MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5681.
számú
törvényjavaslat

a postáról

Előadó: Kovács Kálmán
informatikai és hírközlési miniszter

Budapest, 2003. október

2003. évi ... törvény
a postáról

A gazdaság és a lakosság biztonságos, megfelelő minőségű és hozzáférhető postai szolgáltatásokkal való ellátása, a postai piaci verseny kiszélesítése és az Európai Közösség jogszabályainak érvényesítése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

A törvény célja, hogy

1. biztosítsa a mindenki számára elérhető és hozzáférhető egyetemes postai szolgáltatást;
2. elősegítse:

ba) a postai technológia fejlődését és a hatékonyság növelését;

bb) a fogyasztók érdekeinek védelmét a hírközlési piac szereplőivel létrejövő, illetve fennálló kapcsolataikban;

bc) a postai szolgáltatásoknak a nemzetközi szerződésekkel összhangban levő szabad forgalmát;

bd) a postai piac fejlődését és védelmét;

be) a postai piaci résztvevők szabadságát, jogaik érvényesülését és kötelezettségeik érvényesítését;

bf) az új szolgáltatók piacra lépését és a postai piaci résztvevők esélyegyenlőségét, együttműködését, érdekérvényesítését;

bg) a magyar postai piacnak az Európai Unió piacába való integrálódását, a postai nemzetközi kötelezettségek teljesítését;

bh) a posta állami feladatainak, ezen belül a biztonsággal, valamint a veszélyeztetettségi és a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatoknak az ellátását.

A törvény hatálya

2. §

1. A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett vagy igénybevett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybevevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.

2. Az országhatárt átlépő postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatásra, valamint az országhatárt átlépő egyéb postai tevékenységekre e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

Fogalom-meghatározások

3. §

E törvény alkalmazásában

1. Ajánlott szolgáltatás:
olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató a postai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli.

2. Címzett:
akinek a feladó a postai küldeményt küldi.

3. Dokumentumcsere szolgáltatás:
olyan postai szolgáltatás, amelynek alapján a postai szolgáltató - helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával - biztosítja a postai küldemények igénybevevők közötti, harmadik személy közreműködése nélkül történő kölcsönös cseréjét.

4. Egyetemes postai szolgáltatás:
a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybevevő számára elérhető.

5. Egyetemes postai szolgáltató:
az egyetemes postai szolgáltatás ellátására e törvényben kijelölt postai szolgáltató.

6. Engedélyes postai szolgáltató:
az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást engedély alapján ellátó postai szolgáltató.

7. Értéknyilvánítás:
olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

8. Feladó:
aki - mivel a küldemény tőle származik - a postai küldeményen "feladó"-ként van feltüntetve, ennek hiányában, akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte.

9. Garantált kézbesítési idejű szolgáltatás:
olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban kézbesíti.

9.1. Futárposta:
olyan garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a könyvelt postai küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket.

9.2. Gyorsposta:
olyan belföldi vagy nemzetközi postai szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, biztosítva egyben a küldemény egyedi azonosítását s ennek alapján a technológiai folyamatban nyomon követhető kezelését.

10. Hivatalos irat:
a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.

11. Hozzáférési pont:
a postai küldemény postai hálózatba juttatásának céljából a szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény, működtetett mobilposta vagy postai szolgáltató hely.

12. Igénybevevő:
a feladó és a címzett, továbbá a postai készpénzátutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, illetve a postautalvány szolgáltatás igénybevevője.

13. Integrált posta:
olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás.

14. Könyvelt küldemény:
olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja.

15. Minősített időszak:
az az időszak, amely az Alkotmány alapján rendkívüli állapotnak, szükségállapotnak vagy veszélyhelyzetnek minősül.

16. Postabélyeg:
az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának lerovására használható postai értékcikk, amely tartalmazza a "Magyarország" vagy "Magyar Posta" -, illetve ezek idegen nyelvű fordításának megfelelő - feliratot, és utal a bérmentesítés díjára.

17. Postautalvány szolgáltatás:
olyan postai tevékenység, amelynek alapján készpénz befizetéséről és egyéb szükséges adatokról szóló információ továbbítását követően a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére készpénz kifizetése, illetve meghatározott bankszámlára telepítése történik.

18. Postai berendezés:
a postai szolgáltatás díjlerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gép, technikai eszköz, a levélgyűjtő szekrény vagy egyéb, a postai küldemények felvételére szolgáló technikai eszköz, továbbá a közutak mellett - az egyetemes postai szolgáltató költségére - címhelyként telepített, a küldemények kézbesítésére szolgáló támponti levélszekrény.

19. Postai berendezések forgalomba hozatala:
postai berendezésnek, illetve a berendezés használati jogának ingyenes vagy visszterhes szerződés alapján - a magyarországi gyártását vagy a külföldről történő behozatalát követően - első ízben történő átruházása, illetve - saját felhasználásra történő gyártás vagy behozatal esetén - első ízben történő üzembe helyezése.

20. Postai értékcikk:
a valamely postai szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, a szolgáltató által díj ellenében forgalomba hozott termék. Nem postai értékcikk - s így díjmentes - a postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány.

21. Postai hálózat:
a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított különböző erőforrásoknak és szervezeteknek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.

21.1 Egyetemes postai hálózat:
az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató által használt postai hálózat, amelynek célja alapvetően

1. a postai küldemények felvétele, gyűjtése az egyetemes postai szolgáltatással ellátott teljes területről,
2. a postai küldemények feldolgozása és továbbítása a feldolgozó helyektől a rendeltetés helyéig,
3. a postai küldemények kézbesítése.

21.2. Hálózati hozzáférés:
egy postai hálózat csatlakozása egy másik postai hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak, az igénybevevők kiszolgálása érdekében.

22. Postai készpénzátutalás:
az egyetemes postai szolgáltató által végzett olyan pénzátutalás, amely

1. bankszámla használata nélkül,
2. természetes személy megbízása alapján és természetes személy részére,
3. akár belföldre, akár külföldre,
4. a készpénz-átutalási rendszerben résztvevők között vagy az egyetemes postai szolgáltató szolgáltató helyei között,
5. készpénzben

történik.

23. Postai közreműködő:
a postai tevékenységet végző által a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez igénybevett személy (szervezet), aki (amely) e tevékenység körében a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan, a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. A postai közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak.

24. Postai közvetítő tevékenység:
olyan postai tevékenység, amelynek keretében a közvetítő díj ellenében a vele szerződéses jogviszonyban álló

a) feladó postai küldeményeit postai szolgáltató részére további postai szolgáltatási szerződés létrehozatala céljából a felvétel helyéhez - a postai szolgáltató által e küldemények átvételére megjelölt - legközelebbi szolgáltató helyen átadja, vagy

b) címzett részére érkezett postai küldeményeket a címzettől kapott meghatalmazás alapján postai szolgáltatótól átveszi, és a címzett részére kiszállítással vagy fiókbérlet útján kézbesíti.

25. Postai küldemény:
a külön jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény. A postai küldemény fajtái: a levélküldemény, a címzett reklámküldemény, a nyomtatvány és a postacsomag.

25.1. Levélküldemény:
olyan postai küldemény, amely bármely fizikai adathordozón (pl.: papíron, mágneses, illetve digitális adathordozón) megjelenített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz. Levélküldemény a levelezőlap is.

25.2. Címzett reklámküldemény:
a kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, külön jogszabály alapján nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló olyan postai küldemény, amely - a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével - azonos tartalmú.

25.3. Nyomtatvány:
olyan postai küldemény, amely nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmaz (pl: könyv, katalógus, újság vagy folyóirat).

25.4. Postacsomag:
a tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény.

26. Postai küldemény felvétele:
a postai küldeménynek a postai szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtőszekrényben vagy más e célra szolgáló postai berendezésben való elhelyezése, a postai küldeménynek a postai szolgáltató helyen vagy egyéb hozzáférési ponton történő átvétele, könyvelt küldemény esetén - a felvétel helyétől függetlenül - a küldemény átvételének írásbeli elismerése.

27. Postai küldemények gyűjtése:
a postai hálózat szolgáltató helyeinél vagy egyéb hozzáférési pontjainál feladott és felvett postai küldemények összegyűjtési művelete.

28. Postai küldemény kézbesítése:
a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemény a postai hálózatból a küldemény címzésében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen kikerül. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére történő személyes átadást, mind a címhelyen történő elhelyezést.

29. Postai különszolgáltatás:
a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó, a szolgáltatás minőségét növelő - jogszabályban kötelezően előírt vagy a szolgáltató által vállalt - olyan többletszolgáltatás, amelyet a szolgáltató a feladó vagy a címzett rendelkezése alapján díj ellenében teljesít.

30. Postai létesítmény:
az egyetemes postai szolgáltatás vagy az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó valamely szolgáltatás ellátását biztosító szolgáltató hely, illetve postai berendezés.

31. Postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység:
a bankszámla javára - postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül - befizetés elfogadása, illetve bankszámla terhére - e rendszeren keresztül - kifizetés teljesítése.

32. Postai szolgáltatás:
olyan hírközlési szolgáltatás, amely a postai küldemény felvételére, szükség szerinti feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére, illetve - együttesen vagy részben - az ezeknek megfelelő műveletek elvégzésére irányul, ellenszolgáltatás fejében. Postai szolgáltatásnak minősül a dokumentumcsere is.

33. Postai szolgáltató hely:
a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító hely, illetve helyiség.

34. Távirat:
a külön jogszabályban meghatározott előírások alapján az igénybevevő által - az elektronikus hírközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján - feladott szöveges közlemény, amelyet a szolgáltatók postai kézbesítés vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez.

35. Tértivevény szolgáltatás:
olyan - könyvelt küldeményekhez igénybe vehető - postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve az egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi, illetve a felek megállapodása esetén annak digitalizált képét vagy adattartalmát elektronikus úton, illetőleg adathordozón átadja.

36. Vakok írását tartalmazó küldemény:
kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg a vakok hivatalosan elismert intézete.

37. Veszélyeztetettségi időszak:
a minősített időszak kihirdetését közvetlenül megelőző - annak várható bekövetkezését feltételező - állapot (helyzet), amely a kialakult veszélyeztetettségi körülmények alapján hátrányos hatást gyakorol az ország biztonságára, stabilitására, alkotmányos rendjére, a rend- és közbiztonságra, a lakosság élet- és vagyonbiztonságára, a természetes és épített környezetre, és ami miatt rendkívüli kormányzati intézkedések megtétele, gazdasági, pénzügyi erőforrások tervszerű megteremtése szükséges.

Postai tevékenységek

4. §

(1) Postai tevékenység

1. a postai szolgáltatás;
2. a postai közvetítő tevékenység;
3. postabélyeg és egyéb postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala és forgalomból való kivonása, valamint a postai értékcikk árusítás;
4. a postai készpénzátutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítői tevékenység és a postautalvány szolgáltatás;
5. a távirat szolgáltatás postai rész-tevékenysége.

(2) A postai szolgáltatás lehet egyetemes postai szolgáltatás vagy nem egyetemes postai szolgáltatás.

(3) A postai tevékenység ellátásához a postai tevékenységet végzők - külön jogszabályban meghatározott esetekben, módon és eljárás alapján - közreműködőt vehetnek igénybe.

MÁSODIK RÉSZ

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS

I. Fejezet

EGYETEMES POSTAI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes postai szolgáltatás általános szabályai

5. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartoznak az alábbi szolgáltatások:

1. a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi levélküldeményekkel, címzett reklámküldeményekkel és nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;
2. a húsz kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi postacsomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;
3. a vakok írását tartalmazó, hét kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató - a feladó rendelkezése alapján - köteles az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez ajánlott, továbbá az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez tértivevény, illetve értéknyilvánítás különszolgáltatást nyújtani.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásoknak igazodniuk kell az igénybevevők szükségleteihez, valamint a technikai, gazdasági és társadalmi környezethez.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató csak részvénytársasági formában működhet. Az egyetemes postai szolgáltató lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese is.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató a levélküldeményekkel, a címzett reklámküldeményekkel, valamint a nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás teljesítésekor alkalmazhat a küldemény kezelésének gyorsaságán is alapuló küldemény-továbbítási rendszert.

(6) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tömeghatároktól függetlenül nem egyetemes postai szolgáltatás a futárposta, a gyorsposta, az integrált posta és a dokumentumcsere.

6. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglalt különszolgáltatást

1. az egyetemes postai szolgáltatónak teljes körben, az ország egész területén,
2. az engedélyes postai szolgáltatónak az engedélyben meghatározott szolgáltatások vonatkozásában, az engedélyben meghatározott közigazgatási terület egészén,

oly módon kell ellátnia, hogy az - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - foglalja magába a postai küldeményeknek munkanaponként legalább egyszeri gyűjtését és házhoz kézbesítését.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás szüneteltethető:

1. az egyetemes postai szolgáltatást végző működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) esetén,
2. a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi és közbiztonsági érdekeinek védelmében,

a jogszabályok által előírt módon.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatást - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - az egyetemes postai szolgáltató csak a postai ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), az engedélyes postai szolgáltató pedig a hírközlési hatóság előzetes írásbeli hozzájárulásával szüneteltetheti. A szolgáltató a szüneteltetésről - annak megkezdése előtt - köteles az érintett igénybevevőket hirdetmény útján tájékoztatni.

Fenntartott szolgáltatás

7. §

(1) Kizárólag az egyetemes postai szolgáltató végezheti az alábbi postai szolgáltatásokat (a továbbiakban: fenntartott postai szolgáltatás):

a) legfeljebb száz gramm tömegű belföldi, illetve nemzetközi levélküldeményekkel és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a háromszorosa,

b) ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tömeghatártól és árkorláttól függetlenül nem fenntartott postai szolgáltatás a vakok írását tartalmazó belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos ingyenesen nyújtott postai szolgáltatás.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult a postakürt jelvénynek és a jelvény stilizált változatának a használatára, valamint "Magyarország" vagy "Magyar Posta" felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat használatára, továbbá "Magyarország" vagy "Magyar Posta" felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára.

II. Fejezet

PIACRA-LÉPÉSI ÉS PIACELHAGYÁSI SZABÁLYOK

Jogosultság a postai szolgáltatás nyújtására

8. §

(1) Postai szolgáltatást - a 7. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartott postai szolgáltatások kivételével - bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, engedély vagy bejelentés alapján.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hírközlési hatóság által kibocsátott engedély alapján, a nem egyetemes postai szolgáltatás a hírközlési hatósághoz történt bejelentés alapján nyújtható.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatást e törvény erejénél fogva nyújtja.

(4) A hírközlési hatóság a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról közhitelű nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az engedélyben, illetve a bejelentésben feltüntetett adatokat. Az egyetemes postai szolgáltató adatainak a nyilvántartására az engedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A hírközlési hatóság köteles a postai szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások jegyzékét nyilvános elektronikus adatbázisában folyamatosan frissíteni, valamint azt a hivatalos lapjában évente közzétenni.

Postai szolgáltatás engedélyezése

9. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó, de nem fenntartott postai szolgáltatások szolgáltatási engedély alapján nyújthatók. Az ilyen engedély kiadása nem érinti az egyetemes szolgáltatónak az ország egész területén történő szolgáltatás-nyújtásra vonatkozó kötelezettségét.

(2) A postai szolgáltatási engedély az 5. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási terület egészét lefedő nyújtására kérhető. Egy meghatározott közigazgatási területre több szolgáltató is kérhet engedélyt.

(3) Engedélyhez kötött postai szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha a szolgáltatás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak.

(4) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága - külön jogszabályban meghatározott módon - igazolt, és e személyek büntetlen előéletűnek minősülnek.

(5) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató rendelkezik a postai küldemények felvételéhez, feldolgozásához, továbbításához és kézbesítéséhez szükséges és alkalmas ingatlanokkal, helyiségekkel, gépjárműparkkal és műszaki berendezéssel, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal és a hírközlési hatóság által jóváhagyott általános szerződési feltételekkel.

(6) A szolgáltatás nyújtásának személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az engedély kiadásának egyéb feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(7) A szolgáltatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a szolgáltatást nyújtani kívánó személy, illetve szervezet (a továbbiakban e § alkalmazásában: kérelmező) nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
2. a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószámát,
3. a kérelmező képviselőjének, valamint a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét, címét,
4. a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, e törvénynek a szolgáltatást meghatározó szakaszára történő hivatkozást és a szolgáltatás módjának rövid leírását,
5. annak a közigazgatási területnek a meghatározását, amelyen a szolgáltatást nyújtani kívánja.

(8) A szolgáltatási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

1. a kérelmező harminc napnál nem régebbi cégkivonatának, vállalkozói igazolványának, vagy egyéb, a hatóságnál (bíróságnál) vezetett nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumnak az eredeti vagy hitelesített másolati példányát,
2. cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy esetén a jogi személy létesítéséről szóló jogszabály, határozat vagy okirat másolatát, és - ha a cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve - a nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát,
3. a postai szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket,
4. a kérelmező által a kezelésébe kerülő postai küldemények azonosítására és bérmentesítésére használni kívánt - a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomat, illetve bérmentesítés lenyomat, jelzés, módszer mintáját,
5. annak a központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (pl. cím, telefonszám, Internet), ahol az igénybevevők a szolgáltatónál a szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdeklődhetnek, illetve ahol panaszukat vagy kártérítési igényüket bejelenthetik,
6. a (3) és (4) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló okiratokat.

A postai szolgáltatás bejelentése

10. §

(1) A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot a megkezdés előtt legalább harminc nappal, a hírközlési hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek a 9. § (7) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a 9. § (8) bekezdésében foglaltakat.

(4) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha a bejelentésben foglaltak megfelelnek a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni, és a szolgáltatót a nyilvántartásba vételről értesíteni kell.

(5) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok és a bejelentéshez csatolt mellékletek alapján megállapítható, hogy a bejelentett postai szolgáltatás nem nyújtható bejelentés alapján, vagy a bejelentő nyilvántartásba vétele egyéb módon jogszabálysértő lenne.

(6) A postai szolgáltatás - a nyilvántartásba vétel megtagadásának kivételével - a bejelentéstől számított harminc nap elteltével nyilvántartásba vettnek tekintendő, és abban az esetben is megkezdhető, ha a hírközlési hatóság a (4) bekezdésben említett értesítést nem adja ki.

(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni a hírközlési hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását - a bejelentés ellenére - a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg.

A változások bejelentése

11. §

(1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem, illetve a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben bekövetkezett változás esetén a változásokat - a szolgáltatási engedély iránti kérelemre, illetve a postai szolgáltatás bejelentésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon - a hírközlési hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A postai szolgáltatás hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben, valamint a jogszabályban vagy az általános szerződési feltételekben foglalt egyéb feltételekben bekövetkező változás esetén a postai szolgáltatás engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

A postai szolgáltatás megszüntetése

12. §

(1) A hírközlési hatóság törli a postai szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg, illetve, ha a jogszabályban foglaltak szerinti - jogerős és végrehajtható - határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását.

(2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát - ha a szolgáltatási engedély eltérően nem rendelkezik, a megszüntetés előtt legalább hatvan nappal - illetve a postai szolgáltató megszűnését a postai szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A postai szolgáltató köteles egyidejűleg erről az igénybevevőket is tájékoztatni. A megszüntetésről, illetve a megszűnésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatás esetén legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(2) A hírközlési hatóság a bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A megszüntetés (megszűnés) bejelentése és a nyilvántartásból való törlés közötti időtartamban a postai szolgáltató

1. a szolgáltatás megszüntetése esetén a törlendő postai szolgáltatásnak megfelelő,
2. a szolgáltató megszűnése esetén pedig postai szolgáltatásra vonatkozó

újabb szerződést nem köthet. A már megkötött szerződéseket azonban köteles teljesíteni, a kezelésében lévő postai küldeményeket köteles kézbesíteni.

III. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

A postai szolgáltatás végzésének általános szabályai

13. §

(1) A postai szolgáltatás végzése során fenn kell tartani a jogszabályokban, valamint a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben meghatározott feltételeket, továbbá meg kell felelni a jogszabályokban előírt, illetve a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt minőségi és egyéb követelményeknek.

(2) A postai szolgáltató - azonos feltételek esetén - szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani igénybevevőik számára.

(3) A postai szolgáltató - azonos feltételek esetén - más postai szolgáltatókkal az üzleti kapcsolatait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, az üzleti kapcsolat jellegének megfelelően köteles kialakítani.

(4) Az igénybevevői bejelentések intézése, a panaszok kivizsgálása, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából

1. az egyetemes postai szolgáltatónak és az engedélyes szolgáltatónak az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben, telefonon is elérhető,
2. a nem egyetemes postai szolgáltatónak az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy telefonos elérhetőséggel,

ügyfélszolgálatot kell működtetnie és biztosítania kell az ügyfélszolgálat internetes elérhetőségét is.

(5) A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek (szervezetek) kötelesek együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint a 30. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatás díj-, költség- és térítésmentes.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszélyhelyzet miatt keletkező üzemzavar elhárításához az egyetemes postai szolgáltatónak a jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott védelmi, felkészülési és katasztrófa-elhárítási tervekkel, valamint a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból eredő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal kell rendelkeznie.

(7) Az egyetemes postai szolgáltatónak a veszélyeztetettségi és a minősített időszak esetén alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon - együtt kell működnie az illetékes szervezetekkel.

(8) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a veszélyeztetettségi és a minősített időszakban az intézkedési terv alapján általa tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott postai szolgáltatások tényleges költségeinek a megtérítésére.

(9) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a sérelmére történő bűncselekmények elkövetésének megelőzése, illetve a bűncselekmény elkövetőjének felderítése érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazhat, a bűncselekmény felderítésére jogosult szerv felhatalmazása alapján.

(10) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során gázsprayt, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

A postai szolgáltatási szerződés

14. §

(1) A postai szolgáltatási szerződésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben (a továbbiakban: üzletszabályzat) csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató az üzletszabályzatában olyan szolgáltatásokat és különszolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(3) A szerződő felek e törvény szolgáltatási szerződésre és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől - kizárólag az igénybevevő javára - egyező akarattal eltérhetnek.

(4) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével, illetve a szolgáltatás elvállalásával jön létre.

(5) A postai szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, illetve nem könyvelt küldemény esetén a feldolgozást a küldeményen elhelyezett - külön jogszabályban részletesen meghatározott követelményeknek megfelelő, a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomattal köteles igazolni. A feladó és a szolgáltató azonban megállapodhat abban, hogy a - szerződés teljesítésének megkezdését igazoló - dátumnyomatot a szolgáltató helyett a feladó helyezi el a küldeményen.

(6) A postai szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, a nemzetközi megállapodásoknak és a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározottaknak megfelelő postai küldeményt az azokban foglaltaknak megfelelően felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére kézbesíteni. Az átvételi jogosultság részletes szabályait, a postai szolgáltatások igénybevétele kapcsán alkalmazható meghatalmazás kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.

(7) A postai szolgáltató a postai küldemények feladásának részletes feltételeit, valamint a szolgáltatás nyújtásának részletes szabályait üzletszabályzatában határozza meg. Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) - a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően - postai szolgáltató helyein és internetes honlapján is közzétenni. A szolgáltató hellyel nem rendelkező postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) - a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően internetes honlapján közzétenni.

(8) A postai szolgáltatás igénybevételekor, a feladott postai küldemények közül

1. a levélküldeményben a közlés, az adat, illetve az információ tartalmához közvetlenül és szorosan kapcsolódó tárgy,
2. a nyomtatványban a szöveg, a kép, illetve az ábra tartalmához közvetlenül és szorosan kapcsolódó tárgy,
3. a postacsomagban a tartalma alkalmazhatóságával, rendeltetésével, illetve felhasználásával összefüggő, vagy az elszámolásához szükséges információkat tartalmazó szöveg, kép, ábra, továbbá kizárólag a címzettnek szóló közlés, adat és információ

is elhelyezhető.

(9) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha

1. a szerződés teljesítése jogszabályba, illetve nemzetközi szerződésbe vagy megállapodásba ütközik;
2. a küldemény tartalma nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti az életet, egészséget, testi épséget, illetve az emberi környezetet;
3. a feltételesen továbbítható küldemény nem felel meg az ilyen küldeményekre vonatkozó előírásoknak.

(10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott tények valamelyike a szerződés megkötését követően jut a postai szolgáltató tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (illetve annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót értesíteni. A teljesítés megtagadásából, illetve a küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(11) A postai szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha:

1. a szolgáltatás teljesítése jogszabály alapján szünetel vagy korlátozott, illetve
2. a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek - tevékenységi körén kívül álló okból - átmenetileg nem állnak rendelkezésre.

A szolgáltatás ellenértéke

15. §

(1) A postai szolgáltatásért járó díjat a postai küldemény felvételekor kell készpénzben megfizetni, vagy postabélyeggel, illetve egyéb módon leróni. A postai szolgáltató a fizetésre - üzletszabályzatában - ettől eltérő időpontot is meghatározhat.

(2) A levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott válaszdíj szelvényeket köteles elfogadni.

(3) A postai szolgáltató a szolgáltatási díjat a küldemény felvételétől számított egy éven belül követelheti.

(4) A postai szolgáltató a postai küldemény bérmentesítésének a jelölésére kizárólag olyan eszközt, lenyomatot, jelzést, illetve módszert használhat, amelynek alapján megállapítható a postai szolgáltató neve (cégneve), valamint a bérmentesítés értéke, és amely egyértelműen megkülönböztethető más postai szolgáltató bérmentesítésétől.

A küldemény kézbesítése

16. §

(1) A postai szolgáltató a postai küldeményt - jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel - a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő részére a feladó által megjelölt helyen, az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, vagy a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.

(2) A címzetten kívüli egyéb jogosult átvevő a Ptk. általános szabályai szerint felel a postai küldemény címzett részére történő átadásáért.

(3) Könyvelt küldemény átvételének írásban történő elismerése előtt a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) a személyazonosságát külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal köteles igazolni. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén is kérheti.

(4) A személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát a postai szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt - mint a kézbesítést meghiúsító körülményt - a kézbesítési okiraton rögzíti, és a küldeményt visszaküldi a feladónak.

(5) A postai szolgáltató által felvett küldemény, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették, - az ellenkező bizonyításáig - a feladó tulajdonát képezi.

(6) Ha ezt a címzett, vagy - az üzletszabályzatban megjelölt szolgáltatások esetén - a feladó az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével kéri, a postai szolgáltató a küldeményt - az eredetileg megjelölt címtől eltérően - az igényelt új címre is kézbesítheti (utánküldés szolgáltatás). E szolgáltatás és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató címnyilvántartás (név, lakcím, székhely, illetve telephely) vezetésére jogosult.

(7) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

1. a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (illetve az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy
2. a küldeményt terhelő díjat a feladó - vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) - nem fizette meg.

(8) Kézbesíthetetlen küldemény esetén a postai szolgáltató a küldeményt köteles őrizni. Az őrzésre a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók a következő eltérésekkel: a postai szolgáltató

a) a nem könyvelt küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig köteles őrizni, utána a küldeményt megsemmisítheti;

b). könyvelt küldemény esetén a kézbesíthetetlenség megállapítását követő hatvanadik naptól számított egy hónapon belül köteles - határidő megjelölésével és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére felszólítani. Ha a felszólításra sem a címzett, sem a feladó nem válaszol, illetve a küldeményt nem veszi át, a postai szolgáltató a küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig őrizni köteles, utána

ba) a levélküldeményt, a címzett reklámküldeményt és a nyomtatványt megsemmisítheti,

bb) a postacsomagot felbonthatja [30. § (5) bek.], majd értékesítheti, illetve - ha nem értékesíthető - megsemmisítheti;

c) ha megállapítja, hogy a postacsomag tartalma gyorsan romló, a kézbesíthetetlen postacsomagot azonnal felbonthatja, majd értékesítheti, illetve - ha nem értékesíthető - megsemmisítheti.

(9) A postai szolgáltató a (8) bekezdés bb) alpontja és c) pontja alapján történt értékesítésből befolyt összeget - a felmerült költségek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett - bírósági letétbe helyezi.

Külföldi küldemény

17. §

(1) A postai szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött postai küldeményt - a vámjogszabályoknak megfelelően - vámellenőrzés céljából a vámhatóságnak bemutatja.

(2) A postai szolgáltató a külföldről érkező olyan postai küldeményt, amely vámköteles árut tartalmaz, a vámjogszabályoknak megfelelően a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja, és erről a címzettet értesíti.

(3) A postai szolgáltató a külföldre küldött olyan postai küldeményt, amely nem vámkezelhető - ha a vámjogszabályok vagy a feladó másként nem rendelkezik - visszairányítja a feladóhoz.

IV. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A postai szolgáltató felelőssége

18. §

(1) A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá késedelmes teljesítése következtében az igénybevevővel vagy harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 19-27. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az üzletszabályzatában a 19-27. §-okban foglaltaknál szigorúbb (az igénybevevőre nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a postai szolgáltató kártérítési felelősségére - ideértve a kártérítés mértékét is - a szolgáltató és az igénybevevő megállapodása, ennek hiányában a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(3) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.

Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért

19. §

(1) A postai szolgáltató - a 20. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből, vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve, ha a kárt

1. a postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok,
2. a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve
3. a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye

okozta.

(2) A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy - a szolgáltató szerződésszerű teljesítése ellenére - a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.

(3) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állott elő.

(4) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.

20. §

(1) Ha egyetemes postai szolgáltatás keretében a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény

1. megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse,

2. részleges elveszése, vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik a kártérítési átalány a) pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót - kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta - kártérítési kötelezettség nem terheli.

21. §

Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott (a továbbiakban: értéknyilvánított) postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató az alábbiak szerint köteles kártérítést fizetni. A küldemény

1. megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege,
2. részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért

22. §

(1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési átalány összege a garantált idejű postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a postai szolgáltató a nem garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítési felelősséggel nem tartozik.

(3) Ha belföldi forgalomban a postai küldemény kézbesítése - illetve annak megkísérlése - a feladástól számított tizenötödik napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján elveszettnek tekintendő postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A (3) bekezdés alapján már kifizetett kártérítést azonban kézbesítés esetében sem kell a szolgáltató részére visszafizetni.

A kártérítés különös esetei

23. §

(1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a postai szolgáltató a 21. § a) pontjában meghatározott kártérítési összeg és a 22. § (1) bekezdése alapján meghatározott kártérítési átalány összege közül a nagyobb összeget köteles kártérítésként megfizetni.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű, de nem értéknyilvánított küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítést a küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése folytán keletkezett kár alapulvételével kell meghatározni, a kártérítés összege azonban nem lehet kevesebb, mint a 22. § (1) bekezdése szerint meghatározott kártérítési átalány összege.

(3) Ha belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény részlegesen elvész vagy megsérül, a megmaradt küldeményrészt vagy a sérült küldeményt pedig a postai szolgáltató késedelmesen kézbesíti, a szolgáltatónak a késedelmes teljesítés miatt is, és a postai küldemény részleges elveszése, illetve megsérülése miatt is kártérítést kell fizetnie. A kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt teljes érték [21. § a) pontja] és a késedelem miatt fizetendő kártérítési átalány összege [22. § (1) bek.] közül a nagyobbik összeg erejéig terjedhet.

A kártérítésre vonatkozó egyéb szabályok

24. §

A 20-23. §-okban foglalt esetekben sem a postai szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél kisebb, sem az igénybevevő nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél nagyobb.

25. §

A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás nem-teljesítéséért vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha azon az ingatlanon, ahol a küldeményt kézbesítenie kellene, nincs a küldemény elhelyezésére alkalmas, megfelelő méretű, zárható, a címzett tulajdonában vagy használatában lévő, az ingatlan bejárata közelében elhelyezett, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott, hozzáférhető levélszekrény. A levélszekrény méretét, valamint azokat az eseteket, amelyekben a levélszekrényt nem kell az ingatlan bejárata közelében elhelyezni, külön jogszabály határozza meg.

A kártérítési igény érvényesítése

26. §

1. A kártérítési igény érvényesítésére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a feladó jogosult.
2. A címzett jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

1. a postai küldeményt részére kézbesítették, vagy
2. a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte.

27. §

(1) Az igénybevevő a postai szolgáltatóval szemben a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét - a (2) bekezdés kivételével - a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(2) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszeljárás keretében derül ki, és a panaszra adott - az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító - szolgáltatói válasz megérkezésekor az (1) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.

(3) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését - ha az felismerhető - a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül kell a postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(4) Az igénybevevő a postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.

(5) A postai szolgáltató az igénybevevő (3), illetve (4) bekezdés szerinti jelzésére vagy bejelentésére harminc napon belül köteles írásban válaszolni.

(6) Ha az igénybevevő a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott jelzését vagy bejelentését az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a postai szolgáltató válaszának kézhezvételétől számított - ha pedig a postai szolgáltató nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harminc nap elteltével - egy éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(7) Az igénybevevő kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles rögzíteni.

A postai küldemény által okozott kár

28. §

A postai küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a postai szolgáltatónak vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK, ADAT- ÉS TITOKVÉDELEM

Adatszolgáltatás

29. §

(1) A postai tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amely a postai szolgáltatások igénybevételéhez, a hozzáférés megvalósításához, illetve a hírközlési hatóság feladatainak a végzéséhez szükségesek, a postai szolgáltató köteles - jogszabályban meghatározott módon és esetekben - a hírközlési hatóság részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

Személyes adatok védelme, titokvédelmi kötelezettség

30. §

(1) A postai szolgáltató a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, illetve a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével kezelheti, dolgozhatja fel és továbbíthatja.

(2) A postai szolgáltató az általa továbbított küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) A postai szolgáltató

1. a zárt postai küldeményt - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nem bonthatja fel;
2. a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, feldolgozáshoz, továbbításhoz, illetve kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;
3. a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével - mással nem közölhet;
4. a küldeményt - tartalmának megismerése céljából - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;
5. a szolgáltatás teljesítéséről - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével - másnak tájékoztatást nem adhat.

(4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja, illetve a postai küldemény egyedi azonosító adatát a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton közli.

(5) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha:

1. a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;
2. a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;
3. a 16. § (8) bekezdés bb) alpontjában illetve c) pontjában meghatározott eset áll fenn.

(6) A postai küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai, illetve közreműködői közül kell kijelölnie. Ha a bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(7) A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek (szervezetnek) megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, szöveges közlemények, illetve közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy (szervezet) - a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén - köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt, illetve közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását, illetve a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

Címnyilvántartás, fiókbérlői jegyzék

31. §

(1) A postai szolgáltató - az utánküldés-szolgáltatáshoz kapcsolódó - címnyilvántartást csak a címzetteknek történő biztonságos kézbesítés érdekében, és csak az utánküldésre vonatkozó szerződés lejártáig vezethet.

(2) A címnyilvántartásból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását a postai szolgáltatónak technikai megoldásokkal kell biztosítania.

(3) Az elektronikus címnyilvántartásban levő adatokat más adattal vagy nyilvántartással összekapcsolni nem szabad.

(4) A postai szolgáltatón keresztül hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlői jegyzékek a bérlő írásbeli hozzájárulása nélkül a fiókbérlőről csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi a fiókbérlő azonosításához feltétlenül szükséges (név, lakcím, székhely, illetve telephely).

(5) Az igénybevevő számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére

1. külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlők jegyzékéből,
2. a postai fiókbérlők jegyzékében feltüntessék azt, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra.

(6) A küldemény fiókbérlőt a fiókbérleti szerződés megkötésekor tájékoztatni kell az (5) bekezdés szerinti jogairól.

A postai alkalmazott, megbízott és közreműködő felelőssége

32. §

Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét - a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is - a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

VI. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, SZÁMVITELI KÖVETELMÉNYEK

A postai szolgáltatások díja

33. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

1. a díjaknak a szolgáltatás nyújtásának költségein kell alapulniuk,
2. a díjképzésnek áttekinthetőnek, a díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és az igénybevevők által megfizethetőnek kell lenniük;
3. a díjak nem tartalmazhatnak a piaci helyzetből származóan felárat vagy olyan engedményeket, amelyek versenyellenesek, illetve nem részesíthetnek előnyben egyes igénybevevőket más, azonos szolgáltatást azonos feltételekkel igénybevevőkkel szemben.

(2) A fenntartott postai szolgáltatások (7. § (1) bekezdés) díjai - a nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások díjai kivételével - az árak megállapításáról szóló törvény alapján hatósági ármegállapítás alá tartoznak.

(3) A postai szolgáltató a díjakat és azok alkalmazásának feltételeit díjszabásban köteles rögzíteni és azt a felvétel helyén bárki számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a lakosság által rendszeresen igénybe vett szolgáltatások díjjegyzékét köteles a postai szolgáltató helyen közzétenni.

(4) A postai szolgáltató a (3) bekezdés szerinti díjszabástól eltérő egyedi díjban is megállapodhat az igénybevevővel. Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek ebben az esetben is teljesülniük kell.

(5) Az egyedi díjalkalmazás feltételeit a postai szolgáltató üzletszabályzatában köteles közzé tenni.

Számviteli követelmények, a keresztfinanszírozás tilalma

34. §

(1) A postai szolgáltató a számviteli nyilvántartási rendszerében elkülönítve - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles nyilvántartani a postai szolgáltatásokra, valamint az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(2) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a számviteli rendszerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások - továbbá az egyetemes postai szolgáltató ezen belül külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott postai szolgáltatások - bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(3) A fenntartott postai szolgáltatások bevételei nem fordíthatók az egyetemes postai szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekre, illetve ráfordításokra.

(4) A fenntartott postai szolgáltatások bevételei csak olyan mértékben fordíthatók a nem fenntartott, de az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó egyes szolgáltatások költségeire, illetve ráfordításaira, ami elengedhetetlenül szükséges a nem fenntartott szolgáltatási területen fennálló egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez.

(5) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles bejelenteni a hírközlési hatóságnak . az (1)-(4) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásoknak azon - a miniszter által rendeletben meghatározott - adatait, amelyek a gazdálkodására és az árak megállapítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükségesek, illetve azok azonosításával kapcsolatosak.

VII. Fejezet

PANASZ

35. §

(1) A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben az igénybevevő állítja, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás vagy a szolgáltató alkalmazottjának munkavégzése részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az üzletszabályzatban foglaltaknak. A panasz egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére is irányulhat. Nem minősül panasznak - az igénybevevő részéről kezdeményezett - a küldemény továbbításával és kézbesítésével kapcsolatos pontos információk megismerésére irányuló tudakozódás szolgáltatás igénybevétele.

(3) Panasz

1. a küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától egy éves jogvesztő határidőn belül,
2. sérelmezett tevékenység vagy magatartás esetén az erről való tudomásszerzéstől számított egy éves határidőn belül, de legkésőbb a tevékenység vagy a magatartás megvalósítását követő két éven belül

tehető.

(4) A postai szolgáltató a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében köteles megvizsgálni.

(5) Amennyiben az igénybevevő a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, az igénybevevő a hírközlési hatósághoz és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjéhez fordulhat a panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálása érdekében.

VIII. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI

36. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatási hálózatához a postai közvetítő, illetve - ha a hozzáférést igénylő postai szolgáltató olyan közigazgatási területre szóló postai küldemények vonatkozásában is kíván postai szolgáltatást nyújtani, ahol kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik - az engedélyes postai szolgáltató hozzáférését biztosítani.

(2) A kötelezett postai szolgáltató elutasíthatja a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatát, ha a kért közigazgatási területen kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik, vagy a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatának elfogadása a kötelezett postai szolgáltató postai hálózatát oly módon vagy oly mértékben venné igénybe, amely akadályozná vagy veszélyeztetné saját postai tevékenységének megbízható végzését, vagy többletberuházásokat igényelne.

(3) A kötelezett és a jogosult postai szolgáltatónak (közvetítőnek) írásban, a hálózati hozzáférési szerződésben kell rendelkeznie:

1. a szerződés tárgyáról, céljáról;
2. a hálózati hozzáférés helyéről;
3. a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről;
4. a fizetendő ellenszolgáltatásról;
5. a szerződés időtartamáról;
6. a szerződésszegés esetén fizetendő kötbérről;
7. a felek által szükségesnek tartott egyéb feltételekről.

(4) A hozzáférésért kért ellenértéknek megkülönböztetéstől mentesnek, átláthatónak és méltányosnak kell lennie, valamint a hozzáférés biztosításával összefüggő költségeken kell alapulnia.

(5) A kötelezett postai szolgáltatónak harminc napon belül írásban válaszolnia kell a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató megkeresésére. Ha a megkereséstől számított kilencven napon belül nem sikerül a feleknek megállapodásra jutni, bármelyik fél a hírközlési hatósághoz fordulhat, amely harminc napon belül dönt a vitás kérdésekben.

HARMADIK RÉSZ

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ POSTAI TEVÉKENYSÉGEK

Postai készpénzátutalási tevékenység, postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, postautalvány szolgáltatás

37. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet végezni, valamint belföldi postautalvány szolgáltatást nyújtani.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatón kívül az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységet és szolgáltatást csak engedélyes postai szolgáltató végezhet, és csak abban az esetben, ha az ország egész területén az egyetemes postai szolgáltatások fenntartott szolgáltatásokon kívüli teljes körét nyújtja.

(3) A postai készpénzátutalási tevékenység és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység keretében elfogadott fizetési megbízásokat a külön jogszabályban meghatározott időn belül kell továbbítani, illetve elszámolni.

(4) A postai készpénzátutalási tevékenység és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, valamint a belföldi postautalvány szolgáltatás ellátásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult - külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, technikai, biztonsági keretek között - pénzügyi, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére is.

Belföldi távirat-szolgáltatás

38. §

(1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles nyújtani. A szolgáltatás igénybevételét kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott módon - kötelesek együttműködni, és az erről szóló megállapodásukat írásba foglalni (távirat-szolgáltatási szerződés).

A postai szolgáltatásnak nem minősülő postai tevékenységekre vonatkozó egyéb szabályok

39. §

(1) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt postai tevékenység bejelentésére, nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A postai közvetítő tevékenységre egyebekben a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(2) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt postai rész-tevékenység nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt postai tevékenységre a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(4) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakra - a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a postai szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A postautalvány szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a postai szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg és járulékai erejéig terjed.

(6) A távirat szolgáltatás ellátása során a távirat megsemmisüléséből, elveszéséből, megsérüléséből vagy késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére kártérítési átalányt kell fizetni, amelynek mértéke a távirat szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

NEGYEDIK RÉSZ

POSTAI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

A postai létesítmények elhelyezésének szabályai

40. §

(1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A postai hozzáférési pontok létesítése és működtetése során gondoskodni kell arról, hogy az igénybevevők könnyen és akadálymentesen hozzáférhessenek a postai hálózathoz. A hozzáférhetőség feltételeinek megteremtésében érvényesíteni kell a fogyatékkal élők érdekeit.

(3) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtő-szekrények közútnak minősülő területen történő elhelyezésére, és ürítésük céljából azok akadálymentes, gyors megközelítésére. A közút kezelője az igénybevételt kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a levélszekrény adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik. Az igénybevételért kizárólag az igénybevétellel kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket kell megfizetni.

A postai berendezések forgalomba hozatalának általános követelményei

41. §

(1) A postai berendezés - ha megfelel a törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A postai berendezések nem veszélyeztethetik az igénybevevők és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és meg kell, hogy feleljenek az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(3) Az adott postai berendezésnek alkalmasnak kell lennie

a) az igénybevevő személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

b) a visszaélések megakadályozására;

c) a mozgásukban, valamint - ha ez műszakilag lehetséges - a látásukban vagy hallásukban korlátozott igénybevevők általi használatra.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁLLAMI FELADATOK

A postai ágazat irányításának állami feladatai

42. §

(1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

1. a nemzeti posta-politika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése;
2. a postai ágazatban a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;
3. a postai ágazattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátása;
4. a postai piac szabályozása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása, a piac szereplői közötti esélyegyenlőség biztosítása;
5. a postai ágazat állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés;
6. az egyetemes postai szolgáltatás feltételeinek biztosítása;
7. a postai szolgáltatások szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;
8. a postai hálózatok, a postai szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködésének biztosítása;
9. a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a veszélyeztetettségi és a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása, a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően;
10. a postai ágazattal összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.

(2) Az állam a feladatainak ellátásánál biztosítja az igénybevevők számára a véleménynyilvánítás lehetőségét.

(3) Az Egyetemes Postaegyesületben (UPU) a magyar "igazgatás"-t az Egyetemes Postaegyesület kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, egyébként a postai ágazatot irányító minisztérium, a hírközlési hatóság valamint az egyetemes postai szolgáltató képviseli.

A Kormány feladatai

43. §

A Kormány az állami feladatok közül:

1. kialakítja a nemzeti posta-politikát, a postai tevékenységek és a szolgáltatások alapvető elveit és feltételeit, valamint a postai infrastruktúra fejlesztésére irányuló állami programokat;
2. megköti a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi szerződéseket, gondoskodik a Magyar Köztársaság képviseletéről a postaszolgálattal kapcsolatos különböző nemzetközi szervezetekben;
3. gondoskodik - a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül - a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról;
4. meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;
5. meghatározza a postaszolgálat területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
6. átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat a honvédelemről szóló, a polgári védelemről szóló, és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglaltak alapján, illetve egyéb okból bekövetkezett veszélyeztetettségi vagy minősített időszak esetén.

A miniszter feladatai

44. §

A miniszter az állami feladatok közül:

1. előterjeszti a Kormány számára a nemzeti posta-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;
2. koordinálja a postai ágazattal kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;
3. kijelöli a védelmi feladatok ellátásában résztvevő postai szolgáltatót, meghatározza a veszélyeztetettségi és minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
4. irányítja a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátását, előkészíti a Kormány postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt, amelyek nem tartoznak az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe;
5. részt vesz - külön jogszabályok alapján - a postai ágazat nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
6. jóváhagyja az éves bélyeg kibocsátási tervet;
7. gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
8. koncepciókat és programokat dolgoz ki a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;
9. gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;
10. figyelemmel kíséri az egyetemes postai szolgáltatás ellátásának helyzetét és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;
11. az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;
12. kijelöli a postai szolgáltatások és postai berendezések megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket.

A hírközlési hatóság postai feladatai

45. §

(1) A postai hatósági feladatokat a hírközlési hatóság látja el. Ennek keretében a hírközlési hatóság:

1. eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a piac-felügyelettel, a postai berendezések engedélyezésével, az üzletszabályzat jóváhagyásával kapcsolatos, valamint egyéb hatósági ügyekben,
2. postai szakhatóságként jár el.

(2) A hírközlési hatóságra, valamint annak az (1) bekezdésben felsorolt eljárásaira az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi... törvény 9.-10., 14.-33., 35.-53., 64. és 68., 69.§-ának, továbbá a 70. § (1), (2) és (4)-(9) bekezdésének, valamint 74. és 75. §-ának rendelkezéseit - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

46. §

A hírközlési hatóság postai feladatkörében

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, a postára vonatkozó jogszabály megalkotásának, módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében,

b) évente beszámolót készít - a miniszter útján - a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságainak az egyetemes postai szolgáltatás és a postapiaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti,

c) ellátja a postával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott egyes honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatást,

d) ellátja az egyetemes postai szolgáltatások költségszámításával és számviteli szétválasztásával összefüggő ellenőrzési feladatokat,

e) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A felügyeleti tevékenység díja

47. §

A hírközlési hatóság részére a postai felügyeleti tevékenységével összefüggő költségeinek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke a postai szolgáltatók postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 %-a; a felügyeleti díj összegét e határon belül a miniszter évente rendeletben határozza meg.

Felügyeleti bírság

48. §

(1) A hírközlési hatóság felügyeleti tevékenysége keretében - ha a jogsértés súlyosabb megítélés alá nem esik - a következő jogsértések esetében alkalmazhat szankciót:

1. postai szolgáltatás engedély vagy bejelentés nélküli végzése,
2. postai berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása, vagy üzemeltetése,
3. postai szolgáltatás bejelentéstől vagy engedélytől eltérő végzése,
4. a külön jogszabályban meghatározott minőségi követelmények nem teljesítése,
5. adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése (téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy a postai szolgáltatással kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza),
6. a számviteli szétválasztási kötelezettség megsértése,
7. postai jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettség nem teljesítése, kivéve a postai szolgáltatási szerződés megszegését és a kártérítési felelősséget.

(2) A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés

1. a) és b) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;
2. c) és d) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,3%-a;
3. e)-g) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,2%-a.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevétel alatt a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

(4) Ha a jogsértő az előző évben nem végzett, vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.

(5) Árbevételi adatok hiányában a bírság összegének alsó határa százezer forint, felső határa tízmillió forint.

NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Érdekvédelmi és civil szervezetek

49. §

A postai jogszabály-előkészítés során az érdekegyeztető fórumokon és testületekben biztosítani kell a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a szolgáltatói érdekvédelmi szervezetek részvételét és vélemény-nyilvánítási jogát.

Az egyetemes postai szolgáltató kijelölése

50. §

Az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság.

Hatályba lépés

51. §

(1) Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) 2006. január 1-től a 7. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) legfeljebb ötven gramm tömegű belföldi, illetve nemzetközi levélküldeményekkel és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a két és félszerese."

(3) A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény hatályon kívül helyezéséről külön törvény rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

52. §

(1) Az e törvény hatályba lépését megelőzően postai szolgáltatást bejelentés alapján nyújtó szolgáltatók e törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül kötelesek az általuk nyújtott postai szolgáltatást az e törvény alapján meghatározottaknak megfelelően kiegészíteni, módosítani.

(2) Az e törvény hatályba lépését megelőzően postai szolgáltatást engedély alapján nyújtó szolgáltatók e törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül kötelesek az általuk nyújtott postai szolgáltatást az e törvénynek és az engedélyezés részletes szabályait meghatározó külön jogszabálynak megfelelően kiegészíteni, módosítani.

(3) Az e törvény alapján postai közvetítő szolgáltatásnak minősülő - de a törvény hatályba lépése előtt nem postai szolgáltatásnak minősülő - tevékenységet végző szolgáltatók a postai közvetítő szolgáltatásra vonatkozó bejelentésüket e törvény hatályba lépésétől számított hatvanadik napig kötelesek megtenni.

(4) Az e törvény hatályba lépése előtt létrejött postai szolgáltatási szerződésekre, illetve az ezzel kapcsolatos kártérítési felelősségre a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a törvény hatálybalépése előtt is postai szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató üzletszabályzatát jogszabály alapján a hatóságnak kell jóváhagynia, a szolgáltatónak az üzletszabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell a hírközlési hatóság elé terjesztenie. A hatóság által történő jóváhagyásig a szolgáltatónak az e törvény hatályba lépése előtt érvényes üzletszabályzatát kell alkalmazni, kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyek e törvénnyel, illetve az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott más jogszabállyal ellentétesek.

