A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/5834.
számú
országgyűlési határozati javaslat

a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján, Luxemburgban kelt európai egyezmény megerősítéséről

Előadó: dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter

Budapest, 2003. október

..../2003.(.....) OGY határozat
a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján, Luxemburgban kelt európai egyezmény megerősítéséről

Az Országgyűlés

1. megerősíti a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20-án, Luxemburgban kelt európai egyezményt;
2. felkéri a Magyar Köztársaság Elnökét, hogy a megerősítő okiratot aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki;
3. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az Európa Tanács Főtitkáránál helyezze letétbe a Magyar Köztársaság megerősítő okiratát; és felhívja, hogy ennek megtörténtéről valamint időpontjáról tájékoztassa az igazságügy-minisztert;
4. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezésekor az alábbi nyilatkozatot, illetőleg fenntartást tegye:
   nyilatkozat a 2. cikkhez: "Az Egyezmény 2. cikke szerinti Központi Hatóság feladatait a Magyar Köztársaságban az Igazságügyi Minisztérium látja el."
   fenntartás a 17. cikkhez: "Az Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Magyar Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a 8. és 9. cikkek vagy ezek valamelyike által felölelt esetekben megtagadja a felügyeleti jogot érintő határozat végrehajtását a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból."
5. felhívja a Kormányt, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 16. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel az Egyezmény Magyar Köztársaság vonatkozásában történő hatályba lépését követően haladéktalanul terjessze az Országgyűlés elé az Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

INDOKOLÁS

A gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján, Luxemburgban kelt európai egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) a Magyar Köztársaság nevében - a Kormány 2181/2002.(VI.8.). Korm. határozatában adott felhatalmazás alapján - 2002. november 14. napján aláírásra került.

Annak, hogy az Egyezmény valamely, azt aláíró állam vonatkozásában hatályba lépjen, a 21-22. cikkek rendelkezései értelmében nemzetközi jogi előfeltétele az is, hogy azt az érintett állam - saját belső alkotmányos szabályainak megfelelően - megerősítse, elfogadja, illetőleg jóváhagyja, és az erről szóló okiratát az Európa Tanács Főtitkáránál (mint az Egyezmény Letéteményesénél) elhelyezze. Figyelemmel arra, hogy az Egyezmény törvényhozási tárgyköröket (polgári eljárásjogi kérdéseket (külföldi határozatok hazai végrehajtásának feltételeit) szabályoz, illetőleg családjogi viszonyokat érint, azt magyar részről - figyelemmel az 1987. évi XI. tv. 3. § g) pontjára, 5. § e) pontjára - az Országgyűlésnek kell megerősítenie.

Az Egyezmény az Európa Tanács keretében került kidolgozásra; tárgyköre szervesen kapcsolódik a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25. napján kelt Hágai Egyezmény (kihirdette az 1986. évi 14. tvr.; a továbbiakban: Hágai Egyezmény) rendelkezéseihez, amelynek Magyarország már több mint másfél évtizede tagja. A gyermeknek egyik szülő (vagy harmadik személy) által történő jogellenes külföldre vitelével vagy külföldön történő jogellenes visszatartásával kapcsolatos tényállások jelentős részében rendelkezésre áll olyan bírósági (hatósági) határozat, amely az érintett gyermek vonatkozásában a szülői felügyeleti viszonyokat - a gyermek elhelyezését, valamint a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást - szabályozza. Az ilyen határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását szabályozza a jelen Egyezmény, amivel kiegészíti a Hágai Egyezmény rendelkezéseit és még hatékonyabbá teszi annak alkalmazását. Az Egyezmény így hozzájárul ahhoz, hogy az alkalmazásával eredményesebben lehet fellépni a gyermekek jogellenes külföldre vitele ellen.

