MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5479.
számú
törvényjavaslat

a fogyasztói árkiegészítésről

Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter

Budapest, 2003. szeptember

2003. évi ... törvény a fogyasztói árkiegészítésről

Az Országgyűlés a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése céljából a fogyasztói árkiegészítésről a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Fogyasztói árkiegészítés (a továbbiakban: árkiegészítés) vehető igénybe - az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerint - a Mellékletben megnevezett szolgáltatásoknak az árkiegészítés alanya (3. §) által belföldön történő nyújtása esetén.

2. § E törvény alkalmazásában belföldön történő szolgáltatásnyújtás a személyszállítás útvonalának a Magyar Köztársaság területére eső része.

Az árkiegészítés alanya

3. § Az árkiegészítés alanya

a) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve

b) az, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

amelyet (akit) a - saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében - belföldön végzett szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésre jogosít.

II. fejezet

Fogyasztói árkiegészítés igénylése

4. § (1) Árkiegészítést igényelhet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást végez, továbbá az, aki olyan

a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. és a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján végzett koncesszió köteles, menetrend szerinti vasúti vagy közúti személyszállítási szolgáltatást,

b) komp- és révközlekedést

nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvezményt állapít meg.

(2) Nem vehető igénybe árkiegészítés azon utazási kedvezmény után,

a) amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg;

b) amelyet az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt.

(3) Nem vehető igénybe árkiegészítés a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz forgalom után, kivéve a nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik, illetve a felsőoktatási intézmények saját hallgatóik részére eszközölt jegy- és bérletvásárlásait és a különjárati autóbusz forgalom igénybevételét.

(4) Az árkiegészítés alanya a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott, árkiegészítés igénybevételére nem jogosító bérleteladásokat darabszám és érték szerint köteles az árkiegészítésre jogosító bérleteladásokból elkülönítve nyilvántartani.

5. § Az árkiegészítés alanya az árkiegészítést

a) a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól,

b) készpénzfizetés esetén, illetve ha az árkiegészítés alanya a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi könyvvitel szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelheti.

6. § Az árkiegészítés alapja

a) a kedvezményes személyszállítási szolgáltatás általános forgalmi adóval növelt díjbevétele - ide nem értve a 4. § (2)-(3) bekezdése szerint árkiegészítés igénybevételére nem jogosító díjbevételt - ,

b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok és az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek; a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, valamint a helyi közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele, valamint

c) a Melléklet 12-14. pontja szerint kedvezményezett, helyi tömegközlekedésben használt bérletek, illetve a komp- révközlekedésben használt jegyek, bérletek esetén a tárgyhónapban értékesített bérletek (komp- és révközlekedés esetén az értékesített bérletek és jegyek) darabszáma.

7. § (1) Az árkiegészítés mértéke

a) a személyszállítási szolgáltatás árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs),

b) a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp- és révközlekedésben a kedvezményes jegyek és bérletek esetén az árkiegészítés mértéke a kedvezményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve jegy) vásárlására megadott, a mellékletben szereplő pénzben kifejezett összeg.

(2) A helyi tömegközlekedésben alkalmazott kedvezményes negyedéves, féléves, éves bérletek esetén az árkiegészítés mértékét az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

a: adott időszakra vonatkozó bérletszelvény támogatása az adott támogatási csoportban

b: adott időszakra vonatkozó bérletszelvény teljes ára

(3) A gazdasági és közlekedési miniszter - az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre átszámított adatai alapján - havonta rendelkezik a helyi közlekedésben ingyenesen igénybevett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak járó, a tárgyévet megelőző évben kapott árkiegészítés mértékének 1/12-ed részéhez igazodó árkiegészítés mértékéről, illetve annak kiutalásáról.

(4) Ha az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak a (3) bekezdés szerinti árkiegészítés megállapításához nincs a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adata, a gazdasági és közlekedési miniszter az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóhoz leginkább hasonló adottságú árkiegészítésre jogosult szolgáltató adatait alapul véve rendelkezik a fogyasztói árkiegészítés mértékéről.

(5) A települési önkormányzatok - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete által az e törvény szerinti támogatások figyelembevételével megállapított helyi tömegközlekedési díjszabásokról szóló rendeletek kiadásánál az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

III. fejezet

Egyes eljárási szabályok

8. § Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) Az árkiegészítés alanya a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás tekintetében az árkiegészítést maga köteles megállapítani, bevallani és igényelni vagy visszafizetni (önadózás).

(2) Az árkiegészítés alanya köteles az árkiegészítés megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján az igénylendő árkiegészítést havonta meg kell állapítani.

