MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/6164.
számú
országgyűlési határozati javaslat
az Európai Szociális Karta 1991. évi Módosító Jegyzőkönyvének megerősítéséről
Előadó: Dr. Kökény Mihály
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
Budapest, 2003. október
Az Országgyűlés
.../2003. (...) OGY
határozata
az Európai Szociális Karta 1991. évi
Módosító Jegyzőkönyvének megerősítéséről
Az Országgyűlés
1) megerősíti az Európai Szociális Karta 1991. évi Módosító Jegyzőkönyvét;
2) felkéri a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására;
3) felkéri a külügyminisztert, hogy a megerősítő okiratot az Európa Tanács főtitkáránál helyezze letétbe.
INDOKOLÁS
az Európai Szociális Karta 1991. évi Módosító Jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz
1. Az Európai Szociális Karta és a hozzá kapcsolódó nemzetközi jogi dokumentumok ismertetése
Az Európa Tanács keretében 1961-ben elfogadott Európai Szociális Karta célja az alapvető szociális és gazdasági jogok biztosítása az Európa Tanács tagállamainak állampolgárai részére. Az egyezmény az alábbi jogokat szabályozza:
- A munkához való jog
- Az igazságos munkafeltételekhez való jog
- A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog
- A méltányos díjazáshoz való jog
- Szervezkedési jog
- A béralkuhoz való jog
- A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga
- A dolgozó nők védelemhez való joga
- A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog
- A szakképzéshez való jog
- Az egészség védelméhez való jog
- A társadalombiztosításhoz való jog
- A szociális és egészségügyi segítségre való jog
- A szociális jóléti szolgáltatásokból való részesülés joga
- A fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek szakmai képzéshez, a rehabilitációhoz és a társadalomba történő újrabeilleszkedéshez való joga
- A család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez
- Az anyák és gyermekek joga szociális és gazdasági védelemhez
- Más Szerződő Fél területén folytatott kereső foglalkozáshoz való jog
- A migráns dolgozók és családjaik védelemhez és segítséghez való joga.
A szerződő államoknak lehetőségük van arra, hogy az egyezmény aláírásakor, illetve megerősítésekor a fenti szociális és gazdasági jogok közül ne mindegyiket, hanem azoknak csak egy részét fogadják el magukra nézve kötelezőnek. Az egyezmény határozza meg a kötelezően elfogadandó cikkek minimális számát.
A szociális jogok fundamentuma - ahogyan a Kartát gyakran nevezik Európában - 1961 óta jelentősen bővült. Ma már az Európa Tanács eredeti egyezménye, az Európai Szociális Karta (Torino, 1961. október 18.) mellett immár további négy nemzetközi egyezmény kapcsolódik hozzá. Az öt egyezmény így együttesen, de külön-külön is az európai értékrend szerves és releváns részét alkotja.
Időben első a Kiegészítő Jegyzőkönyv (Strasbourg, 1988. május 5.), amely a Karta rendelkezéseinek bővítését és bizonyos modernizálását szolgálta négy új jog beépítése útján, hozzávetőleg negyed évszázaddal a Karta keletkezését követően. Ezek:
- a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő elbánásra való jog a munkavállalást és a hivatást illetően,
- a munkavállalók joga a tájékoztatásra és a véleménynyilvánításra,
- a munkavállalók joga a munkafeltételek és a munkakörnyezet meghatározásában és javításában való részvételre,
- az idősek joga a szociális védelemre.
A következő a Karta ellenőrző mechanizmusának hatékonyabbá tétele érdekében kiadott Módosító Jegyzőkönyv az Európai Szociális Kartához (Torino, 1991. október 21.), ez kerül most az Országgyűlés elé.
A Kollektív Panaszok Rendszerének Biztosításáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv (1995. november 9.), szintén a Karta ellenőrzési mechanizmusának hatékonyabbá tétele érdekében született.
A jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató Módosított Európai Szociális Karta (Strasbourg, 1996. május 3.) az egyre terjedő, az alapvető európai mintát jelenti.