Az elismerés és végrehajtás jogi feltételei tekintetében az Egyezmény három esetkör között tesz különbséget:

a) a 8. cikk szerinti eset: az egyik Szerződő Államban meghozott felügyeleti jogot érintő határozatot a többi Szerződő Államban feltétel nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani, amennyiben az alábbi körülmények állnak fenn:

• a gyermek meg nem engedett elvitelére [1. cikk d) pont] került sor;
• a gyermek visszavitelét (az eredeti felügyeleti viszonyok helyreállítását) hat hónapon belül kérik, és
• az ügy tényállását különösen szoros kapcsolat fűzi ahhoz a Szerződő Államhoz, amelyben a felügyeletet érintő határozatot meghozták, azaz: mind a gyermek, mind a szülők (kizárólag) ennek az állampolgárságával rendelkeznek és a gyermek szokásos tartózkodási helye is ebben az államban volt.

b) a 9. cikk szerinti eset: amennyiben a gyermek meg nem engedett elvitelére került sor, és a gyermek visszavitelét (az eredeti felügyeleti viszonyok helyreállítását) hat hónapon belül kérik, de az előző pontban említett harmadik körülmény - az ügy tényállása és a határozatot hozó Szerződő Állam közötti különösen szoros kapcsolat - nem áll fenn (pl. a gyermek szülei különböző állampolgárok), az Egyezmény már megtagadási okokat nevesít az egyik Szerződő Államban meghozott határozat más Szerződő Államban történő elismerése és végrehajtása kapcsán (az alperes védekezéshez fűződő jogainak sérelme a szabályszerű kézbesítés elmulasztása miatt; a határozatot meghozó bíróság joghatóságának hiánya; a határozat összeegyeztethetetlensége egy, a megkeresett Szerződő Államban az elvitelt megelőzően hozott határozattal).

c) a 10. cikk szerinti eset: a 8. és 9. cikkek szerinti "privilegizált" esetektől eltérően - amikor feltétel nélkül (8. cikk) vagy egyszerűsített feltételek mellett (9. cikk) kerül sor az egyik Szerződő Államban meghozott határozat más Szerződő Államban történő elismerésére és végrehajtására - a 10. cikk jelenti a tulajdonképpeni "alapesetet". A 9. cikkhez képest itt még tágabb a határozatok elismerésével és végrehajtásával szembeni megtagadási okok köre (pl. közrendi záradék; arra való hivatkozás, hogy a meghozott határozat elismerése és végrehajtása a körülmények megváltozása folytán már nem szolgálná a gyermek érdekeit).

Kiemelendő, hogy az Egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Államok részére, hogy a 8. és 9. cikkek szerinti "privilegizált" esetekben is alkalmazzák a más tagállamban hozott határozat elismerésével és végrehajtásával szembeni azon megtagadási okokat, amelyekre történő hivatkozásnak csak a 10. cikk szerinti "alapesetben" lenne helye, feltéve, hogy erre vonatkozó fenntartást jelentenek be az Egyezmény letéteményesénél.

A tagállamok nagy része élt e lehetőségével, és olyan tartalmú fenntartást jelentett be, miszerint az Egyezmény 8. és 9. cikkei által felölelt tényállások (jogellenes gyermekelviteli ügyek) esetén is fenntartják maguknak a jogot, hogy megtagadják a más Szerződő Államban hozott, felügyeleti jogot érintő határozat elismerését, illetőleg végrehajtását a 10. cikkben nevesített bármely okból. Indokolt, hogy Magyarország is éljen a (17. cikk által biztosított) lehetőséggel, és fenntartsa magának a jogot arra, hogy a 8. és 9. cikkek szerinti esetkörökben is megtagadja a más Szerződő Államban hozott határozatok elismerését vagy végrehajtását a 10. cikk (1) bek. a) pontjára (magyar közrend sérelme) történő hivatkozással.

Az Egyezményben részes államnak - a Hágai Egyezményhez hasonlóan - központi hatóságot kell kijelölnie, amelyről értesítenie kell az Európa Tanács főtitkárát. A központi hatóságok feladatait az Egyezmény határozza meg (2-6. cikkek). Az igények érvényesítése a központi hatóságok együttműködése útján történik, megkönnyítve a kérelmező igényérvényesítését egy olyan másik államban, amelynek jogrendszerét a kérelmező nem ismeri, nyelvét nem beszéli. Az Egyezmény értelmében a központi hatóságok a közreműködésükért semmiféle térítést nem követelhetnek a kérelmezőktől; ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek visszavitelével kapcsolatos költségekre (5. cikk (3) bek.). A Hágai Egyezmény magyar központi hatósága az Igazságügyi Minisztérium. A két egyezmény közötti szoros kapcsolatra tekintettel a célszerű az lenne, ha jelen Egyezmény magyar központi hatóságának feladatait is az Igazságügyi Minisztérium látná el.

