Magyar Köztársaság Kormánya

T/5481.
számú
törvényjavaslat

a környezetterhelési díjról

Előadó: dr. László Csaba
pénzügyminiszter

Budapest, 2003. szeptember

2003. évi .......törvény
a környezetterhelési díjról

A környezet és természet terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag vagy energia kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.

A törvény hatálya

2. §

A törvény hatálya kiterjed:

a) arra a környezethasználóra (Kvt. 2. § (2) bek.) aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó)

b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag).

3. §

A kibocsátó

a) a levegőbe,

b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba,

c) a talajba

juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.

II. FEJEZET

AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK

Levegőterhelési díj

4. §

(1) A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles.

(2) Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.

5. §

Nem terheli díjfizetési kötelezettség

a) a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézményi tüzelőberendezést üzemeltetőt,

b) a távhőszolgáltatást végző kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátás után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki.

6. §

(1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

(2) A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

(3) A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 1. számú melléklete állapítja meg.

Vízterhelési díj

7. §

(1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.

(2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.

8. §

Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:

1. a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
2. az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
3. az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,
4. ha kizárólag csapadékelvezetést végez.

9. §

(1) A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozza meg.

(2) A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

(3) A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg.

10. §

A gazdálkodó szervezetek által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül áthárítja a gazdálkodó szervezetekre.

Talajterhelési díj

11. §

A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

12. §

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja:

a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,

b) vízjog engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a talajra, illetőleg talajba juttatott szenny-, és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével.

(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/ m3.

(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

13. §

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.

14. §

A kibocsátó a talajterhelési díj 10 %-át fizeti meg, ha egyedi zárt szennyvíztárolást alkalmaz és számlákkal igazoltan legalább a terhelési díj alapjának 90%-ával megegyező szennyvizet arra feljogosított szervezettel elszállíttat.

III. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

Díjkedvezmény

15. §

(1) 50 % -os díjkedvezményt vehet igénybe a környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a beruházás kivitelezésére vonatkozó jogerős engedélyben meghatározott kivitelezési időtartam alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában veheti igénybe.

(3) A díjkedvezmény igénybevételének feltétele a beruházás kivitelezésére vonatkozó jogerős hatósági engedély megléte.

(4) A díjkedvezmény első alkalommal a (3) bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésnél vehető igénybe.

(5) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosítás esetében a hasznosításra kerülő hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult díjkedvezményt igénybe venni. A díjkedvezmény a díjelőleg fizetésénél igénybe vehető.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményt a hulladékhasznosítást végző kibocsátó csak abban az esetben veheti igénybe, ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a környezetterhelő anyag kibocsátását.

A díj befizetése

16. §

(1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.

(2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-ig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja, vagy visszaigényli.

(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

17. §

Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

18. §

A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be.

19. §

(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) Az (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

20. §

(1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet évet követő év március 31-ig tesz bevallást.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel.

(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.

21. §

(1) A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a települési önkormányzat - fővárosban a kerületi önkormányzat - rendeletben állapítja meg.

Egyes jogkövetkezmények

22. §

Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.

23. §

(1) A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni.

(2) Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi.

Egyes eljárási szabályok

24. §

A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.

25. §

A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

26. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 11-14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2005. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjkedvezményeinek, díjfizetéseinek és bevallásának alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

27. §

(1) A levegőterhelési, valamint a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben a megállapított környezetterhelési díj 40%-át, 2005. évben 60%-át, 2006. évben 80%-át, 2007. évben 90 %-át, a 2008. évtől 100 %-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2005. évben a megállapított környezetterhelési díj 40%-át, 2006. évben 60%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évben 90 %-át, a 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.

(2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.

1. számú melléklet a 2003. évi ......törvényhez

A levegőterhelési díj mértéke

A levegőterhelési díj mértéke:

LTD (Ft/év) = S (M_i [kg/év] * P_i [Ft/kg])

ahol

LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,

M_i: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,

P_i: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:

2. számú melléklet a 2003. évi ......törvényhez

A vízterhelési díj mértéke

A vízterhelési díj mértéke:

VTD (Ft/év) = S (M_i [kg/év] * P_i [Ft/kg])* T * I

ahol

VTD: a fizetendő vízterhelési díj,

M_i: az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége,

T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó,

I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszap-elhelyezési szorzó,

P_i: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.

A területérzékenységi szorzó mértéke

1. számú táblázat

Területi kategóriák:

"A" kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,

"B" kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),

"C" kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók).

Az iszap-elhelyezési szorzó mértéke

2. számú táblázat

Az egységdíj mértéke

3. számú táblázat

3. számú melléklet a 2003. évi ......törvényhez

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke:

TTD = E*A*T*V

ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,

E: az egységdíj (Ft/m3),

A: a díjfizetési alap (m3 ),

T: a területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva,

V: a veszélyeztetési szorzó, a 1.-2. számú táblázatban meghatározva.

