MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5856.
számú
törvényjavaslat
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról
A törvényjavaslat előadója:
Dr. Csillag István
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2003. október
2003. évi ... törvény
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a gazdaság fejlesztésével, a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek előmozdításával, az európai integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából a következő törvény alkotja.
1. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. §-ának a), d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
"a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő;"
"d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is;"
"f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítő családtagja;"
2. §
A Gktv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § A gazdasági kamarát a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint."
3. §
A Gktv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Megszűnik a kamara, ha:]
"d) a bíróság a 28. § (3) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja."
4. §
A Gktv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján
a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;
b) a kamarában tisztséget viseljen;
c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit;"
5. §
A Gktv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Gktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki.
[A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban]
"9. §
A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben
a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;
b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégai döntések előkészítésében és együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel;
c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését;
d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
e) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.
9/A. §
(1) A törvény a gazdasági kamarák számára - a gazdaság fejlesztésével összefüggésben - biztosítja a lehetőséget, hogy
a) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek;
b) közreműködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában - kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek - ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről;
c) előmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést;
d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.
(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9.§-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, továbbá az agrárkamarák közreműködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhető támogatások lebonyolításában, továbbá értékelik a szaktanácsadók munkáját.
(3) Az agrárkamarák - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenően - közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás - ha a gazdálkodó szervezet igényli - kiterjedhet a pályázat elkészítésére is."
6. §
(1) A Gktv. 10. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]
"c) a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek."
"h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezhetik;"
(2) a Gktv. 10. §-ának (1) bekezdése a következő i)-j) pontokkal egészül ki:
[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]
"i) működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket;
j) közreműködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében."
7. §
(1) A Gktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A gazdálkodó szervezetek széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak."
(2) A Gktv. 11.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, illetve a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz."
8. §
(1) A Gktv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő h)-j) pontokkal egészül ki:
[Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:]
"h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit;
i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történő ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;
j) az általános szerződési feltétel tisztességtelensége kérdésében véleményt nyilvánít, kivéve, ha a jogszabály az általános szerződési feltétel jóváhagyását követeli meg."
(2) A Gktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot működtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat."
(3) A Gktv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg."
9. §
A Gktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják."
10. §
(1) A Gktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból - a választási névjegyzékbe felvett - gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés."
(2) A Gktv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörbe tartozik]
"c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, a tisztségviselők díjazásának megállapítása;"
11. §
A Gktv. 19. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
"b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;"
"e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;"
12. §
A Gktv. 21. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja.
13. §
A Gktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amelynek elnökét tagjai közül maga választja."
14. §
A Gktv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - valamennyi gazdálkodó szervezet tekintetében a 10. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek elnökét tagjai közül maga választja."
15. §
A Gktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról - a választási időszakok megtartásának figyelembe vételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet.
(2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani."
16. §
A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A gazdasági kamara tisztségviselői:]
"d) a főtitkár, illetve a titkár."
17. §
A Gktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara
a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) Ha a gazdasági kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti a kamara törvénysértő határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését;
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára - felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel;
d) amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható, a kamarát - az országos gazdasági kamara kivételével - feloszlatja.
(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszűnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
(6) A kamara feloszlatása vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. A megszűntnek nyilvánítás esetén a megszűnő kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki."
18. §
(1) A Gktv. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg."
(2) A Gktv. 30. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani
a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;
b) az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba.
(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg."
19. §
(1) A Gktv. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része."
(2) A Gktv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át."
20. §
A Gktv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetővé teszi."
21. §
A Gktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők négy éves időtartamra választhatók meg és újraválaszthatók."
22. §
A Gktv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan végzik a gazdasági kamarák közfeladataikat.
(3) A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdasági kamarák évente beszámolnak a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenőrizni.
(4) A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el."
23. §
A Gktv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) A gazdasági kamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja.
(3) A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és a (2) bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti."
24. §
A Gktv. 37. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell."
25. §
A Gktv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A "kamara" elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is jogosultak,
kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja. Külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a "kamara" elnevezés használatára."
26. §
(1) Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Gktv. 20. §-ának (2) bekezdése, 27. § (2) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdésének d) pontja, 29. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 31. §-ának (2) és (5) bekezdése, 32. §-ának (3) bekezdése.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Ctv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a közigazgatási szervek, valamint a gazdasági kamarák részére - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni a Szolgálat részére, feltéve, hogy a céginformációt számítógépes hálózat útján kérik. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - térítést köteles fizetni."
b) a Ctv. 52. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti:]
"c) a területileg illetékes gazdasági kamara tisztségviselője;"
c) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 14. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményről - az adatvédelmi jogszabályok rendelkezésinek keretei között - az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes köretközponti jegyzőt köteles haladéktalanul értesíteni:]
"a) a székhely, illetőleg telephely (fióktelephely) szerint illetékes jegyző, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság vagy gazdasági kamara az (1) bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett valamely ok észlelésekor,".
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a kamarai rendszerben a következő főbb változásokat hozta:
Az 1999. évi törvény előkészítése során felmerült, hogy a gazdasági kamarák nem segítik elő megfelelően a vállalkozások versenyképességének javítását, nem kapcsolódnak be megfelelő módon és mértékben a gazdaságfejlesztési programokba, a tagdíjat adók módjára beszedik, de nem nyújtanak ezzel arányos szolgáltatásokat. A gazdasági érdekek általános képviselete emellett nem hatékony, mivel a gazdasági érdekképviseleti szervek és a gazdasági kamarák közötti feladatelhatárolás nem egyértelmű, illetve az érdekképviselethez szükséges intézményrendszer sem alakult ki.
A hatályos kamarai törvény a kötelező tagság megszüntetésével a kamarai bevételek radikális csökkentését eredményezte, így a közfeladatok ellátása kizárólag kamarai tagdíjakból való finanszírozása nem lehetséges. Ezért a mindenkori kormányzat e feladatok ellátásához állami forrásokkal járul hozzá.
II.
A modern piacgazdaságokban jóval meghatározóbb szerepet kell a gazdasági kamaráknak betölteniük a gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének biztosításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, a gazdaságra és szereplőire vonatkozó információ-áramlás biztosításában.
A kamarák tevékenysége az európai csatlakozás közeledtével egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a gazdasági kormányzat szempontjából alapvető célként jelentkezik a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak az uniós csatlakozásra való felkészítése és a versenyképesség javítása.
A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között 2001-2002. évekre létrejött együttműködési megállapodás szerint a kamarák bővülő szerepkörrel vehetnek részt a gazdaságfejlesztés, a vállalkozások piaci pozícióinak erősítése, a versenyképesség javítása és az európai integrációs felkészítés területén. A 2003. évi megállapodás kitér arra is, hogy 2003-ban szükséges a gazdasági kamarákról szóló törvény felülvizsgálata és olyan irányú módosítása, amely a kamarákat feladatrendszerükben megerősíti. A megállapodás emellett rögzíti, hogy a törvénymódosítással egyidejűleg gondoskodni kell a feladatok és a végrehajtásukhoz szükséges források összehangolásáról.
Az együttműködési megállapodásból kiindulva a gazdaságfejlesztési és gazdaságszervezési feladatok ellátásában nagyobb szerepet lehet biztosítani a gazdasági kamaráknak, illetve a kormányzati munka során szélesebb körben lehet támaszkodni a kiterjedt kamarai regionális hálózatra és a vállalkozói kapcsolatrendszerre.
III.
A fentiekben kifejtettekre tekintettel a törvény szerint a gazdasági kamarák közfeladatai bővülhetnek
A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvény személyi hatálya a gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A gazdálkodó szervezet fogalmát ugyanakkor a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Ptk. 685. §-ának c) pontjában foglaltaktól eltérően állapítja meg, ugyanis nem tartoznak a törvény a hatálya a lakásszövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok, viszont új elemként jelennek meg azok a mezőgazdasági termelők, amelyek agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosultak.
A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység fogalmát a Javaslat úgy pontosítja, hogy a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is e fogalmi körbe sorolja.
A képviseletre jogosult természetes személy fogalma a gyakorlati igényeknek megfelelően kiegészül az egyéni vállalkozóval, valamint alkalmazottjával és segítő családtagjával.
a 2. §-hoz
A törvény eddig nem rendelkezett a gazdasági kamarák nyilvántartásba vételének szabályairól. E körben a bíróságok azt a gyakorlatot folytatták, hogy analóg módon alkalmazták a társadalmi szervezetekre vonatkozó eljárási szabályokat. Ezért a Javaslat - a bírósági gyakorlat figyelembe vételével - a kamarák nyilvántartásba vételére a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételének szabályait rendeli alkalmazni.
a 3. §-hoz
Mivel a törvényességi felügyelet keretében a bíróság a gazdasági kamarát fel is oszlathatja, a Javaslat a kamara megszűnésének esetköreit bővíti e jogcímmel.
a 4. §-hoz
A Javaslat az alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján a kamarai tagok jogait tartalmazó rendelkezéseket egyszerűsíti és pontosítja.
az 5. §-hoz
A Javaslat alapján lehetővé válik, hogy a gazdasági kamarák közfeladatai a gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztési és gazdaságstratégiai döntések előkészítésében való részvétellel, az európai csatlakozásból eredő, a vállalkozásokat, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat és az egyes szakmákat érintő európai uniós felkészítési, tájékoztatási, információs, képzési, továbbképzési feladatokkal (kivéve azokat a területeket, amelyeken a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek), valamint a tisztességtelen piaci magatartás elleni és fogyasztóvédelmi közreműködői feladatokkal bővüljenek. Ezek részeként a Javaslat szerint a kamarák feladatai bővülhetnek a szakképzésben, a szabványosítási, minőségügyi, iparjogvédelmi ügyekben való közreműködéssel, a kis- és középvállalkozások integrációs felkészítésében, valamint a gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információk gyűjtésében és rendelkezésre bocsátásában.