Egyezmény

a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról

Az Európa Tanács azon tagállamai, amelyek jelen Egyezményt aláírták -

felismervén azt, hogy az Európa Tanács tagállamaiban a felügyeleti jogot érintő határozatok meghozatalánál a gyermek java meghatározó jelentőséggel bír;

meggyőződvén arról, hogy a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismerését és végrehajtását megkönnyítő szabályok bevezetése a gyermekek javának fokozottabb védelmét biztosítja;

abból a megfontolásból kiindulva, hogy erre tekintettel kívánatos annak nyomatékosítása, hogy a szülők gyermekkel történő személyes kapcsolattartása a felügyeleti jog természetes velejárója;

tekintetbe véve azon esetek növekvő számát, amikor a gyermeket meg nem engedett módon viszik valamely nemzetközi határon túlra, és megfelelő módon megoldandó az ennek során felmerülő nehézségeket, problémákat;

attól az óhajtól vezérelve, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek, amelyek lehetővé teszik az önkényes módon megszakított felügyeleti viszonyok helyreállítását;

meggyőződvén arról, hogy e célból kívánatos a különböző szükségleteknek és az eltérő körülményeknek megfelelő szabályok meghozatala;

attól az óhajtól vezérelve, hogy hatóságaik közötti együttműködést jogi téren bővítsék

- az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Jelen Egyezmény alkalmazásában

1. gyermek: állampolgárságára tekintet nélkül az a személy, aki 16. életévét még nem töltötte be, és a szokásos tartózkodási helye szerinti jog, az állampolgársága szerinti állam joga vagy a megkeresett állam belső joga szerint még nem jogosult arra, hogy tartózkodási helyét maga határozza meg;
2. hatóság: bíróság vagy közigazgatási hatóság;
3. felügyeleti jogot érintő határozat: valamely hatóság határozata, amennyiben az érinti a gyermek személye feletti felügyeletet, ideértve a tartózkodási helyének meghatározására irányuló jogot vagy a vele történő személyes kapcsolattartás jogát;
4. meg nem engedett elvitel: a gyermek valamely nemzetközi határon túlra történő elvitele, amennyiben ez a felügyeleti jogot érintő olyan határozatba ütközik, amelyet valamely Szerződő Államban hoztak, és valamely ilyen államban végrehajtható; meg nem engedett elvitelnek minősül az az eset is, amikor

i) a gyermeket a látogatási idő vagy valamely a felügyeleti jog gyakorlásának helyétől eltérő államterületen való más átmeneti jellegű tartózkodás elteltével nem viszik vissza a nemzetközi határon túlra;

ii) az elvitelt a 12. Cikk értelmében utólag nyilvánítják jogellenesnek.

I. Rész

Központi Hatóságok

2. Cikk

(1) Minden Szerződő Állam kijelöli azon Központi Hatóságát, amely a jelen Egyezményben meghatározott feladatokat ellátja.

(2) Szövetségi államok, valamint olyan államok, amelyek több jogrendszerrel rendelkeznek, több Központi Hatóságot is kijelölhetnek; ebben az esetben meghatározzák azok illetékességét.

(3) Minden, jelen Cikk szerinti kijelölésről tájékoztatni kell az Európa Tanács Főtitkárát.

3. Cikk

(1) A Szerződő Államok Központi Hatóságai együttműködnek, és támogatják államaik illetékes hatóságainak együttműködését.

(2) Jelen Egyezmény végrehajtását megkönnyítendő, a Szerződő Államok Központi Hatóságai

1. biztosítják az illetékes hatóságoktól származó azon tájékoztatás iránti megkeresések továbbítását, amelyek folyamatban lévő eljárásokat érintő jog- és ténykérdésre vonatkoznak;
2. kérelemre felvilágosítást nyújtanak egymásnak a gyermekek feletti felügyeleti jogot szabályozó joganyagukról, és annak változásairól;
3. egymást értesítik az Egyezmény alkalmazása során fellépő minden nehézségről, és amennyire csak lehetséges, elhárítják az alkalmazása útjában álló akadályokat.

4. Cikk

(1) Ha valaki a Szerződő Államok valamelyikében a felügyeleti jogot érintő határozat hozatalát eszközölte ki, és annak más Szerződő Államban történő elismerését vagy végrehajtását kívánja, eziránt kérelmet nyújthat be bármely Szerződő Állam Központi Hatóságánál.

(2) A kérelemhez a 13. Cikkben meghatározott iratokat kell mellékelni.