Felhatalmazó rendelkezések

53. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

1. a posta vonatkozásában a hatóság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásainak részletes szabályait,
2. a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeit, a szolgáltatásnyújtás minőségi követelményeit, a postai szolgáltatás megszüntetése esetén erről az igénybevevők tájékoztatásának kereteit és módját, a postai szolgáltatási engedély személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek részletes szabályait és az engedély alapján történő szolgáltatásnyújtásra meghatározott közigazgatási területeket;
3. a postai szolgáltatási szerződés részletes feltételeit, különös tekintettel a postai küldemények méret és súlyhatárára, a postai küldemények kézbesítésére, valamint a postai szolgáltatásban közreműködőre vonatkozó szabályokra;
4. a hivatalos iratok kézbesítésének részletes szabályait;
5. a postai készpénz átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység és a postautalvány szolgáltatás, valamint az egyetemes postai szolgáltató, illetve közreműködője által végzett pénzügyi szolgáltatási, befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek ellátásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;
6. a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;
7. a posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, feladatait, működési feltételeit;
8. a postai szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját és a postai közreműködőt terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket;
9. a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

1. a hírközlési hatóság piacfelügyeleti, minőség-felügyeleti és ellenőrzési tevékenységét;
2. a hírközlési hatóság eljárásainak díjait, mértékét, megfizetésük módját és feltételeit, valamint a felügyeleti díj mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben;
3. az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására vonatkozó elveket és szabályokat;
4. a hírközlési hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott - a személyes adatokat nem érintő - adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a hírközlési hatóság adatkezelésére, nyilvántartás-vezetésére vonatkozó szabályokat;
5. a számviteli nyilvántartások 34. § (2) bekezdés szerinti elkülönített vezetésének részletes szabályait;
6. a védelmi feladatokban résztvevő postai szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;
7. a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozását, működését, feladatait és hatáskörét.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszterrel, valamint a fogyatékos személyek esélyei növelésével összefüggő állami feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével, és a fogyatékosok postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeit.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg - a nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások kivételével - a fenntartott postai szolgáltatások hatósági árát.

(5) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg:

1. a NATO Fegyveres Erők Futár- és Tábori Posta Szolgálatáról szóló 2109 (EDITION 5) egységesítési dokumentum végrehajtásának rendjét;
2. a táboriposta-küldemények és a tábori posta számára feladható postai küldemények forgalmának, átmeneti korlátozásának rendjét.

Módosuló jogszabályok

54. §

(1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A postai úton küldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (nem kereste), azt a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a bíróság e vélelem beálltáról az alperest (kötelezettet) értesíti, és egyúttal tájékoztatja a (3) bekezdésben, illetve a 128. §-ban foglaltakról."

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

55. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról,
2. az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve, amely a 97/67/EK irányelvet módosítja a közösségi postai szolgáltatásoknak a verseny számára való további nyitása tekintetében.

Melléklet a 2003. évi ... . törvényhez

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a következő rendelkezés helyébe:

a következő rendelkezés lép:

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. Előzmények

Hazánkban - más országokhoz hasonlóan - a postai és a távközlési tevékenységet az 1989-ben bekövetkezett postai és a távközlési ágazat szervezeti átalakulásáig a Magyar Posta látta el. Az átalakulás következtében az állami feladatok elkülönültek a korábban országos hatáskörű szervként működő Magyar Posta szervezetétől, majd a posta, a távközlés és a műsorszórás, mint tevékenység is szétvált. Az 1990-es évek elején megszülettek a hírközlési ágazat működését szabályozó, fejlődését lehetővé tevő - a postáról, a távközlésről, valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló - törvények.

A postáról szóló 1992. XLV. törvény - a koncessziós törvény szabályaira támaszkodva - részleges piacnyitást hirdetett meg. Lehetővé tette a többszereplős postai piac kialakulását azzal, hogy a postai szolgáltatásokat két csoportra osztva, az alapszolgáltatásokon túli szolgáltatási területen szolgáltatási engedély alapján, míg a postai alapszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére az állami szolgáltató mellett, koncessziós szerződések kötésének lehetőségét biztosította.

A három önálló ágazati törvény hatályba lépését követően a postai szektor is jelentős változásokon ment keresztül. A fogyasztói igények változása következtében egyre több alternatív postai szolgáltató jelent meg termékeivel a piacon. A több-szolgáltatós postai piac modernizált működésének igénye, valamint hazánk EU csatlakozási szándéka miatt szükségessé váló jogharmonizáció új postai szabályozást kívánt.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy az 1990-es évek második felében nemzetközileg is fokozódó súllyal jelentek meg azok a vélemények, amelyek a posta és a távközlés konvergenciáját és az ebből adódó közös szabályozást látták a jövő útjának, a Kormány 1071/1998. (V. 22.) határozata alapján megszületett a postai és távközlési ágazatokat, valamint a frekvenciagazdálkodást átfogó, egységes kerettörvény, a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (továbbiakban: Hkt.).

Az egységes hírközlési törvény postai ágazatra is érvényes céljaként került megfogalmazásra egyebek mellett

- a fogyasztók érdekeinek védelme a piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban,

• a szolgáltatások elérhetőségének és szabad forgalmának biztosítása,
• a szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés lehetővé tétele,
• a verseny fejlődésének elősegítése,
• az új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítása,
• a piaci résztvevők jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét és érdekérvényesítési lehetőségét biztosító mechanizmusok kialakítása,
• a piac integrációjának elősegítése az Európai Közösség piacába.

A hírközlési törvény összességében beváltotta a postai szolgáltatások hatékony szabályozásához fűzött reményeket, de olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek összhangban vannak a kihirdetésekor hatályos európai uniós szabályozással. Időközben azonban az Európai Parlament és a Tanács, a 2002. július 7-én hatályba lépett 2002/39/EK irányelvében, a korábbi postai irányelvet részben módosította, részben hatályban hagyta. A módosítás elsősorban fokozatos liberalizációs intézkedéseket ír elő a tagállamoknak. Erre is figyelemmel, a Kormány a jogharmonizációs programról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2072/2003. (IV. 9.) határozatában a Hkt. módosítását irányozta elő.

A Hkt. módosításának előkészítő munkája során bebizonyosodott, hogy a távközlési és postai ágazatok szabályozási igénye - az EU új szabályozási csomagjának követelményeit is figyelembe véve - olyan mértékben távolodott el egymástól, illetve az ágazati specifikus szabályozás szükségessége olyan mértékben növekedett, hogy célszerűbb a módosítás helyett két külön törvény kidolgozása. Ezek egyidejű hatályba léptetésével a Hkt. hatályon kívül helyezése jogbizonytalanság veszélye nélkül megoldható.

Az önálló postatörvény mellett szóló további fontos érv, hogy a postai piacon a liberalizációs folyamat elindulását lehetővé tevő szabályozás hatályba lépése óta eltelt 10 év piaci változásai azt igazolják, hogy a rohamos léptekkel fejlődő távközlés mellett is van társadalmi igény a postai infrastruktúrára, a postai szolgáltatásokra. A postai piac folyamatos bővülése, a piaci verseny kialakulása és kiszélesedése, a magyar postai piac integrációja az Európai Unió belső piacába, az EU konform szabályozás szükségessége és a vállalt, egyéb nemzetközi kötelezettségek teljesítése, újszerű, önálló postaszabályozást igényel.

A hírközlés postai ágazatának fejlődését szolgáló, az innovációt, az új szereplők piacra lépését elősegítő, kiszámítható és átlátható, önálló postatörvény előkészítésénél figyelemmel kellett lenni arra a tényre, hogy az Európai Unió tagországai lényegében harmonizálták piacaikat. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, az igénybevevők fokozott érdekvédelme, a befektetések folyamatos biztosítása, a technikai fejlődés gyorsulása egyértelműen szükségessé teszik a szabályozási környezet, a jogszabályi keretek módosulását és a versenypiaci feltételek javítását, a postai piac teljes liberalizációjának 2009-ig, az Európai Unió által előírt megvalósítása érdekében.

Közös érdek, hogy a postai piacon, az azonos területen működő szolgáltatók között esélyegyenlőség legyen, ezáltal a verseny - a szabályozás adta kereteken belül - minél akadálytalanabbul folyjék. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy folyamatosan bővüljön a szolgáltatási választék, a szolgáltatóknak érdekében álljon javítani a szolgáltatásuk színvonalát és csak reális nyereség igényt érvényesítsenek áraikban.

Mindezek mellett, a legfontosabb követelmény az elkészült új postai szabályozással szemben, hogy az egyetemes postai szolgáltatások továbbra is az egész ország területén minden állampolgár számára egyenlő feltételek mellett, elérhető áron, a mai kor követelményeinek megfelelő módon és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőek legyenek.

2. A törvénynek a hatályos szabályozáshoz viszonyított, koncepcionális eltérései

2.1 Intézmény rendszer

A postatörvény tervezet nem tartalmazza a hírközlési hatóság státuszára, szerkezetére és feladatkörére vonatkozó összes rendelkezést, mivel a hatóság számára, a postai és távközlési ágazatot illetően azonos módon alkalmazandó rendelkezéseket, az elektronikus hírközlési törvény tartalmazza. A postatörvény tervezete ezeket csupán felsorolásszerűen jelöli meg és részletesen csak azokra a szabályokra tér ki, amelyek kifejezetten postai szempontból érvényesek a hatóságra.

A törvényjavaslatnak az elektronikus hírközlési törvényre való hivatkozásban megjelenő új eleme az a fogyasztók, illetve a szolgáltatók védelmét is szolgáló rendelkezés, amely szerint hírközlési hatóságnak és a versenyhatóságnak, továbbá a hírközlési hatóságnak és a fogyasztóvédelmi hatóságnak együtt kell működniük, és az együttműködésről megállapodást is kell kötni.

2. 2 Árszabályozás

A fenntartott (kizárólag a törvény által kijelölt egyetemes postai szolgáltató által nyújtható) szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások továbbra is a hatósági árkörbe tartoznak, a monopol helyzettel - az árak tekintetében - való visszaélés megakadályozása érdekében.

Az egyetemes szolgáltatások árszabályozásában új követelményként írja elő a törvény, hogy egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes - más szóval az egyetemes körbe tartozó szolgáltatást nyújtó - postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatási díjakra előírt követelmények (költségalapúság, átláthatóság, megkülönböztetéstől mentesség stb.) teljesülését köteles a számviteli rendszerén alapuló nyilvántartásokkal dokumentálni.

2.3 Liberalizáció

A hatályos törvényen postai szempontból alapvetően azért kell változtatni, mert az Európai Unió a fentiekben hivatkozott, tavaly kibocsátott irányelvében, a fenntartottként megengedett szolgáltatások körét oly módon csökkentette, hogy a korábbinál alacsonyabb súlyhatárt, és tarifahatárt állapított meg a levélküldemények és a címzett reklámküldemények továbbítására. Ez azt eredményezte, hogy a törvény szerint a korábbi 350 gr-mal szemben csak a 100 gr vagy annál kisebb tömegű levélküldemények és címzett reklámküldemények képezik a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagos szolgáltatási jogát és csak abban az esetben, ha a díj alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a háromszorosa. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvényben (a továbbiakban: Hkt.) a korábbi EU szabályozással összhangban ez a tarifa határ még ötszörös szorzóval szerepel. Az Európai Unió irányelvének megfelelően a törvény értelmében 2006. január 1-től - további liberalizációs lépésként - 50 gr-ra csökken a tömeghatár és két és félszeresre a díjszorzó. A hivatalos iratok, a tervezet szerint, akkor maradnak a fenntartott szolgáltatási körben, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

2.4 Egyetemes postai szolgáltatás

Az egyetemes postai szolgáltatási piacra lépést könnyítő rendelkezések jelennek meg az új postatörvényben. A törvényjavaslat értelmében fennmarad a kijelölt egyetemes postai szolgáltató intézménye, és nála marad a fenntartott szolgáltatások kizárólagos joga, de az egyetemes körbe tartozó - a törvényben meghatározott - egyéb szolgáltatást nyújtani kívánó, egyedi engedély alapján piacra lépő gazdasági társaságok nem lesznek kötelesek a törvényben meghatározott szolgáltatási kör egészét nyújtani, hanem annak egyes elemeire és az általuk kiválasztott közigazgatási területre szólóan is kérhetnek, illetve kaphatnak az egyetemes szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt.

2.5 Fogyasztóvédelem

A fogyasztók védelmét, érdekeik megjelenítését a törvényjavaslat több új eleme tartalmazza. A hatályos szabályozással szemben törvényi szintre emeli az igénybevevők vonatkozásában a szolgáltatási szerződéssel, a kártérítéssel, a szolgáltatók felelősségével kapcsolatos kérdéseket.

A törvényjavaslat biztosítja a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek azt a jogát, hogy a postai jogszabály előkészítése során, az érdekegyeztető fórumokon biztosítva legyen számukra a részvétel és vélemény-nyilvánítás lehetősége. Változásként jelenik meg a panaszok kezelésére vonatkozó rendelkezések korszerűsítése is.

2.6 A szolgáltatók együttműködése, hálózati hozzáférés

A törvényjavaslat versenyélénkítő rendelkezése, hogy az egyetemes postai szolgáltató - meghatározott feltételek mellett - köteles az egyetemes postai szolgáltatási hálózatához más engedélyes postai szolgáltatók hozzáférését biztosítani.

2.7 Az egyetemes körön kívüli szolgáltatások

A törvényjavaslat újszerű, többféle és egyértelműen meghatározott szolgáltatási definíciók bevezetésével megkönnyíti az egyetemes körön kívüli szolgáltatók piacra lépését és működését, elősegítve ezáltal a versenyt a különböző garantált idejű és expressz csomagküldő szolgáltatások piacán.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat céljai között központi helyet foglal a megfelelő minőségű postai szolgáltatások igénybevételi lehetősége és a fogyasztói érdekvédelem, továbbá a postai technológia és a postai piac fejlődése, hatékonysága és védelmének biztosítása. Deklarálja a postai piaci résztvevők szabadsága, esélyegyenlősége, érdekérvényesítése melletti elkötelezettségét, valamint elő kívánja segíteni új szereplők piacra lépését, illetve az új és a törvény hatályba lépésének időpontját megelőzően is már működő szolgáltatók közötti együttműködést.

Természetszerűleg állást foglal a törvényjavaslat hazánk nemzetközi szerződéseiben foglalt kötelezettségek és a magyar postaigazgatás kötelezettségei teljesítése mellett, így a postai szolgáltatások szabad forgalmának biztosítása tekintetében. Elősegíti a magyar postai piacnak az Európai Unió piacába való integrálódását, illetve biztosítja az Európai Parlament és a Tanács Közösségen belüli postai szolgáltatásokra vonatkozó 1997. december 15-ei, 97/67/EK, valamint az ezt módosító 2002. június 10-ei keltezésű, 2002/39/EK irányelvei implementálását. Az Uniós irányelvekhez igazodva a törvény kiemelt célja az egyetemes postai szolgáltatás elérhetőségének biztosítása.

A 2. §-hoz

E paragrafus határozza meg a törvény tárgyi, területi és személyi hatályát. A törvényjavaslat tárgya a postai tevékenység, különösen a postai szolgáltatás szabályozási kérdéseinek, a személyi hatály szerinti szereplők jogainak és kötelezettségeinek szabályozása. Területi hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki, azonban szabályait alkalmazni kell a belföldön igénybe vett, de határokon átnyúló postai tevékenységekre is, ha bármely nemzetközi szerződés (pl. a légi úton továbbított nemzetközi gyorsposta és nemzetközi integrált posta szolgáltatások tekintetében az 1936. évi XXVIII. törvénycikkel hatályba léptetett Varsói Egyezmény, vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás) eltérően nem rendelkezik. A személyi hatály a postai tevékenység valamennyi szereplőjére, így a tevékenység ellátójára és igénybevevőjére, illetve a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Hírközlési Hatóságra terjed ki.

A 3. §-hoz

E paragrafus a törvényben előforduló postai fogalmakat határozza meg, illetve sorolja fel. A törvényjavaslat a definícióknak a jogszabály elején történő szerepeltetésével szakított Hkt. szövegszerkesztési elveivel abból a célból, hogy a jogalkalmazók már az egyes fogalmak - mivel azok jelentős részükben eltérnek a korábbi ágazati törvényben alkalmazott meghatározásoktól - első előfordulása előtt is pontos képet kaphassanak a postai piac szolgáltatásairól, részterületeiről. Ezek némelyike azért is különösen jelentős, mert alapvetően befolyásolja a törvény hatályát, illetve kihat arra, hogy az egyes jogosultságok és kötelezettségek mely piaci szereplőt érintik, terhelik.

A törvényjavaslat fogalom-meghatározásai a Hkt. postai vonatkozású definícióihoz képest tehát

• csak néhány esetben mutatnak teljes azonosságot (dokumentumcsere szolgáltatás, postai hálózat, címzett reklámküldemény, vakok írását tartalmazó küldemény),
• a legtöbb esetben a Hkt. alkalmazása során szerzett postaszakmai és jogi tapasztalatok alapján

= kiegészítésre (könyvelt küldemény, postai berendezés, tértivevény szolgáltatás),

= módosításra (ajánlott szolgáltatás, garantált kézbesítési idejű szolgáltatás, hivatalos irat, postai berendezések forgalomba hozatala, levélküldemény, postai különszolgáltatás, postai küldemények gyűjtése, postai küldemények kézbesítése, postai szolgáltató hely),

= újrafogalmazásra (címzett, értéknyilvánítás, feladó, futárposta, gyorsposta, postai küldemény, postacsomag)

szorultak.

