A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/6314.
számú
törvényjavaslat

a közbeszerzésekről

Előadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter

Budapest, 2003. november

2003. évi ... törvény
a közbeszerzésekről

Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében - összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1. §

(1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(3) Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

A törvény alkalmazási köre

2. §

(1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.

(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

(3) E törvényt is alkalmazva kell eljárni meghatározott tervpályázati eljárások esetében.

(4) E törvényt önként alkalmazó szervezetre (személyre) a törvény minden rendelkezése vonatkozik.

A szabályozás jellege

3. §

E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.

II. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §

E törvény alkalmazásában

1. ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

2. alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;

3. egyetemes postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

4. európai műszaki tanúsítvány: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai tanúsítványt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;

5. európai szabvány: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által, e szervezetek közös szabályzatával összhangban, európai szabványként (EN) vagy harmonizált dokumentumként (HD) jóváhagyott szabvány, továbbá az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által európai távközlési szabványként (ETS) jóváhagyott szabvány;

6. Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében;

7. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

8. értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;

9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat;

10. helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is;

11. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

12. keret-megállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;

13. kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve, ha e törvény másként rendelkezik (166. §);

14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

16. közérdekű tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység;

17. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően, valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

18. közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom;

19. központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;

20. központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

21. létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat;

22. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,

b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,

c) tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelő bizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja,

d) más tagokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat alapján vagy más módon - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási (kijelölési) és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

23. meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot;

24. nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

25. nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;

26. nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;

27. nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatás fejében végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak; kivéve továbbá a műsorterjesztési és műsorszétosztási szolgáltatást;

28. nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

29. önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

30. pályázó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

31. részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

32. SDR: különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights), a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;

33. szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

34. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;

35. tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;

36. tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja;

37. üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.

III. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSSEL, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése és előkészítése

5. §

(1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

(2) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

(3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

(4) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

6. §

(1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A közbeszerzési eljárás dokumentálása

7. §

(1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (98. § (4) bekezdése), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok

8. §

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bíráló bizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bíráló bizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

9. §

(1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba (második rész) az ajánlatkérő - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1)-(3) bekezdése szerinti követelményeket. (2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az ajánlatkérő köteles bevonni különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a bíráló bizottságba is. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel.

(3) Az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető (353. §) sem tanúsító (309. §).

10. §

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5) Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. (7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó

11. §

(1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik, valamint szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380. §).

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az a szervezet is, amelynek a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy vagy a szervezet rendelkezzen külön jogszabályban (404. § (2) bekezdésének b) pontja) meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve, ha egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással már rendelkezik.

(4) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.

(5) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

12. §

(1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386-391. §).

(2) Az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (a továbbiakban: minősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, valamint a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa határozza meg, és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során a Közbeszerzések Tanácsa jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.

(3) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

13. §

(1) A minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.

(2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzék szerinti igazolást.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell a 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az előminősítési rendszerében (215-219. §) - a 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg a 65-69. § alapján az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre a körülményre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).

14. §

(1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, valamint a 66. § (1) bekezdésének b)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a), d) pontja és (3) bekezdésének b) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származik.

A határidők számítása

15. §

(1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

Az éves statisztikai összegezés

16. §

(1) Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.

(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. §).

A központosított közbeszerzés

17. §

(1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.

(3) A központosított eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Központosított eljárás keretében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet - a központosított közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

Egyéb rendelkezések

18. §

Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b)-c) pontja és a 293. § b) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni e törvény 401. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követő, illetőleg az e törvény hatálya alá kerülésüktől számított harminc napon belül. A Közbeszerzések Tanácsa listát vezet az ajánlatkérőkről, és szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról.

19. §

Az 1. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügy-miniszter tájékoztatót ad ki. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tenni.

20. §

(1) Az eljárási cselekmények - az e törvényben, illetőleg külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - elektronikusan is gyakorolhatók.

(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(3) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

1. Cím

A fejezet alkalmazási köre

Általános rendelkezések

21. §

(1) E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (10. cím), és a 33. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

(2) Építési koncesszió esetében a 8. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.

(3) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (9. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(4) Az V. fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés, illetőleg a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is.

Ajánlatkérők

22. §

(1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

d) a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

e) a köztestület, a köztestületi költségvetési szerv, a sportági országos szakszövetség;

f) a közalapítvány;

g) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület;

h) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

i) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

j) az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(2) E fejezet alkalmazásában - a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében - ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -,

a) amelynek a 25. § (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja;

b) amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a működés többségi részben való finanszírozásának esetét a költségvetési év elején, az adott évre tervezetten és az összes várható bevételhez viszonyítva kell becsülni, megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés alá tartozó hitelintézet az általa igénybe vett pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek.

A közbeszerzés tárgyai

23. §

A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót (242. § (4) bekezdése).

24. §

Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

25. §

(1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. mellékletben az 502. csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).

26. §

Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

27. §

A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

28. §

(1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

(2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

Kivételek

29. §

(1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével;

c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.

(2) E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint a jegybanki tevékenység (szolgáltatás);

c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d) távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás;

e) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

f) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

g) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

A közösségi értékhatárok

30. §

E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár

a) a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben szerepel: 130 000 SDR-nek megfelelő euró;

b) a 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 SDR-nek megfelelő euró.

31. §

(1) E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 millió SDR-nek megfelelő euró; a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett építési beruházás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében pedig 5 millió euró.

(2) E fejezet alkalmazásában az építési koncesszióra vonatkozó értékhatár 5 millió euró.

32. §

E fejezet alkalmazásában a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár

a) a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 SDR-nek megfelelő euró;

b) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 SDR-nek megfelelő euró;

c) a 3. mellékletben a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró;

d) a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében: 200 000 euró.

33. §

E fejezet (10. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

34. §

(1) A 30-33. §, valamint a 42. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

35. §

(1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) és a 147. § (4) bekezdése szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

36. §

Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

37. §

(1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

38. §

(1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

39. §

(1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

(2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

(4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

40. §

(1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt (37. § (1) bekezdése) kerül sor (a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével), és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

2. Cím

A közbeszerzési eljárás általános szabályai

A közbeszerzési eljárás fajtái

41. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(3) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(4) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(5) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

42. §

(1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig - kivéve e határidő alól a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke (35-37. §, 40. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;

b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke (35. §, 37-38. §, 40. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.

(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (35. §, 39-40. §) eléri vagy meghaladja az 5 millió eurót. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elkészíteni.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

43. §

(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 42. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig kell megküldeni.

(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot külön jogszabályban meghatározott nómenklatúrára történő hivatkozással kell megadni.

(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.

(4) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(5) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül az ajánlatkérő nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

A hirdetmények megküldése és közzététele

44. §

(1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik.

(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Gyorsított eljárás (136. §) esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni.

(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében pedig legkésőbb öt napon belül.

(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.

(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.

45. §

(1) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény teljes terjedelmükben és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven (a továbbiakban: eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.

(2) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény teljes terjedelmében és az eredeti nyelven kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. Ezen hirdetmény lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.

(3) A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(4) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

46. §

Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.

47. §

(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket (44. § (1) bekezdése) - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, az ajánlatkérő pedig más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás napját is.

(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. Cím

A nyílt eljárás

Az eljárás megindítása

48. §

(1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) Ha az ajánlatkérő, illetőleg a 22. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a (3) bekezdésben foglaltakra.

(3) A (2) bekezdés esetében a 82. §-t, a 99. § (3) bekezdését és a 303. §-t úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetőleg körülménynek minősül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása.

Az ajánlati felhívás

49. §

Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

50. §

(1) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.

(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

51. §

(1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül több változatú ajánlattételi lehetőségnek.

(2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a több változatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot (57. § (2) bekezdésének b) pontja) alkalmazza az eljárásban.

(3) Több változatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

52. §

Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

53. §

(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.

(2) Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni.

(3) Az ajánlati felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés időpontját (94. § (1) bekezdése) és a szerződéskötés tervezett időpontját (99. § (2) bekezdése).

(4) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

A dokumentáció

54. §

(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.

(2) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(4) Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(5) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(6) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;

b) az eljárás a 92. § d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

55. §

Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő köteles a dokumentációban megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

A kiegészítő tájékoztatás

56. §

(1) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

Bírálati szempontok

57. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;

d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;

b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni (a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében) azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.

(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít.

A közbeszerzési műszaki leírás

58. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások

a) nem tartalmaznak a megfelelőség megállapítására irányuló leírást, vagy nincsenek olyan műszaki eszközök, amelyek segítségével kielégítően megállapítható, hogy a közbeszerzés tárgya az említett szabványoknak, európai műszaki tanúsítványoknak vagy közös műszaki leírásoknak megfelel;

b) alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek;

c) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést;

d) alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását.

(4) A (3) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az említett szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét.

(5) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, a (3) bekezdés alkalmazásának indokát lehetőség szerint meg kell adnia az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ezt az indokot az ajánlatkérő azonban minden esetben köteles írásban dokumentálni az eljárásában, továbbá kérésre megadni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak.

(6) Az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást

a) a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni;

b) meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással;

c) meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következő rangsor szerint:

ca) nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok;

cb) egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok;

cc) bármely egyéb szabvány.

(7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni.

Az ajánlati biztosíték

59. §

(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.

(3) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (76-77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles

a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

Kizáró okok

60. §

(1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

b) tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;

e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

f) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

61. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)-e) pont tekintetében alvállalkozó, aki

a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította;

c) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította;

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;

e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.

(2) Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.

(3) Ha az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

62. §

(1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója

a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;

b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen 70. § (2) bekezdése, 71. §) teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.

(2) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

63. §

(1) Az ajánlattevőnek és - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2)-(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;

b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;

c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot;

d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25. cikkében és módosításaiban felsorolt, valamint a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében és módosításaiban felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;

e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;

f) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;

g) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is -, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60-61. § valamely esetének hatálya alá.

(3) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.

(4) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.

(5) Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.

64. §

(1) A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót ad ki a 63. § (2)-(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa a 63. § (2) bekezdése szerinti belföldi illetékes szervezetekről, igazolásokról, nyilatkozatokról és nyilvántartásokról köteles tájékoztatni az Európai Unió többi tagállamát és az Európai Bizottságot.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

65. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is (71. § (4) bekezdése) - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét.

66. §

(1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;

b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2) Szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható továbbá meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással.

67. §

(1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható

a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

f) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

(2) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;

b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.

(3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható

a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.

68. §

(1) A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:

a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.

(2) A 67. § (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is attól az ajánlattevőtől (alvállalkozótól), aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) - a 67. § (1) bekezdésének b)-c), f) pontja, (2) bekezdésének b)-c), e) pontja vagy (3) bekezdésének b), d)-g) pontja tekintetében - bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is attól az ajánlattevőtől, aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nincs lehetősége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidőn belül beszerezzen.

69. §

(1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik, amelynek indokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni.

Az ajánlat

70. §

(1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.

(2) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.

71. §

(1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.

72. §

Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.

73. §

(1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) Az ajánlattevő azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség

74. §

(1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál; amely rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.

(3) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.

(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

75. §

(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.

(2) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet.

76. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni.

77. §

(1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

78. §

(1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

79. §

(1) Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.

80. §

(1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

Az ajánlatok elbírálása

81. §

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

82. §

Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

83. §

(1) Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

84. §

Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

85. §

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

86. §

(1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.(4) Ha az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.

87. §

(1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről.

(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát.

88. §

(1) Az ajánlat érvénytelen, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. § (3), (5) bekezdése);

d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;

g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (3) bekezdése);

h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz (87.§ (3) bekezdése).

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése), illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése).

(4) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

(5) Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.

89. §

(1) A több változatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.

(2) A több változatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat

a) az 58. § (2) bekezdése szerinti európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott vagy az 58. § (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti nemzeti műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott közbeszerzési műszaki leírások alapján készült, vagy

b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.90. §

(1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

91. §

(1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

92. §

Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja;

e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

f) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, az eredményhirdetés

93. §

(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.

(3) A (2) bekezdés szerinti összegezést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.

94. §

(1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint - ha szükséges (99. § (2) bekezdése) - a szerződéskötés új időpontjáról (99. § (2) bekezdése) az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.

(4) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontjáról (99. § (2) bekezdése) az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (4) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

95. §

Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.

96. §

(1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelenlevő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.

(2) Az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(3) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

(4) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.

97. §

Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §).

98. §

(1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(4) A közbeszerzési eljárás a (2) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

A szerződés megkötése

99. §

(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban.

(3) Az ajánlatkérő a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(4) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

4. Cím

A két szakaszból álló eljárások közös szabályai

A részvételi szakasz

100. §

(1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.

(2) Az ilyen eljárás első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

Az eljárás megindítása, a részvételi felhívás

101. §

(1) A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) A részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)-(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel.

(3) A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen

a) az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és a szerződéskötés tervezett időpontját;

b) a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat.

(4) A részvételi felhívásban meg kell adni

a) a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt (részvételi határidő) és címet;

b) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

c) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

d) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

e) az ajánlattételi felhívás (119. §) megküldésének tervezett napját.

(5) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A részvételi dokumentáció

102. §

(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - részvételi dokumentációt készíthet. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.

(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi határidő (107. §) lejártáig rendelkezésre álljon.

(3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja a részvételi felhívást;

b) az eljárás részvételi szakasza a 115. § c), e) vagy f) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét a részvételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

d) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül nem küldi meg.

(6) A 69. § (5) bekezdésében említett dokumentáció helyett részvételi dokumentációt kell érteni.

A kiegészítő tájékoztatás

103. §

(1) A részvételre jelentkező - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében - a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását.

(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő jelentkezőknek, valamint a jelentkezők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

A részvételi jelentkezés

104. §

(1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania.

(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint kell megfelelően eljárnia.

(3) A jelentkező köteles továbbá - a részvételi felhívásban előírt módon - igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.

105. §

(1) A részvételi jelentkezésben - ha ezt az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta - meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben a részvételre jelentkező harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkező teljesítésért való felelősségét.

(3) A részvételre jelentkező a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha a jelentkezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a részvételre jelentkező köteles nyilatkozni részvételi jelentkezésében, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

(4) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta, a részvételre jelentkező által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is a részvételi jelentkezésben kell megadni.

106. §

(1) A jelentkező a részvételi jelentkezésében - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) A részvételre jelentkező azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének) a nyilvánosságra hozatalát. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A részvételi határidő

107. §

(1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban.

(2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez.

(3) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott részvételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.

(4) A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

108. §

(1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 107. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg a részvételre jelentkezőket írásban kell tájékoztatni.

(3) A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig módosíthatja részvételi jelentkezését.

A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása

109. §

(1) A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésnek az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy a jelentkezések a részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről a részvételi felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy a jelentkezést - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.

110. §

(1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) A részvételi jelentkezések felbontásánál az ajánlatkérő, a részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

(4) A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.

A részvételi jelentkezések elbírálása

111. §

(1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

112. §

(1) Az ajánlatkérő az összes jelentkező számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes jelentkezőt.

(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

113. §

A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.

114. §

(1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz (100. § (2) bekezdése);

c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. § (3), (5) bekezdése);

d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése).

115. §

Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;

c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (111. § (4) bekezdése) eredménytelenné nyilvánítja;

d) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

e) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

f) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

Tájékoztatás a részvételi jelentkezések elbírálásáról, a részvételi szakasz eredményhirdetése

116. §

(1) Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.

117. §

(1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - a részvételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(4) Ha az eredményhirdetés a részvételi felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

(5) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a részvételre jelentkezőket, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.

118. §

(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelenlevő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.

(2) Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni az (1) bekezdésben előírt határidő lejártáig.

(3) Ha a részvételi szakasz a 115. § c), d), e) vagy f) pontja alapján eredménytelen, illetőleg az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáról dönt, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalát.

(4) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 106. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet a részvételi jelentkezés elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

(5) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül a részvételre jelentkező kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes részvételre jelentkezőnek.

Az ajánlattételi szakasz, az ajánlattételi felhívás

119. §

Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

120. §

(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

f) az ajánlattételi határidőt;

g) az ajánlat benyújtásának címét;

h) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta, vagy másként tartalmazta;

m) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 54. § (6) bekezdésének a) pontjában, az 56. § (4) bekezdésében, az 59. §-ban, a 79. § (3) bekezdésében és a 83. § (2) bekezdésében említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) és (5) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

121. §

(1) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(2) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban.

(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.

(4) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - a 120. § (1) bekezdésének d) pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet - meghívásos eljárás esetében - a 122. §-ban foglaltaknál rövidebb.

(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Az eljárás eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdése szerinti hirdetményt legkésőbb az ajánlattevők említett tájékoztatásától számított öt munkanapon belül kell az ajánlatkérőnek feladnia.

(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(9) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania.

(10) Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

5. Cím

A meghívásos eljárás

Az ajánlattételi határidő

122. §

(1) A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

Ajánlattételre felhívás

123. §

(1) Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

6. Cím

A tárgyalásos eljárás

Az eljárás alkalmazása

124. §

(1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat

a) ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

b) építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében kivételesen, ha az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.

125. §

(1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt vagy a meghívásos eljárás - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha

a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

b) olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bíráló bizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bíráló bizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

(6) Az ajánlatkérő kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

A tárgyalásos eljárások közös szabályai

126. §

A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is - a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

127. §

(1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.

(2) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor (35. § (2) bekezdése) beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.

(3) Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.

(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét - több ajánlattevővel történő együttes tárgyalás vagy egy ajánlattevővel való tárgyalás esetében - már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontját is meg lehet adni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

128. §

(1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.

(4) Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a 127. § (2) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelenlévő ajánlattevőnek alá kell írnia.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályai

129. §

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

b) az első tárgyalás időpontját.

130. §

(1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

(5) Ha az ajánlatkérő az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

(6) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(7) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályai

131. §

(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 135. § szerinti eset kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2) Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.

(3) A tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

132. §

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

133. §

(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) a tárgyalásos eljárás 125. § szerinti jogcímét;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (nómenklatúra);

e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú (alternatív) ajánlatot;

j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

k) a kizáró okokat, ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot;

l) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

m) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

n) az ajánlattételi határidőt;

o) az ajánlat benyújtásának címét;

p) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

r) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

s) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

t) az első tárgyalás időpontját;

u) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

v) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 50. § (3) bekezdésében, az 51. § (3) bekezdésében, az 52. §-ban, az 53. § (2) és (4) bekezdésében, az 54. § (6) bekezdésének a) és c) pontjában, az 56. § (1), (4) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 58. § (1), (5) bekezdésében, az 59. §-ban, a 60. § (3) bekezdésében, a 61. § (1)-(2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 65. § (2) bekezdésében, a 69. § (5) bekezdésében, a 70. §-ban, a 71. § (1) és (4) bekezdésében, a 79. § (3) bekezdésében, a 81. §-ban, a 83. §-ban, a 85. §-ban, a 88-91. §-ban, a 94. §-ban és a 99. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) és (5) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

134. §

(1) A 48. § (2)-(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlati felhívás közzététele helyett a tárgyalásos eljárás megkezdését kell érteni (35. § (2) bekezdése, 131. § (1) bekezdése).

(2) Az ajánlatkérő dokumentációt készíthet. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a tárgyalásos eljárás megkezdésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket és az 55. §-ban foglaltakat az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.

(3) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb két munkanappal kell megadni.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot.

(6) A 125. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása (57. § (2) bekezdésének b) pontja) lehet.

135. §

(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 132. §-ban és a 133. § (1) bekezdésében bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

7. Cím

A gyorsított eljárás

136. §

(1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők (107. § (1) bekezdése, 122. §) nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidőt pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

(3) A gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni az ajánlattevők részére.

(4) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(5) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

8. Cím

Az építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok

Az ajánlatkérő eljárása építési koncesszió esetében

137. §

Építési koncesszió esetében e fejezet szabályait a 8. cím rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.

138. §

(1) Építési koncesszió esetében az ajánlatkérő a 42. § szerinti előzetes összesített tájékoztatót nem köteles elkészíteni és közzétenni.

(2) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie.

(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.

139. §

(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.

(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 125. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a), b) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazható.

140. §

(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy

a) az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy

b) az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket.

(3) Az (1) bekezdés, valamint a 143. és a 144. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek

a) a közös ajánlatot tevők bármelyike;

b) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(4) Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (3) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.

(5) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

141. §

Építési koncesszió esetében

a) az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása (57. § (2) bekezdésének b) pontja) lehet;

b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

142. §

Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - a 137. § szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt - a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. §-a, a 8. §-ának (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével - is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.

A koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében

143. §

Ha a koncessziós jogosult a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

144. §

(1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint - a (2)-(7) bekezdés szerinti eltérésekkel - kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

(2) A koncessziós jogosult a 42. § szerinti előzetes összesített tájékoztatót nem köteles elkészíteni és közzétenni.

(3) A koncessziós jogosultnak az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie, kivéve a 125. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetét.

(4) A koncessziós jogosultnak az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.

(5) A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.

(6) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 125. § szerint alkalmazható.

(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

9. Cím

Az egyszerűsített eljárás

145. §

(1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében (21. § (3) bekezdése) az ajánlatkérő a 146-152. § szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat.

(2) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat.

146. §

Az egyszerűsített eljárás egyszakaszos, tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás. A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.

147. §

(1) Az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie, kivéve a (2) és a (4) bekezdésben foglalt eseteket.

(2) Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek, ha

a) az (1) bekezdés szerint megindított eljárás eredménytelen volt;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szolgáltatás értékének felét;

d) olyan új szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést az (1) bekezdés szerint megindított eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy a (2) bekezdés szerint induló eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni.

(4) Ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az (1) bekezdés szerint induló eljárás nem lenne időben lefolytatható, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

148. §

(1) A 147. § (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint az ilyen eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(2) A 147. § (4) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást az (1) bekezdésben és a 150. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

149. §

(1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetőleg az ajánlattételi felhívásban meg kell határoznia, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban egyben ajánlattételre felhív. A megjelölteken kívül az eljárásban mindazok tehetnek ajánlatot a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a hirdetményben az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

150. §

Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) az eljárás 147. § (2) bekezdése szerinti jogcímét;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (nómenklatúra);

e) a szerződés meghatározását;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú (alternatív) ajánlatot;

j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

k) a kizáró okokat, ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot;

l) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

m) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

n) az ajánlattételi határidőt;

o) az ajánlat benyújtásának címét;

p) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

r) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

s) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját, kivéve, ha az eljárás tárgyalás nélküli;

t) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

u) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

151. §

(1) Ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az eljárást megindító hirdetmény közzétételének, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon, valamint az 54. § (2) és (4)-(6) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb két munkanappal kell megadni. Egyben az 56. § (3)-(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3) A kizáró okokra a 60-63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.

(4) Az ajánlattevő és közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a 68-69. § és a 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(5) A hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidő meghosszabbítására, illetőleg az eljárást megindító hirdetmény visszavonására a 75. § (1) bekezdését, illetőleg a 76. § (2) bekezdését; az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő meghosszabbítására, illetőleg az ajánlattételi felhívás visszavonására pedig a 134. § (4)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlati kötöttségre a 76. § (1) bekezdése és a 77-78. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlattételi felhívással induló eljárásban hirdetmény közzététele helyett az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni.

(7) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni.

(8) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni. A 98. § (3) bekezdése szerinti hirdetményben az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, ez a hirdetmény nem kerül közzétételre.

(9) Az egyszerűsített eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, a 49-53. §, az 57. § (1)-(5) bekezdése, az 58. §, az 59.§, a 70. §, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79-89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91-92. §, a 93. § (1) bekezdése, a 94-97. § és a 99.§ megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett az eljárást megindító hirdetményt vagy ajánlattételi felhívást kell érteni. A 90. § (2) bekezdése alkalmazható, ha arra az ajánlatkérő hivatkozott az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban.

152. §

(1) Ha az egyszerűsített eljárás tárgyalásos, a 127. § (2)-(4) bekezdését és a 128. §-t is megfelelően alkalmazni kell. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor (35. § (2) bekezdése) beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerűsített eljárás alkalmazását.

(2) A 147. § (4) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

153. §

(1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítnie. A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell megküldeni. A hirdetményben az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéskötés nem érinti az 1. §, az 5. § és a 16. § megfelelő alkalmazását.

10. Cím

A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

154. §

(1) Ha az ajánlatkérő (e cím alkalmazásában a továbbiakban: kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a 10. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.

(2) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.

155. §

(1) A tervpályázati eljárás nyílt vagy meghívásos lehet.

(2) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be.

(3) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében

a) a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg

b) a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

156. §

(1) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb ötnél. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(2) Ha a kiíró a 155. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

(3) A kiíró a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - az alkalmassági követelmények alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályázat benyújtására, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha a kiíró nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles pályázat benyújtására felhívni.

(4) A kiíró az alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket (pályázókat) az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

157. §

(1) A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, amelyet a kiíró hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.

(2) Ha a kiíró meghatározza a megjelölteket, illetőleg a létszámot vagy a keretszámot (155. § (3) bekezdése), azt a tervpályázati kiírásban kell megadnia. A 155. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetében a tervpályázati kiírásban hivatkozni kell arra a lehetőségre, hogy a megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

(3) Ha a kiíró létszámot vagy keretszámot határoz meg, a tervpályázati kiírásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(4) A kiíró a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait.

158. §

(1) A pályázatokat bíráló bizottságnak (zsűri) kell elbírálnia.

(2) A bíráló bizottság tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek.

(3) Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg a kiíró, legalább a bíráló bizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek.

(4) A bíráló bizottságnak a titkosságot biztosítóan benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon - a bírálati szempontok szerint - kell elbírálnia.

159. §

A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

160. §

(1) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 44-47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6-7. §, a 10. § (3), (5) és (7) bekezdése, a 15-16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 35. §, a 61. § (3) bekezdése és a 98. § (4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.

V. FEJEZET

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA, A KÖZLEKEDÉSI ÉS AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATOKBAN

MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN

11. Cím

A fejezet alkalmazási köre

Általános rendelkezések

161. §

(1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (20. cím), és a 177. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

(2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (19. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

Ajánlatkérők

162. §

(1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek, ha a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;

b) az a gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pontja), amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét vagy ezek kombinációját különleges vagy kizárólagos jog (166. §) alapján folytatja.

163. §

(1) E fejezet alkalmazási körébe - a 164-165. §-ban foglaltak kivételével - a következő tevékenységek tartoznak:

a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;

b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása

ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy

bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából;

c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése a vasúti, automatikus rendszerekkel történő, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;

d) nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, illetőleg egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.

164. §

A 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez a 162. § (1) bekezdésének b) pontja vagy (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő által működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az esetben, ha

a) ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérő tevékenysége keretében való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;

b) gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.

165. §

A 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.

166. §

(1) A 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályból ered, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozatból (engedélyből) származik, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot.

(2) Az ajánlatkérő különleges vagy kizárólagos joggal rendelkezőnek minősül különösen, ha a) a 163. §-ban meghatározott hálózatok vagy létesítmények megépítésének céljából idegen ingatlan tulajdonjogának korlátozását, illetőleg kisajátítását kérheti, vagy hálózati berendezések elhelyezése érdekében közút, közút alatti vagy feletti terület (közterület) használatát kérheti;

b) a 163. § (1) bekezdésének a) pontja esetében ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával lát el olyan hálózatot, amelyet különleges vagy kizárólagos jog alapján üzemeltetnek.

A közbeszerzés tárgyai

167. §

(1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve az építési koncessziót (26. §) és a szolgáltatási koncessziót (242. § (4) bekezdése).

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

Kivételek

168. §

(1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely

a) közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával, vagy

b) az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.

(2) E fejezet szerinti eljárást kell viszont alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, ha az

a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetőleg vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.(3) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

(4) Az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e fejezet szerinti eljárást kell alkalmaznia, feltéve, hogy nem minősül egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek.

169. §

E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;

b) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő, valamint a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérő energia-beszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.

170. §

E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérőnek, illetőleg az ilyen tevékenységet folytató ajánlatkérő nem minősül a 166. § (2) bekezdésének b) pontja alapján különleges vagy kizárólagos joggal rendelkezőnek, ha a 93/38/EGK irányelv 3. cikke alapján a Közbeszerzések Tanácsának kezdeményezésére az Európai Bizottság ilyen döntést hozott.

171. §

(1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérő olyan beszerzésére, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, ha más szervezetek azonos földrajzi területen és lényegében azonos feltételekkel nyújthatják ezeket a szolgáltatásokat.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

172. §

(1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából történő beszerzésre, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni azokról az áru-, illetőleg tevékenységcsoportokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

173. §

(1) E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni, ha

a) az ajánlatkérő olyan szervezettől rendeli meg a szolgáltatást, amely felett, vagy amely az ajánlatkérő, vagy az ajánlatkérő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy

b) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás rendeli meg a szolgáltatást olyan szervezettől, amely ezen ajánlatkérők valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, vagy

c) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás rendeli meg a szolgáltatást ezen ajánlatkérők egyikétől,

feltéve, hogy az Európai Unión belüli szolgáltatások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott. Ha az ajánlatkérővel az a) pont szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást az ajánlatkérő részére, e szervezetek szolgáltatásaiból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni a szolgáltatást nyújtó szervezet nevéről, az érintett szerződés jellegéről és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az érintett szerződő felek közötti viszony megfelel-e az (1) bekezdésben foglaltaknak.

174. §

E fejezet szerinti eljárást - a szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni továbbá a következő esetekben:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b) értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás;

c) távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás;

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g) ha a szolgáltatást a 162. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

175. §

E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre;

b) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre, tervpályázatra vonatkozik;

c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik;

d) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.

A közösségi értékhatárok

176. §

(1) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel vagy villamos energiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérők, a 163. § (1) bekezdésének bb) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők, valamint a 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - a nem városi vasúti közlekedés kivételével - tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár

a) árubeszerzés és a 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 400 000 SDR-nek megfelelő euró;

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásokon kívüli szolgáltatások esetében: 400 000 euró;

c) építési beruházás esetében: 5 millió SDR-nek megfelelő euró.

(2) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérők, a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők, valamint a 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - kizárólag a nem városi vasúti közlekedéssel kapcsolatos - tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében: 400 000 euró;

b) építési beruházás esetében: 5 millió euró.

(3) E fejezet alkalmazásában a 163. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében: 600 000 euró;

b) építési beruházás esetében: 5 millió euró.

177. §

E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a 176. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, (2) bekezdésének a) pontjában vagy (3) bekezdésének a) pontjában - az ajánlatkérő tevékenysége függvényében - a szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a 176. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, (2) bekezdésének a) pontjában vagy (3) bekezdésének a) pontjában - az ajánlatkérő tevékenysége függvényében - a szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

178. §

(1) A 176-177. §, valamint a 181. § (1)-(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

179. §

(1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).

(2) A keret-megállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(3) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

(4) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(5) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

12. Cím

A különös közbeszerzési eljárás általános szabályai

A közbeszerzési eljárás fajtái

180. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.

(4) Az ajánlatkérők keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (18. cím).

(5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(6) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(7) A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

181. §

(1) Az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha annak becsült összértéke (179. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót;

b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke (179. §) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.

(2) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (179. §) eléri vagy meghaladja

a) az 5 millió SDR-nek megfelelő eurót a 176. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők esetében;

b) az 5 millió eurót a 176. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők esetében.

(3) A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elkészíteni.

(4) Az időszakos előzetes tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

182. §

(1) Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 181. § (1), (3) bekezdésében előírt határidő lejártáig kell megküldeni.

(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot külön jogszabályban meghatározott nómenklatúrára történő hivatkozással kell megadni.

(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.

(4) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt közzétehet fontosabb projektjéről, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.

(5) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(6) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül az ajánlatkérő nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

183. §

Ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányul, a 15. cím rendelkezései szerint kell eljárni.

A hirdetmények megküldése és közzététele

184. §

(1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik.

(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.

(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189. §, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.

(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.

(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.

185. §

(1) Az e fejezet szerinti hirdetmények teljes terjedelmükben és az eredeti nyelven kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. A hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az eredeti nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.

(2) A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(3) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

186. §

Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség.

187. §

(1) Az e fejezet szerinti hirdetményeket (184. § (1) bekezdése) - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, az ajánlatkérő pedig más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás napját is.

(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.13. Cím

A nyílt eljárás

Az alkalmazandó szabályok

188. §

A nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) - a 13. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás megindítása

189. §

A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A közbeszerzési műszaki leírás

190. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - közös műszaki leírásokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra (a továbbiakban együtt: európai műszaki leírások) hivatkozással kell meghatározni.

(3) Európai műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást, amennyire lehetséges, olyan más szabványokra való hivatkozással kell megadni, amelyeket az Európai Unión belül használnak.

(4) Az ajánlatkérő az európai műszaki leírások vagy más szabványok kiegészítése céljából a szükséges további követelményeket köteles meghatározni. Ennek során az ajánlatkérőnek előnyben kell részesítenie az olyan közbeszerzési műszaki leírásokat, amelyek a tervezési vagy leírási jellemzők helyett teljesítmény-követelményeket adnak meg, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív okok alapján nem tartja az ilyen leírásokat az adott közbeszerzésre megfelelőnek.

(5) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha

a) műszaki szempontból lehetetlen megfelelő módon biztosítani, hogy a közbeszerzés tárgya megfeleljen az európai műszaki leírásoknak;

b) az európai műszaki leírások alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek;

c) az európai műszaki leírások alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést;

d) az európai műszaki leírások alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását;

e) a vonatkozó európai műszaki leírás nem megfelelő a tervezett alkalmazás céljára, vagy nem veszi figyelembe az elfogadása óta bekövetkezett műszaki-technikai fejlődést.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az európai műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét.

(7) Az (5) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetében az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az illetékes szabványügyi szervezetet vagy az európai műszaki leírások felülvizsgálatára jogosult más szervezetet azokról az okokról, amelyek alapján az európai műszaki leírásokat nem tartja megfelelőnek, és ezért a felülvizsgálatát kéri.

(8) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, az (5) bekezdés alkalmazásának indokát meg kell adnia az ajánlati felhívásban.

(9) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni.

191. §

(1) Az ajánlatkérő köteles kérésre az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani a rendszeresen hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat, ideértve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat is.

(2) Ha a hivatkozott közbeszerzési műszaki leírások az ajánlattevők számára hozzáférhető dokumentumokban kerültek meghatározásra, az ajánlatkérőnek elegendő ezen dokumentumokra utalnia.

192. §

Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok elbírálásával, illetőleg a szerződés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megőrizzék. Ez nem érinti a 96. § (3) bekezdésében és a 99. § (4) bekezdésében foglaltakat.

Kizáró okok

193. §

A kizáró okokra a 60-63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

194. §

Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-67. §, a 68. § (3)-(4) bekezdése, a 69. § és a 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.

Az ajánlattételi határidő

195. §

(1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál; amely rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.

(3) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.

(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás

196. §

(1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. (4) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatásról az Európai Bizottságot - az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően - tájékoztatta, vagy hogy az állami támogatást az Európai Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek ítélte, jóváhagyta.

(5) Az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot.

Az érvénytelen ajánlat, az ajánlattevő kizárása

197. §

(1) Az érvénytelen ajánlatra, illetőleg az ajánlattevő kizárására a 88. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése), illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése), vagy

c) árubeszerzés esetében ajánlatában - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (1. § (3) bekezdése).

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.

A több változatú ajánlat érvényessége

198. §

(1) A több változatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.

(2) A több változatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat

a) a 190. § (2) bekezdése szerinti európai műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott vagy a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra hivatkozással meghatározott közbeszerzési műszaki leírások alapján készült, vagy

b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.Előnyben részesítés

199. §

(1) Árubeszerzés esetében, ha az 57. § (2) bekezdése alapján meghatározott bírálati szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) azonosnak minősül az előnyben részesítendő ajánlat, ha az árkülönbözet - az előnyben nem részesítendő ajánlat árához képest (197. § (1) bekezdésének c) pontja) - nem haladja meg a három százalékot;

b) az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.

(3) Ebben az esetben az eljárás nyertese az előnyben részesített ajánlatot tevő, ha pedig több előnyben részesítendő ajánlat van, az az ajánlattevő, amelynek ajánlata alacsonyabb árat tartalmaz. Azonos árajánlat esetében pedig a 90. § (2) bekezdését lehet megfelelően alkalmazni, ha erre az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban hivatkozott.

Hirdetmény az eljárás eredményéről

200. §

(1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

14. Cím

A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

201. §

(1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra a IV. fejezetnek a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályait (3-5. cím) - a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.

(2) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra a IV. fejezetnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3-4. cím, 126-130. §) - a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése, a 124. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.

Az eljárás megindítása

202. §

E cím szerinti meghívásos és tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A részvételi határidő

203. §

A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt elektronikus úton adják fel, tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattevők létszámának vagy keretszámának meghatározása

204. §

(1) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál.

(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem jelölheti meg előre azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.

(5) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(6) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

Az ajánlattételi határidő

205. §

Az ajánlattételi határidőt a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlatételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.

206. §

Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

15. Cím

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

207. §

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat - a 15. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény

208. §

(1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat.

(2) A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen

a) a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását (ideértve a 190. § (8) bekezdésében foglaltakat is);

b) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás), amely további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívással indul;

c) az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit);

d) az eljárás (eljárások) indításának tervezett napját.

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

209. §

(1) A határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására.

(2) A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni.

(3) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) Az ajánlatkérő akkor nem köteles az eljárást megindítani, ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

210. §

(1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;

c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);

e) a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötendő szerződés (37. §) esetében a következő közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, valamint - ha lehetséges - az erre vonatkozó következő hirdetmény tervezett közzétételét;

f) a szerződés meghatározását;

g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

h) a kizáró okokat;

i) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

k) a részvételi határidőt;

l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;

m) a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);

n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;

r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;

s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

t) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;

u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját;

v) a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti egyéb információkat.

(2) A közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

211. §

A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattételi felhívás

212. §

Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;

f) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

g) az ajánlattételi határidőt;

h) az ajánlat benyújtásának címét;

i) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

j) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

k) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

l) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

m) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

n) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta, vagy másként tartalmazta;

o) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

16. Cím

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

213. §

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat - a 16. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az előminősítési hirdetmény

214. §

(1) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető.

(2) Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) az ajánlatkérő előminősítési rendszerének célját, az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések tárgyának leírását;

c) az előminősítési rendszer időtartamára vonatkozó információt;

d) az előminősítési dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

e) az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását;

f) az előminősítési kérelem benyújtásának címét.

(3) Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele.

Az ajánlatkérő előminősítési rendszere,

a jelentkezők előminősítése

215. §

(1) Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza.

(2) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket.

(3) Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia - összhangban a 216. §-sal és adott esetben az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokkal - az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

(4) Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja.

(5) Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (az előminősített jelentkezők listája). A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak.

216. §

(1) A jelentkezők listára vételének feltételeit (előminősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján köteles meghatározni az ajánlatkérő azzal, hogy egyrészt a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható, másrészt az alkalmasságra egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.

(2) Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

217. §

(1) Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő három hónapnál hosszabb nem lehet.

(2) Ha az ajánlatkérő egy másik ajánlatkérő előminősítési rendszerét - figyelemmel az előminősítési szempontokra - egyenértékűnek tartja, köteles erről és e másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetőleg a hivatkozott előminősítés elfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy az előminősítési dokumentáció az előminősítési hirdetmény közzétételének napjától kezdve rendelkezésre álljon. Ha az előminősítési dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. Az előminősítési dokumentációt a Közbeszerzések Tanácsa kérésére szintén meg kell küldeni.

218. §

Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg az előminősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles új előminősítési hirdetményt közzétenni, valamint a már listára vett előminősített jelentkezőket és az előminősítési kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

219. §

(1) A jelentkező bármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítési dokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(2) Az előminősítési kérelmet és a jelentkező előminősítését kizárólag a megadott előminősítési szempontok alapján lehet elbírálni.

(3) Ha az előminősítési kérelem hiányos, a jelentkezőt a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra kell felhívni.

(4) Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is.

(5) Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési szempontokat, a már listára vett előminősített jelentkezőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult előminősítési szempont tekintetében. Erre - a 218. § szerinti tájékoztatás során - fel kell hívni az előminősített jelentkezőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig az ajánlatkérőnek a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a jelentkezőt felhívnia.

(6) Az előminősített jelentkező köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített jelentkező nem felel meg a szempontoknak, az ajánlatkérőnek törölnie kell a listáról.

(7) Az ajánlatkérő maga is kezdeményezheti az előminősített jelentkező listáról való törlését, ha a rendelkezésére álló adatok szerint az előminősített már nem felel meg az előminősítési szempontoknak.

(8) A listáról való törlés előtt az érintett előminősített jelentkezőket írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni, megadva a törlés indokát is. Az ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az érintettnek, hogy az adott határidőn belül észrevételeit megtehesse.

(9) Az előminősített jelentkező a listáról való törlését csak akkor kérheti, ha az ajánlatkérő előminősítési hirdetménnyel meghirdetett, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásában nem vesz részt.

(10) Az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen jogorvoslatnak van helye. Az érintett a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kérheti (318. § (1) bekezdése).

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

220. §

(1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(2) Az eljárásban az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására. A felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni (közvetlen részvételi felhívás).

(3) Az ajánlatkérő az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni.

(4) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem köteles az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(5) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre továbbá más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket.

221. §

(1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;

c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);

e) a szerződés meghatározását;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) ha szükséges, a részvételi jelentkezéshez csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az előminősített jelentkező a részvételi szakaszban sem tartozik - az előminősítési szempontok szerinti - kizáró okok hatálya alá;

i) ha szükséges, az adott szerződés teljesítéséhez - az előminősítési szempontokhoz képest - szigorúbb alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

k) a részvételi határidőt;

l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;

m) a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);

n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;

r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;

s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

t) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;

u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját.

(2) A közvetlen részvételi felhívásban - nagyobb számú előminősített jelentkező esetében - az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

222. §

A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.

223. §

Több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot.

Az ajánlattételi felhívás

224. §

Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;

e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

f) az ajánlattételi határidőt;

g) az ajánlat benyújtásának címét;

h) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

l) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

m) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta;

n) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

17. Cím

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

Az eljárás alkalmazása

225. §

(1) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha

a) a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható nyereségszerzési cél esetén, illetőleg, ha a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen utóbbi célú későbbi közbeszerzési eljárásokat;

d) a szerződést a 13-16. cím szerinti valamely eljárásban megkötött keret-megállapodás alapján köti;

e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. § (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

b) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;

c) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e fejezet szerinti tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bíráló bizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bíráló bizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

(6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

226. §

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126-128. §, 131-135.§) - a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

227. §

(1) A tárgyalásos eljárás - a 225. § (1) bekezdésének e) pontja, (3) bekezdésének b)-d) pontja szerinti eset kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2) A tárgyalásos eljárás 225. § (1) bekezdésének a) pontja és c) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

(3) A tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

(5) A 225. § (5) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása (57. § (2) bekezdésének b) pontja) lehet.

228. §

(1) A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

229. §

(1) A 225. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - írásban szerződést kötni.

(2) Az eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

(3) Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.

230. §

A 225. § (3) bekezdésének b) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton - a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

231. §

(1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

18. Cím

A keret-megállapodásos eljárás

Az eljárás két része

232. §

(1) A keret-megállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keret-megállapodás megkötése céljából.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keret-megállapodás alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat (225. § (1) bekezdésének d) pontja) az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat - a 18. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

233. §

(1) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keret-megállapodásos eljárást.

(2) A keret-megállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keret-megállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.

(3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése és a 199. § (3) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keret-megállapodást kell kötni.

(4) Keret-megállapodás legfeljebb négy évre köthető.

(5) A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.

(6) A keret-megállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

234. §

(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keret-megállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről a 227. § (3) bekezdése szerint kell az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni.

(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keret-megállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keret-megállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(3) Az ajánlatkérő a keret-megállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást (180. § (3) bekezdése) is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keret-megállapodás esetében, illetőleg ha a keret-megállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keret-megállapodást kötött ajánlattevőket.

235. §

(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a keret-megállapodásos eljárás első részét megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napját;

c) hivatkozást a megkötött keret-megállapodásra;

d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;

f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

h) a teljesítés helyét;

i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

k) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

l) az ajánlattételi határidőt;

m) az ajánlat benyújtásának címét;

n) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

r) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott.

236. §

(1) A keret-megállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keret-megállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keret-megállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.

237. §

(1) Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt - a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre - legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

19. Cím

Az egyszerűsített eljárás

238. §

(1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében (161. § (2) bekezdése) az ajánlatkérő egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat.

(2) Az egyszerűsített eljárásra a IV. fejezet 9. címének szabályait (146-152. §) kell megfelelően alkalmazni a (3)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel. A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat.

(3) Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet abban az esetben is, ha a szolgáltatás-nyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 147. § (1) bekezdése alkalmazása esetén meghiúsulna. Az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie. A 148. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) A közbeszerzési műszaki leírásra a 190-191. §, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetére a 196. §, a több változatú (alternatív) ajánlat érvényességére a 198. § alkalmazandó, továbbá a 192. § is alkalmazható.

(5) Az ajánlatkérő egyszerűsített eljárás alkalmazásával nem köthet keret-megállapodást.

20. Cím

A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

239. §

(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének szabályait (154-160. §) kell megfelelően alkalmaznia. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. § és a 175. § is megfelelően alkalmazandó. (2) A kiírónak a tervpályázati kiírást, valamint a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

HARMADIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ

KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

21. Cím

A fejezet alkalmazási köre

Általános rendelkezések

240. §

(1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (32. cím), és a 244. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.

(2) Építési koncesszió esetében a 29. cím szerinti, szolgáltatási koncesszió esetében pedig a 30. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.

(3) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (31. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(4) A VII. fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés, illetőleg a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is.

Ajánlatkérők

241. §

E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;

b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja;

c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt, ha a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtandó beszerzés e fejezet szerinti közbeszerzésnek minősül, és a kezesség mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat.

A közbeszerzés tárgyai

242. §

(1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, az építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

(4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

Kivételek

243. §

E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 29. § szerinti kivételek esetében, az ott meghatározott feltételekkel.

A nemzeti értékhatárok

244. §

(1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2) E fejezet (32. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

245. §

(1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).

(2) Ha a szerződés tárgya ingatlan használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a becsült érték megállapítására a 36-37. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(3) A keret-megállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(4) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

(5) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(6) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

22. Cím

A közbeszerzési eljárás általános szabályai

A közbeszerzési eljárás fajtái

246. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig - a 254. § szerinti kivétellel - az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban - a 254. § szerinti eset kivételével - nem lehet tárgyalni.

(3) Az ajánlatkérők keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (28. cím).

(4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(5) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(6) A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

247. §

(1) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet legkésőbb minden év április 15. napjáig - kivéve e határidő alól a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha az ilyen árubeszerzés becsült értéke (245. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt;

b) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha az ilyen szolgáltatás-megrendelés becsült értéke (245. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt.

(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (245. §) nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően legkésőbb tizenöt napon belül lehet elkészíteni.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

248. §

(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 247. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig lehet feladni.

(2) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, továbbá az ajánlatkérő jogosult az ilyen hirdetményben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is.

A hirdetmények megküldése és közzététele

249. §

(1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.

(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Gyorsított eljárás (27. cím) esetében a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni.

(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében pedig legkésőbb öt napon belül.

(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.

(6) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.

(7) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.

(8) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.

(9) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.

250. §

Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.

251. §

Az e fejezet szerinti hirdetményeket (249. § (1) bekezdése) az ajánlatkérő más módon is közzéteheti, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzései Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.

23. Cím

A nyílt eljárás

Az alkalmazandó szabályok

252. §

A nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) - a 23. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

253. §

(1) Az ajánlati felhívás közzétételére a 48. § (2)-(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő, illetőleg a 241. § b) pontjában meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a 48. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(2) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 74. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy

a) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét (74. § (1) bekezdése), illetőleg harminchat napos időtartamát (74. § (2) bekezdése) legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő;

b) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az a) pont szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(3) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a 86. § (4) bekezdésének alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.

(4) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

254. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha

a) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot, vagy

b) az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat.

(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni.

(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.

(4) A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről - a felhívás megküldésével egyidejűleg - az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni.

(5) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó.

(6) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó.

(7) Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben (93. § (2) bekezdése), valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia.

24. Cím

A két szakaszból álló eljárások közös szabályai

Az alkalmazandó szabályok

255. §

(1) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.

(2) A két szakaszból álló eljárásokra a IV. fejezet 4. címének szabályait (100-120. §) - a 24. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 253. § (1) bekezdése is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett részvételi felhívást kell érteni.

(3) A részvételi határidő meghatározására a 107. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát (107. § (1) bekezdése) legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

(4) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

25. Cím

A meghívásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

256. §

(1) A meghívásos eljárásra a IV. fejezet 5. címének szabályait (122-123. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is) - a 25. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 122. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy az ajánlattételi határidő legkevesebb negyven napos (122. § (1) bekezdése), illetőleg huszonhat napos időtartamát (122. § (2) bekezdése) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

(3) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában a 254. § szerint kezdeményezhető tárgyalás. A 253. § (3)-(4) bekezdése is alkalmazandó.

26. Cím

A tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

257. §

(1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait (124. §, 126-130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is); a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait (125-128. §, 131-135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is) - a 26. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a 125. §-ban foglaltakon túl, ha

a) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a közbeszerzés;

b) a szerződést e fejezet szerinti nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban megkötött keret-megállapodás alapján köti.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni. A Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatására a 132. § alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást is, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

(4) A tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni. A tárgyalásos eljárásban a 253. § (1), (3)-(4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.

27. Cím

A gyorsított eljárás

Az alkalmazandó szabályok

258. §

(1) A gyorsított eljárásra a IV. fejezet 7. címének szabályait (136. §) - a 27. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők (107. § (1) bekezdése, 122. §, 255. § (3) bekezdése, 256. § (2) bekezdése) nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

28. Cím

A keret-megállapodásos eljárás

Az eljárás két része

259. §

(1) A keret-megállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keret-megállapodás megkötése céljából. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keret-megállapodás alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat (257. § (2) bekezdésének b) pontja) az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 257. § (1) bekezdése szerinti szabályokat - a 28. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

260. §

(1) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keret-megállapodásos eljárást.

(2) A keret-megállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keret-megállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.

(3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keret-megállapodást kell kötni.

(4) Keret-megállapodás legfeljebb négy évre köthető.

(5) A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.

(6) A keret-megállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

261. §

(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keret-megállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről a 132. § szerint kell az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni.

(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keret-megállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keret-megállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(3) Az ajánlatkérő a keret-megállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keret-megállapodás esetében, illetőleg ha a keret-megállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keret-megállapodást kötött ajánlattevőket.

262. §

(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a keret-megállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját;

c) hivatkozást a megkötött keret-megállapodásra;

d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;

f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

h) a teljesítés helyét;

i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

k) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

l) az ajánlattételi határidőt;

m) az ajánlat benyújtásának címét;

n) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

r) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott.

263. §

(1) A keret-megállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keret-megállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keret-megállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.

264. §

Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

29. Cím

Az építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok

Az alkalmazandó szabályok

265. §

(1) Építési koncesszió esetében a IV. fejezet (8. cím) szabályait - a 29. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az előírt ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban) vagy részvételi határidő (141. § b) pont) akkor rövidíthető le legfeljebb hét nappal, ha az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre az ajánlatkérő. Az ajánlattételi határidő (további) legfeljebb öt nappal való lerövidíthetőségére (nyílt vagy meghívásos eljárásban) a 253. § (2) bekezdésének b) pontja, illetőleg a 256. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazható.

(3) A 143-144. §-ban foglaltakat a közösségi értékhatár helyett a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén sem kell alkalmazni. A 140. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) Építési koncesszió esetében a 253. § (1), (3)-(4) bekezdése és a 255. § (4) bekezdése is alkalmazandó, a 254. § pedig alkalmazható. Keret-megállapodásos eljárás is alkalmazható.