IV. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

10. § (1) E törvény 2004. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokra a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 2003. december 31. napját követően keletkezik.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően értékesített, de e törvény hatálybalépését követő időszak tekintetében utazásra jogosító bérletek esetén az árkiegészítést az árkiegészítés alanya e törvény rendelkezései szerint igényelheti.

11. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény címében az "és a fogyasztói árkiegészítésről", preambulumában a " ,valamint a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése", valamint az "és a fogyasztói árkiegészítésről"szövegrész, 1. §-ának (6) bekezdése, a 3. § előtti címben az "és az árkiegészítés", a 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a "vagy az árkiegészítés" (1) bekezdésében a " ,vagy a 12. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésére jogosít" szövegrész, a 12-15. §-ai, a 17. §-ának (1) bekezdéséből az "és árkiegészítés" szövegrész, az "és a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás" szövegrész, az " , illetve az árkiegészítést" szövegrész, valamint a "vagy igényelni" szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének első mondatában az "és az árkiegészítés", valamint az "és árkiegészítés" szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének második mondatában az "illetve az igénylendő árkiegészítést" szövegrész, valamint 2. számú melléklete hatályát veszti, azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés - e törvény a 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével - az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.

Melléklet a fogyasztói árkiegészítésről 2003. évi .... törvényhez
Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe

INDOKOLÁS
a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A Javaslat biztosítja a fogyasztói árkiegészítés folyósítását azon szolgáltatóknak, amelyeknek - az állam által biztosított utazási kedvezmények miatt - egyébként bevételkieséssel kell számolniuk.

A fogyasztói árkiegészítés 1992-től működő rendszerének (a fogyasztási adóval egy törvényben megfogalmazott előírásainak) törvényi újraszabályozását több körülmény is indokolta. A fogyasztási adó az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától átalakul regisztrációs adóvá, így a fogyasztási adót és a fogyasztói árkiegészítést együttesen tartalmazó törvény legalább fele 2004. májusától eleve megváltozik. A 2004. évi költségvetést megalapozó fogyasztói árkiegészítési előirányzat biztonságosabb tartásához a fogyasztói árkiegészítés rendszerének is meg kell újulnia, melyet pedig - a költségvetés érdekében - 2004. január 1-jétől indokolt hatályba léptetni. Ezért a fogyasztói árkiegészítés már 2004 elejétől, önálló törvényként elválik a fogyasztási adóztatástól.

A változtatás lényege, hogy a Javaslat a helyi tömegközlekedésben fix összegű fogyasztói árkiegészítést vezet be, megszüntetve ezzel az ár és a támogatás direkt kapcsolatát, egyúttal nagyobb teret engedve az önkormányzatok önálló ár-megállapítási jogának. A fix összegű (tételes) árkiegészítés további előnye az államháztartás szempontjából a kiszámíthatóság.

A konstrukcióváltás a kedvezmények felülvizsgálatát a belvízi személyhajózásban is lehetővé teszi. Az ármegállapításnál ebben a körben ugyanis eleve nincs központi költségvetési kontroll, így a fogyasztói árkiegészítésre nincs ráhatása a központi kormányzatnak. Ezen túlmenően - a révközlekedéssel ellentétben, ami elsősorban közlekedési célú - a belvízi személyhajózás elsődlegesen turisztikai jelleget ölt.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével a teljes jogharmonizáció biztosítása, a támogatási rendszer EU-konform átalakítása egyre sürgetőbb: az utazási kedvezményeket az EU tagállamok állampolgárai is ki kell terjeszteni.

Részletes indokolás

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az 1. §-hoz

Az árkiegészítés igénybevételére a mellékletben szereplő kedvezményes személyszállítási szolgáltatásoknak a belföldön történő teljesítése esetén nyílik lehetőség. A Javaslat alapján a Kormány által biztosított kedvezményes utazásokhoz az e jogcímen adott támogatás valamennyi tömegközlekedési eszközre kiterjed. A nem kedvezményes utazás után viszont árkiegészítés nem igényelhető. A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Mellékletben a kombinát bérletjegyre megállapított fix összegű árkiegészítés a különböző tömegközlekedési eszközök közül legalább kettőre egyaránt jogosító bérletjegyek eladása után jár.

A 2. §-hoz

A Javaslat meghatározza az árkiegészítés igénylési lehetőségének területi hatályát. E szerint kedvezményes utazás esetén a nemzetközi utazásokban is csak a belföldi útszakaszra eső díjra jár fogyasztói árkiegészítés.

