T/6334.
2003. évi. ... törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről

Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.

A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fontos közérdekű tevékenység.

(2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő

a. hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény,

b. államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének

rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §

(1) A törvényt a 2007. december 31-éig terjedő időszakban, az autópályák és autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) megvalósításával kapcsolatos feladatokra és tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) A 2007. december hó 31-éig átadandó gyorsforgalmi utak felsorolását a melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Általános szabályok

3. §

1. A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről,

1. 2005. évben 327 Mrd. forintról,
2. 2006. évben 347 Mrd. forintról,
3. 2007. évben 415 Mrd. forintról

- a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik.

2. A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.

3. A Kormány - a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a pénzügyminiszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról.

4. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a koncessziós szerződéssel érintett utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat építésért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető).

(2) A hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során az építtető (vagy megbízottja) jár el.

5. §

(1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg.

(2) A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart.

(4) Az építtető az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat tart. Az építtető a lakossági fórumokon elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, amelyet a környezetvédelmi hatóság részére megküld.

6. §

1. A gyorsforgalmi útnak az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

2. Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad.

3. Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megjelölt nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.

4. Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonalakra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával, vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki.

7. §

(1) A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adás-vétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.

(2) Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni.

(3) A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

8. §

A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,

b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését az építtető vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni.

III. Fejezet

A hatósági eljárás egyes szabályai

9. §

(1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes engedélyezési szakasz, részletes engedélyezési szakasz) első fokon a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el.

(2) A környezetvédelmi hatóság az e törvényben meghatározott környezetvédelmi engedélyezési eljárás mindkét szakaszában köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes engedélyezési szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét - külön jogszabályban előírtakra is figyelemmel - a KKF-fel együtt; a részletes engedélyezési szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kt. 93. §) pedig az építtető bevonásával teljesíti.

(4) Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban előzetes környezetvédelmi tanulmányt nem kell készíteni, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás a részletes környezetvédelmi tanulmány benyújtásával indul.

10. §

1. A környezetvédelmi hatóság mind a hatósági, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez.

(2) A környezetvédelmi hatóság határozata ellen - ideértve az előzetes környezeti tanulmány tárgyában hozott határozatot és a környezetvédelmi engedélyt is - a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetőjéhez lehet fellebbezni. A másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is.

11. §

(1) Az építtető köteles - az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2) Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezi terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.

(3) Az előzetes adatszolgáltatás keretében az ügyben érintett szakhatóságok, a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.

12. §

1. A KKF az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. A együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást.

2. A külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok állásfoglalását az eljáró hatóságok szerzik be.

3. Az építési engedélyezési eljárásban meghozott másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható.

13. §

Az eljáró körzeti földhivatal (Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala) a gyorsforgalmi út tervezéséhez, építésének engedélyezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 15 napon belül adja ki.

14. §

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére indított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szervek vezetője nem hosszabbíthatja meg.

15. §

A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a. a bíróság az államigazgatási határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel;

b. a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

c. az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni.

16. §

1. A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is.

2. A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállanak-e. Ha nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni.

17. §

(1) A miniszter által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható.

(2) A miniszter a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben a rendelet kiadásához az egészségügyért felelős miniszter egyetértése is szükséges.

IV. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

18. §

1. Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatályba lépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.

2. A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.

3. Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:

1. az előzetes környezeti tanulmány benyújtása,
2. a nyomvonal - rendelettel történő - kijelölése,
3. a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása,
4. a kisajátítási kérelem benyújtása,
5. az építési kérelem benyújtása,

f) az út forgalomba helyezése.

4. Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni.

5. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a következő új 20. §-sal egészül ki:

"20. § Törvény a gyorsforgalmi utak építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.";

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.";

c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésével, építésével és kivitelezésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.";

d) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Törvény a földhivataloknak a gyorsforgalmi utak tervezésével és építésével összefüggő adatszolgáltatására határidőt állapíthat meg.".

6. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg.

7. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a gyorsforgalmi út nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendelettel megállapítsa.

8. A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról, a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell.

Általános Indokolás

I.

Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagországa lesz

1991. decemberében aláírták a csatlakozás szándékáról szóló okmányt. A törvény, amely ennek a szándéknak és a ténylegesen elvárt feltételeknek a kereteit megszabta, 1994. évi I. törvényként lépett hatályba. A felkészülésre tehát 10 év állt (illetve töredék részében még áll) az ország rendelkezésre.

Az eltelt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy bár sok eredményt könyvelhetünk el - ennek tudható be az Unió határozott nyilatkozata a 2004. évi május csatlakozási lehetőségünkről - ez ideig néhány területen még nem sikerült behozni a lemaradásainkat. Különösen éles a különbség az Unió országainak infrastruktúrája, annak fejlettségi szintje, és a jelenlegi hazai helyzet között.

Az országos közúthálózatunk korszerűtlen. Azt a korábban vállalt kötelezettségünket, amely szerint a magyar közúthálózat és a Transz-Európai Közlekedési Hálózat közötti kapcsolatot záros határidőn belül megteremtjük, csak kis részben sikerült az eltelt időszakban teljesíteni.

A törvényjavaslat célja nem az elmúlt évek elmaradásainak a deklarálása, hanem azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek garanciát nyújthatnak arra, hogy a korábban vállalt, és ma is elengedhetetlen feladatainkat most már valóban - és talán még "elviselhető" határidőn belül - teljesíteni tudjuk.

Nemzetközi összehasonlításban nem vagyunk egyedül a problémáinkkal. Áttekintve a magyar és a külföldi jogirodalmat, értékelve az érintett európai országokban meghozott jogszabályokat, az azokhoz fűzött magyarázatokat, valamint a joggyakorlatot megállapítható, hogy a fejlett, hosszú ideje demokratikus berendezkedésű országok ugyanúgy küzdenek egyes közérdekű létesítmények megvalósítási problémáival, mint ahogy mi küzdünk. Így van ez, annak ellenére, hogy ezekben az országokban sokkal könnyebben tudtak és tudnak forrásokat teremteni a közúthálózat fejlesztésére, és emellett ezeknek az országoknak a demokrácia gyakorlatában is jóval beváltabb eszközei vannak. Kevésbé okoz problémát az adott döntéseknél a közérdek és a magánérdek fogalmi elkülönítése, valamint az előbbinek egyértelműen az utóbbi elé helyezése. Tehát lényegesen inkább rendelkezésre állnak például egy-egy gyorsforgalmi út megépítéséhez a különféle eszközök, mint nálunk. Mégis, egy új közút megépítésének az elhatározása és az útépítés tényleges megkezdése között ott is legalább 10-12 év telik el.

II.

Ahhoz, hogy a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztését hazánkban meg lehessen gyorsítani, ahhoz hogy a különböző társadalmi és politikai fórumokon elhangzott ígéretek ténylegesen valósággá válhassanak, valamint ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió tagországává válva valóban szerves része legyen - éppen a közlekedés "érhálózatán" keresztül - az európai közösségnek, meg kell teremteni az eszközöket, amelyekkel a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése meghatározott - és előre meghatározható - időn belül megvalósítható.

Az egyébként érvényes szabályokhoz és megoldásokhoz képest speciális rendelkezések szükségesek

• a pénzügyi források meghatározása;
• a különböző államigazgatási (közigazgatási) szabályai (az államigazgatási eljárására vonatkozó általános szabályok, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, a kisajátítási eljárás az építési engedélyezési eljárás szabályai);
• valamint a polgári perrendtartás szabályai

tekintetében.

A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó különleges szabályok megalkotása a magyar jogalkotásban nem tekinthető előzmény nélkülinek.

A három éve már megjelent a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló 2000. évi XXXX. törvény, valamint a közelmúltban jelent meg a Budapesti 4-es metró Budapest Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák tér közötti metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény. Mindkét törvény - e kiemelt fontosságú közérdekű létesítmények megvalósítása érdekében - speciális rendelkezéseket tartalmaz a fejlesztések során általánosan érvényes szabályokhoz képest. Így a Budapesti Sportcsarnok újjáépítéséről szóló törvény eltérő szabályokat állapít meg a közbeszerzési eljárás, az építési engedélyezési eljárás, az államigazgatási eljárás, valamint a polgári perrendtartás általános rendelkezéseitől.