(3) Amennyiben azon Központi Hatóság, amelynél a kérelmet benyújtják, nem Központi Hatósága a megkeresett államnak, közvetlen úton és haladéktalanul továbbítja az iratokat az utóbbi hatóságnak.

(4) A Központi Hatóság, amelynél a kérelmet benyújtják, elutasíthatja közreműködését, amennyiben a jelen Egyezményben előírt feltételek nyilvánvalóan nem teljesültek.

(5) A Központi Hatóság, amelynél a kérelmet benyújtják, a kérelmezőt haladéktalanul értesíti kérelmének további intézéséről.

5. Cikk

(1) A megkeresett állam Központi Hatósága haladéktalanul megtesz vagy kezdeményez minden, általa alkalmasnak tartott intézkedést, és szükséghez képest eljárást indít saját államának illetékes hatóságai előtt annak érdekében, hogy

1. a gyermek tartózkodási helyét felderítsék;
2. azt - különösen a szükséges ideiglenes intézkedések révén - elkerüljék, hogy a gyermek vagy a kérelmező érdekei sérelmet szenvedjenek;
3. a határozat elismerését vagy végrehajtását biztosítsák;
4. amennyiben a határozat végrehajtását engedélyezik, a gyermek kérelmezőnek történő átadását biztosítsák;
5. a megkereső hatóságok a megtett intézkedésekről és azok eredményéről értesítsék.

(2) Amennyiben a megkeresett állam Központi Hatósága okkal feltételezi, hogy a gyermek valamely másik Szerződő Állam területén található, az iratokat haladéktalanul és közvetlen úton továbbítja ezen állam Központi Hatóságához.

(3) A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy semmiféle térítést nem követelnek a kérelmezőtől azon intézkedésekért, amelyeket érdekében az érintett állam Központi Hatósága az (1) bekezdés alapján megtett; e rendelkezés vonatkozik az eljárási költségekre és adott esetben az ügyvédi költségekre is, nem vonatkozik azonban a gyermek visszavitelével kapcsolatban felmerülő költségekre.

(4) Amennyiben az elismerést vagy végrehajtást megtagadják, és a megkeresett állam Központi Hatósága olyan állásponton van, miszerint helyt kell adnia a kérelmező azon kérelmének, amely arra irányul, hogy a megkeresett államban is hozzanak egy érdemi határozatot, akkor e Központi Hatóság lehetőségeihez mérten minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelmező képviseletét olyan feltételek mellett biztosítsa, amelyek nem kevésbé kedvezőtlenebbek azon személyénél, aki ezen államban rendelkezik lakóhellyel, és rendelkezik annak állampolgárságával; így különösen eljárást indíthat e célból saját illetékes hatóságai előtt.

6. Cikk

(1) Az érintett Központi Hatóságok közötti külön megállapodásokat és a (3) bekezdés rendelkezéseit nem érintvén

1. a megkeresett Állam Központi Hatóságához irányuló valamennyi közleményt ezen Állam hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, avagy ezen nyelv vagy nyelvek egyikén készült fordítással kell ellátni;
2. a megkeresett Állam Központi Hatósága mindazonáltal el kell hogy fogadjon olyan közleményeket is, amelyek angol vagy francia nyelven készültek, avagy ezen nyelvek egyikén készült fordítással lettek ellátva.

(2) A megkeresett Állam Központi Hatóságától származó közlemények, ideértve azokat is, amelyek tárgya vizsgálatainak eredménye, ezen Állam hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén, avagy angol vagy francia nyelven készülhetnek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását bármely Szerződő Állam részben vagy egészben kizárhatja. Amennyiben valamely Szerződő Állam ilyen fenntartást tett, a többi Szerződő Állam is alkalmazhatja vele szemben e fenntartást.

II. Rész

A határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállítása

7. Cikk

Azon, felügyeleti viszonyokat érintő határozatokat, amelyeket az egyik Szerződő Államban hoznak, a többi Szerződő Államban elismernek, és - amennyiben a határozat a meghozatalának helye szerinti Államban végrehajtható - végrehajthatóvá nyilvánítanak.