A Magyar Köztársaság az 1961. évi Európai Szociális Kartát 1991-ben írta alá, a megerősítéséről szóló okiratot 1999. július 8-án helyezte letétbe az Európa Tanács főtitkáránál. Az egyezmény kihirdetése az 1999. évi C. törvénnyel történt meg. A Magyar Köztársaság az aláíráskor, illetve a megerősítéskor a Kartában foglalt alábbi szociális jogokat fogadta el magára nézve kötelezőnek:
- A munkához való jog
- Az igazságos munkafeltételekhez való jog
- A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog
- Szervezkedési jog
- A béralkuhoz való jog
- A dolgozó nők védelemhez való joga
- A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog
- Az egészség védelméhez való jog
- A szociális és egészségügyi segítségre való jog
- A szociális jóléti szolgáltatásokból való részesülés joga
- A család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez
- Az anyák és gyermekek joga szociális és gazdasági védelemhez.
Ugyancsak aláírásra került Magyarország részéről 1991-ben a Karta 1991. évi Módosító Jegyzőkönyve, azonban ennek megerősítése még nem történt meg.
Az 1988. évi Kiegészítő Jegyzőkönyvet és az 1995. évi Kiegészítő Jegyzőkönyvet, valamint az 1996-ban elfogadott Módosított Európai Szociális Kartát a Magyar Köztársaság nem írta alá.
A Karta megerősítése (1999) jelentőséggel bír Magyarország európai integrációja szempontjából. Az európai szociális jogharmonizáció folyamatában azonban szükséges az említett további, a Kartához kapcsolódó nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos felelős kormányzati álláspont kialakítása is; az ezzel kapcsolatos előkészítő munka megkezdődött.
2. Az Európai Szociális Karta 1991. évi Módosító Jegyzőkönyvének megerősítése
A Módosító Jegyzőkönyv kibővítette a Karta ellenőrzési rendszerét.
A Karta 21. cikke alapján a Szerződő Feleknek a Miniszteri Bizottság által meghatározott formában kétévenként jelentést kell küldeni az Európa Tanács főtitkára számára, a Karta szociális jogok részletes szabályait tartalmazó II. Része általuk elfogadott rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozóan.
A Karta 22. cikke értelmében a Szerződő Felek - a Miniszteri Bizottság által kért időközönként - kötelesek jelentést küldeni a Főtitkárnak a Karta II. Része azon rendelkezéseire vonatkozóan, amelyeket a megerősítéskor vagy a jóváhagyáskor, illetőleg azt követően tett értesítéssel nem fogadtak el. A Miniszterek Bizottsága időről időre meghatározza, hogy mely rendelkezésekről és milyen formában kell a jelentéseket megtenni.
A Karta 23. cikke szerint a 21. és 22. cikkekben említett jelentéseik másolatait minden Szerződő Fél megküldi a munkáltatók, illetve munkavállalók nemzetközi szervezeteiben tagsággal rendelkező nemzeti szervezeteinek. A Szerződő Felek - kívánságukra - az Európa Tanács Főtitkárának továbbítják az említett jelentésekre vonatkozóan az ezektől a nemzeti szervezetektől kapott észrevételeket.
A Módosító Jegyzőkönyv a fenti 23. cikkben foglaltakat oly módon változtatta meg, hogy a munkaadói és munkavállalói szervezetek közvetlenül az Európa Tanács főtitkárának küldhetik meg észrevételeiket, aki ezekről az észrevételekről másolatot küld az érintett szerződő államoknak, amelyek ezekhez megjegyzéseket fűzhetnek. A Szerződő Felek jelentéseinek egy-egy példányát a főtitkár továbbítja az Európa Tanáccsal konzultatív státusban álló olyan nemzetközi nem-kormányzati szervezeteknek is, amelyek speciális hatáskörrel rendelkeznek a Kartában szabályozott ügyekben.