Az árkiegészítés alanya

A 3. §-hoz

A jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó egyaránt alanya az árkiegészítésnek, ha az általa nyújtott személyszállítási szolgáltatás, illetve az általa biztosított komp és révközlekedés megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek.

II. Fejezet

Fogyasztói árkiegészítés

A 4. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy az árkiegészítést kizárólag a hatósági áras különjárati autóbusz szolgáltatás, illetve a jogszabály által utazási kedvezményben részesített vasúti-, távolsági autóbusz-, helyi autóbusz-, helyi kötöttpályás és a révközlekedési személyszállítási szolgáltatás esetén igényelheti a szolgáltatás nyújtója. Nem igényelhető árkiegészítés az olyan kedvezményes díjú utazási szolgáltatás esetén, amelynél a kedvezményt a szolgáltatás nyújtója üzletpolitikai céllal adta, vagy amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg. A Javaslat ugyancsak szűkíti a kedvezményezetti kört azzal, hogy kizárólag a nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik, illetve felsőoktatási intézmények saját hallgatóik részére való, de az intézmény nevében történő bérlet-, jegyvásárlások esetén jár a szolgáltatónak az árkiegészítés. Az árkiegészítésre jogosító értékesítésekhez igénybevett támogatás jogosságának vizsgálatához elengedhetetlen nyilvántartási rendet is rögzíti a Javaslat.

Az 5. §-hoz

Az árkiegészítésre való jogosultság azon a napon keletkezik, amelyet a teljesítésről kiállított számlán a teljesítés napjaként feltüntettek, illetve a készpénzfizetés és a pénzforgalmi szemléletű könyvvezetésre jogosultak esetén amikor az ellenértéket kifizették.

A 6. §-hoz

A Javaslat - aszerint, hogy a fogyasztói árkiegészítés százalékos vagy tételes - az árkiegészítés alapját a százalékos mértéknél a díjbevételben, a tételes mérték esetében pedig az eladott bérletek darabszámával határozza meg. A fegyveres testületek sorállományú tagjai, az országgyűlési képviselők, valamint a 65 éven felüli magyar állampolgárok és Európai Unió más tagállama állampolgárainak ingyenes utazása esetén az árkiegészítés alapjaként a vasútnál a belföldi vasúti személyszállítás, a távolsági autóbusznál a menetrend szerinti autóbusz személyszállítási szolgáltatás tényleges díjbevétele vehető figyelembe.

A 7. §-hoz

Az árkiegészítés a személyszállítási szolgáltatásnál az árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka, illetve az eladott bérlet darabszámára vetített összeg. (Az utasok különböző konkrét kedvezményes kulcsait, mértékeit Kormányrendelet tartalmazza.) A helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve a komp- és révközlekedésben a kedvezményes jegyek és bérletek után járó fogyasztói árkiegészítés összegét a Javaslat melléklete tartalmazza. A kedvezményes negyedéves, féléves, éves bérletek utáni támogatás a Javaslatban szereplő képlet alapján számítható.

A helyi tömegközlekedésben biztosított ingyenes utazások esetén a Javaslat a szolgáltatók bevételkiesésének ellentételezése érdekében - a bevétel százalékában megállapított árkiegészítés helyett - a gazdasági és közlekedési miniszter feladataként határozza meg az árkiegészítés mértékének megállapítását, amely havonta, a tárgyévet megelőző év adatai alapján történik.

A fix összegű árkiegészítés bevezetésével az ártörvényben biztosított, az önkormányzatok ármegállapítása feletti hatósági kontroll jelentőségét veszti, így a Javaslat rendelkezik arról is, hogy e körben a pénzügyminiszter egyetértésére nincs szükség.

III. Fejezet

Egyes eljárási szabályok

A 8. §-hoz

A Javaslatban nem szereplő, nem szabályozott, a fogyasztói árkiegészítéssel kapcsolatos eljárási kérdések kapcsán mögöttes jogszabályként az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 9. §-hoz

A kedvezményes személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén az árkiegészítés befizetése, igénylése, illetve bevallása önadózás formájában történik. Az árkiegészítés igénylésével kapcsolatosan az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

A 10-11. §-hoz

A Javaslat záró rendelkezései a hatályba lépéssel kapcsolatos átmeneti szabályokat határozzák meg. A tételes mérték bevezetése miatt a Javaslat egyértelműsíti, hogy a 2003. évben eladott, de 2004-ben utazásra jogosító bérletek után már a 2004-ben hatályos szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni, azaz helyi tömegközlekedés esetén e körben már a fix összegű árkiegészítés igényelhető.