8. Cikk

(1) Meg nem engedett elvitel esetén a megkeresett Állam Központi Hatósága haladéktalanul intézkedik az eredeti felügyeleti viszonyok helyreállítása iránt, ha

1. az eljárás azon Államban történő megindításának időpontjában, amelyben a határozatot meghozták, avagy - ha ez korábban történt - a meg nem engedett elvitel időpontjában a gyermek és szülei csak ezen Állam állampolgárai voltak, és a gyermek szokásos tartózkodási helye ezen Állam területén volt; és
2. az eredeti felügyeleti viszonyok helyreállítása iránti kérelmet a meg nem engedett elvitelt követő hat hónapon belül nyújtják be valamelyik Központi Hatóságnál.

(2) Amennyiben a megkeresett Állam joga szerint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek bírósági eljárás nélkül nem teljesíthetőek, ezen eljárásban nem alkalmazhatóak az Egyezményben megjelölt megtagadási okok.

(3) Amennyiben a felügyeleti jog jogosultja és valamely harmadik személy között létrejött, az illetékes hatóság által jóváhagyott megállapodás a harmadik személy részére személyes kapcsolattartási jogot biztosít, és a külföldre vitt gyermeket a megállapodás szerinti idő elteltével nem adják vissza a felügyeleti jog jogosultjának, a felügyeleti viszonyokat a az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell helyreállítani. Ugyanez irányadó akkor is, ha az illetékes hatóság által hozott határozat biztosít ilyen jogot a felügyeleti joggal nem rendelkező valamely személynek.

9. Cikk

(1) Amennyiben a meg nem engedett elvitelnek a 8. Cikkben meghatározottaktól eltérő eseteiben az elvitelt követő hat hónapon belül kérelmet nyújtanak be valamely Központi Hatóságnál, az elismerés és végrehajtás kizárólag az alábbi esetekben tagadható meg:

1. olyan határozat esetében, amelyet az alperes vagy törvényes képviselője távollétében hoztak, az alperes részére az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratot vagy az azzal egy tekintet alá eső iratot nem kézbesítették szabályszerűen, illetőleg olyan időben, hogy a védekezés módjában állott volna; a kézbesítés elmaradása viszont nem képezheti az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának alapjául akkor, ha a kézbesítést amiatt nem foganatosították, mert az alperes tartózkodási helyét eltitkolta azon személy előtt, aki az eljárást az eredeti Államban megindította;
2. olyan határozat esetében, amelyet az alperes vagy törvényes képviselője távollétében hoztak, a határozatot meghozó hatóság joghatósága nem az alábbi okok valamelyikén alapult:
   i) az alperes szokásos tartózkodási helyén;
   ii) a gyermek szüleinek utolsó közös tartózkodási helyén, feltéve, hogy legalább a szülők egyikének szokásos tartózkodási helye még ott volt; vagy
   iii) a gyermek szokásos tartózkodási helyén;
3. amennyiben a határozat összeegyeztethetetlen egy, a felügyeleti jogot érintő olyan határozattal, amely a megkeresett Államban a gyermek elvitelét megelőzően vált végrehajthatóvá, kivéve ha a gyermeknek az elvitelt megelőző egy évben a megkereső Államban volt a szokásos tartózkodási helye.

(2) Amennyiben egyik Központi Hatóságnál sem nyújtottak be kérelmet, az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a meg nem engedett elvitelt követő hat hónapon belül kérelmezik az elismerést és végrehajtást.

(3) A külföldi határozatot semmiféle esetben sem szabad érdemben felülvizsgálni.

10. Cikk

(1) A 8. és 9. Cikkekben meghatározottaktól eltérő esetekben az elismerést és végrehajtást nem csak a 9. Cikkben meghatározott okokból lehet megtagadni, hanem az alábbi okok valamelyike alapján is:

1. ha a határozat joghatásai nyilvánvalóan összeegyeztethetetlenek a megkeresett Állam családi jogának és gyermekekre vonatkozó joganyagának alapvető elveivel;
2. ha a körülmények megváltozása folytán - ide tartozik az idő múlása is, nem tartozik azonban ide a gyermek tartózkodási helyének meg nem engedett elvitel következtében történt megváltozása - az eredeti határozat joghatásai már nyilvánvalóan nem szolgálják a gyermek javát;
3. ha az eljárás eredeti Államban történő megindításának időpontjában
   i) a gyermek a megkeresett Állam állampolgára volt, vagy szokásos tartózkodási helye ott volt, és nem állott ilyen kapcsolatban az eredeti Állammal;
   ii) a gyermek mind az eredeti Államnak, mind pedig a megkeresett Államnak állampolgára volt, és szokásos tartózkodási helye a megkeresett Államban volt;
4. ha a határozat összeegyeztethetetlen egy, a megkeresett Államban hozott, avagy harmadik államban hozott és a megkeresett Államban végrehajtható határozattal; e határozatnak olyan eljárásban meghozottnak kell lennie, amelyet még azt megelőzően indítottak, mielőtt az elismerés vagy végrehajtás iránti kérelmet benyújtották volna, és az elismerés vagy végrehajtás megtagadása a gyermek javát kell, hogy szolgálja.

(2) Ezen esetekben az elismerés vagy végrehajtás iránti eljárást az alábbi okok valamelyike folytán fel lehet függeszteni:

1. ha az eredeti határozattal szemben rendes jogorvoslatot nyújtottak be;
2. ha a megkeresett Államban a gyermek vonatkozásában felügyeleti jogot érintő eljárás van függőben, és ezt az eljárást az eredeti Államban folyamatban volt eljárás megindítását megelőzően indították;
3. amennyiben a gyermek vonatkozásában hozott, felügyeleti jogot érintő más határozat végrehajtás iránti eljárás, vagy elismerés iránti más eljárás tárgyát képezi.

11. Cikk

(1) A gyermekkel való személyes kapcsolattartást érintő határozatokat, továbbá a felügyeleti jogot érintő határozatoknak a személyes kapcsolattartást érintő rendelkezéseit, ugyanolyan feltételek mellett kell elismerni és végrehajtani, mint a felügyeleti jogot érintő más határozatokat.

(2) A megkeresett Állam illetékes hatósága mindazonáltal meghatározhatja a személyes kapcsolattartási jog gyakorlásának és érvényre juttatásának feltételeit; ennek során különösen a felek által erre vonatkozólag vállalt kötelezettségekre kell különös figyelmet fordítani.

(3) Amennyiben a személyes kapcsolattartási jog tekintetében nem hoztak határozatot, vagy ha a felügyeleti jogot érintő határozat elismerését vagy végrehajtását megtagadták, a megkeresett Állam Központi Hatósága - annak a személynek a kérelmére, aki a személyes kapcsolattartási jogot igényli - a saját Államának illetékes hatóságához fordulhat ilyen határozat meghozatala érdekében.

12. Cikk

Amennyiben addig az időpontig, amikor a gyermeket valamely nemzetközi határon túlra vitték, a felügyeleti jog tárgyában egyik Szerződő Államban sem hoztak végrehajtható határozatot, akkor ezt az Egyezményt alkalmazni kell minden, a Szerződő Államok valamelyikében hozott olyan későbbi határozatra, amellyel az elvitelt valamely érdekelt kérelmére jogellenesnek nyilvánítják.

III. Rész

Eljárás

13. Cikk

(1) A felügyeleti jogot érintő határozat valamely más Szerződő Államban történő elismerése vagy végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell

1. azt az iratot, amelyben a megkeresett Állam Központi Hatóságát felhatalmazzák arra, hogy a kérelmező érdekében eljárjon, avagy erre a célra más képviselőt jelöljön ki;
2. a határozat olyan másolatát, amely a hitelességhez megkívánt feltételeknek eleget tesz;
3. az alperes vagy a törvényes képviselőjének távollétében hozott határozat esetében azt az iratot, amelyből kitűnik, hogy az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratot vagy az azzal egy tekintet alá eső iratot az alperesnek szabályszerűen kézbesítették;
4. adott esetben azt az iratot, amelyből kitűnik, hogy a határozat az eredeti Állam joga szerint végrehajtható;
5. ha lehetséges, a gyermeknek a megkeresett Államban levő tartózkodási helyére vagy vélhető tartózkodási helyére vonatkozó adatot;
6. arra vonatkozó javaslatokat, hogy a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti viszonyok helyreállítása hogyan kerüljön helyreállításra.

(2) A fent megjelölt iratokhoz szükség esetén fordítást kell csatolni, a 6. Cikk rendelkezéseire tekintettel.

14. Cikk

A felügyeleti jogot érintő határozat elismerésére és végrehajtására valamennyi Szerződő Állam egyszerű és gyorsított eljárást alkalmaz. Ebből a célból biztosítják azt, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítást egyszerű kérelem formájában lehet kérelmezni.