A Módosító Jegyzőkönyv továbbá előírja, hogy a fent említett jelentéseket és észrevételeket kérésre a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
A Karta 24. cikke a jelentések vizsgálatának szabályait határozza meg. Eszerint az említett jelentéseket és észrevételeket Szakértői Bizottság vizsgálja meg. A bizottság nevét a Módosító Jegyzőkönyv megváltoztatta Független Szakértők Bizottsága elnevezésre. (E Bizottság neve 1999 óta az Európa Tanács mindennapi nyelvhasználatában: Szociális Jogok Európai Bizottsága.) A Karta 24. cikkét a Módosító Jegyzőkönyv kiegészítette azzal, hogy a vizsgálat befejezéséről a Független Szakértők Bizottsága jelentést készít, amely tartalmazza a következtetéseit is. A Módosító Jegyzőkönyv pontosította a vizsgálat tartalmát is, eszerint a bizottság jogi szempontból értékeli az érintett Szerződő Félre a Kartából háruló kötelezettségeknek a nemzeti törvényhozással, rendeletekkel és gyakorlattal való összhangját.
A Módosító Jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a bizottság a Szerződő Felekhez további információ és tisztázás céljából közvetlenül kérdéseket intézzen, ebből a célból, ha szükséges, akár saját kezdeményezésére, akár az érintett Szerződő Fél kérésére, értekezletet hívhat össze. Erről az érintett állam munkaadói és munkavállalói szervezetei folyamatos tájékoztatást kapnak.
A Független Szakértők Bizottsága következtetéseit nyilvánosságra hozzák, és azokat a Főtitkár közli az Európai Szociális Karta Kormánybizottságával, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével, továbbá az érintett államban működő munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a Kormánybizottságban részt vevő nemzetközi munkaadói és munkavállalói szervezetekkel.
A Karta 25. cikke a szakértői bizottság megalakítására és összetételére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A bizottság eredetileg hét tagból állt, ezt a Módosító Jegyzőkönyv felemelte kilencre, ugyanakkor felhatalmazta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát a tagok számának meghatározására.
A Módosító Jegyzőkönyv továbbá rögzíti, hogy a Független Szakértők Bizottságának tagjai a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt, és hivatali idejük alatt nem tölthetnek be a függetlenséggel, a pártatlansággal és a mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket. A Karta 27. cikke a Kormányzati Szociális Bizottság Albizottságára vonatkozó szabályokat határozta meg. A Módosító Jegyzőkönyv alapján e bizottság helyébe a Kormánybizottság lépett. Az Albizottság funkciójára és összetételére vonatkozó korábbi szabályok, illetőleg a Kormánybizottság funkciójára és összetételére vonatkozó módosított szabályok nagyrészt megegyeznek. Eszerint a Szerződő Felek jelentéseit és az ezekhez kapcsolódó észrevételeket és információkat, valamint a Független Szakértők Bizottságának jelentéseit a Kormánybizottság elé kell terjeszteni.
A Kormánybizottság a Szerződő Felek egy-egy képviselőjéből áll. A Kormánybizottság felkér a munkáltatók nemzetközi szervezeteiből legfeljebb kettőt és a munkavállalók nemzetközi szervezeteiből legfeljebb kettőt, hogy üléseire megfigyelőket küldjenek tanácskozó minőségben. Tanácskozhat továbbá az Európa Tanáccsal konzultatív státusban álló olyan nemzetközi nem-kormányzati szervezetekkel, melyek speciális hatáskörrel rendelkeznek a Kartában szabályozott ügyekben.
A Módosító Jegyzőkönyv pontosította, illetőleg bővítette a Kormánybizottság feladatkörét.
A Kormánybizottság készíti elő a Miniszteri Bizottság döntéseit. Különösképpen kiválasztja a Független Szakértők Bizottsága, valamint a Szerződő Felek jelentései alapján a szociális, gazdasági és egyéb politikai meggondolásokból azokat az indokolt helyzeteket, amelyek véleménye szerint tárgyai lehetnek az érintett államoknak címzett ajánlásoknak. Jelentést készít a Miniszteri Bizottságnak, amelyet nyilvánosságra hoz.
A Szociális Karta végrehajtására vonatkozó általános megállapítások alapján a Kormánybizottság olyan javaslatokat terjeszthet a Miniszteri Bizottsághoz, amelyek szociális kérdésekre vagy a Karta egyes cikkeinek korszerűbbé tételére vonatkoznak.