A postai szolgáltatási piac szabályozási kérdései, illetve a szolgáltatói és a szolgáltatási paletta szélesítése

• számos esetben teljesen új fogalom meghatározását (engedélyes postai szolgáltató, igénybevevő, integrált posta, egyetemes postai hálózat, hálózati hozzáférés, hozzáférési pont, postai közvetítő szolgáltatás, postai létesítmény),
• továbbá az eddig más jogszabályban definiált fogalom (postai közreműködő, nyomtatvány, postai küldemény felvétele) törvényi definíció szerinti beillesztését igényelte.

A 4. §-hoz

A szakasz meghatározza a postai tevékenység és a postai szolgáltatás egymáshoz való viszonyulását, illetve a postai szolgáltató(k) által ellátható egyéb, de nem postai küldemény felvételével, feldolgozásával, továbbításával és kézbesítésével kapcsolatos szolgáltatást (postai közvetítő tevékenység, a postabélyeg és a postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala, forgalmazása, a postai készpénz átutalási és pénzforgalmi közvetítői tevékenység, a távirat szolgáltatás).

A legjelentősebb postai tevékenység a 3. §-ban meghatározott postai szolgáltatás. Lényeges, hogy a fogalom a klasszikus (teljes) postai szolgáltatás részelemeit (felvétel, feldolgozás, továbbítás, kézbesítés) is postai szolgáltatásnak minősíti, tehát e tevékenységek ugyanúgy csak hatósági engedély vagy bejelentés birtokában végezhetők, mint a (teljes) postai szolgáltatás. Kivételt képez ez alól az az eset, ha e tevékenységeket a vállalkozó valamely postai szolgáltató közreműködőjeként [3. § 23. pont és 4. § (3) bekezdés] a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi.

Postai tevékenységet végzőnek minősül a postai közvetítő is. A 3. § 24. a) pontjában szereplő (feladói) közvetítő abban különbözik az egyéb postai szolgáltatótól, hogy a feladó felé nem arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt a címzett részére kézbesíti, hanem arra vállalkozik, hogy a küldeményt valamely postai szolgáltató legközelebbi hálózat hozzáférési pontjáig juttatja el, és a küldemény kézbesítését ezen utóbbi szolgáltató végzi a címzett részére. A 3. § 24. b) pontja szerinti (címzetti) közvetítő tevékenysége abból áll, hogy a hagyományos postai szolgáltatótól a küldeményt - a címzettől kapott meghatalmazás alapján - a közvetítő átveszi (ezzel a "hagyományos" postai szolgáltatás teljesültnek minősül), és a postai küldeményt a címzett részére kézbesíti.

A távirat-szolgáltatás az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató és/vagy az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, amelynek alapvető szabályait a tervezet 38. §-a, részletes szabályait pedig külön kormányrendelet állapítja meg.

A postabélyeggel és postai értékcikkel kapcsolatos tevékenység hagyományosan postai tevékenységnek minősül. E tevékenységek ellátása a 7. § (3) bekezdése alapján a kijelölt egyetemes postai szolgáltató jogosultsága és feladata, hiszen egyedül e szolgáltató köteles a postabélyeget a levélküldemények díjának megfizetéseként elfogadni. A 44. § f) pontja alapján az éves bélyegkibocsátási tervet a miniszter hagyja jóvá.

A postai készpénzátutalás ("sárga posta csekk") és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység sajátos, a mindennapokban az egyik leggyakrabban használt pénztovábbítási módot takaró fogalmak. E tevékenységeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése kiveszi a hatálya alól, ezért e tevékenységek részletes szabályait nem a pénzügyi tárgyú törvények, hanem a postatörvény, illetve ennek végrehajtási rendeletei szabályozzák.

Végül itt jelenik meg a postai tevékenységek ellátásához a postai szolgáltató által igénybe vehető közreműködő alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezés is. A postai közreműködő (régebbi nevén: postamester, postaügynök) a postai szolgáltató teljesítési segédje, aki az ügyféllel szemben a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére jár el. A közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak, tevékenysége nem engedély- vagy bejelentésköteles. A postai közreműködő intézménye jelentős segítséget nyújt a postai szolgáltatónak abban, hogy ügynöki jutalék vagy egyéb ellenszolgáltatás nyújtása mellett lássa el kötelezettségeit olyan földrajzi helyeken (kistelepüléseken) is, ahol saját ingatlan és infrastruktúra fenntartása és saját munkavállaló foglalkoztatása kiemelkedően veszteséges lenne. A másik oldalról megközelítve, a közreműködőség lehetőséget biztosít egyéni vállalkozások és cégek létrehozására olyan területeken is, ahol a munkanélküliség számottevő problémát jelenthet. A postai szolgáltatás speciális jellege miatt (levéltitok megőrzése, viszonylag nagy értékű feladói tulajdon kezelése) a közreműködésre - amely nem azonos a szolgáltatók közötti együttműködéssel - vonatkozóan különleges szabályok megállapítása is szükséges, ezek a részletszabályok azonban már nem a törvényben, hanem a végrehajtási rendeletben jelennek majd meg.

Az 5-7. §-okhoz

A törvényjavaslat kiemelt célja az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása, így az EU-s irányelvekre támaszkodva részletesen határozza meg az ebbe a körbe tartozó egyes szolgáltatásokat [az 5. § (1) bekezdésében], az azokhoz kötelezően biztosítandó különszolgáltatásokat [az 5. § (2) bekezdésében], a nem-egyetemes szolgáltatások felsorolását [az 5. § (6) bekezdésében], illetve a szolgáltatási kör működtetésének és esetleges szüneteltethetőségének szabályait (a 6. §-ban).

Egyetemes postai szolgáltatásnak azok a standard, alapvető, tömeges postai szolgáltatások minősülnek, amelyek nyújtását az állam a postai irányelv alapján minden állampolgára számára köteles biztosítani megfizethető ár ellenében és meghatározott minőségben. Az egyetemes szolgáltatás tehát nem egyszerűen egy piaci szolgáltatás, hanem olyan közérdekű szolgáltatás, amelynek szinte minden eleme jogilag szabályozott. Jogszabály határozza meg, hogy amely küldemények milyen tömeghatárig adhatóak fel az egyetemes szolgáltatás keretében, jogilag szabályozott a szolgáltatás ára, a számviteli nyilvántartása, minősége, küldemények gyűjtése, átfutási ideje, kézbesítése. A korábbi hasonló szabályozáshoz képest eltérést jelent egyrészt az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai küldemények konkrét nevesítése a kettő kg-os tömeghatáron belül, amely így a korábbi szabályozásban található rejtett duplikálást (kettő kg alatti postacsomagok) oldja fel, másrészt az Uniós irányelvhez képest eddig többletet jelentő postautalvány szolgáltatás elmaradása a monopol szolgáltatási körből. Ez utóbbi szolgáltatás technológiai fejlődésének következménye, hogy ma már nem a küldemény kézbesítő helyre érkezése alapján, hanem annál esetlegesen sokkal korábban, az erről szóló információk megérkezését követően kifizetésre kerülhet a készpénz, ezért tehát a törvény a postautalványt nem is sorolja a postai küldemények közé. Mindez a változás azonban nem jelenti azt, hogy a postautalvány szolgáltatás földrajzi igénybevételi feltételei bármely tekintetben a korábbiakhoz képest szűkülnének, mert a törvény egy későbbi szakaszában (37. §) az egyetemes szolgáltatási ellátottsághoz hasonló követelményeket ír elő. A vakok írását tartalmazó küldemények kettő kg-ot meghaladó, az Uniós irányelvhez képest többletet jelentő hét kg tömeghatárig történő, egyetemes szolgáltatási körű besorolása már a Hkt-ban is megjelent és a mostani törvényben is megtartott kedvező rendelkezés. Újdonság azonban, hogy a postai szolgáltató a postai küldemények tartalmán alapuló elkülönítési rendszerének megtartása mellett, azzal egyidejűleg a levélküldemények, a címzett reklámküldemények és a nyomtatványok esetében a küldemény-továbbítás gyorsaságán alapuló rendszert is alkalmazhat (5. § (5) bekezdés). Ez a rendelkezés a 121/2001. (VII. 10.) Korm. rendelettel kihirdetett Egyetemes Postaegyesület Általános Szabályzatával összhangban lehetőséget biztosít a nyugati posták egyre nagyobb körében már igénybe vehető elsőbbségi küldemény-továbbítás alkalmazására, az igénybevevők szélesebb körű választási szabadságára, elvárásaik rangsorolására.

Elsősorban a már említett postai piaci verseny korlátozottságából, az önszelekció hiányából egyelőre még szükségszerűen következő előzetes fogyasztói érdekvédelem indokolja az egyetemes szolgáltatás körében, az engedélyezési rendszer (előzetes hatósági kontroll) további fenntartását mindamellett, hogy nyilván az EU tagországokban alkalmazott gyakorlatot alátámasztva, erre a vonatkozó EU irányelv is lehetőséget biztosít. Az Állam az egyetemes postai közérdekű szolgáltatást állampolgárai számára oly módon is biztosítja, hogy a törvényben (50. §) kijelöl és egyben kötelez egy szolgáltatót - a Magyar Posta Rt.-t - e szolgáltatások ellátására. Ennek egyik oka, hogy a még nem teljesen kialakult postai szolgáltatási piacon nincs még egy olyan szolgáltató, amely az egész országra kiterjedő postai hálózattal rendelkezik. A kijelölt egyetemes szolgáltató az egyetemes körbe tartozó szolgáltatásokat nem kizárólag saját belátása és üzleti érdekei alapján nyújtja, hanem jogszabályi kötelezés következtében. A Magyar Posta Rt. a postai piacról még gazdaságtalan, veszteséges működés esetében sem vonulhat ki. E jogszabályi kötelezés alkotmányosságát az biztosítja, hogy a Magyar Posta Rt. állami tulajdonú cég, így a jogszabályi kötelezéssel az állam saját társaságát terheli. Szintén ez indokolja a kijelölt egyetemes postai szolgáltató társasági formájának meghatározását [5. § (4) bekezdése]. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek bizonyos fokú kompenzációjaként, a tervezet 7. §-ának (1) bekezdése egyes szolgáltatások nyújtását fenntartja a kijelölt postai szolgáltató részére, azaz biztosítja, hogy e szolgáltatásokat kizárólag a kijelölt egyetemes szolgáltató legyen jogosult nyújtani. A fenntartott szolgáltatás nem a verseny korlátozása érdekében, hanem a teljes egyetemes postai szolgáltatási körnek az egész ország területén - (ideértve a kistelepüléseket és a tanyákat is annak ellenére, hogy e helyekre történő kézbesítés rendkívül költséges) - alapvetően szüneteltethetőség nélkül történő ellátásához szükséges gazdasági, pénzügyi feltételek folyamatos biztosítása érdekében került kialakításra. A törvényjavaslat a Hkt-hoz képest mind az ebben a körben kezelt küldemények tömeghatára, mind a szolgáltatásra vonatkozó díjhatár tekintetében lényegesen szűkebb körben - az EU irányelv implementálásából adódó lehetőségeket azonban maximálisan kihasználva - határozza meg a fenntartott szolgáltatást, ami az EU irányelv időközben bekövetkezett módosulásának következményeként, a fokozatos piaci liberalizáció újabb állomása. A Hkt. még 350 gr-ban és ötszörös díjszorzatban állapította meg a fenntartott szolgáltatások körét. E törvény ezt a határt 100 gr-ra és háromszoros díjszorzatra csökkentette, 2006. január 1-jétől pedig 50 gr-ra és két és félszeres díjszorzatra módosul a fenntartott szolgáltatási kör. A fenntartott szolgáltatás tömeg és díjszorzat alapján történő meghatározása a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a 100 gr alatti küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások minősülnek fenntartottnak, amelyeknek a díja alacsonyabb a hatósági árat meghatározó miniszteri rendeletben, a leggyorsabb szolgáltatási kategória első súlyfokozatba tartozó levél küldemény díjaként megállapított díj háromszorosánál. A 100 gr alatti levél- és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás kijelölt egyetemes postai szolgáltató számára történő fenntartása tehát nem jelenti azt, hogy e küldeményeket más szolgáltató egyáltalán nem továbbíthatja, csupán azt, hogy amennyiben továbbítják, a szolgáltatás díja nem lehet alacsonyabb, mint a leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának háromszorosa.

A tömeghatáron belüli címzett reklámküldemények, illetve tömegtől függetlenül a hivatalos iratok fenntartását az irányelv kifejezetten nem írja elő, de lehetővé teszi. A hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás fenntartásának szabályozását a postai irányelv nemzeti hatáskörbe utalta. A fenntartást az a közérdek indokolja, hogy az államigazgatási és igazságszolgáltatási eljárások alapját képező dokumentumok ne kerülhessenek olyan szolgáltató birtokába, amelynél a szolgáltatási és biztonsági követelmények érvényesítése nem vagy nem kellően biztosított. Így a bíróságok és hatóságok hivatalos küldeményei tekintetében, a jogbiztonság megtartása és elősegítése motiválta a jogalkotót e küldemények fenntartott szolgáltatásba sorolásának további meghagyásával, új elemként megengedi azonban, hogy más törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhessen.

A nem-egyetemes postai szolgáltatások körét az 5. § (6) bekezdése kimerítő jelleggel határozza meg, azaz az egyetemes postai szolgáltatásokon kívül kizárólag ilyen postai szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé a tervezet. A nem postai szolgáltatások keretében ugyanúgy postai küldeményeket (pl. levelet, csomagot) vesznek fel és kézbesítenek a szolgáltatók, mint az egyetemes szolgáltatás keretében, de az egyetemes szolgáltatáshoz képest e szolgáltatásoknál mindig valamilyen értéktöbblet mutatkozik, pl. gyorsaság, időgarancia, nyomkövetés, állandó rendelkezési lehetőség stb. Természetesen ez az értéktöbblet az árban is megmutatkozik, hiszen a nem egyetemes szolgáltatások ára sokszorosa, gyakran 10-30 szorosa az egyetemes postai szolgáltatások árának. A futárposta, a gyorsposta, a dokumentumcsere és a most piaci igények hatására bevezetendő integrált posta szolgáltatások a postai szolgáltatás önálló szegmenseit képezik. Ezért is különülnek el a továbbított küldemény tömegére való tekintet nélkül minden esetben az egyetemes postai szolgáltatás körétől. A dokumentumcsere szolgáltatás Magyarországon jórészt még ismeretlen szolgáltatás, jogszabályba foglalását az EU postai irányelvének való megfelelés óhaja indokolta. Az egyetemes körön kívüli szolgáltatásoknál nem a postai küldemény jellemzői a dominánsak, hanem a küldemény-továbbítás módja, emelt értékű, hozzáadott szolgáltatásokat magában foglaló ellátása. Azonban nem jelenti ez azt, hogy e szolgáltatások esetében figyelmen kívül lehet hagyni a fenntartott szolgáltatás (7. §) díjkövetelményét. Figyelembe véve azonban e szolgáltatások jellemzőit, némely esetben beruházási igényét, azok valós és a definíciós követelményeknek szigorúan megfelelő ellátása esetén a fenntartott szolgáltatás díjkövetelményének megtartása nem is lehet reális akadálya a nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások ellátásának.

Az EU vonatkozó irányelvei ugyan nem, az Európai Bizottság ajánlása azonban tartalmaz a Hkt.-ban kizárólagos jogosultságként kezelt postai készpénzátutalási és pénzforgalmi közvetítői tevékenységnek, valamint a postautalvány szolgáltatásnak ily módon való megkülönböztetésére vonatkozó kifogást, ezért a jogalkotó azt teljes egészében a piaci versenyviszonyok között működő postai tevékenységi részterületre helyezte át úgy, hogy azok ellátásával kapcsolatosan garanciális szabályokat épített a törvény későbbi szakaszába (37. §).

A 8-12. §-okhoz

Elsőként, még a konkrét piaci szegmens megállapítása előtt mondja ki a törvényjavaslat a postai piac liberalizációjának alapjaként a szabad piacra lépés lehetőségét. A törvényjavaslat a versenyszabályok érvényesülése érdekében a szolgáltatók szempontjából semmilyen számbeli korlátozást nem érvényesít, a piacra lépést csak a legszükségesebb mértékű követelmények - a fogyasztók érdekének védelme miatt azonban személyi és tárgyi feltételekre, a szolgáltatás minőségének megtartására, valamint vagyoni biztosítékkal való rendelkezés - említésével fogalmazza meg. Az egyes követelményelemek konkrétumainak, mértékének meghatározását a törvény végrehajtási rendelet szintjére utalja, azonban ezeknek törvényi szintű megalapozása is hozzájárul a postai piaci verseny korlátozottságából és az önszelekció hiányából egyelőre még szükségszerűen következő, kötöttebb piacra lépési szabályozáshoz és az erősebb fogyasztói érdekvédelemre való törekvéshez. Ez utóbbi azonban - mivel a szolgáltató a szolgáltatása során más tulajdonát kezeli - nemzetközi viszonylatban is a postai szabályozások sajátossága.