30. Cím

A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok

Az alkalmazandó szabályok

266. §

A szolgáltatási koncesszió esetében az eljárásra a IV. fejezet szabályait és a 23-26. cím szabályait - a 30. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni a 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyaránt.

267. §

(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás és keret-megállapodásos eljárás nem alkalmazható.

(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 125. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a), b) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazható.

(3) Szolgáltatási koncesszió esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása (57. § (2) bekezdésének b) pontja) lehet.

(4) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

31. Cím

Az egyszerűsített eljárás

Az alkalmazandó szabályok

268. §

(1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében (240. § (3) bekezdése) az ajánlatkérő a IV. fejezet 9. címe (145-153. §) szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.

(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a 86. § (4) bekezdésének alkalmazásában a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.

(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények közzétételén a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

269. §

(1) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat, a (2) bekezdés szerinti eltéréssel.

(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmény közzétételén a 249. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

32. Cím

A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

Az alkalmazandó szabályok

270. §

(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének (154-160. §) rendelkezései szerint kell eljárnia, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.

(2) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249-251. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.

(3) A tervpályázati eljárásban a 245. § is megfelelően alkalmazandó.

VII. FEJEZET

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA, A KÖZLEKEDÉSI, AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS

A POSTAI ÁGAZATOKBAN

MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN

33. Cím

A fejezet alkalmazási köre

Általános rendelkezések

271. §

(1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban és a 272. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (42. cím), és a 273. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az V. fejezet szerint kell eljárni.

(2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (41. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(3) Az e fejezet szerinti eljárás során az V. fejezet szabályait, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is - a VII. fejezet rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

272. §

(1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek is, ha egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtanak:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;

b) az a gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont), amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különleges vagy kizárólagos jog (166. § (1) bekezdése) alapján nyújt.

(3) Az e fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával. A 168. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

A nemzeti értékhatárok

273. §

(1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2) E fejezet (42. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

274. §

(1) A közbeszerzés értékére (becsült érték) a 179. § (1)-(3) bekezdése alkalmazandó.

(2) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(3) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

34. Cím

A különös közbeszerzési eljárás általános szabályai

A közbeszerzési eljárás fajtái

275. §

(1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak meghatározott esetekben lehet alkalmazni.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. Kivétel ez alól a 283. § szerinti eset a nyílt eljárásban.

(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.

(4) Az ajánlatkérők keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (40. cím).

Az előzetes tájékoztatás

276. §

(1) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet legkésőbb minden év április 15. napjáig az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha az ilyen árubeszerzés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt;

b) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha az ilyen szolgáltatás-megrendelés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt.

(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (274. §) nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően legkésőbb tizenöt napon belül lehet elkészíteni.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

277. §

(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 276. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig lehet feladni.

(2) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, továbbá az ajánlatkérő jogosult az ilyen hirdetményben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is.

A hirdetmények megküldése és közzététele

278. §

(1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.

(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának).

(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189. §, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.

(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.

(6) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.

(7) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.

(8) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.

(9) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.

279. §

Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.

280. §

Az e fejezet szerinti hirdetményeket (278. § (1) bekezdése) az ajánlatkérő más módon is közzéteheti, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzései Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.

35. Cím

A nyílt eljárás

Az alkalmazandó szabályok

281. §

A nyílt eljárásra az V. fejezet 13. címének szabályait (188-200. §) - a 35. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

282. §

(1) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 195. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy

a) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét (195. § (1) bekezdése), illetőleg harminchat napos időtartamát (195. § (2) bekezdése) legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő;

b) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az a) pont szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról (196. § (5) bekezdése) a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.

(3) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 200. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

283. §

(1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha

a) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot, vagy

b) az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat, ideértve a 199. § szerinti esetet is.

(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni.

(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat - tárgyalás nélküli - adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.

(4) A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről - a felhívás megküldésével egyidejűleg - az összes ajánlattevőt egyidejűleg írásban kell tájékoztatni.

(5) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó.

(6) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 87-88. §, a 92. §, a 196-197. § és a 199. § megfelelően alkalmazandó.

(7) Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben (93. § (2) bekezdése), valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia.

36. Cím

A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

284. §

(1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 14. címének szabályait (201-206. §) - a 36. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó.

(2) A részvételi határidő meghatározására a 203. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a részvételi határidő legkevesebb harminchét, illetőleg huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonnégy napos időtartamát (205. §) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

37. Cím

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

285. §

(1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 15. címének szabályait (207-212. §) - a 37. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.

(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha a hirdetménnyel meghirdetett tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) becsült értéke - figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is - nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.

(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

38. Cím

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett

meghívásos és tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

286. §

(1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 16. címének szabályait (213-224. §) - a 38. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.

(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések becsült értéke - figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is - nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.

(3) Ha az ajánlatkérő az V. fejezet, valamint az e fejezet szerinti előminősítési rendszert is működtet, külön-külön kell listát vezetnie az előminősített jelentkezőkről.

(4) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazandó.

39. Cím

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

287. §

(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 17. címének szabályait (225-231. §) - a 38. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)-(3) bekezdése is alkalmazandó.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a 225. §-t kell megfelelően alkalmazni. A 225. §-ban hivatkozott közbeszerzési eljárások alatt az e fejezet szerinti eljárásokat kell érteni.

40. Cím

A keret-megállapodásos eljárás

Az alkalmazandó szabályok

288. §

(1) A keret-megállapodásos eljárásra az V. fejezet 18. címének szabályait (232-237. §) - a 40. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.

(2) A keret-megállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keret-megállapodás megkötése céljából.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésnek megfelelően megkötött keret-megállapodás alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat (225. § (1) bekezdésének d) pontja) az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat - a 18. és a 39. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A 237. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

41. Cím

Az egyszerűsített eljárás

Az alkalmazandó szabályok

289. §

(1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében (271. § (2) bekezdése) az ajánlatkérő az V. fejezet 19. címe (238. §) szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.

(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról (196. § (5) bekezdése) a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.

(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

290. §

(1) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat, a (2) bekezdés szerinti eltéréssel.

(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmény közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.

42. Cím

A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

Az alkalmazandó szabályok

291. §

(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének (154-160. §) rendelkezései szerint kell eljárnia, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, a 175. § és a 272. § (3) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.(2) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 278-280. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.

(3) A tervpályázati eljárásban a 274. § is megfelelően alkalmazandó.

NEGYEDIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI ÉRTÉKŰ

KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK,

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

43. Cím

A negyedik rész alkalmazási köre

Általános rendelkezések

292. §

(1) E rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (45. cím), és a 297. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű tervpályázati eljárás értékhatárát, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.

(2) E rész szerint kell eljárni a 294. §-ban meghatározott szervezeteknek is, ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.

Ajánlatkérők

293. §

E rész alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;

b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja.

294. §

(1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.

(2) Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e rész szerinti eljárást kell alkalmaznia.

(3) A különleges vagy kizárólagos jog biztosításakor rendelkezni kell az e rész szerinti eljárási kötelezettségről, ideértve az 1. §-ban foglaltakat is.

A közbeszerzés tárgyai

295. §

(1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

Kivételek

296. §

E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;

b) ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

d) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

e) árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

f) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e rész szerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni;

g) a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében, ha az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv;

h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv;

i) a 153. §-ban meghatározott szolgáltatás megrendelése esetében.

Értékhatárok

297. §

(1) E rész alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2) E rész (45. cím) alkalmazásában az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetett (fizetendő) díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Ezeket az értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke

298. §

(1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).

(2) A közbeszerzés megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás közzétételre való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni.

(3) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több - egyenként a 297. § szerinti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e rész szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rész szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

44. Cím

Az egyszerű közbeszerzési eljárás

299. §

(1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő

a) az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy

b) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy

c) az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben.

(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítmény-követelményeket;

c) a szerződés meghatározását;

d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

e) a teljesítés helyét;

f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

g) az ajánlatok bírálati szempontját;

h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;

j) az ajánlattételi határidőt;

k) az ajánlat benyújtásának címét;

l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);

m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;

o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;

p) a szerződéskötés tervezett időpontját;

q) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat és igazolásuk módját is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglalt kizáró okokat lehet előírni.(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.

300. §

(1) Ha a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat.

(2) Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és - a bíráló bizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bíráló bizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(3) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor (298. § (2) bekezdése) beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.

(5) Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le.

(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)-b) pontja és (4)-(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)-(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.

45. Cím

Az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

301. §

(1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) egyszerű tervpályázati eljárást folytat le, a 45. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.

(2) Az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

302. §

(1) Az egyszerű tervpályázati eljárás olyan meghívásos eljárás, amelyben a kiíró legalább három pályázót köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban felhívni pályázat benyújtására.

(2) A kiíró a pályázatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni a pályázatokról.

(3) Az egyszerű tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6-7. §, a 10. § (3), (5) és (7) bekezdése, a 15-16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 61. § (3) bekezdése, a 156. § (4) bekezdése, a 157. § (4) bekezdése, a 158. §, a 296. § a) pontja és a 298. § is megfelelően alkalmazandó.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS

MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE,

A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

46. Cím

A szerződés módosítása és teljesítése

A szerződés módosítása

303. §

A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A szerződés teljesítése

304. §

(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként (91. § (2) bekezdése, 52. §) szerződő félnek kell teljesítenie.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre. Ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.

305. §

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.

Egyéb rendelkezések

306. §

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (52. §), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.

(2) Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.

(4) A 303. §-ban, a 304. § (2) bekezdésében, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem, vagy eltérően állapodtak meg.

(5) Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.

(6) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. Cím

A közbeszerzések ellenőrzése

Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről

307. §

(1) Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a 308. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek megküldi azokat az (1) bekezdés szerinti hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

Az ellenőrző szervek,

a belső ellenőrzés

308. §

(1) A közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek.

(2) A költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.

HATODIK RÉSZ

A TANÚSÍTÁS

Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítása

309. §

(1) Az ajánlatkérő e törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelésének tanúsítását kérheti. A tanúsítás kizárólag akkreditált tanúsítótól kérhető.

(2) A tanúsítvány a kiadásától számított három évig tanúsítja az ajánlatkérő (1) bekezdés szerinti megfelelőségét, feltéve, hogy időközben a közbeszerzési jogszabályok lényegesen nem módosultak.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkreditált tanúsító a Magyarországon, illetőleg az Európai Unió bármely tagállamában akkreditált tanúsító szervezet vagy személy.

(4) Az ajánlatkérő nem kérhet fel olyan akkreditált tanúsítót a tanúsítási eljárás lefolytatására, aki, illetőleg amely a tanúsítási eljárással érintett közbeszerzési eljárásaiban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, szervezetként vett rész vagy békéltetőként járt el.

310. §

(1) A 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő a tanúsítvány megszerzéséről az 5. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) közzétételre kerülő hirdetményeiben, ha a tanúsítvány az V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére is vonatkozik.

(2) Ha a 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő tanúsítványa kizárólag a VII. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére vonatkozik, a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeiben.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett ajánlatkérők a tanúsítvány megszerzéséről a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot tehetik közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeikben.

A tanúsítók akkreditálása

311. §

A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) végzi a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A Testület a Közbeszerzések Tanácsával együttműködik.

312. §

(1) A tanúsító akkreditálásának feltételei:

a) felsőfokú végzettség és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlat;

b) büntetlen előélet;

c) a közbeszerzésre vonatkozó hazai és európai közösségi jogszabályok ismerete;

d) a vonatkozó szabvány [(MSZ) EN 45503] alapján egyéb követelmények teljesítése.

(2) Ha az akkreditálást kérő nem természetes személy, akkreditálásának feltétele, hogy a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint a szervezet teljesíti a vonatkozó szabvány alapján meghatározott egyéb követelményeket.

(3) A Testület az akkreditáltságot felfüggeszti, illetőleg visszavonja, ha a tanúsító nem felel meg az akkreditáláshoz szükséges feltételeknek, illetőleg ha a tanúsító nem a jogszabályoknak és a vonatkozó szabványnak megfelelően folytatja tevékenységét.

(4) Az akkreditáltság felfüggesztése, illetőleg visszavonása nem érinti a tanúsító által azt megelőzően kiadott tanúsítványok érvényességét.

(5) Az a tanúsító, amelynek akkreditáltságát a Testület visszavonta, csak a visszavonástól számított három év elteltével nyújthat be újabb akkreditálás iránti kérelmet.

313. §

(1) Az akkreditált tanúsító köteles az akkreditálás feltételeinek teljesítésében bekövetkezett változásokat a Testületnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult ellenőrizni a tanúsítónál az akkreditálás feltételeinek megtartását, illetőleg a tanúsító tevékenységét.

(3) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzés céljából a tanúsítási tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat bekérheti, a tanúsítót a szükséges információk benyújtására felhívhatja és helyszíni szemlét végezhet.

(4) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzése alapján az akkreditált tanúsító tevékenysége ellen panaszt nyújthat be a Testület fellebbviteli bizottságához, illetőleg kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását.

314. §

A Közbeszerzések Tanácsa - a Testület akkreditált tanúsítókról vezetett nyilvántartásának megfelelően - közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján az akkreditált tanúsítók listáját.

A tanúsítási eljárás

315. §

(1) A tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítását külső befolyástól mentesen köteles végezni.

(2) A tanúsító köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát részletesen megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről írásban beszámolót kell készíteni az ajánlatkérő részére. Ha a vizsgálat során a tanúsító hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, köteles felhívni ajánlatkérőt azok megszüntetésére.

(3) A tanúsító az ajánlatkérő részére tanúsítványt állít ki, ha közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát a lefolytatott tanúsítási eljárás során a jogszabályokkal összhangban állónak ítéli.

(4) Ha a tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaiban és gyakorlatában hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, a tanúsítványt csak akkor állíthatja ki, ha az ajánlatkérő azokat megszüntette, továbbá meghozta az újabb szabálytalanságok megakadályozásához szükséges intézkedéseket.

(5) A tanúsítót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény, megoldás vagy adat tekintetében, amelyről a tanúsítási eljárások során szerzett tudomást.

(6) A tanúsítási eljárás lefolytatására egyebekben a vonatkozó szabványban [(MSZ) EN 45503] foglaltak az irányadóak azzal, hogy kizárólag a IV. és a VI. fejezet, valamint a negyedik rész szerinti közbeszerzési eljárások és gyakorlat tanúsítására megfelelően irányadóak a szabványban foglaltak.

(7) A tanúsítási eljárás költségei a tanúsítási eljárást kérelmező ajánlatkérőt terhelik.

HETEDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

VIII. FEJEZET

A JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

316. §

(1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.

(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát -, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Ahol e rész közbeszerzést, illetőleg közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.

IX. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA,

A HATÁROZATA ELLENI JOGORVOSLAT

48. Cím

Általános rendelkezések

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

317. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége

318. §

(1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a 219. § (10) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

49. Cím

Az eljáró közbeszerzési biztosok

319. §

(1) A 318. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig - lehetőség szerint - az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.

(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen és a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozaton (340. § (1) bekezdése) kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.

(4) A 328. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa jár el. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró biztost is érteni kell.

320. §

(1) A közbeszerzési ügyben - az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl - nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja volt, vagy az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfél-szervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfél-szervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.

321. §

(1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy az Áe. 19. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el.

(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.

(4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozatot a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat (340. § (1) bekezdése) elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.

(5) Az eljáró tanács tagjának kizárása esetén a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzések Tanácsának elnöke dönt.

50. Cím

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása

A jogorvoslati eljárás megindítása

322. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

323. §

(1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

(2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;

b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;

c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.

(4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot;

b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;

c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.

(5) A kérelem benyújtsa előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt.

324. §

(1) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;

b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát;

c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;

e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére (340. § (2)-(6) bekezdése) irányuló indítványt, ennek indokait;

f) ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;

g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét).

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.

(4) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz.

325. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 323. § (1)-(4) bekezdésének és a 324. §-nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.

(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja, ha megállapítja, hogy a hiányokat nem pótolták. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy a kérelem elkésett.

(4) A kérelmet a (3) bekezdés szerint elutasító határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.

(5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat (340. § (1) bekezdése) meghozataláig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.

326. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg.

327. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:

a) a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;

b) az Állami Számvevőszék;

c) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal;

d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;

e) a Magyar Államkincstár;

f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos;

g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet;

h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.

(2) Az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 324. § (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1)-(3) bekezdésnek megfelelő kezdeményezés beérkezését követő munkanapon külön határozattal indítja meg az eljárást.

328. §

Ha az ajánlatkérő a 16. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke - a 327. § szerint - kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását.

329. §

(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül külön határozattal hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

(2) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.

330. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem megküldésével, hivatalból való eljárás esetében az eljárást elrendelő határozat és az annak alapjául szolgáló kezdeményező irat megküldésével értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Felhívja továbbá a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat, vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére.

(2) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Erről köteles értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

Egyesítés

331. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.

Ideiglenes intézkedések

332. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha valószínűsíthető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;

b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja;

c) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése

333. §

(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatot az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is.

(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme

334. §

(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (340. § (1) bekezdése) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítése

335. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (az eljárást kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott okiratot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.

A tárgyalás

336. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges. A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt határozatával a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.

Az iratok megtekintése

337. §

(1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.

(2) Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással - kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, illetőleg készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.

(4) Betekintési engedély hiányában nem lehet betekinteni az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.

(5) Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

Az eljárás során kiszabható rendbírság

338. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha

a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidőn belül ad meg;

c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza;

d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

(2) A rendbírság ismételten is kiszabható.

(3) A rendbírságot kiszabó határozat ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Az elintézési határidő

339. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - határozatot hozni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles határozatot hozni.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján a feleket értesíteni kell.

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata

340. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e §-ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában

a) hatásköre hiányát állapítja meg;

b) az alaptalan kérelmet elutasítja;

c) a hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában megszünteti;

d) a kérelem visszavonása esetén az eljárást megszünteti, kivéve, ha a 334. § (2) bekezdése alapján az eljárást folytatja;

e) megállapítja a jogsértés megtörténtét;

f) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti;

g) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;

h) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e)-g) pontja szerint határoz, egyben

a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;

c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását;

d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását;

e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg.

(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki.

(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki.

(7) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.

(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt.

341. §

(1) A 340. § (3) bekezdése a) pontja alkalmazásának csak súlyos vagy ismételt jogsértés esetén van helye. Az eltiltás időtartamát az eset összes körülményére tekintettel kell megállapítani.

(2) A 340. § (3) bekezdése b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha megállapításra kerül, hogy a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(4) A 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.

(5) A 340. § (4) bekezdése szerinti bírság mértéke a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint.

(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél irat-betekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja).

(7) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.

342. §

(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni. Döntése meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja.

(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 340. § (1) bekezdése szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

A határozat kézbesítése és nyilvánosságra hozatala

343. §

(1) A határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, valamint a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. A határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (345. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.

Az előminősítési ügyekben való jogorvoslati eljárás

344. §

(1) A 219. § (10) bekezdése szerinti ügyben való jogorvoslati eljárásra az e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyújtható be.

(3) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;

c) az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;

e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.

51. Cím

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen

345. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő határozat ellen is.

(2) A jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen

346. §

(1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A bíróság eljárására - a 347-349. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Pp. XX. fejezete az irányadó.

347. §

(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

348. §

(1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel;

b) tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolc napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harmincadik napon belül megtartható legyen.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének b) és e)-h) pontja, valamint (3)-(6) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

(6) Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.

349. §

(1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.

(2) A másodfokú bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(3) A határozat kézbesítésére a 348. § (6) bekezdése alkalmazandó.

X. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK

350. §

A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

351. §

Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy

a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és

b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint

c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

XI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS BÉKÉLTETÉS

52. Cím

A békéltetési eljárás alkalmazási köre és célja

352. §

(1) E fejezet szerint békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a 318. § (1) és (3) bekezdése alapján jogorvoslatnak van helye, kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét.

(2) A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy a 323. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése.

(3) A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le.

(4) A békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat.

53. Cím

Békéltetők és működésük

A békéltetők névjegyzéke

353. §

(1) A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak.

(2) A békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.

(3) A névjegyzék tartalmazza a békéltető

a) nevét;

b) szakterületét, amellyel kapcsolatban békéltetést vállal;

c) által megjelölt nyelvet, amelyen békéltetést vállal;

d) elérhetőségi címét;

e) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.

A békéltetővé válás feltételei

354. §

(1) Békéltető az lehet, aki felsőfokú végzettséggel - jogi végzettség esetében jogi szakvizsgával is - rendelkezik, valamint az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább három éves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.

(2) Nem lehet békéltető, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.

355. §

(1) A békéltetők névjegyzékébe történő felvételt a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban kérelmezni.

(2) A kérelmezőnek a névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(3) A kérelemben meg kell adni a 353. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.

(4) A kérelmezőnek a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolnia kell, hogy rendelkezik a szükséges közbeszerzési ismeretekkel és gyakorlattal. A meghallgatásról a Közbeszerzések Tanácsa jegyzőkönyvet készít.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelemről - a kézhezvételét követő hatvan napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.

(6) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet elutasítja, ha az iratokból, illetőleg a személyes meghallgatás alapján megállapítható, hogy a kérelmező a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.

(7) A békéltető attól az időponttól válik jogosulttá békéltetői tevékenység folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

A névjegyzékből való törlés

356. §

(1) A békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha

a) nem felel meg a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;

b) a 354. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;

c) a békéltetői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;

d) a békéltetői megbízatás időtartama lejárt;

e) békéltetői kötelezettségeit megszegi vagy azoknak nem tesz eleget (361. § (3) bekezdése);

f) lemond békéltetői megbízatásáról;

g) meghalt.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a békéltetőt törlése előtt szükség szerint a Közbeszerzések Tanácsa meghallgatja.

(3) A békéltető megbízatása három évre szól. A megbízatás megújítható.

(4) A békéltető nem mondhat le békéltetői megbízatásáról, ha folyamatban lévő békéltetési eljárásban vesz részt.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.

(6) A békéltető a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő békéltetési eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.

357. §

A békéltető köteles a Közbeszerzések Tanácsának bejelenteni, ha a 353. § (3) bekezdése és a 354. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a békéltető nem felel meg a 354. § szerinti feltételeknek, a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből.

Jogorvoslat

358. §

(1) A Közbeszerzések Tanácsának a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett békéltető - a 356. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti eset kivételével - a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Közbeszerzések Tanácsának határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A békéltető nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

359. §

(1) A békéltető köteles évente nyilvántartást vezetni az általa lefolytatott békéltetési eljárásokról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a békéltetési eljárás megindításának időpontját;

b) a felek és képviselőjük nevét, székhelyét (lakcímét);

c) a jogvita jellegét;

d) a békéltetési eljárás eredményét vagy eredménytelenségét, a békéltetési eljárás befejezésének időpontját;

e) az eljárásban felszámított költségek összegét.

(3) A békéltető minden év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Közbeszerzések Tanácsa részére az előző évben lefolytatott békéltetési eljárások számáról, a jogvita jellegéről és eredményéről.

(4) A békéltető a békéltetési eljárás iratait az eljárás befejezését követő öt évig köteles megőrizni.

(5) A békéltető a felek költségére - kérelmük alapján - az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

A békéltető díjazása

360. §

A békéltető tevékenységét díjazás ellenében végzi. A békéltetőt - a díjazáson felül - a felmerült szükséges és igazolt költségei után költségtérítés illeti meg.

A békéltetői működés ellenőrzése

361. §

(1) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult hivatalból vagy a békéltetési eljárásban érintettek bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett békéltetők működésének rendszeres és eseti ellenőrzésére.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a békéltető e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy a 364. § (2) bekezdése szerinti Etikai Kódex előírásait megszegte, a Közbeszerzések Tanácsa figyelmezteti a békéltetőt e törvény, illetőleg az Etikai Kódex betartására.

(3) Ha a békéltető e törvény vagy az Etikai Kódex szerinti kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget, a Közbeszerzések Tanácsa a békéltetőt törli a névjegyzékből.

54. Cím

A békéltetési eljárás

A békéltetési eljárás megindítása

362. §

(1) A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a - 323. § (2)-(4) bekezdése szerinti - jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit.

(2) A kérelemhez csatolni kell azt az iratot, illetőleg annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját;

b) a békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltető nevét;

c) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát;

d) a jogvita rövid leírását és a szükséges bizonyítékokat;

e) a jogsértés megtörténtének, és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;

f) a kérelemmel érintett közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját.

(3) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet haladéktalanul továbbítja a kérelemben kijelölt békéltetőnek, valamint a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (illetőleg az ellenérdekű félnek), ez utóbbit egyben felhívja békéltető jelölésére.

A békéltető tanács megalakulása, összeférhetetlenség

363. §

(1) A békéltetést három békéltetőből álló tanács (a továbbiakban: békéltető tanács) folytatja le. A három békéltető közül egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél (a továbbiakban: felek) jelöl a békéltetők Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékéről, és az így kijelölt békéltetők jelölik ki - közös megegyezéssel - a harmadik békéltetőt. Az eljáró békéltető tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy közülük legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen. Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül - jogi szakvizsgával rendelkező - elnököt választanak.

(2) A felek megegyezése alapján a békéltetés lefolytatására - a felek által közösen kijelölt - békéltető egyedül is jogosult. Egyedül eljáró békéltetőként csak az jelölhető ki, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró békéltető tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró békéltetőt is érteni kell.

(3) Ha a felek bármelyike nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt békéltető nem egyezik meg a harmadik békéltető személyében, a békéltetési eljárás nem folytatható le.

(4) A békéltetőnek javasolt személy és a kijelölt békéltető haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A békéltető a jelölést az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

(5) A békéltető az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz, illetőleg a vitás üggyel érintett felek bármelyikéhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetőleg egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. Kizáró oknak kell tekinteni különösen, ha a békéltető vagy hozzátartozója a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként vesz, illetőleg vett részt, vagy a felkérést megelőző három éven belül a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjére vonatkozó tanúsítási eljárásban tanúsítóként vett részt.

364. §

(1) A békéltetőnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el. A békéltető feladata, hogy a békéltetés során pártatlanul, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró, jogszabályoknak megfelelő megegyezés létrehozásában. Teljes titoktartásra kötelezett a békéltetés során tudomására jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.

(2) A békéltetőknek a békéltetés során tanúsítandó magatartását a Közbeszerzések Tanácsa által kidolgozott Etikai Kódex tartalmazza.

A békéltetési eljárás lefolytatása

365. §

(1) A békéltető tanács elnöke a megválasztását és egyben a 362. § szerinti kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra.

(2) A békéltető tanács elnöke - rövid úton - haladéktalanul értesíti a békéltetési eljárás megindulásáról a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevőket és egyéb érdekelteket, tájékoztatja a békéltetési eljárásban való részvétel lehetőségéről, valamint a meghallgatás kitűzött időpontjáról és helyszínéről.

(3) A békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig. Erről köteles értesíteni a békéltető tanács elnökét is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

366. §

(1) A békéltetési eljárásban a felek képviselő útján is eljárhatnak.

(2) Ha a felek bármelyike személyesen vagy képviselője útján nem jelenik meg a meghallgatáson, a békéltető tanács elnöke a békéltetési eljárást megszünteti.

(3) A feleket a békéltetési eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget álláspontja előadására, illetőleg beadványai előterjesztésére. Az egyik fél által a békéltető tanácshoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel is.

367. §

(1) A békéltető tanács megkísérli, hogy a felek a jogvitájukat - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezéssel rendezzék.

(2) A békéltetési eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

(3) Megszűnik a békéltetési eljárás akkor is, ha azt bármelyik fél kezdeményezi, ha a fél a kérelmét visszavonja, vagy ha a békéltetési eljárás befejezésére előírt határidő (368. § (1) bekezdése) lejárt.

(4) Ha a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetési eljárásban nem résztvevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltető tanács elnökét. Ebben az esetben a békéltető tanács a békéltetési eljárást megszünteti.

(5) A békéltetési eljárás költségeit a felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetési eljárásba a 365. § (2) bekezdése alapján beavatkozó ajánlattevők, egyéb érdekeltek a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik.

A békéltetési eljárás befejezése

368. §

(1) A békéltetést a 362. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni.

(2) A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenítéséről dönthet.

XII. FEJEZET

KÜLÖNÖS BÉKÉLTETÉS

369. §

(1) Bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a 162. § szerinti ajánlatkérőnek az V. fejezet szerinti eljárásával kapcsolatos, e törvénybe ütköző magatartása vagy mulasztása, e fejezet szabályai szerint békéltetési eljárást kezdeményezhet.

(2) A kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani. A Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz.

370. §

(1) Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Az ajánlatkérő jogosult a békéltetési eljárásban való részvétel visszautasítására. Ebben az esetben a békéltetési eljárás nem folytatható le, és erről az Európai Bizottság értesíti a kérelmezőt.

(2) Ha a békéltetési eljárás lefolytatható, az Európai Bizottság - a békéltetők általa vezetett listájáról - egy békéltetőt kijelöl, és erről értesíti az ajánlatkérőt és az eljárás kezdeményezőjét (a továbbiakban: felek). További egy-egy békéltetőt - az említett listáról - a felek jelölnek, egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról. A békéltetést három békéltető folytatja le.

(3) A békéltetők - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezést kísérelnek meg létrehozni a felek között. Kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a létrejött megegyezésről, illetőleg az eljárás során tudomásukra jutott tényekről.

(4) A békéltetők az eljárás során - legfeljebb két - szakértőt vehetnek igénybe. A szakértőként felkért személy eljárásba történő bevonását bármelyik fél és az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani.

(5) A békéltetési eljárás során a felek, valamint a közbeszerzési eljárásban résztvevő egyéb ajánlattevők mind szóban, mind írásban kifejthetik álláspontjukat.

(6) Mindkét fél jogosult a békéltetési eljárás - az eljárás bármely szakaszában történő - megszüntetésére.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a felek, illetőleg az (5) bekezdés alapján beavatkozó egyéb ajánlattevők, érdekeltek maguk viselik a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket. A felek egyenlő arányban viselik a békéltetési eljárási költségeit.

371. §

(1) Ha a békéltetési eljárás bármely résztvevője ugyanabban az ügyben jogorvoslati eljárást kezdeményez, vagy arról tudomást szerez, köteles erről értesíteni a békéltetőket.

(2) Ha a békéltetési eljárásban nem résztvevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltetőket. A békéltetők tájékoztatják a jogorvoslati eljárást kezdeményezőt a folyamatban lévő békéltetési eljárásról és a békéltetési eljárásban való részvételi lehetőségről. A jogorvoslati eljárást kezdeményező a békéltetők által megadott határidőn belül köteles nyilatkozni a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Ha a békéltetési eljárásban való részvételt visszautasítja, a békéltetők szótöbbséggel hozott döntéssel a békéltetési eljárást megszüntethetik, amennyiben álláspontjuk szerint az érintett ajánlattevő vagy egyéb érdekelt részvétele szükséges a vita rendezéséhez. Döntésükről és annak indokairól tájékoztatják az Európai Bizottságot.

(3) A békéltetési eljárás nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.

XIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

372. §

Amennyiben az Európai Bizottság a második rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a 373. § szerint eljárást kezdeményezhet.

373. §

(1) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.

(2) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzések Tanácsának köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy, a 162. § szerinti ajánlatkérő esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.

(3) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy

a) a jogsértést orvosolták, vagy

b) a jogsértést nem orvosolták, vagy

c) az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzések Tanácsa haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzések Tanácsa szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.

NYOLCADIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Tanács jogállása

374. §

(1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.

(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

A Tanács tagjai, tisztségviselői

375. §

(1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a legfőbb ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

c) az Állami Számvevőszék elnöke;

d) a gazdasági miniszter;

e) a környezetvédelmi miniszter;

f) az igazságügy-miniszter.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

a) a belügyminiszter által kijelölt személy;

b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt személy;

c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;

d) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;

e) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

f) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.

(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.

(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 377. § (6) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.

(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá e törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.

376. §

(1) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyűlési képviselő;

b) büntetett előéletű.

(2) A tagok megbízatása legalább két évre szól.

(3) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(2) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.

(4) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

377. §

(1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.

(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Tanács elnöke a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést (392. § (6) bekezdése) a Tanácsnak köteles megtenni.

(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.

(6) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 376. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetében;

e) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében;

f) halálával.

(7) A (6) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

378. §

(1) A Tanács elnöke

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;

d) a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanácsa főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában.

(2) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

A Tanács hatásköre

379. §

(1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;

d) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

e) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;

f) vezeti és közzéteszi a XI. fejezet szerinti békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet;

g) vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét;

h) vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait;

i) közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét;

j) gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-nak, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket;

k) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését (307. § (2) bekezdése);

l) nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít;

m) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;

n) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

o) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

p) ellátja a részére e törvényben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(3) A Közbeszerzési Értesítő kiadására a Magyar Közlöny és más hivatalos lapok kiadására a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzéke

380. §

(1) E törvény szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására a Tanács által vezetett névjegyzéken szereplő közbeszerzési tanácsadók jogosultak.

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.

(3) A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó

a) nevét;

b) szakterületét;

c) elérhetőségi címét;

d) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.

(4) A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza

a) a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét;

b) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott személy, illetőleg személyek (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatait;

c) a szervezet névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.

381. §

(1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az lehet, aki megfelel a 11. §-ban meghatározott feltételeknek.

(2) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.

382. §

(1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni.

(2) A névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(3) A kérelemben meg kell adni a 380. § (3) bekezdésének a)-c) pontja, illetőleg (4) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.

(4) A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő harminc napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.

(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.

(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

383. §

(1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a Tanács törli a névjegyzékből, ha

a) nem felel meg a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;

b) a 381. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;

c) a közbeszerzési tanácsadói feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;

d) közbeszerzési ügyben jogerős határozattal megállapították, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékosan megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó vagy egyéb jogszabályokat;

e) azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri;

f) meghalt, illetőleg a szervezet megszűnt.

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.

(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.

(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételétét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő tanácsadói tevékenységét megszüntetni és a felekkel elszámolni.

(5) Az a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akit a névjegyzékből az (1) bekezdés d) pontja alapján törölt a Tanács, csak a törlésétől számított három év elteltével nyújthat be a névjegyzékbe történő felvétele iránt újabb kérelmet.

384. §

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a 380. § (3)-(4) bekezdése és a 381. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 381. § szerinti feltételeknek, a Tanács törli a névjegyzékből.

385. §

(1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett hivatalos közbeszerzési tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

386. §

(1) A Tanács által vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján közzéteszi.

(2) A hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő

a) nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) a jegyzék szerinti besorolását;

c) a jegyzékbe bejegyzésének időpontját.

(3) A Tanács, mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezet a címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.

387. §

(1) Minősített ajánlattevő az lehet, aki megfelel a Tanács által meghatározott és meghirdetett minősítési szempontoknak és azt az előírt módon igazolja (12. §).

(2) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(3) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.

(4) A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő hatvan napon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (3) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.

(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a minősítési szempontoknak nem felel meg, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.

(6) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a hivatalos jegyzékbe bejegyzést nyert.

388. §

(1) A minősített ajánlattevőt a Tanács törli a hivatalos jegyzékből, ha

a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;

b) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

c) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;

d) azt a minősített ajánlattevő kéri;

e) megszűnt, illetőleg meghalt.

(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hivatalos jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.

(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.

(4) A minősített ajánlattevő a hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételétét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.

389. §

A minősített ajánlattevő köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Tanács törli a hivatalos jegyzékből.

390. §

(1) Ha a Tanács módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(2) A minősítési szempontok módosítása esetében a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Erre - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során - fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig a Tanácsnak a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a kérelmezőt felhívnia.

391. §

(1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett minősített ajánlattevő a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A Tanács működése

392. §

(1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.

(3) A Tanács határozatait - a 377. § (1), (5), (7) bekezdése és a 395. § (4) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A Tanácsnak a 379. § (1) bekezdésének e) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.

(5) A Tanácsnak a 355-356. §, a 382-383. § és a 387-388. § szerinti eljárásában nem vehet részt a Tanács azon tagja, illetőleg annak előkészítésében a Tanács szervezetének azon alkalmazottja, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik.

(6) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4)-(5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

393. §

(1) A Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

(2) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj, a 338. § szerinti rendbírság, valamint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja és (4)-(6) bekezdése szerinti bírság beszedésére a Tanács jogosult, amelyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.

(3) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj a kérelem elutasítása, illetőleg visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj teljes összege, továbbá a rendbírság és a bírság ötven százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó ötven százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (6) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.

(5) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat, továbbá a rendbírságnak és a bírságnak a Tanácsnál fennmaradó részét a Tanács törvényben előírt feladatainak teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.

(6) A Tanács - a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez - a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Tanács a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésére és 339. §-a (2) bekezdésének q) pontjára, valamint e törvény 345. §-ának (3) bekezdésére és 348. §-ának (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(7) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)

a) 3. §-ának (4) bekezdésében és 28. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre;

b) 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, illetőleg 31. §-ának (2), (4), (5), (7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására;

c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre

megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

A Tanács szervezete

394. §

(1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.

(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.

395. §

(1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.

(2) A Döntőbizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.

(3) A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.

(4) A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelenlevő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Döntőbizottság elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.

396. §

(1) A Döntőbizottság elnöke

a) irányítja a Döntőbizottság munkáját;

b) képviseli a Döntőbizottságot;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnökhelyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában;

d) elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát;

e) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

f) gondoskodik a Döntőbizottság határozatainak közzétételéről.

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

397. §

(1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, tevékenységet végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(2) A Tanács elnöke, illetőleg a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

398. §

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

399. §

(1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább három éves szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A közbeszerzési biztos - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást nem fogadhat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag.

(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg kamarai tisztségviselő;

b) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetőleg huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

400. §

(1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.

(2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre, a vezető-főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(3) A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Döntőbizottság létszámát csökkentette.

(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

401. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.

(2) Ez a törvény - az 5. §-a, a 9. §-a, a 13. §-a, a hatodik része és a XI. fejezete kivételével - az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. január 1-je után megkezdett ilyen közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban e törvény 1. §-ának (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy nemzeti elbánást kell nyújtani az Európai Unióhoz 2004. május 1. napján csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevők és az onnan származó áruk számára is.

(3) E törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó rendelkezései, valamint a 12. §-a, a 353-358. §-a és a nyolcadik része 2004. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) E törvény 5. §-a és 9. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

402. §

(1) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-től 2004. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 60 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

(2) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-től 2005. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 70 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

(3) E törvény VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-től 2005. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 100 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

(4) E törvény negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2004. január 1-től 2005. december 31-ig:

a) árubeszerzés esetében: 2 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 10 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió forint.

403. §

(1) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket -, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szerinti közbeszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (1), (3) bekezdése szerinti értékhatárokat.

(2) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni - kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket -, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a beszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (4) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti értékhatárokat.

(3) A 2004. január 1-je és 2005. december 31-e között indított jogorvoslati eljárásban e törvény 319. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

Felhatalmazás

404. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését;

b) a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

c) a központosított eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

d) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

e) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés - szükség szerint e törvénytől eltérő - szabályait; e szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás esetében e törvény VIII-X. fejezetét alkalmazni kell;

f) az építési beruházás esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályokat;

g) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - részletes szabályait;

h) az államtitkot vagy a szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;

i) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokat;

j) a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját;

b) a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát;

c) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat;

d) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat, a pénzügyminiszterrel együttesen.

(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.

Hatályukat vesztő rendelkezések

405. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, valamint az azt módosító 1996. évi I. törvény 160. §-a, 1996. évi CXXIV. törvény 72. §-a, 1996. évi CXXVII. törvény 36. §-ának (9) bekezdése, 1997. évi XIII. törvény, 1997. évi CXL. törvény 106. §-a, 1997. évi CXLVI. törvény 67. §-a, 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 1999. évi LX. törvény, 1999. évi XCV. törvény 19. §-a, 1999. évi CIX. törvény 18. §-a, 2001. évi LXXIV. törvény 138-151. §-a és 175. §-a, 2001. évi CII. törvény 14. §-a, 2002. évi XXIII. törvény 26. §-a, 2002. évi LXII. törvény 86. §-a, 2003. évi XXIV. törvény 30-31. §-a;

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/A. §-a (8) bekezdésének f) pontja és 9/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja;

c) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja;

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. §-a (4) bekezdésének i) pontja;

e) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 45. §-a (3) bekezdésének f) pontja;

f) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése;

g) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (9)-(10) bekezdése, valamint 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja;

h) a "Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 68/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, 4/1999. (I. 18.) Korm. rendelet, 4/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, 245/2002. (XI. 22.) Korm. rendelet;

i) a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 241/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet, 64/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, 78/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, 153/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, 115/2000. (VI. 30.) Korm. rendelet, 209/2002. (X. 1.) Korm. rendelet;

j) a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 46/2001. (III. 27.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének n) pontja;

k) a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, népjóléti fejezeti szinten kiemelt termékek állami normatíváiról szóló 264/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 30/1998. (II. 20.) Korm. rendelet;

l) egyes beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól szóló 151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 69/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet;

m) a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet;

n) egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 227/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8-10. §-a;

o) a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet;

p) a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet, valamint az azt módosító 24/2000. (V. 26.) FVM rendelet,

azzal, hogy a felsorolt, hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban alkalmazni kell.

(2) 2004. január 1-jén hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 26. §-ának (3) bekezdése, 35. §-a, 55. §-a (6) bekezdésének negyedik mondata és 59. §-ának (2)-(6) bekezdése, az ezen időpont után megkezdett közbeszerzések vonatkozásában.

(3) 2004. január 1-jén hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. §-ának (7) bekezdése.

Módosuló rendelkezések

406. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A felülvizsgálat kizárásáról csak e törvény rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak)

"l) a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata, illetve a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetők, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe és a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételi kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása tárgykörében hozott végzés ellen."

b) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § Ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány a kezességvállalásáról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a Kormány készfizető kezességet vállal."

d) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 10. §-a (2) bekezdésnek h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:)

"h) a pályázatok elbírálásának szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének vállalása);"

e) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, az akkreditáláshoz kapcsolódó, az európai és nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek - környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek, valamint a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérők közbeszerzési gyakorlatának tanúsítása esetében szervezetek és természetes személyek - akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) kalibrálólaboratóriumok,

c) terméktanúsító szervezetek,

d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,

e) személyzettanúsító szervezetek,

f) ellenőrző szervezetek,

g) környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító, illetve környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek,

h) közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és természetes személyek."

f) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 1. számú melléklete a következő szabvánnyal egészül ki:

"MSZ EN 45503 a vízügyi, az energia, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásai tanúsításának általános feltételei "

g) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok alapján végzik."

h) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

(8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni."

i) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

"n) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait"

(rendelettel állapítsa meg.)

j) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:)

"h) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység."

(2) 2004. január 1-jével a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § (1) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (24. § (3) bekezdése), illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, figyelemmel a nemzetközi szerződésekben foglaltakra.

(2) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni."

(3) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"n) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító és ellenőrző szervek feladat- és hatáskörére, a programokkal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó részteles szabályokat;"

(4) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Felhatalmazást kap az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az igazságügy-miniszterrel együtt rendeletben szabályozza a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító szervezeteknek a támogatást igénylőkkel kapcsolatos feladatait, eljárását."

(5) 2004. január 1-jével a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OKJ-ben kell meghatározni)

"g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)."

(6) 2004. január 1-jével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre."

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

407. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 1971. július 26-i irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről;

b) a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

c) a Tanács 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

d) a Tanács 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról;

f) a Tanács 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

g) a Tanács 93/38/EGK irányelve a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról;

h) az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról;

i) a Tanács 92/13/EGK irányelve a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

1. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása

az Európai Közösségekben (NACE)

Osztályok	Csoportok	Alcsoportok és tételek	Megnevezés
50			ÉPÍTÉS ÉS MÉLYÉPÍTÉS
	500		Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül), valamint bontási munkák
		500.1.	Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül)
		500.2.	Bontási munkák
	501		Lakások, irodaházak, kórházak és egyéb lakó- és nem lakóépületek építése
		501.1.	Általános építési munkák
		501.2.	Tetőfedés
		501.3.	Kémények, égetőkemencék és kályhák építése
		501.4.	Víz és nedvesség elleni szigetelés
		501.5.	Külső falak helyreállítása és karbantartása (újravakolás, tisztítás stb.)
		501.6.	Állványzat össze- és szétszerelése
		501.7.	Egyéb, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek (beleértve az ácsmunkát)
	502		Mélyépítés: utak, hidak, vasutak stb. építése
		502.1.	Általános mélyépítési munkák
		502.2.	Földmunkák (kotrás)
		502.3.	Hidak, csatornák és aknák építése; fúrás
		502.4.	Vízépítés (folyók, csatornák, kikötők, átfolyók, zsilipek és gátak)
		502.5.	Útépítés (beleértve repülőterek és kifutópályák szaképítését)
		502.6.	Vízzel (pl. öntözéssel, lecsapolással, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, csatornázással stb.) kapcsolatos építési szakmunkák
		502.7.	A mélyépítés egyéb területein végzett szakmunkák
	503		Épületgépészet (épületszerelvények és alkatrészek)
		503.1.	Általános épületgépészet
		503.2.	Gáz- és vízszerelés, valamint szerelvényezés
		503.3.	Fűtő- és szellőzőkészülékek (központi fűtés, légkondicionáló, szellőző-berendezés) beszerelése
		503.4.	Hang- és hőszigetelés; rezgés elleni szigetelés
		503.5.	Elektromos szerelvények
		503.6.	Antennák, villámhárítók, telefonok stb. beszerelése
	504		Befejező építőmunkák
		504.1.	Általános befejező építési munkák
		504.2.	Vakolás
		504.3.	Épület-asztalosmunka, elsősorban utólagos szerelés és/vagy beszerelés (beleértve a parketta lefektetését)
		504.4.	Festés, üvegezés és tapétázás
		504.5.	Csempézés és egyéb padló- és falburkolási munkák
		504.6.	Egyéb befejező építési munkák (kandallók beépítése stb.)

2. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

Árujegyzék a védelem terén

25. árucsoport: Só; kén; föld és kövek; gipsz; mész és cement

26. árucsoport: Ércek; salakok és hamuk

27. árucsoport: Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok

kivéve:

ex 2710: különleges motor-tüzelőanyagok

28. árucsoport: Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből és izotópokból

kivéve:

ex 2809: robbanóanyagok

ex 2813: robbanóanyagok

ex 2814: könnygáz

ex 2828: robbanóanyagok

ex 2832: robbanóanyagok

ex 2839: robbanóanyagok

ex 2850: mérgező termékek

ex 2851: mérgező termékek

ex 2854: robbanóanyagok

29. árucsoport: Szerves vegyi anyagok

kivéve:

ex 2903: robbanóanyagok

ex 2904: robbanóanyagok

ex 2907: robbanóanyagok

ex 2908: robbanóanyagok

ex 2911: robbanóanyagok

ex 2912: robbanóanyagok

ex 2913: mérgező termékek

ex 2914: mérgező termékek

ex 2915: mérgező termékek

ex 2921: mérgező termékek

ex 2922: mérgező termékek

ex 2923: mérgező termékek

ex 2926: robbanóanyagok

ex 2927: mérgező termékek

ex 2929: robbanóanyagok

30. árucsoport: Gyógyszerkészítmények

31. árucsoport: Trágyázószerek

32. árucsoport: Cserző és színező kivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek, festékek és lakkok; gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

33. árucsoport: Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények

34. árucsoport: Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, "fogászati viasz" és gipsz alapú fogászati készítmények

35. árucsoport: Fehérjeanyagok, átalakított keményítők; enyvek; enzimek

37. árucsoport: Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek

38. árucsoport: Különböző vegyipari termékek

kivéve:

ex 3819: mérgező termékek

39. árucsoport: Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter; ezekből készült áruk

kivéve:

ex 3903: robbanóanyagok

40. árucsoport: Gumi, szintetikus gumi és ebből készült áruk

kivéve:

ex 4011: golyóálló gumiabroncsok

41. árucsoport: Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr

42. árucsoport: Bőráruk; nyerges és szíjgyártó áruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

43. árucsoport: Szőrme, műszőrme; ezekből készült áruk

44. árucsoport: Fa és faipari termékek; faszén

45. árucsoport: Parafa és parafaáruk

46. árucsoport: Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk

47. árucsoport: Papíripari rostanyag

48. árucsoport: Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból és kartonból készült áruk

49. árucsoport: Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék; kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz

65. árucsoport: Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei

66. árucsoport: Esernyő, napernyő, sétapálca, bot, botszék, ostor, lovaglókorbács és ezek részei

67. árucsoport: Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk

68. árucsoport: Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk

69. árucsoport: Kerámiatermékek

70. árucsoport: Üveg és üvegáruk

71. árucsoport: Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat

73. árucsoport: Vas-és acél, valamint ezekből készült áruk

74. árucsoport: Réz és ebből készült áruk

75. árucsoport: Nikkel és ebből készült áruk

76. árucsoport: Alumínium és ebből készült áruk

77. árucsoport: Magnézium és berillium, valamint az ezekből készült áruk

78. árucsoport: Ólom és ebből készült áruk

79. árucsoport: Cink és ebből készült áruk

80. árucsoport: Ón és ebből készült áruk

81. árucsoport: Más nem nemesfém és ebből készült áruk

82. árucsoport: Szerszámok, kézművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből; ezek alkatrészei

kivéve:

ex 8205: szerszámok

ex 8207: szerszámok, alkatrészek

83. árucsoport: Különféle áruk nem nemesfémből

84. árucsoport: Kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei

kivéve:

ex 8406: motorok

ex 8408: egyéb motorok

ex 8445: gépek

ex 8453: automata adatfeldolgozó gépek

ex 8455: a 84.53 vámtarifaszám alá tartozó gépalkatrészek

ex 8459: atomreaktorok

85. árucsoport: Elektromos gépek és elektromos felszerelések; ezek alkatrészei

kivéve:

ex 8513: távközlési felszerelések

ex 8515: átviteli készülékek

86. árucsoport: Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti és villamosvágány-tartozékok, felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus közlekedési jelzőberendezés

kivéve:

ex 8602: páncélozott villanymozdonyok

ex 8603: egyéb páncélozott mozdonyok

ex 8605: páncélozott vagonok

ex 8606: javítóvagonok

ex 8607: vagonok

87. árucsoport: Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével

kivéve:

8708: tankok és egyéb páncélozott járművek

ex 8701: traktorok

ex 8702: harci járművek

ex 8703: roncsszállító kocsik

ex 8709: motorkerékpárok

ex 8714: pótkocsik

89. árucsoport: Hajó, csónak és más úszó szerkezet

kivéve:

ex 8901 A: hadihajók

90. árucsoport: Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek; ezek alkatrészei és tartozékai

kivéve:

ex 9005: binokuláris távcsövek

ex 9013: vegyes eszközök, lézerek

ex 9014: távmérő berendezések

ex 9028: elektromos és elektronikus mérőműszerek

ex 9011: mikroszkópok

ex 9017: orvosi műszerek

ex 9018: mechanoterápiás készülékek

ex 9019: ortopédiai készülékek

ex 9020: röntgenberendezés

91. árucsoport: Órák és alkatrészeik

92. árucsoport: Hangszerek; hangfelvevő és -lejátszó készülékek; televízió hang- és képfelvevő és -lejátszó készülékei; ezek alkatrészei és tartozékai

94. árucsoport: Bútor és részei; ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott lakberendezési cikk

kivéve:

ex 9401: repülőgépülések

95. árucsoport: Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek

96. árucsoport: Seprűk, kefék, púderpamacsok és szűrők

98. árucsoport: Vegyes iparcikkek

3. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

Szolgáltatások

Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám
1.	Karbantartási és javítási szolgáltatások	6112, 6122, 633, 886
2.	Szárazföldi szállítási szolgáltatások1, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását	712 (kivéve 71235), 7512, 87304
3.	Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postaküldemények szállítását	73 (kivéve 7321)
4.	Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása 1	71235, 7321
5.	Távközlési szolgáltatások2 Televízióműsor-szórás, Rádióműsor-szórás Összekapcsolási szolgáltatás Integrált távközlési szolgáltatás	752 7524 7525 7526
6.	Pénzügyi szolgáltatások a) Biztosítási szolgáltatások b) Banki és befektetési szolgáltatások3	korábbi 81, 812, 814
7.	Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások	84
8.	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások4	85
9.	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások	862
10.	Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások	864
11.	Vezetési tanácsadó szolgáltatások5 és az ezzel összefüggő szolgáltatások	865, 866
12.	Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások	867
13.	Reklámszolgáltatások	871
14.	Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások	874, 82201-től 82206-ig
15.	Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon	88442
16.	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások	94
1 Kivéve a 18. csoportba tartozó vasúti szállítási szolgáltatásokat. 2 Kivéve a távbeszélő-, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatásokat. 3 Kivéve az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatásokat és a jegybanki tevékenységet (szolgáltatást). 4 Kivéve a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti. 5 Kivéve a választottbírósági, a közvetítői, a békéltetési tevékenységet.

4. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

Szolgáltatások

Kategória száma	Tárgy	CPC-hivatkozási szám
17.	Szállodai és éttermi szolgáltatások	64
18.	Vasúti szállítási szolgáltatások	711
19.	Vízi szállítási szolgáltatások	72
20.	Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások	74
21.	Jogi szolgáltatások	861
22.	Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások	872
23.	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat	873 (kivéve 87304)
24.	Oktatási és szakképzési szolgáltatások	92
25.	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	93
26.	Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások	96
27.	Egyéb szolgáltatások

5. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

Nyilatkozat tanúsítvány megszerzéséről

"Az .... ajánlatkérő megkapta a Tanács 92/13/EGK irányelve szerinti tanúsítványt, amelynek értelmében ....-én/án (dátum) a közbeszerzési eljárásai és gyakorlata összhangban állt a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi joggal és az azt átültető nemzeti szabályokkal."

6. melléklet

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvényhez

Nyilatkozat tanúsítvány megszerzéséről

"Az .... ajánlatkérő megkapta a közbeszerzésekről szóló 2003. évi ... törvény 310. §-ának (2) bekezdése/(3) bekezdése szerinti tanúsítványt, amelynek értelmében ....-én/án (dátum) a közbeszerzési eljárásai és gyakorlata összhangban állt a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi joggal és az azt átültető nemzeti szabályokkal."

Együtt kezelendő a T/6314. számú törvényjavaslattal

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I.

A hatályos közbeszerzési szabályok felülvizsgálatának,

az új törvénykidolgozásának célja és szempontjai

1. A hatályos közbeszerzési szabályozás (a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény; a továbbiakban: Kbt.) nagymértékben, de nem teljesen felel meg az európai közösségi jog követelményeinek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig - a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinkkel összhangban -, illetőleg 2004. január 1-jéig meg kell teremteni az európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethető magyar szabályozást.

A magyar közbeszerzési szabályozásnak egyben eleget kell tennie a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában (GPA) foglaltaknak is. E nemzetközi szerződéshez való csatlakozás követelmény az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben. A GPA követelményei ugyanakkor a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, így az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését is jelenti.

A közbeszerzésekről szóló új törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) megalkotását a fentiek alapján elsősorban a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése indokolja; célja, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás a közösségi joggal teljes mértékben összhangban álljon.

A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új közbeszerzési törvény kidolgozásának - a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett - egy további célja is van: a Kbt. 1995-ben történt megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok továbbfejlesztése, kiigazítása.

2. A következő közösségi jogforrásokkal kell a magyar közbeszerzési szabályozás teljes összhangját megteremteni:

- a Tanács 1971. július 26-i irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről;

- a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

- a Tanács 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

- a Tanács 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról;

- a Tanács 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

- a Tanács 93/38/EGK irányelve a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról;

- a Tanács 92/13/EGK irányelve a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

- a Bizottság 2001/78/EK irányelve a Tanács 93/36/EGK, 97/37/EGK, 92/50/EGK és 93/38/EGK irányelvei egyes mellékleteinek módosításáról (hirdetmény-minta irányelv; ennek átültetésére végrehajtási rendelet készül a Javaslat felhatalmazása alapján).

Léteznek továbbá a közösségi jognak nem kötelező forrásai is (ajánlások, közlemények), amelyek a Javaslat kidolgozása során szintén figyelembe vételre kerültek, és amelyek magyar nyelven is elérhetőek. Ilyen például a Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről (2001/C 333/07), a Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a szociális szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről (2001/C 333/08) vagy a Bizottság értelmező közleménye a koncesszióról (2000/C 121/02). A közösségi közbeszerzési szabályokat az Európai Bíróság számos határozatában értelmezte. A Javaslat e határozatokat is figyelembe veszi.

A hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek felülvizsgálat alatt állnak. Az Európai Bizottság már 2000-ben kidolgozta a hatályos irányelveket felváltó irányelvtervezeteket, azonban azok mind a mai napig nem kerültek elfogadásra. Az Európai Unión belüli jogalkotási folyamat elhúzódása nem tette lehetővé, hogy az új törvény előkészítése bevárja az új irányelveket. Ugyanakkor bizonyos pontokon az irányelvtervezetek rendelkezései is figyelembevételre kerültek a Javaslat előkészítése során, egyrészt a közösségi értékhatár alatti értékű közbeszerzéseknél, másrészt a hatályos irányelvek egyes, nehezen értelmezhető vagy ellentmondásos szabályainak értelmezésénél. Hangsúlyozandó azonban, hogy nincs lehetőség az új irányelvek tervezeteihez való maradéktalan igazodásra azok elfogadása előtt. Ezt az Európai Bizottság képviselői többször is megerősítették.

A közbeszerzések témakörét az európai közösségi jog részletesen szabályozza. A közbeszerzés szabályozásakor azonban a közösségi jog számára nem elsősorban a közpénzek felhasználásának átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele, az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése az alapkérdés, amely szempontok a tagállamok belső jogában elsődleges célként tételeződnek. A közösségi jog a közbeszerzések szabályozásán keresztül is az egységes belső piac zökkenőmentes működését igyekszik elősegíteni. Az állam ugyanis a megrendelései révén jelentős piaci szereplő, (köz)beszerzéseivel hatékonyan képes befolyásolni a külföldi vállalkozások belépését a nemzeti piacra, esetlegesen a piacot a saját vállalkozói számára fenntartani. Az állami közbeszerzési politika kereskedelemkorlátozó és versenytorzító hatása veszélyezteti a közös piac megfelelő működését, sőt a közbeszerzés könnyen protekcionista gazdaságpolitikai eszközzé válhat, és ezáltal a valódi közös piac létrejöttét hiúsíthatja meg. A közbeszerzések közösségi szintű szabályozásának elsődleges célja tehát a közös (egységes) piac megteremtésének, és működésének biztosítása.

A közösségi jog irányelvek útján szabályozza e témakört. Az irányelv - az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikkének (3) bekezdése szerint - az elérendő cél tekintetében valamennyi címzett tagállamot kötelezi, ugyanakkor a módszer és eszközök megválasztását a tagállami hatóságokra bízza. Az irányelvekkel kapcsolatban - a közösségi jog általános szabályai és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján - transzpozíciós (átültetési) kötelezettség terheli a tagállamokat. A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges jogalkotási lépéseket (és egyéb intézkedéseket) annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerüket összhangba hozzák az irányelvben foglalt rendelkezésekkel. Az Európai Bíróság több határozatában is állást foglalt abban a kérdésben, hogy az egyes tagállamoknak hogyan, milyen formában kell eleget tenniük jogharmonizációs kötelezettségüknek. E szerint nem megfelelő önmagában az irányelvben foglalt szabályokkal teljes mértékben összhangban álló gyakorlatra történő hivatkozás, hanem jogszabállyal át kell ültetni a hazai jogba az adott irányelv rendelkezéseit. Továbbá azt is kimondta a Bíróság, hogy az irányelvek rendelkezéseit ugyanolyan jogi kötelező erővel bíró jogszabályban kell a hazai jogrendszerbe illeszteni, mint amilyen szintű jogszabály korábban az adott kérdéskört szabályozta. Hangsúlyozandó, hogy a közbeszerzési közösségi irányelvek számos kérdés tekintetében meglehetősen részletes szabályokat tartalmaznak, amelyektől a tagállamok nem térhetnek el.

3. Az előkészületi munkák során egyértelművé vált, hogy az említett felülvizsgálati szempontok alapján elvégzendő változtatások nagyságrendje alapján a szükséges módosításokat új törvényi formában célszerű és indokolt megalkotni. Nem egy teljesen új törvény megalkotására kerül azonban sor: a Javaslat formailag ugyan új jogszabály megalkotását célozza, tartalmilag azonban valójában a hazai közbeszerzési jog reformjáról, továbbfejlesztéséről van szó. A Javaslat a változtatások mellett is megőrzi a hazai közbeszerzési szabályozás folyamatosságát, épít az eddigiekben bevált megoldásokra. Mindazonáltal - tekintettel a javasolt változtatások nagy számára - célszerűbbnek tűnik a hatályos törvény módosítása helyett új törvényt alkotni.

4. A Javaslat nem jelent - a jelenlegi szabályrendszerhez képest - egy teljes mértékben új eljárási rezsimet, továbbá a szabályozás elvei, célkitűzései is változatlanok, és az eddig elért eredmények, a gyakorlatban bevált jogintézmények is megtartásra kerülnek, ugyanakkor a Javaslat a bevezetendő kiigazításokkal, új szabályokkal jobban szolgálhatja azokat a célokat, amelyeket a közbeszerzésekről szóló törvény kitűz.

A közbeszerzések szabályozásának célja továbbra is az, hogy biztosítsa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, nyilvánosságát, a közpénzek hatékony felhasználását, az esélyegyenlőségen alapuló tiszta verseny megvalósulását, és egyben ésszerű mozgásteret biztosítson az ajánlatkérők számára beszerzéseik megvalósításához.

A fenti célok érdekében a Javaslat a lehető legszélesebb körben - a közösségi joggal összhangban - határozza meg a törvény személyi hatályát (megőrizve az e tekintetben elért eredményeket, ideértve a Kbt.-nek a legutóbbi, az ún. üvegzseb törvény keretében történő módosítását is - sőt ez utóbbit egyben tovább is fejleszti).

A kivételek körét semmi esetre sem lehet bővíteni; ellenkezőleg, azokra a helyzetekre kell szűkíteni, amelyeknél valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesítés. A közösségi joggal való maradéktalan összhang megteremtése is a kivételek körének szűkítését teszi szükségessé. A hatályos közbeszerzési törvény - jogharmonizációs szempontból - egyik, az Európai Bizottság Országjelentéseiben is visszatérően kifogásolt hiányossága éppen az, hogy az irányelvekhez képest bővebb kivételi eseteket állapít meg.

A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelvi szinten és a részletszabályokban érvényesül a nyilvánosság elve, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve. A jövőben is lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni kizárólag az alapelvek megsértésére hivatkozással.

A Javaslat továbbra is szankcionálja a közbeszerzési törvény megkerülését, alkalmazásának mellőzése céljából történő részekre bontását, szabályainak megsértését, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek jogsértő módon történő módosítását, illetőleg teljesítését.

Hangsúlyozandó azonban az is, hogy a Javaslat általában nem jellemezhető úgy, hogy az szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait. A cél azonban nem is az, hogy még szigorúbb és ezáltal merevebb szabályozás szülessen, hanem az, hogy az új törvény megfelelő kereteket biztosítson a közpénzek ésszerű, átlátható és ellenőrizhető felhasználásához, a közbeszerzési eljárások megfelelő lebonyolításához, valamint, hogy egyensúlyban tartsa az ajánlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait. Az eltúlzott mértékű szigorítást a jogharmonizáció szempontja sem követeli meg, sőt az európai közösségi jog a hatályos magyar szabályozáshoz képest számos tekintetben rugalmasabb, kevésbé korlátozó szabályokat tartalmaz, így különösen az ún. közszolgáltatók esetében, amelyek - választásuk szerint - egyaránt alkalmazhatják a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, meghívásos vagy nyílt eljárást. Ebből következően a Javaslat megállapít olyan esetköröket, amelyekre - a jogharmonizációs követelmények miatt - a jelenlegieknél enyhébb vagy rugalmasabb szabályok vonatkoznak majd.

5. A Javaslat hosszas szakmai előkészítő munka és igen széles körű egyeztetés eredményeként kerül kialakításra.

II.

A közbeszerzési szabályozás és egyes általános célkitűzések

1. A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának, működésének és ellenőrzésének garanciarendszerében a közbeszerzések szabályozása fontos szerepet tölt be. A közbeszerzési törvény 1995-ben történő megalkotásának egyik - a törvény preambulumában is deklarált - célja éppen az volt, hogy áttekinthetőbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, és így kizárja a korrupciós helyzetek kialakulásának lehetőségét, valamint a nyilvánosság erejével kényszerítse ki a jogkövető magatartást. Így a közbeszerzés azon jogintézmények része, amelyek az állam és a közbizalom viszonyát hivatottak erősíteni, és léte azt bizonyítja, hogy az állam minden szükséges és lehetséges intézkedést megtesz a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.

A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tételére irányuló intézkedések körébe tartozik a Javaslat kidolgozása is. A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának elsődleges célja jóllehet jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, ugyanakkor ez nem öncél, hiszen legalább ilyen fontos cél a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelőzése érdekében. A közbeszerzési eljárások száma és értékbeli volumene a Kbt. hatálybalépése óta évről-évre folyamatosan növekedik, ami egyben azt is jelzi, hogy a közpénzeknek egyre nagyobb hányada kerül a közbeszerzési eljárások révén a piacra. Az állami megrendelések megszerzése pedig nagy vonzerővel bír, tekintettel arra, hogy a piaci szereplők számára ezek biztos megrendeléseket jelentenek; ezzel is magyarázható, hogy gyakran válnak korrupt magatartások célpontjaivá. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közbeszerzési törvény létének, az általa biztosított átláthatóságnak és nyilvánosságnak is köszönhető, hogy ezek az esetleges visszaélések, összejátszások egyáltalán ismertté válhatnak. A Kbt. hatályba lépése előtt a közpénzek elköltését a társadalmi kontroll szempontjából homály fedte. A korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja e területen a közbeszerzési jogszabályok betartásának kikényszerítése, következetes érvényre juttatása.

A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát - számos más rendelkezésén túl - az ún. közbeszerzési értékhatárok meghatározásán keresztül is biztosítani kívánja. A közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezései a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog alapján a tagállamoknak azonban lehetősége van a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok fenntartására, és ehhez kapcsoló eljárási rend kialakítására. Tekintettel arra, hogy az európai közösségi értékhatárok nagyságrendileg magasabbak a hatályos hazai közbeszerzési értékhatároknál, továbbra is indokolt nemzeti értékhatárok fenntartása. E kérdésben külön is kiemelendő, hogy a (közérdek szempontjainak, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeinek kifejezésére és képviseletére hivatott) Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevőszék különösen fontosnak tartja a nemzeti értékhatárok további fenntartását. E nemzeti értékhatárok fenntartása nem öncél, hanem ezen keresztül kívánja biztosítani a Javaslat, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és a nyilvánosságot biztosító közbeszerzési szabályok szerint eljárni, ezzel is elősegítve az említett célok - a közpénzek felhasználása átláthatóságának, az államháztartási kiadások hatékony felhasználásának - megvalósítását.

2. A külföldi vállalkozások befektetései szempontjából meghatározó szerepe van a jogbiztonságnak, a közélet tisztaságának, a korrupciós helyzetnek. A külföldi befektetők döntésük meghozatala előtt - többek között - azt is mérlegelik, hogy az állami megrendelések, a közbeszerzések szabályozása mennyiben tudja visszaszorítani a korrupciót, mennyiben tudja megakadályozni, hogy a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek és a közpénzből történő beszerzésben döntésre hivatott személyek szubjektív, átláthatatlan kritériumok alapján ítéljék oda megrendeléseiket egyes (kiválasztott) piaci szereplőknek. A korrupció léte ugyanis szükségszerűen nem kívánatos hatásokat, torzulásokat eredményez a gazdaságban, veszélyeztetve az államháztartási kiadások ésszerűségét, a közbeszerzések hatékonyságát, racionalitását is.

A közbeszerzési szabályrendszer a versenyelvű szabályai révén azt segíti elő, hogy a közbeszerzési szerződéseket mindenfajta diszkrimináció nélkül a legjobb ajánlatot tevő nyerje el: az, akinek ajánlata leginkább eleget tesz "a pénzért valódi értéket" (best value for money) elvének. A közbeszerzés a közpénzből megvalósított beszerzések racionális költségkihatását, a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét, az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását tudja elősegíteni. A versenysemlegesség, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség pedig csökkenti a korrupciót, és megakadályozza a közpénzekkel való visszaéléseket is.

A fenti szemlélet létjogosultságát visszaigazolja az is, hogy a különböző gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetek szintén támogatják a Javaslatot, amely - álláspontjuk szerint - hozzájárulhat ahhoz, hogy a (tág értelemben vett) állami beszerzések teljes folyamata átlátható, nyomon követhető és ellenőrizhető legyen.

3. A közbeszerzési szabályozás az ökológiai, környezetvédelmi célok érvényesülését is elősegítheti, ugyanakkor ez alapvetően az ajánlatkérőkön múlik, velük szemben is elvárt a tudatos környezetvédelmi magatartás a közbeszerzési eljárásokban.

A Javaslat a környezetvédelmi szempontból beépíthető rendelkezéseket tartalmazza (pl. az ajánlatok elbírálásánál: 57. § (4) bekezdés c) pont; az ajánlattevők alkalmasságánál: 68. § (4) bekezdés), figyelembe véve különösen az Európai Bizottság értelmező közleményét a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről (2001/C 333/07).

A közbeszerzési eljárásokban - alapvetően a kiírás és az elbírálás során - ugyanis fontos szempont az is, hogy az ajánlatkérő a környezetet kevéssé szennyező, terhelő megoldásokat "részesítse előnyben". Ennek során mérlegelési szempontok lehetnek például a beszerzendő termékek környezetterhelési jellemzői, építési beruházás esetén a létesítmény üzemeltetésének energiaigényessége, a szigetelés és az energiaellátás módja vagy éppen a környezetvédelmi szempontból legkorszerűbbnek ítélt elérhető technika, technológia alkalmazása. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatás-megrendelések esetére, ahol például az üzemeltetést illetően vehetők figyelembe a környezetkímélő elvárások (a takarítás, illetve az épület energiaellátásának módja, belső szállítás elektromos hajtású járműveken stb.), valamint a fogyóeszközök szállítóival és az alvállalkozókkal kötött szerződések (pl. környezetbarát alapanyagok, újrahasznosíthatóság) esetében is. Ugyancsak előnyben lehet részesíteni a káros környezeti hatásoktól mentes technológiával készülő anyagok vagy környezetbarát minősítést szerzett (ökocímkés) termékek felhasználását. Ez utóbbi termékek környezetkímélő voltát teljes életciklusukra kiterjedő elemzést alkalmazó minősítési eljárás garantálja.

4. A közbeszerzések terén is valós az az elvárás, hogy az elektronikus eszközök, eljárások használata "forradalmasíthatja" a közbeszerzéseket. Az ún. e-közbeszerzéstől várható előnyök között mindenképpen meg kell említeni az eljárások még fokozottabb átláthatóságát, továbbá az eljárások egyszerűsítését, illetve gyorsítását. A közbeszerzések kapcsán továbbá az elektronikus technikák alkalmazásának különböző fokozatait lehet megkülönböztetni: a hirdetmények, felhívások elektronikus úton való feladásától, illetve megküldésétől kezdve, az elektronikus úton történő ajánlattételen keresztül, a teljes folyamat elektronikus úton való lebonyolításáig.

Az Európai Unióban úgyszintén napirenden van az e-közbeszerzés témaköre, ugyanakkor az ezt elősegítő eljárási szabályok még nem születtek meg, a hatályos közbeszerzési irányelvek egy részét felváltó két új irányelvtervezet még nem került elfogadásra. Emiatt a Javaslatba még nem épülhettek be az irányelvtervezetek azon sajátos eljárási szabályait, melyek már az e-közbeszerzés előmozdítására irányulnak.

Mindazonáltal a Javaslat a következőképpen kívánja elősegíteni az e-közbeszerzés megvalósítását, figyelemmel a hivatkozott előnyeire:

A közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetmények, valamint az egyéb hirdetmények elektronikus úton is feladhatók közzététel céljából (44. §, 184. §, 249. §, 278. §). A hirdetmények - közösségi joggal összhangban álló - mintáját külön jogszabály határozza meg (404. § (2) bekezdés a) pont), és ezek a minták elektronikus úton is letölthetők lesznek.

A hirdetmények elektronikus úton való feladásához bizonyos "kedvezmények" kapcsolódnak: ebben az esetben a hirdetményeket legkésőbb a feladásuktól számított 5 napon belül közzé kell tenni, szemben a hagyományos úton való feladástól, ahol ez a határidő 12 nap. Továbbá a nemzeti értékhatáros eljárási rezsimben a Javaslat bevezeti - az irányelvtervezetekben foglaltakra figyelemmel - azt, hogy az eljárást megindító hirdetmények elektronikus úton való feladása esetén a minimum ajánlattételi vagy részvételi határidők 7 nappal rövidíthetőek.

További "kedvezményt" enged a Javaslat a nemzeti értékhatáros eljárási rezsimben akkor, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton teszi hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára, mivel ebben az esetben a minimum ajánlattételi vagy részvételi határidők további 5 nappal rövidíthetőek.

A Javaslat rendelkezik az ajánlatok (illetve a részvételi jelentkezések) hagyományos benyújtástól eltérő (pl. elektronikus) benyújtási lehetőségéről (79. §, 110. §).

A közös szabályok között kimondja a Javaslat, hogy az eljárási cselekmények - a Javaslatban, illetve más jogszabályban meghatározott feltételek mellett - elektronikusan is gyakorolhatók (20. § (1) bekezdés).

A Javaslat továbbá felhatalmazást ad kormányrendelet alkotására az e-közbeszerzés tárgykörében: meg kell alkotni az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés szabályait (404. § (1) bekezdés e) pont).

A Javaslat szintén felhatalmazást ad kormányrendeletek kidolgozására a központosított közbeszerzések tárgykörében azzal, hogy a központosított eljárások részletes - a közbeszerzési törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait határozzák meg. Ez a felhatalmazás (és az előző bekezdésben foglalt is) lehetőséget ad arra, hogy amint az Európai Unióban elfogadják az említett új közbeszerzési irányelveket, mind a központosított közbeszerzések mind az e-közbeszerzések tekintetében - még az új közbeszerzési törvény szükséges módosítása előtt - bevezetésre kerülhessenek azok a sajátos, az e-közbeszerzést elősegítő szabályok, melyeket az új irányelvek is tartalmaznak, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozóan is.

A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását is érinti az elektronikus eszközök használata, például az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdéséről - telefaxon vagy elektronikus úton - kell haladéktalanul tájékoztatnia a Közbeszerzési Döntőbizottságot (pl. 135. §).

III.

A Javaslat szerkezeti felépítése

A hatályos közbeszerzési törvény átfogóan szabályozza a közbeszerzés tárgykörét (alanyi, beszerzési tárgyi, eljárási oldalról), és csak szűk körben tartalmaz az általánostól eltérő rendelkezéseket egyes ajánlatkérők (az ún. közszolgáltatóknál), illetve beszerzési tárgyak (pl. építési beruházás) tekintetében. A Javaslat - a jogharmonizációs követelményekre is tekintettel - a hatályos szabályozásnál differenciáltabb szabályozási megközelítést követ, egyrészről az értékhatárokhoz kapcsolódóan, másrészről az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzési tárgyak szerinti eljárási szabályok tekintetében.

A közösségi jog ugyanis eltérő szabályokat alkotott az ún. klasszikus ajánlatkérői kör (a tág értelemben vett állami és önkormányzati szervezetek) közbeszerzéseire, illetve a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési (elektronikus hírközlési) ágazatokban működő egyes szervezetek (az ún. közszolgáltatók) közbeszerzési eljárásaira. Ami pedig a közbeszerzési tárgyak szerinti differenciálást illeti, az ún. klasszikus ajánlatkérői kör esetében külön irányelvek vonatkoznak az árubeszerzésre (93/36/EGK irányelv), a szolgáltatás-megrendelésre (92/50/EGK irányelv) és az építési beruházásokra (93/37/EGK irányelv); szabályozásuk még azonos témakörökben is némileg eltér. (Az ún. közszolgáltatók esetében egy irányelv - a 93/38/EGK irányelv - szabályozza a különböző beszerzési tárgyakat.)

A közösségi irányelvek rendelkezései csak az ún. közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak. A közösségi jog azonban lehetőséget biztosít ún. nemzeti közbeszerzési értékhatárok meghatározására, és ezzel kapcsolatos eljárási rend kialakítására. A nemzeti értékhatárok meghatározása nem ismeretlen az Európai Unió tagállamaiban, illetve a tagjelölt államokban sem. Hangsúlyozandó, hogy a közösségi értékhatár feletti és a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzések esetében lehetőség van ugyan eltérő eljárási szabályok meghatározására, azonban nem célszerű két teljesen különböző eljárási szabályrendszert létrehozni a két értékhatárrendszerhez igazodóan.

A fentieknek megfelelően a Javaslat három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három - egymástól nem teljes mértékben eltérő - eljárási rendet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzéseket, továbbá az ún. nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzéseket, és végül a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzéseket (ún. egyszerű közbeszerzési eljárás). A különböző értékű közbeszerzéseket a Javaslat külön részei szabályozzák:

- az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket a Javaslat második része (21-239. §),

- az ezek alatti, de egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket a Javaslat harmadik része (240-291. §),

- a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzéseket pedig a Javaslat negyedik része (292-302. §) szabályozza.

Vannak ugyanakkor olyan esetkörök, amelyek a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket szabályozó rész hatálya alá tartoznak függetlenül attól, hogy az adott közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, tekintettel arra, hogy a közösségi jog az adott helyzeteket nem szabályozza. E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá az ún. közszolgáltatók körében a postai ágazatban működő, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései.

További differenciálást jelent, hogy a Javaslat - összhangban a közösségi joggal - az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzés tárgya szerint is tartalmaz bizonyos sajátos szabályokat. Így külön fejezet (a IV. és a VI. fejezet) szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérő szervezetek közbeszerzéseit (ezt nevezi a Javaslat általános közbeszerzési eljárásnak), és külön fejezet (az V. és a VII. fejezet) az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseit (ez az ún. különös közbeszerzési eljárás). Ez a megkülönböztetés mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatárok feletti közbeszerzések esetében érvényesül. A hatályos magyar szabályozással ellentétben a közösségi jog csak meghatározott ágazatokban, nevezetesen a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési (a Javaslat által használt terminológia szerint: elektronikus hírközlési) ágazatokban tevékenykedő közszolgáltatók beszerzéseire terjed ki. Ennek megfelelően a Javaslat hatálya alá is csak az e szektorokban működő egyes szervezetek tartoznak. Hangsúlyozandó azonban az is, hogy az ún. közszolgáltatók közbeszerzési eljárásait szabályozó új közösségi közbeszerzési irányelv tervezete a postai ágazatban működődő egyes szervezetekre is kiterjeszti hatályát (Common Position (EC) No 34/2003 (O. J. C 147 E, 24. 6. 2003.). Erre is tekintettel a Javaslat a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések szabályai körében az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtó egyes szervezeteket is a hatálya alá vonja. Megjegyzendő továbbá, hogy a hatályos Kbt. alapján a Magyar Posta Rt.-re is kiterjed a Kbt. hatálya.

Szemben a közösségi szabályozási modellel, a Javaslat az egyes közbeszerzési tárgyakat nem külön-külön fejezetben szabályozza, hanem egységesen, és csak a közbeszerzés tárgyának sajátosságaiból adódó eltérésekre ír elő eltérő szabályokat (például a becsült érték számítása, a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében). Megemlítendő, hogy a közösségi jog is szakít az egyes közbeszerzési tárgyak szerinti külön szabályozás technikájával, és az ún. klasszikus ajánlatkérői kör közbeszerzési eljárásait szabályozó három közösségi irányelvet szintén egy új irányelv váltja fel.

A közbeszerzési tárgyak szempontjából újdonságot jelent azonban, hogy a jelenlegi háromhoz képest (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés és építési beruházás) megjelenik az ún. építési koncesszió, mint negyedik beszerzési tárgy, továbbá - a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében - a szolgáltatási koncesszió, mint ötödik tárgy.

A közbeszerzési tárgyak közül a szolgáltatás megrendelése esetében további tagolást jelent, hogy meghatározott szolgáltatások (pl. biztonsági szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, szállodai és éttermi szolgáltatások) esetében ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás lefolytatására kerülhet sor. Ez mind a közösségi értékhatárok feletti, mind a nemzeti értékhatár feletti rendszerben érvényesül. Ezen szolgáltatások felsorolását a Javaslat 4. melléklete tartalmazza.

Továbbra is önálló rész rendezi a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításának, teljesítésének, illetve a közbeszerzések ellenőrzésének kérdéskörét (ötödik rész; 303-308. §), valamint önálló részben kerül szabályozásra a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat rendszere (hetedik rész; 316-373. §), valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszer (Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbizottság - nyolcadik rész; 374-400. §).

A Javaslat átfogóan szabályozza tehát a közbeszerzések témakörét, ugyanakkor bizonyos kérdések végrehajtási rendeletekben kerülnek rendezésre. A felhatalmazást adó rendelkezéseket a Javaslat 404. §-ának (1)-(3) bekezdése tartalmazza. Így kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra pl. a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályai, a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályok, a központosított eljárások, az elektronikus úton történő beszerzés, az építési beruházás részletes szabályai, meghatározott kérdések pedig miniszteri rendeletben (pl. a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintája).

IV.

A közbeszerzési szabályozás és a hazai ajánlattevők helyzete

1. A hatályos Kbt. megalkotásakor Magyarországnak - nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban - lehetősége volt arra, hogy a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika elősegítésére irányuló közbeszerzési szabályozást alakítson ki. A belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontja a Kbt. preambulumában is megjelent, és e célt a Kbt. a részletszabályokon keresztül is szolgálni kívánta. Így a Kbt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérők jogszerűen zárhatták ki a közbeszerzési eljárásban való részvételből a külföldi székhelyű vállalkozásokat. Továbbá e célok érvényesítésére szolgált a Kbt. 59. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt, ún. kötelező preferenciális szabály, amely a nemzetgazdasági érdekek mentén meghatározott kötelező előnyben részesítési szabályokat tartalmazza, valamint a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti lehetséges preferenciális szabály.

A fenti szabályok - amint arra a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényhez fűzött miniszteri indokolás is utalt - eleve átmeneti időszakra kerültek kidolgozásra. Arra az időszakra, amely alatt - nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban - nem kellett közbeszerzési piacunkat teljes mértékben megnyitnunk.

Magyarország közbeszerzési piacának - átmeneti időszakra történő védelmére -egyrészt lehetőséget biztosított az Európai Megállapodás (a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény). Az Európai Megállapodás 66. cikke alapján a közbeszerzések témakörében ugyanis a szerződő felek között ún. aszimmetrikus rendszer került kialakításra, amelynek értelmében a Megállapodás szerinti átmeneti időszak végére kell legkésőbb Magyarországnak nemzeti elbánást biztosítania a közösségi vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az Európai Megállapodás alapján legkésőbb 2004. február 1-jére kell az említett körben nemzeti elbánást garantálni.

A Magyar Köztársaságnak továbbá vannak olyan egyéb nemzetközi szerződései is (szabadkereskedelmi megállapodások), amelyek szintén tartalmaznak kötelezettségeket a közbeszerzési piacunk megnyitásával, a nemzeti elbánás biztosításával összefüggésben, így például:

- EFTA-Megállapodás 17. cikk (a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXXXIII. törvény);

- CEFTA-Megállapodás 24. cikk (a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, Románia és a Bolgár Köztársaság közötti Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről szóló 1995. évi XIII. törvény).

2. Magyarországnak a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához is csatlakoznia kell az Európai Unióhoz történő csatlakozással, ami azt is jelenti, hogy nem csak az EU-tagállamok irányában, hanem tágabb körben kell megnyitnia közbeszerzési piacát: a Megállapodásban meghatározott feltételekkel kell nemzeti elbánást nyújtani a Megállapodásban részes államok vállalkozói irányában a közbeszerzési eljárásokban.

3. A fentiek azt is jelentik, hogy a magyar vállalkozások várhatóan nagyobb versenynek lesznek kitéve, ugyanakkor a magyar vállalkozások előtt is megnyílik - az EU tagállamainak piacán túl - például az USA, Kanada piaca vagy egyes távol-keleti közbeszerzési piacok. Sőt az Európai Megállapodás alapján már jelenleg is biztosított a magyar vállalkozások számára az a lehetőség, hogy EU-tagállamokban induljanak a különböző közbeszerzési pályázatokon. Továbbá azt is ki kell emelni, hogy bár jelenleg - a fentiekben ismertetett módon - lehetőség van a külföldi ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásból való kizárására, a hatályos Kbt. egyben biztosítja is a külföldi ajánlattevők közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét, illetőleg az eljárásban való részvételük során a szerződés elnyerésének esélyét. A gyakorlatban az ajánlatkérők pedig eddig is többnyire lehetővé tették a külföldi ajánlattevők részvételét.

4. Mindezekre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára pedig a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nemzeti elbánást nyújtani a közbeszerzési eljárásban (1. § (3) bekezdés). A jogalkalmazás elősegítése érdekében a Javaslat a külügyminiszter, az integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügy-miniszter számára feladatként írja elő, hogy tájékoztatót adjanak ki azokról a nemzetközi szerződésekről, amelyek alapján az ajánlatkérőknek nemzeti elbánást kell nyújtaniuk a közbeszerzési eljárásokban (19. §).

Hangsúlyozni kell azt, hogy az Európai Megállapodás fentiekben hivatkozott rendelkezéséből következően már a csatlakozás előtt biztosítanunk kell az Európai Unióban letelepedett vállalkozások számára a hazai közbeszerzési eljárásokban - a hazai ajánlattevők számára biztosított feltételekkel azonos módon történő - részvételi lehetőséget. Erre tekintettel a Javaslat 405. §-ának (2) bekezdése - 2004. január 1-jével - hatályon kívül helyezi a Kbt.-nek a nemzeti elbánásba ütköző kizárási és preferenciális szabályait.

Az ún. közszolgáltatók esetében ugyanakkor - a közösségi jogból következően - a Javaslat meghatároz bizonyos kötelező előnyben részesítési szabályt. E szabály szerint árubeszerzés esetében, az ajánlatkérő - több azonos ajánlat közül - köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani (199. §).

A Javaslat továbbá arról is rendelkezik, hogy bármely ajánlatkérő - figyelemmel a nemzetközi szerződésekben foglaltakra - kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (88. § (3)-(4) bekezdés).

5. Összefoglalóan elmondható, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal - figyelemmel arra is, hogy az EU közös külgazdasági politikájához és szerződéses kötelezettségvállalásaihoz kell igazodni - a közbeszerzések terén a versenyhelyzet fokozódik, mindemellett a hazai vállalkozók, ajánlattevők is az eddigieknél nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak nemzeti elbánásban részesülve közbeszerzési eljárásokban.

A hazai kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokban nem lehet előnyben részesíteni; ugyanakkor nem diszkriminatív módon való helyzetbe hozásuk nagymértékben múlik azon, hogy egyrészt az ajánlatkérő hogyan írja ki a közbeszerzési eljárást (pl. részekre történő ajánlattétel megengedése, építési koncesszió esetén harmadik személlyel való továbbszerződési kötelezettség előírása), másrészt az ajánlattevői kör együttműködésén (közös ajánlattétel, alvállalkozók bevonása), továbbá a kis- és középvállalkozások tudatos és segítő felkészítésén az érdekképviseleti szervezeteken keresztül is (adatbázisokhoz való hozzáférés, elektronikus eszközök használata, sikeres pályázatírás).

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

E § a közbeszerzési eljárás alapelveit határozza meg. Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt meghatározzák a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, a konkrét normákat elvi háttérrel övezik. Másrészt a jogalkalmazók számára iránymutatásul is szolgálnak egyes konkrét normák értelmezésénél, vagy valamely - a Javaslatban nem szabályozott - részletkérdés esetén követendő megoldás tekintetében. A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazása során ugyanis gyakran alakulhatnak ki olyan helyzetek, amelyeket a jogszabály előkészítése, megalkotása során nem lehetett előre látni és így azokra nézve szabályt sem lehetett alkotni.

Az alapelvek jelentőségét az is növeli, hogy azok generálklauzulaként is működnek. Ezen elvekbe bármilyen formában ütköző eljárási cselekmények esetén - külön tiltó rendelkezések hiányában is - jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A közbeszerzési eljárásban a következő alapelveknek kell érvényesülniük: a verseny tisztasága, nyilvánossága, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára, valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők (szolgáltatások), áruk számára.

A Javaslat 1. §-ának (2) és (3) bekezdése az általános és a különös szabály viszonyában áll egymással: ha az adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, az egyenlő bánásmód biztosítása sem követelmény, és az ajánlatkérő kizárhatja a közbeszerzési eljárásból (88. § (3) bekezdése).

Az alapelvek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozással érvényesülnie kell a közös piacon az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának is, a Csatlakozási Szerződésben meghatározott feltételekkel. Továbbá az ajánlattevő letelepedési helyének megítélését szintén az európai közösségi joggal összhangban kell értelmezni.

A 2. §-hoz

E § a Javaslat alkalmazási körét határozza meg, és egyben definiálja a közbeszerzés fogalmát. Ennek értelmében közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a Javaslat által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Így a meghatározott szervezetek (ajánlatkérők) általi mindazon beszerzések, melyeket a Javaslat szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minősülnek; ellenben pl. a kivételi körbe tartozó beszerzések és az egyszerű közbeszerzési értékhatárt (297. §, 402. (4) bekezdése) el nem érő értékű beszerzések nem minősülnek közbeszerzésnek.

Az ajánlatkérők közbeszerzéseik megvalósítása érdekében visszterhes szerződés megkötése céljából a Javaslat által meghatározott eljárást kötelesek lefolytatni.

A Javaslat szerinti eljárások alkalmazása - egyebek mellett - azon múlik, hogy a közbeszerzés értéke milyen közbeszerzési értékhatárt ér el. (Az értékhatárok tekintetében lásd a 30-33. §-hoz, a 176-177. §-hoz, a 244. §-hoz, a 273. §-hoz és a 297. §-hoz fűzött indokolást.)

A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdésében a "kivéve" fordulat arra utal, hogy a Javaslatban vannak sajátos esetkörök: így pl. olyan közbeszerzések, melyek a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket szabályozó rész hatálya alá tartoznak függetlenül attól, hogy az adott közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt (tekintettel arra, hogy a közösségi jog az adott helyzeteket nem szabályozza). E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá az ún. közszolgáltatók körében a postai ágazatban működő, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései.

A közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályrendszer fontos részét képezik a jogorvoslat szabályai. Szükséges, hogy megfelelő jogi garanciák legyenek biztosítva mind az ajánlattevők, mind a közbeszerzési eljárásban érintett egyéb jogalanyok számára, hogy megfelelő jogorvoslatot kapjanak a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokba ütköző döntésekkel, eljárási cselekményekkel szemben. Szükséges továbbá a verseny tisztaságát sértő esetleges visszaélések, összejátszások elleni hatékony és gyors fellépés biztosítása is. A fenti szempontokra figyelemmel a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében különös szabályok kialakítása is indokolt, és e szabályokat maga a Javaslat tartalmazza.

A hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat új eleme, hogy - a közösségi jogból, nevezetesen a 92/50/EGK irányelv 13. cikkéből és a 93/38/EGK irányelv 23. cikkéből következően - a tervpályázati eljárásokat is szabályozási körébe vonja. A Javaslat azonban a tervpályázati eljárásoknak csupán a legalapvetőbb normáit adja meg törvényi szinten (10. cím; 154-160. §, 239. §, 270. §, 291. §, 301-302. §), a részletszabályok - a 404. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotandó - kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. A tervpályázati eljárások tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A Javaslat továbbra is lehetőséget biztosít a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazására. A 2. § (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzést önként vállaló szervezetek kötelesek a Javaslat minden szabályát betartani, és e rendelkezések megsértése esetén velük szemben jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni, illetőleg jogkövetkezményeket alkalmazni. A hatályos szabályoktól eltérően azonban a Javaslat nem korlátozza meghatározott szervezetekre a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazásának lehetőségét. A hatályos Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazására ugyanis csak a Kbt. 1. §-ában ajánlatkérőként meghatározott szervezet a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzése megvalósítása során, továbbá a Kbt. 1. §-ának e) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet végző szervezetnek az e tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzései megvalósítása során, és végül a támogatásra irányuló igényt (pályázatot) benyújtott, de még a kért támogatásban nem részesített szervezet jogosult. A Javaslat ezzel szemben tehát nem szűkíti le egy meghatározott körre a közbeszerzési eljárás önkéntes alkalmazásának lehetőségét.

A 3. §-hoz

A Javaslat a közbeszerzési eljárás szabályozásának jellege tekintetében - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy a Javaslatban foglalt szabályok kogensek, azaz a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Javaslatban meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e Javaslat kifejezetten megengedi.

A szerződés megkötését megelőző folyamat szabályainak kötelező jellegét - szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) diszpozitív rendelkezéseivel - az indokolja, hogy az "állam" közpénzekből történő vagy az állam piaci beavatkozása révén kizárólagos helyzetben gazdálkodók szerződéses kötelezettségvállalásai - a köz érdekében - előnyösek, kiszámíthatók, átláthatók legyenek. A jogi szabályozás kogens jellege teszi lehetővé az ajánlattevők esélyegyenlőségét a közbeszerzésre irányuló szerződések elnyerése tekintetében.

A kogens szabályozásból következően a Javaslat rendelkezéseitől kizárólag abban az esetben lehet eltérni, amennyiben ezt maga a Javaslat kifejezetten megengedi. A Javaslatban foglalt rendelkezésektől való eltérés tilalma nem csupán azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás résztvevői a Javaslat egyes rendelkezései helyett nem támaszkodhatnak más szabályokra, hanem azt is, hogy új - a Javaslaton túlmutató - eljárási szabályokat nem alakíthatnak ki és építhetnek be az adott közbeszerzési eljárásba a Javaslat által szabályozott területen. Például az ajánlatkérőnek nincs joga arra, hogy tetszőleges - a Javaslatban nem szereplő - okra hivatkozva nyilvánítsa érvénytelennek a benyújtott ajánlatot (ajánlatokat), vagy nyilvánítsa eredménytelenné az eljárást, még akkor sem, ha az ajánlati dokumentációban előzetesen ezt a kikötést tette. Az ajánlatkérő ugyanis nem nyilváníthat érvénytelennek egyetlen ajánlatot sem, illetve eredménytelennek egy közbeszerzési eljárást a Javaslat szablyaitól eltérő okra hivatkozva. Abban az esetben viszont, amikor a Javaslat pl. az egyszerűsített közbeszerzési eljárásra vagy az egyszerű közbeszerzési eljárásra csak bizonyos szabályait rendeli alkalmazni, az ajánlatkérőnek a nem szabályozott kérdésekben - a Javaslat alapelveibe nem ütköző módon - mozgástere van.

A 4. §-hoz

E § olyan fogalmakat szabályoz, amelyeket más jogszabály nem, vagy a Javaslat szempontjából eltérő módon határoz meg. Azoknak a fogalmaknak az esetében, amelyek a Javaslatban meghatározó jelentőségűek és melyeket más jogszabály megfelelően definiál, a Javaslat visszautal ezekre a meghatározásokra.

A 2. pontbeli meghatározása az alvállalkozó fogalmának tágabb, mint a Ptk. szerint használt alvállalkozói fogalom az egyszerűbb és gyakran előforduló szóhasználat miatt. Továbbá a hatályos közbeszerzési törvény 43. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a teljesítésben egyébként résztvevő szervezeteket, személyeket is magában foglalja. Az alvállalkozó - szemben a közös ajánlattevőkkel - nem szerződő fél a közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között megkötött szerződés tekintetében. A nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése érdekében köt vagy módosít szerződést az alvállalkozóval, a Javaslat egyes szabályainak és adott esetben a közbeszerzési szerződésnek megfelelően.

Az 5-7. §-hoz

E §-okkal kezdődnek a közbeszerzéssel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések (III. fejezet; 5-20. §). Ezek olyan szabályokat foglalnak magukba, amelyek valamennyi - a Javaslat hatálya alá tartozó - közbeszerzésre (ajánlatkérőre) irányadóak (bizonyos kivételekkel: 5. §, 9. §). Mivel közbeszerzés, illetve közbeszerzési eljárás alatt a Javaslat hatálya alá tartozó beszerzéseket, illetve eljárásokat értjük (2. § (1) bekezdés), ezért a III. fejezet szerinti közös szabályok is csak ezekre vonatkoznak (kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik: 16. §). Így pl. a kivételi körbe tartozó beszerzésekre (pl. 29. § (1) bekezdés) vagy sajátos beszerzési eljárásokra (pl. 29. § (1) bekezdés a) pont) nem terjednek ki ezek a szabályok.

Az 5. és a 6. § a közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezésével és előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák. A Javaslat a hatályos Kbt.-hez képest részletesebb szabályokat tartalmaz a közbeszerzések, a közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása tekintetében, és ezzel kapcsolatban - a közbeszerzési eljárások átláthatóságát növelő - új jogintézményeket is bevezet.

A Javaslat hatálya alá tartozó ún. klasszikus ajánlatkérői szervezet (kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet) minden költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-éig éves közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. (A közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége tehát nem vonatkozik az ún. közszolgáltatókra.) A Javaslat értelmében kizárólag a közbeszerzésnek minősülő beszerzéseket kell szerepeltetni a közbeszerzési tervben, de nem kell a kivételi körbe tartozó, továbbá a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő - és így közbeszerzésnek nem minősülő - beszerzéseket. A közbeszerzési terv nyilvános. A terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, de ezt a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A Javaslat célja a közbeszerzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség előírásával az, hogy az ajánlatkérő szervezeteket rászorítsa arra, hogy minél hamarabb vegyék számba az adott évre tervezett közbeszerzéseiket, megelőzve ezzel a közbeszerzések részekre bontása tilalmának (40. §) megsértését, vagy a késedelmes, illetve nem megfelelő eljárásindítást. Ettől eltérő célja van az ún. előzetes összesített tájékoztatónak (42. §), amely elsődlegesen a piaci szereplők tájékoztatására irányul az adott évre vagy az elkövetkező tizenkét hónapra tervezett közbeszerzési eljárásokról.

Az éves közbeszerzési tervet először a 2005. évben kell elkészíteni az arra az évre tervezett közbeszerzésekről (401. § (4) bekezdés). Az éves közbeszerzési terv a közbeszerzések ellenőrzése szempontjából is jelentőséggel bír, mivel összevethető az éves statisztikai összegzéssel (16. §). Az ajánlatkérők ugyanis éves statisztikai összegezést kötelesek készíteni az éves beszerzéseikről, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeniük a következő év május 31-éig. A Közbeszerzések Tanácsa pedig köteles a hazai összesített közbeszerzési statisztikát az Európai Bizottság részére továbbítani.

A 6. § azt a követelményt támasztja, hogy az ajánlatkérő határozza meg az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket is. Ez a követelmény az ajánlatkérő, valamint az ő oldalán eljáró személyek (szervezetek) érdekeit is szolgálja, egyértelművé téve a vállalt felelősséget. Ennek alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság is megfelelően tudja alkalmazni a Javaslat 340. §-a (3) bekezdésének e) pontjában írt jogkövetkezményt (bírság kiszabása) az ajánlatkérővel szemben. A Javaslat az ajánlatkérőkre bízza, hogy e kötelezettségüknek milyen módon tesznek eleget. (Például külön közbeszerzési szabályzat készítése útján, vagy a belső szervezeti és működési szabályzat rögzíti előre általános érvénnyel.) A Javaslat azonban azt egyértelművé teszi, hogy általános jellegű közbeszerzési szabályzat hiányában (illetve az attól való eltérés lehetősége esetében) az ajánlatkérőnek legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket. A Javaslat 4. §-ának 14. pontja ad eligazítást atekintetben, hogy mit kell a közbeszerzési eljárás előkészítése alatt érteni.

Az átláthatóság követelménye érvényesül abban a szabályban is, amely szerint a közbeszerzési eljárás minden mozzanatát és a szerződés teljesítését is írásban dokumentálni kell (7. §). A Javaslat az ajánlatkérőre bízza, hogy milyen módon tesz eleget e dokumentálási kötelezettségének, azonban a közbeszerzési szabályzatában, ennek hiányában az előírt más megfelelő módon meg kell határoznia a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

A 8-10. §-hoz

A §-ok az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák.

A gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Javaslat ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a közbeszerzési eljárás megalapozottságát, szakszerűségét kívánja előmozdítani.

Egyrészt - a szakszerűség ajánlatkérő részéről történő előmozdítása érdekében - a közbeszerzési eljárás előkészítése, a kiírás és az értékelés során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyektől megfelelő szakértelmet követel meg. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy megfelelő szakértelem alatt a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi szakértelmet kell érteni (8. § (1) bekezdés). Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy nem feltétlenül egyazon személynek kell pl. beruházási-műszaki és közbeszerzési, valamint pénzügyi szakértelemmel rendelkeznie; az ajánlatkérő több személy bevonásán keresztül is eleget tehet e kötelezettségének. A Javaslat alapján az ajánlatkérő szabadon mérlegelheti, hogy a megfelelő szakértelmet a szervezetén belül foglalkoztatott szakemberekkel biztosítja, vagy pl. megbízás alapján "külső" szakértő, szervezet bevonásával. A Javaslat meghatározza azt is, hogy mit kell a közbeszerzési eljárás előkészítése alatt érteni (4. § 14. pont).

A bíráló bizottság szakmai összetételére, ügyrendjére a Javaslat nem tartalmaz megkötést, csupán annak minimális létszámát határozza meg - a hatályos szabályozással egyezően - három főben. A bizottság szakvéleménye elkészítésével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérő nevében a nyertes ajánlattevőt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot hozó személyt. A hatályos szabályozáshoz képest új követelmény (de a gyakorlatban ismert) az, hogy a bíráló bizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai (8. § (3) bekezdés).

A közbeszerzési eljárások szakszerűségének biztosítása, fokozása érdekében a Javaslat kötelezővé teszi a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű - bármilyen tárgyú - közbeszerzés esetében a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a közbeszerzési eljárásba történő bevonását. A Javaslat célja e kötelezettség előírásával annak biztosítása, hogy a nagyobb értékű közbeszerzéseknél a szakszerűség biztosítása érdekében az ajánlatkérőt egy - az ajánlatkérő szervezettől - független, elsősorban a közbeszerzés tárgya szerinti alapos szakmai ismeretekkel rendelkező személy (szervezet) segítse. A Javaslat alapján a független, hivatalos közbeszerzési tanácsadó feladata a közbeszerzési eljárás jogszabályoknak megfelelő lefolytatásának elősegítése, így különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésében kell közreműködnie, továbbá az ajánlatkérő bevonhatja a bíráló bizottságba is. A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a közbeszerzési tanácsadó tevékenységét nem "felelőtlenül" végzi: a polgári jog általános szabályai szerint felel a tevékenysége által okozott kárért. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók különböző szakmák képviselői közül kerülhetnek ki, így különböző szakterületek szakértői. A Javaslat minden esetben az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy mely területen jártas tanácsadó bevonására van szüksége (pl. jogi szakértelemmel, pénzügyi vagy a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel bíró tanácsadóra). A hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó további szabályok egyrészt a 11. §-ban, másrészt a 380-385. §-ban találhatóak, továbbá a 404. § (2) bekezdésének c)-d) pontjában adott felhatalmazás alapján rendeletben. A 9. § azonban csak 2005. január 1-jén lép hatályba, és csak a 2005. január 1-je után megkezdett közbeszerzések esetében kell kötelezően bevonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót a közbeszerzési eljárásokba (401. § (4) bekezdés).