Mindkét törvény tartalmazza a feladat megvalósításához szükséges teljes (a 4. metró állami-önkormányzati együttműködésében a teljes állami) költség fedezetét, és azt, hogy ezt a fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

A törvény megalkotásához a fejlett európai országok gyakorlatából is lehet meríteni. Példaként szolgálhat a német úttervezési és építési program megvalósításáról szóló törvény ("az új tartományokban, valamint Berlinben az utak tervezésének felgyorsításáról" 1991. december 16. napján megalkotott törvény), amelyet a német újraegyesítés után fogadtak el, a volt keletnémet területek felzárkóztatása érdekében. Ez a törvény összesen 67,5 milliárd DM összegű 17 db beruházási projekt megvalósítása érdekében született, amelyekből 7 db közúti projekt volt.

Példaként szolgálhat a svájci, 1985. július 18. napján alkotott 85-729. számú törvény is, amely - többek között - kimondja, hogy az ingatlan kisajátítása és a hatóság által megindokoltnak tartott kártalanítási összeg egyidejű kifizetése (vagy letétbe helyezése) esetén rendelet a szóban forgó ingatlan azonnali birtokbavételére adhat lehetőséget.

III.

Azokat a kivételes szabályokat, amelyekkel a magyar Országgyűlés a Budapest Sportcsarnoknál és a 4-es metrónál már egyetértett, nem szükséges külön indokolni.

Aligha kell érvekkel külön alátámasztanunk, hogy az országos gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez mind hazai, mind nemzetközi szempontból jelentős közérdek fűződik.

A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésével összefüggő különleges szabályok megállapítása elsősorban azért jelent lényegesen nehezebb feladatot az előbbiekben említett két létesítmény megvalósításánál, mert itt számolni kell egy olyan környezetvédelmi eljárással, amely messze meghaladja a nem nyomvonalas létesítmények építésénél szükséges eljárás kereteit.

A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésénél is a teljes pénzügyi fedezetet kell a központi költségvetésnek garantálnia. Másképpen a törvényben meghatározott fejlesztések megvalósítása (különösen a törvényben rögzített határidőn belül) nem képzelhető el. Más kérdés, hogy további pénzügyi források bevonása is indokolt lehet. Ezeknek a forrásoknak a szerepe kétféle lehet: vagy növeli az adott létesítmény fejlesztésére fordítható összegeket, vagy csökkenti a központi költségvetésnek a létesítmény megvalósításához szükséges terheit.

Az Országos Területrendezési Terv (amelyet a 2003. évi XXVI. törvény állapított meg) meghatározta, és 1:500 000 méretarányú térképen rögzítette az egyes közlekedési nyomvonalak területi elhelyezkedését. A Terv rögzíti azt, hogy "Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit - az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a szerkezeit terv figyelembevételével és a törvény 1/1-9. szám mellékletében felsorolt... ... települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani."

Ahhoz azonban, hogy az Országos Területrendezési Tervben rögzített gyorsforgalmi közúthálózat tényleges és pontos nyomvonalát meghatározzák, és az adott gyorsforgalmi közutak ezen a nyomvonalon ténylegesen meg is épüljenek, szükséges a törvényjavaslatban szereplő - az építésekkel kapcsolatos általános szabályoktól több tekintetben eltérő - külön szabályok megalkotása.

Részletes Indokolás

Az 1. §-hoz

A hatályos magyar jogszabályok több tekintetben tartalmaznak jelenleg is olyan rendelkezéseket, amelyekkel - meghatározott körben és szempontokból - a "közérdeket" és a "közérdekű célokat" a magánérdekek és a magáncélok fölé helyezik.

Nem teljesen tisztázott azonban, hogy nemcsak egy-egy meghatározott körben vagy szempontból, hanem általánosabb érvényességgel hogyan határozható meg a "közérdek" fogalma, és hogyan juttatható kifejezésre a közérdeknek minősíthető többségi (jelentős többségi) érdek az (elenyésző) kisebbségi érdekkel szemben.

Egy adott fejlesztésre vonatkozó elhatározásnál, vagy az elhatározás kivitelezési módjánál, helyének végleges kijelölésénél, feltételeinek a megállapításánál egyáltalán nem közömbös, hogy hogyan aránylik a fejlesztést akaró (szükségesnek tartó) személyek száma az azt ellenző személyek számához.