A postai szolgáltatások végzésére jogosultság a törvényjavaslat szerint - a Hkt.-hoz hasonlóan - a törvény által történő kijelölésből, a hatóság által kiadott engedélyből és a hatósághoz történt bejelentést követő nyilvántartásba vételből ered attól függően, hogy a szolgáltatók a postai szolgáltatások mely körét kívánják végezni. A kijelölt egyetemes postai szolgáltatót maga a törvény nevesíti, ezért számára az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásai tekintetében további engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárásra nincs szükség. E szolgáltató a törvény erejénél fogva, az ország egész területén valamennyi egyetemes postai szolgáltatást nem csupán jogosult, hanem köteles nyújtani. Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó, de nem a kijelölt egyetemes postai szolgáltató által végzett szolgáltatások - az EU irányelvében foglaltakkal összhangban - engedély alapján nyújthatók (9. §). Az engedélyezési kötelezettség ebben az esetben az Uniós irányelv rendelkezésein túl azzal is indokolható, hogy ebbe a körbe tartoznak a 100 gramm feletti levélküldemények és a postacsomag-forgalom egésze, amely küldeményeknél a levéltitok védelme és a csomagküldemények tartalmának biztonsága már a piacra lépéssel kapcsolatosan is fokozott, előzetes hatósági kontrollt kíván. További érv, hogy az egyetemes szolgáltatási körben szolgáltatók az engedély beszerzésével nem csak jogosultak, hanem kötelezettek is lesznek az általuk megjelölt és a hatóság által engedélyezett földrajzi területen és küldeményfajták viszonylatában a szolgáltatás ellátására. E kötelezettségük minőségi paraméterei előreláthatólag nem lesznek teljesen egyenértékűek a kijelölt egyetemes postai szolgáltatóra előírt szabályokkal. A végrehajtási rendeletben azonban biztosítani kell, hogy az engedélyesek ne tudják lefölözni a jövedelmező piacokat, és ellátatlanul hagyni a kevésbé jövedelmező piacokat. Így pl. meg kell akadályozni azt, hogy kizárólag Budapestre vagy kizárólag a nagyobb városokra is lehessen engedélyt kérni. Ennek módja az, hogy a végrehajtási rendelet határozza meg azt a legkisebb közigazgatási egységet, amelyen való szolgáltatás-nyújtásra az engedélyt kérni lehet.

A nem egyetemes postai szolgáltatások (futárposta, gyorsposta, integrált posta, dokumentumcsere) hatósági nyilvántartásba vétel céljából történt bejelentés alapján nyújthatók, amely a gyakorlatban nem a hatóság előzetes mérlegelése alapján kiadott engedélyt, hanem egy könnyen teljesíthető, formális követelmény-megfelelőségi ellenőrzést jelent. A bejelentés lényegében egy szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az adott gazdálkodó szervezet harminc nap elteltével postai szolgáltatással piacra lép (10. §). A szolgáltatónak a szolgáltatását, illetve szolgáltatásait kell előzetesen a hatóságnak bejelentenie, nem általánosságban a postai szolgáltatás nyújtásának megkezdését, így az igénybevevők már olyan szolgáltatóval köthetnek szerződést, amelyet a hatóság előzetesen ellenőrzött, nyilvántartásba vett, és ennek alapján piac-felügyelete során majd figyelemmel kísér. Amennyiben a hatóság a bejelentéssel kapcsolatosan nem hoz formális határozatot (hallgat) akkor a szolgáltató nyilvántartásba vettnek tekintendő, azaz jogosult a tevékenység nyújtására. Az engedélyezési eljárás, annak részletes szabályai, illetve a bejelentés kötelező tartalmi elemeinek meghatározását a törvény nem tartalmazza, azokat egységesen végrehajtási rendelet szintjére utalja.

A hatóság nyilvántartására alapvetően az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak, azonban a nyilvántartásba vételről a hatóságnak külön is értesítenie kell a szolgáltatót. A hatóság nem csak a szolgáltatásokról, hanem a szolgáltatókról is nyilvántartás vezetésére jogosult, amely nyilvántartások pontos adattartalmát miniszteri rendelet szabályozza. A tervezet 8. §-a alapján a hatóság minden postai szolgáltatót - tehát nem csak a bejelentett és engedélyes szolgáltatót, hanem a kijelölt egyetemes szolgáltatót is - köteles feltüntetni a nyilvántartásában. A hatóság a nyilvántartás aktuális változatát internetes honlapján köteles közzétenni. Az engedélyben, a bejelentésben szereplő adatok - és a kijelölt egyetemes szolgáltató megfelelő adatainak - változását a szolgáltató a 11. § alapján köteles bejelenteni a hatóságnak.

Ha a szolgáltató a szolgáltatás nyújtását a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül nem kezdi meg, a szolgáltatást törlik a nyilvántartásból, amely azonban nem szankció szerepét kívánja betölteni, hanem csupán a nyilvántartás folyamatos aktualizáltságának biztosítéka. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a bejelentés elfogadása, illetve a szolgáltatási engedély kiadása után bekövetkező változásokról, esetlegesen a szolgáltatás megszüntetésének szándékáról, illetve a szolgáltató megszűnéséről a szolgáltató a hírközlési hatóságot - az utóbbiak tekintetében előzetesen - és az igénybevevőket is tájékoztatni köteles (12. §). A visszaélések elkerülése és fogyasztói érdekvédelem okán a szolgáltatás megszüntetését, illetve a postai szolgáltató megszűnését követően a szolgáltató már csak a megkötött szolgáltatási szerződéseit teljesítheti, azokat azonban még köteles teljesíteni. A 12. § a szolgáltatás megszüntetésének, illetve a nyilvántartásból való törlés eseteit szabályozza. Lényeges, hogy a postai küldemények - amelyek a feladók, címzettek vagy más személyek tulajdonát képezik - ne "ragadjanak" a postai szolgáltatónál, így a tervezet tájékoztatási kötelezettséget ír elő a postai szolgáltató számára mind az igénybevevő, mind a hatóság vonatkozásában.

A 13. §-hoz

A § a postai szolgáltatások ellátásának általános szabályait foglalja össze, amelyeket

• minden postai szolgáltatónak [az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat],
• csak a kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak [a (6)-(10) bekezdésekben foglaltakat] - mivel ez a szolgáltató kötelezően az egyetemes postai szolgáltatás teljes körét az ország egész területén ellátja, továbbá mivel erre ez a szolgáltató a legfelkészültebb és az állam közvetlen befolyásolási képessége ennél a szolgáltatónál a legnagyobb -

a piacra lépését követően, a működés teljes időszakában be kell tartania.

Természetszerűleg ezeket a szabályokat kiegészítik a törvény más szakaszaiban részletezett specifikus szabályok, amelyek a szolgáltatók egyes konkrét feladataira, egymással vagy harmadik felekkel való viszonyára és csak egyes szolgáltatásokra vagy csak egyes szolgáltatókra vonatkoznak. Alapvető az a szabály, hogy a postai szolgáltatás nyújtása során nem sérülhetnek a szolgáltatás megkezdéséhez előírt, vagy a szolgáltatás bejelentésekor, az engedély kiadásakor vagy a kijelöléskor jogszabályokban előírt feltételek és követelmények. Ez előfeltétele annak, hogy a postai szolgáltató folyamatosan megfeleljen azoknak a jogos elvárásoknak, amelyeket vele szemben az érdekelt felek támasztanak, továbbá garanciáját képezi annak, hogy a szolgáltató rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, vagyoni biztosítékkal és jogosultságokkal, továbbá a fogyasztó az adott szolgáltatáshoz legalább azonos szolgáltatási minőség mellett tartósan hozzáférhet.

Általános az a szabály is, hogy a szolgáltató az azonos feltételeket teljesítő igénybevevőik közötti és az azonos feltételeket teljesítő más postai szolgáltatók közötti kapcsolatát diszkriminációmentesen, tehát igénybevevő és igénybevevő között, illetve szolgáltató és szolgáltató között különbséget nem téve köteles kialakítani. A versenytörvény ezt a szabályt csak meghatározott körülmények között, így pl. a piaci erőfölénnyel való visszaélés visszaszorítására alkalmazza, azonban a postai piac területén még nem kellően élénk a verseny, ezért ez a szabály ezen a szakterületen különösen is szükséges.

Valamennyi postai szolgáltatónak kell ügyfélszolgálatot működtetnie a fogyasztók tájékoztatása érdekében az igénybevevők bejelentéseinek, panaszainak intézésére. A szolgáltatás érintettségéhez igazodva a törvény - a fogyasztóvédelmi törvénnyel megegyezően - az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások esetében megköveteli az ügyfélszolgálatnak az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben való működtetését, viszont a nem egyetemes szolgáltatások esetében - mivel általában nincs szükség a panaszos személyes ügyfélszolgálati megjelenésére - bárki által elérhető más módot - így telefonos vagy Internetes elérést - is lehetővé tesz.

A postai szolgáltatás megkezdésétől kezdve valamennyi postai szolgáltatónak biztosítania kell - méghozzá ingyenesen - a titkos információgyűjtésre jogszabályban felhatalmazott szervezetekkel való együttműködést, azonban veszély-elhárítási tervekkel, rendkívüli állapot vagy katasztrófa idejére vonatkozó intézkedési tervvel már csak a kijelölt egyetemes szolgáltatónak kell rendelkeznie, illetve az ebben a körben történő együttműködés is csak e szolgáltató kötelezettsége. A törvény alapján ugyanez a szolgáltató jogosult bűncselekmények elkövetésének felderítése érdekében különböző technikai eszközöket, végszükség esetén gáz- és riasztófegyvert alkalmazni, de ez csupán a szolgáltatói személyzet önvédelmét hivatott szolgálni.

A 14-17. §-okhoz

A törvényjavaslat a postai szolgáltatási szerződés létrejöttével, a szerződéskötés kötelező és esetleges megtagadásával, a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítése megkezdésének igazolásával, a díjfizetés idejével és módjával, illetve a szolgáltatás teljesítésének folyamatával kapcsolatos kérdéseket, rendelkezéseket alapvetően kiindulási alapként kezelt hagyományos postaszakmai szabályok felelevenítésével, megfogalmazásával rendezi. A tervezet a postai szolgáltatási szerződést alapvetően a jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelően szabályozza. A postai szolgáltatási szerződés létrejöhet vállalással - ebben az esetben a szerződés létrejötte és teljesítése időben elkülönül - és a küldemény felvételével. A felvétel fogalmát a 3. § 26. pontja tartalmazza. A postai szolgáltató köteles minden olyan küldeményt felvenni, továbbítani és kézbesíteni, amelynek postai úton történő továbbítása nem ütközik jogszabályba, nemzetközi megállapodásba vagy a szolgáltató üzletszabályzatába [14. § (6) bekezdése]. A tervezet meghatározza a postai szolgáltatási szerződés létrehozásának és teljesítésének kötelező és lehetséges indokait. A felvételre való kötelezésből és a megtagadás szabályozásából egyaránt az következik, hogy postai szolgáltatást nem lehet kizárólag egy igénybevevő vagy zártkörű igénybevevők, pl. nagyfogyasztók (közüzemi szolgáltatók, bankok, biztosítók) kiszolgálására működtetni.

Mivel a postai szolgáltatás ismérve a postai küldeményhez kötődő műveletek ellenszolgáltatás fejében történő ellátása, a postai küldemények definiálásához rendkívül szorosan kapcsolódó - azonban a szabályok jellegéből adódóan a normaszövegbe tartozó -, a küldemény tartalmára vonatkozóan megállapított követelmények és engedmények is ebben a szakaszban jelennek meg. Rendelkezései a Hkt. korábbi szabályozásához képest teljesen új és a törvény hatályba lépését követően immár legális lehetőséget biztosítanak, elsősorban a postai küldemény feladója számára, a küldemény tartalma vonatkozásában. Ezzel a megfogalmazással a törvényjavaslat egyrészt megengedi az eddig az adott küldemény tekintetében idegen (a fogyasztói igények és az élet által azonban kikényszerített) tartalom elhelyezését, de azt a postai küldemény fajtái között ma még szükséges határok megtartása, illetve az igénybevett szolgáltatás megfelelőségének esetleges utólagos ellenőrizhetősége érdekében - a még megengedhető engedményben - korlátozza is.

Jogszabályban meghatározott esetekben, illetőleg az élet, egészség és a környezet védelmét veszélyeztető vagy a kialakított különleges feltételeknek nem megfelelő küldemények esetében a szolgáltató nem vehet fel, illetve nem továbbíthat küldeményt [14. § (9) bekezdése]. Ha a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek valamely külső okból átmenetileg nem állnak rendelkezésre, vagy a postai szolgáltatás teljesítése jogszabály alapján szünetel, a postai szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését [14. § (11) bekezdése]. A megkötött szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a jellemzően nagy tömegű igénybevétel miatt nem külön aláírásával, hanem minden szolgáltató és minden egyes postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás esetében kötelező érvényű előírás, ami a többszereplős piaci viszonyok között egyrészt igazolja, hogy amely szolgáltató vette kezelésébe a küldeményt, másrészt bizonyítéka annak, hogy mikor kezdte meg a szolgáltatás teljesítését. Így a dátumnyomat alapján - aminek tartalmi és formai elemeit végrehajtási rendelet határozza meg - egyben biztosítható a szolgáltatás teljesítésének minőségével, a szolgáltató megbízhatóságával kapcsolatos hatósági felügyelet mindamellett, hogy ez által a fogyasztók is közvetlen információkat nyerhetnek az adott postai szolgáltató működéséről. Az eddigi szabályozáshoz képest azonban a szolgáltatás minőségének, a gyorsabb szolgáltatói kezelés megvalósulásának elősegítése érdekében a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben erről a küldemény feladója - jellemzően a nagy mennyiségű küldemények feladói - és a postai szolgáltató meg tudnak állapodni, a dátumnyomatot ne a szolgáltató, hanem a feladó, előre helyezze el a küldeményen [14. § (5) bekezdése]. Mivel a feladó és a szolgáltató érdekei ebben a vonatkozásban ellentétesek (hiszen a feladó a minél korábbi, a szolgáltató pedig a minél későbbi dátumnyomat feltüntetésében érdekelt), a megállapodás kialakítása kellő biztosítékot és egyben garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a törvény engedménye mégsem teszi szabadossá a postai szolgáltatási szerződés létrejöttének igazolását.

A postai küldemények bérmentesítésére irányadó szabályok garantálják, hogy az érvényes postabélyegeket a kibocsátás idejétől függetlenül a kijelölt egyetemes postai szolgáltató minden esetben köteles legyen elfogadni.

A bérmentesítésre alkalmas eszközöknek (bélyeg, bélyeghez hasonlatos matricák, bélyegző) egymástól jól elkülöníthetőnek és megkülönböztethetőnek kell lenniük, tekintettel arra, hogy a postai piac többszereplős, a bérmentesítés pedig a szolgáltatás díjának kifizetését igazolja (15. §).

A törvény a postai küldemények kézbesítésének csak az alapvető szabályait tartalmazza (16. §), illetve azokat, amelyek vagy adatvédelmi, vagy tulajdonjogi szabályokat állapítanak meg, ezért törvényi szintű szabályozást igényelnek. A kézbesítéssel kapcsolatos részletes szabályokat a végrehajtási rendelet határozza meg.

A kézbesíthetetlen küldeményekkel kapcsolatosan a szabályozás kísérletet tesz arra, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az igénybevevői és szolgáltatói érdekek között. Fontos, hogy a tervezet csak akkor tekinti a küldeményt kézbesíthetetlennek, ha a feladónak sem lehet visszakézbesíteni. A kézbesíthetetlen küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatói magatartást, eljárást a korábbi ágazat törvényi szabályozáshoz mérten a törvény rugalmasabban, a napi gyakorlat adta különleges helyzetekhez jobban igazodva, gyakorlatiasabban állapítja meg, de úgy, hogy a szükséges és elengedhetetlen garanciális szabályokat is kialakítja [16. § (7)-(9) bekezdések]. Így tehát a gyorsan romló tartalmú postacsomag a kézbesíthetetlenség megállapítását követően - a tartalom értéke, higiéniája megtartásának érdekében - a törvény hatályba lépését követően már azonnal felbontható lesz. Könyvelt küldemények esetén a tervezet valójában dupla biztosítékot tartalmaz. A már sikertelen kézbesítést és visszakézbesítést követően még egyszer meg kell kísérelni a kézbesítést a címzetthez, illetve a feladóhoz, és ennek sikertelensége esetén még 6 hónapos tárolási idő következik. A könyvelt küldemények esetében a címzett, szükség esetén a feladó ismételt megkeresési kísérletének eredménytelenségét követően, a küldemény feladásától számított hat hónap után a levél- és címzett reklámküldemény a szolgáltató által megsemmisítendővé, a postacsomag pedig felbonthatóvá válik. Ez utóbbi, az esetlegesen értékesíthető tartalom fellelése érdekében megengedett. Viszont a nem könyvelt levélküldemények a feladástól számított hat hónap eltelte után a levéltitok követelményének megtartása miatt felbontás nélkül semmisítendők meg.

A postai küldeményekkel kapcsolatos, a postai szolgáltató eljárását meghatározó szabályok a vámtörvénnyel összhangban kerültek megállapításra, konkrét vámszabályt természetesen a rendelkezés nem tartalmaz (17. §).