15. Cikk

(1) Mielőtt a megkeresett Állam hatósága a 10. Cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozatot hoz,

1. be kell szereznie a gyermek véleményét, kivéve, ha ez akadályba ütközik, különösen a gyermek korára és értelmi szintjére tekintettel;
2. megkívánhatja, hogy folytassanak le megfelelő vizsgálatokat.

(2) A Szerződő Államok valamelyikében lefolytatott vizsgálat költségeit azon Állam hatóságai viselik, amelyben azokat lefolytatták.

(3) A vizsgálatok lefolytatására irányuló megkereséseket és a vizsgálatok eredményeit a Központi Hatóságok útján lehet továbbítani az érintett hatóságokhoz.

16. Cikk

Az Egyezménnyel összefüggésben semmiféle hitelesítés vagy hasonló formalitás nem követelhető.

IV. Rész

Fenntartások

17. Cikk

(1) Bármely Szerződő Állam tehet olyan fenntartást, miszerint a 8. és 9. Cikkek, vagy az ezen cikkek valamelyike által felölelt esetekben megtagadhatja a felügyeleti jogot érintő határozatok elismerését és végrehajtását a 10. Cikkben meghatározott olyan okokból, amelyeket a fenntartásban megjelölt.

(2) Azon határozatok elismerését és végrehajtását, amelyeket abban a Szerződő Államban hoztak, amely az (1) bekezdés szerinti fenntartást tett, a Szerződő Államok bármelyikében megtagadhatják, az e fenntartásban megjelölt kiegészítő okok valamelyike alapján.

18. Cikk

Bármely Szerződő Állam tehet olyan fenntartást, miszerint a 12. Cikk rendelkezését nem tartja magára nézve kötelezőnek. A 12. Cikkben megjelölt olyan határozatokra, amelyeket abban a Szerződő Államban hoztak, amely ilyen fenntartást tett, jelen Egyezmény nem alkalmazható.

V. Rész

Más egyezmények

19. Cikk

Jelen Egyezmény nem zárja ki azt, hogy az eredeti Állam és a megkeresett Állam közötti más nemzetközi egyezmény vagy a megkeresett Állam nem nemzetközi szerződésen alapuló joga kerüljön alkalmazásra valamely határozat elismerése vagy végrehajtása érdekében.

20. Cikk

(1) Jelen Egyezmény nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Államok valamelyikét terhelik valamely harmadik Állammal szemben olyan nemzetközi egyezmény alapján, amely kiterjed a jelen Egyezményben szabályozott ügyekre.

(2) Amennyiben két vagy több Szerződő Állam egységes jogi szabályozást alkotott a gyermekeket érintő felügyeleti jog területén, vagy egy külön rendszert hozott létre az e területen hozott határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében, avagy a jövőben teszi ezt, az érintett Államok szabadon dönthetnek arról, hogy egymás közötti viszonylatukban jelen Egyezmény vagy annak valamely része helyett, az említett jogi szabályozást vagy rendszert alkalmazzák. Annak érdekében, hogy e rendelkezéssel élhessenek, ezen Államoknak döntésükről értesíteniük kell az Európa Tanács Főtitkárát.

VI. Rész

Záró Rendelkezések

21. Cikk

Jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai számára. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

22. Cikk

(1) Jelen Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely az azon napot követő három hónapos időszak után következik, amikor az Európa Tanács három tagállama, a 21. Cikknek megfelelően kinyilvánította, hogy vállalja az Egyezmény szerinti kötelezettségeket.

(2) Minden olyan tagállam vonatkozásában, amely később nyilvánítja ki, hogy vállalja az Egyezményben foglalt kötelezettségeket, az Egyezmény a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.

23. Cikk

(1) Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Alapszabály 20. Cikk d pontjában meghatározott többséggel és azon Szerződő Államok képviselőinek egyhangú egyetértésével meghozott határozatával, amelyek jogosultak a Bizottságban történő részvételre, bármely, az Európa Tanácsban tagsággal nem rendelkező Államot meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra.

(2) Minden csatlakozó Állam vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.

24. Cikk

(1) Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról szóló okiratának, avagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor bármely Állam megjelölhet egy vagy több olyan felségterületet, amelyen az Egyezmény alkalmazásra kerül.

(2) Bármikor ezt követően az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatával bármely Állam kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatában megjelölt akármelyik további területére. Ezen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkárhoz történő megérkezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.

