakkreditációs minősítéssel összhangban - 4 évre emeli a jelenlegi kettő helyett.
Miután a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával kapcsolatos teendőket jelenleg az oktatási miniszter szakmai irányítása alatt működő Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el, a hatáskört 2004. január 1-jétől az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében működő megyei (fővárosi) munkaügyi központokhoz szükséges telepíteni. A feladat munkaügyi központhoz telepítésével összefüggésben a Javaslat a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben a fellebbezés elbírálására a Foglalkoztatási Hivatalnak ad hatáskört.
A 6. §-hoz
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában - a székhely feltüntetése mellett - indokolt szerepeltetni azon telephelyek megnevezését (tekintettel a felnőttképzést folytató intézmények szerteágazó tevékenységére és struktúrájára), ahol a szóban forgó intézmény ténylegesen felnőttképzést folytat. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában indokolt feltüntetni továbbá az intézmény vezetőjének nevét is.
A 7. §-hoz
A felnőttképzést megkezdő és folytató intézmények egy része - jogszerűtlenül - nyilvántartásba vétel (tanúsítvány) nélkül folytat felnőttképzési tevékenységet. Jogszabálysértést követ el az a felnőttképzést folytató intézmény is, amely szerepel ugyan a nyilvántartásban, azonban képzési tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi. Minderre tekintettel indokolttá vált a nem megfelelő módon végzett felnőttképzési tevékenység szankcionálásának bevezetése. A felnőttképzést jogszerűtlenül folytató intézmények sértik a képzés - mint szolgáltatás - résztvevőinek, fogyasztóinak érdekeit, továbbá a jogszerűen eljáró más képző szervezetekkel szemben tisztességtelen piaci előnyhöz jutnak. Az ellenük való fellépésre a munkaügyi központok kapnának törvényes alapot, melyek ellenőrzik, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban, tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
A Javaslat szerint a munkaügyi központ a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben bírságot szab ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. Ha az intézmény továbbra is nyilvántartásba vétel nélkül folytatja felnőttképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása mellett a munkaügyi központ az intézményt a képzési tevékenységtől eltiltja.
A nyilvántartásban szereplő, ám a jogszabályi előírásoknak nem megfelelően működő intézménnyel szemben ugyancsak van helye bírság kiszabásának. Ezen összeg nagyságrendjének megállapítása a Javaslatban meghatározott keretek között a munkaügyi központ mérlegelési jogkörébe tartozik a jogszabálysértés súlyához igazodóan. A Javaslat a munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A 8. §-hoz
A regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervek, amelyeket a miniszter létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. A képző központok alapfeladatait - elsősorban az egész életen át tartó tanulás, az emberierőforrás-fejlesztés országos és regionális feladataira, valamint az esélyegyenlőség javítására tekintettel - a Javaslatban foglaltaknak megfelelően szükséges bővíteni.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint a felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az NFI-hez kell benyújtania. A Javaslat újraszabályozza a más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmények bejelentési kötelezettségét az NFI-hez a jelenlegi bonyolult szabályozás egyértelművé tétele, valamint a módosított Ftv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében.
A Javaslat az intézményakkreditációra felkészülés céljából törvényi szintre emeli a feltételes akkreditáció kiadásának lehetőségét, valamint az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás részletes szabályainak megállapítását külön jogszabályra bízza.
A 10. §-hoz
A felnőttképzési akkreditációhoz fűződő jogorvoslati rendszert össze kell hangolni az Áe. szabályaival, valamint a közigazgatás továbbfejlesztésének 2001-2002. évekre szóló kormányzati feladattervéről rendelkező 1057/2001. (VI. 21.) Korm. határozattal. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról továbbra is a FAT dönt. Határozata ellen azonban nem törvényességi felügyeleti intézkedés kezdeményezésének, hanem az Áe. szerinti jogorvoslatnak van helye. A Javaslat a FAT határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez telepíti.
A 11. §-hoz
A Javaslat egyrészt a szakmai tanácsadó testület indokolatlanul magas létszámának csökkentését tartalmazza, másrészt az Fktv. 12. § (3) bekezdésével teremti meg az összhangot.