A területérzékenységi szorzó és a veszélyeztetési szorzó mértéke

1. számú táblázat

Vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés veszélyeztetési szorzójának mértéke (V)

2. számú táblázat

A veszélyeztetési szorzó számítása:

V = S [ C * Ktsz ]

ahol V: a veszélyeztetési szorzó

C: a szennyező komponens koncentrációja (mg/l)

Ktsz: a komponens terhelési szorzó

A veszélyeztetési szorzó megállapítása úgy történik, hogy a szennyező komponens koncentrációját [C(mg/1)] össze kell szorozni az adott komponensre meghatározott "komponens terhelési szorzó (Ktsz)"-val, majd az így kapott szorzat értékeket össze kell adni. Az összeg egyenlő a veszélyeztetési szorzóval.

Általános indokolás

A környezetvédelmi szabályozás megújításának első lépcsőjeként megalkotott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) teremtette meg a jogszabályi alapját a környezet terheléséhez kapcsolódó díj fizetési kötelezettség bevezetésének.

A Javaslat célja, hogy új alapokra helyezze és rendezze, helyes irányba terelje a környezet valamennyiünk érdekét szolgáló méltányolható mértékű használatát. Mindenki, aki használja a környezetet, érdekelt abban, hogy ez a használat hosszú távú és igényeit kielégítő, teljes körű legyen. Azonban a természetes környezet biztosította lehetőségek sem végtelenek. Egyrészt az értékek pótolhatatlansága, másrészt az újratermelődésüknél fokozottabb felhasználás mindinkább természeti környezeteink fokozatos feléléséhez vezet.

A környezet túlzott terhelése, esetleges szennyezése, illetve ezeknek költségei, mérséklésének, elhárításának anyagi terhe ugyanis többnyire nem az okozónál jelentkezik, hanem az egész társadalom számára jelent terhet. A tényleges használó, környezetterhelő valójában mentesül a csökkentés költségeinek viselésétől.

Elengedhetetlen ezért egy olyan szabályozórendszer megalkotása, amely a környezet használóját teszi érdekeltté a terhelés csökkentésében.

A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé válnak a megóvást és helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem tudja teljes mértékben felvállalni, indokolt tehát a környezethasználók bevonása is a finanszírozásba.

Ennek alkotmányos alapja a közteherviselés kötelezettsége, amely mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz, így a környezet megóvásának költségeihez.

A környezet védelmét szolgáló szabályozásnak sajátos kettősségre kell figyelemmel lennie. Egyfelől a környezetkárosítás következményeinek, a környezet durva terhelésének a szabályozása a jog már jól ismert eszközeivel, módszereivel (felelősség, szankció stb.) jól meghatározható és napjainkra alapvetően rendezett.

A környezethasználat másik módja, amely nem környezetkárosító célzatú, de következménye társadalmi összességében már mégiscsak közös fellépést kíván. Ez a használat tehát nem jogellenes, viszont a használattal együtt járó terhelés megszüntetése, mérséklése, ezek érdekében erőforrások koncentrálása hatékonyan csak társadalmilag megvalósítható ügy.

Ennek megfelelően a környezetterhelési díj rendszere a környezetterhelő (kibocsátó) díjfizetési kötelezettségére épül. A környezetterhelési díjak mind mértékük révén, mind a hozzájuk kapcsolódó kedvezményeknek köszönhetően, olyan gazdasági szabályozó eszközök lesznek majd, amelyek hozzájárulnak a környezeti minőség javításához.

A környezetterhelési díjak mértékét a Javaslat úgy állapítja meg, hogy hosszú távon meghatározhatók és kiszámíthatók legyenek, s ezáltal a díjfizetésre kötelezettek stratégiai döntéseikbe, költségkalkulációikba beépíthessék azokat.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A törvény célja elsődlegesen a környezetterhelő anyag-kibocsátás csökkentése, illetőleg a környezet védelmében érdekelt szereplők közötti arányos teherviselés elősegítése.

2-3. §-hoz

Környezetterhelési díjat összhangban a környezetvédelmi törvény meghatározásával valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátott minden egysége után kell fizetni. A Javaslat e kettő közül a kibocsátott anyagokra határoz meg terhelési díjat.

A környezetterhelési díjakkal terhelt tevékenységek köre kiterjed a vizeket, a levegőt valamint a talajt terhelő kibocsátásokra.

A Javaslat általános jelleggel a törvény hatálya alá tartozóként jelöl meg minden jogi személyt, természetes személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot - alkalmazva a környezet védelméről szóló törvény környezethasználó fogalmát - azzal, hogy az egyes környezetterhelési díjfajtákhoz kapcsolódó speciális alanyi kört, az adott díjfajtát szabályozó fejezet tartalmazza.