(3) Bármely az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozat visszavonható akármelyik abban megjelölt terület vonatkozásában, a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel. A visszavonás a jegyzéknek a Főtitkárhoz történő megérkezését követő hat hónapos időszak utáni hónap első napján válik hatályossá.

25. Cikk

(1) Azon Állam, amely két vagy több olyan területi egységből áll, amelyekben a gyermekeket érintő feletti felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek, valamint a felügyeleti jog tárgyában hozott határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében eltérő jogi rendszer érvényesül, az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról szóló okirat, avagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor nyilatkozhat arról, hogy az Egyezmény valamennyi területi egységében vagy csupán azok némelyikében kerül alkalmazásra.

(2) Az ilyen Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatával bármikor ezt követően kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatában megjelölt bármelyik további területi egységére. Ezen területi egység vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkárhoz történő megérkezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.

(3) Bármely az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozat visszavonható akármelyik abban megjelölt területi egység vonatkozásában, a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel. A visszavonás a jegyzéknek a Főtitkárhoz történő megérkezését követő hat hónapos időszak utáni hónap első napján válik hatályossá.

26. Cikk

(1) Amennyiben valamely Államban a gyermekeket érintő felügyeleti jog tekintetében két vagy több olyan jogi rendszer létezik, amelyeknek alkalmazási köre területileg különböző, akkor

1. a valamely személy szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti jogra történő utalás alatt, arra a jogrendszerre történő utalást kell érteni, amelyet az ezen Államban hatályos jogszabályok határoznak meg, avagy ha ilyen jogszabályok nincsenek, akkor arra a jogrendszerre történő utalást, amelyhez az érintett személyt a legszorosabb kapcsolat fűzi;
2. az eredeti Államra vagy a megkeresett Államra történő utalás alatt arra a területi egységre történő utalást kell érteni, amelyben a határozatot meghozták, avagy amelyben a határozat elismerését vagy végrehajtását vagy a felügyeleti viszonyok helyreállítását kérelmezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját megfelelően alkalmazni kell azon Államokra, amelyekben a felügyeleti jog tekintetében két vagy több olyan jogi rendszer létezik, amelyeknek alkalmazási köre személyileg különböző.

27. Cikk

(1) Az aláíráskor, a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról szóló okirat, avagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor bármely Állam kinyilváníthatja, hogy a 6. Cikk (3) bekezdése, és a 17. és 18. Cikkek szerinti egy vagy több fenntartással kíván élni. Egyéb fenntartások tételének nincs helye.

(2) Bármely Szerződő Állam, amely az (1) bekezdés értelmében fenntartást tett, azt az Európa Tanács Főtitkárához intézett jegyzékkel részben vagy egészben visszavonhatja. A visszavonás a jegyzéknek a Főtitkárhoz történő megérkezésével válik hatályossá.

28. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik év végén, továbbá saját kezdeményezésére bármikor ezt követően ülésre hívja meg a Szerződő Államok által kijelölt Központi Hatóságok képviselőit annak érdekében, hogy megtárgyalják az Egyezmény működését, és megkönnyítsék azt. Az Európa Tanács bármely olyan tagállama, amely nem részese jelen Egyezménynek, megfigyelő révén képviseltetheti magát az ülésen. Az ülések munkájáról jelentést kell készíteni, és azt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé kell terjeszteni.

29. Cikk

(1) Jelen Egyezményt bármely Szerződő Állam bármikor felmondhatja, az Európa Tanács Főtitkárához intézett jegyzék útján

(2) A felmondás a jegyzéknek a Főtitkárhoz történő megérkezését követő hat hónapos időszak utáni hónap első napján válik hatályossá.

30. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács minden tagállamát, továbbá a jelen Egyezményhez csatlakozó valamennyi Államot tájékoztat

1. valamennyi aláírásról;
2. valamennyi megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról szóló okirat, avagy a csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
3. jelen Egyezménynek a 22., 23., 24. és 25. Cikkek szerinti valamennyi hatálybalépéséről;
4. jelen Egyezménnyel kapcsolatos valamennyi jegyzékről, közlésről és más cselekményről.

Ennek hiteléül az erre kellően meghatalmazott alulírottak jelen Egyezményt aláírásukkal látták el.

Készült Luxemburgban, 1980. május 20. napján angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában kerül elhelyezésre. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállamának, továbbá a jelen Egyezményhez történő csatlakozásra meghívott valamennyi Államnak hiteles másolatokat küld.