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítja az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos - a közbeszerzési eljárás tisztaságát, a korrupció kizárását biztosítani hivatott - összeférhetetlenségi szabályokat (10. §). Meghatározza azt a személyi kört, akiket az ajánlatkérő nem vehet igénybe a közbeszerzési eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésében vagy az eljárás más szakaszában. E rendelkezés tehát azokat a személyeket (és szervezeteket) határozza meg, akik (amelyek) nem járhatnak el az ajánlatkérő nevében, illetve nem vonhatók be az eljárásba, vagyis e rendelkezés nem az ajánlatkérői pozícióban való eljárást tiltja, hanem csupán adott személyek bevonását az ajánlatkérő részéről az eljárásba.

A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében azt a helyzetet is kezeli, amikor az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, kimondva, hogy az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárásban. Ez alól kivételt jelent, ha az érintett gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik arról, hogy nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként az eljárásban (10. § (4) bekezdés). E rendelkezéssel egyértelművé válik, hogy a Javaslatnak nem célja, hogy az ajánlattevők köréből eleve kizárásra kerüljön az ajánlatkérő szervezet, illetve az állam tulajdonában álló valamennyi szervezet (vállalkozás). Egy ilyen megoldás ugyanis egyrészt az ajánlattevők esélyegyenlőtlenségét eredményezné, másrészt az állami szervek által alapított vállalkozások létét kérdőjelezné meg. A közbeszerzés szabályozásának viszont egyáltalán nem célja az, hogy az állam saját vállalkozásait kizárja erről a piacról, és ezáltal "magánosítsa" azt, fontos célja viszont a közpénzek elköltése hatékonyságának biztosítása, az esetleges visszaélések, összejátszások megelőzése. Mindennek biztosítására a Javaslat előírja, hogy az ajánlatkérői oldalon kell biztosítani, hogy ne járjon el a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő részéről olyan személy, aki az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonosi jogokat gyakorol.

A 11. §-hoz

E § a hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás feltételeit határozza meg, amelyek a következők: felsőfokú végzettség, legalább hároméves szakmai gyakorlat, továbbá vagy legalább hároméves igazolt közbeszerzési gyakorlat, vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés és legalább kétéves igazolt közbeszerzési gyakorlat, mindemellett felelősségbiztosítás. A figyelembe vehető közbeszerzési gyakorlat, illetve igazolása részletes szabályait a Javaslat 404. §-a (2) bekezdésének c) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó rendelet tartalmazza. Ugyanígy a tanácsadói tevékenység gyakorlásához szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályait is végrehajtási rendelet tartalmazza (a Javaslat 404. § (2) bekezdésének d) pontja alapján megalkotandó rendelet). Hivatalos közbeszerzési tanácsadó nemcsak természetes személy lehet, hanem szervezet is. Ebben az esetben természetesen csak azok a személyek járhatnak el a szervezet nevében, akik megfelelnek a Javaslat szerinti követelményeknek

A § rendezi a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységek egymáshoz való viszonyát is. A közbeszerzési eljárásban ugyanis olyan tevékenységek végzése is szükségessé válhat, amelyek az Ütv. értelmében kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységnek minősülnek. Tipikusan ilyennek minősül a jogi tanácsadás és az okiratszerkesztés. A Javaslat 11. §-ának (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak akkor láthat el kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységet, azaz az Ütv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, amennyiben ilyen tevékenység ellátására egyébként is jogosult. A Javaslat továbbá azt is egyértelművé teszi, hogy ügyvéd, illetve jogtanácsos is jogosult hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység végzésére (11. § (4) bekezdés). A Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének j) pontja egyben módosítja az Ütv. 5. §-ának (3) bekezdését is, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet is nevesítve az ügyvédek által ellátható kiegészítő tevékenységek között.

A 12-14. §-hoz

A Javaslat értelmében a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét továbbra is a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A hatályos szabályozáshoz képest azonban jelentősen változnak a minősített ajánlattevőkre, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések.

A hatályos Kbt. nem tartalmaz részletes szabályokat a minősített ajánlattevőkkel szemben, így például nem határozza meg a minősítési szempontrendszert, nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a Közbeszerzések Tanácsa negatív döntésével szemben, továbbá a minősített ajánlattevők jegyzékén való szereplés nem jelent tényleges előnyt az ajánlattevők számára (pl. a többi ajánlattevőhöz hasonlóan köteles minden egyes közbeszerzési eljárásban igazolni - a Kbt. 44. §-ában foglalt rendelkezések szerint előírt - a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát).

A közösségi közbeszerzési irányelvek is tartalmaznak rendelkezéseket az ún. elismert "szállítók" hivatalos listájára vonatkozóan (92/50/EGK irányelv 35. cikk, 93/36/EGK irányelv 25. cikk, 93/37/EGK irányelv 29. cikk). Az irányelvek azonban meghatározzák a listára való kerülés szempontrendszerét, illetve a tagállamokkal szemben azt a követelményt támasztják, hogy az adott tagállamban már meglévő listákra való kerülés kritériumait igazítsák az irányelvekben foglalt kritériumokhoz. Az irányelvek értelmében a hivatalos listán való szereplés esetén alapvetően vélelmezni kell, hogy az az ajánlattevő, amely (aki) szerepel a hivatalos szállítók listáján, megfelel az ajánlattevőkkel szemben a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, szakmai alkalmasság körében támasztott bizonyos kritériumoknak. Más szóval a hivatalos szállítók listáján való szereplés az alkalmasság vélelmét eredményezi (bizonyos kivételekkel), és így az ajánlattevőnek nem kell minden egyes eljárásban igazolni az alkalmasságot.

A Javaslat a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékével kapcsolatos rendelkezéseket - a közösségi jogi követelményekre is tekintettel - továbbfejleszti. A Javaslat alapján az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit, az ún. minősítési szempontokat és igazolási módjait a Közbeszerzések Tanácsa köteles meghatározni és nyilvánosságra hozni, vagyis a Közbeszerzési Értesítőben meghirdetni. Az ajánlattevők folyamatosan jelentkezhetnek és kérhetik a Közbeszerzések Tanácsától a minősítést, illetve a jegyzékbe vételt.

A minősített ajánlattevő bármely közbeszerzési eljárásban benyújthatja a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását, amelyet az ajánlatkérő köteles elfogadni, vagyis az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőnek nem kell újra igazolnia az alkalmasságát. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást. Amennyiben azonban egy adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a minősítési szempontoknál szigorúbban határozza meg a szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasság feltételeit (és igazolását), akkor a minősített ajánlattevőnek is külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.

A Javaslat - a hatályos szabályozással ellentétben - részletesen szabályozza a Tanácsnak a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékével kapcsolatos feladatait, a jegyzék tartalmát, a jegyzékből törlés feltételeit, a minősített ajánlattevők adatszolgáltatási kötelezettségeit. A Közbeszerzések Tanácsa a minősítési szempontokat időszakonként felülvizsgálhatja. Ebben az esetben a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőnek is igazolnia kell, hogy a módosított minősítési szempontoknak is megfelel-e. További újdonság, hogy a Közbeszerzések Tanácsának a jegyzékbevétel iránti kérelmet elutasító, illetve a törlésről hozott határozata bírósági felülvizsgálatát kérhetik az érintettek (391. § (1) bekezdés). A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírálja el a Közbeszerzések Tanácsának határozata ellen benyújtott kérelmet. (A minősített ajánlattevőkkel kapcsolatos további rendelkezések a 386-391. §-ban találhatóak).

A 15. §-hoz

A § a határidők számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, összhangban a 92/50/EGK irányelv 38. cikkében, a 93/36/EGK irányelv 30. cikkében, és a 93/37/EGK irányelv 33. cikkében foglaltakkal. A hivatkozott irányelvi rendelkezések az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom rendeletében foglalt szabályokra utalnak vissza.

A 16. §-hoz

A § - a közösségi jogból is következő követelményként - az éves statisztikai összegezés elkészítésének és Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldésének kötelezettségéről rendelkezik. A 92/50/EGK irányelv 39. cikke, a 93/36/EGK irányelv 31. cikke, a 93/37/EGK irányelv 34. cikke, valamint a 93/38/EGK irányelv 42. cikke rendelkezik a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségről.

Az éves statisztikai összegezést a Javaslat 404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás alapján alkotott rendeletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni. E kötelezettség valamennyi ajánlatkérőre vonatkozik. A Javaslat a tárgyévet követő év május 31. napjában jelöli meg a kötelezettség teljesítését, és egyben szankcionálja e határidő elmulasztását. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő nem tesz eleget a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a (3) bekezdésben meghatározott felhívása ellenére sem, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke - a 328. §-ban foglaltakkal összhangban - a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezi. A Javaslat 340. §-ának (5) bekezdése alapján - jogsértés megállapítása esetén - a Döntőbizottság a jogsértővel szemben bírságot szab ki. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a Javaslat 18. §-a alapján az ajánlatkérők - a támogatásban részesített szervezetek kivételével - a Javaslat hatálybalépését követően kötelesek lesznek a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni a Javaslat hatálya alá tartozásukról. A Tanács pedig listát vezet az ajánlatkérőkről, és - többek között - e lista alapján tudja ellenőrizni, hogy minden ajánlatkérő eleget tett-e statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének.

Az Európai Bizottság felé a Közbeszerzések Tanácsa továbbítja az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést. A közösségi irányelvekből következik a Közbeszerzések Tanácsa számára megállapított október 31-i határidő. A Javaslat éppen ezért állapítja meg az ajánlatkérők esetén az éves statisztikai összegezés elkészítésének és Tanács részére való megküldésének határidejét május 31-ében, hogy a Közbeszerzések Tanácsa teljesíteni tudja e kötelezettségét az irányelvek által meghatározott határidőig. Másrészt az ajánlatkérők számára is elegendő időt biztosít a Javaslat arra, hogy a megelőző év beszerzéseiről össze tudják állítani az éves statisztikai összegezést.

A 17. §-hoz

A § a központosított közbeszerzésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Bizonyos közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lebonyolítását mindenekelőtt az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, az eljárások lebonyolításához szükséges megfelelő szakértelem biztosítása indokolhatja.

A Javaslat alapvetően kormányrendeletre utalja annak eldöntését, hogy működjön-e központosított közbeszerzési rendszer, és milyen feltételek mellett. A központosított eljárások részletes szabályait is kormányrendelet, és nem a Javaslat szabályozza, azzal azonban, hogy a központosított közbeszerzési eljárás során is a közbeszerzési törvény - és a végrehajtására kiadott jogszabály - eljárási szabályai szerint kell eljárnia az ajánlatkérésre feljogosított szervezetnek.

Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan szintén lehetőséget biztosít a törvény központosított eljárás alkalmazására. A hatályos Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése kötelezettségként írta elő az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódóan a központosított eljárás alkalmazását.

A 18-20. §-hoz

E §-ok további közös rendelkezéseket tartalmaznak, a 20. § valamennyi közbeszerzési eljárásra irányadó.

A 18. § az ajánlatkérők számára kötelezettségként írja elő, hogy a Közbeszerzések Tanácsát értesítsék a Javaslat hatálya alá tartozásukról. E kötelezettség nem vonatkozik azokra a támogatásban részesített szervezetekre, amelyek egyébként nem minősülnének ajánlatkérőknek. A Javaslat e kötelezettség előírásán keresztül több célt kíván elérni: az új törvénynek megfelelő ajánlatkérői kör mielőbbi beazonosítását és folyamatos listázását, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének kikényszerítését (16. §), ellenőrizhetőségének fokozását. A Közbeszerzések Tanácsa - a bejelentkezés alapján - listát vezet az ajánlatkérőkről, és szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról.

A 19. § az ajánlatkérők (és természetesen a közbeszerzési piacon érintett egyéb szereplők) tájékoztatása érdekében a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügy-miniszter feladatává teszi, hogy tájékoztatót adjanak ki azokról a nemzetközi szerződésekről, amelyek alapján a közbeszerzési eljárásokban az adott nemzetközi szerződésben részes államok (illetve vállalkozói) számára nemzeti elbánást kell nyújtani.

A 20. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a közbeszerzési eljárás során egyes eljárási cselekmények elektronikus módon is végezhetőek legyenek. A Javaslat elő kívánja segíteni az e-közbeszerzés megvalósítását, figyelemmel az általános indokolásban (II. 4. pontban) már hivatkozott előnyeire. Ennek egyik elemét jelenti a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés. Elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmény például:

- a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények, valamint az egyéb hirdetmények elektronikus úton is feladhatók közzététel céljából (44. §, 184. §, 249. §, 278. §);

- az ajánlatok (illetve a részvételi jelentkezések) elektronikus úton történő benyújtására is lehetőség nyílik (79. § (2) bekezdés, 109. § (2) bekezdés).

Az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait részben maga a Javaslat, részben végrehajtási jogszabály (a 404. § (1) bekezdésének e) pontja alapján megalkotásra kerülő kormányrendelet) határozza meg.

A 21. §-hoz

E §-sal kezdődnek a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések (második rész; 21-239. §), és ezen belül is az ún. klasszikus ajánlatkérői körbe tartozó szervezetek közbeszerzéseit, a Javaslat szerinti általános közbeszerzési eljárást szabályozó rendelkezések (IV. fejezet; 21-160. §).

E § a IV. fejezet alkalmazási körét határozza meg. A 22. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek csak akkor kell a Javaslat, és ezen belül is a IV. fejezet eljárási szabályai szerint eljárni beszerzéseik megvalósítása során, amennyiben azok a Javaslat 23-28. §-ában foglalt rendelkezések szerinti közbeszerzési tárgyak valamelyikére irányulnak, és becsült értékük a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ugyancsak e fejezet szerint kell a 22. § szerinti ajánlatkérőknek eljárni, amennyiben tervpályázati eljárást folytatnak le, amennyiben annak értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. (A közösségi értékhatárokra vonatkozó rendelkezések a Javaslat 30-34. §-aiban találhatóak.)

A közbeszerzési tárgyak közül a szolgáltatás megrendelése esetében egyes - a Javaslat 4. mellékletében - meghatározott szolgáltatások esetében ún. egyszerűsített eljárás lefolytatására kerülhet sor (145-153. §) Az egyszerűsített eljárás bevezetésének lehetőségét a szolgáltatások meghatározott köre tekintetében a 92/50/EGK irányelv teszi lehetővé. Az irányelv ugyanis - a hatálya alá tartozó - szolgáltatásokat két csoportba osztja. Az első csoport olyan szolgáltatásokat foglal magában, amelyeket a közösségi jogalkotó a határokon átnyúló közbeszerzések (vagyis az egységes belső piac megfelelő működése) szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartott. E szolgáltatások megrendelése szigorúbb szabályok alá esik: e körben az irányelv valamennyi rendelkezése irányadó. A második csoportba tartozó szolgáltatási kategóriák esetében az irányelv rendelkezéseit csak "korlátozott" mértékben kell alkalmazni (14., 16. cikk). A Javaslat az irányelv rendelkezéseit figyelembe véve rendelkezik a szolgáltatások meghatározott köre esetében lefolytatható egyszerűsített eljárás lehetőségéről.

A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy nem a IV. fejezet, hanem az V. fejezet eljárási szabályait kell alkalmazni, amennyiben a közbeszerzés, illetve a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos.

A 22. §-hoz

E § határozza meg a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, általános közbeszerzési eljárás tekintetében a Javaslat személyi hatályát, vagyis az ajánlatkérők körét.

A közbeszerzési szabályozás egyik legfontosabb kérdése mindig is az volt, hogy mely szervezetek, mint ajánlatkérők beszerzéseire vonatkozik a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. Az alanyi kör szabályozása az európai közösségi közbeszerzési irányelvek alapján is összetett kérdés, amit az is mutat, hogy az Európai Bíróság számos határozatában fejlesztette tovább az irányelvi szabályozást (lásd különösen a következő ügyeket: C-31/87, C-44/96, C-353/96, C-360/96, C-306/97, C-275/98, C-380/98, C-223/99 és C-260/99, C-237/99, C-470/99, C-373/00, C-18/01).

A hatályos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezetek köre 1995 óta többször változott, illetve bővült. A hatályos Kbt. kombinálja a hatálya alá tartozó szervezetek meghatározásának módszerét: felsorol konkrét szervezeteket (pl. ÁPV Rt., MFB Rt.) és szervezet-típusokat (pl. költségvetési szervek, köztestületek, közalapítványok), valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetében egy adott szervezet a közbeszerzési törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül (pl. lásd az ún. üvegzseb törvény általi módosítást, amely a Kbt. személyi hatályát tovább bővítette, Kbt. 1. § j) pont).

A Javaslat személyi hatályának meghatározásakor két alapvető szempontot kell követni. Egyfelől indokolt megtartani az eddig elért eredményeket, a jelenleg hatályos törvény szabályozási megközelítését; másfelől szükséges a jelenlegi szabályozást felülvizsgálni, továbbfejleszteni az európai közösségi közbeszerzési irányelvek és a közösségi esetjog alapján. A közösségi jog és a jelenlegi magyar szabályozás alapján is egyértelmű, hogy a közbeszerzési szabályokat nem kizárólag a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek, az államháztartás körébe tartozó szervezeteknek kell alkalmazniuk.

Az ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó közbeszerzési irányelvek (93/36/EGK irányelv 1. cikk b) pont, 92/50/EGK irányelv 1. cikk b) pont, valamint 93/37/EGK irányelv 1. cikk b) pont) a közbeszerzési szabályok személyi hatályát azonos módon állapítják meg. A közbeszerzésekre vonatkozó hatályos közösségi jogi rendelkezések értelmében az ajánlatkérők körébe a következők tartoznak:

- az állam, a regionális és a helyi "hatóságok",

- az ún. közjogi szervezetek (body governed by public law, organisme de droit public, Einrichtung des öffentlichen Rechts),

- azok a "társulások", amelyeket egy vagy több, az előzőekben felsorolt szervezet hoz létre.

Az ajánlatkérők körébe tartozik tehát az állam. A hatályos Kbt. 1. §-ának a) pontja szintén felsorolja az államot az ajánlatkérők körében. Az állam ugyanis - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy (Ptk. 28. § (1) bekezdés).

A közösségi jog értelmében azonban az állam fogalma nem kizárólag az államra, mint jogi személyre vonatkozik. Az állam fogalmát ugyanis funkcionális megközelítésben kell értelmezni a közösségi esetjog alapján (lásd a következő ügyeket: C-31/87, C-353/96, C-360/96, C-306/97). Ez azt jelenti, hogy nemcsak az állami szervek, az államigazgatás körébe tartozó szervezetek tartoznak e fogalom alá, hanem mindazok a szervezetek, amelyek formálisan nem tartoznak ebbe a körbe, akár nem is jogi személyek, de olyan feladatokat látnak el, melyek általában az állam feladatkörébe tartoznak. Az Európai Bíróság ezt a funkcionális megközelítést odáig fejlesztette, hogy kimondta egyebek mellett: az a szervezet, amelynek összetételét, feladatát jogszabály határozza meg, továbbá nagymértékben függ az államtól (állami szervezettől, stb.), az állam fogalomkörébe tartozik (C-31/87, C-353/96).

Ugyanez a funkcionális megközelítés irányadó az ún. klasszikus ajánlatkérői körbe tartozó egyéb felsorolt szervezetekre is (C-353/96, C-360/96, C-306/97, C-237/99).

Az állam fentebb említett fogalma alapján a Javaslat a következőket tartalmazza:

- ajánlatkérő lehet az állam - mint jogi személy, mint a vagyoni jogviszonyok alanya (22. § (1) bekezdés b) pont, hasonlóan a hatályos Kbt.-hez);

- nevesítve felsorol olyan szervezeteket, melyek az állam fogalomkörébe esnek a funkcionális megközelítés alapján, pl. ÁPV Rt. (hasonlóan a hatályos Kbt.-hez);

- "kiegészíti a hatályos szabályozást" azzal, hogy meghatározza azokat a feltételeket a közösségi esetjog alapján, melyek fennállása esetén egy szervezet az állam (önkormányzat) funkcionális megközelítésű fogalomkörébe tartozik (tervezet 22. § (1) bekezdés h) pont). Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezeknek a szervezeteknek a tételes felsorolása nem lehetséges, továbbá újabb ilyen szervezeteket lehet létrehozni.

Mindegyik hivatkozott közösségi irányelv a következő együttes hármas feltételt határozza meg az ún. közjogi szervezetek ismérveként:

- olyan célra hozták létre, amely közérdekű/közcélú, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

- jogi személyiséggel rendelkezik;

- az állam, a regionális, a helyi "hatóságok", illetve más közjogi szervezetek többségi részben finanszírozzák, vagy

ezek a szervezetek a menedzsment ellenőrzésére jogosultak, vagy ezek a szervezetek jogosultak arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak többségét megválasszák (kijelöljék).

Az Európai Bíróság e szervezeti kör tekintetében nemcsak a funkcionális megközelítést mondta ki, hanem különösen az első feltétellel kapcsolatban hozott számos meghatározó határozatot (C-44/96, C-360/96, C-380/98, C-223/99 és C-260/99, C-237/99, C-470/99, C-373/00, C-18/01), melyek a következőkben összegezhetők.

Különbséget kell tenni a közérdekű tevékenységek között aszerint, hogy az ipari, kereskedelmi jellegű vagy sem. Ha a tevékenység kizárólag ipari vagy kereskedelmi jellegű, vagy ilyen jellegű és egyben közérdekű, a szervezet az egyéb feltételek fennállása esetén sem minősül ún. közjogi szervezetnek. Mindezeket az eset összes jogi és ténybeli körülményét figyelembe véve kell megítélni, figyelembe véve a versenykörülményeket is.

Az ipari vagy kereskedelmi jelleg megítélése szintén körültekintést igényel, így különösen figyelembe kell venni a kockázatvállalást, a közpénzek felhasználásának kérdését; a nyereségorientáltság vagy a non-profit jelleg pedig önmagában szintén nem az egyedüli elválasztó szempont. (Ezért nem használja a Javaslat például az üzletszerű vagy a vállalkozási tevékenység kifejezést.)

Következésképpen önmagában az a tény, hogy pl. adott szervezetben az állam vagy az önkormányzat többségi tulajdonú részesedéssel, szavazati joggal vagy szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, még nem minősíti ún. közjogi szervezetnek. Ugyanakkor az a tény, hogy az adott közérdekű tevékenységet ún. magáncég látja el, még nem zárja ki, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön, ha az említett egyéb feltételek is fennállnak.

Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön. A legutóbbi jogesetek körébe pedig az Európai Bíróság azt is kimondta, hogy ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, ún. közjogi szervezetnek minősül.

A közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység minősítése szempontjából továbbá nem az a meghatározó, hogy jogszabály, határozat ilyennek minősítsen egy tevékenységet, hanem az, hogy ténylegesen ilyen tevékenység ellátásának esete áll fenn.

Összegezve: Valamely - az állam többségi finanszírozása vagy irányítása mellett működő - jogi személynek a közösségi irányelvek hatálya alá tartozása megítélésekor mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy a szervezet létjogosultságát valamely közérdekű cél megvalósítása alátámasztja-e. Ha ez a közérdekű szükséglet (mint a szervezet alapításának vagy működtetésének célja) hiányzik, a jogi személy nyilvánvalóan nem minősül közjogi szervezetnek. (Ebbe a körbe tartoznak az állam többségi irányítása mellett működő üzleti vállalkozások, kereskedelmi társaságok.) Amennyiben a közérdekű szükséglet kielégítés célja az adott esetben megállapítható, azt kell további elemzés tárgyává tenni, hogy a közérdekű cél teljesítéséhez szükséges tevékenység ún. ipari vagy kereskedelmi jellegű-e. Ha ez utóbbi körülmény (mint a jogi személy működését, működési feltételeit jellemző jellegzetesség) megállapítható, vagyis a jogi személy célja közérdekű és egyben ipari, kereskedelmi jellegű tevékenység végzését igényli a közérdekű szükséglet kielégítése, úgy a szervezet megint csak nem sorolható a közjogi szervezetek közé. Az irányelvek szerinti közjogi szervezet ezzel szemben olyan közérdekű cél megvalósítására hivatott, amelynek nincs ilyen ipari, kereskedelmi jellege, jellegzetessége. Az Európai Bíróság esetjoga alapján a kereskedelmi, ipari jelleg jellemzően - de nem feltétlenül minden esetben - megállapítható akkor, ha a jogi személy a tevékenységét a piaci verseny feltételei mellett végzi. Ugyanakkor valamely jogi személy közjogi szervezetté minősítésének nem kizáró oka, ha az adott szervezet üzletszerű, illetve vállalkozási tevékenységet is végez, valamint annak igazolására sincs szükség, hogy a nem ipari, kereskedelmi jellegű közérdekű tevékenység a jogi személy életében kizárólagos vagy legalábbis meghatározó jelentőségű volna. Az "ipari, kereskedelmi jelleg" nem azonosítható mechanikusan a vállalkozási tevékenység folytatásával sem, mivel az Európai Bíróság a tevékenység folytatás kereskedelmi jellegét ún. non-profit tevékenységet folytató szervezet esetében is megállapította (figyelembe véve az adott non profit szervezetre irányadó, a költséghatékony működést kikényszerítő előírásokat.)

A hatályos közbeszerzési törvényben az ún. üvegzseb-törvény által beiktatott pont (Kbt. 1. §) valójában az ún. közjogi szervezet kritériumrendszerét igyekezett már tükrözni. Az említett három feltétel közül azonban különösen az elsőt (úgymint: olyan célra hozták létre, amely közérdekű/közcélú, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű) eltérő megközelítésben tartalmazza, amikor jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását írja elő. Ezért a Javaslat - a közösségi jog fentebb bemutatott megközelítésére tekintettel - a 22. § (1) bekezdésének i) pontja szerint fogalmazza újra az ún. közjogi szervezet kritériumait. A közérdekű tevékenység fogalmát pedig a 4. § 16. pontja határozza meg.

Az ún. közjogi szervezet fogalma alá tartozó szerveket, szervezetek kategóriáit az építési beruházásokról szóló 93/37/EGK irányelv I. számú melléklete sorolja fel, amely egyben a 92/50/EGK irányelv és a 93/36/EGK irányelv alkalmazásakor is irányadó. E lista - amennyire lehetséges - kimerítő jellegű felsorolását kell hogy adja e szerveknek. Az említett irányelv 35. cikkében foglalt eljárás keretében a lista kiegészíthető további szervezetekkel. E célból a tagállamok időközönként tájékoztatják az Európai Bizottságot minden változásról. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazásának kötelezettsége független attól, hogy az adott - az irányelvben írt feltételeket kielégítő - szervezet szerepel-e a listán vagy sem, ugyanis a lista csupán tájékoztató jellegű. Ez fordítva is igaz: amennyiben egy listán szereplő szervezet már nem felel meg az ún. közjogi szervezet definíciójában foglalt feltételeknek, akkor a továbbiakban nem kell alkalmaznia a közbeszerzési szabályokat, függetlenül attól, hogy neve továbbra is szerepel a listán.

A Javaslat tehát a közösségi jog fent hivatkozott követelményeivel összhangban határozza meg az ún. klasszikus ajánlatkérői kört. A Javaslatban - elsősorban a jogbiztonság szempontjára tekintettel - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is pontosan meghatározásra, felsorolásra kerülnek a Javaslat hatálya alá tartozó szervezetek, szervezettípusok (22. § (1) bekezdés a)-g) pont), de a közösségi joggal való teljes összhang megteremtése és a törvény kijátszásának megelőzése céljából bevezetésre kerülnek átfogó kategóriák is (22. § (1) bekezdés h)-j) pont).

A Javaslat 22. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ajánlatkérői körnek azokat a közbeszerzéseit (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése), amelyek nem esnek a kivételi körbe és becsült értékük eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat, a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárási szabályok szerint kell lebonyolítania.

A közösségi közbeszerzési irányelvekből eredően azonban ez az eljárási kötelezettség kiterjed más esetekre is: az építési beruházásra vonatkozó 93/37/EGK irányelv 2. cikke ugyanis kimondja, hogy ha az említett egy vagy több ajánlatkérő több mint ötven százalékban közvetlenül támogatja olyan szervezet meghatározott építési beruházását, amely egyébként nem tartozik az említett ajánlatkérői körbe, ennek a szervezetnek is alkalmaznia kell a közbeszerzési szabályokat az ilyen támogatásból megvalósított, közösségi értékhatárt elérő értékű beruházása esetében. Ugyanígy rendelkezik a szolgáltatásokra vonatkozó 92/50/EGK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése azzal, hogy csak a meghatározott építési beruházásokkal összefüggő, közösségi értékhatárt elérő értékű szolgáltatások tekintetében írja elő ezt a kötelezettséget. (A 93/36/EGK irányelv az árubeszerzések tekintetében nem ír elő ilyen kötelezettséget.)

A Javaslat 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja tartalmazza az irányelvi rendelkezéseknek teljesen megfelelő szabályokat azzal, hogy a releváns építési beruházások körét - a 93/37/EGK irányelvvel azonosan - a Javaslat 25. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Ehhez is kapcsolódik a támogatás fogalmának a definiálása a Javaslat 4. §-ának 34. pontjában.

A Javaslat hatálya alá tartozik továbbá az a szervezet is, amelynek közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják (22. § (2) bekezdés b) pont).

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a Javaslat 241. §-ának b) pontja értelmében a saját jogán ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet részére bármilyen tárgyú, a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéshez nyújtott - többségi részt elérő, közvetlen - hazai költségvetési forrásból származó támogatás esetében, a támogatás felhasználásával megvalósított közbeszerzés megvalósítása érdekében a támogatásban részesített szervezet közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 25. § (2) bekezdésén túli építési beruházásokhoz vagy szolgáltatás-megrendeléshez, továbbá az árubeszerzéshez nyújtott ilyen támogatás esetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre megállapított eljárási szabályok (azaz a VI. fejezet szabályai) szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, még akkor is, amennyiben azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat; ha azonban az ilyen és egyben a IV. fejezet szerinti tárgyú közbeszerzést uniós forrásból (is) támogatják, és a közbeszerzés értéke eléri a közösségi értékhatárt, a IV. fejezet szerint kell eljárni.

A 23-28. §-hoz

E §-ok a Javaslat tárgyi hatályát határozzák meg - a közösségi joggal összhangban - a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében. A közösségi közbeszerzési irányelvek részletesen meghatározzák azokat a közbeszerzéseket, amelyekre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. Ennek értelmében a közbeszerzés tárgyai az árubeszerzés, az építési beruházás, az építési koncesszió, illetőleg a szolgáltatás megrendelése.

Az árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog beszerzését kell érteni. Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzésére is irányulhat az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is (mint szolgáltatást).

A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében - a közösségi jogból következően - csupán az ingó dolog beszerzése minősül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése nem. Ugyanakkor a hatályos szabályozáshoz képest visszalépésnek minősülne, ha az ingatlannal kapcsolatos fentiekben említett jogok megszerzésére irányuló beszerzéseket a Javaslat kivonná a közbeszerzési törvény hatálya alól. Erre tekintettel a Javaslat értelmében az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése továbbra is "közbeszerzés-köteles", azzal azonban, hogy a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, tekintet nélkül arra, hogy a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt (242. § (2) bekezdés).

A Javaslat az építési beruházás fogalmát a 93/37/EGK irányelv 1. cikkének a), c) pontjával összhangban határozza meg. E fogalom-meghatározás értelmében építési beruházásnak nemcsak valamely építmény kivitelezése vagy az építmény kivitelezése és tervezése minősül, hanem a Javaslat 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése (vagy kivitelezése és tervezése együtt). Az 1. mellékletben szereplő tevékenységek között vannak olyan tevékenységek, amelyek megrendelése szolgáltatás-megrendelésnek minősülhetne e jogszabályi rendelkezés hiányában. Továbbá - szintén a közösségi jogból következően - építési beruházásnak minősül az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése is. (Az építmény fogalmát a 4. § 7. pontja határozza meg.)

A 25. § (2) bekezdésében foglalt építési beruházás definíció kizárólag a - 22. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott - támogatásban részesített szervezetek vonatkozásában irányadó.

A Javaslat 26. §-a a hatályos szabályozáshoz képest újdonságot jelent, hiszen - jogharmonizációs kötelezettségünkre is tekintettel - egy új közbeszerzési tárgyat, az építési koncesszió fogalmát határozza meg. Ennek értelmében az építési koncesszió az építési beruházás egy különleges fajtája, amelynek lényege, hogy a beruházó (nyertes ajánlattevő) az általa megvalósított beruházás ellentételezéseképpen az építmény hasznosítási jogát szerzi meg, vagy hasznosítási jogot és egyben pénzbeli ellenszolgáltatást is kap az ajánlatkérőtől. (Az építési koncesszióra vonatkozó szabályozás - amely alapvetően az építési beruházás kategóriájára vonatkozó szabályozást jelenti bizonyos, a Javaslatban részletezett eltérésekkel - megfelelő jogi kereteket jelenthet a napjainkban előtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés - az ún. PPP - egyes formáinak alkalmazásához, és egyben biztosítja is, hogy e PPP-projektek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzanak. Természetesen a PPP nem azonosítható teljes mértékben az építési koncesszióval; az állami és a magánszektor közötti együttműködés más jogi formát, konstrukciót is ölthet.)

Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolását mindig az eset összes körülményére tekintettel lehet elvégezni. Ugyanakkor általánosságban is meghatározhatóak az elhatárolásban szerepet játszó főbb kritériumok. Egyrészt lényeges körülmény az ellenszolgáltatás természete és az ezzel járó következmények. Amennyiben az ajánlatkérő által a beruházásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, akkor építési beruházásról van szó. Ahhoz, hogy egy beruházás építési koncessziónak minősüljön, az ellenszolgáltatásnak nem kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatásból kell állnia, hanem - legalább részben - az építmény hasznosítási joga átengedéséből; vagyis az ellenszolgáltatás ebben az esetben az a bevétel, amelyhez a koncessziós jogosult az építmény üzemeltetéséből, hasznosításából hozzájut (pl. az adott építményt használók, igénybevevők által fizetett díjból származó bevétel). Az építési koncessziónak tehát lényegi eleme, hogy a koncessziós jogosult - legalább részben - nem közvetlenül az ajánlatkérőtől jut jövedelemhez, hanem jogot szerez az adott építmény működtetéséből származó jövedelemre. A hasznosítási jog átengedése egyben azt is jelenti, hogy az építmény hasznosításából, üzemeltetéséből eredő kockázatokat is "átengedi" az ajánlatkérő a koncessziós jogosult részére. Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolásában a kockázatvállalás kérdése a másik fő szempont. Amennyiben ugyanis az államnál marad a beruházással járó kockázat és pénzügyi tehervállalás, illetve alapvetően átvállalja a beruházással járó kockázatokat a magánbefektetőtől, a konstrukció nem minősül építési koncessziónak. Az elhatároláshoz, továbbá az építési koncesszióval kapcsolatos egyéb kérdésekhez a gyakorlat számára megfelelő értelmezési hátteret biztosít az Európai Bizottság - magyar nyelven is közzétételre kerülő - értelmező közleménye a koncesszióról (2000/C 121/02). Az építési koncesszióra vonatkozó részletes szabályokat a 8. cím, a 137-144. §-k tartalmazza.

A Javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor egy szerződés több közbeszerzési tárgyat (pl. építési beruházást és szolgáltatás megrendelést) foglal magában: ilyen esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Nem lehet tehát kimondani, hogy pl. az építési beruházás vagy a szolgáltatás arányára tekintet nélkül egy közbeszerzés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül. Továbbá mindig csak az egymással szükségszerűen összefüggő különböző közbeszerzési tárgyakat lehet egy közbeszerzési eljárásban beszerezni (28. § (1) bekezdés, 39. § (4) bekezdés), így pl. egy építési beruházással szükségszerűen együtt nem járó szolgáltatást külön eljárásban kell megversenyeztetni. Az építési koncesszió esetében a hasznosítási joggal járó meghatározott szolgáltatási kötelezettségek (pl. az építmény kezelése, üzemeltetés) azonban együtt járnak e beruházási konstrukcióval.

A 29. §-hoz

A Javaslat a kivételek körét - a hatályos szabályozáshoz képest - szűkíti. A közösségi közbeszerzési irányelvek részletesen meghatározzák azokat a beszerzéseket, melyekre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség, valamint azokat az eseteket, melyek kivételt jelentenek az irányelvek alkalmazása alól. A kivételeket - az Európai Bíróság számos határozata alapján - mindig megszorítóan kell értelmezni.

A hatályos közbeszerzési törvény - jogharmonizációs szempontból - egyik, az Európai Bizottság Országjelentéseiben is visszatérően kifogásolt hiányossága az, hogy az irányelvekhez képest bővebb kivételi eseteket állapít meg. A Javaslat által szabályozott kivételek már összhangban állnak az irányelvekben foglaltakkal, nem terjeszkednek túl azokhoz képest. Így például a Javaslat nem tartja fenn a hatályos Kbt. 6. §-ának i) pontjában szereplő kivételt, amely szerint a Kbt. hatálya nem terjed ki a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott - a Kbt. szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő - feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni.

A 29. § (1) bekezdésében megállapított kivételek valamennyi beszerzési tárgy esetében érvényesülő kivételek (egy eltéréssel), míg a (2) bekezdés a szolgáltatás-megrendelés tekintetében határoz meg kivételeket. Az (1) bekezdés bizonyos pontjaiban meghatározott beszerzések sajátos szabályait - a 404. § (1) bekezdés h)-j) pontja alapján alkotott - kormányrendelet rendezi.

Az atipikus beszerzésekre, a kivételes helyzetekre (például rendkívüli sürgősség, előre nem látható helyzetek) mind a közösségi jog, mind a Javaslat megfelelő megoldásokat ad. Így például ilyen helyzetekben sor kerülhet gyorsított eljárásra (136. §) vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra (125. § (2) bekezdés c) pont).

A 30-34. §-hoz

E §-ok a közösségi közbeszerzési értékhatárokat szabályozzák. A Javaslat IV. fejezetének személyi hatálya alá tartozó szervezetek csak akkor kötelesek a IV. fejezet versenyeztetési szabályai szerint eljárni a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozó közbeszerzéseik megvalósítása során, amennyiben azok becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

A közösségi közbeszerzési irányelvek szabályai (pl. a hirdetmények uniós szintű közzététele) is csak azokra a közbeszerzésekre vonatkoznak, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. Ezen értékhatárok (amelyek minden esetben a hozzáadott érték adó nélküli árakat jelentik) alapvetően beszerzési típusonként különböznek. A közösségi jogból következik, hogy az értékhatárok bizonyos esetekben nem euróban kerültek meghatározásra, hanem "SDR-nek megfelelő euró" fordulat használatával. Ennek indoka az, hogy ezekben az esetekben a WTO Kormánybeszerzési Megállapodása által determinált értékhatárokról van szó. Az SDR (Special Drawing Rights - különleges lehívási jogok) a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység (4. § 32. pont).

Az Európai Unió kétévente vizsgálja felül a közösségi értékhatárokat, amelyek euróban és nemzeti valutákban (így forintban is) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában - annak "C" sorozatában - kerül közzétételre. A Javaslat szerint az értékhatárokat tájékoztató jelleggel a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A 35-40. §-hoz

A Javaslat 35-40. §-a arra vonatkozó szabályokat tartalmaznak, hogy a közbeszerzés megkezdése előtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a közbeszerzés tárgyának értékét, ezáltal eldönteni, hogy a tervezett szerződéskötés a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozik-e. Az e §-okban foglalt szabályok alapján kiszámított érték a közbeszerzés becsült értékét jelenti.

A közbeszerzés becsült értékét a beszerzés tárgyának forgalmi adó nélkül számított, a beszerzés megkezdésének időpontjában legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban kell meghatározni (35. § (1) bekezdés). A Javaslat meghatározza a közbeszerzés megkezdésének időpontját, amely a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények feladásának időpontját jelenti (néhány esetkör kivételével), szemben a hatályos szabályozással, amely az eljárást ténylegesen megindító hirdetmény közzétételének időpontját jelöli meg kezdő időpontként.

A közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések szabályai - jóllehet a hatályos Kbt. vonatkozó rendelkezési már nagymértékben összhangban álltak a közösségi jog rendelkezéseivel - a közösségi irányelvek rendelkezéseinek alapulvételével újraszabályozásra kerültek. A 92/50/EGK irányelv 7. cikkének (2)-(7) bekezdései, a 93/36/EGK irányelv 5. cikkének (2)-(6) bekezdései és a 93/37/EGK irányelv 6. cikkének (3)-(5) bekezdései tartalmaznak szabályokat a közbeszerzés értékének számítására.

A Javaslat a közbeszerzés becsült érékének számítási módját egyes szerződésekkel kapcsolatban külön is meghatározza. Így a 36. § az árubeszerzés becsült értékének számítására ad szabályokat. Tekintettel arra, hogy árubeszerzés alatt nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzését is érteni kell, szükséges az ilyen szerződések esetén a közbeszerzés értékének egységes számítására irányadó szabályok rögzítése. A 37. § a rendszeresen ismétlődő árubeszerzések és szolgáltatás megrendelések becsült értékének, a 38. § egyes szolgáltatások, illetve erre irányuló szerződések becsült értékének, míg a 39. § az építési beruházás becsült értékének megállapításához ad részletszabályokat.

A Javaslat 40. §-a - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja a részekre bontás tilalmát. A részekre bontás tilalma a közösségi irányelvekben is megjelenik. A Javaslat tiltja a közbeszerzés értékének részekre bontását olyan céllal, amely a Javaslat versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul.

Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei változatlanok: továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (pl. csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is a Javaslat azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerződést kötni, mert létezik olyan szerződést kötő fél, amely az összeset képes nyújtani. Nincs tehát mód valamilyen dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. (Pl. az egy önkormányzat területén levő utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során.)

A Javaslat az egy szerződés kötésének ismérvén túl két további feltételhez köti a közbeszerzési tárgyak értékének egybeszámítását: ez akkor kötelező egyfelől, ha a közbeszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg. Ez az előírás elősegíti, hogy a beszerzések értékének egybeszámítása ne váljon parttalanná, és alacsony értékű tételeket ne kelljen kellő indok nélkül közbeszerzési eljárás alá vonni. A másik feltétel az, hogy az egy költségvetési évben, illetve tizenkét hónap alatt esedékes beszerzések értékének egybeszámítását kell figyelembe venni. Az ismertetett, összesen három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a különböző közbeszerzési tárgyak értékét egybe kelljen számítani.

A 40. § (4) bekezdése a (2) bekezdés mellőzésének jogkövetkezményéről szól: ha egy költségvetési évben (vagy tizenkét hónap alatt) közbeszerzési eljárás tartása nélkül megkezdték egyes közbeszerzési tárgyak beszerzését, noha azok együttes értéke miatt alkalmazni kellett volna a Javaslatot, a hátralevő részekre akkor is a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell kiírni, ha azok értéke alacsonyabb, mint a közösségi értékhatár. Ezt az ajánlatkérőnek önként kell megtennie, ha észleli a korábbi helytelen eljárást, de e rendelkezés alkalmazását a Közbeszerzési Döntőbizottság is elrendelheti jogkövetkezményként (340. § (3) bekezdés d) pont). Ez az utólagos orvoslás azonban nem mentesít a korábbi jogsértés esetleges egyéb jogkövetkezményeitől.

A Javaslat 40. §-ának (4) bekezdését azonban csak azoknak kell alkalmazniuk, akik tudatosan sértették meg a (2) bekezdést, mert már a költségvetési év elején elegendő forrással rendelkeztek az értékhatárt meghaladó közbeszerzéshez, és tervezték is ilyen mennyiség megrendelését. Az olyan ajánlatkérők, akik a költségvetési év során kiegészítő forráshoz jutnak, ami miatt az egész évben beszerzendő mennyiség már meghaladja az értékhatárt, de az újabb beszerzések értéke önmagában - az előző részlethez hasonlóan - kisebb, mint az értékhatár, nem kötelesek a Javaslat 40. § (4) bekezdése szerint eljárni.

A 41. §-hoz

E § a közbeszerzési eljárás fajtáit, továbbá az eljárások közötti kapcsolat alapvető szabályait tartalmazza. A közbeszerzési eljárás - a hatályos szabályozással egyezően - nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.

A nyílt eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet (4. § 26. pont). A meghívásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot (4. § 23. pont). A tárgyalásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről (4. § 35. pont).

Az ún. klasszikus ajánlatkérői kör főszabályként nyílt vagy meghívásos eljárást köteles lefolytatni. Tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, amennyiben azt a Javaslat megengedi, vagyis a tárgyalásos eljárás kivételessége továbbra is érvényesül. A Javaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor tárgyalásos eljárásra sor kerülhet (124. § (2) bekezdés; 125. §).

Építési koncesszió esetében azonban az ajánlatkérő szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás) szerint jár el (139. §). Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat.

Változást jelent azonban, hogy a Javaslat szerint az ajánlatkérő - a közösségi irányelvekkel összhangban - szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás között. (A hatályos szabályozás szerint meghívásos eljárást kizárólag a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet lefolytatni.)

A meghívásos eljárás szabályait is újrafogalmazza a Javaslat. A meghívásos eljárás első szakaszában, az ún. részvételi szakaszban a szerződés teljesítésére - pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontok alapján - alkalmas ajánlattevők kiválasztására kerül sor. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet ajánlatot, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A meghívásos eljárás második szakaszában (ún. ajánlattételi szakasz) történik az alkalmasnak minősített jelentkezők (a kiválasztott ajánlattevők) ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történő értékelése. További újdonság a hatályos szabályokhoz képest, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. (A Javaslat nem tartja fenn a hatályos szabályozás szerinti előminősítési nyílt eljárást, azonban a meghívásos eljárás, a Javaslat által újraszabályozott formájában "annak helyébe lép".)

A Javaslat továbbá újraszabályozza - a közösségi joggal való maradéktalan összhang megteremtése érdekében - a hirdetmény közzétételével, illetve a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetköreit.

A Javaslat fenntartja a hatályos szabályozásnak azt a rendelkezését, amely szerint egy adott közbeszerzési eljárás lefolytatása során nem lehet áttérni egy más fajta eljárásra. Ettől eltérő esetkört jelent, ha az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségét állapítja meg. Ebben az esetben ugyanis az ajánlatkérő szabadon mérlegelheti, hogy új eljárást indít-e. Amennyiben a közbeszerzést továbbra is meg kívánja valósítani, és így új közbeszerzési eljárás kiírása mellett dönt, ismét az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint kell döntenie arról, hogy milyen eljárási fajtát alkalmaz. Ebben az esetben - amennyiben annak a Javaslatban meghatározott feltételei fennállnak - az ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett is dönthet, még akkor is, ha az előző és eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás nyílt eljárás volt, tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem egy megindított közbeszerzési eljárás során történő áttérésről van szó, hanem egy új közbeszerzési eljárás megindításáról.

A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzője, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a Javaslatban meghatározott módon kötve van. Ajánlatkérőnek tehát nincs lehetősége, hogy változtasson a megadott feltételeken, illetve a meghatározott feltételektől eltérő ajánlati elemeket érvényesnek fogadja el, azzal az indokkal például, hogy a dokumentációtól eltérő ugyan a vállalás, de az ajánlatkérő gyakorlatával egyezik. A nyílt és a meghívásos eljárásnak ugyancsak közös jellemzője, hogy az eljárás során nem lehet tárgyalni.

Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás keretében meghatározott részletes eljárási normákat a meghívásos és a tárgyalásos eljárás során is megfelelően alkalmazni kell, figyelemmel az egyes eljárási fajták általános (41. §), illetve részletes (4-6. cím) szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitől való eltérésére.

A 42-43. §-hoz

A közbeszerzések fontos piacot jelentenek a gazdálkodó szervezetek számára. A közbeszerzési eljárások főszabály szerint hirdetmény közzétételével indulnak, és az érdekelt ajánlattevőknek az ajánlati felhívás megjelenésétől számított meghatározott időtartamon belül kell ajánlataikat elkészíteniük. Fontos tehát, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként érdekeltek idejében megfelelő tájékoztatást kapjanak az adott évre tervezett közbeszerzésekről, és így megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésükre egy-egy közbeszerzési eljáráson való részvételhez. Az előzetes összesített tájékoztató intézménye alapvetően e célt szolgálja.

A hatályos Kbt. is ismeri az előzetes tájékoztató intézményét: az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet minden év március hó 31-ig a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A hatályos szabályok alapján az előzetes összesítés elkészítése nem kötelező, annak csak tájékoztató szerepe van, így a közzétett tervezett beszerzés nem vonja maga után az eljárások kötelező lefolytatását, továbbá az előzetesen közzé nem tett beszerzések is lebonyolíthatók. Ugyanakkor a Kbt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetében az ajánlattételi határidő lerövidítésének kedvezménye kapcsolódik az előzetes összesített tájékoztató közzétételéhez.

A Javaslat fenntartja az előzetes tájékoztatás intézményét, azonban a Javaslat alapján nemcsak lehetőség, hanem - a közösségi irányelvekből következően - kötelezettség az előzetes összesített tájékoztató közzététele. Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15-éig előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni az adott évre, illetve az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű), 750 000 eurót elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzéséről, illetve szolgáltatás megrendeléséről. Továbbá az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5 millió eurót. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elkészíteni.

Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ha viszont az ajánlatkérő nem tett közzé előzetes összesített tájékoztatót, akkor nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Az előzetes összesített tájékoztató közzétételéhez határidő-kedvezmény kapcsolódik: az ajánlatkérő a főszabályként megállapított határidők helyett rövidebb határidőket írhat elő: nyílt eljárásban a minimálisan előírt ötvenkét nap helyett harminchat napos (rendkívüli sürgősség esetében kivételesen huszonkét napos) ajánlattételi határidőt (74. § (1)-(2) bekezdés), meghívásos eljárás ajánlati szakaszában a minimálisan előírt negyven nap helyett huszonhat napos ajánlattételi határidőt (122. § (1)-(2) bekezdés). (A két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a részvételi határidő tekintetében nem kapcsolódik határidő-kedvezmény az előzetes összesített tájékoztató közzétételéhez.)

Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény - közösségi joggal (2001/78/EK irányelv) összhangban álló - mintáját a 404. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti IM rendelet szabályozza.

A 44-47. §-hoz

E §-ok a hirdetmények megküldésének és közzétételének alapvető szabályait határozzák meg.

A közbeszerzési eljárást megindító ajánlati, illetve részvételi felhívást, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, továbbá az előzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérő meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. Ezeket a hirdetménymintákat nem a Javaslat tartalmazza, hanem a Javaslat felhatalmazása (404. § (2) bekezdés a) pont) alapján alkotandó IM rendelet.

A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket az ajánlatkérők az Európai Unió közbeszerzési hirdetmény közzétételi rendszerében (azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, az ún. TED-adatbankban) kötelesek meghirdetni. A hirdetményeket - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére kell megküldeni. Az ajánlatkérőknek tehát nem közvetlenül kell a hirdetményeket a Hivatal részére megküldeniük, hanem a Közbeszerzések Tanácsához kell azokat eljuttatniuk, és a Tanács feladata lesz a hirdetményeknek a továbbítása, feladása. A Közbeszerzések Tanácsa az ajánlatkérő által megküldött hirdetményeket azonban - továbbküldés, feladás előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A Közbeszerzések Tanácsának "közbeiktatása" nem közösségi jogi követelmény ugyan, de egyrészt ez lehetőséget biztosít a hirdetmények lektorálására, és ezáltal a hirdetmények megfelelő színvonalára, másrészt a statisztikai adatgyűjtést is elősegíti, harmadrészt lehetőséget biztosít arra, hogy az Európai Unió felé elektronikus úton történjen a hirdetmények továbbküldése.

A hirdetmények megjelentetéséről az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala gondoskodik. A hirdetmények elektronikus úton történő megküldésére is lehetőség van, sőt ebben az esetben a Hivatal a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé a hirdetményt, szemben a más módon megküldött hirdetményekkel, amelyeket a feladástól számított legkésőbb tizenkét napon belül tesz közzé. A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele költségeit az Európai Unió viseli. A hirdetményeket - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben, az ajánlatkérő pedig más módon is közzéteheti. Az ajánlatkérő egyébként az Európai Unió hirdetmények közzétételére szolgáló rendszerében olyan hirdetménynek a közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az Európai Unió szintjén történő közzététel kötelezettsége. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre megállapított eljárási szabályok alkalmazását.