a 6. §-hoz
A Javaslat szerint a kamarák közfeladataikat valamennyi gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják, ugyanakkor az 1999. évi CXXI. törvény szerint ez alól kivételt képeznek a kamarák által kidolgozott etikai szabályzatok, amelyek csak az önkéntes kamarai tagok tekintetében érvényesülnek. Ennek megfelelően 1999 óta az etikai szabályzatok alkalmazhatósága rendkívüli módon leszűkült.
Mindazonáltal az üzleti forgalom biztonságának és a széles értelemben vett fogyasztóvédelemnek az erősítése olyan hagyományos kamarai feladat, amelynek erősítése aligha vitatható. Emellett jelentős társadalmi igény is mutatkozik aziránt, hogy a gazdasági kamarák valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes etikai normákat dolgozzanak ki azzal azonban, hogy az etikai szabályzatban megállapított jogkövetkezmények a nem tagokkal szemben nem érvényesíthetők. A Javaslat e szempontokat figyelembe véve az etikai szabályzatok alkalmazási körét valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjeszti.
A Javaslat az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében kibővíti a kamarák kompetenciáját azzal, hogy eljárást kezdeményezhetnek a jegyzőnél az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében is.
A Javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy a kamarák a békéltető testületeket közfeladatként működtetik.
a 7. §-hoz
A Javaslat emellett rendszeres egyeztető fórumot is biztosít a gazdálkodó szervezetek széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók megvitatása tekintetében. Eszerint a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy kamarai közfeladatok ellátása érdekében, a hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz elektronikus úton a kamarák térítés nélkül, kizárólag a csatorna használat díjának megfizetése ellenében férjenek hozzá.
a 8. §-hoz
A Javaslat az országos gazdasági kamarák feladatait kibővíti a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi kamarák közötti elosztása elveinek meghatározásával. Lényeges új rendelkezés az is, hogy a kamarák részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatokat - az egységes eljárási rend megteremtése érdekében - az országos kamarák dolgozzák ki. Emellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az országos kamarák véleményezik az általános szerződési feltételeket.
A Javaslat a fentiek mellett biztosítja a Magyar Agrárkamara számára állandó választottbíróság létrehozását és működtetését.
A Javaslat a több kamarát vagy a gazdálkodó szervezetek szélesebb körét érintő feladatellátás racionalizálása érdekében lehetővé teszi, hogy a területi gazdasági kamarák az országos kamara számára további feladatokat is megállapíthassanak.
a 9. §-hoz
A Javaslat a korábbiaktól eltérően egyértelművé teszi, hogy a kamarák a közfeladataikat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
a 10. §-hoz
A Javaslat az eddig felhalmozott gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja, hogy a küldöttgyűlést a választási névjegyzékbe felvett tagokból választják és a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tisztségviselők díjazásának a megállapítása is.
a 11. §-hoz
Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatásköre kibővül a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamarának járó rész meghatározásával.
a 12. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a kamara elnöke a jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, az ügyek meghatározott csoportjai tekintetében az alelnökre, a főtitkárra vagy a titkárra írásban átruházza.
A kamarai autonómia tovább bővítését jelenti, hogy a kereskedelmi és iparkamarák alelnökeinek számát a területi kamara alapszabálya határozza meg.
a 13-14. §-okhoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ellenőrző és az etikai bizottság testületi szerv, amelynek elnökét (elnökeit) tagjai közül maga választja.
a 15. §-hoz
A kamarai autonómia erősítése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi és iparkamarán belül tagozatokat, az agrárkamarán - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A kereskedelmi és ipari kamarák esetén természetesen a törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról a kamara alapszabálya rendelkezhet.
a 16. §-hoz
A kamarai tisztségviselők köre kibővül a kamarai főtitkárral, illetve titkárral.
a 17. §-hoz
A törvényességi szempontú felügyelet gyakorlását a Javaslat az ügyészség hatáskörébe telepíti. Ennek alapvető oka, hogy a törvényességi felügyelet jellegét tekintve lényegében az ügyészségről szóló törvényben szabályozott általános törvényességi felügyelettel azonos. Ezért a gazdasági kamarák törvényességi felügyeletével járó általános érvényű felügyeletet a szakirányú elkötelezettségtől mentes, kifejezetten jogi jellegű felügyeleti tevékenységre hivatott, a gazdasági kamarai rendszerhez igazodó területi tagozódású szervezet által lehet eredményesen megvalósítani. E szabályozási megoldás bevezetését támasztja alá, hogy az ügyészség a köztestületekhez hasonló társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét is ellátja.
