T/5967/7.

Az Országgyűlés

a j á n l á s a

a vagyon, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettségről szóló T/5967. számú törvényjavaslat

r é s z l e t e s

vitájához

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága (továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - első helyen kijelölt bizottságként, valamint a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága (továbbiakban: Mentelmi bizottság) megvitatta a vagyon, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettségről szóló, T/5967. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/5967/2-6. számú módosító javaslatokat.

Az Alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésének, továbbá az ahhoz benyújtott T/5967/5. sz. módosító javaslatnak "a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 10/E. §-ának új (7) bekezdésének" (lásd: az ajánlás-tervezet 3. pont) és a T/5967/6. sz. módosító javaslat (1) bekezdésének (lásd: az ajánlás-tervezet 5. pont) elfogadásához a jelenlévő képivselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.

Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegéből elhagyni javasolt szöveget [  ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettől eltérő jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévő képviselők egyharmadának támogatását megkapta.
Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.

Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerűen megváltoznak a törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre történő külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fűzött keretes megjegyzések tartalmazzák.

Módosításra irányuló törvényjavaslat esetén az ajánlás-tervezet akkor tartalmaz utalást a HSZ. 94. § (3) bekezdésére, ha a benyújtott módosító javaslat a módosítandó törvény törvényjavaslattal nem érintett §-ára vonatkozik, és ezért a módosító javaslat házszabályszerűségéről bizottsági döntés szükséges.
Az ajánlás abban az esetben tartalmazza a fenti joghelyre történő utalást, ha az első helyen kijelölt bizottság megállapítja, hogy a módosító javaslat ellentétes a HSZ. 94. § (3) bekezdésében foglaltakkal.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselő által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselő által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerű dönteni.

Azokat a módosító javaslatokat, amelyek egy gépelt oldalnál hosszabb szövegrész elhagyására tesznek javaslatot, terjedelmi okokból csak a jogszabályhelyre történő hivatkozással tesszük közzé.

1. Dr. Avarkeszi Dezső képviselő a törvényjavaslat címének helybe a következő új címet javasolja:

"[A vagyon, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettségről]

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról"

Indokolás: Lásd a T/5967/3. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja

- a Mentelmi biz. támogatja

- Az Előterjesztő képviselője egyetért

- A Kormány képviselője egyetért

2. Dr. Avarkeszi Dezső képviselő a törvényjavaslat 1. §-a helyébe a következő rendelkezést javasolja:

"1. § [(1) A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami vezetők közül a nem országgyűlési képviselő miniszterek és a politikai államtitkárok, továbbá az országgyűlés által választott közmegbízatást betöltők a kinevezésüktől, illetve a megválasztásuktól, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá - ha nem választották újra, vagy felmentették - megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kötelesek az Országgyűlés elnökénél a külön jogszabályban meghatározottak szerint, illetve az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény szerint vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.

(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a kinevezett, illetve megválasztott a reá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a reá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(3) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást az (1) bekezdés szerinti állami vezetők tekintetében a Miniszterelnöki Hivatal, az Országgyűlés által választott közmegbízatást betöltők tekintetében az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága őrzi, illetve vezeti.

(4) A vagyonnyilatkozatot - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - a miniszterelnök, illetve az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.

(5) A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága őrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra egyebekben az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény vonatkozik azzal az eltéréssel, hogy az állami vezetők tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jár el.]

(1) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény a következő 5/A. §-al és alcímmel egészül ki:

"Vagyonnyilatkozat

5/A. §

(1) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat-tételre kötelezett a saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-tételére - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a Ktv. 22/A. és 22/B. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(3) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

(4) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter őrzi és kezeli. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter folytatja le.

(5) A képviselő kormánytag és politikai államtitkár az országgyűlési képviselőkre vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot."

Indokolás: Lásd a T/5967/4. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja

- a Mentelmi biz. támogatja

- Az Előterjesztő képviselője egyetért

- A Kormány képviselője egyetért

3. Dr. Avarkeszi Dezső képviselő a törvényjavaslatot új 2. §-sal kiegészíteni javasolja (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerűen változik):

"2. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 10/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános."

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

"A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.""

Megjegyzés: Az Alkotmányügyi bizottság szerint: a módosító javaslatban lévő új 2. § (1) bekezdésének az elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Indokolás: Lásd a T/5967/5. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja

- a Mentelmi biz. támogatja

- Az Előterjesztő képviselője egyetért

- A Kormány képviselője egyetért

4. Herényi Károly és Csampa Zsolt képviselők a törvényjavaslat 2. § (3) bekezdésének az elhagyását javasolják:

"[(3) Az öt éven belül jelen törvénnyel érintett közmegbízatást betöltött személy korábban tett vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni.]"

Indokolás: Lásd a T/5967/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja

- a Mentelmi biz. nem támogatja

- Az Előterjesztő képviselője nem ért egyet

5. Dr. Avarkeszi Dezső képviselő a törvényjavaslat 2. §-a helyébe a következő rendelkezést javasolja:

"2. § [(1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 15. nap lép hatályba. Azon közmegbízatást betöltők, akik külön törvény alapján nem voltak vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, azoknak jelen törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően már kinevezett, illetve megválasztott és tisztségét még betöltő személyre is alkalmazni kell.

(3) Az öt éven belül jelen törvénnyel érintett közmegbízatást betöltött személy korábban tett vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni.]

(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A nem képviselő kormánytagoknak és politikai államtitkároknak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az e törvény hatálybalépését követően esedékes vagyonnyilatkozatát kell először nyilvánosságra hozni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének a) pontja a hatályát veszti:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

"a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;""

Megjegyzés: Az Alkotmányügyi bizottság szerint: az (1) bekezdésnek az elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Indokolás: Lásd a T/5967/6. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja

- a Mentelmi biz. támogatja

- Az Előterjesztő képviselője egyetért

- A Kormány képviselője egyetért

Összeállította: az Országgyűlés Jogi Főosztálya

Budapest, 2003. december 15.