4-6. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy ki a díjfizetésre köteles kibocsátó a levegőterhelési díj esetében. A díjfizetési kötelezettség a levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint bejelentés köteles tevékenységekhez kapcsolódik és azon kibocsátókat terheli, akiknek helyhez kötött légszennyező pontforrása a külön jogszabály szerint bejelentés köteles.

A díj hatálya nem terjed ki a mozgó forrásokra és a külön jogszabályok alapján bejelentésre nem kötelezett, az 500 kW bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezésekre; valamint a bemenő hőteljesítménytől függetlenül a lakossági, illetve közintézményi hőellátást biztosító tüzelőberendezésekre. Nem terheli továbbá díjfizetési kötelezettség a távhőszolgáltatást végző kibocsátót azután a levegőterhelő anyag kibocsátás után, amelyet a lakosság, illetve a közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki.

A Javaslat meghatározza, hogy mely kibocsátott anyagok után kell levegőterhelési díjat fizetni.

A Javaslat alapján a levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj alapja (a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege) és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

A díj részletes számításának szabályait a Javaslat 1. számú melléklete tartalmazza.

7-10. §-hoz

A Javaslat azt a kibocsátót kötelezi vízterhelési díj fizetésére, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.

A Javaslat meghatározza, hogy mely kibocsátott anyagok után kell vízterhelési díjat fizetni.

A vízterhelési díj mértékét a Javaslat szerint több tényező határozza meg, így a vízterhelési díj alapja (a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege), az egyes vízterhelő anyagokra megállapított egységdíj, valamint a területérzékenységi, illetve az iszap-elhelyezési szorzó.

A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót, így az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyagok mennyisége, az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok, valamint a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, továbbá a kizárólag csapadékvíz elvezetést végző kibocsátót.

Az egységdíjat a kibocsátott vízterhelő anyagok komponenseinek egységnyi mennyisége után kell megfizetni. A Javaslat melléklete tartalmazza komponensenként azokat az egységdíjakat, amelyeket egységnyi anyag-mennyiség kibocsátása után kell fizetni.

A díj részletes számításának szabályait a Javaslat 2. számú melléklete tartalmazza.

A gazdálkodó szervezetek által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül áthárítja a gazdálkodó szervezetekre.

11-14. §-hoz

A Javaslat alapján talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki helyi vízgazdálkodási hatósági-, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmaz, és a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.

A Javaslat a talajterhelési díj mértékét a talajterhelés díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó szorzataként határozza meg.

Talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezésnél, valamint a vízjog engedély alapján végzett tevékenységnél a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a talajra, talajba juttatott szenny- és használt víz éves mennyisége (speciális csökkentések figyelembe vétele mellett).

Talajterhelési díj egységdíjának mértékét a Javaslat 120 Ft/ m³-ben határozza meg.

A díj részletes számításának szabályait a Javaslat 3. számú melléklete tartalmazza.

15. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy a kibocsátó mely esetekben jogosult díjkedvezmény igénybevételére.

16-18. §-hoz

A Javaslat alapján a kibocsátó díjelőleget fizet a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján. Amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, úgy a mérések alapján fizeti meg a díjelőleget.

A tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díjat a kibocsátó a tárgyévet követő március 31-ig fizeti meg, illetve a túlfizetés összegét visszaigényli vagy beszámítja a tárgyévet követő első negyedévi díjfizetés összegébe.

A tevékenységüket megkezdő kibocsátókkal szemben a működés első évében a fenti szabályok alapján nem állapítható meg a díjfizetési kötelezettség mértéke. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ők a működés első évének tényleges eredményei alapján megállapított díjat egy összegben a következő év március 31-ig fizetik meg.

19. §-hoz

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízszikkasztáshoz kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

20-21. §-hoz

A kibocsátó díjfizetési kötelezettségéről évente a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást. Abban az esetben, ha több telephelyet működtet, akkor bevallási kötelezettségének telephelyenként tesz eleget.

Meghatározza a Javaslat a kibocsátó adatszolgáltatási kötelezettségét is. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó talajterhelési díjhoz kapcsolódó adatszolgáltatást a települési önkormányzat állapítja meg rendeletben.

22-23. §

A Javaslat alapján, amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.

A Javaslat alapján a környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó adatait folyamatosan ellenőrizni.

24-25. §-hoz

A Javaslat alapján a levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízszikkasztáshoz kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.

A Javaslat alapján a környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

26-27. §-hoz

Javaslat rendelkezik a törvény hatálybalépéséről, a díjak fokozatos bevezetéséről, illetve a 2004. évi díjelőleg fizetés számításáról.