MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/5727.
számú
ORSZÁGGYŰLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT

az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben való magyar katonai részvételről

Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter

2003. október

Az Országgyűlés
.../2003. (...) OGY
határozata

az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben való magyar katonai részvételről

Az Országgyűlés - figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2001. december 20-án elfogadott 1386. (2001) számú határozatára - az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontjában foglalt jogkörében:

1. hozzájárul ahhoz, hogy egyidejűleg, legfeljebb 50 fő, a Magyar Honvédség állományába tartozó katona - egyéni beosztás alapján - az ISAF, vagy az azt felváltó, feladatait átvevő, NATO által vezetett szervezetekben a NATO műveletek befejezéséig részt vegyen.

2. felhívja a Kormányt, hogy a határozat alapján megtett intézkedéseiről, illetve a katonák tevékenységéről az Országgyűlés Külügyi Bizottságát és Honvédelmi Bizottságát igény szerint tájékoztassa.

INDOKOLÁS

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. december 20-án fogadta el az 1386. (2001) számú határozatát, amely felhatalmazást adott az Afgán Ideiglenes Hatóság megsegítésére hivatott Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők létrehozására (International Security Assistance Force - ISAF).

Az Országgyűlés az ENSZ BT 1386-os számú határozata alapján az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben magyar katonai egészségügyi kontingens részvételéről szóló 111/2002. (XII. 18.) OGY határozat (a továbbiakban: Határozat) elfogadásával lehetőséget teremtett egy legfeljebb 50 fős magyar katonai egészségügyi kontingensnek az ISAF művelet keretében történő kiküldéséhez.

Az ENSZ illetékeseivel történt egyeztetést követően az Észak-atlanti Tanács (NAC) 2003. április 16-án - Németország, Kanada és Hollandia kérésére - úgy döntött, hogy a szervezet a jövőben fokozott szerepet vállal az ISAF misszióban. A fokozott szerepvállalás nem jelenti azt, hogy a misszió rendeltetésében változás következik be, az ISAF továbbra is ENSZ misszió marad és működését az ENSZ határozatai alapján folytatja.

Tekintettel arra, hogy az ISAF művelet irányítását a NATO vette át, annak parancsnokságáért, valamint a műveleti területen bármiféle tevékenység biztosításáért - legyen az katonai, vagy nem katonai célú - a Szövetség felelős.

A helyszíni működés egyik legfontosabb eleme a megfelelő parancsnoki struktúra kialakítása. Ennek érdekében a különböző NATO parancsnokságok állományából katonákat kívánnak az afganisztáni műveleteket irányító parancsnokságra áttelepíteni. Tekintettel azonban arra, hogy az afganisztáni rendezés várhatóan több éves katonai jelenlétet feltételez, a NATO-nak ennek megfelelően kell a működést terveznie. A parancsnoksági struktúrát ilyen hosszú távra kizárólag a működő NATO parancsnoksági állományból nem lehet biztosítani, ezért a NATO illetékesei szorgalmazták a tagállamoknál, hogy járuljanak hozzá a parancsnoki rendszerben feltétlenül szükséges - elsősorban felderítő és hadműveleti tiszti - beosztások feltöltéséhez.

A NATO Katonai Tanácsa szeptember 30-án az Észak-atlanti Tanács elé terjesztette azt a dokumentumot, amely a NATO-nak az ISAF műveletek keretében végzett tevékenységének kiszélesítéséről szóló javaslatokat tartalmazza. Erre tekintettel nyilvánvaló, hogy a határozati javaslat nem kizárólag a NATO parancsnoki struktúrájával kapcsolatos szövetségi igények kielégítését szolgálja, hanem minden olyan új, most még csak körvonalazódó feladatokban történő részvétel lehetőségét is biztosítja, amelyet az ISAF művelet - vagyis az ENSZ által meghatározott feladatrendszer - keretében a NATO az afganisztáni rendezés érdekében megvalósítani szándékozik a jövőben.

A határozati javaslat szövegének megfogalmazásából kitűnik, hogy jelen esetben nem egy önálló összetételű katonai alegység kiküldésének, hanem kifejezetten törzstiszti, illetve speciális katonai szakértelmet igénylő beosztások betöltésének lehetőségéről van szó.

Jelen esetben egyértelműen magyar katonáknak - az Alkotmány 19. § (3) j) pontjában szereplő - békefenntartó tevékenységben történő részvételéről van szó, így a közreműködéshez az Országgyűlés előzetes engedélyére van szükség.