A Karta 28. cikke a Konzultatív Gyűlésre, 29. cikke pedig a Miniszteri Bizottságra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Módosító Jegyzőkönyv alapján a 28. cikk szól a Miniszteri Bizottság hatásköréről, eszerint a Miniszteri Bizottság a szerződő államok képviselőinek kétharmados szavazati többségével olyan határozatot fogad el az ellenőrzési időszak egészére vonatkozóan, amely az érintett Szerződő Felekkel kapcsolatos egyéni ajánlásokat tartalmaz. Figyelembe véve a Kormánybizottság javaslatát, a Miniszteri Bizottság meghozza az általa megfelelőnek tartott döntéseket.
A Miniszteri Bizottság által elfogadott ajánlás gyakorlatilag az adott állam, az ajánlás címzettje által a Kartában vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatti elmarasztalásnak, szankciónak tekinthető. A Miniszteri Bizottság az ajánlásban megállapítja a mulasztást, és felhívja az érintett államot a megfelelő intézkedés megtételére.
A Karta 29. cikke szerint - a Módosító Jegyzőkönyv alapján - az Európa Tanács főtitkára időszakos plenáris viták megrendezése céljából továbbítja a Parlamenti Közgyűlésnek a Független Szakértők Bizottsága és a Kormánybizottság jelentéseit, valamint a Miniszteri Bizottság határozatait.
A Módosító Jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, azonban a Kartában részes államok a gyakorlatban alkalmazzák a Jegyzőkönyv előírásait, és alávetik magukat az abban foglalt ellenőrzési mechanizmusnak. A Módosító Jegyzőkönyvet a következő államok írták alá és erősítették meg: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Svédország. Írország és Norvégia a megerősítés fenntartása nélkül írta alá a Jegyzőkönyvet, ennek megfelelően irányukban a Jegyzőkönyv kötelező érvényű, ugyanúgy, mint a ratifikáló országok irányában. A Módosító Jegyzőkönyvet aláírta, de még nem ratifikálta Magyarország, ezen kívül Horvátország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia.
A Módosító Jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor a Jegyzőkönyvet minden olyan állam aláírja és megerősíti, illetőleg a Jegyzőkönyvet a megerősítés jogának fenntartása nélkül aláírja, amelyik 1991. október 21-én, a Jegyzőkönyv aláírásra való megnyitásakor a Karta aláírója volt. Ennek megfelelően a hatályba lépéshez szükséges még az Egyesült Királyság, Dánia, Luxemburg, Magyarország, Németország és Törökország megerősítése. Az Európai Szociális Karta Kormánybizottsága többször sürgette az érintett államokat, így Magyarországot is a Jegyzőkönyv megerősítésére, annak mielőbbi hatályba lépése érdekében.
Amint az indokolás a fentiekben bemutatta, a Módosító Jegyzőkönyv a Kartában meghatározott ellenőrzési mechanizmust fejlesztette tovább. Az indokolás ugyancsak utalt arra, hogy a Jegyzőkönyv előírásait a Kartában részes államok a gyakorlatban alkalmazzák, így a Magyar Köztársaság is, amely képviselteti magát a Kormánybizottságban.
Mivel a Módosító Jegyzőkönyv kizárólag a Kartában foglalt ellenőrzési mechanizmus részletes szabályait határozza meg, megerősítése állampolgári jogokat illetve kötelezettségeket nem érint. Az ellenőrzési mechanizmus során kizárólag az adminisztrációval járó költségek merülhetnek fel, e költségeket pedig az érintett szervek maguk viselik, így a központi költségvetés számára többlet kiadást a Módosító Jegyzőkönyv megerősítése nem eredményez. A Jegyzőkönyvet külön törvénnyel szükséges kihirdetni, az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény változatlanul hagyása mellett.
A fentiek alapján az Európai Szociális Karta - a Magyar Köztársaság által 1991-ben aláírt - Módosító Jegyzőkönyvének megerősítése akadályba nem ütközik, ugyanakkor nemzetközi politikai szempontból az ország presztízsét növelné, ezért a Jegyzőkönyv megerősítése indokolt. Tekintettel arra, hogy az Európai Szociális Karta megerősítése országgyűlési határozat formájában, kihirdetése pedig törvényben történt, a Módosító Jegyzőkönyv esetében is ezt az eljárást szükséges követni.