Olyan megoldást kellene törvényi szinten bevezetni, amelynek birtokában egy-egy közérdekű intézkedés vagy közérdekű cél - ha az valóban a társadalom döntő többségének az akaratát közvetíti - elviselhető feltételek mellett és elviselhető határidőn belül, valóban a köz érdekének szolgálatában megtehető illetve megvalósítható.

Ilyen törvényi szabályozás sajnos eddig még nem született. A törvényjavaslat azonban ezek egyikére, mégpedig az egyik legfontosabb intézkedés-sorozatra illetve célra, a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére, kimondja, hogy fontos és közérdekű, és annak megvalósítása érdekében az egyébként irányadó egyes jogszabályi rendelkezéseket bizonyos eltérésekkel kell e cél szolgálatában - adott esetben esetleg néhány személy vagy csoport vélt vagy valódi érdekét kis-mértékben korlátozva is - alkalmazni.

Itt kell hangsúlyozni az Alkotmánybíróság állásfoglalását: az állami beavatkozás alkotmányossága megítélésének súlypontja, az alkotmánybírósági értékelés voltaképpeni tere a cél és az eszköz, a közérdek és a tulajdonkorlátozás arányosságának megítélése. Ez az állásfoglalás értelemszerűen nemcsak a tulajdonjoggal (annak korlátozásával) kapcsolatban megnyilvánuló magánérdekek vonatkozásában irányadó.

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének feladatait az általános szabályok szerint, de a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell ellátni. Az általános szabályok felsorolása a törvényjavaslatban nem szükséges, elég arra utalni. A szabályoktól annyiban lehet eltérni, amennyiben arra az adott jogszabály lehetőséget ad. Így például a kulturális örökségvédelemre vonatkozó rendelkezésektől nincs lehetőség az eltérésre, míg az államigazgatási eljárás általános szabályaitól el lehet térni ott, ahol azt az Áe. lehetővé teszi.

A 2. §-hoz

Amint arra az általános indokolás is utal, nem példanélküli az, hogy egy ország Parlamentje a fontosnak minősített, de nem kellőképpen fejlesztett infrastruktúrája elmaradásának felszámolására önálló törvényt alkot.

A törvényjavaslat a preambulumban széleskörűen sorolja fel azokat az okokat, érveket, amelyek szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszik a törvényjavaslat hatálya alá tartozó közúthálózat megépítését. Ugyanakkor - éppen a törvényjavaslat sajátos személyi és tárgyi hatálya kapcsán - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére, az általános gyakorlattól eltérően, csak belátható időtartamra lehet és kell szabályokat meghatározni.

A törvényjavaslat benyújtását megelőzően a Kormány számos rövid- és középtávú tervet készítetett és fogadott el ebben a tárgyban. Az évenkénti költségvetési tervezés és az ebből eredő finanszírozási nehézségek megakadályozták ezeknek a - kormányhatározati formában megjelent - döntéseknek a gyakorlati megvalósítását.

Az ország előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy az Országgyűlés a Kormány 2044/2003. (III. 14.) határozatában megjelölt feladatok megvalósulását e törvényjavaslatnak az elfogadásával alapozza meg és segítse elő.

A törvényjavaslat melléklete tartalmazza azokat a gyorsforgalmi utakat, amelyek 2007. december hó 31. napjáig elkészülnek.

A 3. §-hoz

A törvény abban az esetben válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a megvalósításhoz nélkülözhetetlen finanszírozás feltételeit rendelkezésre állnak.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény korábban merevnek és átléphetetlennek tekintett éves tervezési rendjét a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény már áttörte. Erre az áttörésre múlhatatlanul szükség volt, mivel az infrastruktúra beruházások tervezése és kivitelezése legfeljebb kivételesen köthető egy-egy költségvetési évhez. Ez a kivételes eset is jellemzően valamilyen rövid közútszakaszra, vagy kisebb jelentőségű fejlesztésre vonatkozhat.

Az ország jövője, az ipartelepítés és az iparfejlesztés alapja, hogy a munkahely teremtés és megtartás szempontjából nélkülözhetetlen közlekedési hálózat jól kiépített, az egyes települések megközelítésének feltételrendszere működőképes legyen. Ezeknek a kimondva és kimondatlanul is megfogalmazott elvárásoknak a Magyar Köztársaság csak abban az esetben felelhet meg, ha nem csupán deklarálja a felzárkózás szándékát, hanem törvényben rögzíti azokat az összegeket, amelyek a feladatok teljes megvalósításához szükségesek.

A törvényjavaslatban megjelölt tervezési időszak 2007-ig tart. Ennek indoka az, hogy a feladat ne kötődjön a választási ciklusokhoz, hanem azok között keletkeztessen átfedést.

Garanciális szabályt tartalmaz a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely előírja, hogy a végrehajtásért felelős miniszterek évente adjanak számot az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt az elvégzett munkákról. A beszámolóban a Kormánynak be kell mutatnia a gyorsforgalmi utakra vonatkozó szerződések főbb elemeit (így a szerződéses árat, a teljesítési határidőket, a késedelmi kötbért, az előleget, a teljesítési biztosítékot).

A 4-5. §-okhoz

A törvényjavaslat 1. §-ában megjelölt közérdekű feladatok ellátása számos személy és szervezet összehangolt tevékenységét igényli. Az Országgyűlés által jóváhagyott rendezési terv végrehajtása csak úgy lehet eredményes, ha a törvényjavaslat meghatározza azt a felelős szervezetet, amely a tervezési és kivitelezési feladatokat összefogja, koordinálja.

A törvényjavaslatban körülírt gazdálkodó szervezet fogalomnak a jelenleg hazánkban csak egy gazdálkodó szervezet felel meg, a Nemzeti Autópálya Rt., amelyet eredetileg is erre a célra alapítottak.

Nyilvánvaló, hogy a fejlesztéssel összefüggő tevékenységek elvégzéséhez a "startgombot" meg kell nyomni. A miniszter - aki rendelkezik a fejezet költségvetési eszközei felett - adja meg az indításra a jelet, amelynek alapján a 4. § szerinti építtető köteles a szükséges előkészítő munkálatokat megtenni és az eredmény mielőbbi elérése érdekében az érintett hatóságokkal a kapcsolatot felvenni.

A törvényjavaslat előírja az építtető részére, hogy már az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszban tartson lakossági fórumokat. Ezáltal a lakosság és az érintett önkormányzatok figyelme korábban ráirányulhat a projektre, és a lakosság nem csak a részletes hatásvizsgálat során tartandó közmeghallgatás során kaphat arról információkat.

A 6. §-hoz

Az úthálózat fejlesztésének előkészítése, az ezzel összefüggő munkálatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás alapján, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint is a közlekedésért felelős miniszter joga, egyben kötelezettsége.

A törvényjavaslat új intézkedéssel bővíti a miniszter feladatait, amikor előírja, hogy - az előzetes környezeti tanulmány alapján - az általában több változatban bemutatott nyomvonal tervből, és az egyes változatokhoz fűződő feltételekből a közlekedésért felelős miniszternek - a területfejlesztéséért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben kell meghatároznia a nyomvonalat. Természetesen a rendelet előkészítésének fázisában nem áll meg az élet, a részletes környezetvédelmi tanulmány elkészítése folyamatban van.

Ez az aktus tartalmában inkább deklaratív, amely eddig a magyar jogban szabályozatlan volt.

A rendelet kihirdetésétől - a spekuláció megelőzése céljából - a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészek tekintetében.

A törvényjavaslat meghatározza azt is, hogy a részletes hatásvizsgálat alapján megadott környezetvédelmi engedély esetén az engedélyezett nyomvonalra szűkül a rendelet, illetve azt az esetet is, ha a hatóság a részletes hatásvizsgálat alapján nem adja ki a környezetvédelmi engedélyt. Ez utóbbi esetben, a rendeletben új nyomvonalat kell kijelölni. Ez a rendelkezés is mutatja, hogy a miniszteri rendelet nem oktrojálja a hatóság részére az engedélyezés kötelezettségét.

A 7-8. §-okhoz

Szorosan a tárgyhoz kapcsolódik a gyorsforgalmi úthálózat építéséhez szinte elkerülhetetlenül hozzá tartozó ingatlan kisajátítás, illetve az erre vonatkozó megkülönböztetett szabályrendszer.

A törvényjavaslat előkészítésénél több szempontra kellett figyelemmel lenni. Túl azon, hogy természetesen érvényesek Ptk.-nak és a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletnek az általános előírásai, az eltérő rendelkezéseknek kiemelt jelentősége van.

Nevezetesen: a nemzeti földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény intézkedik a Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföld vagyon rendeltetéséről. Ezen belül a 2.§ (1) bekezdés h) pontja szerint a termőföld vagyon felhasználható "....kisajátítás esetén cserével történő kártalanításhoz földalap biztosítása;" céljára. A törvényjavaslat tehát nem új jogintézményt kíván teremteni, de ráirányítja a figyelmet egy a gyakorlatba még nem kellően beépült lehetőségre. A lehetőség lényege: a természetbeni kártalanításnak a nemzeti földalapról szóló törvényben megvan a jogalapja és a lehetősége is egy kisajátítási eljárás során.

Túl ezen a termőföldről szóló 1994. évi LV törvény. 10 §-a szabályozza a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog sorrendjét. A szabály törvényben eltérő rendelkezésre ad lehetőséget. A javaslat él ezzel, amikor a gyorsforgalmi út céljára kijelölt nyomvonal tekintetében eltérő rendelkezést tartalmaz és az állam javára más jogosultakat megelőzően kíván elővásárlási jogot biztosítani. Az intézkedés garancia arra, hogy a Magyar Állam már a tervezés szakaszában felvásárolhassa azokat a földrészleteket, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek.

Fontos intézkedés, hogy miután a törvényjavaslat az 1. § (1) bekezdésében hangsúlyozottan minősíti közérdekű feladatnak a gyorsforgalmi közúthálózat építését, a 7. § (3) bekezdése a kisajátítási eljárás során már nem engedi vizsgálni a kisajátítás közérdekűségét.

A törvényjavaslat szerint szabályozott életviszonyok mielőbbi rendezésének fontosságát igazolja a kisajátítási eljárásban hozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálati rendjének javasolt szabályozása.

A közérdekből folytatott kisajátítás - a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §-ának (1) bekezdése szerint - államigazgatási szakaszban egyfokú. A meghozott határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat rendkívül időigényes. Az eljáró bíróság számára a hatályos törvényerejű rendeletben előírt "soron kívül jár el" szabály [kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 9.§-a (2) bekezdésének a) pontja] nem szab határidőt. A törvényjavaslat szerint a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania, ezzel a soronkívüliség pontosan nem értelmezhető szabálya határozott keretet kap, és feltéve, hogy igazságügyi szakértő kirendelésére nincs szükség, illetve az esetleges szakértői vélemény elkészíthető, a bíróságnak a jogalap tekintetében, három hónapon belül döntést kell hoznia.

A továbbiakban a bíróság - feltéve, hogy a szakértő a kártalanítás összegét megállapította szakvéleményében - az ingatlan kisajátítását kérő fél kérelmére rendelkezhet ideiglenes intézkedéssel az ingatlan birtokbaadásáról. Ennek az intézkedésnek feltétele, hogy az igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítás összegét az építtető egyidejűleg megfizesse. A törvényjavaslat ezzel eleget tesz az azonnali kártalanítási kötelezettségnek, egyidejűleg azonban garanciális szabályként a kártalanítás mértéke tekintetében továbbengedi az eljárást.

A megoldást az indokolja, hogy a már kijelölt nyomvonalon az útépítés előkészítése - amely közérdek - mielőbb megkezdődhessen a személyes érdekek sérelme nélkül.

Az építtetőnek (ebben a fázisban már kivitelezőnek), az útépítési munkákat jóval megelőzően, a kötelező egyéb munkálatok - pl. régészeti feltárás - miatt már birtokában kell, hogy legyen az építési terület.

A szándékolt és várhatóan egyszerűsített eljárás lefolytatására természetesen csak abban az esetben van mód, ha a korábbi tulajdonos a kisajátítás tényét nem, csak a kártalanítás összegét vitatja. A törvényjavaslat ezzel a megoldással igyekszik eleget tenni az Alkotmányban megkövetelt és a Ptk.-ban is előírt azonnali és teljes kártalanítás kötelezettségének, és összebékíteni a közérdeket a személyes érdekkel.

A 9. §-hoz

Az utak építésének engedélyezése során négy jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni. A négyből kettő a környezetvédelmi eljárást, míg kettő az építési engedélyezési eljárást szabályozza.

A Khr. és az annak alapjául szolgáló - a környezet védelmének általános szabályairól szóló - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) a környezeti hatásvizsgálatot, és így az engedélyezési eljárást, két szakaszra bontja.

Annak a célnak az elérése érdekében, hogy a rendkívül fontos környezetvédelmi eljárások mindegyike folyamatosan és zavartalanul egy szervezet keretében történjék, tartalmazza a törvényjavaslat azt a megoldást, hogy első fokon eljáró szerv - minden eljárásban - a Főfelügyelőség legyen. Figyelemmel arra, hogy az államigazgatás követelményrendszere szerint minisztérium egyedi hatósági ügyben nem járhat el, jogorvoslati fórumként a törvényjavaslat a Főfelügyelőség vezetőjét [10. § (2)] jelöli meg.

A törvényjavaslat a már meglévő országos közutak esetén egyértelműen szabályozza, hogy nem szükséges ez előzetes környezetvédelmi eljárás lefolytatása, hiszen az út nyomvonalat már nem kell kijelölni, az a meglévő úttal adott. A részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat azonban nem mellőzhető, figyelemmel arra, hogy a fejlesztés az út sávjainak bővítésével jár.

A 10. §-hoz

A törvényjavaslattal elérni szándékolt cél szempontjából az eljárás meghatározó jelentőségű szakasza. A környezetvédelmi vizsgálatok számos önálló területre terjednek ki. Az egyes területek álláspontja eltérő lehet.

Az eljáró hatóságnak figyelemmel kell lennie az egyes környezet- és természetvédelmi érdekekre, továbbá a tervezett gyorsforgalmi út (útszakasz) várható társadalmi, gazdasági jelentőségére, hatásaira. A részletes tervezés csak abban az esetben felelhet meg a környezetvédelem által elvárt követelményeknek, ha a tervezők a hatóságtól egyértelmű megoldási javaslatot kapnak.

A törvényjavaslat lényeges és korábban az eljárásokra vonatkozó előírásokból hiányzó elemmel bővíti a szabályokat, amikor előírja, hogy a környezetvédelmi eljárás mindkét szakaszába be kell vonni szakhatóságként a Központi Közlekedési Felügyeletet.

A törvényjavaslat a lakosság szempontjából fontos szakaszokat, az előzetes eljárásban a közszemlére tétel szabályát, a részletes vizsgálati szakaszban a közmeghallgatásra vonatkozó hatályos eljárási szabályokat azzal egészíti ki, hogy előírja az első fázisban a közlekedési hatóságnak, míg a második fázisban az építtetőnek a közreműködését. Ez a rendelkezés tölti ki konkrét tartalommal a hatóságok és egyéb érintett szervezetek együttműködésének deklarált kötelezettségét.

A 11. §-hoz

A beruházás eredményes megvalósításához szükséges műszaki adatok ismerete a tervezés minden fázisában nélkülözhetetlen. Annak érdekében, hogy a tervező a szükséges információk birtokába kerüljön, meg kell adni a törvényjavaslat szerinti segítséget. A tervező - még abban az esetben is, ha az valamelyik ismert iroda - nem hatóság. Számtalan rossz tapasztalat utal arra, hogy a kért tájékoztatást a tervező nem, vagy csak számottevő késéssel kapja meg. Ezt a gyakorlatot kell megváltoztatni.

Az elektronikus hírközlés készülő törvényi szabályozásával összhangban a törvényjavaslat kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi út építésénél (de ugyanígy a többi közút építésénél is), már a tervezés és az előkészítés folyamatában is figyelemmel kell lenni arra, hogy lehetőséget teremtsenek azon - a közút kezelőjével összehangoltan - a közművek üzemeltetője számára új nyomvonal létesítmények elhelyezésére.

A 12. §-hoz

A törvényjavaslat direkt módon kötelezi az eljáró hatóságokat az együttműködésre. A gyakorlat fogja ezt az elvárást valódi tartalommal kitölteni. Önmagában már az a tény, hogy egymásnak tájékoztatással tartoznak, jelentősen megkönnyíti a kérelmezők helyzetét, eredményesebbé és gyorsabbá teheti a hatóságok munkáját.

Ugyanez a szakasz intézkedik a szakhatósági állásfoglalásokkal összefüggésben is. Az eljáró hatóságok természetesen maguk szerzik be a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban előírt szakhatósági állásfoglalásokat.

A 13-14. §-okhoz

A törvényjavaslat jellemzően minden területen arra törekszik, hogy a tárgyban eljáró állami szervek és egyéb szervezetek (pl. közművek kezelői) tevékenységét jól követhető időbeli keretek közé szorítsa. Ennek eleme a 13. §-ban a földhivatalok eljárásának határidejére vonatkozó előírás.

Az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény az ingatlanokra vonatkozó adatok nyilvántartását és kezelését 9. §-ában a földhivatalokhoz telepíti. A nyilvántartásról kért adatok szolgáltatásának feltételeit a 66. §-a szabályozza. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a földhivatalok milyen határidőben tartoznak adatot szolgáltatni. Külön szabályozás nélkül belépne az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szerinti általános 30 napos ügyintézési határidő, ehelyett törvényjavaslat az adatszolgáltatásra 15 napos határidőt állapít meg.

Kiemelést érdemel, hogy a határidő meghosszabbítását a törvényjavaslat mind a 13. §, mind a 14. § szerinti eljárásban tiltja.

A 15. §-hoz

A törvényjavaslat a környezetvédelmi hatóság jogszabálysértése esetén benyújtható bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó különös feltételeket szabályozza.

Ezek: a végrehajtható határozat felfüggesztését kérheti az ügyfél (a felperes), a kérelemnek azonban a bíróság csak alapos indok esetében ad helyt.

Amint a törvényjavaslat 8. §-ához fűzött indokolásából is kitűnik, a Pp.-ben előforduló "soronkívüliség" tágan értelmezhető tartalmát felváltja az az intézkedés, amely szerint a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania.

Egyebekben értelemszerűen a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 16. §-hoz

Az utak építésének engedélyezéséről szóló jogszabály [15/2000. (XI. 16.) KöViM. Rendelet] külön eljárásnak tekinti az elkészült út forgalomba helyezését.

A törvényjavaslat a határidőkre vonatkozó előírásokat a forgalomba helyezési eljárásra is alkalmazni rendeli. A törvényjavaslat következetes, amikor az érintettek "hallgatásához" a forgalomba helyezésnél azt a következményt fűzi, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

A 17. §-hoz

A korábbi években már elkészített úthálózat forgalomba helyezését követően szerzett tapasztalatokat hasznosítja a törvényjavaslat azzal, hogy megelőzni rendeli az utak közvetlen környezetének beépítését.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 3. pontja értelmében "beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve további beépítés céljára szolgáló területrésze."

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 6.§ (3) bekezdésének a) pontja határozza meg a beépítésre szánt területeket építési jellegűk szerint (1. lakó-, 2. vegyes-, 3. gazdasági-, 4. üdülő-, 5. különleges terület). Célszerűség okán a gazdasági jellegű terület bizonyos szempontból nem tartozik a 250 méter széles területsáv általános tilalmi körébe. Ennek indoka az, hogy a gazdasági terület működését nem, vagy nem olyan mértékben zavarja a gyorsforgalmi közúthálózat, ugyanakkor annak fejlesztése adott esetben egy-egy településen a gazdaságra élénkítő hatással lehet.

18. §-hoz

A törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket, átmeneti szabályokat, valamint a törvényjavaslattal érintett egyes jogszabályok módosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat élve az Áht. 22. §-ában foglalt eltérő törvényi szabályozási lehetőséggel - figyelemmel arra, hogy a törvény szerinti beruházásokkal kapcsolatos információkat már maga a törvény is tartalmazza a melléletben - lehetővé teszi, hogy a Kormánynak ne kelljen kérnie az Országgyűlés felhatalmazását az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt.

További garancia ahhoz, hogy az Országgyűlés rendelkezésre álljanak a szerződéssel kapcsolatos információk, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti éves beszámolóban a Kormánynak a szerződésre vonatkozó - e törvény kereteit meghaladó - főbb tartalmi elemeit be kell mutatnia.