A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését - a Javaslat 404. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő felhatalmazás alapján alkotott - külön jogszabály (kormányrendelet) határozza meg. Ugyanígy végrehajtási jogszabály határozza meg a hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját is, de ezt nem kormányrendelet, hanem miniszteri rendelet - a 404. § (2) bekezdésének a) pontja alapján. (A közösségi jog e hirdetményi mintákat is egységesítette, a tagállamoknak a 2001/78/EK bizottsági irányelvben foglaltakkal összhangban kell azokat szabályoznia. Erre tekintettel ez az ún. hirdetmény-minta irányelv képezi majd alapját az IM rendeletnek is.)

A 48. §-hoz

A 3. Cím (48-99. §) a nyílt eljárás menetét szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérő szervezetek közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzései tekintetében.

A nyílt eljárás ajánlati felhívás közzétételével indul.

A Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérően - nem mondja ki, hogy az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ennek oka, hogy az államháztartási alrendszerekbe tartozó szervezetek (így mindenekelőtt a központi költségvetési szervek) harmadik személyekkel szembeni kötelezettségvállalásának rendjét (annak közjogi előfeltételeit) nem a közbeszerzési törvényben, hanem az ezen szervezetek működési rendjét szabályozó törvényben (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: Áht.) kell meghatározni. Abban az esetben, ha az adott költségvetési szervezet harmadik személyek irányában történő kötelezettségvállalásának előfeltételei teljesültek (pl. az Áht. 12/A. §-ában foglaltak), a szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás megindítására. Nincs szükség a jogosultság gyakorlását további, a közbeszerzési törvényben kimondásra kerülő feltételhez kötni. Ezzel összefüggésben a Javaslat 405. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezi az Áht. 98. §-ának (7) bekezdését is. Másfelől azt is hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzési szabályozás nem korlátozza a jóhiszemű harmadik személyek azon, a Ptk. 37. §-ának előírásán alapuló jogát, hogy a költségvetési szervtől a megkötött (adott esetben a kötelezettségvállalás Áht.-ban előírt közjogi rendjébe ütköző módon megkötött) szerződésből eredő követelését érvényesítse, még akkor is, ha az a költségvetési szerv költségvetését meghaladja.

A Javaslat továbbra is egyértelművé teszi, hogy az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívást már a támogatási igényre vonatkozó döntés meghozatala előtt is közzéteheti. A Javaslat e rendelkezésen keresztül kívánja biztosítani, hogy már a támogatás elnyerése előtt a Javaslat versenyeztetési szabályai alapján tudjon eljárni az a szervezet, amely támogatási igényét már benyújtotta vagy támogatási igényt fog benyújtani. A Javaslat ebben az esetben a Javaslat egyes rendelkezéseihez képest speciális szabályokat is megállapít.

A 49-53. §-hoz

A nyílt eljárást megindító ajánlati felhívás tartalmát az ajánlatkérő e §-ok rendelkezései (és a végrehajtási rendeletben meghatározott minta) szerint köteles elkészíteni. A 49. § kettős követelményt támaszt az ajánlatkérővel szemben az ajánlati felhívás tartalmának kialakításával kapcsolatban: az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy az alapján egyrészt az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlő esélyük legyen az ajánlattételben. Az ajánlattevők ugyanis csak akkor értesülhetnek megfelelően az ajánlattétel feltételeiről, ha ezek meghatározására a nyilvánosan megjelenő ajánlati felhívásban kerül sor.

Az ajánlati felhívás egyes kötelező és lehetséges tartalmi elemeiről a Javaslat külön is rendelkezik. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (50. § (1) bekezdés), a többváltozatú ajánlattétel lehetőségének biztosítását (51. § (1) bekezdés), az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit (53. § (1) bekezdés), az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját (53. § (3) bekezdés), a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét, pénzügyi feltételeit (54. § (2) bekezdés), az ajánlatok bírálati szempontját (57. § (1) bekezdés), az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetében a részszempontokat, azok súlyszámát, a ponthatárokat (57. § (5) bekezdés), közbeszerzési műszaki leírást (azzal, hogy ez a dokumentációban is megadható) (58. § (1) bekezdés), a kizáró okokat (60-62. §), az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását (65. § (1) bekezdés), az Európai Unióból származó forrásból is támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre vonatkozó adatokat (53. § (2) bekezdés).

A Javaslat 50. §-ának (1)-(2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés mennyiségét, illetve leírását. A hatályos szabályok alapján is lehetősége van azonban az ajánlatkérőnek arra, hogy a közbeszerzés mennyiségét úgy határozza meg, hogy az ajánlati felhívásban a legalacsonyabb vagy legmagasabb mértéket közli, és kiköti az ettől - a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A Javaslat a hatályos Kbt. hivatkozott szabályát kiigazítja, és továbbfejleszti. A Javaslat továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő a fenti módon határozza meg a közbeszerzés mennyiségét, azonban változást jelent, hogy az ajánlatkérő nemcsak a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget közölheti, hanem a közbeszerzés legmagasabb vagy legalacsonyabb értékét is. További változást jelent a hatályos szabályokhoz képest, hogy az ajánlatkérőnek a szerződéskötés során megmarad a mozgástere, vagyis a szerződésben a mennyiség vagy érték százalékos eltéréssel is meghatározható. A hatályos szabályok alapján az ajánlatkérő mozgástere csak a szerződéskötés időpontjáig áll fenn, vagyis a szerződés megkötésének időpontjáig döntenie kell a pontos mennyiségről. E rendelkezés a keretszerződés lényegét jeleníti meg a Javaslatban, anélkül azonban, hogy definiálná azt.

A Javaslat 52. §-a - közösségi jogi követelményként is - továbbra is biztosítja a közös ajánlattétel lehetőségét. Így több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő - az ajánlati felhívásban meghatározva - a közös ajánlattevő nyertesektől megkövetelheti gazdasági társaság létrehozását, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. A közös ajánlat megtételének feltételeként gazdasági társaság létrehozása azonban nem határozható meg, hiszen a megfelelő teljesítés érdekében csak a nyertes együttes ajánlattevőkkel (szerződő felekkel) szemben indokolt ezen követelmény érvényesítése. A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatos mulasztás lehetséges jogkövetkezményét, a szerződés ajánlatkérő részéről történő felmondását a 306. § (1) bekezdése tartalmazza.

A Javaslat 69. §-ának (5) bekezdése rendezi azt a kérdést, hogy ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor valamennyi ajánlattevőnek egyenként vagy az ajánlattevőknek közösen kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. A 69. § (5) bekezdése főszabályként kimondja, hogy az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Ettől azonban eltérést is enged a bekezdés második fordulata, amely lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezzen (azaz az egyenkénti megfelelés követelményét írja elő), de ennek indokát meg kell jelölnie.

Az 54-55. §-hoz

Az ajánlatkérő - elsősorban a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is köteles készíteni, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás keretében nem mindig lehet meghatározni a szükséges részletes szerződési feltételeket, vagy a részletes műszaki leírást, illetve az ajánlattételt segítő információkat. A hatályos szabályozással ellentétben, amely szerint az ajánlatkérőnek csupán lehetősége, de nem kötelezettsége a dokumentáció készítése, a Javaslat a dokumentáció készítését kötelezővé teszi. Ezzel összefüggésben a Javaslat azt is előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.

A dokumentáció kötelező tartalma tekintetében a Javaslat több rendelkezése is irányadó. Az 54. § (1) bekezdése értelmében a dokumentáció részét kell, hogy képezzék a részletes szerződési feltételek vagy a szerződéstervezet. Az 55. § tartalmaz a dokumentáció kötelező tartalmával kapcsolatos rendelkezést építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén (lásd a §-hoz fűzött részletes indokolást). Az 58. §, amely kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes közbeszerzési műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni. Mindezen túl természetesen további, az ajánlattétel szempontjából fontos információt is tartalmazhat a dokumentáció.

Amennyiben az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás mutatkozik - mint ahogyan az a gyakorlatban nem egyszer előfordult - a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazott joggyakorlat szerint az ajánlati felhívás az irányadó.

A Javaslat meghatározza a dokumentáció rendelkezésre állásának határidejét is: az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ezzel megakadályozható, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre állását indokolatlanul rövid időben állapítsa meg, az ajánlattevők esélyegyenlőségét (illetve az közbeszerzési eljárás eredményességét) veszélyeztetve. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették. Az Európai Bizottság véleményére is figyelemmel nem ésszerű időben való megkérés az, ha az ajánlattételi határidő lejárta előtt egy nappal kérik a dokumentációt, hiszen a megküldésre két munkanap áll rendelkezésre, viszont ha három munkanappal korábban kérik, azt nem lehet megtagadni.

A Javaslat a dokumentáció ellenértékének meghatározásához szempontokat ír elő annak érdekében, hogy az ajánlatkérők ne állapíthassák meg indokolatlanul magas összegben azt, sértve ezzel az ajánlattevők esélyegyenlőségét (és egyben emelve a közbeszerzések során kért ellenérték összegét). Ennek érdekében a Javaslat előírja, hogy a dokumentációért csak az annak előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelő összeget lehet kérni. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy ha több példányt állítottak elő, az adott példányra jutó költséget kell számítani. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. Ha pl. a dokumentáció részét képezik az építési tervek, a tervezési költségeket nem lehet beleszámítani a dokumentáció ellenértékébe, hiszen az épületet akkor is meg kellett volna tervezni, ha nem tartanak közbeszerzési eljárást. Mindez persze nem zárja ki a dokumentáció ingyenesen történő rendelkezésre bocsátásának lehetőségét.

A Javaslat ebben a §-ban helyezi el a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére vonatkozó szabályokat; a visszafizetésre tíz napos határidőt ír elő, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani.

Az 55. § a dokumentáció kötelező tartalmával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén. A rendelkezés a 92/50/EGK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 93/37/EGK irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés hazai jogba történő átültetésére irányul. Így az ajánlatkérő a Javaslat szerint köteles a dokumentációban megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ilyen szervezet tipikusan az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A 404. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotásra kerülő végrehajtási rendelet részletezi az 55. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésnek eljárási szabályait és díjazását.

Az 56. §-hoz

A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásának előfeltétele, hogy az ajánlattevők - a megfelelő, megalapozott ajánlat elkészítéséhez szükséges - minden lényeges információval rendelkezzenek. Tekintettel arra, hogy a nyílt eljárás során az ajánlatkérő és az ajánlattevők egymással nem tárgyalhatnak (41. § (2) bekezdés), a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A kiegészítő tájékoztatás az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak értelmezésére irányulhat.

A kiegészítő tájékoztatás kérése, illetve megadása során is az ajánlattevők esélyegyenlőségével összhangban kell eljárni. Ennek az elvnek kell érvényesülnie akkor is, amikor az ajánlatkérő meghatározza a tájékoztatás nyújtásának módját. Ezzel kapcsolatban a Javaslat azt a kötelezettséget támasztja az ajánlatkérővel szemben, hogy a tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé köteles tenni, illetőleg köteles megküldeni. A tájékoztatás azonban nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

Új eleme a Javaslatnak, hogy külön is nevesíti a konzultációt, mint a kiegészítő tájékoztatás egyik formáját. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét.

A Javaslat határidőt ír elő a kiegészítő tájékoztatás megadására: ennek értelmében a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. Ez a határidő természetesen vonatkozik arra az esetre is, amennyiben az ajánlatkérő konzultáció formájában nyújt kiegészítő tájékoztatást. A hat napos határidő a közösségi irányelvekből következik (92/50/EGK irányelv 18. cikk (4) bekezdés; 93/36/EGK irányelv 10. cikk (3) bekezdés; 93/37/EGK irányelv 12. cikk (4) bekezdés).

Az 57. §-hoz

A Javaslat szerint az ajánlatok elbírálása kétféle szempont szerint történhet: vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabad mérlegelése alapján dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. A Javaslat azonban - a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében - megköveteli, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban "előre" határozza meg az ajánlatok bírálati szempontját, továbbá ugyancsak az ajánlati felhívásban ismertesse meg a "pályázókat" az elbírálás teljes szempontrendszerével. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlati felhívásban köteles meghatározni a részszempontokat, a részszempontok súlyszámát, köteles közölni a tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, továbbá a részszempontok ponthatárok közötti értékelési módszerét. A módszer megadása történhet matematikai képlettel, de leíró módon is. A módszer részletes ismertetése egyébként a dokumentációban is megadható. A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsa számára kötelezettségként írja elő, hogy e módszerekről, továbbá általában az ajánlatok elbírálásáról ajánlást készítsen (57. § (6) bekezdés).

Az 57. § (4) bekezdése követelményeket állapít meg - az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjának alkalmazása esetén - a részszempontok tekintetében. Figyelemmel arra is, hogy sokféle közbeszerzési tárgy (szerződés) tartozik a Javaslat tárgyi hatálya alá, a (4) bekezdés ötféle együttes követelményt támaszt a részszempontok ajánlatkérő általi megfelelő meghatározásához. Ezen követelményeknek való megfelelést a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság értékelheti a jogorvoslati eljárásokban.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjának szabályozásakor figyelembe vételre kerültek a közösségi közbeszerzési irányelvekben (92/50/EGK irányelv 36. cikk, 93/36/EGK irányelv 26. cikk, 93/37/EGK irányelv 30. cikk) foglaltak is. Ezek szerint, ha az összességében legelőnyösebb (gazdaságilag a legelőnyösebb) ajánlat elbírálási szempontját választva értékel az ajánlatkérő, meg kell határoznia az összes értékelésre kerülő részszempontot, amelyeket az irányelvek nem taxatív módon sorolnak fel, csupán példálózó jelleggel; így például: ár, teljesítési határidő, folyó (üzemben tartási) költségek, költség-hatékonyság, jövedelmezőség, minőség, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, műszaki érték, teljesítés utáni szolgáltatások, műszaki segítségnyújtás, alkatrészekre vonatkozó vállalás. (Ugyanakkor az egyes irányelvek nem teljesen azonosan példálóznak.)

Az 58. §-hoz

Az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel érdekében köteles - a közbeszerzés tárgyának jellegétől is függően - a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes közbeszerzési műszaki leírást adni. A közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, és amely lényegében az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait tartalmazza a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása tekintetében. A műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében a műszaki előírásoknak tartalmazniuk kell továbbá a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal (4. § 15. pont).

A Javaslat a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szabályokat - a 92/50/EGK irányelv 14. cikkével, a 93/36/EGK irányelv 8. cikkével és a 93/37/EGK irányelv 10. cikkével összhangban - újraszabályozza.

A közbeszerzési műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban kell megadni. A közbeszerzési műszaki leírást az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni. Ettől az ajánlatkérő csak a Javaslatban meghatározott esetekben térhet el (pl. ha az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások nem tartalmaznak a megfelelőség megállapítására irányuló leírást). A közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjára vonatkozó főszabálytól való eltérés esetén az ajánlatkérő köteles megadni az eltérés alapjául szolgáló indokokat, továbbá ezen indokokat írásban dokumentálni, illetve kérésre az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - meg kell adnia.

Az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások hiányában a műszaki leírást a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni; meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással, és végül meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következő rangsor szerint: nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok, bármely egyéb szabvány.

Az európai szabvány fogalmát a 4. § 5. pontja, az európai műszaki tanúsítvány fogalmát a 4. § 4. pontja, a közös műszaki leírás fogalmát a 4. § 17. pontja, a nemzeti szabvány fogalmát a 4. § 24. pontja, a szabvány fogalmát a 4. § 33. pontja határozza meg.

Az 59. §-hoz

A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - nem teszi kötelezővé az ajánlati biztosíték kikötését. Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosítékhoz köti az eljárásban való részvételt, erről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Az ajánlati felhívásban emellett meg kell határozni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának legkésőbbi időpontját, mértékét, a befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját. Az ajánlattevőnek kell - ajánlata érvényességének egyik feltételeként (88. § (1) bekezdés b) pont) - igazolnia, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.

Az ajánlattétel biztosítékhoz való kötése azt a célt szolgálhatja, hogy csak komoly szándékú ajánlattevők vegyenek részt az eljárásban. Az ajánlatkérő számára szolgáló biztosítékot ugyanis az ajánlattevő elveszíti, ha ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

Az ajánlati biztosíték mértéke nem állapítható meg oly módon, hogy az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozza. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg - az ajánlattevők esélyegyenlőségét sértő módon - túlzott mértékben, a (3) bekezdés előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora anyagi hátrány keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést, ugyanis az ajánlati biztosíték funkciója ezeknek az eseteknek az orvoslása. A biztosíték mértékének megállapítása során biztosítani kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét is.

A § rendezi továbbá az ajánlati biztosíték megtartásának, illetve kétszeres összege visszafizetésének szabályait, valamint tartalmazza a biztosíték, illetőleg a kétszeres összeg visszafizetésének határidejét is, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani.

Jóllehet, az 59. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlati biztosíték a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válhat, ugyanakkor ez nem szükségszerű. Különbség van ugyanis a Javaslat szerinti biztosíték és a teljesítési biztosíték között.

A 60-64. §-hoz

A Javaslat a közösségi irányelveknek megfelelően továbbfejleszti az ún. kizáró okok körét, vagyis azokat a tényeket, körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban, tehát ki van zárva az ajánlattételből. A kizárás alapja különösen a szerződésszegés veszélye.

A Javaslat fenntartja a hatályos szabályozásban a kizáró okokkal kapcsolatban érvényesített elvet: továbbra is vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt vagy az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásból (kötelező kizáró okok) (60. § (1) bekezdés a)-f) pontok, 62. §), és vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlatkérőt, hanem mérlegelheti, hogy azokat kizáró okként érvényesíti-e az adott közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy e kizáró okokat az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön előírja (lehetséges kizáró okok) (61. § (1)-(2) bekezdés).

Továbbra is a törvény erejénél fogva nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban az az ajánlattevő, aki csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, akinek egy évnél régebben lejárt köztartozása van, illetve aki korábbi közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, illetve a hamis adatszolgáltatás tényét jogerősen a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság megállapította (60. § (1) bekezdés a), e), f) pontok).

Új - a törvény erejénél fogva beálló - kizáró ok,

- ha az ajánlattevő (alvállalkozó) tevékenységét felfüggesztette vagy tevékenységét felfüggesztették (60. § (1) bekezdés b) pont),

- ha gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt; b) pont: az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem vehet részt közbeszerzési eljárásban; f) pont: az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét hasonló okból és módon jogerősen korlátozta, ha a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt (60. § (1) bekezdés c) pont).

Ugyancsak a törvény erejénél fogva beálló kizáró ok a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől történő jogerős eltiltás hatálya alatt állás (60. § (1) bekezdés d) pont).

Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója) az eljárás során súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el, illetve korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződési kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud, vagy az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett (62. § (1) bekezdés a)-b) pontok).

A gazdálkodással, illetve a szakmai tevékenységgel összefüggő - öt évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított - jogsértések (61. § (1) bekezdés a) pont), illetve a korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos szerződésszegések (61. § (1) bekezdés c) pont), valamint a versenyjogi jogsértések közül a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás (61. § (1) bekezdés b) pont) továbbra is lehetséges kizáró okként kerülnek szabályozásra, vagyis az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy azokat kizáró okként megjelöli-e az ajánlati felhívásban. E kizáró okokat mind az ajánlattevővel, mind a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval szemben érvényesíteni lehet.

A Javaslat ugyanakkor ki is bővítette a lehetséges kizáró okok körét. Az ajánlatkérő így kizárhatja az ajánlattevőt, illetve alvállalkozót, ha a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve (61. § (1) bekezdés d) pont), továbbá ha a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik (61. § (1) bekezdés e) pont).

A 61. § (3) bekezdésében foglalt szabály közösségi jogi követelmény, amely következik a szolgáltatás-nyújtás szabadságának elvéből, és amelyet külön nevesít a 92/50/EGK irányelv.

Az ajánlattevőnek és - amennyiben azt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban kell igazolnia, illetve megadott módon írásbeli nyilatkozatot tennie arról, hogy nem esik a kizáró okok hatálya alá (63. § (1) bekezdés).

A (4) bekezdés pedig arra az esetre ad szabályt, ha a 60. § (1) bekezdése e) pontja vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közteher kerül bevezetésre. Tekintve, hogy egy éven keresztül kizárt, hogy bármely gazdálkodó szervezetnek egy évnél régebben lejárt ilyen köztartozása legyen, csak azokban az eljárásokban kell az ilyen köztartozásról igazolást csatolni, amelyekben az eredményhirdetésre legalább egy évvel azt követően kerül sor, hogy a köztartozásról szóló rendelkezés hatályba lépett. Ez nem mindig azonos azzal az időponttal, amikor a közteher előírásával kapcsolatos teljes jogszabály hatályba lépett, hiszen előfordulhat, hogy a közterhet megállapító rendelkezés csak később lép hatályba.

A 63. § (2)-(3) bekezdései az igazolások és nyilatkozatok szabályait tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy közbeszerzési piacunkat az Európai Unióhoz való csatlakozást követően meg kell nyitnunk az Európai Unióban letelepedett vállalkozások előtt is, számítani kell még inkább arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként (alvállalkozóként) a hazai vállalkozások mellett az előbbi vállalkozások is megjelenhetnek. Természetesen ezen ajánlattevőknek (alvállalkozóknak) is igazolniuk kell, hogy nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá. A Javaslat megmondja, hogy ezen ajánlattevői kör milyen igazolásokat, nyilatkozatokat nyújthat be a közbeszerzési eljárásban, illetve az ajánlatkérő milyen igazolásokat, nyilatkozatokat köteles elfogadni az eljárásban.

A Javaslat 64. §-ának (1) bekezdése alapján - a jogalkalmazás elősegítése érdekében - a Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót ad ki a 63. § (2)-(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

A 65-69. §-hoz

A közbeszerzési eljárásokban fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az ajánlattevők - illetve amennyiben a Javaslat 71. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírja, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók - igazolják, hogy valóban képesek a szerződés teljesítésére, valamint, hogy az ajánlatkérő kizárólag e feltételeknek megfelelő ajánlattevővel kössön szerződést. Ez biztosítja a közbeszerzési törvény alapelveinek érvényesülését, úgymint az ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát. Másrészt lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a konkrét közbeszerzési eljárásban átgondolt feltételrendszer alapján vizsgálja az ajánlattevők (alvállalkozók) alkalmasságát. Ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni.

Az ajánlatkérő - a hatályos szabályozással egyezően - továbbra is az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján megítéli az ajánlattevőnek, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát. A Javaslat továbbra is taxatív módon felsorolja a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolásának különböző módjait, és az ajánlatkérő kizárólag ezek közül írhat elő egy vagy több igazolási módot az ajánlati felhívásban (65. § (1) bekezdés; 69. § (1) bekezdés).

A Javaslatban - a hatályos szabályokhoz képest - differenciálásra kerültek az alkalmassági szempontok. A 66. § a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolási módjait, a 67. § a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolásának módjait rendezi. Ez utóbbi § közbeszerzési tárgyanként differenciáltan szabályozza az alkalmasság kérdéskörét, jobban igazodva az egyes közbeszerzési tárgyak esetében érvényesülő sajátosságokhoz. A Javaslat a közösségi irányelvek rendelkezéseit veszi alapul, amelyek ebben a kérdésben kimerítő felsorolást tartalmaznak, és amelyektől nem lehet eltérni (92/50/EGK irányelv 31-32. cikk, 93/36/EGK irányelv 22-23. cikk, 93/37/EGK irányelv 26-27. cikk).

A Javaslat alapján az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az ajánlati felhívásban - a Kbt. 66-69. §-ában foglaltak szerinti igazolási módok közül az adott eljárásban alkalmazandóak megjelölésével -, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolására milyen dokumentumokat vagy nyilatkozatokat kell az ajánlatához (illetve a részvételi jelentkezéséhez) csatolnia (65. § (1) bekezdés), továbbá azt is, hogy az előbbiekkel összefüggésben mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az az ajánlattevőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (69. § (2) bekezdés).

Az alkalmassági feltételeknek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető módon kell lehetővé tenniük az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélését (pl. teljesítendő határérték, mérték, tartalmi követelmény).

Nem felelnek meg tehát az előbbi elvárásoknak az általánosság szintjén megfogalmazott olyan követelmények, mint például "nem megfelelő pénzügyi helyzet", "megfelelő referenciák hiánya", illetve az "olyan likviditási helyzet, amely veszélyezteti a teljesítést".

Az alkalmassági feltételek meghatározásakor az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a 69. § (3) bekezdésében foglaltakra is, így az alkalmassággal összefüggésben előírt adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, míg az alkalmatlanná minősítés szempontjai legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhatók elő.

Az ajánlatkérő túlzott - nem a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyával összefüggő - előírásai a Javaslat 69. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a verseny tisztaságára, illetve az ajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvek (1. § (1)-(2) bekezdés) sérelmével is járhatnak. Annak megítélése azonban, hogy egy adott minősítési szempont mennyiben egyeztethető össze a Javaslat fent hivatkozott rendelkezéseivel, mindig az adott közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehetséges.

Az alkalmasságot kizáró szempontrendszer kialakítása során az ajánlatkérőnek valamennyi, a Javaslat fenti rendelkezései alapján előírt alkalmassági követelményhez, igazolási módhoz hozzá kell rendelnie a Javaslat 69. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A fenti szabályok vonatkoznak az ajánlattevőnek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmassága igazolására is, azzal, hogy esetükben csak akkor kell igazolni az alkalmasságot, amennyiben az ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásban előírta.

A 70-72. §-hoz

A 70-72. §-ok az ajánlattal kapcsolatos követelményeket fogalmaznak meg.

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban tartalmi és formai követelményeket írhat elő az ajánlattal kapcsolatban. Az ajánlattevő érvényes ajánlatának egyik legfontosabb feltétele, hogy - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott - tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen, illetve csatolja a Javaslat, illetőleg az ajánlatkérő által meghatározott igazolásokat (mind a kizáró okokkal, mind a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassággal kapcsolatban).

Az ajánlat tartalmának lényeges része az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ennek hiányában ugyanis a szerződés nem jöhet létre (99. §; Ptk. 205. § (2) bekezdés)

A Javaslat 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, ha az ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő által támasztott formai és tartalmi követelményeknek, az ajánlatát érvénytelennek kell minősíteni.

A Javaslat 71. §-ának (1) bekezdése továbbra is lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára arra, hogy az ajánlattevőtől - az általa benyújtásra kerülő ajánlatban - információt kapjon arról, hogy az ajánlattevő a közbeszerzés valamely részének teljesítése érdekében kíván-e harmadik személyekkel szerződést kötni, illetve, hogy a szerződés teljesítéséhez igénybe kíván-e venni alvállalkozókat. E lehetőség biztosításán keresztül a Javaslat a körültekintő ajánlatkérői döntést, a megalapozott szerződéskötést, és ezen keresztül a gondos közpénzfelhasználást kívánja elősegíteni. Erre tekintettel az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, illetőleg az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. (Az alvállalkozó fogalmát a 4. § 2. pontja határozza meg.)

Amennyiben az ajánlatkérő előírta az ajánlati felhívásban a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölését, akkor az ajánlattevőnek ajánlatában egyrészt meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat, másrészt az ajánlatban - a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint - igazolnia kell, hogy azok nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, valamint meg kell adni, ha az ajánlatkérő előírta - a 65-69. §-okkal összhangban - a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. Ez a tilalom nemcsak a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozik, hanem bizonyos esetekben valamennyi alvállalkozóra (60. § (1) bekezdés, 61. § (1) bekezdés d)-e) pont, 61. § (2) bekezdés), továbbá független attól, hogy az ajánlatkérő - élve a 71. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított lehetőséggel - előírta-e az ajánlati felhívásban az alvállalkozó megjelölését. Az ajánlattevő egyébként köteles is nyilatkozni ajánlatában arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Ha az ajánlatkérő nem alkalmazta a 71. § (1) bekezdésének b) pontját, illetve a közbeszerzések értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében, az ajánlatkérőnek elegendő nyilatkoznia, hogy alvállalkozói nem esnek a kizáró okok hatálya alá, és nem kell azt a 63. § (1)-(4) bekezdése szerint igazolnia.

A Javaslat 72. §-a a 92/50/EGK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésével, illetve a 93/37/EGK irányelv 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban további követelményt támaszt az ajánlat tartalmával szemben. Ennek értelmében - építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében - az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket.

A 73. §-hoz

A közbeszerzési eljárásokban a főszabály a nyilvánosság. Szűk körben azonban felmerülhet az üzleti titok védelmének - méltányolható - szempontja is. A 73. § e szempontot kívánja érvényre juttatni, oly módon azonban, hogy biztosított legyen továbbra is az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.

A közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőnél merülhet fel tipikusan az üzleti titok védelmének szempontja, pl. akkor, ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, amely részleteinek titokban maradásához méltányolható érdeke fűződik (versenyszempontok). Másrészt a Javaslat hatálya alá nemcsak állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, közfeladatot ellátó egyéb szervek tartoznak ajánlatkérőként (ahol a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye jelentkezik), hanem egyéb szervezetek is (gazdálkodó szervezetek); ez utóbbi körben szintén felvetődhet üzleti titokvédelmi szempont.

A fenti kettős szempontra (üzleti titok védelme egyfelől, a közpénzek felhasználása nyilvánosságának biztosítása másfelől) a Javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevőnek az ajánlatában kifejezetten és elkülönítetten kell megadnia az üzleti titokként közölt tényt, megoldást vagy adatot. A nyertes ajánlat esetében ez a szerződés - nyilvánosságra nem hozható - mellékletét képezi, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ütköznek a Javaslat 96. § (3) bekezdésébe. Egyebekben a nyertes ajánlattevővel kötött ún. közbeszerzési szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül (99. § (4) bekezdés). A Javaslat azt is kimondja, hogy az eredmény kihirdetésekor és azt követően a 73. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon adat tekintetében, amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

A 73. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint az olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A Javaslat nem alkot önálló, a Javaslat alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk.-ra utal vissza (4. § 37. pont). A Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése értelmében "üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette". Ugyanezen § (3) bekezdése azt is egyértelművé teszi, hogy "nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét".

Egyes közösségi közbeszerzési irányelvek (pl. a 93/36/EGK irányelv 15. cikk (2) bekezdés) is tartalmazzák azt a követelményt, hogy az ajánlatkérőnek tiszteletben kell tartania az ajánlattevő által adott azon információt, amely bizalmas természetű. A WTO Kormánybeszerzési Megállapodása is elismeri az ajánlattevők jogos kereskedelmi, üzleti érdekeit.

A 74-78. §-hoz

E §-ok az ajánlattételi határidő (azaz az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő) és az ajánlati kötöttség szabályait tartalmazzák. Az ajánlattételi határidő nemcsak az ajánlatok időben történő benyújtása révén meghatározó pontja a közbeszerzési eljárásnak, hanem e határidő lejárta előtti és utáni, mindkét fél oldalán meglévő különböző jogok és kötelezettségek miatt is.

A Javaslat az ajánlattételi határidő minimum tartamát határozza meg a közösségi joggal összhangban. Az irányelvek ugyanis egyes eljárási cselekmények tekintetében határidőket írnak elő, annak elősegítése érdekében, hogy az Európai Unió területének bármely részén letelepedett ajánlattevők egyenlő eséllyel indulhassanak az Európai Unió egyes tagállamaiban meghirdetett közbeszerzési eljárásokban, és valódi eséllyel nyújthassanak be megfelelő és megalapozott ajánlatot. Így az irányelvek meghatározzák az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő legrövidebb tartamát. Az ajánlatkérők ennél rövidebb határidőt nem állapíthatnak meg egy adott közbeszerzési eljárásban, és természetesen a tagállamok sem írhatnak elő nemzeti szabályukban rövidebb határidőt. Ugyanakkor hosszabb határidők előírása nem kizárt, de ezzel a lehetőséggel a Javaslat nem élt. (Továbbá az irányelvek meghatározzák azokat a maximális időtartamokat, amely alatt az ajánlatkérő köteles a dokumentációt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani, illetve kiegészítő tájékoztatást nyújtani az ajánlattevők részére.)

A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok tehát a közösségi jog által alapvetően determináltak, különösen ami az ajánlattételi (és a részvételi) határidőket illeti. E körben a Javaslat nem tartalmaz a közösségi jognál szigorúbb határidő követelményeket.

A közösségi jogi követelmények mellett azonban hangsúlyozandó az is, hogy az ajánlattételi határidők szabályozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a határidőnek megfelelőnek kell lennie abból a szempontból is, hogy az ajánlattevők megalapozott ajánlatokat állíthassanak össze (ez a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem elhanyagolható, így egyben az ajánlatkérő érdeke is).

A határidők meghatározása során az esélyegyenlőség elvének érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: az ajánlattételi határidőknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ajánlattevők valóban egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot a közbeszerzési eljárásokban.

A Javaslat alapján nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb nem lehet. E szabály alapján az ajánlatkérő határozza meg az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőt, amely tehát ötvenkét napnál rövidebb nem lehet, de hosszabb igen. Az ötvenkét napos határidő a közösségi jogból következik, e tekintetben a nemzeti jogalkotónak nincs mozgástere (92/50/EGK irányelv 18. cikk (1) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 10. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés). A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent azonban, hogy nem az ajánlati felhívás közzétételétől számít ez a határidő, hanem az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától. Mivel a Javaslat 44. §-a alapján a hirdetményeket az ajánlatkérőknek a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell eljuttatnia az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának, az ajánlattételi határidő a Közbeszerzések Tanácsa által történő feladás (továbbküldés) napjától kezdődik.

A 74. § (2) bekezdése - a közösségi irányelvekből következően - az ajánlattételi határidőnek - a közbeszerzési eljárás megindítása után történő lerövidítésének 75. § (2) bekezdésében foglalt tilalmától különböző - lerövidítésére biztosít lehetőséget. Az ajánlattételi határidő lerövidítésének lehetősége az előzetes összesített tájékoztató (42. §) közzétételéhez kapcsolódik. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a főszabályként megállapított ötvenkét napos ajánlattételi határidő helyett rövidebb határidő is meghatározható. Az ajánlattételi határidő azonban ebben az esetben sem lehet - főszabályként - rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál. Rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve, ha a hirdetményt elektronikus úton adja fel az ajánlatkérő.

Az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani lehet, de rövidíteni nem (75. § (2) bekezdés). Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának feltétele, hogy az indokolt legyen, egy alkalommal kerüljön rá sor, és az eredeti határidő lejárta előtt az ajánlatkérő a meghosszabbítást hirdetményben tegye közzé, egyben a hosszabbítás indokát is közölve (75. § (1) bekezdés).

Az ajánlattételi határidőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a megadott időtartam alatt megfelelő ajánlatokat lehessen tenni, másfelől - meghosszabbítása korlátozásával -"kiszámíthatónak" kell lennie, mivel ez a kezdő napja az elbírálási, valamint a szerződéskötési határidő lejárta számításának.

Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlatkérő módosíthatja a szerződés feltételeit, illetve visszavonhatja ajánlati felhívását. Ennek feltétele, hogy szándékát hirdetményben hozza nyilvánosságra, illetve az ajánlati felhívás visszavonása esetében egyidejűleg az ajánlattevőket is tájékoztatnia kell írásban, az ajánlattételi határidő lejárta előtt. Módosítás esetén - az ajánlattételi határidő tartamára vonatkozó szabályok szerint - új határidőt kell megállapítani. A Javaslat arra az esetre, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonja ajánlati felhívását, egyetlen kötelezettséget ír elő: az ajánlatkérő köteles visszafizetni az ajánlattevők részére az ajánlati biztosítékot (59. § (5) bekezdés), valamint a dokumentáció ellenértékét (54. § (6) bekezdés a) pont). Az ajánlattevő pedig köteles a dokumentációt visszaadni, ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást (54. § (6) bekezdés a) pont).

Az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik az ajánlatkérő és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, amely az ajánlatkérő által a Javaslatban foglaltak alapján meghatározott napig (az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig) tart. Az ajánlattevő ajánlati kötöttségének ideje alatt nem módosíthatja (még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem) ajánlatát (77. § (2) bekezdés). Ha az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonja, a Javaslat szankcióként az ajánlati biztosíték elvesztését írja elő, ami az ajánlatkérőt illeti meg (59. § (4) bekezdés).

A 79-80. §-hoz

Az ajánlatok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok találhatóak e §-okban. A Javaslat alapján - a közösségi jogból is következően - az ajánlatot főszabályként írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A Javaslat azonban lehetőséget biztosít e főszabálytól való eltérésre és az ajánlatkérő lehetővé teheti az ajánlatoknak más módon történő (pl. elektronikus úton; lásd a 20. § (1) bekezdését is) benyújtását is, feltéve, hogy képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

Az ajánlattételi határidő lejártát követő benyújtáshoz (vagyis az elkésettséghez) a Javaslat az érvénytelenség jogkövetkezményét kapcsolja (88. § (1) bekezdés a) pont).

Az ajánlatok felbontásának szabályait tartalmazza a 80. §. Meghatározza a bontás megkezdésének időpontját, a bontásnál jelenlévő személyek körét, a bontás során ismertetendő adatok körét. Az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívást tartalmazó - végrehajtási jogszabályban megadott minta szerint elkészített - hirdetményben kell meghatároznia. A Javaslat értelmében az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. A Javaslat nem teszi kötelezővé közjegyző jelenlétét az ajánlatok felbontásánál, továbbá a jegyzőkönyv közjegyzővel történő hitelesítését sem. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése értelmében e jegyzőkönyv készítési kötelezettségnek az ajánlatkérő oly módon is eleget tehet, hogy amennyiben az ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében zajlott, a jegyzőkönyvet közokiratba foglalják.

A 81-92. §-hoz

E §-ok az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos szabályokat tartalmaznak. Az ajánlatkérő részére elbírálási kötelezettséget ír elő, vagyis a Javaslat 82. §-a egyértelművé teszi, hogy kötelező az ajánlatokat elbírálnia, ez alól csak a közbeszerzés megkezdését (35. § (2) bekezdés) követően az ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan külső ok következtében mentesül, de ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania és ennek tényét ki kell hirdetnie (94. § (1) bekezdés). A Javaslat 48. §-ának (3) bekezdése ilyen okként nevesíti a támogatásra irányuló igény elutasítását az olyan ajánlatkérők esetében, akik (amelyek) támogatásra irányuló igényt nyújtottak be, és ennek alapján indítottak közbeszerzési eljárást.

A 94. § (1) bekezdése azt is egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálnia az ajánlatokat. A Javaslat az ajánlatok elbírálásának maximális időtartamát határozza meg, kimondva, hogy az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetében hatvan) napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, továbbá meg kell győződnie az ajánlattevő, illetőleg - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek (88. § (1) bekezdés), illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni (88. § (2) bekezdés). Az eljárásból történő kizárás is az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után (88. § (1) bekezdés d) pont). A 88. § (5) bekezdése alapján pedig amennyiben egy ajánlat érvénytelen, azt az ajánlatkérőnek nem kell az általa megadott bírálati szempont szerint értékelnie. Az érvényes ajánlatokat viszont el kell bírálnia, méghozzá az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel.

A Javaslat 83. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat hiánypótlásra. A hiánypótlás intézményének célja, hogy növelje a közbeszerzési eljárások eredményességének, illetve az érvényes ajánlattételnek a lehetőségét. Ez mind az ajánlatkérőknek, mind pedig az ajánlattevőknek az érdeke. A hiánypótlás lehetősége a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, formai hiányosságainak pótlására, illetőleg az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására irányulhat.

A hiánypótlással kapcsolatban a verseny tisztaságát, átláthatóságát, az esélyegyenlőséget is biztosítják a § garanciális rendelkezései. Ezek többek között kimondják, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását. A formai hiányosságok kimerítő felsorolása ugyanakkor nem lehetséges. Nem formai hiányosság értelemszerűen az, aminek kiküszöbölése érdemi változást jelent az ajánlat tartalmában, különösen a bírálati szempontok szerinti ajánlati tartalmi elemekben. A Javaslat másfelől megköveteli, hogy a hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérő előre, az ajánlati felhívásban rendelkezzen. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, az összes ajánlattevő egyidejű, írásban való tájékoztatása mellett a hiánypótlási felhívásban pontosan meg kell jelölnie az észlelt hiányokat. Ugyanakkor nem célszerű kizárni a hiánypótlás lehetőségét.

Az ajánlatok elbírálásának befejezése előtt több alkalommal is lehetséges hiánypótlást biztosítani, mivel az egyszeri lehetőségnek a hatályos Kbt.-ben való előírása éppen azt nem eredményezhette, hogy az érintett ajánlattevőket mielőbb felhívják hiánypótlásra.

A 83. § (3) bekezdése ellenőrzési kötelezettséget ír elő a hiánypótlás keretében becsatolt iratok tekintetében. A 84. § feljogosítja az ajánlatkérőt az ajánlatban előforduló nyilvánvaló számítási hiba saját hatáskörben történő kijavítására.

A 85. § - a közbeszerzési eljárás eredményességnek elősegítése érdekében - az ajánlatkérő számára lehetőséget biztosít arra, hogy felvilágosítást kérjen az ajánlat nem egyértelmű részeinek tisztázása érdekében az ajánlattevőktől. E lehetőség kizárólag a nem egyértelmű kijelentések, igazolások, nyilatkozatok tartalmának tisztázására irányul. Az ajánlatkérő részéről - az ajánlati felhívás, a dokumentáció tartalmáról - történő kiegészítő tájékoztatás szabályaihoz hasonlóan (56. §), az ajánlattevő értelmező, pontosító válasza sem sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségének elvét. Erre is tekintettel írja elő a Javaslat, hogy e felvilágosítás kérésről egyidejűleg tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt is, illetve az nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

Lényeges új eleme - a hatályos szabályozáshoz képest - a Javaslatnak, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők a közbeszerzési piaci versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát, az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő kötelezettségeket vállalnak (irreális ajánlati tartalmi elemeket, pl. irreálisan alacsony árakat, vagy lehetetlen kötelezettségvállalásokat határoznak meg) annak érdekében, hogy azokat az ajánlatkérő maximális pontszámmal értékelje valamely részszempont körében. A Javaslat e problémát kezelni kívánja. Amennyiben a benyújtott ajánlat lehetetlen, túlzottan magas vagy éppen túlzottan alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlatok irreálisnak, lehetetlennek tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról, teljesíthetőségéről. Amennyiben az ajánlattevő nem tudja elfogadható módon megindokolni az érintett ajánlati elem teljesíthetőségét, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás normatív meghatározása nem lehetséges, mivel azt csak esetenként lehet megítélni, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre. Ez nem zárja ki azt, hogy szakmai, érdekképviseleti szervezetek is irányt mutassanak ennek megítélésében.

Lényeges elem, hogy az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottságot tájékoztatni, amennyiben arra tekintettel nyilvánította valamely ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek, hogy nem tartotta elfogadhatónak az általa nyújtott indokolást, feltéve, hogy az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.

A 88. § az érvénytelenségi okokat határozza meg. Az ajánlat érvénytelensége esetén az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot értékelnie. A 93. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

A közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön a közbeszerzési eljárás nyertesével. Ennek érdekében a közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló verseny alapján nyertest kell hirdetnie. A 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Javaslat azonban azt is kimondja, hogy az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. Mindez az ajánlatkérő szerződési szabadságának korlátozását jelenti, e korlátozás azonban a köz érdekében történik.

Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményeként nem kerül sor szerződés megkötésére, a közbeszerzési eljárás eredménytelen. A Javaslat 92. §-a tartalmazza azokat az esetköröket, amikor a az eljárás eredménytelennek minősül. Az eljárás eredménytelenségének különböző oka lehet: az eljárás során nem érkezett ajánlat, vagy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett megfelelő ajánlatot, az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

A 93-98. §-hoz

A 93. § az ajánlatkérőnek az ajánlattevők, illetve az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségéről rendelkezik.

A 94. § az eredményhirdetés tekintetében ír elő kötelező időpontot meghatározva annak a legkésőbbi időpontját. Az eredményhirdetés időpontja az, amit az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott. A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - lehetőséget biztosít a halasztásra. A halasztásról továbbra sem kell hirdetményt közzétenni, hanem arról közvetlenül, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni az ajánlattevőket. A Javaslat továbbá lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban tartsa meg. A Javaslat ebben az esetben sem követeli meg hirdetmény közzétételét, csupán az ajánlattevők időben történő, közvetlen módon, írásban, egyidejűleg történő tájékoztatását.

A 95. § szabályozza, hogy mely személyeket kell meghívni az eredményhirdetésre, míg a 96. § (1) bekezdése az eredményhirdetés során az ajánlatkérő által kötelezően ismertetendő adatok körét határozza meg. A 96. § (3) bekezdése a közpénz-felhasználás ellenőrizhetősége és nyilvánossága érdekében az üzleti titokra hivatkozással nyilvánosságra nem hozható adatok körét szűkíti, kimondva, hogy az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

A 97. § a közösségi irányelvekből fakadó, a közbeszerzési eljárás során érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő irányában fennálló tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérő részére (92/50/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés; 93/36/EGK irányelv 7. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 8. cikk (1) bekezdés).

A 98. § az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi - a közösségi jogból is következően -, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről hirdetményt tegyenek közzé mind a Közbeszerzési Értesítőben, mind az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Javaslat azonban eltérő határidőt állapít meg a Közbeszerzési Értesítőben, illetve az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételre. Az előbbi esetben az eredményhirdetéstől, az utóbbi esetben a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belüli feladást ír elő.

A 98. § (4) bekezdése a közbeszerzési eljárás lezárultának időpontját határozza meg.

A 99. §-hoz

A § a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos szabályokat tartalmaz. Kimondja, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell megkötni, továbbá egyértelművé teszi, hogy a szerződés nem térhet el az ajánlati felhívásban, az ajánlatban és a dokumentációban foglaltaktól. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel esetén hogyan kell eljárni.

A hatályos szabályozással egyezően továbbra sincs lehetőség a szerződésnek az eredményhirdetéssel egyidejűleg történő megkötésére, erre legkorábban az azt követő nyolcadik napon kerülhet sor. A közbeszerzési irányelvek ugyan nem írják elő, hogy bizonyos időtartamnak el kell telnie az eredményhirdetés és a szerződés megkötése között, azonban az Európai Bíróságnak az ún. Alcatel ügyben (C-81/98) hozott ítéletéből ez következik. A hivatkozott ítéletben az Európai Bíróság a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdéseit szabályozó 89/665/EGK irányelvet értelmezte, és kimondta, hogy az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntése ellen igénybe vehető jogorvoslat hatékonysága megköveteli, hogy a tagállamok belső jogukban biztosítsák az eljárást lezáró döntésnek a szerződés megkötése előtti jogorvoslati eljárás keretében történő megtámadhatóságát. A Javaslat e közösségi jogi követelményre is tekintettel határozza meg a szerződéskötés legkorábbi időpontját. A szerződéseknek az eredményhirdetéshez képest későbbi időpontban történő megkötésének elrendelése nagyobb esélyt ad arra, hogy időközben (sikerrel) lehessen jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A Javaslat kötelezővé teszi, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésének tervezett időpontját az ajánlati felhívásban adja meg, ezáltal egyben ellenőrizhető, hogy a felek valóban betartják-e a nyolc napos intervallumot. A Javaslat - ugyancsak a hatályos szabályozással egyezően - a szerződéskötés végső határidejét is meghatározza (30, illetve építési beruházás esetében 60 nap).

A Javaslat alapján az ajánlatkérőt - eredményes közbeszerzési eljárás esetén - szerződéskötési kötelezettség terheli, és csak a Javaslatban meghatározott okokból mentesül e kötelezettség alól. A (3) bekezdés az ajánlatkérőnek kizárólag az eredményhirdetést követően - az ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatti képtelenné válás esetén mentesít a szerződéskötési kötelezettség alól. A Javaslat 48. §-ának (4) bekezdése értelmében ilyen körülménynek kell tekinteni a támogatási igény elutasítását is.

A (4) bekezdés a közpénzfelhasználás átláthatósága és nyilvánossága szempontjából fontos rendelkezést tartalmaz: kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

A 100. §-hoz

E §-sal kezdődnek a két szakaszból álló eljárások közös szabályai, így egyes azonos tartalmú szabályokat nem kell a Javaslatban többször megismételni, vagy korábbi rendelkezésekre visszautalni.

Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.

A meghívásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot (4. § 23. pont). A tárgyalásos eljárás pedig olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről (4. § 35. pont).

A 41. § (5) bekezdése értelmében mind a meghívásos, mind a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a Javaslat ezen eljárások speciális szabályai körében esetleg megfogalmaz.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárásoknak sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszában nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik (104. § (2) bekezdés).

A két szakaszból álló eljárások első szakaszában, az ún. részvételi szakaszban a szerződés teljesítésére - pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai szempontok alapján - alkalmas ajánlattevők kiválasztására kerül sor. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A két szakaszból álló eljárások második szakaszában (ún. ajánlattételi szakasz) történik az alkalmasnak minősített jelentkezők (a kiválasztott ajánlattevők) ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történő értékelése.

A 101-118. §-hoz

E §-ok a két szakaszból álló eljárások első szakaszának, a részvételi szakasznak a közös szabályait tartalmazzák.

A 101. § egyértelművé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárást részvételi felhívással kell megindítani, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A § meghatározza a részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit. A 101. § (4) bekezdése a részvételi felhívás kötelező tartalmaként határozza meg - többek között - a részvételi határidőt (a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt).

A részvételi határidő szabályait - a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban - a 107. § határozza meg. E rendelkezések mind a meghívásos, mind a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tekintetében irányadóak. A határidők meghatározása a közösségi jogi irányelvek szabályaiból következik, a Javaslat ennél rövidebb határidőket nem állapíthat meg, ugyanakkor hosszabb határidőket sem ír elő (92/50/EGK irányelv 19. cikk (1) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 13. cikk (1) bekezdés). A közösségi jogi követelmények mellett azonban hangsúlyozandó az is, hogy a részvételi határidő szabályozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a határidőnek megfelelőnek kell lennie arra, hogy a jelentkezők megalapozott részvételi jelentkezést nyújthassanak be, a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban az igazolásokat összeállíthassák (ez a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem elhanyagolható, így egyben az ajánlatkérő érdeke is). A határidők meghatározása során az esélyegyenlőség elvének érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: a részvételi határidőknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a részvételre jelentkezők valóban egyenlő eséllyel nyújthassanak be részvételi jelentkezést a közbeszerzési eljárásokban.

A fenti szempontokra tekintettel a 107. § (1) bekezdése értelmében a részvételi határidő - a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított - minimum 37 nap. A részvételi határidő rövidítésére a Javaslat nem biztosít lehetőséget, ugyanakkor az ajánlatkérő a részvételi határidőt egy alkalommal meghosszabbíthatja. Ennek azonban feltétele, hogy az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményt tegyen közzé a határidő hosszabbításról, megjelölve a módosított határidőt és egyben a hosszabbítás indokát.

A 102. § alapján az ajánlatkérő részvételi dokumentáció készítésével segítheti elő a megfelelő részvételi jelentkezések benyújtását. Az ajánlati dokumentációval ellentétben (54. § (1) bekezdés) a Javaslat nem teszi kötelezővé a részvételi dokumentáció készítését, hanem azt az ajánlatkérő döntésére bízza. Ugyanakkor az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A 102. § (4) bekezdése a részvételi dokumentáció ellenértékének meghatározásához szempontokat ír elő annak érdekében, hogy az ajánlatkérők ne állapíthassák meg indokolatlanul magas összegben azt, sértve ezzel a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét (és egyben emelve a közbeszerzések során kért ellenérték összegét). Ennek érdekében a Javaslat előírja, hogy a dokumentációért csak az annak előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelő összeget lehet kérni. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. A 102. § (5) bekezdése a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére vonatkozó szabályokat határozza meg és a visszafizetésre tíz napos határidőt ír elő, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani.

A 104-105. § a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos követelményeket tartalmaznak. A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. A jelentkező köteles továbbá - a részvételi felhívásban előírt módon - igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.

A Javaslat rendezi a részvételi felhívás visszavonásának, módosításának szabályait, amelyekre a részvételi határidő lejártáig kerülhet sor (108. § (1)-(2) bekezdés).

A 109-110. §-ok a részvételi jelentkezések benyújtásának és felbontásának feltételeit határozzák meg. A részvételi jelentkezések elbírálását pedig a 111-115. §-ok szabályozzák. A Javaslat az ajánlatkérő számára kötelezettségként írja elő a részvételi jelentkezések elbírálását. E kötelezettség alól csak akkor mentesül, amennyiben a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a szerződés teljesítésére nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A Javaslat az ajánlatkérő számára a részvételi jelentkezések elbírálására és az eljárás eredményének (vagy eredménytelenségének) kihirdetésére - a részvételi jelentkezések felbontásától számított - maximum 30, illetve építési beruházás esetében 60 napos határidőt állapít meg (117. § (1) bekezdés).

A 114. § az érvénytelenségi okokat határozza meg, míg a 115. § a részvételi szakasz és az eljárás eredménytelenségének okait.

A 116-118. §-ok a részvételi jelentkezések elbírálásáról való tájékoztatás, valamint a részvételi szakasz eredményhirdetésének szabályait határozzák meg.

A 119-121. §-hoz

E §-ok a két szakaszból álló eljárások második, ún. ajánlatételi szakaszának közös szabályait tartalmazzák. A meghívásos eljárás tekintetében a 122-123. §-ok további szabályokat tartalmaznak az ajánlattételi szakaszra (ajánlattételi határidő, ajánlattételre felhívás) vonatkozóan. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások tekintetében pedig 126-130. § határozza meg a további szabályokat.

A 119. § az eredményhirdetéstől számított öt munkanapos határidőt állapít meg a - 120. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalommal bíró - írásbeli ajánlattételi felhívás megküldésére. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívásnak az e §-ban foglaltakon túlmenően a 129. §-ban foglaltaknak is eleget kell tennie.

A 121. § szabályozza - többek között - az ajánlattételi felhívás módosításának, illetve visszavonásának feltételeit [(6)-(7) bekezdés]. Mind a visszavonásra, mind a módosításra az ajánlattételi határidő lejártáig kerülhet sor. A Javaslat nem köti hirdetmény közzétételéhez sem a visszavonást, sem a módosítást, csupán az ajánlattevők egyidejű, közvetlen, írásban történő tájékoztatását írja elő.

A Javaslat az ajánlattételi felhívás visszavonását korlátozza (szemben a nyílt eljárással, amely esetében nem köti feltételhez az ajánlati felhívás visszavonását - 76. §). A 121. § (7) bekezdésének első mondata értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. E korlátozás indoka, hogy a két szakaszból álló eljárás ugyanúgy megindul a részvételi felhívással, mint a nyílt eljárás az ajánlati felhívással. A kétszakaszos eljárásban a részvételi felhívás az előírt szabályoknak megfelelően visszavonható (108. § (2) bekezdés), de az eljárás megindulása után már a részvételi szakaszt - egyebek mellett - akkor nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelennek, ha a szerződés megkötésére, ill. teljesítésére képtelenné válik, de azon az alapon nem, hogy "meggondolta magát", hiszen ez a jelentkezők ismeretében már visszaélésekre adhatna módot. Ha a részvételi szakaszban ez így szabályozott, akkor indokolt, hogy csak a 121. § (7) bekezdése szerinti módon lehessen az ajánlattételi felhívást visszavonni, különösen, hogy 5 munkanap áll rendelkezésre a részvételi szakasz után az ajánlattételi felhívás megküldésére. Ha szabadon vissza lehetne vonni az ajánlattételi felhívást, ugyanígy kellene szabályozni a részvételi szakaszt, ez azonban nem lenne indokolt.

A 122-123. §-hoz

A meghívásos eljárás különös szabályait tartalmazzák e §-ok. A meghívásos eljárással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat újra szabályozta annak részleteit. A legszembetűnőbb változást ezen eljárásfajta alkalmazási feltételeinek újragondolása jelenti. A Javaslat alapján ugyanis az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás lefolytatása között. A hatályos Kbt. szerint csak akkor kerülhet sor meghívásos eljárásra, amennyiben alkalmazásának a Kbt. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak. Megjegyzendő, hogy a Javaslat nem tartja fenn a hatályos szabályozás szerinti előminősítési eljárást, azonban a meghívásos eljárás, a Javaslat által újraszabályozott formájában "annak helyébe lép".

A 122. § az ajánlattételi határidőt szabályozza a közösségi irányelvekkel összhangban: főszabályként az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított minimum 40 nap (92/50/EGK irányelv 19. cikk (3) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk (3) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 13. cikk (3) bekezdés), amely előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 napra rövidíthető (92/50/EGK irányelv 19. cikk (4) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk (3a) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 13. cikk (4) bekezdés), feltéve, hogy a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülnek.

További újdonság a hatályos szabályokhoz képest, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma.

A 124-125. §-hoz

A tárgyalásos eljárás különös szabályait szabályozza a 6. cím (124-135. §). A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - az ún. klasszikus ajánlatkérői körben kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, annak alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben annak a Javaslatban meghatározott feltételei fennállnak. A tárgyalásos eljárás alapvető különbsége a nyílt, illetve a meghívásos eljáráshoz képest, hogy ezen eljárási fajta esetén lehetőség van az ajánlatkérő és az ajánlattevők között tárgyalásra.

A tárgyalásos eljárásnak két fajtája van: a hirdetmény közzétételével induló, illetve a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból áll: a hirdetmény formájában közzétett, részvételi felhívással megindított részvételi szakaszból, valamint az ajánlattételi szakaszból. A hirdetmény közzététele nélküli eljárás viszont egyszakaszú eljárás.

A tárgyalásos eljárás mindkét fajtáját kivételes eljárási fajtának tekinti a Javaslat, így alkalmazásukra kizárólag a Javaslatban meghatározott esetekben kerülhet sor. A Javaslat taxatív módon sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő. A tárgyalásos eljárás alkalmazása feltételeinek indoka különböző.

A 124. § (2) bekezdése a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazási eseteit sorolja fel. A közösségi irányelvek e tekintetben nem hagynak mozgásteret a tagállami jogalkotó számára, kizárólag az irányelvekben nevesített esetekben teheti lehetővé a tagállami szabályozás az adott eljárásfajta alkalmazását (92/50/EGKirányelv 11. cikk (2) bekezdés; 93/36/EGK irányelv 6. cikk (2) bekezdés; 93/37/EGK irányelv 7. cikk (2) bekezdés).

A 125. § - ugyancsak a közösségi jogból kiindulóan - a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazási eseteit szabályozza (92/50/EGKirányelv 11. cikk (3) bekezdés; 93/36/EGK irányelv 6. cikk (3) bekezdés; 93/37/EGK irányelv 7. cikk (3) bekezdés). Az (1)-(2) bekezdés valamennyi közbeszerzési tárgy esetében irányadó, míg a (3) bekezdés az építési beruházás és szolgáltatás megrendelése, a (4) bekezdés az árubeszerzés, és végül az (5) bekezdés a szolgáltatás-megrendelés tekintetében határozza meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak az (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken túli alkalmazási eseteit. A (6) bekezdés lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytasson le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás helyett a 125. § (2) bekezdésének a) pontjában (nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelensége), illetve a (4) bekezdésének a) pontjában (kizárólag kutatási, fejlesztési, kísérleti vagy tanulmányi célból előállítandó áru) meghatározott esetekben. Ezekben az esetekben tehát az ajánlatkérőt kivételesen választási lehetőség illeti meg: döntése szerint vagy hirdetmény közzétételével induló, vagy hirdetmény nélküli eljárást folytathat le. Hangsúlyozandó, hogy e választási lehetőség csak az említett két esetben illeti meg az ajánlatkérőt.

A 126-128. §-hoz

E §-ok a hirdetménnyel, illetve a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások közös szabályait állapítják meg. A közös szabályok közé tartozik még a Javaslat 41. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon szabály, amely szerint tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, amennyiben azt a törvény megengedi. További közös szabályt foglal magába a 41. § (5) bekezdése, amely kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.

A tárgyalásos eljárás egyik legfőbb jellemzője, hogy a felek szabadon tárgyalnak a szerződés feltételeiről, és ennek során nem érvényesül az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő szabadon tárgyalhat a kiválasztott ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről. Az ajánlattevő az ajánlatát, az ajánlatkérő pedig az ajánlattételi felhívását (dokumentációt) módosíthatja. Ez az engedmény azonban nem okozhatja a Javaslat alapelveinek megsértését például azáltal, hogy a tárgyalások során a közbeszerzés tárgya, illetőleg a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés feltételei olyan jellemzőben, illetőleg körülményben térjenek el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt közbeszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. Továbbá a feleket köti az az előírás is, hogy az eredményhirdetést követően nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérő elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerződést a tárgyalás befejezésekor közösen megállapított tartalommal kell megkötni. A Javaslat egyértelművé teszi tehát, hogy a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

A tárgyalásos eljárások két fajtájának további fontos közös szabálya, hogy nem érvényesül az ajánlattételi határidőknek a IV. fejezetben előírt legrövidebb időtartama, vagyis a Javaslat - összhangban az európai közösségi joggal - nem írja elő az ajánlattételi határidő minimális tartamát, azt az ajánlatkérő állapíthatja meg. Az ajánlatkérő döntési szabadságának korlátját az esélyegyenlőség elve jelenti, az ajánlatkérő ugyanis úgy köteles a határidőt meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.

A 128. § az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalások alapvető szabályait tartalmazza. A tárgyalás célja, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetve a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni. A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - továbbra is az ajánlatkérőre bízza, hogy a tárgyalás menetét meghatározza. E tekintetben csupán annyit mond, hogy a tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, továbbá egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. A Javaslat azonban - a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében - egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek még a tárgyalások megkezdése előtt döntenie kell arról, hogy hogyan kívánja lefolytatni a tárgyalásokat. A 129. § a) pontja a hirdetmény közzétételével induló, míg a 133. § (1) bekezdésének s) pontja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles ismertetni a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait. Így például az ajánlatkérőnek a felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy valamennyi ajánlattevővel együtt vagy külön-külön fog-e tárgyalni, továbbá, hogy egy- vagy többfordulós tárgyalást kíván-e tartani. Többfordulós tárgyalás tartása esetén a Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő csak azokkal az ajánlattevőkkel folytassa a tárgyalást, akik az első, illetve következő tárgyalási forduló során a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben azonban az ajánlatkérő köteles már magában az ajánlattételi felhívásban pontosan meghatározni a többfordulós tárgyalás menetét, továbbá az első, illetve a következő fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. A kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő már nem módosíthatja feltételeit, továbbá az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest már csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek az ajánlatkérő számára.

A 129-130. §-hoz

E §-ok a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályait határozzák meg. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, másrészt a két szakaszból álló eljárás szabályait (100-121. §) is megfelelően alkalmazni kell, továbbá a tárgyalásos eljárások tekintetében irányadó közös szabályokat (126-128. §), és végül a 129-130. §-okban foglalt, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokra megállapított különös szabályokat.

Új eleme a Javaslatnak, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során - a részvételi felhívásban - meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A közösségi joggal összhangban szabályozza a Javaslat ezt a lehetőséget, továbbá ugyancsak a közösségi irányelvekből következik az az előírás is, amely szerint a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál, és a létszámnak, illetőleg a keretszámnak minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt, illetőleg a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia (92/50/EGK irányelv 27. cikk (3) bekezdés; 93/36/EGK irányelv 19. cikk (3) bekezdés; 93/37/EGK irányelv 22. cikk (3) bekezdés).

A 131-135. §-hoz

E §-ok a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályait határozzák meg.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, másrészt a tárgyalásos eljárások tekintetében irányadó közös szabályokat (126-128.§), és végül a 131-135. §-okban foglalt, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra megállapított különös szabályokat.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban nincsen részvételi szakasz. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. (Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a 133. § határozza meg.) Ez alól az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esete (125. § (2) bekezdés c) pont) képez kivételt: ebben az esetben az ajánlatkérő még ajánlattételi felhívást sem köteles készíteni és kiküldeni, hanem az eljárás - felhívás kiküldése nélkül - közvetlen tárgyalás megkezdésével is megindulhat.

A Javaslat fenntartja - a hatályos szabályozás alapján is működő - döntőbizottsági kontrollt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatban. A hatályos Kbt. 1999-es módosítása során került bevezetésre a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatos döntőbizottsági ellenőrzés jogintézménye, amely hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. Erre tekintettel tartja fenn a Javaslat továbbra is ezt az ellenőrzést. A 132. § alapján az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtani - telefaxon vagy elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Az ajánlatkérőnek akkor is tájékoztatást kell adnia az eljárás megkezdéséről, amikor a rendkívüli sürgősség esetében ajánlattételi felhívás nélkül, közvetlenül tárgyalásba kezd az ajánlatkérővel. Ha a megküldött iratok alapján a törvény szabályainak megsértése valószínűsíthető, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást indít (329. §).

A tárgyalásos eljárásokban is érvényesül az a szabály, amely szerint az eredményhirdetéstől számított nyolcadik napnál korábbi időpontban nem kerülhet sor a szerződés megkötésére (99. § (2) bekezdés). Ez alól kivételt jelent azonban a 125. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetkör (rendkívüli sürgősség), amikoris a Javaslat értelmében már a tárgyalás befejezésekor meg lehet kötni a szerződést (135. § (1) bekezdés).

A 136. §-hoz

E § a gyorsított eljárás szabályait tartalmazza. A gyorsított eljárás létét az indokolja, hogy nem minden esetben van lehetőség a Javaslat által a közbeszerzési eljárás időtartama tekintetében előírt határidők betartására, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának, ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében fontos, hogy az idő rövidségére történő hivatkozással ne lehessen az eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól kibújni. A gyorsított eljárás szabályai azt teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérők a sürgős közbeszerzési igényeiket is közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítsák meg. A gyorsított eljárás alkalmazásának lehetősége így biztosítja a közbeszerzések során a rugalmasságot.

Gyorsított eljárás rendkívüli sürgősség esetén alkalmazható. A rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Rendkívüli sürgősség esetén tehát a Javaslat szerint gyorsított eljárás tartására van lehetősége az ajánlatkérőnek, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat (125. § (2) bekezdés c) pont).

Gyorsított eljárás csak meghívásos vagy hirdetmény közzétételével tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható. Gyorsított eljárásra - a hatályos szabályozással egyezően - a nyílt eljárásban továbbra sincs lehetőség, a nyílt eljárásban biztosított széleskörű verseny szűk időbeli korlátok közé szorítása ugyanis a verseny teljességét, biztonságát veszélyeztetheti. A Javaslat szerint ugyanakkor - a hatályos Kbt.-től eltérően - építési beruházás esetén is alkalmazható gyorsított eljárás.

A 136. § (2) bekezdése a részvételi határidő, az ajánlattételi határidő minimális tartamát határozza meg a közösségi irányelvekkel összhangban. Ez alapján a részvételi határidő - a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított - minimum tizenöt nap (92/50/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés a) pont, 93/36/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés a) pont, 93/37/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdés a) pont), míg meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidő - az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított - minimum tíz nap (92/50/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés b) pont, 93/36/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pont, 93/37/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pont).

A 137-144. §-hoz

A közbeszerzési tárgyak körében a Javaslat új eleme az építési koncesszió - jogharmonizációs kötelezettségünkre tekintettel is történő - szabályozása. A 93/37/EGK irányelv szerint az építési koncesszió az építési beruházás egyik fajtája; olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Az építési koncesszió esetén lefolytatandó eljárás kötelezettsége nem vonatkozik az ún. közszolgáltatókra, csak az ún. klasszikus ajánlatkérői kör esetében kötelező.

Az építési koncesszió megfelelő jogi kereteket jelenthet a napjainkban előtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés - az ún. PPP - egyes formáinak alkalmazásához. (Megjegyzendő, hogy ugyanakkor az ún. PPP nem azonosítható teljes mértékben az építési koncesszióval; az állami és a magánszektor közötti együttműködés más jogi formát, konstrukciót is ölthet.)

Az építési koncesszió tehát egyfajta építési beruházás azzal, hogy a fő eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg. A különböző közbeszerzési tárgyak (építési beruházás, építési koncesszió) közötti elhatárolási kérdések érzékenységére is tekintettel, az Európai Bizottság értelmező közleményt (2000/C 121/02) adott ki a koncesszióval kapcsolatos kérdésekről a közösségi jog szempontjából.

Az építési koncesszió szabályozására is kiterjed a 93/37/EGK irányelv hatálya. A közbeszerzési szabályok alkalmazása nem mellőzhető az építési koncesszió esetében. A Javaslat ugyanakkor megállapít olyan sajátos rendelkezéseket erre a közbeszerzési tárgyra, amelyek figyelembe veszik annak sajátosságait. Így építési koncesszió esetében az ajánlatkérő szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás) szerint jár el. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat.

Az ajánlatkérőnek külön minta szerinti hirdetmény közzétételével kell az eljárást megindítania, ugyanakkor előzetes összesített tájékoztatót nem köteles készíteni és közzétenni.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben egyebek mellett előírhatja (de nem köteles), hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (koncessziós jogosult) köteles harmadik személlyel szerződést kötni az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében. (E százalékos mértéket az ajánlattevő az ajánlatában növelheti.) A koncessziós jogosult e harmadik személyt kizárólag akkor köteles versenyeztetés útján kiválasztani a Javaslatban meghatározott szabályok szerint, ha a harmadik személlyel kötendő, építési beruházásra irányuló szerződés értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közösségi értékhatárt. E rendelkezés segítheti a kis- és középvállalkozásokat.

A 93/37/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése pontosan meghatározza, hogy ki nem minősül ún. harmadik személynek. Eszerint nem minősül harmadik személynek: a közös ajánlatot tevők bármelyike; az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni (anya - leányvállalkozás kapcsolat). Következésképpen az ún. alvállalkozó (4. § 2. pont) harmadik személynek minősül, hiszen nem szerződő fél az építési koncesszióra irányuló versenyeztetés alapján az ajánlatkérő és a koncessziós jogosult között megkötött szerződés tekintetében (140. § (5) bekezdés).

A koncessziós jogosult további versenyeztetési kötelezettsége pedig alapvetően azon múlik, hogy

- az ajánlatkérő miként írta ki a közbeszerzési eljárást; pl. előírja-e, hogy a koncessziós jogosult az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében kössön szerződést harmadik személlyel (személyekkel), vagy sem;

- az ajánlattevő milyen ajánlatot tett; ha a beruházást egyedül nem tudja megvalósítani, konzorcium formájában von-e be további ajánlattevőket, így pl. olyan vállalkozókat, melyek bevonására egyébként alvállalkozóként is sor kerülhetne (közös ajánlattétel), vagy alvállalkozókat vesz majd igénybe (harmadik személyek);

- az esetlegesen harmadik személlyel (személyekkel) kötendő szerződésnek (szerződéseknek) mi a tárgya és az értéke; csak építési beruházás esetén, és ha annak értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, merül fel a további versenyeztetési kötelezettség, tehát a koncessziós jogosult beszállítóira árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében nem alkalmazandó ez a kötelezettség.

További sajátosság, hogy az ajánlatkérő csak az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálhatja el az ajánlatokat. Az eljárási határidők tekintetében sajátos szabályt jelent, hogy nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő - az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított - minimum ötvenkét nap, továbbá nincs lehetőség az ajánlattételi határidő - 74. § (2) bekezdése, illetve a 122. § (2) bekezdése - szerinti rövidítésére.

A Javaslat továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény összhangját. Amennyiben az építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - a közbeszerzési törvény szabályai szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt is - a közbeszerzési törvényben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmaznia kell. A szerződésre a koncessziós törvény szerinti módosítási és megszüntetési szabályok az irányadóak a Ptk. mellett (306. § (5) bekezdés).

A 145. §-hoz

E §-sal kezdődnek az ún. egyszerűsített eljárás szabályai. Az ajánlatkérő a Javaslat 4. mellékletében felsorolt szolgáltatások megrendelése esetén folytathat le egyszerűsített eljárást (21. § (3) bekezdés). Ilyen szolgáltatásnak minősülnek például a szállodai és éttermi szolgáltatások, vasúti szállítási szolgáltatások, oktatási és szakképzési szolgáltatások.

Az egyszerűsített eljárás bevezetésének lehetőségét a szolgáltatások meghatározott köre tekintetében a 92/50/EGK irányelv teszi lehetővé. Az irányelv ugyanis a hatálya alá tartozó szolgáltatásokat két csoportba osztja. Az első csoport - amelyeket az irányelv IA melléklete sorol fel - olyan szolgáltatásokat foglal magában, amelyeket a közösségi jogalkotó a határokon átnyúló beszerzések (vagyis az egységes belső piac megfelelő működése) szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartott. Az irányelv IA melléklete 16 szolgáltatási kategóriát sorol fel (CPC hivatkozási számokkal azonosítva be az egyes szolgáltatási kategóriákat). E szolgáltatások megrendelése szigorúbb szabályok alá esik: e körben az irányelv valamennyi rendelkezése irányadó.

A 92/50/EGK irányelv IB melléklete sorolja fel azt a tizenegy szolgáltatási kategóriát, amelyek esetében az irányelv rendelkezéseit csak "korlátozott" mértékben kell alkalmazni (14., 16. cikk).

A Javaslat az irányelv fenti rendelkezéseire tekintettel rendelkezik a szolgáltatások meghatározott köre esetében lefolytatható egyszerűsített eljárás lehetőségéről. A Javaslat 4. melléklete pedig ugyancsak a közösségi joggal összhangban határozza meg az e körbe tartozó szolgáltatásokat. Hangsúlyozandó, hogy az e körbe sorolható szolgáltatások köre tekintetében a tagállami jogalkotónak nincs mozgástere, a közösségi jogból egyértelműen következik, hogy mely szolgáltatások sorolhatók ide. Ugyanakkor a részletszabályok kidolgozása során már nagyobb szabadság illeti meg a nemzeti jogalkotót.

A jogi szolgáltatások ugyancsak a 4. melléklet szolgáltatásai közé tartoznak, vagyis azon szolgáltatások körébe, amelyek esetében lehetőség van egyszerűsített eljárás lefolytatására. A Javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő - a jogi szolgáltatások meghatározott körében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kössön szerződést, de lehetősége van arra is, hogy közbeszerzési eljárást - és ezen belül is ún. egyszerűsített eljárást - folytasson le (145. § (2) bekezdés, 153. §).

A 146-152. §-hoz

E §-ok az egyszerűsített eljárás menetét írják le. Az egyszerűsített eljárás egyszakaszos eljárás, méghozzá az ajánlatkérő választása szerint tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos. Az ajánlatkérő döntheti el, hogy kíván-e az ajánlattevőkkel tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el. A tárgyalás nélküli eljárásban érvényesül az ajánlatkérő és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, míg a tárgyalásos eljárásban nem. Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetve - a hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások esetében - az ajánlattételi felhívásban kell meghatároznia, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el (149. § (1) bekezdés).

Főszabályként egyszerűsített eljárás esetében is ajánlati felhívással kell megindítani az eljárást. Az ajánlati felhívást azonban nem az Európai Unió hirdetmények közzétételére szolgáló rendszerében kell megjelentetni, hanem a Közbeszerzési Értesítőben.

A Javaslat által meghatározott esetekben az ajánlatkérő az ajánlattevő(k)nek közvetlenül küldheti meg az ajánlattételi felhívást. A 147. § (2) bekezdése sorolja fel - taxatív módon - azokat az eseteket, amikor az eljárás hirdetmény közzététele nélkül indulhat. Ilyen nevesített eset például az, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni. A hirdetmény közzététele nélkül indított eljárás esetében azonban a Javaslat - a nyilvánosság elvének biztosítása érdekében - megteremti a Közbeszerzési Döntőbizottság kontrollját: az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtani az ajánlattételi felhívást, valamint az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről, illetve az egyszerűsített eljárást megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Ha a megküldött iratok alapján a törvény szabályainak megsértése valószínűsíthető, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást indít (329. §).

Az ajánlatkérő által előre nem látható rendkívüli sürgősség esetében a Javaslat alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy még ajánlattételi felhívást se kelljen kiküldenie, hanem ajánlattételi felhívás kiküldése nélkül, közvetlenül tárgyalást kezdjen az ajánlattevővel. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben a rendkívüli sürgősség miatt az eljárási határidők nem lennének tarthatóak (147. § (4) bekezdés). Ebben az esetben is tájékoztatni kell azonban a Közbeszerzési Döntőbizottságot az eljárás megkezdéséről.

Az egyszerűsített eljárás során érvényesülő egyik sajátos szabály, hogy az általános eljárásban előírható alkalmassági szempontokon túl az ajánlatkérő egyéb, objektív alkalmassági szempontokat és igazolási módokat is meghatározhat.

A 153. §-hoz

A jogi szolgáltatások megrendelése esetén az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is köthet szerződést, de lehetősége van arra is, hogy közbeszerzési eljárást - és ezen belül is ún. egyszerűsített eljárást - folytasson le (145. § (2) bekezdés, 153. §). A Javaslat az ajánlatkérő számára e tekintetben választási lehetőséget biztosít. A megszorítást csupán az jelenti, hogy kizárólag az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységek, mint szolgáltatás megrendelése esetében alkalmazható e rendelkezés. Az Ütv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

"(1) Az ügyvéd

a) képviseli az ügyfelét,

b) büntetőügyben védelmet lát el,

c) jogi tanácsot ad,

d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult."

A fentiekből következően csak az ún. kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi szolgáltatások esetében mellőzhető a közbeszerzési eljárás.

A szerződés megkötését követően azonban az ajánlatkérő köteles tájékoztatót tartalmazó hirdetményt készíteni a szerződés megkötéséről, akkor is, amennyiben él a 153. §-ban foglalt lehetőséggel, és nem folytat le közbeszerzési eljárást. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. Amennyiben a szerződés tárgya szerinti szolgáltatás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, a tájékoztatót az Európai Unió hirdetmények közzétételére szolgáló rendszerében kell közzétenni. A hirdetményben az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével. Amennyiben nem ért egyet a közzététellel, a hirdetmény az Európai Unió szintjén nem kerül közzétételre, viszont a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerül. A Javaslat a szerződés megkötéséről szóló tájékoztató közzétételén keresztül kívánja biztosítani a nyilvánosságot az olyan nagy értékű jogi szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések megkötése esetében, amelyeket egyébként nem előzött meg közbeszerzési eljárás.

A (3) bekezdés azonban egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzési tervben, továbbá az éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell az adott szolgáltatást, még akkor is, amennyiben az ajánlatkérő él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, és nem folytat le közbeszerzési eljárást.

A 154-160. §-hoz

A tervpályázati eljárásra vonatkozó alapvető rendelkezések találhatóak e §-okban.

A Javaslat a jogharmonizációs követelményekre tekintettel szabályozza a tervpályázati eljárás alapvető normáit, ugyanis a közösségi közbeszerzési jog a tervpályázati eljárásra is állapít meg szabályokat (92/50/EGK irányelv 13. cikk). E §-okban azonban csak a legalapvetőbb szabályok találhatóak, a részletes szabályokat alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg. Jelenleg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-a, illetve a törvény felhatalmazása alapján, alkotott a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet tartalmaz rendelkezést a tervpályázatra.

Meghatározott értékhatárt elérő értékű tervpályázatok esetén az ajánlatkérők (a tervpályázati eljárásban kiírók) a Javaslat és a felhatalmazása alapján alkotott rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

A Javaslat 4. §-ának 36. pontja határozza meg - a közösségi joggal összhangban (92/50/EGK irányelv 1. cikk g) pont) - a tervpályázati eljárás fogalmát. Ez alapján a tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

A Javaslat értelmében a törvény hatálya alá tartozó szervezet akkor köteles az e §-okban és a végrehajtási jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerinti tervpályázati eljárást lefolytatni, amennyiben annak "értéke" eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. A Javaslat 33. §-a határozza meg a vonatkozó értékhatárokat. Amennyiben a tervpályázati eljárás alapján nem került sor pályázati díj fizetésére, azonban a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, a Javaslat 32. §-ának a)-c) pontja szerinti értékhatárok irányadóak. A Javaslat 35. §-ában a közbeszerzés értéke tekintetében megállapított szabály a tervpályázati eljárás értékének meghatározása tekintetében is irányadó. Amennyiben pedig díj átadására kerül sor, akkor a pályázati díj és a pályázóknak fizetendő valamennyi díjak együttes teljes összegét kell figyelembe venni, és amennyiben ez eléri, vagy meghaladja a 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárokat.

A tervpályázati eljárás meghirdetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárások esetében. A tervpályázati eljárást tervpályázati kiírással kell megindítani.

Az eljárás nyílt vagy meghívásos lehet. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be. Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a Javaslat alapján a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

A pályázatokat - a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő összetételű - bíráló bizottságnak (zsűrinek) kell elbírálnia (158. § (1) bekezdés). A közösségi jogból következő követelményként a Javaslat előírja, a zsűri tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek (92/50/EGK irányelv 13. cikk (6) bekezdés). A Javaslat továbbá azt a követelményt támasztja a zsűri összetételével kapcsolatban, hogy amennyiben a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, szakképesítést határozott meg a kiíró, akkor legalább a bíráló bizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, szakképesítésnek. E tekintetben a Javaslat a közösségi jogi követelménynél szigorúbb előírást tartalmaz a szakmai érdekképviseleti szervezetek kifejezett kérése alapján. Az irányelv hivatkozott cikke ugyanis csupán egyharmados arányt ír elő.

A pályázatokat anonim módon, a titkosságot biztosítóan kell benyújtani a bíráló bizottság részére.

A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 44-47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A 161. §-hoz

E §-sal kezdődnek az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők - közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű - közbeszerzéseit szabályozó rendelkezések (V. fejezet; 161-239. §). A Javaslat különös közbeszerzési eljárásnak nevezi ezen ajánlatkérői kör közbeszerzési eljárását, megkülönböztetendő az ún. klasszikus ajánlatkérői kör általános közbeszerzési eljárásától.

Szemben a hatályos szabályozással, amely egységesen szabályozza alanyi oldalról a közbeszerzések kérdéskörét, vagyis az ún. közszolgáltatókra is az ún. klasszikus ajánlatkérői kör tekintetében irányadó szabályokat rendeli alkalmazni, a Javaslat differenciáltabb szabályozási elvet valósít meg: külön-külön szabályozza a két alanyi kör közbeszerzéseit, rugalmasabb szabályozást állapítva meg - a közösségi jogból következően - az ún. közszolgáltatók esetében.

További eltérés a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a Javaslat csak meghatározott ágazatokban tevékenykedő egyes szervezeteket von a közbeszerzési szabályozás hatálya alá, nevezetesen a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési (a Javaslat szóhasználatával élve: az elektronikus hírközlési) ágazatokban működő, meghatározott tevékenységet végző szervezeteket. Ennek magyarázata szintén a közösségi jogból következik: a 93/38/EGK irányelv hatálya csak ezen ágazatokra terjed ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a nemzeti értékhatáros rezsimben az ún. közszolgáltatók körében az ajánlatkérők közé tartozik a postai ágazatokban működő, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó szervezet is. (Lásd a 272. §-hoz fűzött indokolást.)

Az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők a közbeszerzési szabályokat kizárólag azokra a közbeszerzésekre kötelesek alkalmazni, amelyek közvetlenül összefüggenek az ajánlatkérő által végzett releváns tevékenységgel (kivéve, ha az ajánlatkérő egyben ún. klasszikus ajánlatkérőnek is minősülne) (168. § (1) bekezdés a) pont). A 168. § (4) bekezdése nyújt eligazítást abban, hogy mikor tekinthető a beszerzés az ajánlatkérő által végzett releváns tevékenységgel közvetlenül összefüggőnek. Ennek értelmében az ajánlatkérő által végzett releváns tevékenység folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő mind a hivatkozott tevékenységéhez, mind az azon kívüli tevékenységéhez használja, de az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, ugyancsak a különös közbeszerzési eljárás szabályai szerint kell eljárnia, feltéve, hogy nem minősül egyben klasszikus ajánlatkérőnek. Ez utóbbi esetben ugyanis az általános eljárási rezsim, vagyis a IV. fejezet szabályai szerint kell eljárnia.

Az ún. közszolgáltatókra vonatkozó különös közbeszerzési eljárási szabályok az ún. klasszikus ajánlatkérői körre alkalmazandó szabályokhoz (az általános eljárási rezsimhez) képest rugalmasabbak, nagyobb mozgásteret adnak ezen ajánlatkérői körnek (pl. a különböző eljárási fajták közötti szabad választás lehetősége, keret-megállapodás alkalmazása). E rugalmasabb szabályozás lehetősége a közösségi jogból következik.

A 162-166. §-hoz

A Javaslat a közösségi irányelv rendelkezéseivel összhangban határozza meg a különös közbeszerzési eljárási rezsim hatálya alá tartozó ajánlatkérők körét (93/38/EGK irányelv 2. cikk 1. pont, 1. cikk 1-2. pont). Az irányelv szerint az ún. közszolgáltatók, mint ajánlatkérők körébe a következő szervezetek tartoznak (ha az irányelv által meghatározott tevékenységet folytatnak):

- az állam, a regionális és a helyi "hatóságok", az ún. közjogi szervezetek, azok a "társulások", amelyeket egy vagy több, az előzőekben említett szervezet hoz létre,

- azok a vállalkozások, amelyek felett az előzőekben felsorolt szervezetek közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képesek gyakorolni (pl. állami vállalatok),

- azok az előző két pont alá nem tartozó szervezetek, amelyek az irányelv által meghatározott tevékenységek valamelyikét vagy azok kombinációját különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatják.

A Javaslat 162. §-a a fenti irányelvi rendelkezésekkel összhangban határozza meg az ajánlatkérők körét. A 162. § (2) bekezdése olyan szervezetet foglal magában, amely nem minősül (tág értelemben vett) állami szervezetnek, és nem is állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, hanem valamilyen különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja a közösségi irányelvek (és így a Javaslat) által meghatározott releváns tevékenységet. A különleges, kizárólagos jog fogalmával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem a 4. § 13. pontjában meghatározott definíció irányadó e (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, hanem e tekintetben a Javaslat 166. §-ában - a 93/38/EGK irányelvvel összhangban - meghatározott fogalmat kell figyelembe venni.

A releváns tevékenységek körét és az az alóli kivételeket is az irányelv rendelkezéseivel (93/38/EGK irányelv 2. cikk (2) bekezdés) összhangban határozza meg a Javaslat (163-166. §).

A 167. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ún. közszolgáltatók esetében sem az építési koncesszió, sem a szolgáltatási koncesszió nem jelenik meg közbeszerzési tárgyként. Az ún. közszolgáltatók esetében tehát - a közösségi joggal összhangban - a közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.

A 168-175. §-hoz

E §-ok a 93/38/EGK irányelv 6-13. cikkeiben foglalt rendelkezésekkel összhangban határozzák meg a közbeszerzési szabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek körét.

A 176-179. §-hoz

Az ún. közszolgáltatók esetében irányadó közösségi értékhatárok szabályai, valamint a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályok találhatóak e §-okban. Ez utóbbi tekintetében az általános közbeszerzési eljárás körében meghatározott szabályok az irányadóak.

Mivel azonban a Javaslat a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében - a közösségi joggal összhangban - csak a különös eljárási rezsimben szabályozza a keret-megállapodásos eljárást, és így nincs lehetőség az általános közbeszerzési eljárás szabályaira történő visszautalásra, a Javaslat a különös eljárási rezsim keretében szabályt állapít meg a keret-megállapodás becsült értékének meghatározására (179. § (2) bekezdés). Ennek értelmében a keret-megállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. E szabály a közösségi joggal összhangban került meghatározásra (93/38/EGK irányelv 14. cikk (9) bekezdés). (A keret-megállapodás fogalmát a 4. § 12. pont, a keret-megállapodásos eljárás szabályait pedig a 232-237. §-ok tartalmazzák.)

A 180. §-hoz

E §-sal kezdődnek a különös közbeszerzési eljárás általános szabályai (180-187. §).

Az általános közbeszerzési eljáráshoz (és egyben az ún. közszolgáltatókra vonatkozó hatályos szabályozáshoz) képest eltérést jelent, hogy az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt, a meghívásos és a - hirdetménnyel induló - tárgyalásos eljárás lefolytatása között. E rugalmasabb szabályozás a közösségi jogból következik (93/38/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés). Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az ún. közszolgáltatók is kizárólag a Javaslat által taxatíve felsorolt esetekben választhatnak (180. § (1) bekezdés).

Az ún. közszolgáltatók a hagyományos nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljáráshoz képest további választási lehetőséggel élhetnek az eljárási mód tekintetében.

Egyrészt ilyen az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás. Ebben az esetben az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény (181-183. §) egyben - meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányuló - részvételi felhívásként is szolgál. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás már további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul (207-212. §).

Másrészt az ajánlatkérő előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást is alkalmazhat (213-224. §). Az ún. közszolgáltatók ugyanis ún. előminősítési rendszert működtethetnek, amelynek lényege az, hogy az ajánlatkérő előre kiválasztja azokat az ajánlattevőket - "előminősített jelentkezőket" -, akik későbbi közbeszerzési eljárásaiban jogosultak lesznek a részvételre. Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására, ugyanakkor az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni. Az ajánlatkérő azonban az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem köteles az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre továbbá más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt.

További sajátosság, hogy az ún. közszolgáltató ajánlatkérők keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (180. § (4) bekezdés).

A Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy az egyes eljárásfajták esetében az általános eljárási rezsim (IV. fejezet) szabályainak megfelelő alkalmazását rendeli el, és az V. fejezet körében csak azokat az eljárási szabályokat írja le, amelyek eltérést jelentenek az általános eljárási rezsim szabályaihoz képest, így nem kell azonos tartalmú szabályokat többször megismételni (180. § (7) bekezdés).

A 181-183. §-hoz

E §-ok az előzetes tájékoztatás kötelezettségéről rendelkeznek a közösségi joggal összhangban (93/38/EGK irányelv 22. cikk). Az ún. klasszikus ajánlatkérő szervezetekhez hasonlóan a Javaslat az ún. közszolgáltatók esetében is kötelezővé teszi az előzetes tájékoztatást, amelyet hirdetmény útján kell az ajánlatkérőnek közzétennie. A különös eljárási rezsimben is kapcsolódik - a Javaslatban meghatározott feltételek szerinti - határidő-kedvezmény az előzetes tájékoztató közzétételéhez: a nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő a főszabályként érvényesülő minimum ötvenkét nap helyett minimum harminchat napra rövidíthető (kivételesen minimum huszonkét napra) (195. § (2) bekezdés).

Az ún. közszolgáltatók esetében érvényesülő sajátosságot jelent, hogy az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat (183. §). E lehetőség a közösségi jogból következik (92/38/EGK irányelv 21. cikk (1) bekezdés b) pont; 2. bekezdés). Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályait a Javaslat 207-212. §-ai tartalmazzák.

A Javaslat 182. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő fontosabb projektjéről, építési beruházásáról is közzétehet időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt anélkül, hogy megismételné a korábbi tájékoztatóban már közzétett információkat, egyben egyértelműen fel kell hívnia az ajánlatevők figyelmét arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.

A 184-187. §-hoz

E §-ok a hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályait tartalmazzák. Az ún. klasszikus ajánlatkérői körhöz hasonlóan a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati, illetve részvételi felhívást, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, továbbá az időszakos előzetes tájékoztatót az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők is meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kötelesek közzétenni. Ezeket a hirdetménymintákat nem a Javaslat tartalmazza, hanem a Javaslat felhatalmazása (404. § (2) bekezdés a) pont) alapján alkotandó IM rendelet. A közösségi jog - a 2001/78/EK irányelv - eltérő hirdetmény mintákat dolgozott ki az ún. klasszikus ajánlatkérők és az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatban. Ennek megfelelően a hivatkozott IM rendelet is eltérő hirdetmény-mintákat határoz meg.

A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket az ún. közszolgáltatók esetében is az Európai Unió közbeszerzési hirdetmény közzétételi rendszerében (azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, az ún. TED-adatbankban) kell meghirdetni.

A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését - a Javaslat 404. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő felhatalmazás alapján alkotott - külön jogszabály (kormányrendelet) határozza meg.

Eltérést jelent az ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályozáshoz képest, hogy - a közösségi jogból következően - az ún. közszolgáltatók esetében a hirdetmények kizárólag az eredeti nyelven kerülnek teljes terjedelmükben közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban, míg más hivatalos nyelveken csak a lényeges elemeket tartalmazó összefoglaló jelenik meg (185. § (1) bekezdés). (Az ún. klasszikus ajánlatkérők esetében az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény kerül az EU valamennyi hivatalos nyelvén teljes terjedelmében közzétételre, míg a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény kizárólag az eredeti nyelven kerül teljes terjedelemben közzétételre, más nyelveken pedig csupán a hirdetmény lényeges elemeinek összefoglalása; 45. §.)

A 188-200. §-hoz

E §-ok a nyílt eljárás szabályait tartalmazzák. A Javaslat az ún. klasszikus ajánlatkérői kör tekintetében a nyílt eljárással kapcsolatban megállapított szabályok (48-99. §) megfelelő alkalmazását rendeli, az e §-okban megállapított eltérésekkel.

A közbeszerzési műszaki leírás szabályait határozzák meg - a 93/38/EGK irányelvvel összhangban - a 190-192. §-okban foglalt rendelkezések. Hasonlóan az ún. klasszikus ajánlatkérőkhöz, az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérő is köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az európai műszaki leírásokra (a közös műszaki leírásokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra) hivatkozással kell meghatározni. Ettől az ajánlatkérők kizárólag a Javaslatban (190. § (5) bekezdés) taxatíve nevesített esetekben térhetnek el. A Javaslat alapján azonban az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban megindokolni, hogy miért nem az európai műszaki leírásokra hivatkozással határozta meg a közbeszerzési műszaki leírást.

A 190. § (3) bekezdése az európai műszaki leírások hiánya esetén követendő eljárást szabályozza, meghatározva, hogy ilyen esetekben miként kell a közbeszerzési műszaki leírást megadni. A bekezdésben foglalt rendelkezés az ún. klasszikus ajánlatkérők tekintetében az 58. § (6) bekezdésében megállapított szabályokhoz képest rugalmasabb szabályt jelent: ebben az esetben a közbeszerzési műszaki leírást, amennyire lehetséges, olyan más szabványokra való hivatkozással kell megadni, amelyeket az Európai Unión belül használnak. A 190. § (4) bekezdése szerint továbbá teljesítménykövetelmények is meghatározhatók, illetve meghatározandók.

A 193. § a kizáró okok, míg a 194. § az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága körében állapít meg bizonyos, az általános eljárási rezsim szabályaihoz képest rugalmasabb szabályozást. A kizáró okok körében a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő a Javaslat 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozatot is elfogadjon. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmassága tekintetében pedig a Javaslat alapján az ajánlatkérő - a Javaslatban meghatározottakon túlmenően - egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat. Egyebekben az általános közbeszerzési eljárás tekintetében megállapított rendelkezések irányadóak a különös közbeszerzési eljárásban is a kizáró okok, valamint az alkalmasság kérdésében.

A 195. § az ajánlattételi határidő szabályait tartalmazza, meghatározva annak minimális időtartamát, amely - a 93/38/EGK irányelv 26. cikk (1) bekezdésével összhangban - minimum ötvenkét nap. A határidőt ebben az esetben is az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától kell számítani. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásához a különös közbeszerzési eljárásban is határidő-kedvezmény kapcsolódik: ebben az esetben az ötvenkét napnál rövidebb, főszabályként azonban minimum harminchat napos határidő határozható meg (a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülése esetén). Ez a 36 napos határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ennek azonban feltétele, hogy az ajánlatkérő a hirdetményt elektronikus úton adja fel. Mind a főszabály szerinti ötvenkét napos határidő, mind az időszakos előzetes tájékoztatóhoz kapcsolódó határidő-kedvezmények mértéke a közösségi irányelv hivatkozott rendelkezésével összhangban került meghatározásra: ennél rövidebb határidők meghatározására - a közösségi jog sérelme nélkül - nincs lehetőség. Az ajánlatkérő ugyanakkor hosszabb ajánlattételi határidőt meghatározhat, sőt a 195. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben köteles is hosszabb határidőt meghatározni. Az ajánlattételi határidő meghatározása során az ajánlatkérőnek - a valódi verseny és az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében - úgy kell eljárnia, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő, ajánlattételhez. A megfelelő és megalapozott ajánlatok összeállítása nem elhanyagolható a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem, így a megfelelő határidő meghatározása egyben az ajánlatkérő érdeke is.

A 196. § a különös közbeszerzési eljárás tekintetében rendezi a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás problémakörét. A szabályok a vonatkozó irányelvi szabályokkal (93/38/EGK irányelv 34. cikk (5) bekezdés) összhangban kerültek kialakításra. Az általános közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályaihoz (86. §) képest eltérést jelent, hogy a Javaslat külön nevesíti azt az esetet, amikor az ajánlat állami támogatás miatt tartalmaz kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást. Ebben az esetben az ajánlatkérő ugyanis csak akkor nyilváníthatja érvénytelennek az ajánlatot, amennyiben ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatásról az Európai Bizottságot - az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően - tájékoztatta, vagy hogy az állami támogatást az Európai Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek ítélte, jóváhagyta. Az ajánlatkérő csak azokról az érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot, amelyek az ajánlattevő által nem, vagy nem megfelelően igazolt állami támogatás miatt tartalmaznak kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást.

A 197. § (1) bekezdésének c) pontja kizárólag a különös közbeszerzési eljárásban irányadó, és ezen belül is csak az árubeszerzések tekintetében érvényesíthető kizárási lehetőséget állapít meg: az ajánlatkérő az eljárásból kizárhatja azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. E szabály alkalmazása szempontjából az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szoftver árubeszerzésnek minősítése kizárólag e szabály (továbbá a 199. §-ban foglalt előnyben részesítési szabály) alkalmazása szempontjából került kimondásra (a közösségi jogból következően - 93/38/EGK irányelv 36. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés), ezért nem általánosítható. (Mindig az adott eset összes körülményét kell vizsgálni annak eldöntése során, hogy a szoftver beszerzése árubeszerzésnek vagy szolgáltatás megrendelésnek minősül-e.)

A 199. § az ún. közszolgáltatók esetében - a közösségi jogból következően - az általános közbeszerzési eljárásban nem érvényesülő kötelező előnyben részesítési szabályt határoz meg. E szabály szerint árubeszerzés esetében, az ajánlatkérő - több azonos ajánlat közül - köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani. Az azonosnak minősülő ajánlatokat a 199. § (2) bekezdésének a) pontja adja meg (három százalékos árkülönbözet meghatározott esetekben).

A 201-206. §-hoz

A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályai találhatóak e §-okban. Ezen eljárások az általános közbeszerzési eljárási rezsimben szabályozott meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárásokat jelentenek. Erre is tekintettel a 201. § úgy rendelkezik, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra a IV. fejezetnek a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályait, míg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra a IV. fejezetnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, meghatározott eltérésekkel.

Az egyik legfontosabb eltérést az jelenti, hogy a Javaslat ezen eljárásfajták esetében nem ad lehetőséget a 136. § szerinti gyorsított eljárás lefolytatására (201. § (1) bekezdés második mondat; 201. § (2) bekezdés második mondat), de egyes eljárási határidők lerövidítésére vonatkozó lehetőségek hasonló eredményre vezethetnek.

A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás két szakaszból álló eljárás, amelynek első szakasza az ún. részvételi szakasz. A részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozó határidő, azaz a részvételi határidő minimuma - az általános rezsimben érvényesülő szabályozással egyezően - a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított - harminchét nap (203. § első mondat). Eltérést jelent azonban, hogy részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen lerövidíthető: a részvételi határidőt azonban ebben az esetben is minimum huszonkét napban kell megállapítani. A Javaslat további határidő rövidítési lehetőséget biztosít a hirdetmény elektronikus úton történő feladása esetén: ebben az esetben tizenöt napra rövidíthető a határidő. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi esetben is érvényesül az a megkötés, hogy rendkívüli sürgősség esetében kivételesen lehetséges a határidő ilyen mértékű lerövidítése.

A Javaslat 204. §-a az ajánlattevők létszámának, illetve keretszámának meghatározására ad lehetőséget, mind a meghívásos, mind a tárgyalásos eljárásban.

Az ajánlattételi határidő minimumát az általános eljárási rezsimben, a meghívásos eljárás tekintetében érvényesülő határidőhöz (40 nap - 122. §) képest rövidebb időtartamban állapítja meg a Javaslat: főszabályként - az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított - minimum huszonnégy nap, amely azonban rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, ha az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő. Az ajánlattételi határidő Javaslatban meghatározott szabályai a 93/38/EGK irányelv 26. cikkének (2) bekezdéséből következnek.

207-212. §-hoz

A 93/38/EGK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése alapján az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben konkrét közbeszerzési eljárás meghirdetésére is szolgálhat. E közösségi jogi rendelkezéssel összhangban mondja ki a 183. §, hogy az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat.

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás részletes szabályai e §-okban találhatóak.

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívással indul.

A 208. § (2) bekezdése határozza meg azokat a tartalmi elemeket, amelyeket az előzetes időszakos tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek tartalmaznia kell annak érdekében, hogy egy adott közbeszerzési eljárás meghirdetésére (vagyis quasi részvételi felhívásként) szolgálhasson.

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény alapján az "érdeklődő" vállalkozások a hirdetményben megjelölt határidő lejártáig nyújthatják be írásbeli nyilatkozatukat, amelyben kifejezésre juttatják a (későbbi) közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékukat. Az ajánlatkérőnek ezt követően már nem kell újabb hirdetményt közzétennie a közbeszerzési eljárás megindításáról, hanem elegendő közvetlen részvételi felhívást kiküldenie. A Javaslat értelmében az ajánlatkérő ugyanakkor az összes - a határidő lejártáig szándéknyilatkozat benyújtó - nyilatkozattevő részére köteles a részvételi felhívást (egyidejűleg, írásban) megküldeni (209. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a közvetlen részvételi felhívással szándéknyilatkozatuk megerősítésére és részvételi jelentkezés benyújtására hívja fel a nyilatkozattevőket. E közvetlen részvételi felhívás indítja meg tulajdonképpen a közbeszerzési eljárást, és ezen belül is a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás ún. részvételi szakaszát, amelyben a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők kiválasztása történik meg. A közvetlen részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a 210. § határozza meg.

A Javaslat értelmében a közvetlen részvételi felhívás az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl már nem küldhető ki (209. § (2) bekezdés).

Az ajánlatkérő akkor mentesül az eljárás megindításnak kötelezettsége alól, amennyiben az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzések Tanácsát (209. § (4) bekezdés).

A 211. § - a közösségi jogból következően - harminchét napban állapítja meg a részvételi határidőt, amely határidőt a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától kell számítani. Rendkívüli sürgősség esetén azonban a részvételi határidő kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető (93/38/EGK irányelv 26. cikk (2) bekezdés).

A 213-224. §-hoz

E §-ok az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályait tartalmazzák.

Az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők számára a Javaslat lehetőséget biztosít előminősítési rendszer létrehozására és működtetésére. A jelentkezők (ajánlattevők) előminősítésére szolgáló rendszerrel kapcsolatban a 93/38/EGK irányelv 30. cikke követelményeket támaszt, amelyek a Javaslatnak az ajánlatkérő előminősítési rendszerét szabályozó rendelkezéseibe (215-219. §) is beépítésre kerültek.

Az előminősítési rendszer lényege, hogy az ajánlatkérő előre kiválasztja meghatározott közbeszerzései megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat. Előminősítési rendszer működtetése esetén az ajánlatkérő ún. előminősítési hirdetménnyel is meghirdetheti egy adott közbeszerzése megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárást. A hirdetmény mintáját a 404. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti IM rendelet tartalmazza. A hirdetménynek a 214. § (2) bekezdésében meghatározott elemeket szükségszerűen tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a hirdetmény közbeszerzési eljárás meghirdetésére szolgálhasson.

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására, ugyanakkor az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni (220. § (1)-(3) bekezdés). A közvetlen részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a 221. § határozza meg.

Az ajánlatkérő akkor mentesül az eljárás megindításának kötelezettsége alól, amennyiben az előminősítési hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes (220. § (4) bekezdés). Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre azonban más eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ez utóbbi esetben egyetlen megkötést tartalmaz a Javaslat: az ajánlatkérő kizárólag olyan eljárást alkalmazhat, amely hirdetmény közzétételével indul.

Az ajánlatkérő által működtetett előminősítési rendszerrel kapcsolatos követelményeket a 215-219. §-ok határozzák meg. A minősítési rendszernek objektív követelmények és szabályok szerint kell létrejönnie és működnie. E szempontokat, követelményeket, valamint az előminősítési rendszer működtetésének részleteit maga az ajánlatkérő határozhatja meg, összhangban a Javaslatban lefektetett követelményekkel. Az előminősítési rendszer - az ajánlatkérő döntésétől függően - különböző minősítési fokozatokból állhat, továbbá az ajánlatkérő maga határozhatja meg az előminősítési rendszer időtartamát. Az ajánlatkérő az ún. előminősítési szempontokat, vagyis a jelentkezők listára vételének feltételeit és igazolási módjait a 216. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban köteles meghatározni, és azt az előminősítési hirdetményben meghirdetni. Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon. Így például tilos olyan adminisztratív, pénzügyi vagy műszaki feltételek előírása, amelyek egyes jelentkezőkre érvényesek, míg másokra nem, továbbá nem követelhető meg olyan vizsgálat elvégzése vagy olyan igazolás (nyilatkozat) beszerzése, csatolása, amellyel már rendelkezik az ajánlatkérő.

Az ajánlatkérő köteles az előminősítési rendszer működésére vonatkozó szabályokat, illetve a minősítési szempontokat valamennyi érdekelt számára hozzáférhetővé tenni. Erre szolgál az ún. előminősítési hirdetmény, amelyet évenként köteles közzétenni az ajánlatkérő, amennyiben három évnél hosszabb az előminősítési rendszerének időtartama.

Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket.

Az érdeklődők az előminősítési hirdetmény alapján előminősítési kérelmet nyújthatnak be az ajánlatkérőhöz. Az előminősítési kérelem elbírálási határidejét az ajánlatkérő köteles előre meghatározni, méghozzá a 217. § (1) bekezdése értelmében az előminősítési dokumentációban. A Javaslat garanciális szempontból egyben meghatározza az elbírálási határidő maximális időtartamát (három hónap). A Javaslat értelmében az előminősítési dokumentáció készítése kötelező.

A 219. § az előminősítési kérelem elbírálásával kapcsolatos garanciális szabályokat tartalmaz, biztosítva egyben a jogorvoslat lehetőségét a kérelem elutasítása esetére. A § egyben a listáról való törlés szabályait is meghatározza, és ugyancsak biztosítja a jogorvoslat lehetőségét a listáról való törlés ellen. A jogorvoslati eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

Az ajánlatkérő listát vezet az előminősített jelentkezőkről. Az előminősített jelentkezők listája elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak.

A 225-231. §-hoz

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait szabályozzák e §-ok. A közösségi joggal összhangban a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kivételes eljárásnak tekinti a Javaslat az ún. közszolgáltatók esetében is. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén választhatja az ajánlatkérő ezt az eljárási fajtát. A 225. § (1)-(5) bekezdései taxatív módon meghatározzák - a 93/38/EGK irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetköreit.

A 232-237. §-hoz

E §-ok az ún. keret-megállapodásos eljárás szabályait tartalmazzák.

A Javaslat által bevezetésre kerülő keret-megállapodásos eljárás a közbeszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Lényege, hogy az ajánlatkérő - a két részből álló eljárás első részében - hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, amelyekkel keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keret-megállapodásban részes "kiválasztott" ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt: ebben a második részben az ajánlatkérő(k) és az ajánlattevő(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keret-megállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. Az ajánlattevő egyébként a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keret-megállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőben, illetőleg körülményben tér el a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását (236. § (1) bekezdés). (Az ajánlatkérő egyébként hirdetmény közzétételével induló egyéb eljárást is alkalmazhat a keret-megállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására; 234. § (3) bekezdés.)

A Javaslat alapján kizárólag az ún. közszolgáltatók alkalmazhatnak keret-megállapodásos eljárást a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tekintetében. Ennek magyarázata, hogy a közösségi jog csak ezen ajánlatkérői kör esetében teszi lehetővé a keret-megállapodásos eljárást (93/38/EGK irányelv 1. cikk 5. pont, 5. cikk), míg az ún. klasszikus ajánlatkérői körre vonatkozó közösségi irányelvek nem. A Javaslat alapján az ún. közszolgáltatók mind a közösségi értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzéseik (288. §) esetében jogosultak keret-megállapodás kötésére. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzések esetében a Javaslat alapján az ún. klasszikus ajánlatkérői kör is alkalmazhatja ezt az eljárást (246. § (3) bekezdés; 259-264. §).

A keret-megállapodás fogalmát a 4. § 12. pontja határozza meg; ez alapján meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. A Javaslat négy évben maximálja a keret-megállapodás tartamát (233. § (4) bekezdés). A közpénzfelhasználás nyilvánosságának biztosítása érdekében a Javaslat kimondja, hogy a keret-megállapodás nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különböző eljárástípusok előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről - a nyilvánosságot biztosító - hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a - nagyobb rugalmasságot biztosító - tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos közbeszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége előre nem határozható meg. Az eljárás második szakaszában alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében - a nyilvánosság biztosítása érdekében - érvényesül a döntőbizottsági kontroll (234. § (1) bekezdés). A keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A Javaslat által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keret-megállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.

A 238. §-hoz

A Javaslat 4. melléklete (161. § (2) bekezdés) szerinti szolgáltatások megrendelése esetében az ún. közszolgáltatók is jogosultak ún. egyszerűsített eljárás lefolytatására. Ez a lehetőség a közösségi jogból következik (93/38/EGK irányelv 15. cikk; XVI B melléklet).

A § az egyszerűsített eljárásnak az ún. klasszikus ajánlatkérői kör tekintetében megállapított szabályainak (146-152. §) megfelelő alkalmazását rendeli el az ún. közszolgáltatók esetében, néhány, a §-ban foglalt eltéréssel.

A Javaslat továbbá azt is egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő egyszerűsített eljárás alkalmazásával nem köthet keret-megállapodást.

A 239. §-hoz

Az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozó 93/38/EGK irányelv is szabályozza a tervpályázati eljárást, ezen ajánlatkérői kör esetében is kötelezővé téve a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelezettségét meghatározott értékhatár fölött. A 93/38/EGK irányelv 23. cikke a 92/50/EGK irányelv 13. cikkével azonos módon szabályozza e kérdéskört, így e tekintetben nincs szükség az általános szabályokhoz képest eltérő szabályok meghatározására. A § egyértelművé teszi, hogy az ún. közszolgáltatóknak a 154-160. § szabályai szerint kell a tervpályázati eljárást lefolytatnia, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a 177. § szerinti értékhatárt.

A 240. §-hoz

E §-sal kezdődnek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések (240-291. §), és ezen belül is az ún. általános közbeszerzési eljárásra, azaz az ún. klasszikus ajánlatkérői körre vonatkozó rendelkezések (240-270. §).

Mivel a közösségi közbeszerzési értékhatárokhoz való igazodás nem teszi feleslegessé, és nem is zárja ki a nemzeti értékhatárok fenntartását, a Javaslat nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, valamint ehhez kapcsolódó eljárási rendet is meghatároz.

A közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezései ugyanis csak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog alapján a tagállamoknak azonban lehetősége van a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok fenntartására, és ehhez kapcsolódó eljárási rend kialakítására. Tekintettel arra, hogy az európai közösségi értékhatárok nagyságrendileg magasabbak a hatályos hazai közbeszerzési értékhatároknál, továbbra is indokolt nemzeti értékhatárok fenntartása. E kérdésben a Javaslat kidolgozása során konszenzus alakult ki, külön is kiemelendő, hogy a (közérdek szempontjainak, az ajánlatkérők és ajánlattevők érdekeinek kifejezésére és képviseletére hivatott) Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevőszék különösen fontosnak tartja a nemzeti értékhatárok további fenntartását. E nemzeti értékhatárok fenntartása ugyanakkor nem öncél, hanem ezen keresztül kívánja biztosítani a Javaslat, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és nyilvánosságot biztosító közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. Hangsúlyozandó az is, hogy a Javaslat kidolgozásának elsődleges célja ugyan jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, ugyanakkor legalább ilyen fontos cél a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelőzése érdekében. A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát - számos más rendelkezésén túl - az ún. közbeszerzési értékhatárok meghatározásán keresztül is biztosítani kívánja.

A nemzeti értékhatárokat, és az ehhez kapcsolódó eljárásrendet a közösségi jog kifejezetten nem szabályozza, ugyanakkor az Európai Közösséget létrehozó szerződés elveit alkalmazni kell a közösségi értékhatárok alatti beszerzésekre is, így egyfajta versenyeztetési szabályoknak érvényesülniük kell, továbbá biztosítani kell az esélyegyenlőséget, az átláthatóságot, az objektivitást.

Mivel a közösségi jog szabályai csak a közösségi értékhatárok feletti beszerzések esetében hatnak kényszerítően, az az alatti értékű beszerzések esetében nem, így a jogalkotónak is nagyobb a mozgástere a részletszabályok kidolgozása során. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz kapcsolódó részletes eljárási szabályrendszer (indokolt mértékben) eltérő is lehet a közösségi szabályoktól.

Eltérő eljárási rend kialakítására tehát elvileg lehetőség van, azonban - tekintettel egyrészt a hatályos szabályokra, másrészt arra, hogy a Javaslat egyébként is differenciált szabályozást vezet be - nem célszerű az eljárási rendszert túlságosan bonyolítani, és két egymástól teljes mértékben eltérő rendszert létrehozni. Továbbá az Európai Közösséget létesítő Római Szerződésben foglalt elveket (pl. diszkrimináció tilalma; az áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok, elvek) e közbeszerzések szabályozása során is figyelembe kell venni. Mindez lehetőséget biztosított arra, hogy a Javaslat egyszerűbb, rugalmasabb eljárást biztosító szabályokat állapítson meg e közbeszerzések tekintetében (így például az ún. keret-megállapodásos eljárás alkalmazása, határidők rövidítése, bizonyos esetekben tárgyalás megengedése a meghívásos vagy nyílt eljárás végén).

A 241. §-hoz

A 241. § a nemzeti értékhatáros rezsim általános közbeszerzési eljárása tekintetében határozza meg a Javaslat személyi hatályát. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében ajánlatkérőnek minősülnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (lásd a 22. §-hoz fűzött indokolást), továbbá ajánlatkérőnek minősül az a szervezet is, amelynek közbeszerzését valamely ajánlatkérőként meghatározott szervezet költségvetési forrásból, illetve az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja [b) pont], továbbá az olyan szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány készfizető kezességet vállalt az államháztartási törvény alapján, feltéve, hogy a kezességvállalás mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat [c) pont].

A c) pontban meghatározott ajánlatkérők esetében hangsúlyozni kell, hogy e szervezetek a VI. fejezet szabályai szerint kötelesek eljárni a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott közbeszerzés megvalósítása esetén, még akkor is, amennyiben a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ennek oka, hogy a közösségi jog nem állapít meg eljárási kötelezettséget a kezességvállalás útján történő "támogatás" esetére. A hatályos szabályozáshoz képest azonban mindenképpen visszalépést jelentene, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége a jövőben nem terjedne ki a kezességvállalás eseteire. Mivel azonban a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések körében a közösségi joggal teljes mértékben összhangban kell meghatározni a Javaslat személyi hatályát, a kezességvállalás kérdéskörét a nemzeti értékhatáros rezsimben tudja kezelni a Javaslat. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a Kormánynak az egyedi állami kezesség elvállalásakor a kezességvállaló határozatban el kell rendelnie a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzési eljárás alkalmazását. Ennek értelmében a Javaslat tárgyi hatálya alá eső beszerzéseknél, amelyeknek pénzügyi terheit a Kormány készfizető kezességvállalással segíti, és a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni (lásd a Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének c) pontját az Áht. módosításáról.).

A 242-243. §-hoz

E §-ok a nemzeti értékhatáros rendszer általános közbeszerzési eljárásának tárgyi hatályát és a kivételek körét határozzák meg. A nemzeti értékhatáros rezsimben, az általános közbeszerzési eljárás tekintetében a következő közbeszerzési tárgyakat szabályozza a Javaslat: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés, illetőleg szolgáltatási koncesszió. A Javaslat az egyes közbeszerzési tárgyak meghatározása esetében visszautal a közösségi értékhatáros rezsim fogalom meghatározásaira, vagyis a két rezsimben - a 242. § (2) bekezdésében az árubeszerzés tekintetében meghatározott kivételtől, illetve a szolgáltatási koncessziótól eltekintve - azonos módon kell a közbeszerzési tárgyakat értelmezni.

A 242. § (2) bekezdés az árubeszerzés fogalmát - a közösségi rezsimben érvényesülő fogalomhoz képest - kibővíti, és az árubeszerzés körébe vonja az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az ajánlatkérő részéről történő megszerzését is. A közösségi értékhatáros rezsim tárgyi hatálya tehát - a közösségi jogból következően - nem tejed ki az ingatlannal kapcsolatos beszerzésekre. Az irányelvek (konkrétan az árubeszerzésről szóló 93/36/EGK irányelv) hatálya ugyanis nem terjed ki e beszerzésekre, mivel az egységes belső piac megfelelő működése, illetve a határon átnyúló jellegű ügyletek szempontjából e beszerzéseket nem tartotta a közösségi jogalkotó relevánsnak. A hatályos magyar közbeszerzési jog azonban az ingatlan beszerzéseket is szabályozza, így visszalépést jelentene, amennyiben a Javaslat nem vonná a tárgyi hatálya alá e közbeszerzéseket. Az ingatlan-beszerzéssel kapcsolatban azt is hangsúlyozni kell, hogy a VI. fejezet (vagyis a nemzeti rezsim) eljárási szabályai szerint kell eljárni, még abban az esetben is, amennyiben a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. A Javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlannal kapcsolatos közbeszerzés megvalósítása érdekében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytasson le (257. § (2) bekezdés).

A Javaslat új eleme a hatályos szabályozáshoz képest a szolgáltatási koncesszió, mint közbeszerzési tárgy szabályozása. A Javaslat ugyanakkor a szolgáltatási koncessziót kizárólag a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében szabályozza, tekintettel arra, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra, így nem szükséges a közösségi értékhatáros eljárási rezsimben e beszerzési tárgy szabályozása.

A Javaslat meghatározása alapján a szolgáltatási koncesszió a szolgáltatás-megrendelés egyik fajtája; olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt (242. § (4) bekezdés). A szolgáltatási koncesszió tehát egyfajta szolgáltatás-megrendelés azzal, hogy a fő eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg. A szolgáltatási koncesszió esetében követendő eljárást a 266-267. § szabályai határozzák meg.

A 244-245. §-hoz

A 244. § a nemzeti közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A mindenkori értékhatár meghatározásakor kettős szempontnak kell érvényesülnie. Egyfelől a közbeszerzési értékhatárnak olyan mértékűnek kell lennie, amely elősegíti a közbeszerzési törvény céljainak a megvalósulását, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás kiadásainak hatékony felhasználását; ennek érdekében úgy kell meghatározni azt, hogy a közbeszerzések minél nagyobb hányadára terjedjen ki a Javaslat hatálya. Másfelől azonban - tekintettel a közbeszerzési eljárás időigényes, költséges voltára - a kevésbé jelentős, kisebb összegű közbeszerzéseknél célszerűbb egy egyszerűbb eljárási rend bevezetése (lásd egyszerű közbeszerzési eljárás - 292-302. §). E kettős szempont alapján - a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig terjedő időtartamra - megállapított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a Javaslat 402. §-ának (1)-(2) bekezdése tartalmazza. A 2006. évre és az azt követő évekre az éves költségvetési törvény állapítja meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsa - tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzési Értesítőben közzé tesz.

A 246-251. §-hoz

E §-ok a nemzeti értékhatáros rezsim általános közbeszerzési eljárásának általános szabályait tartalmazzák.

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések szabályaihoz képest sajátos elem, hogy a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott feltételek mellett a nyílt, illetve meghívásos eljárás végén az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel tárgyaljon (254. §).

További sajátosság, hogy a nemzeti értékhatáros rezsimben nem csak az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők alkalmazhatnak keret-megállapodásos eljárást, hanem az ún. klasszikus ajánlatkérők is.

A Javaslat lehetőséget biztosít (ugyanakkor nem teszi kötelezővé) az ajánlatkérők számára előzetes tájékoztató közzétételére az általuk tervezett, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzésekről (247-248. §).

A nemzeti értékhatárokat elérő (de a közösségi értékhatárok alatti értékű) közbeszerzési eljárásokat továbbra sem kell az Unió szintjén meghirdetni, hanem elegendő a Közbeszerzési Értesítőben (a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában), illetve elektronikus változatában történő meghirdetés. Újdonság, hogy a hirdetményeket elektronikus úton is el lehet juttatni a Közbeszerzések Tanácsa részére. Az elektronikus úton történő küldés lehetősége az elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása felé vezető út első lépésének is tekinthető. Szintén új elem, hogy a Javaslat határidőt ír elő a hirdetmény megjelentetésére: a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül kell közzétenni, gyorsított eljárás, illetve a hirdetmény elektronikus úton történő megküldése esetében pedig legkésőbb öt napon belül. A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit továbbra is a feladó viseli, továbbá a jövőben is lektorálásra kerülnek a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldött hirdetmények a megjelentetés előtt, vagyis a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményeket megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.

A hatályos szabályokhoz képest ugyancsak új eleme a Javaslatnak a 249. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely határidőt ír elő a Közbeszerzések Tanácsa részére a hirdetmények közzétételére. Ennek értelmében a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül közzé kell tenni; gyorsított eljárás, valamint a hirdetmény elektronikus úton történő feladása esetében pedig legkésőbb öt napon belül.

A 252-254. §-hoz

A nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében a Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy a közösségi értékhatáros rezsim vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni a nemzeti rezsim közbeszerzéseire (közbeszerzési eljárásaira) is, bizonyos eltérésekkel. Ennek magyarázata az, hogy a Javaslat - a jogalkalmazás szempontjaira is tekintettel - nem hoz létre a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a közösségi rezsimtől teljes mértékben eltérő eljárási rendet, csupán bizonyos pontokon, meghatározott eljárási cselekmények tekintetében állapít meg eltérő szabályokat, egyrészt az ajánlatkérők számára rugalmasabb megoldási lehetőségek biztosítása érdekében (pl. tárgyalás lehetősége a nyílt, illetve meghívásos eljárás végén), másrészt, mert nincs például szükség a közbeszerzési eljárások uniós szintű meghirdetésére.

Így a nemzeti rezsim nyílt eljárásaira a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) kell megfelelően alkalmazni, a 253-254. § szerinti eltérésekkel. Az egyik eltérést az ajánlattételi határidő eltérő szabályozása jelenti. Mivel a nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzések esetében már nagyobb a jogalkotó mozgástere, mint a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében, lehetőség van arra, hogy a Javaslat az eljárási határidőket a közösségi irányelvektől eltérő módon szabályozza, és így például a hirdetmények elektronikus úton való feladásához, illetve a teljes terjedelmű dokumentáció térítésmentes elektronikus úton történő hozzáférhetővé tételéhez határidő kedvezményeket kapcsoljon. Főszabályként az ajánlattételi határidő itt is (az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított) minimum 52 nap, azonban e határidő a hirdetmény elektronikus feladása esetén rövidíthető oly módon, hogy minimálisan 45 nap lehet. Az előzetes összesített tájékoztató közzététele itt is határidő kedvezményt von maga után, - a közösségi értékhatáros rezsimhez hasonlóan - minimum 36 napra rövidíthető, feltéve, hogy a Javaslatban írt feltételek fennállnak. Új elem viszont, hogy - a 36 nap helyett - minimum 29 napban is meghatározható az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus feladása esetén (253. § (2) bekezdés a) pont), rendkívüli sürgősség esetében - a hirdetmény elektronikus feladása esetén - pedig minimum 22 nap (74. § (2) bekezdés).

A fenti 52, 45, 36 vagy 29 nap helyett további öt nappal rövidebb határidő állapítható meg, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi. Vagyis: minimum 47, 40, 31 vagy 24 napos ajánlattételi határidő írható elő (253. § (2) bekezdés b) pont)

Új eleme a Javaslatnak, hogy a közösségi értékhatár alatti értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a nyílt (és a meghívásos eljárás) végén, az ajánlatok értékelését követően kivételesen, a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén tárgyalást kezdeményezhet. Az ajánlatkérő a Javaslat szerint akkor kezdeményezhet tárgyalást, ha egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett megfelelő ajánlatot a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb legfeljebb két ajánlat. A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel azonban kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat, és az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan csak kedvezőbb ajánlatot tehet (254. §).

A 255. §-hoz

A § a két szakaszból álló eljárások, vagyis a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás közös szabályait határozza meg. Ezekre az eljárásokra a IV. fejezet 4. címének (100-121. §) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Eltérő szabályt jelent a részvételi határidőre vonatkozó, a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés. A Javaslat ugyanis ebben az esetben is határidő-kedvezményt kapcsol a hirdetmény elektronikus feladásához. Ennek értelmében az ajánlatkérő a részvételi határidőt - a közösségi értékhatáros rezsimben irányadó szabállyal egyezően (107. § (1) bekezdés) - a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítandó minimum 37 napban köteles megállapítani. A hirdetmény elektronikus feladása esetén azonban a részvételi határidő hét nappal lerövidíthető, vagyis minimum 30 nap lehet. A másik eltérést az jelenti, hogy az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményéről (vagy eredménytelenségéről) tájékoztatót köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben.

A 256. §-hoz

A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő tekintetében a közösségi rezsimben érvényesülő szabályok az irányadóak, vagyis főszabályként minimum 40 nap (az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számítva), előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 nap, feltéve, hogy a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülnek (122. § (1)-(2) bekezdés).

A közösségi rezsimben érvényesülő szabályokhoz képest azonban eltérést jelent, hogy a fenti 40, illetve 26 nap helyett öt nappal rövidebb határidő állapítható meg, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül, elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi. Vagyis az ajánlattételi határidő minimum 35, illetve 21 nap lehet.

Szintén eltérés a közösségi rezsimhez, és egyben a meghívásos eljárás hatályos szabályozásához képest is újdonságot jelent, hogy a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának végén az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményezhet a 254. § szabályai szerint.

A 257. §-hoz

A tárgyalásos eljárást a Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben is kivételes eljárásnak tekinti: az ajánlatkérők főszabályként nyílt vagy meghívásos eljárást kötelesek lefolytatni a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozó közbeszerzésük megvalósítása érdekében. Tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhatnak, amennyiben azt a Javaslat megengedi (246. § (1) bekezdés). Ez vonatkozik mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásra. A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazási esetköre megegyezik a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzések tekintetében a 124. § (2) bekezdésében meghatározott esetekkel. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő egyrészt a 125. §-ban nevesített esetekben alkalmazhat, másrészt a 257. § (2) bekezdésében, kizárólag a nemzeti értékhatáros rezsim tekintetében érvényesülő esetekben. Az említett § egyrészt az ingatlan tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányuló közbeszerzés, másrészt a keret-megállapodás (259.§) alapján kötendő szerződés esetében biztosít lehetőséget hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására.

A 258. §-hoz

A Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben is biztosítja a gyorsított eljárás alkalmazásának lehetőségét.

A 259-264. §-hoz

E §-ok az ún. keret-megállapodásos eljárás szabályait tartalmazzák.

A Javaslat által bevezetésre kerülő keret-megállapodásos eljárás a közbeszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Lényege, hogy az ajánlatkérő - a két részből álló eljárás első részében - hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, amelyekkel keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keret-megállapodásban részes "kiválasztott" ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt: ebben a második részben az ajánlatkérő(k) és az ajánlattevő(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keret-megállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. Az ajánlattevő egyébként a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keret-megállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőben, illetőleg körülményben tér el a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását (257. § (2) bekezdés b) pont).

A keret-megállapodás fogalmát a 4. § 12. pontja határozza meg; ez alapján meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. A Javaslat négy évben maximálja a keret-megállapodás tartamát (260. § (4) bekezdés). Az eljárás nyilvánosságának biztosítása érdekében a Javaslat kimondja, hogy a keret-megállapodás nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különböző eljárástípusok előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről - a nyilvánosságot biztosító - hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a - nagyobb rugalmasságot biztosító - tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos közbeszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége előre nem határozható meg. Az eljárás második szakaszában alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében - a nyilvánosság biztosítása érdekében - érvényesül a döntőbizottsági kontroll (261. § (1) bekezdés utolsó mondat). A keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A Javaslat által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keret-megállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.

A 265. §-hoz

A § az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. A Javaslat a közösségi értékhatárokat elérő értékű építési koncesszióra vonatkozóan megállapított szabályok (137-144.§) alkalmazását rendeli el, a §-ban meghatározott eltérésekkel. Ilyen eltérő szabályt jelent, hogy az eljárást megindító hirdetmény elektronikus úton történő feladásához a Javaslat határidő-kedvezményt kapcsol: nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban pedig a részvételi határidő legfeljebb hét nappal rövidíthető le. Továbbá az ajánlatkérő keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhat, valamint lehetősége van arra, hogy a nyílt vagy a meghívásos eljárás végén - a 254. §-ban foglaltakkal összhangban - tárgyalást kezdjen az ajánlattevőkkel. Ugyancsak eltérést jelent, hogy a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszának végén a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell közzétennie. Az ajánlattételi határidő legrövidebb tartamára vonatkozó rendelkezések (253. §) az építési koncesszió esetében is alkalmazandóak.

A 266-267. §-hoz

Új eleme a Javaslatnak a szolgáltatási koncesszió, mint közbeszerzési tárgy szabályozása. A szolgáltatási koncesszió azonban csak a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében kerül szabályozásra, tekintettel arra, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra.

A Javaslat meghatározása alapján a szolgáltatási koncesszió a szolgáltatás-megrendelés egyik fajtája; olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt (242. § (4) bekezdés). A szolgáltatási koncesszió tehát egyfajta szolgáltatás-megrendelés azzal, hogy a fő eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg.

A szolgáltatási koncessziónál a Javaslat 266-267. §-aiban megállapított szabályok szerint kell eljárni, mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében. Az ajánlatkérőnek szolgáltatási koncesszió esetén is hirdetmény közzétételével kell az eljárást megindítania, ugyanakkor szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás) szerint jár el. (Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat, gyorsított eljárást és keret-megállapodásos eljárást pedig nem alkalmazhat.)

Az ajánlatkérő csak az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálhatja el az ajánlatokat.

A Javaslat továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény összhangját. Amennyiben a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia.

A 268-269. §-hoz

A 4. mellékletben meghatározott szolgáltatások megrendelése esetében a Javaslat a nemzeti rezsimben is lehetőséget biztosít egyszerűsített eljárás lefolytatására, továbbá a jogi szolgáltatások körében, a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységek tekintetében az ajánlatkérőt itt is megilleti a választási lehetőség atekintetben, hogy közbeszerzési eljárás keretében köt-e szerződést, vagy anélkül. (Ez utóbbi esetben is köteles azonban - a nyilvánosság biztosítása érdekében - a szerződés megkötéséről tájékoztatót közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben.).

A 270. §-hoz

A Javaslat a nemzeti rezsimben is kötelezővé teszi tervpályázati eljárás lefolytatását, amennyiben annak értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat. A tervpályázati eljárás tekintetében irányadó értékhatárokat a 244. § (2) bekezdése tartalmazza. A Javaslat meghatározása alapján a tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja (4. § 36. pont).

A 271-274. §-hoz

A 271-291. §-ok szabályozzák a vízügyi, az energia, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és a postai ágazatokban működő egyes szervezetek tekintetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket, és az ahhoz kapcsolódó eljárási rendet.

A nemzeti rezsim különös közbeszerzési eljárása hatálya alá tartozó szervezetek, vagyis az ajánlatkérők körét határozza meg a 271. § (1) bekezdése, illetve a 272. §. Ennek értelmében ajánlatkérőnek minősülnek egyrészt a 162. §-ban meghatározott szervezetek, (vagyis a közösségi rezsim különös közbeszerzési eljárása tekintetében ajánlatkérőnek minősülő szerezetek), továbbá az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtó egyes szervezetek. (A Javaslat nem állapít meg a közbeszerzési szabályok alkalmazása szempontjából irányadó sajátos fogalmat az egyetemes postai szolgáltatásra, hanem - a 4. § 3. pontja értelmében - a postáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.)

Az ún. közszolgáltatókra irányadó közösségi rezsimhez képest eltérést jelent tehát, hogy a nemzeti rezsim a postai tevékenységet is a releváns tevékenységek között sorolja fel. Az eltérés indoka, hogy a vonatkozó hatályos közbeszerzési irányelv (93/38/EGK irányelv) nem sorolja fel a releváns tevékenységek között a postai tevékenységet, míg az új irányelvtervezet már kiterjeszti tárgyi hatályát meghatározott postai szolgáltatásokra. Továbbá a hatályos közbeszerzési törvény alapján is kiterjed a közbeszerzési szabályozás hatálya a Magyar Posta Rt.-re (Kbt. 1. § e) pont); így a Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben helyezi el a postai tevékenységet azzal, hogy egyelőre kizárólag az egyetemes postai szolgáltatásokat határozza meg releváns tevékenységként. Ez azt is jelenti egyben, hogy a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseknél (függetlenül attól, hogy a közösségi értékhatárokat elérik) a Javaslat VII. fejezete szerint kell eljárni (nemzeti rezsim a különleges közbeszerzési eljárásokra).

A nemzeti rezsimben is kizárólag azokra a közbeszerzésekre kell alkalmazni a különös közbeszerzési eljárás szabályait, amelyek közvetlenül összefüggnek az ajánlatkérő által végzett releváns tevékenységgel (kivéve, ha az ajánlatkérő egyben ún. klasszikus ajánlatkérőnek is minősülne.)

A Javaslat tárgyi hatálya alá ezen ajánlatkérői kör esetében az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tartozik, vagyis sem az építési koncesszió, sem a szolgáltatási koncesszió esetén lefolytatandó eljárás kötelezettsége nem vonatkozik az ún. közszolgáltatókra. Tervpályázati eljárás lefolytatására azonban ezen ajánlatkérői kör is köteles, továbbá a szolgáltatások körében itt is érvényesül a kettősség, vagyis a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás lefolytatására van lehetőség.

A 275-280. §-hoz

E §-ok a különös közbeszerzési eljárás általános szabályait tartalmazzák. A Javaslat a nemzeti rezsimben is rugalmasabb szabályokat állapít meg az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseire, nagyobb mozgásteret adva az ajánlatkérőknek.

Az általános közbeszerzési eljáráshoz (és egyben az ún. közszolgáltatókra vonatkozó hatályos szabályozáshoz) képest eltérést jelent, hogy az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt, a meghívásos és a - hirdetménnyel induló - tárgyalásos eljárás lefolytatása között. Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az ún. közszolgáltatók is kizárólag a Javaslat által taxatíve felsorolt esetekben választhatnak (275. § (1) bekezdés). A nyílt és meghívásos eljárás végén az ún. közszolgáltató ajánlatkérők is jogosultak a Javaslatban meghatározott feltételek mellett tárgyalni az ajánlattevőkkel.

Az ún. közszolgáltatók - a nemzeti rezsimben is - a hagyományos nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljáráshoz képest két további speciális esetkörben alkalmazhatják a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást.

Egyrészt ilyen az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás. Ebben az esetben az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben - meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányuló - részvételi felhívásként is szolgál. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás már további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul (285. §). Másrészt alkalmazni lehet előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást (286. §).

Az ún. közszolgáltató ajánlatkérők keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (275. § (4) bekezdés; 288. §). Nem alkalmazhatnak viszont gyorsított eljárást, de egyes eljárási határidők lerövidítésének lehetősége hasonló eredményre vezethet.

A 276. § az előzetes összesített tájékoztatóról rendelkezik, azonban nem teszi kötelezővé, csupán lehetőséget biztosít annak készítésére és közzétételére.

A 281-291. §-hoz

A §-ok az egyes eljárás-fajtákat szabályozzák. Tekintettel arra, hogy a Javaslat nem hoz létre a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében a közösségi rezsimtől teljes mértékben eltérő eljárásrendet, a Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy az egyes eljárásfajták esetében a közösségi rezsim különös közbeszerzési eljárásának (V. fejezet) szabályait rendeli megfelelően alkalmazni, és az VII. fejezet körében csak azokat az eljárási szabályokat írja le, amelyek eltérést jelentenek a közösségi rezsim szabályaihoz képest, így nem kell azonos tartalmú szabályokat többször megismételni. E §-ok tehát csak az eltérő szabályokat határozzák meg.

A 292-302. §-hoz

E §-ok a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre, az ún. egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket foglalják magukban.

A Javaslat a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetében - az értékhatár feletti közbeszerzések szabályaihoz képest - egyszerűbb eljárási rendet határoz meg. A Javaslat ezt "egyszerű közbeszerzési eljárásnak" nevezi, és ez váltja fel a - jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott - szabadkézi vételes eljárást (lásd: a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet). A hatályos szabályozással ellentétben, amely - a 700 ezer forint értékhatárt meghaladó (de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő) értékű - árubeszerzések, valamint szolgáltatások megrendelésére, illetve ezek előkészítésére terjed ki, az új szabályozás szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás hatálya az építési beruházásokra is kiterjed. A jelenlegi értékhatár pedig felemelésre kerül. A Javaslat - a 2004. január 1-jétől - 2005. december 31-éig terjedő időre - árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében 2 millió forintra, míg építési beruházás esetében 10 millió forintra tesz javaslatot (402. § (4) bekezdés). A szabadkézi vétellel történő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet a 2004. január 1. és április 30. közötti időre úgy módosul majd, hogy az építési beruházásokra is kiterjed a rendelet hatálya (403. § (2) bekezdés).

Az egyszerű közbeszerzési eljárás tekintetében a 293. § határozza meg a Javaslat alanyi hatályát, vagyis az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteket. Ennek értelmében a Javaslat személyi hatálya alá - eltérően a szabadkézi vételre vonatkozó hatályos szabályoktól - nem csupán a központi költségvetési szervek tartoznak, hanem

- minden olyan szervezet, amely a Javaslat értelmében (az általános közbeszerzési eljárás tekintetében) ajánlatkérőnek minősül (vagyis a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek), illetve

- amelynek közbeszerzését a Javaslat e részének hatálya alá tartozó szervezet vagy szervezetek költségvetési forrásból, illetve az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják;

- továbbá a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával, összhangban a közösségi elvárásokkal. A kizárólagos jog fogalmát a 4. § 13. pontja határozza meg.

Ugyanakkor nem terjed ki az egyszerű közbeszerzési eljárás hatálya az ún. közszolgáltatókra.

Az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya alá az árubeszerzés, az építési beruházás és szolgáltatás megrendelése tartozik (295. § (1) bekezdés). Nem kell azonban egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni sem építési koncesszió, sem szolgáltatási koncesszió esetében. A Javaslat ugyanakkor a tervpályázati eljárást is szabályozza az egyszerű közbeszerzési eljárás keretében (301-302. §).

Az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérőa) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásbeli ajánlattételi felhívást feladni, vagy

hirdetmény útján köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, amennyiben a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét (299. § (1) bekezdés a) pont). Ha nem éri el, akkor nem kell az ajánlattételi felhívást megjelentetnie a Közbeszerzési Értesítőben, hanem közvetlenül küldheti azt meg az ajánlattevőknek. A Javaslat azt a követelményt támasztja, hogy legalább három ajánlattevőnek kell egyidejűleg megküldeni a felhívást. A Javaslat azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is közzétegye a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívást. Az egyszerű eljárásnak a többi eljárási fajtához viszonyított valóban egyszerű szabályait a kötelezően érvényesülő rendelkezéseket a 300. § tartalmazza.

A 303-306. §

A Javaslat Ötödik része a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása és teljesítése, továbbá a közbeszerzések ellenőrzése tekintetében tartalmaz néhány speciális szabályt.

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítását a Javaslat csak meghatározott feltételek fennállása esetén (kivételes esetekben) teszi lehetővé: a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a 303. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével történő módosításához szankciót fűz, annak érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására.

Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (előre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), e jogsértés miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. A Javaslat szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés módosításáról (307. § (1) bekezdés).

A Javaslat eljárás indítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás, vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a 332. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, illetve az ellenőrző szervek pedig a Közbeszerzések Tanácsa jelzése alapján (is). A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a belső ellenőrzést végzőknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt (307. § (2) bekezdés). Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon (340. § (6) bekezdés). Határozata - az általános szabályok szerint - a bíróság előtt megtámadható.

A szerződés teljesítésével kapcsolatban a Javaslat egyfelől a nyertes ajánlattevőként szerződő félre, illetve meghatározott alvállalkozóira, másfelől az ajánlatkérőként szerződő félre az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatban állapít meg követelményeket. A jogkövetkezmények a 304. § tekintetében hasonlóak az előzőekben írtakhoz.

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági társaság létrehozására köteles (52. §). A szerződésszerű teljesítés érdekében megkövetelt társaságalapítás elmaradása a megfelelő teljesítést veszélyeztetheti. Így, ha a nyertes a közbeszerzésre irányuló szerződés aláírásától számított 60 napon belül a társasági szerződés megkötését (illetve az alapszabály elfogadását) a cégbírósághoz nem jelenti be, az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja. A szerződés aláírásától számított 60 napos határidő tehát nem a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére, hanem a gazdasági társaságot alapító társasági szerződés cégbírósághoz történő bejelentésére vonatkozik. Az ajánlatkérő jogszerű, egyoldalú szerződés megszüntetése nem jár kártalanítási kötelezettséggel (306. § (1) bekezdés). A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy e feltétel a szerződés kötelező tartalmi elemét képezi, így a szerződésnek akkor is része, ha a felek erről nem, vagy eltérően állapodtak meg.

Az építési beruházás tekintetében a Javaslat további követelményeket is támaszt a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel kapcsolatban. Egyrészt kötelezővé teszi az ajánlattevőként szerződő fél részére megfelelő felelősségbiztosítási szerződés kötését, másrészt előírja, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát - a másik fél szerződésszerű teljesítése érdekében, azt elősegítve - megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni (306. § (3)-(4) bekezdés). E feltételek a szerződésnek kötelező elemei, vagyis akkor is részei a szerződésnek, amennyiben a felek arról nem vagy eltérően rendelkeztek.

A Javaslat szerint a szerződéskötésre és a szerződés teljesítésére vonatkozó, a Javaslatban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (306. § (2) bekezdés).

A 307-308. §-hoz

A Javaslat erősíti a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének, indokolatlan utólagos módosításának ellenőrzését. Ennek érdekében az ajánlatkérő a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót köteles készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni.

A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, - költségvetési szervezetek esetében a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzést végzőknek is - megküldi azokat hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a törvénybe ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős, és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

A Javaslat szankcionálja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek megsértésével történő módosítását, illetve teljesítését: a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt bírsággal sújthatja. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak arra nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon (318. § (2) bekezdés; 340. § (6) bekezdés).

A 309-315. §-hoz

A Javaslat - jogharmonizációs kötelezettségünkre is tekintettel - új jogintézményként bevezeti a tanúsítást. A közösségi jog csak az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők esetében követeli meg a tanúsítási rendszer működtetését, a Javaslat azonban ennél tágabb körben vezeti be az adott intézményt, vagyis az ún. klasszikus ajánlatkérők számára is lehetővé teszi a tanúsítás igénybevételét.

A tanúsítás intézményét az ún. közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat szabályozó 92/13/EGK irányelv 3-7. cikkei szabályozzák. A tanúsítás intézménye nem kapcsolódik szorosan a hagyományos jogorvoslati eszközökhöz, az inkább a jogsértések, illetve a megalapozatlan panaszok megelőzéséhez járulhat hozzá. A tagállamok kötelezettsége a tanúsítási eljárással kapcsolatban az, hogy biztosítsák az ajánlatkérők számára azt a lehetőséget, hogy a tanúsítási rendszert igénybe vehessék. A tanúsítási eljárás önkéntes: az ún. közszolgáltató önként aláveti magát egy külső, akkreditált tanúsító által végzett ellenőrzésnek. Az irányelv a tanúsítást végző személyekkel szemben meghatározott követelményeket támaszt, ugyanakkor a tanúsítást végző személyek akkreditálásának valamennyi feltételét nem rögzíti, hanem azok az EN 45503 számú szabványban kerültek rögzítésre. A tanúsítást végző személynek függetlennek kell lennie a tanúsítványt kérő vállalattól, és feladata ellátása során teljes mértékben objektív álláspontot kell képviselnie. Megfelelő szakmai tudással és gyakorlattal kell rendelkeznie. A tagállamok a tanúsítás elvégzésére felkérhetnek bármely személyt, illetve szervezetet, aki, illetve amelynek a személyzete az említett követelményeknek megfelel. Ennek érdekében a tagállamok feltételként írhatják elő - az általuk megfelelőnek ítélt - felsőfokú végzettséget, vagy meghatározott - az állam által szervezett vagy elismert - vizsga letételét követelhetik meg. A tanúsítóval szembeni szakmai követelmények pontosabb meghatározását a tagállam belső jogában szabályozhatja.

A Javaslat 309-315. §-ai az irányelv rendelkezéseivel összhangban szabályozzák a tanúsítás intézményét.

A tanúsítás lényege az, hogy egy külső szakértő (személy vagy szervezet), mint objektív fél tanúsítja, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai és az ezzel kapcsolatos gyakorlata megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak. Amennyiben a tanúsítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési gyakorlata megfelel a jogszabályoknak, a tanúsító tanúsítványt állít ki az ajánlatkérő részére. A tanúsítvány - a kiadásától számított - három évig tanúsítja az ajánlatkérő közbeszerzési gyakorlata jogszabályoknak való megfelelőségét, feltéve, hogy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok időközben nem módosultak lényegesen (309. § (1)-(2) bekezdés).

A Javaslat alapján a tanúsítási eljárás igénybevétele önkéntes, az ajánlatkérő saját elhatározásából veheti azt igénybe. Ez amiatt is fontos, mivel a tanúsítási eljárás igénybevétele költségekkel jár, és e költségek a tanúsítási eljárást kérelmező ajánlatkérőt terhelik (315. § (7) bekezdés). Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítására kizárólag akkreditált tanúsító jogosult, ugyanakkor a Javaslat alapján az ajánlatkérő nem csak a Magyarországon, hanem az Európai Unió bármely más tagállamában akkreditált tanúsítótól is kérheti közbeszerzési eljárásai és gyakorlata tanúsítását (309. § (3) bekezdés).

A Javaslat ugyanakkor összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít a tanúsítókkal kapcsolatban. Az ajánlatkérő ugyanis nem kérhet fel olyan akkreditált tanúsítót a tanúsítási eljárás lefolytatására, aki, illetőleg amely a tanúsítási eljárással érintett közbeszerzési eljárásaiban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, szervezetként vett rész vagy békéltetőként járt el (309. § (4) bekezdés).

A tanúsítvánnyal rendelkező ajánlatkérő jogosult arra, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos különböző hirdetményeiben a tanúsítvány megszerzéséről nyilatkozatot tegyen közzé, amellyel az ajánlattevőket, és más érdekelteket tájékoztathatja a tanúsítvány megszerzéséről. A nyilatkozat tartalma attól függ, hogy az ajánlatkérő közszolgáltatónak vagy klasszikus ajánlatkérőnek minősül-e, továbbá, hogy a közösségi értékhatárokat, vagy a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési gyakorlatok tanúsításáról van-e szó. Az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerülő hirdetményeikben tehetik közzé a Javaslat 5. mellékletében szereplő nyilatkozatot, ha a tanúsítvány a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére vonatkozik (310. § (1) bekezdés). Amennyiben a tanúsítvány az ún. közszolgáltatónak kizárólag a nemzeti értékhatáros rezsim hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelőségét tanúsítja, a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeiben teheti közzé a Javaslat 6. mellékletében meghatározott nyilatkozatot (310. § (2) bekezdés). Az ún. klasszikus ajánlatkérők pedig a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetményeikben tehetik közzé a 6. melléklet szerinti nyilatkozatot (310. § (3) bekezdés). E differenciálás indoka a közösségi jogból ered: mivel a közösségi jog kizárólag az ún. közszolgáltatók közösségi irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai tekintetében írja elő a tanúsítás bevezetését, így a 92/13/EGK irányelv mellékletében szabályozott nyilatkozat is csak e közbeszerzésekkel kapcsolatos.

A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület végzi (311. §). Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény, szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, a nemzetközi normák szerint minősítő intézmény - a nemzeti akkreditáló szerv - igazolja felkészültségét. A hazai akkreditálási tevékenységet a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény szabályozza. A törvény köztestületi önkormányzatként hozta létre a nemzeti akkreditálás rendszerét. A törvény 2. §-ának (2) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz a nemzeti akkreditálás rendszerében akkreditálható szervezetekről. E felsorolásban - értelemszerűen - nem szerepelnek a közbeszerzési eljárásokat tanúsító szervezetek. A Javaslat a nemzeti akkreditálás rendszerébe utalja a közbeszerzési tanúsító szervezetek akkreditálását, mivel a Nemzeti Akkreditáló Testület biztosítani tudja az érintett szervezetek független, szakszerű, áttekinthető és a vonatkozó európai szabványban szereplő akkreditálási eljárással összhangban álló minősítését. Emiatt azonban a nemzeti akkreditálásról szóló törvény említett 2. §-ának (2) bekezdésének módosítása is szükséges: a Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének e) pontja ezért kiegészíti a hivatkozott bekezdést egy új, h) ponttal, nevesítve a közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezeteket és természetes személyeket a nemzeti akkreditálás rendszerének keretében akkreditálható szervezetek és természetes személyek között.

A tanúsítók akkreditálásának feltételeit a 312. § rögzíti. A Nemzeti Akkreditáló Testület folyamatosan ellenőrzi, hogy az akkreditált tanúsító megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges feltételeknek, továbbá a jogszabályoknak, illetve a vonatkozó szabványoknak megfelelően végzi-e a tevékenységét. A Közbeszerzések Tanácsa is jogosult arra, hogy ellenőrizze a tanúsítónál az akkreditálás feltételeinek megtartását, illetve a tanúsító tevékenységét (313. § (2) bekezdés), továbbá panaszt nyújthat be a Nemzeti Akkreditáló Testület -1995. évi XXIX. törvény 19-21. §-ai szerinti - fellebbviteli bizottságához, illetve kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását.

A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsa feladatává teszi továbbá az akkreditált tanúsítók listájának a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételét (314. §, 379. § (1) bekezdés i) pont).

A Javaslat a tanúsítási eljárás lefolytatásának csupán alapvető normáit rögzíti, a részletes szabályokat a vonatkozó szabvány tartalmazza (315. §). Az EN 45503 számú szabvány részletes leírást tartalmaz arról, hogyan kell a tanúsítónak a vizsgálatát lefolytatnia.

A 316. §-hoz

E §-sal kezdődnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai (hetedik rész, 316-373. §).

Az európai közösségi jog a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza, mivel a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése megköveteli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek hatékonysága érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő jogorvoslati eszközöket biztosítani az ajánlattevők számára a közösségi jog közbeszerzési eljárás során történő megsértése esetén: a megfelelő jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes közösségi közbeszerzési piacot.

Az európai közösségi jog külön-külön szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérők és az ún. közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén igénybe vehető jogorvoslatokat. Az ún. klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel összefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza. Ez utóbbi lényegében megismétli az ún. klasszikus ajánlatkérők beszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslati irányelv szabályait, de egyben további eljárási formákat is rögzít kifejezetten az ún. közszolgáltatók beszerzései során felmerült jogsértések orvoslására.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó közösségi irányelvek koordinatív jellegűek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg, ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történő átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében.

Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők (és ajánlattevők) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűsége minél előbb helyreálljon. Ennek érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetőleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta előtt meg kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések.

A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az ajánlatkérő jogsértő döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés lehetőségét. A két jogorvoslati irányelv azonos követelményként rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott határozatok hatékony végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli indokolással lássa el határozatát, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere nagymértékben megfelel az európai közösségi jogi követelményeknek. Az európai közösségi jog alapvető követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelembe vételre került. Az 1995-ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság mint jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége) kielégíti az európai közösségi irányelvekben a jogorvoslati fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság többször is megerősítette mindezt. A hatályos törvény ugyanakkor nem tartalmazza az Európai Bizottság eljárás kezdeményezési jogát, az ún. közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslati irányelvben szabályozott tanúsítási és békéltetési eljárás szabályait.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárással kapcsolatos jogharmonizációs követelményekre tekintettel tehát a Javaslat új jogintézményként szabályozza a 92/13/EGK irányelv szerinti békéltetési eljárást (különös békéltetési eljárás - 369-371. §), az Európai Bizottság eljárás-kezdeményezési jogát (372-373. §), a tanúsítási eljárást (megfelelő tanúsítási rendszer kialakítását, a tanúsító szervezetek, személyek akkreditálásának feltételeit, az akkreditálás rendszerét - hatodik rész, 309-315. §). A tanúsítási eljárást azonban a Javaslat nem a jogorvoslati részben szabályozza, hanem önálló részben, tekintettel arra, hogy az nem kapcsolódik szorosan a jogorvoslathoz.

A jogharmonizációs követelmények teljesítésén túl bizonyos további pontokon is kiigazításra kerülnek a jogorvoslati eljárás szabályai, figyelembe véve az elmúlt hét-nyolc év gyakorlati tapasztalatait. A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem kerül sor. Fontos változást jelent azonban, hogy a Javaslat alapján biztosított lesz a jogorvoslat a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzésekkel, vagyis az egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatban is: a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre e közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra is kiterjed. A hatályos szabályok nem biztosítanak megfelelő jogorvoslatot a szabadkézi vétellel történő beszerzés tekintetében. A hatályos szabályok alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre nem terjed ki a szabadkézi vétellel történő beszerzésekkel kapcsolatos jogvitára. Ezekben az ügyekben az érintettek csak a polgári bírósághoz fordulhatnak kártérítési igényük érvényesítése, illetve a szabadkézi vételes eljárás alapján megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A Javaslat alapján azonban a jövőben a szabadkézi vétellel történő beszerzést felváltó egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértések esetében is biztosított lesz a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulás.

Bevezetésre kerül továbbá - a jogviták megelőzése, a Döntőbizottság tehermenetesítése érdekében - a békéltetés intézménye.

A fentiekkel összhangban a § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt a hetedik rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. Ez alapján jogorvoslat kezdeményezhető nemcsak a Javaslat rendelkezéseibe, de a Javaslat felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartásokkal szemben is. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy minden olyan beszerzéssel kapcsolatban biztosított a jogorvoslat lehetősége, amely a Javaslat értelmében közbeszerzésnek (2. § (1) bekezdés) minősül. Így mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel, mind a nemzeti értékhatár alatti, de az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban biztosított a jogorvoslat. Továbbá bármilyen tárgyú közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) esetén igénybe vehető a jogorvoslat. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mivel a Javaslat új közbeszerzési tárgyakat, így az építési koncessziót, valamint a szolgáltatási koncessziót is a szabályozási körébe von.

A Javaslat - jogharmonizációs követelményekre is tekintettel - szabályozza a tervpályázati eljárást, mint a versenyeztetési eljárás sajátos formáját. A közösségi jogorvoslati irányelvek alapján a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatban is biztosítani kell megfelelő, hatékony, gyors és diszkriminációmentes jogorvoslatot. A tervpályázati eljárás hatályos szabályai alapján a tervpályázati eljárással kapcsolatban a sérelmet szenvedett fél csak a bírósághoz fordulhat az állítólagos sérelem orvoslása érdekében: "A tervpályázat valamennyi közreműködője, valamint a szakmai kamarák a bírósághoz fordulhatnak a jogorvoslatért, amennyiben a kiírás vagy a lebonyolítás jogszabálysértő volt." (A településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet 16. §-ának (2) bekezdés).

A tervpályázati eljárás hatályos szabályai tehát nem biztosítanak a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban igénybe vehető gyors államigazgatási eljáráshoz hasonló jogorvoslati eljárást. A Javaslat erre is tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására is kiterjeszti. A § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértések orvoslására is a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer keretében van lehetőség.