A 18-28. §-okhoz

A 18. és 19. § a postai szolgáltatással kapcsolatos kártérítési szabályok közös rendelkezéseit tartalmazza és meghatározza a Ptk. és a törvény közötti kapcsolatot. Ez alapján megállapítható, hogy minden olyan esetben a Ptk. kártérítési és egyéb szabályait kell alkalmazni, amikor e törvény - mint lex speciális - eltérően nem rendelkezik. A postai szolgáltatók kártérítési felelősségének kérdéskörét a törvény a Hkt-hoz mérten sokkal részletesebben, aprólékosabban, körültekintőbben fogalmazza meg, abban azonban hasonló a még hatályos törvényi szabályozáshoz, hogy a tárgyalt törvény, a Ptk. és nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések hármasa állapítja meg az alkalmazandó szabályokat (2. és 18. §).

Új rendelkezés az, hogy a törvényjavaslat törvényi szinten rendelkezik a kártérítési igény érvényesítésére jogosult személy kilétéről, aki elsősorban - mivel a kézbesítés megtörténtéig a küldemény az ő tulajdona - a feladó. Azonban ha erről ő a címzett javára lemond, vagy ha a küldeményt már kézbesítették, az igény érvényesítésére a címzett válik jogosulttá (26. §) Fontos, hogy ugyanazon küldeménnyel kapcsolatosan csak egy személy érvényesítheti a kártérítési igényt, továbbá hogy a postai kártérítési igény érvényesítése nem befolyásolja a feladónak és a címzettnek az egymással szembeni kártérítési igényét, illetve nem befolyásolja a küldemény tulajdonjogi helyzetét. A 19. § a Ptk. fuvarozási szabályaihoz teljes mértékben hasonló szabályozást tartalmaz. A tervezet rögzíti azt, az eddig csak a gyakorlatban alkalmazott szabályt, hogy a postai küldemény külső csomagolásának sérülése nem minősül a küldemény sérülésének.

Szintén új megközelítést alkalmaz a törvényjavaslat az egyetemes szolgáltatás körében alkalmazott kártérítési átalány megállapításának mértéke kapcsán. Egyrészt abban, hogy a korábbiakkal ellentétesen ennek összegét a törvény szintjén garantálja, másrészt, hogy mértékét az igénybevett szolgáltatás teljes összegéhez, nem csupán az igénybevett különszolgáltatás díjához viszonyítja. Ez elsősorban a magasabb díjú szolgáltatások kapcsán felmerülő kártérítések esetében jelent az eddigieket meghaladó mértékű kártérítési garanciát a fogyasztók számára, tehát az átalány mértéke is jobban igazodik a postai szolgáltatás ár/érték arányához. Természetesen ez nem befolyásolja azt, hogy a küldemény megsemmisülése és elveszése esetén a szolgáltatásért fizetett díjat is köteles visszafizetni a postai szolgáltató [20. § (2) bekezdés]. Az egyetemes szolgáltatás esetében a Ptk.-tól eltérő szabályozásnak - az átalány kártérítések alkalmazásának - mind a külföldi jogi szabályozásban, mind a jelenleg hatályos jogi keretek között kettős oka van. Az egyetemes szolgáltatók oldaláról azért indokolt a korlátozott mértékű átalány kártérítés, mert a szolgáltatók általuk ismeretlen tartalmú és értékű küldeményeket éves szinten milliárdos nagyságrendben - tömeges szállítással - továbbítanak az ország - nemzetközi küldeményeknél a világ - egyik pontjáról a másikra olyan alacsony áron, amelyet a tartalom értékétől független módon kalkuláltak és amely nem nyújt megfelelő alapot az elvileg akár egy küldemény elvesztése, megsemmisülése esetén is korlátlan nagyságú károkozás megtérítésére. Az igénybevevő szempontjából azért nyújt könnyebbséget az átalány kártérítés, mert nem kell igazolnia és bizonyítania a kár nagyságát, így sokkal gyorsabban és a bírói út igénybevétele nélkül juthat a kártérítési összeghez. A 24. § az átalány kártérítés jellegét, jogi sorsát kisegítő, magyarázó rendelkezést tartalmaz.

A nem könyvelt küldeményekkel kapcsolatos kártérítési felelősség kizárásának [(20. § (3)] praktikus oka az, hogy a nem könyvelt küldemények esetében sem a küldemény felvétele, sem annak kézbesítése hitelt érdemlően nem bizonyítható, hisz ezekben az esetekben a szerződés a levélgyűjtő szekrényben történő elhelyezéssel jön létre és a szolgáltatás a levélszekrénybe történt elhelyezéssel tekintendő teljesítettnek. A jog tehát maga sem írja elő, hogy a szerződés létrejötte és teljesítése igazolható legyen és ez a felektől sem elvárható. A kártérítési lehetőség megnyitása pedig kizárólag a bíróságok leterheltségét növelné bizonyíthatatlan polgári peres ügyekkel. A fenti indokok alapján az Egyetemes Postaegyezmény nemzetközi viszonylatban szintén kizárja a nem könyvelt küldeménnyel kapcsolatos kártérítési felelősséget, a különböző tagállami szabályozások - beleértve az EU tagállamait is - pedig a magyar szabályozáshoz hasonlóan belföldi viszonylatban is kizárják a felelősséget.

A nem egyetemes szolgáltatások esetében a kártérítési átalány alkalmazásának nem volt indoka, ezért itt a Ptk. szabályai irányadók. A nem egyetemes szolgáltatások keretében felvett küldemények - mivel továbbításuk nem tömeges - sokkal jobban nyomon követhetők. Az integrált szolgáltatások esetében a nyomkövetés általában interneten is biztosított, a gyorsposta a technológiai folyamatban szintén nyomon követhető, a futárpostánál pedig a küldemény a felvételtől a kézbesítésig a futár személyes felügyelete alatt áll. A nem egyetemes szolgáltatások tehát nem "tömegigényeket" elégítenek ki, e küldeményeket nem tömegesen továbbítják, ezért ezek ára sokszorosan (akár százszorosan) meghaladja az egyetemes szolgáltatások árát. A magas szolgáltatási díjba pedig már kalkulálva van az esetleges kártérítés megfizetése is.

Az értéknyilvánítás különszolgáltatás és annak a 21. §-ban foglalt kártérítési szabályai lehetővé teszik, hogy a küldemény elvesztése, megsemmisülése és sérülése esetén az ügyfél bizonyítási nehézségek nélkül jusson a küldemény általa megjelölt - nyilvánított - értékéhez. Lényeges, hogy az 5. § (2) bekezdése alapján az értéknyilvánítás különszolgáltatás az egyetemes szolgáltatáshoz is igénybe vehető.

A postai küldemények késedelmének kártérítési következményei annak függvényében alakulnak, hogy a szolgáltatás garantált idejű-e. A törvény hatályba lépését megelőzően az ágazati jogszabályok nem rendelkeztek a garantált kézbesítési idejű szolgáltatások késedelmes teljesítése nyomán keletkező kárenyhítés kérdéséről, így ebből fakadóan az igénybevevők csupán a fizetett szolgáltatás díjának visszatérítésére voltak jogosultak. A mostani törvény az erre vonatkozó eddigi hiányosságot is pótolja. A nem egyetemes postai szolgáltatások közül a gyorsposta és a futárposta garantált idejű szolgáltatásnak minősül, az integrált postai szolgáltatás esetében a szolgáltató köteles lehetővé tenni, a feladó pedig jogosult választani és igénybe venni az időgaranciára vonatkozó különszolgáltatást. Ezekben az esetekben késedelem jogkövetkezménye a kétszeres díjvisszatérítés. Az egyetemes szolgáltatások nem időgarantáltak, sőt a teljesítésnek nincs is jogszabályból következő határideje, így valójában késedelemről sem beszélhetünk. Jogilag ez oly módon határozható meg, hogy egyetemes szolgáltatások esetén a szolgáltató a késedelemért nem tartozik kártérítési felelősséggel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a küldemények késedelmes kézbesítésének nincs jogkövetkezménye. A hatályos végrehajtási rendelet ugyanis előírja, hogy a küldemények meghatározott százalékának meghatározott napon belül kézbesítésre kell kerülnie, levél esetében 2003-ban ez azt jelenti, hogy a levelek 95 %-ának a feladást követő harmadik munkanap végéig meg kell érkeznie. Amennyiben ez nem teljesül, a hatóság szankcionálhatja az összforgalmában "késedelmesen teljesítő" postát, de ez nem eredményezi a kártérítési felelősség beállását.

Új és az eddigi szabályozáshoz mérten többletet jelent a törvény szabályozása abban a tekintetben is, hogy rendelkezik az egy küldemény kapcsán esetlegesen több jogcímen is igényelhető kártérítésekről, azt minden esetben a több jogcím után esedékessé váló kártérítési összegek egyikének megfelelően, de a legmagasabb összegűvel azonos mértékben állapítja meg (23. §).

A kártérítési igény érvényesítésével kapcsolatosan a törvényjavaslat a korábban végrehajtási rendelet szintjén megállapított rendelkezéseket veszi alapul, azonban azokat több tekintetben is a fogyasztók érdekeinek védelmét előtérbe helyezve, a fogyasztók szempontjai szerinti kedvezőbb irányba módosította. Így például a kézbesítéskor azonnal fel nem fedezett de később felismert sérülésekről, részleges elveszésekről szóló bejelentést legkésőbb az eddigi három munkanapos határról nyolc naptári napos határidőben állapította meg, aminek különösen, pl. kórházi kezelésből, vagy egyéb előre nem tervezett távollétből adódó, helyettes átvétel esetén lehet jelentősége (27. §). A kártérítési igény érvényesítésének módja a tervezet szerint annak a függvénye, hogy mi a kártérítés alapja. Amennyiben a küldemény elveszett vagy megsemmisült, a kártérítési igény érvényesítését felszólamlásnak nem kötelező megelőznie, az igényérvényesítés lehetősége viszont csak a feladást követő 15. napon nyílik meg. (A feladást követő 15 nap ilyen módon a küldemény megérkezésének "türelmi ideje".) A küldemény részleges elvesztése és késedelme esetén a kártérítési igény bíróság előtti érvényesítésének előfeltétele a fuvarjogban ismert és alkalmazott "felszólamlás". Ennek célja az, hogy a bíróság elé már csak olyan jogvitás esetek kerüljenek, amelyben a felek meghatározott eljárás szerint a kártérítési igény alaposságát megvizsgálták és az igényt - sikertelenül - megpróbálták rendezni.

A 25. § indirekt módon tartalmazza a címzettek kötelezettségét a megfelelő levélszekrény elhelyezésére. Ha a címzettek ezt a kötelezettségüket nem teljesítik, akkor ezzel gyakorlatilag lehetetlenné teszik a postai szolgáltatás igazolható, biztonságos teljesítését. A két választható lehetőség - a küldemény kézbesíthetetlennek minősítése és a felelősség kizárása - közül, ezen utóbbi megoldás választása tűnt életszerűbbnek.

Az egyértelműség érdekében a törvényjavaslat fontosnak tartja rögzíteni, hogy amennyiben valamely küldemény a postai szolgáltatónak vagy harmadik személynek kárt okoz, erre az esetre a Ptk. általános (szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott kárért való felelősség) szabályai az irányadók.

A 29-32. §-okhoz

A postai szolgáltatók által a hírközlési hatóság részére szolgáltatott adatokkal kapcsolatosan a törvény a Hkt-hoz hasonlóan csupán a legszükségesebb, de ebben a tekintetben elengedhetetlen rendelkezéseket állapítja meg, a részletekről végrehajtási rendelet rendelkezik majd. Lényeges, hogy a postai szolgáltatónak mind a hatóságot, mind az igénybevevőket tájékoztatni kell a külön jogszabályban meghatározott adatokról. Ezekre az adatokra a postai szolgáltatások igénybevevőinek megfelelő tájékoztatása, a törvényben előírt együttműködési kötelezettségek megvalósulása és ellenőrizhetősége, a hatóság feladatainak ellátása miatt van szükség (29. §).

A törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy az adatokkal tisztességtelen módon ne lehessen visszaélni, illetve, hogy a hatóság indokolatlanul ne gyűjtsön adatokat. A törvényjavaslat részletesen rendelkezik nem csak arról, hogy a hatóság ne élhessen vissza a tudomására jutott adatokkal, hanem arról is, hogy a postai szolgáltatók a szolgáltatás teljesítése során tudomásukra jutott információkat, adatokat kizárólag a szolgáltatás teljesítése érdekében - a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit szem előtt tartva - kezelhetik. Rendelkezik továbbá arról, hogy a postai küldeményeket csak a törvényben meghatározott esetekben és szigorúan meghatározott eljárás keretében bonthatják fel. Mindezen rendelkezések alapjában véve megegyeznek a Hkt.-ban foglalt és az alkalmazásuk kapcsán bevált, az eddigi tapasztalatok alapján kellő garanciát jelentő, a visszaéléseket megakadályozó szabályokkal.

Külön rendelkezik a törvényjavaslat arról is, hogy a postai szolgáltatás teljesítése során tudomásra jutott adatok, információk tekintetében nem csak a szolgáltatót, hanem külön az alkalmazottat, tagot, megbízottat, közreműködőt - és e személyeket is nem csupán az alkalmazás, tagsági viszony, megbízói és közreműködői jogviszony időtartama alatt, hanem azt követően is - terhelik az adatvédelmi szabályok (32. §).

Különös területe az adatvédelemnek a postai szolgáltatások kapcsán a címzettek felhatalmazása alapján vezetett címnyilvántartások, postai fiókbérlői jegyzékek nyilvántartásai, azok adatainak felhasználhatósága. A törvényjavaslat a garancia biztosítása érdekében a korábban végrehajtási rendeletben megállapított, ezzel kapcsolatos szabályokat is törvényi szintre emelte, illetve külön is rendelkezik arról, hogy az igénybevevők ilyen irányú rendelkezése alapján a postai szolgáltató birtokában lévő címadatok közvetlen üzletszerzési célra nem használhatóak fel, továbbá azok kizárólag a postai szolgáltatás teljesítése érdekében, és az erre vonatkozó szerződés lejártának időtartama alatt tarthatók nyilván (31. §).

A 33. §-hoz

A postai szolgáltatások árának szabályozása során a törvény elsősorban azt kívánta figyelembe venni, hogy a postai egyetemes szolgáltatásoknak minden állampolgár számára hozzáférhetőnek és elérhető árszínvonalúnak kell lenniük. E kötelezettségeknek való megfelelést a fenntartott - tehát monopol - szolgáltatások területén jelenleg még a hatósági árszabályozás biztosítja a legjobban, hiszen ezen a területen nincs meg a piaci verseny árszabályozó szerepe [(2) bekezdés]. A költségalapúság, az átlátható és diszkriminációmentes árkialakítási elvek az összes egyetemes postai szolgáltatásra vonatkoznak [(1) bekezdés]. Külön rendelkezik a jelenlegi törvény a jellemzően nagy mennyiségű küldeményeket feladó, a küldemények előállítása, elő-feldolgozása tekintetében a postai szolgáltatóval külön megállapodásban kialakított feltételeket is teljesítő igénybevevők esetében alkalmazott kedvezményes díjak megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre állásáról, valamint az így kialakított árak képzése során is figyelembe veendő átláthatósági, költségalapúsági és diszkriminációmentességi elvekről.

Az egyetemes szolgáltatáson kívüli szolgáltatások szabadáras kategóriába tartoznak mivel itt teljeskörű és jól működő a verseny.

A 34. §-hoz

A törvényjavaslatban kialakított számviteli követelmények és szabályok közül csak egyetlen szabály - ez azonban, magától értetődően, valamennyi postai szolgáltatóra vonatkozó kötelező előírás - hogy a postai szolgáltatásból származó bevételeket, költségeket és ráfordításokat el kell különíteni a szolgáltató által végzett bármilyen más tevékenysége számvitelének hasonló elemeitől. Természetszerűleg ez a követelmény nem jelenthet egyetlen szolgáltató számára sem teljesíthetetlen elvárást, hiszen mind a szolgáltató, mind az azt felügyelő hatóság, illetve az állami szervezetrendszer intézményei különböző feladatai, kimutatásai igénylik az eltérő jellegű tevékenységeknek, szolgáltatásoknak megfelelően elkülönített számviteli nyilvántartásokat [(1) bekezdés].

Az egyetemes postai szolgáltatók esetében a fentieken túlmenően azonban az EU postai irányelvei kötelezővé teszik a postai szolgáltatások területén belül is a számviteli elkülönítést. Az elkülönítés elsődleges célja az, hogy a szolgáltatások költségalapúságát ellenőrizni lehessen, továbbá hogy ki lehessen mutatni azt, hogy az egyetemes szolgáltatások ellátása mekkora költséggel jár, ezért első körben az egyetemes szolgáltatási körre vonatkozó számviteli nyilvántartási adatokat kell elkülöníteni a nem egyetemes szolgáltatások bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól [(2) bekezdés].

Továbbá - tekintettel az EU irányelveire, illetve ennek megfelelően a törvény 7. §-ára - a fenntartott szolgáltatásnak az a célja, hogy az innen származó bevételekkel biztosítsa az egyetemes postai szolgáltatások biztonságos és folyamatos ellátását. Ebből következően az ebből származó bevételeket nem lehet az egyetemes szolgáltatáson kívüli szolgáltatások finanszírozására fordítani, e követelmény miatt tehát a számviteli nyilvántartásokban az egyetemes szolgáltatások körén belül külön-külön kell nyilvántartani a fenntartott szolgáltatásokra vonatkozó számviteli információkat is.