A 12. §-hoz
Az intézményakkreditáció érvényességi idejének megállapítását a jelenleg hatályos Fktv. tartalmazza, a programakkreditáció érvényességi idejét viszont alacsonyabb szintű jogszabály állapítja meg. Miután mind az intézményakkreditáció, mind a programakkreditáció a képzést folytató intézményeket érintő alapvető kérdés, ezért a programakkreditáció érvényességi idejét is törvényi szinten indokolt rendezni. Tekintve, hogy az akkreditációs ügyekben az NFI végzi a FAT döntésének előkészítését, a más törvény alapján akkreditált programokat is az NFI-hez kell bejelenteni. A Javaslat ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség NFI felé történő teljesítését írja elő annak kihangsúlyozása mellett, hogy a FAT a bejelentés alapján külön eljárás nélkül adja ki a programakkreditációs tanúsítványt. A Javaslat a 9. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettek szerint megteremti az Fktv. és az Ftv. közötti összhangot.
A 13. §-hoz
A hatályos rendelkezés a törvény szerinti felnőttképzési támogatások igénybevételét kizárólag magyar állampolgárok számára tette lehetővé, amely az EU-csatlakozás után már nem lenne összhangban az uniós direktívákkal. Ezért indokolt az állampolgárságra való utalás törlése a törvényből.
A 14. §-hoz
A felnőttképzés állami támogatása elsősorban az esélyteremtés, az esélyegyenlőség céljának előmozdítását szolgálja a képzéshez való hozzáférésben, a szakképesítés megszerzésében. A munkaerő-piacon leghátrányosabb helyzetben lévők, az államilag elismert szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékos felnőttek támogatását célozza a normatív támogatás. A támogatással ez a réteg lehetőséget kap arra, hogy egyrészt munkaerő-piaci helyzetének stabilizálása érdekében piacképes szakképesítést szerezzen, másrészt egészségi állapotának megfelelő, egyéni boldogulását lehetővé tevő kompetencia birtokába jusson. A törvény 22. §-ának megfogalmazása a fogyatékos felnőttek képzésére nem egyértelmű. A § szövege olyan módon kerül pontosításra, hogy egyértelművé váljon, a fogyatékos felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzése esetén egyaránt igényelhető a képzési normatíva. A fogyatékos felnőttek képzéseinek támogatása során további feltételként került meghatározásra a programakkreditáció.
A 15. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a belső képzésnek az Flt.-ben meghatározott támogatását akkreditáció nélkül is. A munkáltató által szervezett belső képzés a felnőttek egyre bővülő körét érinti. Ezen felnőttek foglalkoztathatóságának megőrzése miatt indokolt, hogy képzésük akkreditáció nélkül is támogatható legyen.
A 16. §-hoz
A Javaslat újrafogalmazza az Fktv. 29. §-ának a rendszeresen végzett képzés fogalmát meghatározó 12. pontját annak egyértelműbbé tétele miatt.
A Javaslat új fogalomként használja a nem formális tanulást, ezért indokolt ezen fogalom definíciójának az értelmező rendelkezések közötti szerepeltetése is. A belső képzés ugyancsak új fogalomként jelenik meg a törvényben, azért ennek definiálása is szükségessé vált.
A 17. §-hoz
A Javaslat a fogyatékkal élő személyek adatainak kezelését írja elő a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben. A Javaslat garanciát teremt az állami támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése céljából a felnőttképzésben részt vevő felnőttek adatainak a képzést folytató intézmények által a Minisztérium részére történő rendelkezésre bocsátására.
A 18. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat hatályon kívül helyezi az Fktv. 3. §-ának (3) bekezdését annak jogértelmezési problémája miatt, valamint arra tekintettel, hogy az e rendelkezésben megfogalmazott szakmai gondolat megjelenik a módosított Ftv.-ben. (A felsőoktatási intézményben a felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. hatálya alá tartozó, de állami támogatásban nem részesülő képzés a felnőttképzési támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából felnőttképzési tevékenységnek minősül.)
Átmeneti rendelkezésként előírja továbbá, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzési intézményekről vezetett nyilvántartását mely időpontig köteles átadni az illetékessé váló munkaügyi központnak.