A § (2) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörét határolja el egymástól. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita (pl. szerződésszegés esetei, a szerződés érvénytelensége), továbbá a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény) elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez alól kivételt jelent a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Javaslatba ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása, mivel ezt a Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja (318. § (2) bekezdés).

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítását a Javaslat csak meghatározott feltételek fennállása esetén (tulajdonképpen kivételes esetekben) teszi lehetővé; ugyanígy meghatározott követelményeket támaszt a szerződés teljesítésével kapcsolatban is (303. §, 304. §, 306. § (2) bekezdés). A Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a 303. §-ban, a 304. §-ban és a 306. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével történő módosításához, illetve teljesítéséhez megfelelő szankciót fűz, annak érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása, illetve nem megfelelő teljesítése ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására.

Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Javaslat 303. §-ában foglalt rendelkezésbe ütköző módon módosítják, azaz a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (előre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Ugyanígy, amennyiben a szerződés teljesítése a Javaslat 304. §-ában, illetve 306. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével történik, jogorvoslati eljárásra kerülhet sor. A Javaslat szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben mind a szerződés módosításáról, mind annak teljesítéséről (307. § (1) bekezdés).

A Javaslat eljárás indítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás, vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a 332. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, illetve az ellenőrző szervek pedig a Közbeszerzések Tanácsa jelzése alapján is. A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenőrző szervezeteknek, valamint a belső ellenőrzést végzőknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel (307. § (2) bekezdés).

A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást ebben az esetben az eljárására irányadó általános szabályok szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a Javaslat - az egyébként irányadó határidőnél - hosszabb elintézési határidőt (60 nap + 30 nap) állapít meg (339. § (3)-(4) bekezdés).

Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon (340. § (6) bekezdés). Határozata - az általános szabályok szerint - a bíróság előtt megtámadható.

A 317. §-hoz

A Javaslat értelmében - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályai alapján jár el a Javaslatban meghatározott eltérésekkel. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. A Javaslat csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Áe.-ben foglalt szabályokhoz képest.

A 318. §-hoz

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét szabályozza, egyértelművé téve, hogy a Döntőbizottság határkörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértő magatartás (mulasztás) miatt indult eljárás lefolytatása. A Döntőbizottság előtt tehát nem csupán a Javaslat rendelkezéseinek megsértése miatt kezdeményezhető jogorvoslati eljárás, hanem a végrehajtási jogszabályok megsértése miatt is. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogviták főszabályként továbbra is a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Javaslat kogens szabályaiba ütköző módon történő módosítása (303. §) vagy teljesítése (304. §, 306. § (2) bekezdés) miatti eljárás lefolytatását is.

A 319. §-hoz

A §-ok a Közbeszerzési Döntőbizottság összetételét, a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos követelményeket szabályozzák. A közbeszerzési ügyben főszabályként - a hatályos szabályozással egyezően - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, akiket a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanácsban történő eljárás alól egyetlen kivételt állapít meg a Javaslat: az éves statisztikai összegzés - 16. §-ban szabályozott - kötelezettségének elmulasztása miatt a Közbeszerzések Tanácsának elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás (328. §). A Javaslat ebben az esetben lehetővé teszi egy közbeszerzési biztos eljárását, tekintettel arra, hogy e jogorvoslati kezdeményezés elbírálása egyszerűen megítélhető, nincs szükség a három biztosból álló tanácsban történő eljárásra.

A 319. § (2) bekezdése az eljáró tanács összetételével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy a háromtagú tanács tagjai közül legalább kettőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie, egy további tagnak pedig lehetőleg az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Az eljáró tanács elnöke viszont kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező biztos lehet. Azokban az ügyekben, ahol a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy egy közbeszerzési biztos járjon el, a Javaslat alapján csak jogi szakvizsgával rendelkező biztos jelölhető ki eljáró biztosként. A Döntőbizottság elnöke e szempontokra tekintettel köteles kijelölni a konkrét közbeszerzési ügyben eljáró tanácsot, illetve az egyedül eljáró biztost. A Javaslat az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból indult ki, hogy alapvetően jogkérdések eldöntése képezi a jogvita tárgyát a jogorvoslati eljárásokban. Fontos biztosítani ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkező közbeszerzési biztos is tagja legyen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a két jogi szakvizsgával rendelkező biztosra vonatkozó követelményt kizárólag a 2006. január 1-je után indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. Azt megelőzően - a hatályos szabályozással egyezően - az eljáró tanács legalább egy tagjának kell jogi szakvizsgával rendelkeznie (403. § (3) bekezdés).

Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésről való döntés (332. §) és a közbeszerzési ügy érdemében történő határozathozatal (340. § (1) bekezdés) esetében kötelező a tanácsban való eljárás. Egyéb határozatokat (pl. idézés), illetve intézkedéseket az eljáró tanács elnöke egyedül is meghozhat, megtehet.

A 320-321. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A Javaslat jogrendszerünk eljárási kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekről, a kizárási eljárásról, annak kezdeményezéséről, a kizárás kérdésében hozott döntésekről, és az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményeiről.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok egyrészt az Áe.-ben, másrészt a Javaslatban (320. §) kerültek meghatározásra. Az Áe. 19. §-ának (1) bekezdés értelmében "a köztisztviselő a saját ügyének elintézésében nem vehet részt", a (3) bekezdés pedig az elfogultság esetét nevesíti ("az eljárásban nem vehet részt köztisztviselőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el"). Az Áe. hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakon túl a közbeszerzési biztossal szemben a Javaslat 320. §-a további kizárásra okot adó körülményeket nevesít. Ezek körében a hatályos szabályozáshoz képest új elem a 320. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt körülmény.

A 321. § rögzíti - a hatályos szabályoknál részletesebben - a kizárási eljárás szabályait. Ennek értelmében a közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot azonban bejelentheti az ügyfél is. A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Az ügyfél a kizárást kezdeményező kérelmének elutasítása ellen önálló jogorvoslattal nem élhet, de azt a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat (340. § (1) bekezdés) elleni jogorvoslati kérelmében (a keresetében) kifogásolhatja.

A jogorvoslati eljárás szigorú határidejének betarthatósága érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az eljáró tanács tagjának kizárása esetében a kizárási eljárásra fordított időt az eljárási határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni (321. § (5) bekezdés).

Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményéről rendelkezik a 338. § (1) bekezdésnek d) pontja, amelynek értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

A 322. §-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozással egyezően mondja ki, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket, a jogorvoslati kérelem kellékeit a 323-325. §-ok, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szabályait a 326-328. §-ok határozzák meg.

A 323-325. §-hoz

A közösségi jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhető legyen, akinek érdekében áll (állt) valamely szerződés elnyerése, és akinek jogát, vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt, hogy a nemzeti jogorvoslati fórum előtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást.

A Javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan, és a jogharmonizációs követelményekkel is összhangban - a jogalanyok széles köre részére teszi lehetővé az eljárás kérelemmel történő megindítását: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre jelentkező) kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a Javaslatba ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

Egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. Nem nevezhető közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati szervek által végzett beszerzések közpénzből történnek, és így gyakorlatilag mint adófizetőnek, minden állampolgárnak jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy ezek felhasználása miként történik. Az ilyen értelmezés ahhoz vezetne, hogy bármely személy ügyfélképességét el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Egyéb érdekeltnek minősül ugyanakkor például az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértő lefolytatása, vagy éppen jogtalan mellőzése miatt nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban. Az egyéb érdekelt fogalmát a Javaslat - a hatályos szabályozáshoz képest - nem írja részletesebben körül, nem definiálja azt, tekintettel arra, hogy a gyakorlat megfelelően tudta eddig is kezelni a kérdést, továbbá nagyon nehéz lenne precízen meghatározni a tartalmát (anélkül hogy ezzel ne korlátozzuk azt). A gyakorlat többször szembesült például az alvállalkozó ügyfél-képességének kérdésével. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában is kifejtette, hogy az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetősége illetheti meg, ha a jogvita közvetlenül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogviszonyból eredően az alvállalkozó jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti (Legf. Bír. Kf.III.38.393/2000.; Legf. Bír. Kf.III.37.539/2001.). Esetről-esetre, az összes körülmény mérlegelése alapján ítélhető meg az érdekeltség.

A Javaslat külön is nevesíti a kérelem előterjesztésére jogosultak között a részvételre jelentkezőt, vagyis azt, aki (amely) a két szakaszból álló eljárás - meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás - első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújtott be.

Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is: az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. E módosítás a rosszhiszemű eljárás kezdeményezés visszaszorítására is alkalmas lehet. A közbeszerzési eljárás során ugyanis az eljárás valamennyi résztvevőjének közös érdeke az eljárás gyors, eredményes, a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás során, vagy az eljárást lezáró döntés ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetve a szerződéskötést hosszú időre félbeszakíthatja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran kerül sor nyilvánvalóan alaptalanul, rosszhiszeműen indított jogorvoslati eljárásra, amikor a kérelmező célja csupán az, hogy a szerződés megkötését minél tovább megakadályozza, bár tudatában van annak, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek egyrészt a Döntőbizottság munkaterhét növelik feleslegesen, másrészt az ajánlatkérőt akadályozzák közbeszerzése minél előbbi megvalósításában.

A Javaslat szigorú jogvesztő határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidők meghatározása során a Javaslat alapvetően két szempontot próbált összehangolni: a jogorvoslat szükségességét és az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzés megvalósításához fűződő érdekeit. Egyfelől fontos érdek fűződik ahhoz, hogy lehetőleg minden (de legalábbis minél több) jogsértést jogorvoslati eljárás és megfelelő szankció kövessen, mert ez ösztönzi leginkább a Javaslat szabályainak betartására (és ezáltal az ésszerű, szabályszerű közpénzfelhasználásra) a jogalkalmazókat. Másfelől az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérők nem öncélúan folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, hanem valamely konkrét beszerzési igényük megvalósítása érdekében, és a beszerzés elmaradása, elhúzódása feladataik ellátását is veszélyeztetheti. A jogbiztonság szempontjára tekintettel ahhoz is fontos érdek fűződik, hogy a jogviszonyok meghatározott idő után már ne legyenek megbolygathatóak.

A fenti szempontokra tekintettel a jogorvoslati kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha azonban a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztő határideje - a jogsértés megtörténtétől számított - kilencven nap. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megtörténtétől számított kilencven nap eltelte után jogorvoslat már nem nyújtható be, vagyis a jogvesztő határidő elmulasztásához a jog elenyészésének következménye fűződik. Ilyen esetben a késedelem kimentésére sincs jogi lehetőség.

A Javaslat egyes esetekben meghatározza, hogy milyen időpontot kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekintetni (323. § (3) bekezdés). Erre az olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő határidő.

A Javaslat továbbá vélelmet állít fel egyes magatartásokkal, eljárási cselekményekkel kapcsolatban a tudomásszerzés időpontjára (323. § (4) bekezdés). Így kimondja, hogy a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni például a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot. Indokolatlanul hosszú a jogorvoslat kezdeményezésére - a hatályos Kbt. 79. § (8) bekezdésének a) pontja szerint - nyitva álló határidő, tekintettel arra, hogy az ajánlati (részvételi) felhívás tartalma már akkor megismerhető, amikor az megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben, tehát ekkor megtörténik a tudomásra jutás. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) sok esetben csak az ajánlat összeállításakor szembesülnek azzal, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogsértő (pl. diszkriminatív) feltétlelt, rendelkezést tartalmaz. A fentiekre tekintettel a Javaslat lerövidíti az említett határidőt, figyelembe véve azt is, hogy nem lehet ésszerűtlenül rövid határidőt meghatározni.

Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a 324. § sorolja fel részletesen. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben érdekelt más személyekre, továbbá a Döntőbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel kell tüntetni továbbá a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki lehessen szűrni. A kérelemben elő kell adni a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket is, továbbá a kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását.

A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet a Közbeszerzések Tanácsának - a 393. § (2) bekezdésében megnevezett - számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az igazgatási szolgáltatási díj a kérelem visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre (325. § (5) bekezdés).

A jogorvoslati eljárás megindításának napja a Javaslat rendelkezéseinek megfelelő, hiánytalan kérelem beérkezését követő munkanap (325. § (1) bekezdés). A hiányos kérelem kiegészítésére 5 napos határidő áll rendelkezésre. A jogosulatlan személy (szervezet) által indított kérelmeket, az elkésett kérelmeket, továbbá azokat, amelyekkel kapcsolatban a hiányokat - hiánypótlási felhívás ellenre - sem pótolták, a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelmet az előbbi okok alapján elutasító határozat (mint eljárás során hozott határozat) ellen a Javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetőségét: a 345. § szerinti külön jogorvoslatnak van helye ebben az esetben.

A 326-329. §-hoz

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére jogosult szervezeteket és személyeket a 327. § (1) bekezdése határozza meg. A Javaslat ebben az esetben is szigorú határidőhöz köti az eljárás kezdeményezését. A kérelemre induló eljárásokkal egyezően határozza meg az eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidőt (a jogsértéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 15, illetve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén az eredményhirdetéstől számított 8 nap). A 323. § (4) bekezdésében a tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem azonban e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül.

A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt viszont differenciáltan szabályozza a Javaslat. Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt. A 327. § (2) bekezdése azonban a jogvesztő határidő ésszerű meghosszabbítására tesz javaslatot, szem előtt tartva a közbeszerzési eljárások jogerős befejeződéséhez fűződő érdeket. Így 90 nap helyett egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg a Javaslat az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt. A határidő természetesen a jogsértés megtörténtétől számítandó. E hosszabb eljárás-kezdeményezési határidő illeti meg az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a Magyar Államkincstárt és a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezetet. A Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának kezdeményezésére jogosult többi személy, illetve szervezet esetében a 90 napos objektív jogvesztő eljárás kezdeményezési határidő az irányadó.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának további esetét jelenti az éves statisztikai összegezés (16. §) megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a Közbeszerzések Tanácsának elnöke által kezdeményezhető eljárás.

A Javaslat továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a hatályos szabályozás szerinti döntőbizottsági kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-es módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. A Javaslat alapján a Döntőbizottság elnöke jogorvoslati eljárást indíthat a jogosulatlanul indított tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A Javaslat továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívja fel az ajánlatkérőt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. A Javaslat e rendelkezéssel azt a gyakorlatban jelentkező problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérők által rendelkezésre bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő milyen eljárásfajtát választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e, és a felhívás jogszerű volt-e. A Döntőbizottság elnöke ezekben az esetekben - eleget téve törvénybeli kötelezettségének - megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran "bebizonyosodik", hogy ajánlatkérő jogszerűen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak éppen a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelműen. A hiánypótlás lehetőségével mentesíthető a Döntőbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól.

A Javaslat az egyszerűsített eljárás tekintetében is előírja az előzetes döntőbizottsági kontrollt, és ezen eljárások tekintetében is feljogosítja a Döntőbizottság elnökét jogorvoslati eljárás indítására, amennyiben a iratok alapján jogsértés feltételezhető.

A 330. §-hoz

A § a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás megindítását követő feladatait rögzíti, rendelkezik továbbá a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, ajánlattevőjének és az egyéb érdekeltek feladatairól is. .

A 331. §-hoz

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyek együttes elintézésére, egyesítésére ad lehetőséget.

A 332. §-hoz

A § a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedéseket szabályozza. A Javaslat alapján a Döntőbizottság kérelemre és hivatalból egyaránt elrendelhet ideiglenes intézkedéseket. Erre a lehetőség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során a szerződést meg nem kötik. A Döntőbizottság köteles az eset összes körülményét mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről. Így mérlegelnie kell a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak tartja, eltekinthet az ideiglenes intézkedés tételétől.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Döntőbizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak. Ez az előírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.

A 333. §-hoz

A § az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről rendelkezik.

A 334. §-hoz

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét szabályozza, egyértelművé teszi, hogy a Döntőbizottság eljárása során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben, illetve a kezdeményezésben foglaltakhoz.

A (2) bekezdés pedig azt rendezi egyértelműen, hogy a kérelem visszavonása (325. § (5) bekezdés) esetén a Döntőbizottság az eljárást folytatja, ha egyébként jogsértést észlelt az eljárás során. Ezt azért kell külön kimondani a Javaslatban, mert az Áe. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében "az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja." A Döntőbizottság eljárásának hivatalból való megindítása sajátos, nem a klasszikus értelemben vett hivatalbóli eljárás (nem értve ide a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság elnöke által megindítható eljárást), hiszen a Döntőbizottság a törvényben meghatározott személyek és szervezetek kezdeményezése alapján indíthatja meg hivatalbóli eljárását. Erre tekintettel kell ezt a kérdést egyértelműen rendezni a Javaslatban, kimondva, hogy a Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha jogsértést észlelt eljárása során.

A 335. §-hoz

A § az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítésének kötelezettségét mondja ki.

A 336. §-hoz

A § jogorvoslati eljárás során tartható tárgyalást szabályozza. A Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérően - mérlegelési joggal ruházza fel a Közbeszerzési Döntőbizottságot e kérdésben.

Az ügy számos esetben eldönthető iratok alapján is, ebben az esetben Döntőbizottságnak nem szükséges tárgyalást tartania. Amennyiben az iratok alapján nem dönthető el a jogvita, és a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására, akkor indokolt tárgyalást tartani. Ennek megítélését - értelemszerűen - a Döntőbizottságra kell bízni, azaz a Döntőbizottság mérlegelésébe kell utalni a tárgyalás szükségességének a kérdését. Ez az eljárás gyorsítását is szolgálhatja, hiszen így kevésbé formalizált az eljárás. A Döntőbizottság számára nagyobb rugalmasságot biztosít, több ügyet tud elintézni, ugyanakkor az Áe. alapján köteles a tényállást felderíteni, tehát ha az iratok alapján nem dönthető el, és ezért szükségesnek ítéli meg, akkor tárgyalást tart. Az Alkotmánynak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tárgyalásra vonatkozó követelményei a bírósági szakban érvényesülnek.

A tárgyalás ugyanakkor továbbra is nyilvános, de a Javaslat biztosítja a Döntőbizottság számára azt a lehetőséget, hogy a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból - indokolt határozatával - kizárja, amennyiben az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. Határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, de az a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat (340. § (1) bekezdés) elleni jogorvoslati kérelemben (keresetben) kifogásolható.

A 337. §-hoz

A Javaslat átfogóan szabályozza az eljárás szereplőinek iratbetekintési jogát, külön figyelmet szentelve az üzleti titok védelmének.

A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A korlátlan betekintési jog azonban összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával. Ezért a Javaslat kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog korlátozását. Ha a Döntőbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható.

A fentiekből következik, hogy a Döntőbizottság az ügyfélnek (ill. képviselőjének) nem fogja hivatalból megtiltani az ajánlatkérő, illetve ajánlattevő üzleti titkot tartalmazó iratába való betekintést, vagyis azt kérelmezni kell.

Eltérő a helyzet az eljárás egyéb résztvevőinek iratbetekintési jogát illetően. E személyek csak akkor tekinthetnek be az iratokba, amennyiben az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba.

A 338. §-hoz

A közbeszerzési ügy résztvevőjével szemben rendbírság szabható ki, ha a jogorvoslati eljárás során olyan cselekményt végez, illetve olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi. A jogellenességet tehát megalapozhatja mulasztás éppúgy, mint tevőleges magatartás. A jogellenességet kizárja - így a rendbírság kiszabásának akadályát képezi - az, ha jogszabály jogosít fel az adott magatartásra. Így pl. az Áe. 27. §-ának (1) bekezdésénél fogva az ügyfél jogosult arra, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. E magatartásával okozott eredményért - legyen az időveszteség, vagy a tényállás feltárásának nehézsége - nem bírságolható. Azonban az ügyfél is bírsággal sújtható, ha tevőleges magatartásával (pl. szándékoltan félrevezető nyilatkozat tételével) okoz időveszteséget.

A magatartás akkor szankcionálható, ha célzatos (időhúzásra, vagy a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul), illetve célzat hiányában is, ha az említett eredmény bekövetkezésével jár (időhúzást, illetve valótlan tényállást eredményez). Ez utóbbi esetben is szükséges azonban a szankció kiszabhatóságához az, hogy a magatartás kifejtője a magatartásának lehetséges eredményét előre láthassa. A rendbírság tehát szubjektív alapú joghátrány.

A rendbírság összegét a Javaslat az Áe. általános szabályaihoz képest tágabb határok között állapítja meg.

A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak (345. §) van helye, amelynek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A 339. §-hoz

A jogorvoslati eljárás lefolytatására a Javaslat - egyéb hatósági eljárásokhoz hasonlóan - elintézési határidőt ad.

A 340-343. §-hoz

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát a közbeszerzési ügyben eljáró tanács többségi szavazás alapján hozza (319. § (1) bekezdés).

Az érdemi határozat többféle lehet. A jogorvoslati eljárást lezáró határozatában alkalmazható jogkövetkezményeket a 340. § (2)-(6) bekezdései szabályozzák, amelyeket a Döntőbizottság együttesen is alkalmazhat.

A jövőben is lehetőség lesz bírság kiszabására, ugyanakkor a Javaslat két esetre korlátozza a hatályos szabályozás szerinti a kötelező bírságkiszabást. Az egyik eset a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével megvalósuló jogsértés, a másik a 16. § szerinti éves statisztikai összegezés megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása. Az elsőként említett jogsértést tekinti Javaslat a közbeszerzésekkel kapcsolatos legsúlyosabb jogsértésnek, erre tekintettel mondja ki a kötelező bírságolást. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a rosszhiszeműség esetére korlátozódik e szankció alkalmazási kötelezettsége, aminek indoka, hogy a Javaslat személyi hatálya körében nem csupán nevesített szervezetek jelennek meg ajánlatkérőként. A Javaslat ebben az esetben a bírság minimumát is meghatározza, vagyis a Döntőbizottságnak a kiszabandó bírság legalacsonyabb összege tekintetében nincs mérlegelési lehetősége (340. § (4) bekezdés; 342. § (5) bekezdés). Az éves statisztikai összegezésre vonatkozó kötelezettség megszegése esetében a Javaslat kötelezővé teszi ugyan a bírság kiszabását, azonban annak mértéke tekintetében mérlegelési szabadsággal ruházza fel a Döntőbizottságot, azzal, hogy a kiszabható bírság felső határát viszont rögzíti (340. § (5) bekezdés, 341. § (4) bekezdés).

A Javaslat alapján a fentiekben nem említett esetekben a Döntőbizottság szabadon dönthet a bírság kiszabásáról (341. § (3) bekezdés e) pont, 340. § (6) bekezdés).

A Javaslat 341. § (6)-(7) bekezdései részletes szabályokat adnak a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére, amelyről a Döntőbizottság az érdemi határozatban köteles rendelkeznie.

A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottságot eljárás-indítási joggal ruházza fel a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránti per tekintetében.

A Javaslat továbbra is biztosítja azt a lehetőséget az ajánlatkérőnek, hogy felülbírálja korábbi döntését, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást lezáró döntését megsemmisítette, továbbra is harminc napos határidőt állapítva meg (342. § (1) bekezdés).

Új eleme azonban a Javaslatnak, hogy mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt elállási joggal ruházza fel a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kiható jogsértést állapít meg (342. § (2) bekezdés). E rendelkezés nélkül nem lenne lehetőség a szerződéstől való elállásra, hiszen a Ptk. értelmében ugyanis a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése vagy a felek erre irányuló megállapodása alapján illeti meg, tekintettel arra, hogy az elálláshoz igen szigorú jogkövetkezmények fűződnek és emellett egyoldalú jognyilatkozattal megy végbe.

A 344. §-hoz

A § az előminősítési ügyekben való jogorvoslati eljárás sajátos szabályait rögzíti.

A 345. §-hoz

A § a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni jogorvoslat kérdését rendezi.

A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata ellen csak akkor van helye jogorvoslatnak, amennyiben azt a Javaslat külön megengedi, de ebben az esetben is a Javaslat külön rendelkezése szükséges ahhoz, hogy a jogorvoslat a határozat végrehajtására halasztó hatályú legyen. A jogorvoslatot a Fővárosi Bíróság bírálja el, nemperes eljárásban. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

E § szabályai szerint van tehát jogorvoslatnak helye a rendbírságot kiszabó határozat (338. §), a jogorvoslati kérelmet a 325. § (3) bekezdése alapján elutasító határozat (325. § (4) bekezdés), valamint a jogorvoslati eljárás felfüggesztését elrendelő határozat (Áe. 37. § (3) bekezdés; Javaslat 333. § (2) bekezdés) ellen.

A 346-349. §-hoz

A §-ok a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen igénybe vehető jogorvoslat Pp.-től eltérő sajátos szabályait tartalmazzák.

Az ügy érdemében igénybevehető jogorvoslat formája a bírósági felülvizsgálat. Ezt keresettel kell kérni a bíróságtól. Ez tehát azt jelenti, hogy a Döntőbizottság határozata ellen - az eljárás gyorsítása érdekében - államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak.

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1959. III. törvény (továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerint jár el a Javaslatban meghatározott, - elsősorban az eljárás gyorsítását szolgáló - eltérésekkel.

A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja.

A 350. §-hoz

A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő polgári jogi szerződést köt a nyertes ajánlattevővel a közbeszerzés tárgyában. Ezzel a közbeszerzési jog - mint alapvetően közjogi normarendszer - hatálya alá eső "ügy" "ügyletté" válik, amelynek megítélése már a polgári jog terrénuma. A két jogterület összekapcsolódása eleve magában hordja a következő problémát: miként minősíthető a szerződéskötést megelőző eljárásra vonatkozó, közjogi jellegű közbeszerzési szabályok megsértése a polgári jogi szerződés érvényessége szempontjából?

A hatályos Kbt. szerint a közbeszerzési törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzési törvénybe ütköző módon kötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Ezzel a megoldással lehetővé teszi a törvény, hogy a megkötött (s esetleg már teljesítésbe is ment) szerződés semmissége iránt pert indítsanak a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban elkövetett jogszabálysértésre hivatkozva, akár anélkül is, hogy a Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárást indítottak volna.

Megjegyzendő továbbá, hogy nem csak semmisségi per képzelhető el a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése miatt, hanem a jogsértően vesztessé minősített ajánlattevő is indíthat kártérítési pert. Ezekről a kártérítési perekről a Kbt. nem szól, így bizonytalanság keletkezhet a tekintetben, hogy egy ilyen kártérítési perben a jogellenesség megállapítását csak a Döntőbizottság elmarasztaló határozatára lehet alapítani, vagy a polgári bíróság akkor is megítélhet ilyen kártérítést, ha a károsult jogorvoslati eljárást nem is kezdeményezett, vagy volt ilyen eljárás, de a Döntőbizottság nem állapított meg jogsértést.

A hatályos szabályok így ugyanazon jogkérdés elbírálását különböző, egymástól független eljárásokban teszik lehetővé, ami jogbizonytalanságot teremt, ugyanis egymásnak ellentmondó határozatok keletkezhetnek, mivel sem a Döntőbizottság, sem a közigazgatási perben hozott ítélet nem eredményez ítélt dolgot a polgári eljárásjog szabályai szerint a semmisségi illetve kártérítési perekben. Másfelől hiába feszes a jogorvoslati eljárás határidő rendszere, ha a polgári perek még évekig megindíthatók anélkül is, hogy a feltételezett jogsértés miatt jogorvoslati eljárást lefolytattak volna.

E problémákat megoldandó a Javaslat kimondja, hogy a törvény megsértésén alapuló bármely polgári jogi igény érvényesítésének feltétele, hogy a jogsértést a Döntőbizottság (vagy a határozatát közigazgatási perben felülvizsgáló bíróság) megállapítsa. Mindenképpen szükséges tehát a döntőbizottsági jogorvoslati eljárás lefolytatása a semmisségi illetve kártérítési perek megindíthatóságához. Így a jogbizonytalanság eloszlik: ha a jogorvoslati eljárásban jogsértést állapítottak meg, az ajánlatkérőnek számolnia kell a polgári jogi jogkövetkezményekkel is; ha viszont a Döntőbizottság nem talál jogsértést, az ajánlatkérő tudhatja, hogy később már nem lehetséges külön polgári perben a jogsértés ismételt felvetése.

A 351. §-hoz

Ha egy ajánlattevő jogsértés miatt lesz vesztes, egyfelől jogorvoslati eljárás révén megpróbálhatja elérni a szerződés megkötésének megakadályozását, felbontását, semmissé nyilvánítását, s az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat sikert remélve. A jogorvoslati, semmisségi eljárások azonban elhúzódhatnak, s nincs garancia arra sem, hogy az új eljárásban a korábbi vesztes lesz a nyertes, illetve érdekmúlás is beállhat az ajánlattevő oldalán. Az említett jogorvoslati eszközökön túl a Ptk. szerint kártérítést is követelhet (jellemzően elmaradt haszna miatt), de ennek megítéléséhez bizonyítania kell a jogellenességet, az okozati összefüggést és a kárt. E kártérítési perben jelentős nehézséget jelenthet az okozati összefüggés igazolása, vagyis hogy a jogsértés vezetett az ő vesztességére, ha tehát jogsértés nem történt volna, akkor ő nyer.

A jelzett problémák miatt kedvezőbb lenne a jogsértés miatt vesztessé vált fél számára, ha az említett jogorvoslati formák alkalmazása helyett lenne arra is mód, hogy csak a költségeit (pl. az ajánlat elkészítésére fordított kiadásokat) téríttesse meg a jogsértővel. Ezt a Ptk. alapján nem tehetné meg, mivel e kiadások számára nem kárként jelentkeztek, ugyanis ha nyert volna, akkor is terhelnék e költségek. Ezért a Javaslat a 92/13/EGK irányelv 2. cikkének (7) bekezdésében foglalt szabályát átvéve speciális kártérítési tényállást hoz létre erre az esetre, kiegészítve a jogsértés miatt hátrányt szenvedők jogorvoslati eszköztárát.

A 352-368. §-hoz

A Javaslat XI. fejezete (352-368. §) új jogintézményként bevezeti a békéltetést. A Javaslat általános békéltetésnek nevezi az e fejezet szerinti békéltetést, elhatárolandó a XII. fejezet (369-371. §) szerinti különös békéltetéstől. Az általános kifejezés arra utal, hogy a békéltetés igénybe vehető egyrészt bármely ajánlatkérő (klasszikus vagy közszolgáltató), másrészt bármilyen értékű közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértés esetében. Nem kezdeményezhető azonban békéltetési eljárás a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A különös békéltetés ezzel szemben kizárólag az ún. közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérőknek a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseivel kapcsolatban vehető igénybe.

A Javaslat által bevezetett békéltetés egy olyan alternatív vitarendezési lehetőséget biztosít a közbeszerzési eljárásban résztvevők (és egyéb érdekeltek) számára, amely lehetővé teszi, hogy jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül lehessen rendezni a felek közötti jogvitát.

A közösségi, illetve a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzéseknél a békéltetés a Döntőbizottság eljárását előzi meg, igénybevétele önkéntes. Hangsúlyozandó azonban, hogy a bevezetésre kerülő békéltetés nem a szó klasszikus értelmében vett békéltetést jelent. A közbeszerzési eljárásokban ugyanis a jogviták alapvetően abból fakadnak, hogy az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő (állítólag) jogsértően járt el. A jogsértést viszont nem lehet oly módon orvosolni, hogy a felek egymás között megpróbálnak valamilyen egyezséget, köztes megoldást találni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a közbeszerzési eljárásokban nem csak két fél áll egymással szemben, hanem több szereplős jogviszonyról van szó, ahol a két vitában egymással szemben álló fél egymás közötti egyezkedése, vitarendezése kihat a többi félre is, sértheti jogaikat.

A Javaslat abból indul ki, hogy egy külső, független, semleges személy sok esetben eredményesen, hatékonyan működhet közre a felek vitájának rendezésében azáltal, hogy mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt meg tudja győzni arról, hogy a vitatott magatartás, vagy döntés jogsértő vagy éppen a jogszabályoknak megfelelő volt. Ez utóbbi esetben az ajánlattevő - a békéltetési eljárást lezáró döntést elfogadva - feltehetően eláll jogorvoslat kezdeményezési szándékától, amivel egyrészt tehermentesíti a Döntőbizottságot (és a bíróságokat), másrészt a közbeszerzési eljárást sem húzza el feleslegesen és indokolatlanul. Az is elképzelhető, hogy az ajánlatkérő ismeri fel a "békéltetés" eredményeként, hogy jogsértően járt el, és korrigálja a döntését. A Javaslat erre ugyanis lehetőséget biztosít: meghatározott szabályok szerint érvénytelennek nyilváníthatja az eljárását (368. § (2) bekezdés). A békéltetés tulajdonképpen ennyiben segítheti elő a Közbeszerzési Döntőbizottság tehermentesítését: ha egy független, a vitában nem érdekelt fél, akinek a szakértelmét a felek elfogadják, és akiben a felek megbíznak, meggyőzi a feleket arról, hogy nincs értelme jogorvoslati eljárást indítani, mivel nem történt jogsértés.

A Javaslat megfelelően rendezi a békéltetési eljárás és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indítható jogorvoslati eljárás egymáshoz való viszonyát. A 352. § (4) bekezdése kimondja, hogy a békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki a Javaslatban biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. A Javaslat azonban azt is kimondja, hogy a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat. E korlátozás célja az eljárások párhuzamosságának megakadályozása. A Javaslat szoros határidőt állapít meg a békéltetési eljárás lefolytatására: a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül be kell fejezni a békéltetést. A Javaslat e rövid határidő előírásával kívánja biztosítani, hogy a békéltetési eljárás még a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitvaálló határidők letelte előtt befejeződjön.

A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak. A Javaslat rögzíti a békéltetővé válás feltételeit (354-355. §), a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetők névjegyzékének vezetésével kapcsolatos feladatait.

A Javaslat a békéltetési eljárásnak csupán a legalapvetőbb szabályait rögzíti, ezáltal is biztosítva, hogy az érintettek megfelelően rugalmas keretek között folytathassák le a békéltetést (362-368. §).

A 369-371. §-hoz

E §-ok - a jogharmonizációs kötelezettségünkkel összhangban - az ún. különös békéltetést szabályozzák. Az ún. közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslati irányelv, a 92/13/EGK irányelv 9-11. cikkei szabályozzák a békéltetési eljárást. (Az ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó jogorvoslati irányelv nem szabályoznak hasonló eljárást.) A Javaslat a XI. fejezet (352-368.§) szerinti békéltetéstől való megkülönböztetés érdekében különös békéltetésnek nevezi ezt a békéltetést. A XI. fejezet szerinti békéltetés ugyanis valamennyi ajánlatkérő - bármilyen értékű - közbeszerzési eljárásával kapcsolatban igénybe vehető, ezért is nevezi a Javaslat általános békéltetésnek. Ezzel szemben a XII. fejezet szerinti békéltetési eljárás kizárólag az ún. közszolgáltatónak minősülő (a 162. § szerinti) ajánlatkérők közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban vehető igénybe, de nem vehető igénybe sem a közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések, sem a nem közszolgáltató ajánlatkérők közbeszerzéseivel szemben.

Az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét a 369. § (1) bekezdése szabályozza. A kérelmet az eljárás kezdeményezésére jogosultak közvetlenül benyújthatják az Európai Bizottságnál, vagy pedig a Közbeszerzések Tanácsánál, amely a kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottság részére.

Az e §-ok szerinti békéltetés igénybevétele sem zárja ki a Javaslatban biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét (371. § (3) bekezdés).

A 372-373. §-hoz

E §-ok az Európai Bizottság eljárását szabályozzák a jogorvoslati irányelvek szabályaival összhangban. Az Európai Bizottság számára mind két jogorvoslati irányelv biztosítja az eljárás kezdeményezésének jogát: 89/665/EGK irányelv 3. cikke, 92/13/EGK irányelv 8. cikke szabályozza ezt az eljárást.

Az irányelvek alapján az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére. A Bizottság a tagállam és az érintett ajánlatkérő felé jelzi, hogy milyen okok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vonatkozó közösségi jog nyilvánvaló megsértéséről van szó. Az érintett tagállamnak klasszikus ajánlatkérő esetében 21 napon, közszolgáltató esetében 30 napon belül kell a Bizottság "panaszára" reagálnia. Válaszában köteles a tagállam a Bizottsággal közölni, hogy a jogsértést kiküszöbölték-e, ha nem történt meg a jogsértés orvoslása, akkor annak okáról kell nyilatkoznia, illetve azt, hogy - az ajánlatkérő döntése alapján, vagy jogorvoslati eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedés alapján - a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor. A tagállam válaszában hivatkozhat arra is, hogy a jogsértés orvoslására azért nem került még sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi. Ebben az esetben azonban a tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot az eljárás lezárultáról, illetve az eljárás során hozott döntésről. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztatta a tagállam a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor, akár jogorvoslati eljárás során hozott ideiglenes intézkedés alapján, akár az ajánlatkérő saját elhatározása alapján, a tagállam köteles a Bizottságot értesíteni a felfüggesztett eljárás folytatásáról, valamint arról, hogy a jogsértés orvoslásra került-e, illetve ha nem, miért nem.

A Javaslat 372-373. §-ai az irányelvek fenti rendelkezéseivel összhangban szabályozzák az Európai Bizottság eljárását. Az Európai Bizottságot az eljárás kezdeményezési jogosultság - a közösségi jogból következően - a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban illeti meg. Az Európai Bizottság e jogával azonban csak a szerződés megkötése előtt élhet, amennyiben a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés már megkötésre került, az Európai Bizottság eljárására nem kerülhet sor.

Amennyiben az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek az ajánlatkérő (vagy a tagállam) válaszát, illetve intézkedését megfelelőnek, az EK-szerződés 226. cikke alapján eljárást kezdeményezhet.

A 374-400. §-hoz

A Javaslat továbbra is önálló részben szabályozza a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszert.

A Javaslat az 1995-ben kialakított intézményrendszert nem változatja meg gyökeresen, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek bebizonyították, hogy az intézményrendszer alapelvei beváltak, és e pilléreken nyugodhat az új szabályozás is. A gyakorlat igazolta a Közbeszerzések Tanácsa független státuszának szükségességét és megfelelő voltát. Az intézményrendszer megfelelőségét az Európai Bizottság is többször visszaigazolta, megerősítette, így a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése sem teszi szükségessé annak megváltozatását. Mindazonáltal a Javaslat kisebb módosításokat és pontosításokat végrehajt az intézményrendszer tekintetben.

A Közbeszerzések Tanácsa a Kormánytól minden tekintetben független szervezet, amely kizárólag az Országgyűlésnek van alárendelve. A Kormánytól való függetlenséget biztosító szabály többek között, hogy - jóllehet költségvetési szerv -, de költségvetését a központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni és előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás. A Közbeszerzések Tanácsa függetlenségét erősíti az a szabály is, amely szerint a Tanács számára kizárólag törvény írhat elő feladatot.

A Tanácsban három fő érdekkör képviseletét kell biztosítani: a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként, illetve ajánlattevőként szereplő személyekét, továbbá a Javaslat által védeni kívánt olyan alapvető érdekekét, mint pl. az ország jogpolitikai céljai, vagy a környezet védelme. Ezért a Tanács 19 tagból áll, amelyben az egyes érdekköröket hat-hat személy képviseli, egy tag pedig a Tanács elnöke. A Javaslat a Tanács összetételének részletes szabályait is meghatározza.

A Közbeszerzések Tanácsában való tagságot kizáró szabályok (376. § (1) bekezdés) biztosítják egyfelől a tagok politikai semlegességét, másfelől azt, hogy az akár személyükben, akár az általuk vezetett szervezet eljárása miatt méltatlan vagy alkalmatlan személyek ne vehessenek részt a Tanács munkájában.

A Javaslat nem kívánja szabályozni a tagoknak a különböző szervezeteknél történő kijelölése módját és a visszahívás esetleges egyéb eseteit, erre vonatkozólag szabad kezet ad a kijelölő szervezeteknek azzal, hogy a Tanács működőképességét állandóan biztosítani kell. A Javaslat egyetlen rendelkezést tartalmaz a kijelöléssel kapcsolatban: hogy a tagok megbízatása legalább két évre szól. Ez a működőképesség biztosítására szolgál.

Az érdekek felelős és magas szintű képviseletét biztosítja az a szabály, hogy a tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

A Tanács irányítását a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával két évre választott elnök és alelnök látja el. Az alelnök az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti annak távolléte esetén. A Javaslat fenntartja azt a hatályos szabályt, hogy a Tanács elnöke tevékenységét köztisztviselőként, folyamatosan látja el. A Tanács főállású elnöke is tagja a Tanácsnak függetlenül attól, hogy a tagok közül választják-e vagy egy kívülálló személy nyeri el ezt a tisztséget. Ezért az elnököt értelemszerűen megilletik a Tanács tagjainak összes jogosítványai, így pl. részt vehet és szavazhat az üléseken, személyét természetesen számításba kell venni a Tanács határozatképességének megállapításánál. A Javaslat továbbá úgy rendelkezik, hogy ha az elnököt a Tanács tagjai közül választják, az elnök nem képviseli a továbbiakban az őt korábban kijelölő szervekhez vagy személyekhez fűződő érdekeket (tehát pl. az ajánlatkérők vagy ajánlattevők általános érdekeit), tekintettel arra, hogy a Tanácsnak főállású elnökévé válik, aki a tisztség elnyerése után nem tarthatja fenn korábbi főállású munkavégzésre irányuló jogviszonyát. A kijelölő személy (szervezet, szervezeti kör) pedig jogosult egy új tagot jelölni a Tanácsba az általa megtestesített általános érdekek további képviseletére. Az elnök részben a szokásos vezetői feladatokat látja el (pl. a szervezet képviselete), másrészt az Országgyűlés előtt ismerteti a Tanács éves beszámolóját és egyéb esetekben is részt vehet annak ülésein.

A Javaslat bővíti a Tanács feladatait. Új feladatként jelentkezik a békéltetők névjegyzékének vezetése és közzététele, a békéltetők tevékenységének ellenőrzése, a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódex kidolgozása, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése, közzététele, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése és közzététele, az akkreditált tanúsítók listájának közzététele.

A Javaslat továbbra is biztosítja a Tanács számára a jogszabály-kezdeményezési és véleményezési jogot, hiszen számos - a közbeszerzésekkel kapcsolatban álló - egymástól teljesen eltérő szervezetet tömörít, és így alkalmas arra, hogy jelentős szerepet játsszon a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogalkotásban.

A Tanács a jogszabályok keretei között a közbeszerzésekkel kapcsolatos ajánlásokat készít pl. a javaslat egyes olyan rendelkezései tekintetében, ahol törvényi szinten nincs mód a teljeskörű szabályozásra. A Tanács által elfogadott ajánlások természetesen nem minősülnek jogszabálynak, érvényesülésük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul.

A Tanács nem minden - a közbeszerzésekkel összefüggő - feladatot lát el saját testülete útján. A közbeszerzésekkel kapcsolatos vitás ügyekben a jogorvoslatot a Tanácshoz tartozó, közbeszerzési biztosokból álló Közbeszerzések Döntőbizottsága látja el. A Tanács - a folyamatban levő, illetve várható közbeszerzési ügyek mennyiségét figyelembevéve - megállapítja a Bizottság létszámát, ezt az ügyek számának jelentős változása esetén módosíthatja is, kinevezi továbbá a Bizottság elnökét és a közbeszerzési biztosokat és elbírálja összeférhetetlenségi ügyeiket.

A közbeszerzési eljárások átláthatóságát biztosítja, hogy az eljárás fontosabb mozzanatairól hirdetményeket kell nyilvánosságra hozni. Ezeket, továbbá a Bizottság döntéseit és a Tanács ajánlásait a Közbeszerzési Értesítőben teszik közzé, amelyet a Tanács ad ki. A Tanács elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését, valamint nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

A fentieken kívül a Tanács saját működésével kapcsolatos döntéseket is hoz: elfogadja szervezeti és működési szabályzatát, más belső szabályzatait, továbbá a költségvetési szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelően éves költségvetési javaslatát és költségvetési beszámolóját.

Tekintve, hogy egyfelől a Tanács az Országgyűlésnek van alárendelve, másfelől a Tanácsnak a közbeszerzések figyelemmel kísérése során szerzett ismeretei közérdekűek, a Javaslat továbbra is előírja, hogy a Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek tevékenységéről, továbbá a közbeszerzésekkel kapcsolatos tapasztalatairól. E beszámoló intézményével a Javaslat elő kívánja segíteni, hogy a közbeszerzésekről szóló szabályozás állandóan kövesse a gazdasági élet és az államháztartás szervezetének követelményeit, így a beszámolónak e körülményekre is ki kell térnie.

A Tanács hatáskörébe tartozó feladatok sokasága és jelentősége szükségessé teszi, hogy a Tanács legalább évente hat alkalommal üljön össze. A Tanács pártatlan működését szolgálja az a rendelkezés, hogy a Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, támogatást nem fogadhat el, illetve nem nyújthat.

A Tanács tevékenységét adminisztratív szervezet: a Titkárság segíti elő. A Titkárságot a főtitkár vezeti. A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban.

A Tanács mellett működő másik szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelynek működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani oly módon, hogy az feladatait maradéktalanul és megfelelő színvonalon tudja ellátni. A Döntőbizottság ugyanis a közbeszerzésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb tevékenységet végzi: a jogorvoslati ügyeket intézi.

A Döntőbizottság a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosokból áll. A biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni a Javaslatban foglalt eltérésekkel. Ezen eltérések szükségszerűen a szakképzettség, az összeférhetetlenség, a közszolgálati jogviszony megszűnése, az illetmény és az utasítási jog terén állnak fenn.

A 401. §-hoz

E §-sal kezdődnek a Javaslat záró rendelkezései.

A Javaslat főszabályként a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjában, azaz 2004. május 1-jén lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy az ezután megkezdett közbeszerzésekre kell szabályait alkalmazni. (A közbeszerzés megkezdését a Javaslat 35. § (2) bekezdése definiálja.) Az ezt megelőzően megkezdett közbeszerzésekre tehát a megkezdésekor hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.

Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában azonban az a követelmény fogalmazódott meg, hogy korábban történjen meg a hatálybalépés, erre tekintettel e közbeszerzési eljárások tekintetében a Javaslat rendelkezései (bizonyos kivételekkel) 2004. január 1-jén lépnek hatályba. A kivételek körébe az éves közbeszerzési terv készítése, hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybe vétele, minősített ajánlattevőkre vonatkozó szabályok, tanúsítás, általános békéltetés tartozik. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban nemzeti elbánást kell nyújtani a 2004. május 1. napján az Európai Unióhoz csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevők és az onnan származó áruk számára is.

Úgyszintén 2004. január 1-jén lépnek hatályba a Javaslatnak a közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó rendelkezései (402. §), továbbá azok a rendelkezések, amelyek az EU-hoz való csatlakozás időpontjától alkalmazandó egyes új intézmények, szabályok megfelelő működtetéséhez, a felkészüléshez szükségesek, így a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének (12. §), a békéltetők névjegyzékének megalapozásához szükséges rendelkezések (353-358. §), a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rész.

A hatálybalépéssel kapcsolatban még fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlatkérők a 2005. január 1-jén megkezdett közbeszerzési eljárásokba kötelesek a független közbeszerzési tanácsadót bevonni, így az ezzel kapcsolatban felvetődő költségeket is csak a 2005. évi költségvetés előkészítése során kell először tervezni. Ugyanígy a közbeszerzési tervre vonatkozó rendelkezések is 2005. január 1-jén lépnek hatályba, vagyis az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek (a Javaslat 5. §-ában foglalt rendelkezésekkel összhangban) a 2005. évben kell először közbeszerzési tervet készíteniük.

A Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerülnek a hatályos Kbt. felhatalmazása alapján alkotott alacsonyabb szintű jogszabályok is azzal, hogy a hatályba lépés előtt megkezdett közbeszerzésekre ezek a szabályok még alkalmazandóak. Ugyanakkor az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek olyan ütemezéssel kerülnek kidolgozásra és elfogadásra, hogy azok a Javaslat kétszintű hatálybalépéséhez igazodóan hatályba tudjanak lépni (2004. január 1-jére azokat a végrehajtási rendeleteket kell feltétlenül hatályba léptetni, amelyek nélkül nem lehetne megfelelően lefolytatni a közbeszerzési eljárásokat, pl. a hirdetmények megküldésére és közzétételére, mintájára vonatkozó jogszabályok).

A 402. §-hoz

A § a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, illetve az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát határozza meg a 2004. január 1-től 2005. december 31-ig terjedő időre. Az (1)-(2) bekezdés az ún. klasszikus ajánlatkérői kör, míg a (3) bekezdés az ún. közszolgáltatók tekintetében határozza meg a nemzeti értékhatárokat, a (4) bekezdés pedig az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát határozza meg. Az értékhatárok kettős szempont figyelembevételével kerültek meghatározásra, a különböző szakmai érdekképviseleti szervek, és különösen a Közbeszerzések Tanácsa javaslatainak figyelembe vételével. Egyfelől a közbeszerzési értékhatárnak olyan mértékűnek kell lennie, amely elősegíti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás kiadásainak hatékony felhasználását; ennek érdekében úgy került kialakításra, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a Javaslat versenyeztetési szabályai szerint eljárni. Másfelől azonban - tekintettel a közbeszerzési eljárás időigényes, költséges voltára - a kevésbé jelentős, kisebb összegű beszerzéseknél célszerűbb egy egyszerűbb eljárási rend bevezetése.

A 2006. évre és az azt követő évekre az éves költségvetési törvény állapítja meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, illetve az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (244. § (1) bekezdés, 273. § (1) bekezdés, 297. § (1) bekezdés)

A 403. §-hoz

A § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A 404. §-hoz

A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések alkotására is szükség van, amelyek a Jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény elveinek megfelelően nem igényelnek törtvényi szintű szabályozást. Ezért a Javaslat a Kormány részére ad felhatalmazást a következő kérdések szabályozására:

- a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályai, a hirdetmények ellenőrzésének rendje és díjának mértéke, befizetése, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendje és díjának mértéke, befizetése;

- a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályok;

- a központosított eljárások részletes - a törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérő - szabályai, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértéke;

- az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes - a törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérő - szabályai, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértéke;

- az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályai, valamint az elektronikus úton történő beszerzésnek - a törvénytől szükség szerint eltérő - szabályai, (azzal, hogy az e szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás esetében a törvénynek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó szabályait alkalmazni kell);

- az építési beruházás esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályok;

- a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének - a törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérő - részletes szabályai;

- az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályai;

- a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályok.

- a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályokat.

A Javaslat az igazságügy-miniszter számára ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza

- a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját;

- a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát (az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002 rendelete a Közös Közbeszerzési Szókészletről);

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat, továbbá

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat.

Végül a Javaslat felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter számára, hogy - az érintett miniszterek bevonásával rendeletben szabályozza a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.

A 405-406. §-hoz

A Javaslatban foglaltak szükségessé teszik egyes hatályos jogszabályok módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. A 405. § sorolja fel a hatályukat vesztő jogszabályokat. A Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerülnek a hatályos Kbt. felhatalmazása alapján alkotott, illetve az egyéb kapcsolódó, alacsonyabb szintű jogszabályok is. Ugyanakkor az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek olyan ütemezéssel kerülnek kidolgozásra és elfogadásra, hogy azok a Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg (és ezen belül is az EU forrásokból támogatott közbeszerzések tekintetében megállapított hatálybalépés időpontjában) hatályba tudjanak lépni.

A § (2) bekezdése az Európai Megállapodásból adódó kötelezettségünk teljesítésére irányul: hatályon kívül helyezi 2004. január 1-jével a Kbt. azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget biztosítottak az ajánlatkérők számára a külföldi ajánlattevők közbeszerzési eljárásból történő kizárására, illetve a nemzeti elbánás elvébe ütköző preferenciális szabályok alkalmazására.

A 407. §-hoz

A közösségi jogra történő utalás a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt követelménynek tesz eleget. (A Javaslat és az irányelvek rendelkezéseinek egymásnak való megfelelését az indokolás függelékét képező táblázatok tartalmazzák.)