Módosító Jegyzőkönyv az Európai Szociális Kartához
Az Európa Tanács tagállamai, amelyek aláírták a Torinóban, 1961. október 18-án aláírásra megnyitott Európai Szociális Kartát (a továbbiakban: Karta),
Elhatározva, hogy a Karta hatékonyságának emelésére, különösképpen ellenőrzési mechanizmusának javítására újabb intézkedéseket kell tenni;
Figyelembe véve, hogy a Karta egyes rendelkezéseit e célból módosítani kell, az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
A Karta 23. cikkének szövege a következő:
"23. cikk - Jelentések és észrevételek másolatainak megküldése
1. Amikor a Főtitkár részére a 21. és a 22. cikkre vonatkozó jelentést megküldi, minden Szerződő Fél a jelentés egy példányát továbbítja olyan nemzeti szervezeteinek, amelyek a munkáltatók és a munkavállalók nemzetközi szervezeteinek tagjai és a 27. cikk 2. bekezdése szerint a Kormánybizottság ülésén képviselettel rendelkeznek. E szervezetek a Szerződő Felek jelentéseire vonatkozó esetleges észrevételeiket megküldik a Főtitkárnak. A Főtitkár ezekről az észrevételekről másolatot küld az érintett szerződő államoknak, amelyek ezekhez megjegyzéseket fűzhetnek.
2. A Szerződő Felek jelentéseinek egy-egy példányát a Főtitkár továbbítja az Európa Tanáccsal konzultatív státusban álló olyan nemzetközi nem-kormányzati szervezeteknek, amelyek speciális hatáskörrel rendelkeznek a Kartában szabályozott ügyekben.
3. A 21. és 22. cikkekben és a jelen cikkben említett jelentéseket és észrevételeket kérésre a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni."
2. cikk
A Karta 24. cikkének szövege a következő:
"24. cikk - A jelentések vizsgálata
1. A Főtitkárnak a 21. és 22. cikkek értelmében küldött jelentéseket a 25. cikk szerint megalakult Független Szakértők Bizottsága vizsgálja meg. A Bizottság elé kerülnek a 23. cikk 1. bekezdése szerint a Főtitkárhoz továbbított észrevételek is. A vizsgálat befejezéséről a Független Szakértők Bizottsága jelentést készít, amely tartalmazza a következtetéseit is.
2. A 21. cikkben hivatkozott jelentésekkel kapcsolatban a Független Szakértők Bizottsága jogi szempontból értékeli az érintett Szerződő Félre a Kartából háruló kötelezettségeknek a nemzeti törvényhozással, rendeletekkel és gyakorlattal való összhangját.
3. A Független Szakértők Bizottsága a Szerződő Felekhez további információ és tisztázás céljából közvetlenül kérdéseket intézhet. Ebből a célból a Független Szakértők Bizottsága, ha szükséges, akár saját kezdeményezésére, akár az érintett Szerződő Fél kérésére, értekezletet hívhat össze. A 23. cikk 1. bekezdésében említett szervezetek folyamatos tájékoztatást kapnak.
4. A Független Szakértők Bizottsága következtetéseit nyilvánosságra hozzák, és azokat a Főtitkár közli a Kormánybizottsággal, a Parlamenti Közgyűléssel és a 23. cikk 1. bekezdésében és a 27. cikk 2. bekezdésében említett szervezetekkel."
3. cikk
A Karta 25. cikkének szövege a következő:
"25. cikk - Független Szakértők Bizottsága
1. A Független Szakértők Bizottsága a Parlamenti Közgyűlés által feddhetetlen, nemzeti és nemzetközi szociális kérdésekben elismert szakértelemmel rendelkező, a Szerződő Felek által javasolt szakértők listájáról szavazattöbbséggel választott legalább 9 tagból áll. A tagok pontos számát a Miniszteri Bizottság határozza meg.
2. A Bizottság tagjait hatéves időszakra választják. Egy alkalommal újra választhatók.
3. A Független Szakértő Bizottság olyan tagja, akit egy olyan tag helyettesítésére választanak meg, akinek hivatali ideje még nem járt le, tisztét elődje hivatali idejének fennmaradó idejére tölti be.
4. A tagok a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt. Hivatali idejük alatt nem tölthetnek be a függetlenséggel, a pártatlansággal és a mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket."
4. cikk
A Karta 27. cikkének szövege a következő:
"27. cikk - Kormánybizottság
1. A Szerződő Felek jelentéseit, a 23. cikk 1. bekezdése és a 24. cikk 3. bekezdése szerint közölt észrevételeket és információkat, valamint a Független Szakértők Bizottságának jelentéseit a Kormánybizottság elé terjesztik.
2. E Bizottság a Szerződő Felek egy-egy képviselőjéből áll. Felkér a munkáltatók nemzetközi szervezeteiből legfeljebb kettőt és a munkavállalók nemzetközi szervezeteiből legfeljebb kettőt, hogy üléseire megfigyelőket küldjenek tanácskozó minőségben. Tanácskozhat továbbá az Európa Tanáccsal konzultatív státusban álló olyan nemzetközi nem-kormányzati szervezetekkel, melyek speciális hatáskörrel rendelkeznek a Kartában szabályozott ügyekben.
3. A Kormánybizottság készíti elő a Miniszteri Bizottság döntéseit. Különösképpen kiválasztja a Független Szakértők Bizottsága, valamint a Szerződő Felek jelentései alapján szociális, gazdasági és egyéb politikai meggondolásokból azokat az indokolt helyzeteket, amelyek - véleménye szerint - a Karta 28. cikkével összhangban tárgyai lehetnek az érintett államoknak címzett ajánlásoknak. Jelentést készít a Miniszteri Bizottságnak, amelyet nyilvánosságra hoz.
4. A Szociális Karta végrehajtására vonatkozó általános megállapítások alapján a Kormánybizottság olyan javaslatokat terjeszthet a Miniszteri Bizottsághoz, amelyek szociális kérdésekre vagy a Karta egyes cikkeinek korszerűbbé tételére vonatkoznak."
5. cikk
A Karta 28. cikkének szövege a következő:
"28. cikk - Miniszteri Bizottság
1. A Miniszteri Bizottság a szerződő államok képviselőinek kétharmados szavazati többségével olyan határozatot fogad el az ellenőrzési időszak egészére vonatkozóan, amely az érintett Szerződő Felekkel kapcsolatos egyedi ajánlásokat tartalmaz.
2. Figyelembe véve a Kormánybizottságnak a 27. cikk 4. bekezdése értelmében tett javaslatát, a Miniszteri Bizottság meghozza az általa megfelelőnek tartott döntéseket."
6. cikk
A Karta 29. cikkének szövege a következő:
"29. cikk - Parlamenti Közgyűlés
Az Európa Tanács Főtitkára időszakos plenáris viták megrendezése céljából továbbítja a Parlamenti Közgyűlésnek a Független Szakértők Bizottsága és a Kormánybizottság jelentéseit, valamint a Miniszteri Bizottság határozatait."
7. cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére nyitva áll aláírásra, melyek a Kartát is aláírták, s részvételi szándékukat a következő módokon juttathatják kifejezésre:
a. aláírás a megerősítés, az elfogadás vagy a jóváhagyás fenntartása nélkül,
b. aláírás a megerősítés, az elfogadás vagy a jóváhagyás fenntartásával, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. cikk
A jelen Jegyzőkönyv harminc nap elteltével lép hatályba azt követően, hogy a Karta összes szerződő államai a Jegyzőkönyvben való részvételüket a 7. cikk rendelkezéseinek megfelelően kifejezésre juttatták.
9. cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait
a. minden aláírásról;
b. minden megerősítésről, elfogadásról, vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
c. a Jegyzőkönyvnek a 8. cikknek megfelelő hatálybalépéséről;
d. a Jegyzőkönyvre vonatkozó minden más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Melynek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Torinóban, 1991. október 21. napján angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama számára hiteles másolatot küld.