Magyar Köztársaság Országgyűlése

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5480.
számú
törvényjavaslat

az energiaadóról

Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter

Budapest, 2003. szeptember

2003. évi ... törvény
az energiaadóról

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembe vételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény alkalmazási köre

1. §

(1) A törvény rendelkezéseit a villamos energia és a földgáz mennyisége alapján fizetendő, e törvénnyel előírt energiaadóra (a továbbiakban: adó) kell alkalmazni.

(2) Az adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában

1. villamos energia: a 2716 vámtarifaszám alá tartozó termék;

2. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 vámtarifaszám alá tartozó termék (a továbbiakban a földgáz és a villamos energia együtt: energia);

3. vámtarifaszám: az Európai Tanács 2658/87/EGK rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nomenklatúra 2002. január 1-jén hatályos áruazonosító számai.

4. közüzemi szolgáltató: az a külön jogszabály szerinti közüzemi szolgáltatási engedéllyel, illetve közüzemi nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező jogi személy, aki közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztó számára, a fogyasztó igénye szerint nyújt szolgáltatást;

5. közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerződés alapján vételez energiát;

6. feljogosított fogyasztó: az az energiafogyasztó, aki a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, szabad megállapodás alapján vásárol energiát;

7. lakossági fogyasztó: az a fogyasztó, aki külön jogszabály alapján lakossági árszabás, illetve díjszabás alapján vesz igénybe szolgáltatást;

8. energiakereskedő: az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző, a külön jogszabály szerinti villamos energia-kereskedelmi vagy földgáz -kereskedelmi engedéllyel rendelkező személy;

9. termelő: a külön jogszabály szerinti villamos energia termelői engedéllyel rendelkező vagy kiserőmű üzemeltetetésére jogosult jogi személy, illetve az a jogi személy, aki külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez;

10. megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia;

11. szervezett piac: az energia keresletet és kínálatot nyilvánosan meghirdető, előre meghatározott módon, helyen és időben működő koncentrált kereskedelmi forma;

12. elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer;

13. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;

14. működési engedély: a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján kiadott termelői engedély;

15. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján értelmezett létesítmény.

Adókötelezettség

3. §

(1) Adót kell fizetni, ha

a) a közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít,

b) az energiakereskedő feljogosított fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít,

c) a feljogosított fogyasztó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol,

d) a feljogosított fogyasztó energiát importál,

e) jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: személy) saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha azt megújuló energiából vagy adóval terhelt energia felhasználásával állítja elő, és nem él a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adóvisszaigénylési jogosultságával.

(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)-d) pontja esetében a feljogosított fogyasztó, az (1) bekezdés e) pontja esetében az előállító (a továbbiakban együtt: adóalany).

4. §

(1) Az adó alapja

a) a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve,

b) a földgáz mennyisége, gigajoule-ban mérve.

(2) Az adó mértéke

a) a villamos energiára megawattóránként (a továbbiakban: MWh) 186 forint,

b) a földgázra gigajoule-onként (a továbbiakban: GJ) 56 forint.

5. §

Az adófizetési kötelezettség

a) a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre;

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre;

c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a villamos energia előállításától eltérő saját célra felhasznált energiamennyiségre

keletkezik.

Adóvisszaigénylés

6. §

(1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult

a) az a személy, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát;

b) az a működési engedéllyel rendelkező, erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel;

c) az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy (ideértve a külön rendelet szerint központi fűtést és melegvíz szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel;

d) az a személy, aki kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban évente legalább százezer GJ földgázt vagy tízezer MWh villamos energiát használ fel;

e) az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt;

f) az a személy, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére földgázt használt fel.

(2) Az adóvisszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után, a vételárban megfizetett adót igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti adóvisszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy nem rendelkezik működési engedéllyel, a (2) bekezdés alkalmazásában ténylegesen felhasznált mennyiségként a bevallási időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségéből 40 %-os fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz mennyiségét kell figyelembe venni.

(4) Az adóvisszaigénylés (adólevonás) joga a vételár, illetve a kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja.

(5) Az adóvisszaigénylési (adólevonási) jogosultság érvényesítéséhez

a) az energia beszerzéséről kiállított, az adó feltüntetését is tartalmazó számlával, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság adót megállapító határozatával;

b) az energia (1) bekezdésben megjelölt célra történt felhasználását igazoló belső számviteli bizonylattal;

c) az összesen beszerzett energiának adóvisszaigénylésre, adólevonásra jogosító és adóvisszaigénylésre, adólevonásra nem jogosító felhasználásonkénti elszámolásával;

d) a (3) bekezdés szerinti esetben továbbá az adóvisszaigénylés, adólevonás alapjául szolgáló mennyiség levezetésével

kell rendelkezni.

Egyes eljárási szabályok 7. §

(1) Az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei látják el.

(2) Az adóalany, illetve az adóvisszaigénylésre jogosult személy az adót - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, jogosult a megállapított adójából levonni (visszaigényelni), illetve jogosult visszaigényelni (önadózás).

(3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).

(4) Az adóalany, illetve az adóvisszaigénylésre jogosult személy köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni.

(5) Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adóvisszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni.

(6) Az adóvisszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésben felsorolt személyek közül a nem adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a visszaigényelhető adót havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti vissza, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(7) Az energia értékesítését végző adóalany az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

8. §

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E paragrafus (3) bekezdésének rendelkezése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától e törvény 3. és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és 7. §-ának (3) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés d) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés e) pontja" szövegrész lép:

"3. § (1) Adót kell fizetni, ha

a) a közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít,

b) az energiakereskedő feljogosított fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít,

c) a feljogosított fogyasztó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol,

d) a feljogosított fogyasztó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából energiát vásárol,

e) a feljogosított fogyasztó közvetlenül az Európai Unión kívüli országból energiát vásárol,

f) jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: személy) saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha azt megújuló energiából vagy adóval terhelt energia felhasználásával állítják elő, és nem él a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adóvisszaigénylési jogosultságával.

(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a feljogosított fogyasztó, az (1) bekezdés f) pontja esetében az előállító (a továbbiakban együtt: adóalany)."

"5. § Az adófizetési kötelezettség

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett energia mennyiségre;

c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre;

d) a 3. § (1) bekezdés f) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a villamos energia előállításától eltérő saját célra felhasznált energiamennyiségre keletkezik."

INDOKOLÁS

Az energiaadóról szóló törvény tervezetéhez

Az externális környezeti károk energiaárakba történő környezetvédelmi szempontú beépítése, és adó jellegű ösztönzőkkel a gazdasági szereplők energiatakarékosságra történő ösztönzése céljából 2004. január 1-jétől a Javaslat energiaadót vezet be a villamos energiára és a földgázra. Az energia adóztatása továbbá eszköz a Kyotoi Egyezmény céljainak, és más környezetvédelmi elvárásoknak történő megfeleléshez. Az Európai Unióban várhatóan még ez évben elfogadják az energiaadózásról szóló új irányelvet, amelynek a fenti célkitűzések mellett további célja a belső piac további egységesítése, a nemzeti adózási szabályozók között létező különbségek csökkentésével. Az irányelv alapján Magyarországnak jogharmonizációs kötelezettsége keletkezik.

az 1.§-hoz

A Javaslat az alkalmazási körben meghatározza, hogy energiaadót a földgáz és a villamos energia mennyisége alapján kell fizetni, és hogy a befolyt összeg a központi költségvetést illeti meg.

a 2.§-hoz

A Javaslat az értelmező részben az átviteli hálózattól a villamos energiáig pontosan meghatároz minden olyan fogalmat, amely a rendelkezések megfelelő értelmezése és végrehajtása miatt szükséges.

a 3.§-hoz

A Javaslat meghatározza azokat a gazdasági eseményeket, amikor energiaadót kell fizetni, továbbá az egyes eseményeket illetően nevesíti az adóalanyokat. Az energiaadót a közüzemi fogyasztónak történő energiaértékesítés esetén a közüzemi szolgáltató, a feljogosított fogyasztónak történő értékesítés esetén az energiakereskedő, a saját felhasználásra termelt energia esetén pedig az előállító fizeti meg, önadózással. Abban az esetben, ha a felhasználó közvetlenül termelőtől vagy - a csatlakozás után - közvetlenül más tagállambeli termelőtől vásárol saját célra energiát, az adót a felhasználónak kell megfizetni, adóalanynak a felhasználó minősül. Import esetén adókivetés történik, ha az importáló az energia felhasználója (végső fogyasztója). A javasolt energiaadó egyfázisú adó, végső soron a nem lakossági felhasználót terheli, a lakossági fogyasztók esetében a Javaslat direkt adómentességet biztosít.

a 4-5.§-hoz

A Javaslat a villamos energia megawattórában, illetve a földgáz gigajoule-ban mért mennyiségében állapítja meg az adóalapot, és ehhez kapcsolódóan az adómértéket.

A Javaslat szerint belföldi értékesítés illetve beszerzés esetén az adófizetési kötelezettség az áfa-törvény szerinti teljesítés időpontjában, import esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor (a csatlakozás után más tagállamból történő beszerzés esetén az adóbevallási időszak utolsó napján, import esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor), saját célra történő felhasználás esetén pedig a felhasználás időpontjában keletkezik az eladott vagy beszerzett, a vámkezelt illetve a felhasznált mennyiségre.

a 6.§-hoz

A Javaslat utólagos adólevonási, -visszaigénylési konstrukciót vezet be a villamos energia, a saját felhasználásra előállított földgázból történő villamos energia, valamint a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához, továbbá a kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban, és vegyipari termékek alapanyagaként felhasznált energia után, és a lakosságnak szolgáltatott hő előállítására felhasznált energia esetében is visszaigényelhetővé teszi az adót. Az adóvisszaigénylés, -levonás joga - az adott célra ténylegesen felhasznált mennyiségre - a beszerzéshez kapcsolódó vételár, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének napján nyílik meg.

a 7-8.§-hoz

Az adóigazgatási feladatokat a Javaslat szerint a vám- és pénzügyőrség látja el. A Javaslat az import esetében történő vámhatósági kivetés kivételével önadózást ír elő, továbbá rendelkezik a nyilvántartási kötelezettségről, a számlakiállítás és az adóvisszaigénylés módjáról, az adóbevallás és adófizetés határidejéről. A Javaslatban nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

a 9.§-hoz

A Javaslat az energiaadóról szóló törvény hatálybaléptetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, továbbá feltünteti a csatlakozásunk következtében változó, annak megfelelően módosuló paragrafusokat