MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

H/5987.
számú
ORSZÁGGYŰLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT

a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben
történő részvételéről

Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter

2003. október

Az Országgyűlés
.../2003. (...) OGY
határozata
a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben
történő részvételéről

Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság szövetségesi kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése és a NATO katonai képességének fokozása érdekében - a Kormány javaslata alapján

1.hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy legfeljebb 150 fős alegysége a NATO Reagáló Erők részévé váljon;

2. az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontja alapján engedélyezi, hogy ezen alegység a NATO Észak-atlanti Tanács döntését követően bármely NATO által irányított műveletben részt vehessen, ennek keretében a műveleteket irányító NATO parancsnokság a magyar alegység felett hadműveleti parancsnoklási joggal rendelkezzen;

3. felhatalmazza a Kormányt, hogy

a) az alegységet - a Magyar Honvédség képességeire figyelemmel - jelölje ki és a NATO részére ajánlja fel;

b) a jelen határozat alapján szükségessé váló intézkedéseket saját hatáskörében haladéktalanul tegye meg;

c) döntéseiről és intézkedéseiről, illetve a NATO Reagáló Erők kötelékében végrehajtott feladatokról az Országgyűlés Külügyi Bizottságát és Honvédelmi Bizottságát igény szerint tájékoztassa.

INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozatban az Országgyűlés kifejezte, hogy a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának fő céljait többek között az Észak-atlanti Szerződésben megfogalmazott alapelveknek és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kívánja elérni. Ezen határozat mellékletének 14. pontja kiemeli a közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez való hozzájárulás fontosságát, illetve azt, hogy "Magyarország vállalt kötelezettségeinek megfelelően, a közös védelem érdekében készen áll a szükséges katonai erő rendelkezésre bocsátására, és lehetőségeinek megfelelően hozzájárul a Szövetség egyéb misszióihoz."

A Magyar Köztársaság Országgyűlése több határozatában is hangsúlyozta a nemzetközi válsághelyzetek megoldásában való érdekeltségét és ezen helyzetek rendezésében való közreműködés szükségességét. A 2001. szeptember 11-ei események nyomán a NATO tagállamok is kifejezték a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem feltétlen szükségességét. Ennek szellemében került elfogadásra a Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló 62/2001. (IX. 25.) OGY határozat. E határozatában az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy támogassa szövetségeseinek és a nemzetközi közösség államainak, szervezeteinek minden erőfeszítését, amelynek célja a nemzetközi terrorizmussal szembeni következetes és hatékony fellépés, valamint leszögezte, hogy a terrortámadás fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, ezért fokozni kell a terrorizmus elleni széles körű nemzetközi fellépést.

A 2001. szeptemberi eseményeket követően az új kihívásokra, fegyveres fenyegetésekre adandó válaszként az Észak-atlanti Tanács prágai csúcstalálkozóján megfogalmazták a NATO új célkitűzéseit és elhatározták új katonai képességek megteremtését is.

A prágai képesség-csomag egyik legfontosabb része a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force, a továbbiakban: NRF) és az azonnal telepíthető parancsnoksági rendszer létrehozására vonatkozó döntés.

A prágai képességek biztosításának szükségességével 2002. november 21-én valamennyi tagállam egyetértett. Ez az egyetértés azt jelenti, hogy a tagállamoknak nemzeti szinten is biztosítaniuk kell azokat a feltételeket, amelyek a szövetségi célokat szolgáló NRF létrehozásához és működtetéséhez szükségesek.

Az NRF egy olyan kb. 20 ezer fős nemzetközi katonai egység, amely

  1. az Észak-atlanti Tanács döntése alapján bármilyen, előre nem meghatározható katonai feladat ellátására,
  2. bárhol, a Szövetség területén belül vagy azon kívül történő,
  3. 5-30 napos készenléttel bevethető.

Az NRF nem állandó erő, hanem egy jól felszerelt, rugalmas, azonnal telepíthető, összetételében szárazföldi, haditengerészeti és légierő elemekből álló, magas készenlétbe helyezett és tartott összhaderőnemi "haderő-csomag". Elemeit a NATO haderőstruktúra egészéből, valamint a tagországok által felajánlott erőkből választják ki azon az alapon, hogy megfelelnek-e a Stratégiai Hadműveleti Parancsnok által meghatározott kritériumoknak.

Az NRF rotációs alapon fog működni annak érdekében, hogy a Szövetségen belül biztosítható legyen a hadműveleti hatékonyság és a méltányos teherviselés. Az NRF kezdeti műveleti képességét már az idén, a teljes műveleti képességét pedig 2006 októberéig éri el.

Az NRF felállításának és jövőbeni sikeres működésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a tagállamok az általuk felajánlott katonai erőt kötöttségektől, megszorításoktól mentesen biztosítsák, azzal a NATO a továbbiakban szabadon rendelkezhessen.

Tekintettel arra, hogy a korábbi eseti engedélyező OGY határozatok olyan szükségszerű és elmaradhatatlan elemeit, mint a műveletek pontos helye és ideje, a jövőre nézve nem lehet megállapítani, az NRF-be történő katonai alegység kijelöléséről szóló közjogi döntést rögzítő OGY határozatban legfeljebb csak a kijelölést/részvételt kinyilvánító szándékot és a résztvevő magyar katonai alegység létszámát lehet meghatározni, a konkrét feladatokat, a műveletek helyét és idejét nem.

A fentiekre tekintettel indokolt az Országgyűlés hozzájárulása ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy legfeljebb 150 fős alegysége a NATO Reagáló Erők részévé váljon; szükséges alkotmányos jogkörében adott engedélye, hogy a magyar katonai alegységet a jövőben az Észak-atlanti Tanács döntését követően külföldön közvetlenül alkalmazzák és ezen alkalmazás során a magyar katonai alegység a műveleteket irányító NATO parancsnokság hadműveleti alárendeltségébe kerüljön, biztosítván ezzel a parancsnokságnak a műveletek vezetésével összefüggő parancsadási jogosultságát.

A katonai alegység kijelölésére a Kormány kap felhatalmazást azzal, hogy a Magyar Honvédség valós képességeit vegye figyelembe.

A határozat - tekintettel a kérdéskör kiemelt jelentőségére - garanciális elemként tartalmazza a Kormánynak az Országgyűlés illetékes bizottságai felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét.