MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/6229.
számú
törvényjavaslat

a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
közötti forrásmegosztásról

Előadó: dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter

Budapest, 2003. október

2003. évi ... törvény
a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
közötti forrásmegosztásról

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 64. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás normatív módszereinek szabályozására a következő törvényt alkotja:

1. § A Fővárosi Közgyűlésnek az Ötv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló rendeletét az e törvényben foglaltak szerint kell megalkotnia.

2. § A törvény hatálya a fővárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra terjed ki.

3. § E törvény alkalmazásában

a.) Tárgyév: azon gazdasági év, amelyhez tartozó megosztandó bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg.

b.) Bázis év: a tárgyévet megelőző év.

c.) Bázis évi tervszám: az önkormányzat bázis évre vonatkozó elfogadott költségvetésében szereplő eredeti előirányzat, vagy az abban figyelembe vett mutatószám, egyéb adat.

d.) Állagmutató: az adott építmény aktuális műszaki állapotát mutatja, melynek meghatározása külön jogszabály szerint történik.

e.) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: a külön jogszabályok szerint készített önkormányzati költségvetési rendeletben, illetve beszámolóban szereplő összegző adat.

4. § A forrásmegosztási eljárás az 5. § (3) bekezdésében meghatározott források olyan megosztása a fővárosi önkormányzat és az egyes kerületi önkormányzatok között, amely a meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges kiadások és a forrásmegosztást megelőzően, ezek finanszírozására rendelkezésre álló meghatározott bevételek különbözetéből adódó deficitek arányában történik.

5. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. 64. § (4) bekezdése határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottakat, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető részesedést a Fővárosi Közgyűlés forrásmegosztásról szóló rendelete normatívan, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányának figyelembe vételével szabályozza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből a településüzemeltetéssel, kommunális, sport és egyéb feladatokkal összefüggő állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész, 0,25%-kal, mint a fővárosi önkormányzatot megillető adóérdekeltségi költséggel csökkentett iparűzési és idegenforgalmi adó, továbbá az üdülőhelyi normatív hozzájárulások az elismert szükségletek alapján megosztásra kerülő bevételek (továbbiakban: deficitarányosan megosztandó bevételek).

(4) A (3) bekezdés szerinti deficitarányosan megosztandó bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján, míg a tárgyidőszakra vonatkozó forrásmegosztási korrekció a tárgyévet követően rendelkezésre álló, tárgyévre vonatkozó tényszámok alapján történik. A korrekciós eltérések elszámolására a tárgyévet követő év költségvetésének teljesítése keretében kerül sor, mely a tárgyévet követő évre vonatkozó forrásmegosztási rendelet módosulását is jelenti.

6. § (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás és korrekció elvégzéséhez szükséges a kerületi önkormányzati költségvetésben, illetve a beszámolóban szereplő, továbbá e törvényben nevesített egyéb naturáliákra vonatkozó adatszolgáltatást a fővárosi önkormányzat által - az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabályok figyelembevételével - rendszeresített nyomtatványon (továbbiakban: Útmutató) szolgáltatják a kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat részére.

(2) A fővárosi önkormányzat az Útmutatót a kerületi önkormányzatok részére legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év április 15. napjáig megküldi. A kerületi önkormányzatok az adatszolgáltatásnak a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év május 5. napjáig tesznek eleget.

(3) A forrásmegosztás során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített bázisévet megelőző év december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter. A vonatkozó számításokat a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága által minden év április 30-ig teljesített adatszolgáltatás alapján a fővárosi önkormányzat végzi.

(4) A forrásmegosztás korrekciója során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített tárgyév december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter.

7. § (1) A fővárosi önkormányzat az Útmutatóban meghatározott kiadásokat kigyűjti és (2) bekezdésben meghatározott adatkorrekció elvégzése céljából az Útmutatóval egyidejűleg a kerületi önkormányzatok részére megküldi.
A kerületi önkormányzatok a korrigált adatokat a 6. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre küldik vissza.

(2) Az adatkorrekciók kizárólag a következőkre vonatkoznak:

a.) a működési kiadások tisztított összegének meghatározása (a pénzforgalom nélküli kiadásokból a felhalmozási célú tartalékok, felújítási, felhalmozási célú, de működési célúként tervezett kiadások kiszűrése);

b.) a gyűjtő jelleggel használt szakfeladatokon (pl. igazgatás, településüzemeltetés) tervezett működési kiadások átrendezése a megfelelő szakfeladatokra;

c.) a számításokban nem szereplő bevételekből (pénzmaradvány, ÁFA) tervezett kiadások kiszűrése;

d.) az egyszeres folyó bevételekből tervezett - a deficitarányok meghatározásánál torzítást okozó - kiadások kiszűrése.

8. § A forrásmegosztási számításokban figyelembe vett működési kiadások körét a 9. §, illetve az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működtetésével kapcsolatos működési kiadások körét a 10. §, a felújítási és fejlesztési kiadások körét a 11-12. § határozza meg.

9. § (1) A forrásmegosztási számításokban az e törvény 1. mellékletében alapfeladatokként megnevezett működési kiadások számbavétele az alapfeladatokra vonatkozó normatívák felhasználásával történik.

(2) A tűzoltóság normatívan elismert kiadási szükséglete a bázis évi e célra juttatott központi költségvetési működési támogatás 1,1-szerese.

(3) A tömegközlekedés normatívan elismert kiadási szükséglete a vállalati éves beszámolók alapján a tömegközlekedési vállalatok (Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged) egy férőhely-kilométerre eső összesített nettó ráfordításainak a BKV férőhely-kilométer adatával szorozva számított értéke, csökkentve a BKV menetdíjbevételével és a BKV által igénybevett árkiegészítéssel. A vidéki vállalatokra vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

(4) A színházi támogatások normatívan elismert kiadási szükségletét a bázis évi költségvetések szerint, a központi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok színházi támogatásának, valamint a külön támogatott önkormányzati fenntartású színházaknál a fenntartó önkormányzattól kapott összes működési támogatásának figyelembe vételével, az egy színházi férőhelyre jutó átlag és a fővárosi, kerületi színházi férőhelyek szorzataként kell megállapítani. A támogatásra vonatkozó vidéki adatokat a Belügyminisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bevonásával küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

10. § A forrásmegosztás az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működésével kapcsolatos elismert kiadásokat az e törvény 2. számú mellékletében meghatározottak figyelembevételével veszi számba.

11. § A számított felújítási szükségletek esetében az éves elismert kiadások kiszámítása - első alkalommal - a 2003. január 1-jén rendelkezésre álló ingatlanvagyon-kataszter mutatóinak felhasználásával, a 6. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján történik. Az ingatlanvagyon-kataszterből származó adatokat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok évente aktualizálják. Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagyonelemek felsorolását és ezen vagyonelemek felújítási szükségletének tekintett költségek számítási módját e törvény 3. melléklete tartalmazza.

12. § (1) A számított fejlesztési szükséglet az e törvény 1. melléklet 2. pontja, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti, az e törvény 2. mellékletének 2., és 4-6. pontja szerinti, továbbá az e törvény 3. mellékletének 4. pontja alapján meghatározott összesített működési és felújítási kiadások 13 %-a. Az ilyen módon meghatározott összegből a jogcímekre lebontott elismert fejlesztési kiadások az e törvény 4. mellékletében meghatározott jogcímek és súlyok szerint képződnek.

(2) Az e törvény 4. mellékletében meghatározott súlyok a 2007. évre elkészített forrásmegosztástól kezdődően öt éven át úgy változnak, hogy a "kiépítetlen utak és közterek aránya" jogcím évi 1 százalékponttal csökken és a "zöldterület aránya" jogcím évi 1 százalékponttal emelkedik.

13. § A kiadási szükséglet az e törvény 1. mellékletének 2. pontja szerinti, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti alapfeladatonkénti és az e törvény 2. melléklet 2., 4-6. pontja szerinti, működési kiadási szükségletek, valamint a 3. melléklet 4. pontja szerinti felújítási szükségletek és a 12. § szerinti a fővárosi önkormányzatra és kerületi önkormányzatonként számított fejlesztési szükségletek összessége.

14. § (1) A kiadási deficitek megállapításakor figyelembe veendő bevételeket e törvény 5. melléklete tartalmazza.

(2) A forrásmegosztási számítás során bevételnek minősülnek az e törvény 5. mellékletében meghatározott bevételeken túl a vagyonhasznosítással és lakásgazdálkodással foglalkozó, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervében szereplő, de az önkormányzati költségvetésekbe be nem fizetett lakbér és bérleti díj bevételek is.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bevételekből a kerületi idegenforgalmi bevételek, a lakásfenntartási költségekből a lakókra áthárított bevételek, az egyszeri jellegű bevételek, valamint az OEP finanszírozású szakfeladatokhoz kapcsolódó folyó bevételek levonását követően keletkeznek a saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételek.

(4) A (3) bekezdés szerinti saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételeket tovább módosítják az (5)-(8) bekezdés szerint normatív módszerrel számolt lakbér, építményadó, telekadó és kommunális adók eltérései a tényleges bevételektől. A normatív módszer az alapterülettel súlyozva számított átlagos fajlagos bevételek figyelembe vétele a bázis évi költségvetési adatok, valamint az Útmutatóban a kerületek számára előírt adatszolgáltatás alapján a törvényi előírások szerint elvileg adóztatható alapterületekre és a lakások komfortfokozat szerinti összetételére vonatkozó naturális adatok alapján.

(5) A kerületek alapterület - arányos számított lakbérbevétele a korrigált alapterület és a budapesti átlagos fajlagos adatok alapján számított átlagos lakbérbevétel (Ft/m²) szorzata.

Az önkormányzati lakások komfortfokozata szerint kell korrigálni a kerület lakásállományának alapterületét. A korrigált alapterület számításhoz alkalmazott kulcsok:

a.) összkomfortos lakások = 1;

b.) komfortos lakások = 0,8;

c.) félkomfortos lakások = 0,52;

d.) komfort nélküli lakások = 0,4;

e.) szükséglakások = 0,32

(6) A kerületek alapterület-arányos számított építményadó bevétele az összes nem lakáscélú a törvényi előírások szerint adóztatható létesítmények alapterületének és az átlagos budapesti építményadó mérték (Ft/m²) szorzata.

(7) A kerületek alapterület-arányos számított telekadó bevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható földterület alapterületének és az átlagos budapesti telekadó mérték (Ft/m²) szorzata.

(8) A kerületek alapterület-arányos számított kommunális adóbevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható lakás alapterületének az átlagos budapesti kommunális adómértékkel való (Ft/m²) szorzata.

(9) A (4) bekezdés szerinti módosítás mértéke az (5)-(8) bekezdés szerinti alapterület-arányos értékekből a tényleges bevételi értékek levonása, ami pozitív érték esetén növeli, negatív érték esetén csökkenti a folyó korrigált bevételeket. A korrekció utáni bevételi érték a forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek nagysága.

15. § (1) A kiadási deficitek mértéke a 13. § szerinti kiadási szükséglet és a 14. § (9) bekezdés szerinti forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek különbözete. Ha nincs kiadási deficit, ennek értéke a számításokban 0. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat deficitjének a kiadási deficitek összegéhez viszonyított aránya az adott önkormányzat részesedésének az aránya a 5. §-ban megállapított deficitarányosan felosztandó bevételekből.

(2) Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat részesedési aránya a mindenkori megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 20 %-kal nőhet és legfeljebb 10 %-kal csökkenhet. E követelmény a tárgyévi forrásmegosztás készítésekor az egy évvel korábban készített előző évi forrásmegosztáshoz, a forrásmegosztás megelőző évre vonatkozó korrekciójakor az egy évvel korábban az azt megelőző évre vonatkozóan elfogadott korrigált forrásmegosztáshoz képest érvényesül. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok részesedését deficitarányosan növelik, illetve csökkentik.

16. § (1) A tárgyév forrásmegosztására vonatkozóan két számítás készül.
A számítások eredményeit mindkét alkalommal a fővárosi önkormányzat rendeletben teszi közzé.

(2) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet tervezetet a tárgyév február 1-éig kell benyújtani és azt a Fővárosi Közgyűlés február 15-ig fogadja el.

(3) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztási korrekcióról szóló rendeletet a tárgyévet követő év június 30-ig fogadja el a Fővárosi Közgyűlés.

A korrigált számítás a tárgyévre vonatkozó tényszámok ismertté válását követően készül el a 8-15. §-okban szabályozott eljárás szerint az ott szereplő tervezett, illetve bázis évi adatok helyett a tárgyévi tényleges adatok és mutatószámokra alapozva. A korrigált számítás során nem változnak a fejlesztési kiadásokra vonatkozó e törvény 4. mellékletében szereplő számítások, a 4. melléklet 2. b) pontjában meghatározott felhalmozási és tőkejellegű kiadások kivételével. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat elismert összes fejlesztési kiadása viszont nem haladhatja meg az adott önkormányzat által a tárgyévben ténylegesen teljesített felhalmozási és tőke jellegű kiadások szintjét, az emiatt esetlegesen felszabaduló összeggel a többi önkormányzat elismert fejlesztési kiadása emelkedik azonos százalékos mértékkel. A fővárosi önkormányzatot az 5. § (3) bekezdése szerint megillető adóérdekeltségi költség legfeljebb a tényleges igénybevétel mértékéig vehető számításba. A korrigált számításokban az új korrekciós igények meghatározásánál is figyelembe kell venni a tárgyidőszakot megelőző év korrekciójából származó, a tárgyévi forrásmegosztást korábban módosító eltéréseket.

(4) A tárgyévre vonatkozó (3) bekezdés szerint kiszámított korrekció következtében a tárgyévet követő év forrásmegosztása változik oly módon, hogy a deficitarányokból következő részesedések az így megállapított összegekkel módosulnak. Ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok számára havonta folyósított deficitarányosan felosztásra kerülő források összege a második félévre nézve újból rendeletben kerül meghatározásra.

(5) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet - tervezetet, valamint a forrásmegosztási korrekcióra vonatkozó rendelet - tervezetet a fővárosi önkormányzat által három évre felkért könyvvizsgáló a szolgáltatott adatok megalapozottságának és a számítások helyességének tekintetében felülvizsgálja. A könyvvizsgáló nem lehet azonos az Ötv. 92/A. §-ában meghatározott feladatra megbízott könyvvizsgálóval.

(6) Amennyiben a könyvvizsgáló megállapítása szerint a forrásmegosztási számításokhoz szolgáltatott adatok nem az előírások szerinti tartalommal kerültek megadásra és emiatt az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat indokolatlan forrásokhoz jutott, az indokolatlanul felvett összeg késedelmi kamattal növelve csökkenti az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat feltárást követő első forrásmegosztásra vonatkozó rendeletalkotás során megállapításra kerülő részesedését és ezzel az összeggel a többi önkormányzat részesedése deficitarányosan nő. Az e bekezdésben foglaltakat a tárgyévi és az azt megelőző három évi - legfeljebb azonban jelen törvény hatályba lépését követően készült - forrásmegosztásra vonatkozóan lehet alkalmazni.

17. § (1) A megosztott forrásokból az egyes kerületi önkormányzatokat - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel - havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig illeti meg a tárgyhónapban befolyt ezen források 15. § szerinti deficitarányának hányada.

(2) A tárgyév első két hónapjában a finanszírozás alapja a megelőző év deficitaránya, amelyet a harmadik hónap végén az elfogadott forrásmegosztási rendelet szerint visszamenőleg korrigálni kell.

(3) A 16. § (3) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző évből adódó korrekció abszolút összege módosítja a tárgyév második félévében a 15. § szerint esedékes részesedés nagyságát. A korrekció hatása a tárgyév negyedik negyedévben esedékes első utalásokban érvényesül.

Záró rendelkezések

18. § (1) E törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2004. január 1-én lép hatályba.

(2) A 2004. évi forrásmegosztáshoz szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó - az 5. § és 6. §-okban szereplő - rendelkezések a kihirdetés napjától számított 8. napon hatályba lépnek a fővárosi önkormányzat által kiadott Útmutató alapján.

(3) A felújítási szükségletek 6. § (3) bekezdés szerinti számításhoz szükséges adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága a törvény hatályba lépését követő 8. napon teljesíti.

(4) A 2004. évi forrásmegosztási rendelet - tervezetet 2004. február 15-ig kell benyújtani és február 28-ig kell elfogadni.

(5) Az Ötv. 116. § (3) bekezdésében előírt 2003. évre vonatkozó - jelen törvény szerinti, de a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletében szereplő célkeretek fenntartásával készülő korrekciós számítások eredményeit a 2003. évi tényadatok alapján 2004. június 30-ig kell rendeletben kihirdetni és ezek hatásával a 2004. évre vonatkozó első forrásmegosztási számítás eredményeit módosítani kell a 16. § (4) bekezdés és a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával. A módosítási igény meghatározásánál figyelembe kell venni a Fővárosi Közgyűlés rendelete alapján még meg nem osztott forrást is.
A 15. § (2) bekezdésében foglalt elmozdulásra vonatkozó szabályt a fenti rendelethez viszonyítottan kell értelmezni.

(6) A 16. § (5) bekezdésének a könyvvizsgáló három évre való felkérésére vonatkozó előírása a 18. § (5) bekezdése szerinti, a 2003. évre korrekciós elosztást tartalmazó fővárosi forrásmegosztási rendelet hatálybalépését követő napon lép hatályba.

(7) A 2004. évre vonatkozó forrásmegosztás korrekciója során a 15. § (2) bekezdése szerint, valamit e § (2) bekezdésében foglalt elmozdulási szabályt 2003. évre vonatkozóan, 2004. június 30-ig kihirdetésre kerülő rendelethez képest kell alkalmazni.

(8) A 14. § (4) bekezdésében az adóztatható területek nagyságával kapcsolatos kerületi önkormányzati adatszolgáltatást először a 2004. évi forrásmegosztás korrekciója során kell alkalmazni, ezen időpontig a 2003. évi forrásmegosztási számítási adatok alkalmazandók.

(9) Amennyiben a kerületi önkormányzat a jelen törvényben előírt teljes körű adatszolgáltatási kötelezettségének a határidő lejártát követően megküldött külön írásos felszólításra 8 nap elteltével sem tesz eleget, úgy e kerületi önkormányzat tárgyévben a forrásmegosztásból nem részesül. Ennek módosítására a tárgyévi forrásmegosztási rendelet korrekciója során nincs lehetőség. A 15. § (2) bekezdése a tárgyévet követő évben erre az önkormányzatra nem vonatkozik.

1. melléklet

1.)

2.) Az egyes szakfeladatokhoz tartozó működési kiadási szükségletek a normázott budapesti kiadások alapján kerülnek összegzésre a 3-5. pontban leírt eljárás szerint.

3.) Az egyes alapfeladatokhoz tartozó működési kiadásokhoz rendelt átlagnormatíva a bázis évre tervezett kerületi önkormányzati és/vagy a fővárosi költségvetésekben az adott szakfeladatok összegzett működési kiadásainak és a bázis évre tervezett hasonló módon összegzett naturáliákban kifejezett mutatószámoknak a hányadosa.

4.) Az alapfeladathoz tartozó működési kiadási szükséglet - a 5. pontban szereplő eltéréssel - a 3. pont szerint meghatározott budapesti átlagnormatívák és a kerületenként (a fővárost is kerületként kezelve), valamint alapfeladatonként a költségvetési tárgyévre tervezett - az önkormányzati normatíváknál meghatározott mutatószámokkal megegyező - önkormányzati naturáliákra vonatkozó mutatószámok szorzata.

(5) Az iskolai oktatásra, a fogyatékos gyermekek oktatására, valamint az egyéb oktatási feladatokra külön kerületi és külön fővárosi normatíva kerül megállapításra, és ezek felhasználásával készülnek a 4. pont szerinti számítások.

2. melléklet

1.) A forrásmegosztás az igazgatási típusú kiadások között az alábbi feladatokhoz tartozó kiadásokat veszi figyelembe:

a.) Egyéb számítástechnikai tevékenység;

b.) Területi, körzeti igazgatási szervek tevékenysége;

c.) Önkormányzatok igazgatási tevékenysége (7. §-szerint korrigált kiadásai);

d.) Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége;

e.) Adó- és pénzügyi igazgatási tevékenység;

f.) Honvédelmi, polgári védelmi tevékenység;

g.) Önkormányzati intézményeket ellátó, kisegítő szolgálat;

h.) Máshová nem sorolt szervek tevékenysége.

2.) A kiadások a kerületekre és a fővárosra nézve az úgynevezett hivatalmodell felállításával, a bázis évre vonatkozó tervadatokat felhasználva az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Az igazgatási kiadási szükségletek

Számítási módszer:

A kerületenként, ill. a fővárosra konkrétan: bázis év január 1-jei állandó népesség és a bázis évre tervezett igazgatási létszám (x;y) koordináta rendszerben ('x' - állandó népesség; 'y' - bázis évi igazgatási apparátus létszáma) történő ábrázolása alapján a pontokra (a legkisebb négyzetek módszerével történő) hatványtrenddel illesztett görbének az egyenletét kell meghatározni. A görbe által meghatározott egyenletbe (Y_n=a(X^b)) kerületenként szükséges az állandó lakosok számát behelyettesíteni. A kerületenként
(a fővárost is kerületként kezelve) ilyen módon normatívan számított optimális igazgatási apparátusi létszámok alapján kapott megoszlási viszonyszámok szerint kell felosztani az összes kerület és a főváros által együttesen tervezett összes igazgatási kiadásokat és ezzel határozhatóak meg az egyes önkormányzatokra nézve a tárgyévi szükséges igazgatási kiadások.

3.) A 2. pont szerinti hivatalmodell az 1. pontban meghatározott feladatokhoz tartozó apparátusi létszámadatokkal számol. A létszámadatokban a polgármester, alpolgármesterek kivételével nem szerepelhetnek az önkormányzati képviselők, a közhasznú foglalkoztatottak, a közterület felügyelők.

4) Településüzemeltetési feladatonként (útfenntartás, parkfenntartás, egyéb településüzemeltetés) - az 5. pont szerinti kivétellel - külön kerületi, és külön fővárosi normatívák készülnek. A normatívák az önkormányzatok bázis évre vonatkozó költségvetéseiben szereplő egyes településüzemeltetési szakfeladatok összegzett kiadásainak és az alábbi táblázatban megnevezett naturáliáknak a hányadosai. A településüzemeltetési elismert kiadási szükséglet a számított kerületi és fővárosi normatíva és az adott feladathoz kapcsolódó legutolsó felmérés szerinti önkormányzati naturália szorzata.

5.) Az útfenntartás szükségleteinek számítása során a bázis évi útfenntartási kiadások, valamint az üzemeltetett burkolt utak területe alapján a 11 legmagasabb kerületi fajlagos útfenntartási kiadás területtel súlyozott átlaga adja a kerületi normatívát. A tárgyévi elismert útfenntartási kiadási szükséglet a kerületi átlag normatíva és a kerületek által üzemeltetett burkolt út szorzata.
A főváros tárgyévi útfenntartási szükségletét azonos módon, de a kerületi átlagnormatíva 1,9-szeresének alkalmazásával kell kiszámítani.

6.) A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadások számbavétele során a 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóházakban lévő önkormányzati lakásokra és a vegyes tulajdonú lakóházakban lévő önkormányzati lakásokra egységes budapesti normatíva készül.

A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadási szükséglet budapesti normatívája a kerületenként (és a fővárosban) a bázis évben ténylegesen felmerült (a felújítási kiadásoktól, a bérlőkre áthárított, továbbszámlázott közüzemi - víz-, és csatorna - valamint egyéb díjaktól megtisztított) üzemeltetési kiadások és a legutolsó állapot felmérésben szereplő lakás m² adatok összesített adatainak hányadosa (egy m²-re jutó nettó üzemeltetési kiadás).

A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadási szükséglet a normatíva és az adott csoporthoz tartozó kerületi, fővárosi lakásállomány területének szorzataként megállapított szükséglet.

3. melléklet

1.) Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, 2. pontban felsorolt vagyonelemek ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült értéke az állagmutató segítségével új állapotra vonatkozóan átszámításra kerül - kivéve a zöldterület - úgy, hogy a számításokban alkalmazott legalacsonyabb állagmutató érték 20 % lehet. Ebből az értékből a külön jogszabályban meghatározott amortizációs kulcsok 0,8-szeres szorzójával kell megállapítani a felújítási szükségletet vagyonelemenként az alábbiak szerint: Becsült érték * (1 / állagmutató) * amortizációs kulcs * 0,8.

2.) Zöldterület összesen (növényzet, ültetvény)

Út és köztér összesen

Közlekedési műtárgyak

- közúti híd

- közúti híd vasúttal

- közúti híd kisvasúttal

- közúti híd villamossal

- vasúti híd közúti közlekedéssel

- gyalogos híd vagy kerékpárút

- felüljáró

- aluljáró

Lakóépület és otthonház összesen (csak önkormányzati tulajdon)

Társasházak esetében

- önkormányzati tulajdonú lakások

- önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek

Hivatali épületek

Oktatási intézmények épületei

Kulturális intézmények

- művelődési otthon, szabadidőközpont

- általános művelődési központ

- önálló többfunkciós kulturális sportlétesítmény

- színház, operaház

- mozi

- zeneterem, zenepavilon

- cirkusz-, varieté- és egyéb épületek

- vidámpark

- alkotóház

- könyvtár és raktárai

- múzeum

- levéltár és raktárai

- kép és hangarchívum

- egyéb

Fedett sportlétesítmény, szabadtéri sportlétesítmény

- labdajátékpályák

- tornatermek

- tornacsarnokok

- korcsolya- és jégpályák

- stadionok

Szociális létesítmények

- idősek ellátására szolgáló épület

- idősek részére átmeneti elhelyezést nyújtó épület

- bölcsőde

- csecsemő-, gyermekotthon

- nevelőotthon

- hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedék

3.) Az 1. pontban szereplő eljárás a "Lakóépületek és az otthonházak", "Társasházak (önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek)", "Hivatali épületek" vagyoncsoportok esetében az alábbi eltérésekkel történik. Az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült érték helyett módosított kerületi (fővárosi) becsült értéket kell meghatározni, melynek menete a következő:

- Önkormányzati kerületi és fővárosi átlagár: az adott vagyoncsoportra nézve az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült értékek összege / az ugyanitt szereplő összes m².

- A Budapest egészére számított átlagár: az önkormányzati kerületi és fővárosi átlagárakból Budapest egészére az adott vagyoncsoportra nézve a terület-mértékekkel súlyozottan számított átlagár (Ft/m²).

- A módosított kerületi (fővárosi) becsült érték: az adott vagyoncsoportra nézve az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő összes kerületi (ill. fővárosi) m² és a Budapest egészére számított átlagár szorzata (Ft).

4.) Az elismert felújítási kiadások az 1. pont szerint - a 3. pont figyelembe vételével - vagyoncsoportokként elvégzett számítások eredményeinek összegezéseként adódnak.

4. melléklet

1.)

2.) Az egyes jogcímek felosztásának szabályai a következők:

a.) Állandó népesség: A jogcímhez tartozó összeg megosztása a tárgyévet megelőző év január 1-jei állandó népességre vonatkozó adatok alapján történik. A fővárost megillető súly meghatározása Budapest teljes lakosságának meghatározásával történik.

b.) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: A felhalmozási és a tőke jellegű kiadások megosztása a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok bázis évi költségvetésében szereplő összegeinek aránya szerint történik.

c.) A kiépítetlen utak és közterek aránya: A főváros és a kerületek kiépítetlen útjainak és köztereinek az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, m²-ben kimutatott összesített adatainak az egyes kerületek adatához viszonyított aránya szerint történik a megosztás.

d.) Zöldterületek aránya: A kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő zöldterületeknek az összes budapesti zöldterülethez viszonyított aránya határozza meg e jogcím megosztását.

e.) Tömegközlekedés: A tömegközlekedésre fordított bázis évi beruházási kiadások arányában kell megosztani.

5. melléklet

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 64. §-a rendelkezik a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek köréről.
Az Ötv.-t 116. § (5) bekezdése külön törvényi szabályozást ír elő e források megosztásának normatív módszerére. A jelen törvényjavaslat e szabályozási kötelezettségnek tesz eleget.

A források megosztása eddig a Fővárosi Közgyűlés által alkotott rendelettel történt. A forrásmegosztást megalapozó számítási módszerek az elmúlt években sokat változtak, a néhány éve elhatározott reform azonban csak felemásan érvényesült és a működő rendszer számos kritikát kapott. A módszerek javasolt törvényi szabályozása ezért felhasználja a korábbi gyakorlat időtálló tapasztalatait, ugyanakkor számos területen változtatásokat tartalmaz.

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás javasolt módszere abból indul ki, hogy az önkormányzatoknak feladataik megfelelő ellátásához szükségük van a megosztásra kerülő forrásokból való részesedésre. A forrásmegosztási számítás a feladatok elismert szinten való ellátásához hiányzó források nagyságát számszerűsíti és a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető források megosztását e deficitek arányában hajtja végre. Ez az alapelv érvényesült az elmúlt évek forrásmegosztásai során is.

A számítás általános módszere így az egyes önkormányzatok elismert kiadási szükségleteinek megállapítása és ezek szembeállítása a megosztást megelőzően rendelkezésre álló forrásokkal.

A javaslat szerint a törvényben megállapított normatív eljárások alapján továbbra is a Fővárosi Közgyűlés rendelete tartalmazza az adott évi forrásmegosztást. Erre a tárgyév elején, majd a tárgyév lezárását követően a következő évben korrekciós jelleggel kerül sor. A számításokat, beleértve a jelen törvénynek való megfelelést is független könyvvizsgáló ellenőrzi.

A javasolt normatív eljárások áttekinthetőek, alkalmazásukkal a forrásmegosztásból való részesedés kiszámíthatóvá válik és a stabil viszonyok segítik az önkormányzatok sok területen szükséges együttműködését.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat meghatározza a törvény célját.

A 2. §-hoz

A rendelkezés felsorolja a hatálya alá tartozó önkormányzatokat.

A 3. §-hoz

A Javaslat értelmező rendelkezéseket, fogalom meghatározásokat tartalmaz.

A 4. §-hoz

A szövegrész rögzíti a forrásmegosztási eljárás alapelvét. A forrásmegosztás számításba veszi az önkormányzati feladatok ellátásának elismert kiadási szükségleteit és megállapítja az ezek finanszírozásához hiányzó összeget.
A hiányok arányában történik a megosztásra rendelkezésre álló források megosztása a fővárosi önkormányzat és az egyes kerületi önkormányzatok között.

Az 5. §-hoz

A Javaslat az Ötv. 64. § (4) bekezdésére hivatkozva meghatározza a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét, a nem deficitarányosan megosztott forrásokból való részesedés szabályait.

Felsorolja, hogy az osztott bevételek közül pontosan melyek képezik az un. deficitarányosan felosztandó bevételeket, amelyekre vonatkozóan e törvényjavaslatban megállapított módszertan szerint történik a források megosztása.

Rögzíti a megosztásra kerülő bevételek nagyságát először a fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján határozzák meg. Ez a megoldás a forrásmegosztás időzítéséből fakad, hiszen a forrásmegosztással nem várható meg a tárgyévi költségvetés, arra éppen a kerületi és fővárosi költségvetések elkészítéséhez van szükség. Ugyanakkor a forrásmegosztás korrekciója során a számítások már a tényleges bevételekre vonatkoznak.
A finanszírozási szabályok viszont biztosítják, hogy az év során nem a koncepcióban szereplő, hanem csak a meghatározott adókból, illetve a központi költségvetéstől ténylegesen befolyó deficitarányosan megosztandó bevételek kerüljenek elosztásra. A paragrafus azt is rögzíti, hogy a forrásmegosztás korrekciójából fakadó eltéréseket - mivel ezek a tárgyévre vonatkozó költségvetési beszámolók véglegesítése után, éppen e beszámolók alapján kerülnek kiszámításra - a tárgyévet követő év költségvetése keretében számolják el és ezekkel az eltérésekkel a tárgyévet követő év forrásmegosztási rendelete is módosul.

A 6. §-hoz

A Javaslat az eljárások pontos leírása érdekében a forrásmegosztási számításokban felhasználásra kerülő adatok körét szabályozza, továbbá meghatározza az Útmutató kiadását. Az adatok egyik forrása az önkormányzatok költségvetése, illetve a költségvetési beszámolója. Másik forrása az Útmutató alapján a fővárosi önkormányzat részére készített adatszolgáltatás. A (2)-(4) bekezdés az adatszolgáltatással kapcsolatos határidőket, a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításához felhasználandó adatok körét tartalmazza.

A 7. §-hoz

A rendelkezés a költségvetésben, illetve a beszámolóban szereplő adatok rendezésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Az adatszolgáltatás módját az Útmutató szabályozza. A számítási eljárás során szükség van a kigyűjtés helyességének ellenőrzésére és a működtetési kiadásokhoz kapcsolódóan egyes korrekciók elvégzésére. A második bekezdés világosan körülhatárolja a lehetséges korrekciók eseteit.

A 8. §-hoz

A Javaslat felsorolja a forrásmegosztási számításokban figyelembe vett kiadások fajtáit és megjelöli az ezek kiszámítását szabályozó későbbi paragrafusokat.

A 9. §-hoz

A szövegrész a klasszikusnak tekinthető működési kiadások számbavételét szabályozza. A második bekezdésben a tűzoltóság kiadási szükségletének meghatározása a központi költségvetési támogatás 1,1-szeresének rögzítésével történik, ami tükrözi a jelenlegi arányokat. A harmadik bekezdésben a tömegközlekedésnél hat nagyvárosi tömegközlekedési vállalat 1 férőhely-kilométerre eső átlagos ráfordítása a norma, amiből a BKV férőhely-kilométer teljesítménye alapján normatív ráfordítás adódik, ebből számítható ki - a menetdíjbevétel és az árkiegészítés levonásával - az elismert fővárosi önkormányzati támogatási igény. A negyedik bekezdésben a javaslat a színházi támogatásoknál a fővárosi és a vidéki színházak átlagos, 1 férőhelyre jutó önkormányzati támogatása a norma, amiből a fővárosi (kerületi) férőhelyek alapján az elismert kiadási (támogatási) szint kiszámításra kerül.

A 10. §-hoz

A rendelkezés az igazgatási, valamint a településüzemeltetési és a lakáságazatra vonatkozó szükségletek számbavételét szabályozza.

A 11. §-hoz

A rendelkezés a felújítási kiadások meghatározása az ingatlanvagyon-kataszter egyes mutatóinak felhasználásával a törvényjavaslat 3.

mellékletében meghatározott képlet szerint történik.

A 12. §-hoz

A Javaslat a fejlesztési kiadási szükséglet megállapítását szabályozza.
A fejlesztési kiadási szükséglet budapesti összegének meghatározása a működési és felújítási kiadási szükségletek arányában történik. A viszonyítás alapja a megelőző §-ok alapján kiszámítható. A törvényjavaslat szerint a viszonyítási alap 13%-a a fejlesztési kiadások nagysága. A javasolt mérték mellett a szükségletként elismert felújítási és fejlesztési kiadások együttesen az elmúlt
5 év átlagát tükrözik. Az előzőek szerint megállapított elismert fejlesztési szükségletek elosztása jogcímek szerint történik. A második bekezdésben a fejlesztési kiadások súlyarányait tekintve bizonyos változások a későbbiekben indokoltak lehetnek. Már ma is előrelátható, hogy a kiépítetlen utak és közterek aránya fokozatosan csökkenni fog, ami változtatás nélkül emelné a fajlagos forrásmegosztásban elismert lehetőségeket (ezzel kedvezőtlenül a fejlesztések halasztásában teremtve érdekeltséget). Ezért a kiépítetlen utak és közterek aránya jogcímre vonatkozó súlyarány 2007-2011. között évi 1-1 százalékponttal csökken és ezekkel a mértékekkel a zöldterület arányára vonatkozó fejlesztési jogcím aránya emelkedik.

A 13. §-hoz

A paragrafus az egyes elemenként a korábbiakban kiszámított kiadási szükségletek összegzéséről rendelkezik.

A 14. §-hoz

A Javaslat felsorolja a kiadási deficitek megállapításához figyelembe veendő bevételeket, és a számba vett bevételeket csökkentő tételeket határozza meg.
A kiszámított saját jogon szerzett folyó korrigált bevételeket tovább módosítja a lakbér, az építményadó, a telekadó és a kommunális adó normatívnak tekintett értékeitől való eltérés. Ez a korrekció azt jelenti, hogy a forrásmegosztás csak az egyes említett esetekre vonatkozóan megállapított budapesti átlagos fajlagos bevételekkel számol, és ezzel ismeri el (bevételként nem veszi számításba) az átlag feletti mértékeket alkalmazó kerületi önkormányzatok erőfeszítéseit anyagi helyzetük javítására. Ugyanakkor a korrekció az átlag alatti terheket kirovó önkormányzatoknál bekalkulálja (a forrásmegosztással nem helyettesíti) a tehernövelésből adódó bevétel növelési lehetőségeket. A számításokhoz szükséges adatok az Útmutatóban előírt adatszolgáltatásból származnak a lakások komfortfokozat szerinti összetételére és az elvileg adóztatható területekre vonatkozóan. Ez utóbbi adatszolgáltatásra vonatkozóan az átmeneti rendelkezések felkészülési időt biztosítanak. A lakbérbevételek meghatározásánál a módszer figyelembe veszi a lakások eltérő komfortfokozatát megfelelő szorzók alkalmazásával, illetve meghatározza a kerületek építmény, telek és kommunális adó bevételének számítási módszerét. Végezetül megállapítja a forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek nagyságát.

A 15. §-hoz

A javaslat meghatározza a kiadási deficitek számítási módszerét.
A szabályozás szerint túlfinanszírozás esetén a deficitet 0-nak kell tekinteni.
A deficitek aránya határozza meg - a (2) bekezdésben szereplő eltéréssel - a budapesti felosztásra kerülő bevételek elosztását. A további rendelkezések az egyik évről a másikra bekövetkező változásokat átmenetileg csillapítja, amikor a forrásmegosztási részesedési arány legfeljebb 20%-os növekedését, illetve 10%-os csökkenését engedi meg a megelőző évhez képest. Ez az előírás az alkalmazkodási folyamat megkönnyítésére indokolt és összhangban van a szolidaritás érvényesülésével. Ugyanakkor több év alatt az eredetileg kiszámításra kerülő arányokhoz folyamatos és gyors közeledés valósul meg.
A módszer alkalmazása során az adott évekre vonatkozó tiszta, deficitarányokat rögzítő eredményeket indokolt figyelembe venni, eltekintve az egyes évek forrásmegosztását jogi értelemben, a tárgyévet megelőző évből származóan módosító összegű korrekciós eltérésektől.

A 16. §-hoz

A rendelkezések szabályozzák a forrásmegosztási folyamat ütemezését.
A forrásmegosztás egy évre vonatkozóan két alkalommal készül el és ebből adódóan a fővárosi önkormányzat két alkalommal alkot rendeletet. A második rendelet ugyanakkor - a végleges adatok ismeretében - korrekciós jellegű.
A korrekció célja a források igazságos elosztása. A korrekcióra vonatkozóan elégséges a működési kiadások átszámítása, illetve a fejlesztési kiadások közül a tényleges fejlesztési kiadások nagyságára vonatkozó komponens újraszámolása. A korrekció során a korábbiakban szereplő módszertani szabályok érvényesek, de a bázis év adatai helyett a tényszámok alkalmazása történik meg. A javaslat szerint a tárgyévi forrásmegosztás korrekciójának eredményeként a következő év forrásmegosztása változik oly módon, hogy a deficitarányokból következő részesedések a rendezés során számított összegekkel módosulnak. Ezek a különbözetek a korrekciós rendeletek értelmében mindig csak a második félévben kerülnek elszámolásra. A könyvvizsgáló felkérését szabályozza. Előírásokat tartalmaz a könyvvizsgáló megállapításai alapján alkalmazható eljárások rendjéről.

A 17. §-hoz

A rendelkezés a forrásmegosztás finanszírozási szabályait rögzíti, amelyek alapján történik havonta a bevételek tényleges megosztása. Az év első két hónapjában a megelőző év arányai alapján átmeneti finanszírozás érvényesül, amit az új arányok alapján korrigálnak. A tárgyévet megelőző évből adódó fővárosi rendeletben megállapított esetleges korrekció összege módosítja a második félév deficitarányosan kiszámított kiutalásait.

A 18. §-hoz

A paragrafus a hatálybelépésről és átmeneti intézkedésről rendelkezik.