Mindezeken túlmenően a Hkt. hatályba lépését követően módosult az EU vonatkozó postai irányelve abban a tekintetben, hogy a fenntartott szolgáltatások bevételei sem fordíthatók korlátozás nélkül az egyetemes szolgáltatások költségeire és ráfordításaira, csak annyiban, amennyiben azok elengedhetetlenül szükségesek. Az erre vonatkozó kiegészítés tehát a törvényben újdonság a Hkt. hasonló szakaszaihoz mérten [(3)-(4) bekezdések].

A 35. §-hoz

A törvényjavaslat központi célja, hogy a fogyasztói érdekvédelemnek az eddigi szakterületi szabályozáshoz mérten is hangsúlyosabb, kiemeltebb szerepet szánjon. A törvényjavaslat csupán a postai specialitások vonatkozásában tartalmaz keretjellegű megállapításokat, alapvetően a közérdekű bejelentésekről, törvényekről és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazására utal. Így külön is rendelkezik a postai igénybevevői panaszokról, a panasztétel határidejéről, a szolgáltató panaszkezelésében kötelezően alkalmazandó szabályokról, az elintézés ingyenességéről, határidejéről és az írásbeli tájékoztatásról. Eljárása során a szolgáltató köteles átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen megvizsgálni a benyújtott panasz tárgyát. A törvény hatályba lépését követően a postai szolgáltatásokat igénybevevők el nem fogadott panaszaikkal a hírközlési hatósághoz és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjéhez fordulhatnak. Ez utóbbi, a törvény és az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatályba lépésével kialakításra kerülő, a hírközlési panaszok kiemelt, központi kezelésére szakosodott új fórum, amely ezzel is a fogyasztói érdekvédelem melletti elkötelezettség bizonyítéka.

A 36. §-hoz

A törvényjavaslat célja, illetve szándéka egy valóban többszereplős, versenyviszonyok által szabályozott postai piac átlátható, költségarányos működőképességének biztosítása. Általánosságban igaz ez a postai szolgáltatások teljes körére, de különösen is az egyetemes postai szolgáltatások körére. A többszereplős, de lehetőség szerint olcsó egyetemes szolgáltatási piac elengedhetetlen feltétele, hogy a szolgáltatói hálózatok a leghatékonyabban, lehetőségeiket és kapacitásaikat kihasználva működjenek, a felesleges párhuzamosságok, megszűnjenek, illetve létre se jöjjenek. Mindezeket figyelembe véve a törvényjavaslat, a már említett több más új elemmel együtt, a postai szolgáltatók közötti együttműködés szabályainak kialakítása területén is előrelépést, új szabályozást jelent a Hkt-hoz képest. Tekintve azonban, hogy a nem egyetemes szolgáltatások körében, még ha nem is túlzottan látványos és szembetűnő módon, de valós versenyviszonyok érvényesülnek, e területen a szolgáltatói együttműködés szükségességét, módját ezek a piaci érdekkapcsolatok megfelelő módon befolyásolják, tehát nem szükségszerű jogszabály külön rendelkezéseinek kialakítása. Ettől eltérően, az egyetemes postai szolgáltatások területén, ahol egyelőre továbbra is egyetlen szolgáltató működik legálisan, egyrészt a piaci erőviszonyok kiegyenlítésének szándékaként, másrészt a többszereplős szegmens elősegítése érdekében, szükségesek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyeket a törvény megfogalmaz.

Mivel a postai közvetítő tevékenységet végző vagy csak a küldemények felvételi, vagy csak a kézbesítési szakaszában látja el szolgáltatását, a szolgáltatás életképességéhez elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan szolgáltatóval gyakorlati együttműködése és kapcsolata, akivel együttesen biztosított az általa kezelt küldemények feladótól címzettig történő eljuttatása.

Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási engedély alapján, a jövőben működő egyetemes postai szolgáltatók vélhetően első lépésben nem képesek az ország egész területét lefedő szolgáltatás nyújtására, e szolgáltatók esetében is szükségszerű a szolgáltatásuk életképességének biztosításához, hogy akár egy másik szolgáltatási engedéllyel rendelkező, akár a kijelölt egyetemes postai szolgáltatóval gyakorlati együttműködésük és kapcsolataik legyenek, amellyel együttesen biztosított az általuk kezelt küldemények feladótól címzettig történő eljuttatása.

Ezek alapján, a törvényjavaslat együttműködési kötelezettséget ír elő az egyetemes postai szolgáltató , illetve az engedélyes postai szolgáltatók és a postai közvetítő szolgáltatók között, természetesen csak abban az esetben és addig a mértékig, ameddig a kötelezett szolgáltató saját tevékenységének ellátását az nem veszélyezteti, illetve többletberuházások nélkül az működőképes marad. A postai szolgáltatók közti együttműködés nevesített formája a tervezet szerint a hálózati hozzáférési szerződés. A hozzáférési szerződés azt hivatott szolgálni, hogy azok az egyetemes postai szolgáltatók is felvehessenek az ország egész területére szóló küldeményeket, akik maguk nem rendelkeznek országos kiterjedésű postai hálózattal. Ennek érdekében az adott területen kézbesítési hálózattal rendelkező egyetemes szolgáltatót, szabad kézbesítési kapacitásának rendelkezésre bocsátására, szerződéskötési kötelezettséggel terheli a jogszabály. A szerződés megkötését az egyetemes szolgáltató csak akkor tagadhatja meg, ha nincs szabad kézbesítési kapacitása. A törvényjavaslat az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeinek csupán természetszerűleg elengedhetetlen kellékeit határozza meg, alapjában véve a felekre bízza a megállapodás kialakítását. Amennyiben a feleknek nem sikerül megállapodásra jutniuk, a hírközlési hatósághoz fordulhatnak vitás kérdéseikkel kapcsolatos döntés meghozatala érdekében.

A 37-39. §-okhoz

E paragrafusok tartalmazzák azon postai tevékenységek ellátására vonatkozó keretjellegű rendelkezéseket, amelyek nem postai küldemény felvételével, feldolgozásával, továbbításával és kézbesítésével, tehát nem a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatosak, de a postai szolgáltató által ellátható (37. §), vagy a postai szolgáltató által a törvény erejénél fogva kötelezően ellátandó (38. §) tevékenységeket jelentik.

A postai készpénzátutalási és pénzforgalmi közvetítői tevékenység és a postautalvány szolgáltatás a Hkt. szabályozásában még a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagos jogosultságába tartozó postai tevékenységek voltak, azonban az Európai Bizottság erre vonatkozó kifogása alapján a jogalkotó e tevékenységek ellátását is kivonta a kizárólagosság alól, tehát felszabadította e tevékenységek ellátásának piacát. A liberalizáció e tevékenységek speciális jellegére tekintettel nem mehet végbe garanciális szabályok egyidejű felállítása nélkül, hiszen nagy értékű, készpénzhez kötődő postai tevékenységekről van szó. Így e tevékenységet a kijelölt egyetemes postai szolgáltatón kívül csak egy ahhoz hasonlóan erős pénzügyi hátterű, megbízható, erre felkészült és ezért az egyetemes postai szolgáltatások fenntartott szolgáltatásokon kívüli teljes körét az ország egész területén ellátni képes szolgáltató számára nyitja meg a törvény. Ez a postai tevékenység azonban nem jelentheti a hazai pénzforgalomra vonatkozó szabályozás betartásának jogi kiskapuját, ezért a törvény külön is kitér arra, hogy a postai tevékenység keretében elfogadott fizetési megbízásokat a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályban meghatározott időtartamon belül kell továbbítani és elszámolni (37. §).

A távirat-szolgáltatás szabályozása átmenetinek tekinthető, hisz a táviratot az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az Internet elterjedése a közeljövőben teljesen ki fogja szorítani. Addig az időpontig azonban a jogalkotó biztosítani kívánja az ilyen szolgáltatások igénybevételére lehetőséggel nem rendelkező személyek gyors információcseréjét, így az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezete hasonló rendelkezéseivel összhangban e törvényjavaslat is előírja a kijelölt egyetemes postai szolgáltató és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kötelező együttműködését a távirat-szolgáltatás hozzáférhetőségének biztosítása tekintetében (38. §).

A tervezet törvényi szinten, a postai tevékenységek közül kizárólag a postai szolgáltatások szabályait határozza meg részletesen. Garanciális szempontból indokolt, hogy a postai tevékenységnek minősülő egyéb tevékenységek (távirat, postautalvány, postai készpénz átutalási tevékenység és a postai pénzforgalmi tevékenység) legalapvetőbb szerződési és felelősségi kérdéseit is törvényi szintű jogszabály rendezze. Tekintettel arra, hogy e tevékenységek nem postai szolgáltatások, a postai szolgáltatások vonatkozásában alkalmazandó felelősségi szabályok ezek eseteiben nem lehetnek korlátozás nélkül érvényesek. A törvény ebben a kérdéskörben ezért elsősorban a Ptk., illetve a postai szolgáltatásokra kialakított, de itt is alkalmazható felelősségi szabályokra utal (39. §).

A 40-41. §-okhoz

A törvényjavaslat szerinti új postai szolgáltatók piacra lépése az együttműködési megállapodás lehetősége ellenére is esetlegesen magával hozza, hogy saját postai hálózatot építenek ki, ezért a törvény biztosítani kívánja a postai létesítmények elhelyezéséhez szükséges ingatlanok igénybe vételét és azt a jogos fogyasztói igényt, hogy könnyen és akadály mentesen hozzá lehessen férni a postai hálózathoz (40. §).

Habár a postai berendezések forgalomba hozatala nem minősül postai tevékenységnek, a törvénynek rögzítenie kell az e berendezésekkel kapcsolatos legalapvetőbb követelményeket. Ezek sorában a fogyatékkal élők jogainak, a személyes adatok védelmével kapcsolatos és a magánélethez fűződő jogoknak, továbbá a visszaélések megakadályozására alkalmas kialakításra vonatkozó - tulajdonképpen magától értetődő és természetszerűleg alkalmazandó - követelményeknek, a törvényben történő szerepeltetése indokolt (41. §).

A 42-44. §-okhoz

E paragrafusokkal kezdődik a postával kapcsolatos állami feladatok és azt ezt ellátó szervezetek szabályozása. Az állam alapvető feladatainak meghatározása során a törvényjavaslat a liberalizált postai piac megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állami szerepvállalást jelölte meg, így többek között a verseny elősegítését, a szabályozott, nyílt és átlátható piaci környezet folyamatos fenntartását, az állami hatósági intézményrendszer működtetését. Az intézményi rendszer egységei a Kormány, a minisztériumok, a legfőbb ügyész és a hatóságok, amelyek a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően vesznek részt az állami feladatok ellátásában. A törvény azonban e szereplők feladatainak szabályozási kérdéseit csupán abban a tekintetben tartalmazza, amelyek a postai tevékenység, illetve különösen a postai szolgáltatás biztosításához az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetében részletesen szabályozottakhoz képest eltérést, különlegességet jelentenek.

A Hkt. hatályba lépése óta eltelt időszak postai szolgáltatások működésére, azok finanszírozási kérdéseire vonatkozó tapasztalatai, továbbá a nemzetközi szabályozási és gyakorlati működtetési ismeretek jelentős koncepcionális változtatást indokoltak a törvény Egyetemes Postai Támogatási Alappal kapcsolatos kérdések szabályozása vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy egyrészt az egyetemes postai szolgáltatások - a fenntartott szolgáltatás kivételével - a törvény hatályba lépését követően továbbra is a szolgáltató által szabadon megállapítható árú szolgáltatások maradnak, másrészt, hogy a törvényjavaslat továbbra is az EU irányelvek adta lehetőségeken belül a lehető legnagyobb szolgáltatási kört sorolja a kijelölt egyetemes postai szolgáltató által ellátható fenntartott szolgáltatás körébe, a törvény az Egyetemes Postai Támogatási Alap létrehozásáról, működtetéséről nem rendelkezik. Amellett, hogy az európai postaigazgatásoknak is csak rendkívül szűk körében található valóban működő hasonló finanszírozási eszköz, a jogalkotó megítélése szerint az Egyetemes Postai Támogatási Alap létrehozása és működtetése a már így is többszörös finanszírozási lehetőséget magába foglaló törvényi előírások mellett indokolatlan.

Végül ez a szakasz tartalmazza a magyar postaigazgatás képviseletét ellátó szervek megnevezését, tekintettel arra, hogy az Egyetemes Postaegyesület a tagországok - így Magyarország - számára is előírja, hogy belső jogrendjében határozza meg a "postaigazgatás" megtestesítőjét (42. §).

A Kormány és a miniszter postával kapcsolatos feladatait a törvény 43-44. §-ai részletezik.

A 45-48. §-okhoz

A törvényjavaslat szerint a postai hatósági feladatokat az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el, amelynek a liberalizált hírközlési, ezen belül a postai piac meghatározó szereplőjének kell lennie. A törvényjavaslat a hatóság összetett szerepkörét úgy állapítja meg, hogy illeszkedjék a magyar közigazgatás szervezet-rendszerébe, ugyanakkor megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, harmonizáljon a hazai jogszabályokkal és a hatósággal szemben támasztott uniós követelményekkel. A törvényjavaslat az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetével történő duplikált szabályozás elkerülése érdekében a hatóság feladatai, felügyeleti tevékenysége kapcsán kifejezetten csak a postai specialitásokat részletezi, minden más vonatkozásban a hírközlési ágazat párhuzamos törvényét tekinti alkalmazandónak.

A 49. §-hoz

A törvényjavaslat a Hkt-hoz mérten is kiemelt mértékű fogyasztói érdekvédelmi szemlélete abban is tükröződik, hogy a hírközlési hatóság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttműködésének részletes szabályain túlmenően nem csak a fogyasztók hatósági szervével, hanem a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel kapcsolatos érdekegyeztetésről is rendelkezik. Így új eleme a szabályozásnak, hogy a fogyasztói civil szervezetek és a szolgáltatói érdekvédelmi szervezetek részvételét a jogszabály-előkészítői folyamatokban a törvény erejével biztosítja (49. §).

Az 50. §-hoz

A paragrafus a kijelölt egyetemes postai szolgáltató megnevezését tartalmazza.

Az 51. §-hoz

A törvény hatályba lépésének napja 2004. január 1, egyúttal rendelkezik az EU irányelveiben már ma is nyomon követhető fokozatos postai piaci liberalizáció következő állomása miatt 2006. január 1-től hatályba lépő új, a törvény 7. §-ában meghatározottakhoz képest is szűkebb fenntartott szolgáltatásról. Tekintettel arra, hogy a törvény az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatályba lépésével együttesen képes csak a Hkt. kiváltására, illetve, hogy a Hkt. rendelkezéseinek döntő többségét az ágazati párhuzamos jogszabály veszi át, nem a törvényjavaslat rendelkezik a Hkt hatályon kívül helyezéséről.

Az 52. §-hoz

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezései egyrészt kötelezettséget írnak elő a Hkt.-nak megfelelően, bejelentés alapján végzett postai szolgáltatást ellátó szolgáltatók számára, hogy korábbi bejelentésüket 60 napon belül egészítsék ki az új szabályozásnak megfelelő új adatokkal. Másrészt, mivel a törvényjavaslat új postai szolgáltatásokat is definiál és annak hatályba lépése előtt az ellátott szolgáltatás még más szolgáltatási szerződés feltétel-rendszere szerint volt ellátható, ezekre az esetekre pótlólagos bejelentési kötelezettséget állapít meg az ebben a körben működő szolgáltatók számára.

Az 53-55. §-okhoz

Figyelembe véve, hogy a törvényjavaslat több tekintetben csupán keretjellegű szabályokat állapít meg, továbbá, hogy számos olyan rendelkezés megalkotására is szükség van, amelyek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény elveinek megfelelően nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, a törvényjavaslat a Kormány részére ad felhatalmazást, hogy megállapítsa többek között a postai szolgáltatások nyújtásának, a postai szolgáltatási szerződésnek, a hivatalos iratok kézbesítésének, a távirat-szolgáltatás, a postai készpénz átutalási tevékenység és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, a postautalvány szolgáltatás ellátásának részletes szabályait. Ugyanezen a jogszabályi hierarchiai szinten szükséges megalkotni a törvényben keretjelleggel kialakított postai szolgáltatók adatkezelési szabályainak, valamint a szolgáltatók (és közreműködőik) és a titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervezetek együttműködési szabályainak részleteit is.

A miniszter - törvényben megjelenő - jogszabályalkotásra vonatkozó feladatai alapján rendeletben állapítja meg egyebek mellett a hatóság felügyeleti tevékenységének, eljárási díjainak részletszabályait, továbbá a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit (53. §).

Az 54. §-ban a törvényjavaslat módosítja az árak megállapításáról szóló törvény mellékletében szereplő hivatkozást a Hkt. helyett erre a törvényre. Ez a szakasz a polgári perrendtartásról szóló törvény olyan irányú módosítását jelentő rendelkezést is tartalmaz, amely meghatározza az átvétel megtagadásának, vagy át nem vételének okán eredménytelenül zárult, bírósági iratokat tartalmazó postai küldemények kézbesítettségét. Ez utóbbi a jogbiztonság érdekében elengedhetetlen módosítást jelent.

A törvényjavaslat 55. §-a deklarálja e törvény tekintetében az EU jogharmonizációt és jelöli azokat az EU irányelveket, amelyekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.