A törvényességi felügyeleti jogköröket az ügyészség az erre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja, amely nem terjed ki az állandó választottbíróság tevékenységére és az olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárás lefolytatásának van helye.
A korábbiakhoz képest a Javaslat úgy rendelkezik, hogyha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva bírósághoz fordulhat a törvénysértő határozat megsemmisítése, a kamara küldöttgyűlésének összehívása, végső soron pedig a kamara feloszlatása iránt.
a 18. §-hoz
A kamarai szervezeti egységekben (tagozatok, osztályok) bekövetkezett változásoknak megfelelően, a Javaslat szerint a kamarai küldöttek megválasztására a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatokban, az agrárkamarán belül osztályokban kerülhet sor.
a 19. §-hoz
A Javaslat értelmében a kamara a választási névjegyzéket és a tagjegyzéket a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként köteles összeállítani és vezetni. A Javaslat emellett meghatározza a névjegyzékben és a tagjegyzékben rögzítendő adatokat is.
a 20. §-hoz
A Javaslat költségtakarékossági okból a névjegyzékbe és a tagjegyzékbe való betekintést a települési önkormányzat hivatali helyisége helyett a kamara székhelyén, illetve ügyfélszolgálati irodáiban teszi lehetővé.
a 21. §-hoz
A Javaslat az 1999. évi CXXI. törvény szabályaitól eltérően lehetővé teszi a kamarai küldöttek, a testületi szervek tagjai és tisztségviselők tekintetében az egynél többszöri újraválasztás lehetőségét.
a 22. §-hoz
A közfeladatok ellátása fogalmilag azt jelenti, hogy a kamarák a törvényi felhatalmazás alapján olyan tevékenységeket látnak el, amelyek a gazdálkodó szervezetek általános érdekeit szolgálják és egyébként ezeket a feladatokat részben vagy egészben az állami, illetve önkormányzati szerveknek kellene ellátniuk.
Ezért a Javaslat értelmében a kamarák a közfeladatok ellátását az önkéntes tagok által befizetett tagdíjakból, a kamarai szolgáltatásokért fizetett díjakból, a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételekből, egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat, valamint a költségvetési törvény vonatkozó fejezeteiben megállapított támogatásból fedezik. A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el.
a 23. §-hoz
A gazdasági kamara nonprofit szervezet, ezért a hatályos törvényi szabályozás szerint - szűk kivétellel - a kamarák sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek gazdasági társaság tagjai, illetve ilyet nem alapíthatnak. E megfontolás háttere az volt, hogy a kamarák a gazdaság fejlesztésére, szervezésére irányuló közfeladataik ellátása során ne váljanak tagjaik versenytársává. Ez ugyanis összeegyeztethetetlen a köztestületi minőséggel. A kamarák, mint köztestületek üzletszerű tevékenységének általános tilalma viszont ellenkezik a jogi személyek egyenjogúságának polgári jogi alapelvével. A kamarák fő törekvése természetesen nem az üzletszerű tevékenység folytatására irányul, ha azonban e tevékenység valamennyi lehetőségéből kirekednek, úgy a klasszikus kamarai szolgáltatások (pl. tájékoztató kiadványok terjesztése) egy része meghiúsulhat. Ezáltal a kamarák anyagi forrásai az állam és a vállalkozók számára egyaránt hátrányosan beszűkülnek. Emellett a köztestületi kamarák történetileg kialakult gyakorlata, hogy a kereskedelem helyi infrastrukturális létesítményeiben (pl. városrendező társaságokban, repülőterekben, kikötőkben) tulajdonnal rendelkeznek.
Erre tekintettel a Javaslat - szűk körben - szélesíti a kamarák társaságalapítási lehetőségét. Ugyanakkor a gazdálkodás szigorú garanciáinak megteremtése érdekében a Javaslat előírja, hogy a kamara olyan gazdasági társaságnak nem lehet tagja, illetve olyan társaságban nem szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét meghaladja. Emellett a gazdasági tevékenység során elért eredményt kizárólag a közfeladatok ellátására fordíthatja, közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
a 24. §-hoz
A Javaslat a kamarai és egyéb érdekképviseleti véleményezési jog erősítése érdekében úgy rendelkezik, hogy az el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól a kamarát, illetve az országos érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell.
a 25. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati igényeknek megfelelően a kamara elnevezés használatát azoknak a társadalmi szervezeteknek teszi lehetővé, amelyet a kamarák külföldi kamarákkal közösen hoztak létre vagy amelyet a külföldi kamara az országos gazdasági kamara hozzájárulásával önállóan hozott létre.
a 26. §-hoz
A Javaslat az egyéb rendelkezésekkel összhangban módosítja a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, továbbá az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény egyes rendelkezéseit.